Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-09 / 137. szám

4 Csütörtök, 1988. június 9. Kiállítási napló Nagy Károly képei Az Oskola utcai Paletta Galériában Nagy Karoly festményei láthatók. Kis hí­ján negyven kép — másfél évtized munkálkodását öleli fel. Ez az arány mutatja, hogy Nagy Károly nem fő­hivatású festő. 1975-ben végzett a tanárképző főis­kola rajz szakán, s „civil" foglalkozása mellett azóta is folyamatosan és kitartóan műveli a festészetet. Pedig sokszor nehezíthette az ö helyzetét is az amatőrök és a profik közötti, legtöbbször hivatalokból mélyített sza­kadék. Ezért is jó dolog a Paletta Galéria léte, mert a hosszú távú terveken nyug­vó, s olykor sok, szakmán túli szempontnak is megfe­leltetett hagyományos kiál­lítási fórumok mellett sza­badon és kötöttségek nélkül mutat be kiállításokat. A kiállított anyag válto­zatos. Egyszerre 'kísérletező kedvű és hagyománytisztelő festő. A hetvenes évek ele­jén készített (éremtárlóban sorakozó) tusképek például látszólag absztraktak, mert a spontán lendületet közve­títik, de apró, miniatúéa­méretük a gondosságból ered. Szembetűnőbb a mí­vesség igénye a nagyobb méretű olajképeken, de nemcsak a figurativitás mi­att. A korai nonfiguráció után a szecesszió ihletése következett. Ez azonban nem csupán a külsőségek — íves vonalak, sejtelmes han­gulat — átvételében mutat­kozott, hanem tartalmi, szemléleti hasonlóságban. Gondolok itt a szincs ceru­zával rajzolt meseillusztrá­cióra, és a Nikét váró har­cosokat ábrázoló olajképre. Nagy Károly festészetére általában jellemző a láto­másos lírai megközelítés, akkor is, amikor plein air­itájképoket fest. Itt is az emlékezés és a nosztalgia távolsága határozza meg a formai megjelenítést. Ezért van rokonság az olyan, té­mával egymástól látszólag •távol esö képek 'között, mint a Bokros, a Látomás és a Szonett. (Ez utóbbi kettő talán a kiállítás legszebb képei.) Tiz kerek formátu­mú kis tájkép annyiban üt el az előzőektől, hogy itt faktúrás felületkezeléssel, reliefszerű hatást ér el. ez­zel helyettesítve vonalat és színt. A régies hangulatot idéző képformák a mester­ség tiszteletéről is szólnak, ami jellemző Nagy Károly egész festői tevékenységé­re is. Ibos Éva Megint a csúcson: Misura Zsuzsa „Átütő siker" — azt hi­szem a szakmai zsargon ezt a kifejezést tartja fönn ar­ra az esetre, ahogy Misura Zsuzsát a budapesti és a szegedi operatársulat tagját fogadta a közönség és kri­tika legfrisebb szerepében, Izoldaként. Sokan „újrafel­fedezést" is emlegettek, pe­dig aki figyelemmel kísér­te a művésznő pályáját, tud­ja, hogy sorozatos újrafelfe­dezései között is keményen dolgozott, sőt, nagy sikere­ket aratott — csak talán nem ilyen zajosakat. — Ügy tudom, az Opera­ház énekkarában kezdte pá­lyáját. Mindig is szólistának készült? — Igen, kezdettől szólista szerettem volna lenni. Az Operaház előtt az Állami Népi Együttesben énekeltem. A szüleim azonban nem tudták volna finanszírozni, hogy öt évig járjak a Zene­akadémiára. Igy magánúton tanultam a szerepeket. Meg­tanultam nyolc teljes fősze­repet, köztük Aidát, Elvi­rát az Ernaniból, Ameliát a Simon Boccanegrából, vagy a Don Giovanni Donna An­náját. Ügy gondoltam, ezek­ben van esélyem, hogy szín­padra kerüljek. Mimi meg Tosca akkor öt-hat is volt az Operában. 197fi-ban egy próbaéneklés uján — zene­kari és színpadi próba nél­kül — beállhattam az Aidá­ba, de az akkori igazgató­nak nem tetszettem túlsá­gosan, s nem adott további szerepeket. „Kiugrásom" A bolygó hollandi Sentájához fűződik, amelyet már Mi­hály András bízott rám, s a sors iróniája, épp az elő­ző direktor dirigálta az elő­adást. rint volt a fizetésem, és — számoljon utána — har­mincötször jöttem le, leg­töboször kocsival, illetve Trabanttal. Egy alkalommal Petrovics Emil beült mel­lém. S amikor indítottam, elszörnyedve kérdezte: „Hogy tud maga még tisz­tán énekelni ilyen zaj mel­lett?" Nem a pénz miatt, hanem azért ragaszkodom a városhoz, mert szeretek itt lenni. Ügy érzem, engem is szeretnek, és szép szerepe­ket kapok. — Jövőre milyen szcp sze­repek várják a szegedi szín­házban? — Üjra énekelni fogom az Álarcosbál Ameliáját, és va­lószínűleg, a Don Giovanni­ban is benne leszek. — Mit jelentett a karrier- — Mindkettő régi ismerő­je szempontjából Szeged? se. Most viszont egy Pesten — Nagyon sokat. Igen fon­tos számomra, hogy itt évente egy — néha két — premiert énekelek, sokat le­hetek színpadon. Különösen jó volt ez az Operaház fel­újításának időszakában. Sze­ged hozta meg számomra az első nyugati vendégszerep­léseket is. Ügy érzem, az utóbbi három-négy év mű­helymunkája során különö­sen sokat fejlődtem. Az idei Liszt-díjamat is legalább fe­lerészben Szegednek köszön­hetem. vadonatúj címszerepben aratott sikert. — Izolda óriási feladat, és óriási lehetőség volt. Fel adat, mert az első igazi nagy Wagner-heroina a re­pertoáromban — sokan fél­tettek is tőle, s kezdetben, bevallom, bennem is volt némi bizonytalanság... És lehetőség, mert talán először kaptam meg azt a reklámot, publicitást, amit egy fel­újítás első szereposztása je­lent. Eddig ugyanis mindig második szereposztásban voltam, vagy később álltam be a darabokba. — Mindig imponált ne­kem az ön technikai bizton­sága. Nem emlékszem, hogy előadáson hallottam volna valaha hibázni. Hogyan ké­szül a szerepléseire? — A technikámat taná­romnak, Szönyi Ferencnek köszönhetem, ő ma is rend­szeresen foglalkozik velem. Semmiféle lazaságot nem enged. Nem lehetsz rossz­kedvű, fáradt, az a nézőt nem érdekli — szokta mon­dani. — Csak nem akarja azt mondani, hogy seregnyi fő­szerep, siker, Liszt-díj után hetente énekórákat vesz? — De, pontosan így van! Izoldát is a tanárommal vettük át, gyakoroltuk be, s most már ülve, fekve, bár­hogy el tudom énekelni. Va­laki azt mondta: Ügy csiná­lod, mintha táncdalt éne­kelnél mikrofonba! Ez a könnyedség azonban nem magától jön, igen sok mun­ka van mögötte. Szeren­csére én már nem arra fi­gyelek, hogy hogyan éneke­lek, hanem, hogy mit. M.T. — Mostanában mindenki pénzről beszél és adóval számol. Megéri a kettős tagság? — Hát anyagilag nem­igen, eddig se érte meg. Tavaly itt 6 ezer 500 fo­Hőlégballon-világcsúcs Életveszélyes mutatvány közbeiktatásával állított be magassági világrekordot a hőlégballonos repülésben egy svéd mérnök Texasban. Si­került 18 195,5 méter magas­ságba emelkednie, gyakor­latilag elérve azt a bűvös határt, a 18 200 méteres ma­gasságot, amelynél maga­sabbra hőlégballon nem ké­pes emelkedni, mert a le­vegő oxigéntartalma olyan kicsiny, hogy már nem tudja táplálni a lángot, amely a ballon levegőjét melegíti. Az akrobatamutatványra az kényszeritette Per Lind­strandot, hogy a startnál a léggömb emelkedni kezdett, még mielőtt a segédkezők leakaszthatták volna a 3-ik és 4-ik homokzsákot is a kosárról. Mivel ezekkel a nehezékekkel a pilóta sem­miképpen sem dönthette volna meg az előző világre­kordot, magának kellett őket eltávolítania repülés közben. Az első zsákot 6100 méteres magasságban vágta le bics­kájával, kihajolva ballon­kosarának széléről. A másik zsák eléréséhez viszont, oxigénmaszkját levéve, ki kellett másznia a ballon kötélzetére, foga között tart­va a bicskát, és puszta kéz­zel kapaszkodva a kötelek­be, 6700 méteres magasság­ban. Az előző hőlégballonos magassági rekord 16 801 mé­ter volt, amelyet 1980-ban az angol Julián Nott állított fel. Mi? Hol? Mikor? 1988. JÚNIUS 9., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: FÉLIX A Nap kel 4 óra 47 perckor, és nyugszik 20 óra 40 perckor. A Hold kel 1 óra 45 perckor, és nyugszik 15 óra 19 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 435 cm (áradó). Talán nincsen is az or­szágban olyan ember, aki­nek újdonságot monda­nánk avval, hogy zsúfoltak iskoláink. A modern ísko­laépitészet ideális osztály­létszámokkal számol. az élet azonban, hála a népe­sedési hullámnak, sorban nyújtja be cáfolatait. Mondom, hála a népesedé­si hullámnak, és nem győzzük sajnálni, hogy a hullám mélypontja felé közeledünk már. nem k's megrázkódtatásokat okoz­va azoknak, akik nemze­tünk jövőjét számolgat­ják. Arról is megtudhattuk, hogy talán nincs is ilyen ember, hogy a múitkori egyik cikkünk után kap­kodhattuk a telefonkagy­lót. Városunk egykori fő­építészével beszélgetve, az ő szavaira építve írtuk le, hogy legfalusiasabb ne­gyedünkben azért prog­ramozták át. az iskolaépí­tést. mert egyrészt nincsen pénze rá a városnak, más­részt pedig van még hely Zsúfoltan a Csikós iskolában. A nyílt és egyenes beszéd ritkán kelt fölháborodáso­kat. amiatt senki nem ne­heztelt, hogy nincs rá pénzünk, ellenben szóvá tette mindenki, hogy az említett iskola meglehető­sen zsúfolt, és ha még to­vább akarjuk beletömni a gyerekeket, ártunk vele. Fölhívott az iskola igazga­tója is, ugyanezt állítva, és meghívott egy röpke be­szélgetésre az iskolába. Tizenhat tantermes volt átadása pillanatában, most húsz tanulócsoport (osz­tálynak is mondhatnánk) működik benne, és tiz napközis csoport. Angol tagozatos is az iskola, emi­att is szükség volt rá. hogv a szolgálati lakás szobáit, a műhelyeket, sőt a kazánház egyik helyisé­gét is tanterem gyanánt használják. Ha több he­lyük lenne, több évfolya­mot bontaniuk kellene, mert a 37—40-es létszám már nagy nehezék egy­egy osztály előmenetelén. Szomorúan mondta az igazgató, hogy a szakiro­dalom által ideálisnak mondott létszámmal egyetlen osztályt se mű­ködtethetnek most se — még a tanév végén beszél­gettünk! —. de nem lesz rá módjuk jövőre se, és föltehetően később se. Év­folyamonként így is három osztály működik már a fölső tagozatban, de nagy szükség lenne egy negye­dikre is. Ha ezeket a tényeket fi­gyelembe vette volna a város vezetése, talán nem. hagyta volna elhalasztani a Hargitai utcában az új iskola fölépítését, gondol­nánk. ha nem tudnánk, hogy első szempont a pénztelenség volt. Az óvo­da esetében kedvezőbb a helyzet, és — sajnálkozva tesszük hozzá — föltehe­tően kedvezőbb is marad. Fogytán fogynak gyereke­ink. Az iskola melletti óvodába is tudnának még fogadni utánpótlást, és a Bérkert utca végén levőbe is. a tervezett óvoda és bölcsőde építésének elha­lasztása tehát nem ielent katasztrófát, ha a szamo­kat nézzük. Itt persze más szempontok is előjönnek: az a szerencsésebb magol­dás. ha nem kell a gye­rekeknek messzire utazni­uk. Az említett pénztelen­ségünk miatt azonban er­re. úgy tűnik, nem lehe­tünk figyelemmel. Minket mindenesetre vigasztalt az a tény — ha egyáltalán vigasztalhat —. hogy at, iskola építése is csak ar­rébb tolódott, de nem vet­ték le a napirendről. Re­méljük. gyerek is lesz még hozzá, ha már pénzünk lesz rá. Horváth Dezső HATVANÉVES Potyondi Margit (sz. 1928) Mun­kácsy-díjas belsőépítész, szá­mos színház, szálló berendezé­séinek tervezője. TIZENÖT ÉVE hunyt el Beret Péter (1894— 1973) orvos, címzetes egyetemi tanár, ornltológus, a Fehér-tó fölfedezője és kutatója. Gyűjte­ményét a Móra Ferenc Múzeum őrzi. MOZIK: Vörös Csillag: délelőtt 10, dél­után fél 4, háromnegyed 6 és 8 orakor: A kicsi kocsi Monté Carlóba megy (színes amerikai filmvígjáték, III. helyár!). Fáklya: délután fél 3 órakor: Rém-mese (színes, m. b. ameri­kai rajzfilm), háromnegyed 5 és 7 órakor: A kicsi kocsi Mon­té Carlóba megy (színes, m. b. amerikai filmvígjáték). Szabadság: délután 3. negyed 6 és fél 8 órakor: Diplomás örömlány (színes, m. b. angol film. III. helyár!). Filmtéka: fél 6 és fél 8 óra­kor: Brazil (színes, angol film). Kiskőrössy halászcsárda: (vi­deómozi) délután 4 és este 8 órakor: Sorscsapás (szfnes francia film). Kiskőrössy halászcsárda (kert­mozi): este 10 órakor: Pat Garrett és Billy, a kölyök (szí­nes amerikai film. IV. helyár!). Kertmozi: (Újszeged) este 9 órakor: Nászéjszaka kísértetek­kel (amerikai film. IV. helyár!). Éva presszó: este fél 9-kor: Kettős gázlók (hongkongi film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57). Esle 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBESZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket a II. kórház (Tol­buhin sgt. 57.) veszi fel, sebé­szeti felvételi ügyeletet az I. Sz. SebészeU Klinika (Pécsi u. 4). urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház tárt. A balesetet szenvedett gyer­mekeket a kórház baleseti se­bészeti osztályán, az egyéb se­bészeti gyermekbetegeket a se­bészeti klinikán látják el. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. l. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 1.7 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GEGESZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reg­gel 7 óráig az Újszeged! Gyer­mekkórház, Szeged. Odesszai krt. 37. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Hétfőtől péntekig 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reg­gel 7 órálól hétfő reggel 7 órá­ig: Szeged, Zöld S. u. 1—3. Telefon: 14-642. SOS LELKISEGELY­SZOLGALAT Mindennap este 7 órától reg­gel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 54-773 Hétfőn és csütörtökön délután 3 őrától 6 óráig hívható. 19.30: A fekete inges ember — finn tv-film 20.05: A repülő hölgy — angol tv-film 21.00: Híradó 2. 21.15: Atlétikai Mobil Nagydíj 22.15: Képújság BELGRÁD 1. 17.40: Hiradó 18.00: Körzeti híradó 18.30: Rajzfilm 18.40: Vetélkedő 19.15: Rajzfilm 19.30: Hiradó 20.00: politikai magazin 21.05: Zenés műsor 21.50: Híradó 22.10: Éjszakai műsor BELGRÁD 2. 18.30: Belgrádi műsor 19.30: Híradó 20.00: Filmszem 22.35: Művelődési műsor 23.05: Atlétika ÚJVIDÉK 17.40: Híradó 18.00: Újvidéki képeslapok 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Hiradó magyarul 20.00: Külpolitika 21.00: Művészeti műhely 22.00: Hiradó szerbhorvátul Rádió Q Tévé BUDAPEST 1. 8 55: Tv-toma 9 00: Képújság 9.05: Teledoktor 9.15: Szia. Mami! 9.45: A harmadik határ — 8 — (ism.) 10.35: Képújság 16 45: Hinek 16/.50: Hármas csatorna 17.35: Telesport 18.00: ÜJ Reflektor Magazin 18.55: Tv-torna 19.00: Esti mese 10.15: Lottósorsolás 19.30: Híradó 20.05: Fórum 21.25: A hét műtárgya 21.30: Josephinc Baker élete — angol film 22.50: Hiradó 3. BUDAPEST 2. 18.20: Képújság 18.25: Kézenfogva — (isim.) 18.35: Sorstársak — (ism.) 18.55: Hírek szlovák nyelven 19.00: Ecranul nostru — román nyelvű nemzetiségi műsor KOSSUTH 8.30: A könnyűzene legszebb melódiái 9.00: Nóták 9.30: Áremelés vagy megegyezés 10.O5: Repülni jó! 10.35: Nagy mesterek vonós müveiből 11.31: A Pickwich Klub — Charles Dickens regénye 12.45: Válaszolunk hall gató tnknak 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A Méta együttes felvételeiből 14.32: Simándy József operett­dalokat énekel 15.00: Szóról Szóra* ' 1 16.95: Muzsika gyerekeknek 16.20: A Drakula őrs és a madárkirály — rádiójáték 17.00: A képviselő noteszéból 17.05: Legkedvesebb verseiből válogat: Horváth Ferenc — Horváth Ferencet köszüntjük születésnapján 17.50: Esti kérdés 19.38: Alma és fája 20.20: Mertz: Hazai virágok 20.30: Törtéinél mi portré Serédi Jusztiniánról 21.00: Hangportrék — rádiós emlékek fényében 22.00: Hírvilág 22.30: Szimfonikus miniatűrök 23.00: A dzsessz világa PETŐFI 8.05: Citeramuzsika 8.20: A Szabó család 9.05: Napközben 12.10: A Berettyóújfalu! Hiúsági Fúvószenekar játszik A népművészet ifjú mesterei Nosztalgiáit ullám Színe-java Operaslágenek Törvénykönyv Régi magvar muzsika Duna menti rock­találkozó — Paks Uidnnságalnkból Zöldtelefon: Slágerlista Operettkedvelőknek A Poptarisznva dalaiból A Magyar Rádió Karinthy Színpada — A könyv komédiája NépdalköTök pódiuma Barangolás régi hanglemezek között 23.10: Rodkpanoráma P.ARTOK 9.08: Regina Resinik opera­felvételeiből 9.37: Orosz szerzők müveiből 10.35: Félóra népzene 11.10: Magvarán szólva 1L.25: Lendvay Kamilló kórus­müveiből 11.43: Zenekart muzsika 13.05: Theophania — a Rádió­színház műsora 13.53: Don Carlos — részletek Verdi operá'ából 14.30: Zenetörténeti értéktár 15.00: Pophullám 16.02: A Svéd Rádió Szimfonikus Zenekara játszik 17.00: Nyitnikék 17.30: Komolv zene 18.30: In limba materna — román nyelvű nemzetiségi műsor 19.05: Évszázadok muzsikája 20.05: A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának nyáresti hangversenye Kb. 21.15: A London Raroque PuTeell-fantáziákat játszik 21.30: Az Emerson Laké and Palmer egvüttes felvételeiből 22.00: Napjaink zenéje 12.30: 13.05: 14.00: 15.10: 15.45: 16.00: 16.16: 17 05: 17.30: 18.30: 19.05: 20.00: 21.05: 22.15 : 22.40:

Next

/
Thumbnails
Contents