Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-28 / 153. szám

A Kedd, 1988. június 28. Rehabilitáljuk-e a szeivényvagdosót? Szakmai viták kereszttüzében formálódik a társasági törvény tervezete, amely végleges formájában, várhatóan az ősszel kerül a Parlament elé. A vitából már az is kitűnik, hogy olyan elfelejtettnek, de mindenképpen túlhaladottnak vélt fogalmak kerülnek vissza gazdasági szótárunkba, mint a tőkeáramlás, a befektetés, a részvény, s a hajdan volt alapfokú szeminárium több, mint gyanús felfogású címszava: a szelvény vagdosó. A lecke föl van adva. A magyar gazdaság jelenlegi helyzetében szerkezeti megújulásra van szükség. S ezt azok a társas vállalkozások segíthetik ek>, amelyek a jelenlegi, merev termelési formáknál rugalmasabban alkalmazkodnak a piac igényeihez, s ertnek érdekében kockázatot is vállalnak. Jóllehet, a leckét az első kötvények kibocsátása óta tanuljuk, s a magánbefektetések nagysága igazolhatja, hogy eredménnyel, a társasági törvény elfogadása és alkalmazása azonban — a különböző társasági formák lehetőségével, a tulajdonlás, a magántulajdon körének szélesítésével, a tőke, s ezen belül a külföldi töke áramlásával — kétségkívül politikailag is új helyzetet teremt. Mártim Jánossal, a Hazafias Népfront alelnökével egy nemrég lezajlott vita nyomán beszélgetünk a társasági törvényről. — Jó sajtója van a társasági törvénynek, a jogászok számos intézmény véleményét ismerik már ezzel kapcsolatban. Hogyan foglaltak állást a Hazafias Népfront Országos Elnökségének gazdaságpolitikai, közjogi bizottsága és a Vállalatvezetők Fóruma tagjaiból alakult bizottság tagjai? — Állásfoglalásunk legfontosabb eleme, hogy helyeseltük a törvény megalkotását. Ügy ítéljük meg. hogy szükség van rá, mert enéikül az a fajta demokratizálás, amelyet a reformgondolat megjelenése óta vártunk, nem valósulna meg. Azt hiszem, csupán az elmúlt tíz év során is többször elhangzott, hogy szükség lenne a tökeáramlásra, ugyanúgy, mint ahogy a munkaerőmozgásra is. de a hatékony intézkedések késtek. — Nyilván azért, mert a tőkéről nem lehet beszélni anélkül, hogy a tulajdon problémáját valamilyen módon ne érintsük. — Tőkemozgás azonban volt, igaz, nem a kívánatos formában. Rejtett tőkemozgás ma is létezik. Tudunk a különböző gazdasági formációban beépült csendestársakról, uzsorakamatokról, ez a tőkemozgás nyilván nem a társadalom számára fontos irányba tart. Vagyis a megtakarított pénz — ne is beszéljünk tőkéről, mert az átlagember ezt a kifejezést még manapság is a kapitalizmussal kapcsolatban használja — a százmilliárdokkal kifejezhető lakossági megtakarítás, az állami vállalatok, szövetkezetek, állami gazdaságok, ipari, kereskedelmi vállalatok felhalmozott értéke mind olyan létező pénzforrás. amelyet általános közgazdasági megítélés szerint nem hatékonyan használnak fel. Azt gondolom, hogy a személyi tulajdonú felhalmozás esetén nem hagyhatjuk figyelmen kívül a bizalom, vagy még inkább a bizalmatlanság tényét. A lakosság számára nem közömbös, hogy a hasznot hajtó tevékenységet milyen elhatározásokkal „szabályozza" a pénzügyi kormányzat. Magyarán szólva: az emberek az alaptalan gyanú tudatában is inkább ostoba módon költik a pénzüket, minthogy valamilyen hasznot hajtó vállalkozásba fektessék azt. A pénz „menekítésének" egyik módja az úgynevezett látható befektetés, telek-, illetve ingatlanvásárlás. A másik, a vélt értékmegőrző befektetés, amikor ékszert, szőnyeget, művészeti tárgyakat vásárolnak. A lényeg azonos: ezek a pénzek elvesznek a társadalmi újrafelhasználás számára. Ügy is mondhatom, hogy ez a tőke nem az áruforgalom irányába tart, hanem holt tőke marad egy vitrinben, vagy kataszteri nyilvántartó lapon. Ha viszont bekerülne a termelésbe, akkor az újrafelhasználás során gyarapodva, más emberek munkájával gazdagodva megsokszorozódna. A társasági törvénnyel ezt szeretnénk elérni. — Ez nyilván az egyik cél, hiszen a vállalatok esetében más lehetőséget kínál a társasági törvény. Miben látja ennek a lényegét? — Itt a cél, s ez nem kisebb az előbbinél, a vállalatok közötti pénzmozgás ösztönzése. Túl kellene lépni azon a mai állásponton, amikor a vállalatok csak azt keresik, hogy a növekedésük miképpen valósulhat meg a visszahagyott nyereség révén még akkor is, ha tudják, hogy a termékeik piaca nem bővül, ha látják, hogy a nyereségforrás apadóban van: ha a vállalat növekedési lehetőségét elzárta a környezet. Szóval, a felhalmozott érték hasznosítási módját ne a kerítésen belül keressék, hanem kutassák azt a hasznosítási módot, ahol a piac, a nyereségforrás, a munkaerő, a legjobb feltételeket kínálja pénzük forgatására. Vagyis, helyezzék ki a pénzüket oda, ahol az jobban jövedelmez. — És ezzel elérkeztünk az ideológia nagy kérdéséhez. Nevezetesen ahhoz, hogy akinek van pénze — és ez lehet bármely állampolgár, vagy bármely vállalat — most már akkor is növekvő hasznot vághat zsebre, ha holnap ugyanannyit dolgozik, mint tegnap, vagy éppen semmit sem dolgozik. Rehabilitáltuk a „szeivényvagdosót"? * — Hát igen, ez itt a kérdés ... A törvény vitái során ez a probléma mindig felbukkant. Vagy azért, mert a tananyag túlságosan ismerős, vagy azért, mert a vitázók közötti nézetkülönbségek hátterében ott lappang a bizonytalanság. Végtére is az ideológia megalkotása elmarad a törvény megalkotásától. Talán az lehet a vigasztaló számunkra, hogy a történelemben számos példa akad arra, hogy az elméletet akkor alkották meg, amikor agyakorlat igazolta valamely törvény helyes és szükséges voltát. — A kérdés azonban úgy is megfogalmazható, hogy milyen gondolkodásbeli lépéshátrányban vagyunk a cselekvéshez képest? A hátrányra ugyanis az egyik parlamenti bizottságban is utaltak: azt javasolta egy képviselő, hogy az olyan fogalmakat, mint részvény, rt, kötvény, váltó „mielőbb építsék be az egyetemi tananyagba". Mi a véleménye erről? — Szívesen mondom el, hogy a Hazafias Népfrontnak talán az a bizottsága dolgozik a legnagyobb elánnal, amely a társadalomtudományi tankönyvek korszerűsítését tartja napirenden. De ezt egy példával megtoldanám. A közgazdasági egyetem egyik profesziszorától tudom, hogy új politikai gazdaságtan tankönyvet adtak ki, de még ez sem mentes a régi ideológiai görcsöktől. Ügy gondolom, azért, mert az én nemzedékem, amely a mai társadalmi viszonyainkat létrehozta, alaposan ismerte és tagadja a tőkés rendszert. Megalkotta azt a rendszert, amelyben ihitt, és amelynek a tudományos alapjait a marxizmus talaján lelte meg. Ez a inemaedék hitt abban, amit Marx tanított. És hitte azt is, amit Marx nem ért meg. a kapitalizmus összeomlását. Hitte és most már mondhatom: nem érte meg az összeomlást. Viszont tanúi vagyunk vitalitásának, és ez nem kis zavart okoz. — A társasági törvény egyértelműen kedvező feltételeket teremt a szabad érvényesülésnek. Vagyis, aki képes rá, gazdagodhat. De ennek az ellenkezője is igaz. Hozzáteszem: igen sok magyar ember számára fikció lesz a szabad érvényesülés lehetősége, minthogy a fizetésből nemigen tud részjegyet venni. A népfrontvitában milyen vélem'ények hangzottak el ezzel kapcsolatban? * — A törvény egyértelmű helyeslése mellett az aggályok a jövedelemkülönbségek miatt merültek fel. Ezért aztán olyan vélemény ds elhangzott, hogy a tőkemozgás nyomán bekövetkező gazdagodás lehetősége mellett — és ez közösségeket, egyéneket egyaránt érint — társadalmi alapokból biztosítani 'kellene az esélyegyenlőséget azoknak, akiknek ez nem adatott meg. A többség azonban úgy érvelt, hogy amennyiben ezt betartjuk, sohasem jutunk tovább, hiszen meg kellene várni, amíg a szegényebbek felzárkóznak — a módosabbak pedig továbbra is veszik a műkincseket. Teljesen torz irányba haladnánk. Es el kell ismerni, hogy a szocializmus csupán deklarálta a teljes egyenlőséget. — A törvénytervezetről kitűnik, hogy változhat a tulajdonosi szervezet, például állami tulajdonban levő vállalat részvénytársasággá alakulhat, vagy más formációba is átmehet. Ezzel kapcsolatban milyen vélemények hangzottak el? — A lényeg: a vita során nagyon komolyan hangsúlyozták, hogy ne vessük el azokat a lehetőségeket, amelyeket a szocializmus tartogat a számunkra a kapitalizmussal szemben. Nevezetesen a munkát végző tulajdonosi érzésének lehetőségét. Tehát változattanul igyekezzünk minél több tulajdonformát közösségi tulajdonként működtetni. Vagyis úgy, hogy akik működtetik a tulajdont gazdaként is megjelenjenek abban. — Közbevetőleg: a „tulajdonszemlélet", meg a „gazdaszemlélet" hosszú időn át vezércikk- és tankönyvtémá volt. Nincs ellentmondás, hogy jnosf ismét ezzel érvelünk? — Csakugyan beszéltünk gazdaszemléletről, de ez nem volt több propagandaszövegnél. Tény viszont, hogy érezhető az elszakadás a munkahelytől, a munkahely tulajdonosi értelmezésétől. A bérmunkás szemléletű ember ezt szívesebben vállalja, mint a gazdamagatartást. Hiszen a gazdaszemlélethez a kockázatvállalás, a bizonytalanság vállalása is hozzátartozik. és sok ember vallja, hogy inkább akar biztos bérért dolgozni, mint bizonytalan jövedelemért gazdatudatban élni. Gondoljunk arra is, hogy van olyan ember, aki még a családi felelősségvállalástól is retteg. Azt gondolom, hogy mi a társadalmat olyan egyneműnek fogtuk fel, képzeltük el, ahogyan az nem is létezik. A társadalomban mindig lesznek, akik akarnak vállalkozni, és akiktől ez tel-' jesen idegen. Mint ahogy az is tény, hogy mindig lesznek a társadalomnak olyan tagjai, amelyek önhiba jukon kívül (betegség, szerencsétlenség stb.) kerülnek mélypontra. Sohasem lesz olyan közösség, amely a sorscsapásokat száműzi, de olyan lehet, és ezt meg is kell valósítani, amely a csapások ellensúlyozására törekszik. Ez azonban már nem gazdasági, hanem szociálpolitikai kérdés. Üigy is mondhatnám, hogy emberi tisztesség kérdése. És a szocializmusnak abban mindenképpen különböznie kell a kapitalizmustól, hogy a tisztesség sok ezer éves fogalmát megőrzi és társadalmi normává teszi. De erre is csak akkor képes, ha van miből szociális hálót szőni a rászorulók érdekében. Király 'Ernő 1988. JÚNIUS 28., KEDD — NÉVNAP: LEVENTE, ÍREN A Nap kel 4 óra 49 perckor, és nyugszik 20 óra 48 perckor. A Hold kel 20 óra S perckor, és nyugszik 2 óra 43 perckor. VIZA LLAS A Tisza vízállása Szegednél hétfőn plusz 132 cm (apadó). NYOLCVAN EVE született Zsebük Zoltán (1908— 1984) Kossuth-díjas orvos, radiológus és politikus. NYOLCVANEVES A. J. V. Jalas (sz. 1908) finn karmester és zongoraművész, a helsinki Síbelius Akadémia ny. tanára. HETVENEVES William Whitelaw (sz. 1918) angol politikus, miniszterelnök-helyettes. HATVANEVES Köllő Miklós (Sz. 1928) Balázs Béla-díjas dramaturg, ftlmforgatókönyv-iró. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 órakor: Szárnyas fejvadász (színes, m. b. amerikai fantasztikus íilm. IV. helyár! Csak 16 éven felülieknek!), délután fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: A halál ideje (színes kubai film). Fáklya: fél 3 órakor: Kurta farkú Peti cica Americicában (színes, m. b. svéd rajz-mcseíilm) háromnegyed 5 és 7 órakor: Szárnyas fejvadász (szincs, m. b. amerikai fantasztikus film IV. helyár! Csak 16 éven felülieknek!). Szabadság: 3. negyed 6 és fél 8 órakor: Szárnyas fejvadász (színes, m. b. ámerikai fantasztikus film. IV. helyár! Csak 16 éven felülieknek!). Filmtéka: fél 6 és fél 8 ÓTakor: Suttogások és sikolyok (színes svéd film. Csak 16 éven felülieknek!). Kiskörössy halászcsárda (videomozl) délután 4 és este 8 órakor: Bruoe Lee és En (színes hongkongi erotikus film). Kiskörössy halászcsárda, kert: este 10 órakor: Egy nő vagy kettő (színes, m. b. francia filmvígjáték. 111. helyár!). Kertmuzi (U(szeged): este fél 10 órakor: Négybalkezcs (francia film. IV. helyár!). Kék Csillag étterem: este 8 órakor: Csasanova 70 (színes olasz filmvígjáték). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tőr 3. szám (13/57). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak eUrcős esetben BALESETI, SEBESZETI ES UROLOGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden az Idegsebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel. sebészeti és urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház (Tolbuhin sgt. 57.) tart. Gvermeksérültek és gyermeksebészeti betegek ellátása a Gyermekklinika gyermeksebészeti osztályán történik. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél B órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 10. sz. alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sUrgös esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig az Újszegedi Gyermekkórház, Szeged, Odesszai krt 37. Telefon: 22-653. FOGORVOSI ÜGYELET Hétfőtói péntekig 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged. Zöld S. u. 1—3. Telefon: 14-642. SOS LELKISEGÉLYSZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 54-773 Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. Tévé BUDAPEST 1. 7.30: Mihail Gorbacsov főtitkár beszámolója az SZKP pártértckezletén 10.30: Tv-torna nyugdijasoknak 10.35: Képújság kb. 10.40: Mindent tudni akarok 10.50: Időlabirintus 11.15: Jókai Mór: Az utolsó budai pasa — (Ism.) 12.10: Régi mesterségek 12.35: Mozgató 12.40: Képújság 16.23: Hírek 16.30: Tizen Túliak Társasága 17.10: Alpok—Adria magazin 17.40: Három nap tv-műsora 17.45: Egy szó, mint száz 18.35: Tv-torna 18.40: Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal 19.05: Esti mese 19.30: Híradó 20.05: Mindenki tanköteles — 13. 21.00: Régi magyar táncmuzsika 21.05: Tudósítás az SZKP országos pártértekezletéről 21.15: Stúdió '88 22.20: Képes nóták 23.00: Híradó 3. BUDAPEST 2. 16.45: Képújság 16.50: Hírek román nyelven 16.55: Vízilabda bajnoki mérkőzés 18.00: Paganini: Etűdök 18.20: Portréfilm Kondor Béláról 19.00: Képújság 19.05: Mindenki tanköteles — 12. — (ism.) 20.05: Zenebutik — (ism.) 21.05: Csali 21.15: Híradó 2. 21.35: Krimileckék 22.35: Bartók: Egynemű karok 22.45: Képújság BELGRÁD 1. 17.45: Híradó 18.00: Körzeti híradó 18.30: Dok.-müsor 39.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.05: Örömök és bánatok — spanyol tv-film 21.05: Stúdióbeszélgetés 22.35: Híradó 22.55: Elszakal műsor ÚJVIDÉK 17.40: Híradó 18.00: Bemutató 18.30: Ruszin nyelvű műsor 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magvarul 20.05: Örömök és bánatok 21.00: Híradó szerbhorvátul 21.15: Filmest Rádió HÁZASSÁG Ördög-Czinkus István és Nagy Piroska Margit, Szalai Ervin és Orkonyi Enikő. Farkas Géza és Torok Andrea. Herczeg László és Kecskeméti Mária. Szlráki János és Csizmadia Tünde, Frank AtUla és Koós Ildikó, Juhász András és Torma Anna, Madár Iván és Poesal Eva. Sötét Zoltán és Dudás Andrea, Lenkova Zoltán és Végh Ágnes. Szabó Gábor és Fódi Rita Andrea, Pócos Zsolt Sándor és Simonyi Marietta, Szabó Ernő és Stevanov Erika. Molnár Mihálv és Gágyor Ildikó házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Vldács János Antalnak és Gvuris Honának János Antal, Plpicz Gábornak és Köteles Zsuzsannának Gábor, Barna Gvöravnek és Dömötör Rózának Szilvia Borbála. Lázár Zoltánnak és Kura Gyöngyinek Attila. Vékony Imrének és Papo Ilonának Imre Balázs, Vékony nmének és Papo Ilonának Erika Tímea. Jankovucs Józsefnek és Pozsár /nlkó Matildnak József. Nagv Imr'nek és Dudás Maréit Gizellának Agncs Margit. Sziman Józsefnek és Bcnkő Csillának Lilla. Kovács István Zoltánnak és Balázs Katalinnak Tamás. Kertész Ferencnek és Nagy Máriának Anna Tóth Sándornak és Zsiga Tündének Szilvia Tünde. Lajkó Kálmán Istvánnak Családi események és Ördög Katalin Máriának Nóra. Király Illésnek és Homoki Ildikónak Ildikó, Korom Mihály Istvánnak és Nagy Emesének Bálint. Tranger Zsolt Tibornak és Szatmári Máriának Zsolt Krisztián, Joó Imre Lajosnak és Juhász Mariettának Eszter, Sörös Józsefnek és SÖTÖS EditneJc Anett Szilvia, dr. Schweighardt Istvánnak és dr. Szabó Idának István Balázs, Daróczy Péternek és Balázs Zsuzsanna Katalinnak Barnabás Dániel. Szoboszlai Péter Jánosnak és Domonkos Anikónak Máté. Bakacsl Károly Andrásnak és Kollár Ágnesnek Péter. Mackó Zoltánnak és Bácskai Margitnak Dávid. Görög László Sándornak és Orsolya Évának Eva, Mihó Jánosnak és Németh Zsuzsannának Tamás, Tóth János Pálnak és Józsa Editnek Viktor, Szűcs József Lászlónak és PApp Katalinnak Katalin. Vásárhelyi Jánosnak és Sleincr Mártának Brigitta, Kérges Albert Lászlónak és Gerhát Krisztina Magdolnának Dániel. Nagy Iászlónak és Dósa Eva Katalinnak Karolina. Szél József Sándornak és Tanács Magdolnának Krisztián, Varga József Istvánnak és Baracsi Laura Klárának Szabina Laura, Süveg László Istvánnak és Bendcsi Judit Erzsébetnek Ádám Adrián, Farkas Istvánnak és Judák Mária Magdolnának Anita. Riha Jánosnak és Kamarás Zsuzsannának Gergely, Hnyilicza Györgynek és Borovics Évának Balázs, Lajos István Balázsnak és Pintér Anikónak Marietta, Valkai Jánosnak és Lévai Erzsébetnek Orsolya. Komár Istvánnak és Kulcsár Évának Nikoletta Brigitta, Kendenesi Ferenc Józsefnek és Gregor Editnek Lilla Enid, Kaliczka Péter Istvánnak és Papp Ilona Irénnek 'Renáta, Judtk Lajos Zoltánnak és Doaka Erika Máriának Erika, dr. Kónya Zoltán Imrének és Vidéki Judit Brigittának Barbara Judit, Szabó Sándornak és Bodor Magdolnának Rita. Bauman Tibornak és Galiba Hedvignek Adám. Varjas Árpád Lajosnak és Soros Katalinnak Viktor, dr. Tóth Gábornak és Somogyi Líviának Rebeka, Kothencz Árpádnak ésKaJdocsl Zsuzsannának Gábor, dr. BrzóJJca Marék Andrxejnek és dr. Dénes Ilonának Adám Martán, Hollósi Lászlónak és Demkó Etelkának Krisztina nevű gyermeke született. HALALOZAS Kocsi László, Vas Imre, Gémes Antal András, Luczai József, Börcsök Antalné Paodi Mária, Bálint Ilona. Nagy Bétáné Ocskó Magdolna, Balog Mária. Bodor MJhályné Orbán Zsuzsanna. Szabó János Perencné Tanács Márta. Ball Ervin, Sánta Invne József. Kováts JenőnéJCarácson.vi Mária, Dudás Jánosné Márta Franciska, Török Mihály. Polyák Fcrencné Török Mária. Miklós Mihályné Vincze Mária, Ferencsik András, Vajas Fepenené Bálint Rozália. Balog János, Kovács Lajos, Szekeres Ferenc. Bittér Ferencné Molnár Mária. Szathmári sándorné Homa Anna. Horváth Nándorné Csonka Róza Irma. Földházi János, Gábor József. Molnár Jánosné Bódi Erzsébet, Rácz István. Koczkás Imréné Erdei Erzsébet. Móricz Géza. Aorö Imréné Slmonvárl Ilona. Krizsán József, Fehér Istvánné Sóia Erzsébet, C-rtnvi Laiosné Jáyer Ilona. Uivári Flóriánné Adok Etelka. Katona Gvörgyné Lévav Erzsébet, Szilvást Lalns József. Király Laiosné Lacsán Rozália. Vakulva Péter, Oivárl Jánoané Vigh Franciska meghal8.20 8.50 9.00 11.00 11.32 12.45 13.00: 14.10 14.30 15.00: 15.20: 15.05: 17.00; 17.30 18.45 19.30 20.30: 21.00: 21.00: 22.30: 23.35: 8.05: 9.05: 9.30: 9.40: 11.05: 11.10: 1L30: 12.10: 13.05: 13.35: 14.00: IS.05: 13.15: 17.30: 17.45: 18.00: 19.05: 20.00: 20.25: 21.05: 21.23: 22.20 23.10: a.M; KOSSUTH Hogy tetszik lenni? Külpolitikai figyelő Napközben Népdalok A Pickwick Klub — Charles Dickens regénye Intermlkrofon Klasszikusok délidőben Magyarán szólva Dzsesszmelódlák Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót Puttony Szívesen hallgattuk Tűnődés a tünetekről Az Állami Orosz Énekkar Csajkovszkijfelvételeiből A Szabó család Az istennő fia — Szomorújáték — irta: Márton László Sokszemközt az egészségről Operabérlet Hírvilág A rádió lemezalbuma Jascha Heifetz hegedül PETŐFI Napraforgó Nóták Sportvilág Rivaldafényben Világújság Térkép és útravaló Balaton rádió Magyar zeneszerzők népdalfeldolgozásaiból Szlriusz kapitány és Leonlda néni — 2. Edmondo De Amicis: Szív Örökzöld dallamok Könyvről könyvért Csúcsforgalom Táncházi muzsika Közvetítés a vízilabdabajnokság döntőjéről Helykereső Csak fiataloknak! Kérted — hallgathatod! A rádió Dalszínháza — Pajzán históriák A kápolna titka — Galgóczl Erzsébet regénye A Locomotív CT 1971 és 1986 között készült felvételei Eegi magyar világutazók nyomában Bemutatjuk a Dán Rádió Blgbándjét — X. Régi fúvós muaslka ú