Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-12 / 112. szám

Csiuörlök, 1988, május 12. 3 Küldöttekkel munka közben (5.) Történelmi szakasz határán... „Huszonöt éve vagyok tagja a pártnak, tanszékvezetőként dolgozom a .)ATE-n, vezetek egy kutatócsoportot, eddig 10 könyvem jelent meg, egy európai tudományos társaság 1987-ben elnökévé választott; tíz éve kapcsolódtam be az Országos Béketanács munkájába, 1985-ben választottak az egyetemi pártbizottság titkárává." Így foglalta össze élete fontos jellemzőit Anderle Adám. Amit beszélgetésünk kapcsán még mindenképpen papírra kell vetni: az MSZMP közelgő pártértekezletén Csongrád megye egyik küldötteként vesz részt. — Mielőtt arról beszélnénk, milyen tervekkel, elvárásokkal indul erre a tanácskozásra, szóljon talán arról: milyennek ítéli napjainkban a tudományegyetemen tapasztalható politikai hangulatot, s az ebben gyökerező vitákat? — Hosszú idő után először tapasztaltam, hogy több hónap alatt egyre mélyebb, intenzívebb és szélesebb vita alakult ki, s közben mind radikálisabbá vált a párttagság véleménye. E minősítéshez még egy jel2Ö kapcsolódik: a pesszimista nézetek is felerősödtek. Saját dolgainkról, az egyetem életéről felelősségteljesen, nagy érzékenységgel beszéltek a párttagok, figyelembe véve a mintegy háromezer párton kívüli hallgató nézeteit, törekvéseit is. Végül még egy, szerintem fontos jellemző: vitáink kiegyensúlyozottsága. Ezt azért tartom lényeges elemnek, mert a radikális, jobbító vélemény enélkül könnyen hitelét veszti. — Az általános összegezés sejteti, számos probléma vetődött fel a viták során. Elmondaná, hogy az utóbbi hetekben mi bántotta leginkább az egyetemi párttagközvéleményt? — Két legutóbbi „bánatunkban" nagy szerepet játszott a keserűség és a tehetetlenség is. Az egyik négy párttag kizárásához kapcsolódik. (Emlékeztetőül: a Központi Ellenőrző Bizottság tevékenységük és magatartásuk miatt Bíró Zoltánt, Bihari Mihályt. Király Zoltánt és Lengyel Lászlót kizárta a párttagok soraiból — a szerző.) Ezt az intézkedést párttag oktatóink egy része üzenetként, figyelmeztetésként fogta fel. A másik sokak által sérelmezett tény az, ahogyan megyénkben a küldöttek kiválasztása, a választás előkészítése történt. A Központi Bizottság határozata valóban úgy szól, hogy a megyei pártbizottságok válasszák meg a pártértekezlet delegátusait. Az egyetemen azonban úgy láttuk, hogy ez a határozat lehetőséget adott volna egy sokkal demokratikusabb, az alapszervezetekkel folytatott konzultációkat is magában foglaló, esetleg többes jelölést is tartalmazó előkészítő megszervezésére, ami után a megyei pártbizottság megalapozottabban dönthetett volna. Ezzel szemben egy konspiratív, titokzatoskodó, a 36 ezer párttag nyilvánosságát nem igénylő változat született az előkészítés lebonyolítására. Ez a Csongrád megyét képviselő küldöttek számára nagy tehertétel, és fokozott felelősséget kell, hogy kiváltson a pártértekezleten, amikor párttagságunkat képviseljük. — Ezzel el is jutottunk a legfontosabb kérdéshez: ön milyen témakörökből állítaná össze egy esetleges felszólalás mondandóját? — Ez természetesen függ attól, hogy a tanácskozás melyik szakaszában jutnék szóhoz, hiszen az addig elhangzottakhoz alkalmazkodni kell, ha komolyan vesszük az alkotó vitát. Amiről mindenképp szólnék: a párttagság és a pártonkívüliek lássák világosan, mi az a történelmi helyzet, amelyben az ország él. Én történészként úgy vélem, hogy egy új történelmi szakasz indul a szocializmus magyarországi fejlődésében, amelyet három szinten Jehet jellemezni. Gazdaságunkban az intenzív szocialista piacgazdálkodás korszaka indul. A társadalom szférájában az önszerveződés időszaka lesz, mig a politika területén egy szocialista politikai pluralizmus várható. Ez azt is jelenti, hogy az átállás nagy politikai tehertétel; felelősséget, de dinamizmust is igényel. S ha azt akarjuk, hogy ennek társadalmi ára ne legyen túl nagy, a folyamat ne tartson sokáig, akkor a változás politikai tengelyévé az MSZMP-nek kell válnia. Mindez azt is jelenti, hogy a politikai struktúra jelenlegi vertikális tartópillérei között, mellett és a pillérekben ezen újabb fejlődési szakasz finom struktúrái is meg fognak jelenni. Ezek egy része kérész életű, más része tartós lehet, és számolni kell erős spontaneitással is. Mindenesetre izgalmas és reményteljes korszakban bízom, amikor a tarsadalmi-politikai küzdelmeket nem dramatizálva, hanem nyugodtan, de lendülettel, nagy teret adva a kísérletezés számára, vivjuk magán a párton belül is. Szólnék a felelősség és a garanciák kérdéseiről is. A pártközvéleményben és az elmúlt hónapok vitái során túlságosan a politikai struktúra legfelsőbb szintjére összpontosult a kritika. Ez rendben is van, az állásfoglalás-tervezet is elfogadja önmagára nézve ezt a megítélést. De ebben gondolkodásunk kelet-európai deformációját is érzem, amely túlságosan is csak felülről várja a „megváltást". Megítélésem szerint a felelősség és a garancia egy tágabb és reálisabb értelmezését is gyakorolnunk kellene, számonkérni ezt a párton belül a vezetés minden szintjétől. Én különösen fontosnak tartom, hogy az országos pártértekezletet megyei pártértekezletek kövessék, mert így válik lehetővé az egyes nagy régiók megújulása, új típusú vezetők megjelenése a megyében is. Ügy látom, hogy az egyetemen az egyes intézményeken belül legalább ilyen fontos a politikai intézményrendszer reformja. Ezen azt értem — a politikai mikrostruktúrák kialakítása, azaz az úgynevezett alulról történő építkezés a felülről történővel együtt adhat garanciát arra, hogy pártunk .s országunk egésze megújuljon, újra lendületbe jöjjön. Végül szólnék az egyetem belső gondjairól is. Hogyan tudunk a KISZ-szervezethez és hallgatóink egészéhez közelebb kerülni, hogyan sikerül ebben a nehéz gazdasági helyzetben oktatásunkat modernizálni, korszerűsíteni. Ez bizony nagy belső küzdelem, mert ilyenkor látszik, hogy miközben reformerek vagyunk, roppant konzervatív módon is tudunk viselkedni. Szólnék a párt értelmiségi oolitikájáról, az értelmiséghez való viszonyáról, amelyet a hiteles alapelveken túl a gyakorlatnak is láttatnia kell. Ügy érzem, a meghirdetett megújuláshoz az értelmiség hozzájárulása nagyobb lesz, mint létszámbeli aránya. S erre a megújulásra kell felkészíteni a jövő értelmiségét. Ebben az értelemben az egyetem kísérleti terep, gyakorlópálya és társadalmi laboratórium egyszerre. Bátyi Zoltán Egyensúlyozok Vecsernyés Ferenc elnök válaszát ironikusan kezdi: „Teremni fog a szőlő... jövőre, ha megint el nem fagy. Ez már a hatodik szűkös év, a fagy, az aszály visszajáró, hívatlan vendég. A zöldségtermelést kellene fejleszteni, a föld, a tápanyag megvan hozzá, csak épp a víz hiányzik." A belviztárolók építési támogatására az első iközött adták be a jelentkezésüket, egyelőre még sorban állnak, nem lehet tudni, melyik évben kapnak rá pénzt. Már látják, taktikai hibát követtek el, amikor a szőlőtelepítésre koncentráltak, s az öntözésfejlesztést hátrébb sorolták. Napjainkban meg a támogatás és a saját erő is kevés a cselekvéshez. Most öt hektáron spárgatermelésbe fogtak, látják a szomszédok példáján, ez egy jövedelmező növény. Emellett a nemrégiben elkezdett dohánytermesztést is folytatják. A gabonatermelés ezen a világos homokon igen költséges, nem ad igazi megoldást a gondokra. Az erdősítés a leggyengébb földeken a gyógyír, de ennek eredményét csak az utódok láthatják, sok-sok évet kell várni a haszonra. Az értékesítési anomáliákat is a saját bőrükön érzehették: februárban tiz forintért kínálták az almájukat a kereskedőknek, senkinek sem kellett. Márciusban, amikor másutt 20 forint felett volt az ára, egy szegedi büféjükben árulták tizenötért. Akiknek ez sértette az érdekeit, megfenyegették az árust, s érdekes módon az ellenőrzések is megszaporodtak. Most már biztos, az alaptevékenység az idén is veszteséges lesz. Az állattenyésztés nem tudja helyrebillenteni az egyensúlyt, elég, ha önmaga eltartására képes. Nem tehetnek mást, tovább terjeszkednek a kereskedelemben, szolgáltatásokban és a szállításban. Helyben próbálkoztak műanyag termékek gyártásával, hiába, kezdőként nem tudtak beépülni az alapanyag-szerzési láncolatba, s a „mindent elintéző kulcsszakember is hiányzott. Ez az elképzelés nem bizonyult életképesnek. A többi annál inkább, átalányelszámolásos formában vállalkozókat gyűjtöttek maguk köré. Kőműves, ács, festő, szállító és költöztető, lakatos, gázszerelő részleg, műanyagosok s sok egyéb szakma képviselteti magát. Borozóhálózatuk tizenegy egységből áll a megyében, n Balatonnál, valamint Budapesten. FuszAmikor a pusztamérgesi téeszben jártam, aznap is „válságülésre" hívta össze az elnök a vezetőtársait. Itt kíváncsiak minden szakterület gazdájának a véleményére, vitatkoznak vele, megpróbálnak közös álláspontot kialakítani. A tét a megmaradás, ebben a szőlő-gyümölcsre alapozott gazdaságban. Tavaly 9 millió forintos veszteséggel zártak, melyet saját erőből és hitelből maguk rendeztek. Legtöbb káruk az elfagyott ültetvényekből, azok selejtezéséből származott. S most megint oda a termés, mit lehet ilyen helyzetben csinálni? tamérgesen a munkaképes tagok száma 230, körülbelül ennyi embert kötöttek magukhoz más településeken. A nagyságrendből is látszik, ez már kinőtte azt a keretet, hogy mellékesként kezeljék. Bényi Tamás, a Bécsi körúton működő vállalkozási iroda vezetője jogászként három évig dolgozott a Szövetkezetben. A jövedelemérdekel tségú rendszerek kidolgozásában jelentős feladat hárult rá. Tavaly az év vége felé kapcsoltak rá, 4 millió forint eredménnyel sikerült enyhíteni a növénytermesztés veszteségeit. Az idén, az első teljes évben 10-12 milliós nyereséggel kalkulálnak. Az átalányelszámolásos formában a szövetkezet szükség esetén hitelt ad, s igyekszik a szabálytalanságokat kiszúrni, munkájukban az iparosok önállóak. Az egész adminisztrációt három ember látja el. Ha ismét változnak a vállalkozások játékszabályai, s esetleg más formát látnak előnyösebbnek, mindenképp törekednek arra, hogy az új helyzetben is összeegyeztessék a szövetkezet és az iparosok érdekeit. A nyereségcentrikus érdekeltségű nagykereskedelmi szervezeteik a Bioplanta és a Pusztaker. A Bioplanta a Biógál gyógyszergyárnák termeltet és vásárol fel gyógynövényeket, emellett . zöldség-gyümölcs nagykereskedelemmel is foglalkozik. A szegedi telephelyű, az országban több alközponttal is rendelkező Pusztaker dinamikus fejlődési szakaszát éli. A műszaki cikkek forgalmazása mellett egyre inkább a vendéglátásra összpontosítanak. Mivel újak, csak akkor .számithatnak sikerre, ha újdonságokkal szolgálnak, vagy ha régi gondot oldanak meg. Például Romantik radiátort úgy tudtak kínálni, hogy megvették az elemeket, s a szövetkezet lakatosai állították össze. Békevári Géza, a Pusztaker vezetője 20 fővel 200 millió forintos bevételre számít az idén. Sziksósfürdőn soproni söröket kínálnak a „Pusztapajtában", s a kempingezőknek kertmozit is létesítettek. Még az idén megnyitják Szegeden a Soproni sörözőt, ahol vadételekkel szolgálnak. A tervezett német sörözőben úgy szerzik be a sört, hogy egy nyugatnémet sörgyárnak üres üvegeket szállítanak érte. A Balaton partján is új vendéglátó egységet nyitnak. Pesten használtgép-kereskedésük van, Kecskeméten az idén vámszabad területet létesítenek presszóval, kocsimosóval, bontóval és alkatrész-árusítással. Műszaki cikkeket árusító üzletüknek most keresik városunkban ,i helyet. Pusztamérgesen zoldseg-gyumölcs felvásárlótelepük lesz a szezonra. Pepsi Cola-•-/állításra is sikerült megállapodást kötniük, igy várhatóan javulni fog környékünkön a kínálat. A szövetkezetben jól tudják, a szükséghelyzet kényszeritette ki, hogy ekkora léptékben merészkedjenek eddig számukra ismeretlen terepre. Mint minden üzletben, ebben is van kockázat, de ha ölbe tett kézzel várnának a jobb idők eljövetelére, már most kezdhetnék napjaikat számlálgatni. Tóth Szeles István ' * ' ' ™ ..'<•? 91 Új üzletház Dorozsmán Tegnap, szerdán adták át a 30 éves fennállását ünneplő Kiskundorozsmai Takarékszövetkezet 9 millió forintos beruházással elkészült új üzletházát, s a Kiváló Takarékszövetkezet kitüntető címet. Hogy a kezdeti bizonytalanság és bizalmatlanság már a múlté, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy tavaly — 4.3 millió forint tiszta nyereség mellett — 197 millió forint volt a betétállomány összege. A takarékszövetkezet dolgozói közül Pusztainc Varasdi Éva üzletági csoportvezető a Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetést vehette át Párma és a Dél-Alföld kapcsolatairól Előreláthatóan októberben Szeged és az olaszországi Párma képviselői testvérvárosi együttműködésről szóló szerződést írtak alá. Ennek keretében a Magyar Gazdasági Kamara Dél-alföldi Bizottsága, valamint a pármai kamara kapcsolatfelvételére is sor kerül. Az októberi esemény — amelynek színhelye az olasz város lesz — során dél-alföldi kiállítók mutatkoznak be, áruházi hét keretében. A kiállítás előkészületeinek sorába tartozott az a rendezvény, amelyre tegnap, szerdán délután Szegeden, a Tisza Füszértnél került sor, az MGK olasz tagozata és a dél-alföldi bizottság szervezésében. Párma képviselője a régió több mint 30 vállalatának vezetőivel, továbbá magyar külkereskedőkkel találkozott azért, nogy megbeszéljék, milyen feltételei vannak a pármai bemutatkozásnak. A hazai vállalatok képviselői prospektusokkal együtt jelentek meg. s kínálták termékeiket eladásra. A mai nap során az olasz vendég látogatást tesz különböző cégeknél, s tájékozódik, mit kinál a DélAlföld ipara. A megbeszéléseken az is kiderül, milyen cikkekkel érdemes megjelenniük Pármában a vállalatoknak. Dicsérő Oklevél a városellátónak Tegnap, szerdán délután a Délép irodaházában megtartott ünnepségen Székely Sándor, a városi pártbizottság első titkára a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Dicsérő Oklevelét adta át a Csongrád Megyei Városellátó Közös Vállalat kollektívájának. Az 1984-ben kapott hasonló kitüntetés után eltelt időszakban forgalmuk és nyereségük fokozatosan nőtt. Tavaly a megyében működő ötven üzletükben 326 millió forint értékű áru talált gazdára. A hálózatkorszerűsítés lehetővé tette, hogy szélesíteni tudták mirelitkínálatukat. A saját vágóhídjukról és a feldolgozóüzemből közkedvelt hentesárukkal, készítményekkel egészítették ki választékukat. Szőregen az idén új, 200 négyzetméter alapterületű üzletet nyitottak. A szigorúbb költséggazdálkodás 1987-ben 57 százalékos eredményjavulást hozott. Ebből az alkalomból Rajtik Józsefné főkönyvelő Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést kapott.