Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-12 / 112. szám

4 Csiitüiíök, 1988. május 12. Kőkori étlap A tengeri és szárazföldi növények CU—CIS szénizo­tóp-tártalma eltérő: a szá­razföldi növények viszonylag sok Cu izotópot, a vízi­növények szövetei viszonylag sok CIÍ szénizotópot tartal­maznak. Ez a különbség ki­mutatható a közvetve vagy közvetlenül növényekkel táplálkozó állatok szerveze­tében is. Dán kutatók nem­régiben a Dániában talált 25, történelem előtti emberi csontváz kollagéntártalmát elemezték, és hat régebbi csontváz csontjaiban lénye­gesen tobb CO izotópot talál­ták, mint a 1!), új kőkori csontvázban. A régebbi csontleletek kö­zött három grönlandi eszki­mómaradvány volt, azokból az időkből, amikor az eszki­mók nyilvánvalóan még ki­zárólag tengeri állatokkal táplálkoztak. Az elemzés ta­núbizonysága szerint a mai Dániában kb. hatezer évvel ezelőtt gyors gazdasági vál­tozás ment végbe, a kizáróla­gos haltáplálkozásról áttér­tek más táplálékforrásra. Ezt az eddigi régészeti leletekből nem lehetett egyértelműen megállapítani. Lézerfényre kapcsol Az USA-beli Los Alamos-i állami kutatóintézetben ki­fejlesztett nagyfeszültségű kapcsoló egy lézersugár im­pulzusának a hatására a má­sodperc egymilliárd része alatt kapcsol. Működésének elve hasonlít a fotocellás aj­tónyitóéra. Nemcsak leg­alább tízszer sebesebben mű­ködik az eddigieknél, s meg­bízhatóbb náluk, hanem biz­tonságosabb is, hiszen keze­lője nem kerül közvetlen kapcsolatba a nagyfeszültsé­gű árammal. fl családjogi törvényről Interjú Petrik Ferenc miniszterhelyettessel Az elmúlt év júliusában lépett életbp a családjogi törvény módosítása. Legfőbb célja a családi kapcsolatok további erősítése, a házas­társak arányosabb tehervise­lése, a gyermekek fokozot­tabb védelme, és a család­tagok egymás iránti felelős­ségvállalásának növelése. A törvény korszerűsítésének in­dokairól és a jogalkalmazás első gyakorlati tapasztala­tairól Petrik Ferenc igazság­ügyminiszter-helyettes adott tájékoztatást. Bevezetőben elmondta: — A család és a házasság intézménye társadalmunk­ban lényegében betölti sze­repét, ám működési zavarai — a születések arányának kedvezőtlen alakulása, a gyakori válás, s ezekkel összefüggésben a bűnözés, az alkoholizmus, az öngyil­kosságok magas száma — orvoslást, sokirányú tár­sadalmi erőfeszítést igényel. A módosított családjogi tör­vény is egyfajta segítség a feszültségek csökkentéséhez, hiszen lehetőséget teremt a korábbiaknál differenciál­tabb, a társadalom igazság­érzetét jobban kielégítő jog­alkalmazásra. — Mennyit sikerült mind­ezekből a törekvésekből az elmúlt hónapkoban a bíró­sági gyakorlatban valóra váltani? — Ami azt illeti, a kor­szerűbb szabályok alkalma­zása a kívánatosnál lassab­ban halad, a közvélemény­ben nem tudatosultak kel­lőképpen a módosított sza­bályok. Es ebben a sajtó is ludas, a sok szárnyra bo­csátott, félreértelmezett in­formáció nehezíti a közvé­lemény megfelelő eligazodá­sát. Ugyanakkor a bírói ítél­kezésben is sok esetben a régi beidegződés érvényesül. Itt van például a gyermek­tartás. Az űj törvény sze­rint a szülök igazságosabb teherviselése érdekében a gyermek igényeit szem előtt tartva a korábbi mechani­kus 20 százalék helyett 15­20 százalékban lehet meg­állapítani a jövedelemből levonható összeget, de még ezen túl is mód van a dif­ferenciálásra. Az eddigi ta­pasztalat szerint a lehető­séggel alig-alig élnek, a ke­resetet eleve a régi formu­la szerint nyújtják be a bí­rósághoz a válni készülő fe­lek, csökkentve ezzel az igazságosabb teherviselés esélyeit. Igaz, gyakran a bíróságok sem hívják fel erre a figyelmet. — Sok vád hangzott el az utóbbi időben, hogy az új törvény a gyermek örökbe­fogadásának bürokratikus gátja, de legalábbis hátra­mozditója. Hogyan látják a kérdést a jogalkotók? — Sajnos, az örökbefoga­dás körüli viták forrása is gyakran a nagyfokú tájéko­zatlanság. Az örökbefoga­dást nem kívánja nehezíte­ni az új jogszabály. Lénye­gében arról van szó, hogy a korábbiaknál lényegesen hamarabb kell a szülők ne­velői alkalmasságáról dön­teni, tehát még az örökbefo­gadás lehetőségének felme­rülése előtt Ha a gyermek fejlődése a szülőknél ve­szélybe kerül, haladéktala­nul dönteni kell a szülő— gyermek kapcsolatáról, ar­ról, hogy a szülőt alkalmat­lansága miatt megfosztják-e gyermekéhez való jogától. Az élet e nagy kérdéseinek eldöntésére a bíróság hiva­tott, kizárva ezzel valamifé­le hivatalnoki szemlélet ér­vényesülését, amely nem ritkán a gyermeket —mint­egy rendszerbe foglalva — aktáként, nem pedig embe­ri sorsként kezelte. Az új gyakorlat szerint a bíróság a gyermek és a szülő kap­csolatát alaposabban, körül­tekintőbben vizsgálja, át­gondoltabban mérlegel, ami nagyobb biztosítékot jelent a helyes döntéshez. Ezek az ügyek egyébként mindenütt soronkívüliséget élveznek, így nyolc napon belül meg kell indítani az eljárást, nem húzódhat el — mint ahogy ezt sokan állítják. — Mérhető-e már az új törvény hatása a válások arányának alakulásánál? — Tény, hogy az elmúlt hónapokban csökkent a vá­lások száma, illúzió lenne azonban azt állítani, hogy ez a harmonikusabbá vált házassági kapcsolatok, vagy netán éppen az új törvény javára írható. Mégis elmondható, hogy bevált az első békítőtárgya­lás helyett alkalmazott bon­tóper előtti meghallgatás. Ez egyfajta „krízisinterven­ciós" szolgáltatás, itt nincs más jelen, mint a két váló­fél, s a jegyzőkönyv, az ügy­véd pszichés nyomása sem nehezedik a felekre. A bíró tárgyilagosan elmondja, mi­lyen következményekkel jár a válás; a válni készülők 15-20 százaléka visszalép. Régen a vagyonközösség megosztásánál a válás után új perben keltek birokra a felek, most erre nincs le­hetőség, egy és ugyanazon bíróság hagyja jóvá a gyer­mekelhelyezést, a -tartást és a vagyon megosztását is. A közvéleményben elterjedt téves felfogás ellenére egy­szerűsíti a válást a három­éves különélés. A lakásmegosztásban is jobban érvényesül az igaz­ságosság. Az új szabály sze­rint a válásnál nem kell az otthont elhagyó félnek egy jelképes összeggel megelé­gednie, hanem megilleti a lakás ellenértékének jelen­tős hányada, ami aiaoot adhat az új otthon megte­remtéséhez. összességében véve az új törvény az állampolgárokat felnőttként kezeli, tisztelet­ben tartja személyiségüket, az állam illetve a bíróság kevesebbet vesz át a polgár felelősségéből, ami egyúttal növeli az egyén felelősségét magáért és családjáért — mondta a miniszterhelyet­tes. Kruppa Géza A Műszaki és Természet­tudományi Egyesületek Szö­vetségének (MTESZ) rangos folyóirata, a Delta—Impul­zus ez évi 8. száma részletes összeállítást közöl azokról a pályázatokról, melyek az Országos Tudományos Kuta­tási Alaptól (OTKA) pénz­ügyi támogatást nyertek. A benyújtott 501 pályázatból 164 kapott egy milliót vagy ennél nagyobb támogatást, összesen 248,1 millió összeg­ben. Ezeket böngészve az ember arra gondol, bizony nem élünk nag.vlábon a tu­dományban, 'hiszen a na­gyobb résznek — egyebként 337 pályázatról van szó — még egy milliócska sem ju­Egy pályázat tükrében Szeged és tudománya tott, amikora csőd felé kor­mányzott vállalatok meg­mentésére milliárdokat ál­dozunk. A hazai tudomány ezúttal egy félmilliárddal lett „gazdagabb". Most csak a nyilván jelentősebbnek ítélt — sajátos számmisztika ez az egymilliós határ — témákat lehet még áttekin­teni, mivel a teljes lista a Magyar Tudomány 1988/5. számában kerül publikálás­ra. Íme a számok: OTKA-pályázatuk 1 millió felett száma összrce részesedés %-a dh M Ft db M Ft Összesen: 164 248,1 100 100 fentiből Szened Miskolc Debrecen Pécs vidéki tudományos centrumok Összesen 12 3 4 3 11,7 12 S 3.2 7.3 1,8 2.4 1.8 4.7 4.8 2 1,3 31.9 13.3 12,8 Hudaprst és egyéb vidék 216,2 87,7 A számokkal kapcsolatban először azt jegyzem meg, hogy azokat tévedések lehe­tőségének fenntartásával kell kezelni. Elsősorban azért, mert a pályázatokat a benyújtó tudósok-kutatók neve alapján sorolták fel, természetesen feltüntetve az intézményt is. Mivel külön­féle dependenciák vannak — pl. a mi Péter Lászlónk az MTA Irodalomtudományi Intézet zászlója alatt szere, pel — a vidéki tudósok számában lehet eltérés. Nagy azonban nem, hiszen, ami legelőször feltűnik, hogy erőfeszítések ellenére a vi. dék tudománya majdnem marginálisnak látszik. Re­méljük csak a számok tük­rében, mivel a témajegyzék alapján minősíteni nagyfokú felelőtlenség. Mindenesetre tény, miszeririt a még nem ismert kisebb juttatásban részesült témák sem változ­tatják meg a tradicionális arányokat. Mert, akárcsak a legtöbb európai országban — talán a két Németország és Anglia a kivétel — erős íövároscentrikusság jellemző. Mindez nem változtat azon a tényen, hogy a tudomá­nyos decentralizálás, itt nem részletezhető okok miatt, nem valósult meg, talán nem is csökkent, már csak az erős fővárosi vonzás miatt sem. Mint 'patrióta, rendkívül érdekelt Szeged helyzete a néha féltékenyen emlegetett vidéki tudományos centru­mokkal összevetve. Nos, jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, a vidék nyomasztó el­maradása ellenére, ihogy a régi presztízs még megvan. Az elfogadott szegedi témák száma egymagában több, mint a többieké együtt. A pénz dolgában ez a hege­mónia ugyan mem érezhető, de ez azt jelzi, hogy váro­sunk tudományos palettája nem bővült a nehézipar és az atom)tudomány szerve­zeteivel. Viszont jól állunk a genetika, az orvostudo­mány terén. Meglepő viszont — első­sorban a számszerűségek és nem a tény miatt — misze­rint az ún. humán tudo­mányokban, beleértve a közgazdaságtant is, milyen kevés pénzt fektetünk, ösz­szesen 18 téma és 23 imillió forint lelhető fel, 11, illetve 9.3 százalékos arányban. A régi szegedi irodalmi hagyo­mányok folytatásaként em­líthetem Péter László neve alatt futó és a Magyar iro­dalmi lexikon szerkesztését támogató pályázati összegei (egymillió). Mivel ebben a témában szűnni nem akaró panaszkodás folyik, minősí­teni nem szükséges, csak '.reménykedjünk: a termé­szettudományos kutatások támogatása mielőbb ered­ményt hoz a humán kul­túra szamára is. Ha már rokonítottam a [közgazdaságtant a humán érdeklődéssel, hadd jegyez­zem meg, hogy ennek el­maradása más, fiatalabb régiókkal szemben, nemcsak feltűnő, de káros is. Szeged és vonzáskörzete ma már iparilag fejlett, bár bizonyos irányokban túlsúlyos terü­letnek számít. Az sem vi­tás, hogy a szerkezeti vál­tozások kedveznek az itt települt feldolgozóipar szá­mára. Sajnálatos, hogy a közgazdaságtudomány mű­velőinek, különben népes tábora mind a mai napig nélkülözi a tudományos műhelyi és intézményi hát­teret. Ha ehhez számításba veszem, hogy a déli régió­ban mi lehetnénk, amint bizonyos mértékig vagyunk is, a kereskedelem hídfője, tálán nem imaxirnalizmus felvetni ezúttal is egy ilyen tudományos-képzési lehető­ség hiányát, illetve szüksé­gességét. Ezért most is hangsúlyozom, a probléma­megoldásban az ipar és me­zőgazdaság .Ijlhangsúlyo­zása megfelelő színvonalú kereskedés nélkül, féligazság. Nekünk olyan kereskede­lemre van szükségünk, mely képes felfedezni azokat a réseket, ahol jó, de legaláb­bis elfogadható értékesítési lehetőségünk lehet. És azon­nal azt is hozzálteszem: még belföldön is. Arról már nem is beszélve, hogy a külkereskedelmi oktatás itt a nyelvek tekintetében olyan bázist nyerhetne, mely más vonalon már nemzetközi hírű. Nyilván kilóg a lóláb: Szegedért böngésztem a lis­tát, számoltam. Bár több és jobb hírt, tendenciát le­hetne ikiol vásni befogadó, emberré nevelő városom számára. ebben a pénzszű­kcs világban. Még állnak a régi falak a tudomány, a művészet mezején. Még van, akár több lehetőség is a továbblépésre. Mert a pénz nagy úr. de a szellemnek előbb kell mozdulnia. Ta­lán ez a legfőbb tanulsága a pályázati híradásnak. M. J. 1988. MÁJUS 12., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: PONGRÁC A Nap kel 5 óra II perckor, és nyugszik 20 óra 10 perckor. A Hold kel 3 óra 22 per-'' - ^s nyugszik 16 óra 12 perckor. VIZA^LAS A Tisza vízállása Szegedne: »_crdán plusz 323 cm (álló). SZAZNYOLCVANÖT ÉVE született Justus Liebig (1803— 1873) német vegyész, a szerves­kémia egyik megalapozója, az izoméria felfedezője. NYOLCVAN ÉVE született Káldor Miklós (1908— 1986) lord. magyar születésű an­gol közgazdász, a Magyar Tu­dományos Akadémia tiszteleti tagja. 1946-ban részt vett a ma­gyar stabilizáció előkészítésé­ben. NAGYSZINHAZ Délután 3 órakor: Jézus Krisz­tus szupersztár (Madách bér­let). KISSZINH AZ Este 7 órakor: Rinocérosz (Somlay 1. bérlet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: A zsaru és a szex (színes, m. b. amerikai film. IV. hely­ár! Csak 18 éven felülieknek!), fél 4. háromnegyed 6 és 8 óra­kor: A pokol katonái (színes, m. b. amerikai film. IV. hely­ár!). Fáklya: fél 3 és háromnegyed 5 óTakor: Az. erdő kapitánya (színes, magyar rajzfilm. III. helyár!) 7 órakor: A pokol ka­tonái (színes, m. b. amerikai film. IV. helyár!). Szabadság: 3. negyed 6 és fél 8 órakor: A zsaru és a szex (színes, m. b. francia krimi. IV. helyár! Csak 18 éven felüliek­nek !). Filmtéka: fél 6 ÓTakor: A tagrifti csata (színes, m. b. lí­biai történelmi film) fél 8 és fél 10 órakor: Filmklub. Kiskörössy halászcsárda: (vi­doomozi) délután 4 és este 8 órakor: Rablas (színes amerikai krimi). Kiskörössy halászcsárda, kert: este 8 órakor: Leszámolás Hongkongban (színes, m. b. amerikai krimi. IV. helyár!). Éva presszó: este 8 órakor: Gyilkosok körútja (m. b. fran­cia film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROI.OGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket a II. kórház (Tol­buhin sgt. 57.) veszi fel, sebé­szeti felvételi ügyeletet az I. Sz. SebészeU Klinika (Pécsi u. 4.). urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház tart. A balesetet szenvedett gyer­mekeket a kórház baleseti se­bészeti osztályán, az egyéb se­bészeti gyermekbetegeket a se­bészeti klinikán látják cl. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 10. sz alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZÉT! ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig az OJszegedl Gyermek­kórház, Szeged, Odesszai krt. 37. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Hétfőtől péntekig 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig. Szeged, Zöld S. u. 1—J. Telefon: 14-642. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától reg­gel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 54-773 Hétfőn és csütörtökön délután három órától hat óráig hívható. 21.25: Külvárosi körzet — amerikai tv-film­sorozat — 2. 22.10: Képújság BELGRÁD 1. 16.50: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.30: Gyerekműsor '.8.00: Ismeretterjesztő­műsor 18.30: Tv-kiállitás 18.40: Vetélkedő 19.00: ötös stúdió 19.15: Rajzfilm 19.30: Hiradó 20.00: Politikai magazin 21.05: Zenés műsor 21.50: Hiradó 22.10: Éjszakai műsor BELGRÁD 2. 18.00: Belgrádi műsor 19.30: Hiradó 20.00: Fjlmszem 22.35: Művelődési műsor ÚJVIDÉK 16.50: Hiradó magyarul és szerbhorvátul 17.30: Gyerekműsor 18.00: Újvidéki képeslapok 19.01): Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Hiradó magyarul 20.00: Tv-film 21.10: Dok.-műsor 21.40: Hiradó szerbhorvátul 1© Rádió B5 Tévé BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna 9.00: Képújság 9.05: Teledoktor 9.15: Harmadik határ — tv-f ilmsorozat — 4. — (ism.) 10.05: Képújság 17.00: Hirek 17.05: Tájak, városok, emberek 17.35: Tclcsport 18.00: Uj Reflektor Magazin. 18.55: Tv-torna 19.00: Esti mese 19.15: Lottósorsolás , 19.30: Híradó 20.05: Csaladi kör 20.50: A hét műtárgya 21.35: Uj Hullám 22.20: Mestersége a szinház: Zsolt István 22.55: Hiradó 3. BUDAPEST 2. 17.50: Képújság 17.55: Thyl Ulenspiegel — 5. — (ism.) 19.25: Hirek szlovák nyelven 19.30: Ecranul noslru 20.00: Képújság 20.03: Székely Mihály — portréfilm — (ism.) 20.35: Távolsági történet — tv­movella — (ism.) 21.05: Híradó 2. 21.20: Egészcégünkért I KOSSUTH 8.20: Tíz perc a turizmusról 8.30: A könnyűzene legszebb melódiái 9.05: Nóták 9.30: Harminc porc alatt a Fold körül 10 05: Diákfélóra 10.35: Arturo Toscaninl vezényli az NBC Szimfonikus Zenekarát 11.34: A Balogh csalód — Veres Péter regénye 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Családi szőttes 14.38: Budai Ilona és a Szedbrinda együttes felvételeiből 15.00: Szóról szóra 16.05: Egy kis földrajz 16.20: ördöglakat — Zambelisz Szpirosz mese­kompozíciója 17.00: Köz-igazgatás 17.30: örökzöld dallamok 19.23: Sziv-baj-ok 20.13: Nótaest 20.57: Búcsú óéveimtől 22.00: Hírvilág 22.30: Barangolás régi hanglemezek között 22.53: Mindennapi dogmáink 23.03: A dzsessz világa PETŐFI 8.05: citeramuzsika 8.20: A Szabó család 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 12.10: A Moravanka fúvós­együttes felvételeiből 12.30: A népművészet ifjú mesterei 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Tea hármasban 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Régi magyar muzsika 16.15: Ki mit tud? 17.05: Újdonságainkból 17.30: Zöld telefon 18.30: Slágerlista 19.05: Tudósítás a Honvéd Hungalu Kupa (nemzetközi öttusa­versenyről, a futószámról 19.15: A Poptarisznya lemezlovas­vetélkedője 21.05: A dzsessz világa 22.05: Záray Mária, Vámosi János, Sárosi Katalin és Zsoldos Imre felvételeiből 23.10: Dallamkoktél — éjszakai hangulatban BARTÖK 9.08: Századunk zenéjéből Í0.00: Mozart: A-dúr klarinétötös 10.35: Félóra népzene 11.10: Magyarán szólva 11.25: AZ Állami Orosz Énekkar Csajkovszkij­kórusokat énekel 1147' Odüsszeusz hazatérése — részletek Monteverdi operájából 13.05: Sztyepancsikovo falu ^ és lakosai — epizódok Dosztojevszkij regényéből 13 45: Az 1987. évi varsói nemzetközi dzscssz­fesztivál műsorából 14.00: Barokk muzsika 14.32: Chopin - Kalkbrennemek 15.00: Pophullám 15.40: 51) éve mutatták be Honegger: Johanna a máglyán — oratórium 17.00: Nyilnikck 17.30: Orosz operákból 18.30: In Jimba matema 19.05: Iskolarádió 19.35: A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának hangversenye Közben : Kb. 20.25: Huszonkilenc év egy iskola élén Kb. 21.16: Régi muzsika 21.40: A századunk zenéjéből — hangversenyciklus elé 22.J0: Beethoven: Prométheusz — balett

Next

/
Thumbnails
Contents