Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-12 / 112. szám

Csütörtök, 1988. május 12. 258 Genf Shultz és Sevardnadze megbeszélése M> Genf (MTI) „Nagy utat tettünk meg a7. amerikai—szovjet kap­csolatokban az 1985-ös gen­fi csúcstalálkozó óta'1- — hangoztatta rövid repülőté­ri nyilatkozatában George Shultz amerikai külügymi­niszter, aki szerdán délután érkezett meg — vezető kül­politikai és leszerelési szak­értőinek) kíséretében — a svájci városba. ' „Foglalkozunk valameny­nyi, a közelgő csúcstalálko­zón napirendre kerülő kér­déssel. A cél, úgy előkészíte­ni a imunkat., hogy az ame­rikai elnök és az SZKP KB főtitkára a legjobban hasz­nosíthassa majd az időt, és találkozójuk új fejezetet nyisson az előrehaladó szov­jet—amerikai kapcsolatok­ban" — hangoztatta. Shultz és Sevardnadze el­j;ö megbeszélésére az ameri­kai ENSZ-képviseleten, a másodikra este 8 órai kez­dettel a Szovjetunió ENSZ­képviseletén került; sor. II reform gyorsítása A lengyel parlament ülése — Különleges jogkörök M Varsó. (MTI) A reform bevezetésének meggyorsítását, a reformel­képzelések megvalósítása előtt tornyosuló akadályok leküzdését szolgáló rendkí­vüli felhatalmazásról kez­dett szerdán délelőtt vitát a lengyel parlament, a szejm. A kormánynak szánt kü­lönleges jogkörök és hatás­körök kijelölését rendkívül élénk vita előzte meg. Woj­ciech Jaruzelski már egy márciusi beszédében kilátás­ba helyezte ezt az intézke­dést, és azóta a törvényter­vezet számos módosított vál­tozata készült el. A szerdán a törvényhozók elé került do­kumentumon szinte az utol­só percekig dolgoztak a szak­emberek, mivel a lengyel szakszervezeti mozgalom, de más érdekvédelmi szerveze­tek is igen sok kifogást emeltek annak egyes parag­rafusai, mindenekelőtt az érdekvédelem eszközeit szű­kítők ellen. A módosításokban és a paragrafusoknak az eredeti­leg tervezettnél enyhébb —— n szovjet csapatkivonás kezdete Afganisztánban Interjú Lobov vezérezredessel É2 Moszkva (MTI) Nem győzni, vagy veresé­get szenvedni jöttünk Afga­nisztánba, ahogy azt a nyu­gati tömegtájékoztatás tálal­ja, az afgán nép kérésének tettünk eleget, segítséget nyújtottunk függetlenségé­nek megőrzéséhez — hang­súlyozta a Moszkovszkije -Dtovosztyiban a szovjet csa­patkivonás kezdete előtt megjelent interjújában Vla­gyimir Lobov vezérezredes, a szovjet fegyveres erők ve­zérkari főnökének első he­lyettese. A szovjet tábornok érté­kelése szerint a katonai se­gítségnyújtásról 1979-ben hozott döntés — noha abban ő személyesen nem vett részt — abban az időszakban el­kerülhetetlen lépés volt. Af­ganisztán függetlenségét reá­lis veszélyek fenyegették. Af­gán részről 16 ízben kértek segítséget. A szovjet csapatok kivoná­sának megkezdése nem a Szovjetunión belül megin­dult változások következmé­nye elsősorban, ezt minde­nekelőtt az Afganisztán kö­rüli helyzetben bekövetke­zett változások indokolják — mutatott rá Vlagyimir Lo­bov. — Sokak számára az af­ganisztáni nemzeti megbéké­lés politikájának meghirde­tése propagandafogásnak tűnt. de a tények arról győz­nek meg, hogy ez az egyet­len út vezet a békéhez. Mivel Pakisztán is aláírta a genfi megállapodást, és az Egye­sült Államok is garanciát vállalt, katonai jelenlétünk­re a továbbiakban nincs szükség — a Szovjetunióban és Afganisztánban egyaránt erre a következtetésre jutot­tak. Kijelentette: hibás a pár­huzam az amerikaiak dél­vietnami távozása, s a szov­jet csapatok kivonása között, hiszen nyilvánvaló a különb­ség a hívatlan vendég és a jó szomszéd között, akit se­gítségül hívtak. Lobov megítélése szerint a szovjet csapatok felké­szültek a kivonulásra, ugyanakkor említést tett arról is, hogy a csapatmoz­gás nagy szervezettséget, a parancsnokoktól fokozott felelősséget követel. Afga­nisztánban e nehézségekhez járulnak még a földrajzi és időjárási körülmények. Nem szabad figyelmen kivül hagyni a fegyveres csopor­tok tevékenységét sem: a reakció már most erőltetett ütemben készül a háborúra az utakon. Támadások vár­hatók a hágókon, a kommu­nikációk ellen, a menetosz­lopok rendkívül sebezhető­ek. A szovjet és az afgán hadsereg azonban minden intézkedést megtesz a tá­madások visszaverésére, s amennyiben mégis össze­csapásokat provokálnak, nem fogunk kitérni a harc elől — mutatott rá. Lobov vezérezredes hang­súlyozta: sajnos nemcsak a szovjet féltől függ, hogy a még Afganisztánban mara­dó egységeket nem kell-e friss erőkkel felváltani. A kivonás kilenc hónapja alatt a szovjet katonai vezetés döntéseit elsősorban az be­folyásolja, hogy miként tel­jesülnek majd a genfi meg­állapodások, nem papíron, hanem a gyakorlatban, a való életben. Azon vagyunk, hogy a csapatkivonás alatt még véletlen veszteségek se fordulhassanak elő — mu­tatott rá végezetül a szov­jet vezérkar képviselője a Maszkovszk i je Novosztyinak adott interjújában. Szicíliai vérbosszú Belgiumban % Brüsszel, (MTI) Különös bünügy foglalkoz­tatja a belga igazságügyi hatóságokat és a közvéle­ményt: egy Belgiumban dol­gozó szicíliai vendégmunkás meggyilkolt egy autóbusz-ve­zetőt, hogy megbosszulja fia halálát. A tragédia előzménye az volt, hogy — egy évvel ez­előtt — egy autóbusz és egy motorkerékpár összeütközött Belgiumban. A motorkerék­páros, egy 16 éves fiú, éle­tét vesztette. A bíróság bűn­cselekmény hiányában fel­mentette a buszvezetőt. Az áldozat apja, az 55 éves szi­cíliai vendégmunkás azonban nem nyugodott bele a sze­rinte igazságtalan ítéletbe, s miután többször is halállal fenyegette a sofőrt, agyon­lőtte. megfogalmazásában nyilván lényeges szerepe volt annak is, hogy Lengyelországban időközben lényegesen eny­hült a május elsején tetőzött társadalmi feszültség, meg­szűntek a sztrájkok. Nyolc nap elteltével a gdanski Le­nin hajógyárat is elhagyták a gyártelepet megszállva tartó munkások. Mindenesetre a törvény­tervezetből törölték a sztráj­kok megtiltására vonatkozó paragrafust, és csak a kor­mány rendkívüli felhatal­mazásán alapuló döntések ellen lesz tilos a tiltakozó akció, így a munkabeszün­tetés is. A kilenc paragra­fusból álló törvénytervezet ugyanakkor felhatalmazza a kormányt a vállalat egyes kiadásainak ellenőrzésére, vállalati beruházások meg­tiltására, három hónapnál hosszabb ár- és bérstop el­rendelésére, az árképzés és a béralap kiszámítási rend­jének módosítására, a vál­lalati többletjövedelmek rendkívüli elvonására, meg­adóztatására, a vállalati, szövetkezeti vezetők azon­nali elbocsátására vagy fel­függesztésére, a gazdaság­talan vállalatok elleni csőd­eljárás meggyorsítására, egyes gazdálkodó szervek kényszeregyesítésére. A törvény ez év december 31-éig lenne érvényben. Végrehajtásáról a miniszter­elnök háromhavonta beszá­molni köteles a szejmnek. A torvénytervezetet elfo­gadta a szejm. Munka Gdanskban 0 Varsó, (MTI) A gdanski Lenin hajógyár igazgatója szerdán közle­ményben jelentette be, hogy az eddigi akadályok elháru­lása, vagyis a 8 napig tartó okkupációs sztrájk kedd esti befejeződése nyomán csütör­töktől újra indul az üzem, egyben felszólította a mun­kásokat: csütörtökön jelen­jenek meg munkahelyükön. A közlemény nem utal ar­ra, hogy a törvénytelen sztrájkok résztvevőit bármi­lyen megkülönböztetésben részesítené a gyár vezetése és arról sem érkezett eddig hír, hogy a törvénysértő ak­cióért valakit is felelősségre vontak volna, vagy ilyenre készülnének. Szovjetunió Törvényszerűségek és emberek Életének alkonyán, az 50­es évek elején Sztálin „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunió­ban" címmel kisebb munkát írt. Stílusa a szokásos: bár­milyen képzettségű embei számára világos és érthető. Sztálin akkoriban minden valószínűség szerint még abban sem kételkedett, hogy neki a természeti törvények is engedelmeskednek. Csu­pán akarni kell valamit, nyomást kell gyakorolni va­lakikre, a társadalmi törvé­nyeket pedig vulgarizálni kell, hogy az embert az „ál­lamgépezet csavarjává" te­gyük. A sztálini valóságfel­fogás számára minden logi­kus: az országot nem a tör­vények, hanem a vezetők irányítják, az irányítás szín­vonala pedig a voluntariz­mus minőségétől függ. * Napjaink legfőbb nehézsé­geit a szocializmus erkölcsi és jogi alapjainak a 30-as, 40-es években elszenvedett torzulásai okozzák. Ezek le­küzdéséhez nem a törvé­nyek megsértésén, hanem a törvényesség helyreállítá­sán keresztül vezet az út. Így van ez a kis és nagydol­gokban, az általánosságok­ban és a konkrétumokban, mindenekelőtt a gazdasági életben. A törvénynek kell megha­tároznia bármely vita kere­teit, megállapítania a törvé­nyesség határait. A bürokrata általában nem lép fel a törvényekkel szemben. Inkább a legkü­lönfélébb módszerekkel „javítja", „fejleszti", vagy „elmélyíti" azokat, példák­kal, „széles körű" és „szűk" interpretációkkal, „altör­vények" és más utasítások segítségével, amelyek áztán lényegében tényleges jog­gyakorlattá válnak. A Szovjetunióban a 70-es, 80-as évek fordulóján, mint­egy 200 ezer olyan utasítás volt érvényben, melyek kö­zül sok nemcsak hogy ki­zárta egymást, de kérdéses­sé tette azt az elvet is, mi­szerint „minden megenge­dett, ami nem tilos". Az átalakítás feladata a jogi normák tekintélyének és erejének helyreállítása, a törvény szentesitette rend megteremtése. Nem szabad azt hinnünk, hogy a jogi tu­dat önmagától megszilárdul. Időre van szükség ahhoz, hogy a szocialista demokrá­cia kultúrája egységes rend­szert alkosson. * Jómagam a jogi nihiliz­must az átalakítást veszé­lyeztető fenyegetésnek te­kintem. Oroszországot év­századokon keresztül embe­rek, nem pedig törvények irányították. Ez ellen az igazságtalanság ellen kelt fel a nép Lenin vezetésével. A polgárháború és a külföldi intervenció rendkívüli ve­zetést kívánt. Amint azon­ban a háborúnak végesza­kadt, Lenin az új gazdasági politikával a polgárháborúi polgárbékévé változtatta. Ugyanakkor kérlelhetetlen harcot hirdetett a jogi anar­chia és a származás alapján történő kinevezések ellen. Normalizálódtak az áru­és pénzviszonyok, gazda­gabbá vált a piac, dinami­kusan fejlődtek a szövetke­zeti formák, lendületesen fejlődött az ország, kedvező­en alakult az életszínvonal Lenin halála után azonban Sztálin lépésről lépésre visz­szavezette az országot a rendkívüli időkbe. Nem szerencsés dölog a „mi lett volna, ha" kérdés­re adandó válasz keresése. A feltételes mód nem alkal­mas a történelemvizsgálatra. Történelmünk ugyanis egé­szében a miénk, eredmé­nyeivel és kudarcaival a sa­játunk. Csak azt tudnánk megtanulni, hogy megfelelő tanulságokat vonjunk le be­lőle! Még akkor is, ha ezek keserűek, kellemetlenek, ugyanakkor mind a jelen, mind a jövő szempontjából gyógyító hatásúak. A legfőbb tanulság azon­ban a törvények hegemóniá­ja. Ez az egyetlen abszolu­tizmus, amelyre a szocializ­musnak szüksége van. A;: átalakítás erős demokrati­kus gátat vet... a gátlás­talanságnak és adminisztra­tív erőszaknak, minden szer­vet, minden kádert arra kényszerít, hogy tevékeny­ségét állandóan a törvé­nyekhez mérje — mondotta Gorbacsov, az SZKP KB 1988. februári plénumán. — Sokan nem szoktak hozzá ehhez, de hozzá kell szok­niuk. Szilárdan tovább kell folytatnunk az átalakítás jo­gi mozgatóinak erősítését, mindenekelőtt óvnunk kell az állami vállalatokról ho­zott törvényt és a gazdasági reform más törvényes ok­mányait az ágazati utasítá­sok és útmutatások ellenté­tes hatásaitól. A jóakaratú szovjet nép belefáradt a voluntariz­musba. Ma már nem ad hi­telbe bizalmat, a szavak és tettek egységét követeli. Azt, hogy mindenütt és minden­ben több szerepet kapjon a nyíltság, a demokrácia, a szocializmus. Gennagyij Piszarevszkij, az APN politikai szernléirója ÚOOt Fenntartásos várakozás Rocard kinevezése után B Párizs (MTI—AP) Az elnökválasztáson vere­séget szenvedett, de a parla­menti többséget birtokló francia jobboldal fenntartá­sos várakozással fogadta Michel Rocard miniszterel­nöki kinevezését. A volt kormánypártok a szocialista párti nyitás kész­ségének bizonyítását vár­ják tőle. Siettek biztosítani afelől, hogy nem akarják Kormányátalakítás 0 Belgrád, (MTI) Branko Mikulics, a ju­goszláv kormány elnöke a szocialista szövetség (nép­front) országos választmá­nya előtt bejelentette, hogy átszervezi kormányát. A miniszterelnök ismertette a tervezett személyi változá­sokat. Az átalakítást a kormány­elnök május 15-én terjeszti jóváhagyásra a parlament elé. Per Szumgajtban A vád: rendbontás, gyilkosságok Jt> Moszkva (MTI) Az azerbajdzsán; Szum­gajtban szerdán megkezdő­dött azoknak, a pere, akiket a februári rendbontásokban, gyilkosságokban való rész­vétellel vádolnak. Mint is­meretes, az örmény nemze­tiségű lakosok ellen irányu­ló, bűnöző elemek által szí­tott zavargások következté­ben több mint harmincan vesztették életüket. A Pravda és a Trud szer­dán arról tájékoztatott, hogy a kiterjedt nyomozás alap­ján több mint 80 ember ellen indítanak bűnvádi el­járást. Az első ügyekben már befejezték a vizsgála­tot. s vádemelési javaslato­kat tettek. Az azerbajdzsáni legfelsőbb bíróság kollégiu­ma tagjának, Albert Klo­kovnak az elnökletével a bíróság először a 21 éves T. Iszmajlov lakatos perét tár­gyalja. A Trud szerint a vádlottak többsége büntetett előéletű, s ök voltak azok, akik a zavargásokba beleso­dortak éretlen, nyugtalan fiatalokat. A Pravda helyszíni riport­jában emlékeztet arra, hogy a február végén kirobbant zavargások idejen sokan el­hagyták Szumgajtot, s még mindig nem tértek vissza otthonaikba. A város üze­meiben, intézményeiben több mint 1200 munkahely mind a mai napig nincs be­töltve. bizalmatlansági indítvány­nyal azonnal megbuktatni leendő kormányát. Ez most elemi érdekük, mert a va­sárnapi szavazói magatar­tás megismétlődése elsöprő szocialista párti többséget alakitana ki a nemzetgyű­lésben. Rocard a kormányfői tiszt elfoglalása után csak any­nyit mondott a palota udva­rán várakozó tudósítóknak, hogy tisztában van feladata nehézségeivel. Egyelőre fő­leg azokra a franciákra gon­dol, akik „szoronganak jö­vőjük, állásuk, szakképzé­sük, biztonságuk miatt". Pierre Joxe, a nemzetgyűlé­si szocialista párti csoport elnöke úgy vélekedett, hogy az elnök már jövő hétre ösz­szehívhatja a parlament ülését, s az új kormány első törvényjavaslata szociális segély bevezetése lehet a más jövedelemmel nem ren­delkezők számára. A szociális kérdéseken kí­vül Üj-Kaledónia súlyos fe­szültsége is az új kormány sürgős teendői közé tartozik. íA jobboldali sajtó óvatos reményekkel fogadta Rocard kinevezését. A Le Figaro elégedetten állapította meg, hogy Rocard a piacgazdaság híve, 1981-ben ellenezte az államosítások módját, sőt, nemrég ő volt az egyetlen szocialista párti, aki nem ítélte el mindenestül a Chi­rac-kormány eredményeit. A tőkés körök lapja, a Les Echos reményét fejezi ki, hogy a szocialista pártiak ta­nultak első kormányzásuk kudarcaiból, azaz nem a baloldal közös programja szerint akarják felújítani te­vékenységüket. A baloldali Libération ar­ra emlékeztet, hogy Rocard évek óta a közvéleményku­tatások kedvence, a legnép­' szerűbb francia politikus, aki hosszú „kegyelmi időt" szerezhet Mitterrand új el­nöksége számára, és elmoz­díthatja a francia politikát az évtizedes jobb-bal szem­benállás helyzetéből. A kommunista L'Humanité gú­nyosan emlékeztet arra, hogy Rocard az Egyesült Szocialista Párt élén 1971­ben még a fegyveres harcot akarta napirendre tűzni, 1982 óta azonban a szocia­lista párt jobbra fordításá­nak élharcosa volt. „ö ve­zeti a baloldali értékek nagy temetési menetét. Nem is választhattak volna alkal­masabbat e munka befeje­zésére" — vélekedik a kom­munista lap. Vranitzky az SPÜ új elnöke 0 Bécs (DPA) Az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) rendkívüli kong­resszusa szerdán nagy több­séggel a párt új elnökévé választotta Franz Vranitz­kyt, a kétpárti kormánykoa­líció jelenlegi kancellárját. Az 51 éves Vranitzky az 59 éves Fred Sinowatztöl ve­szi át a párt irányítását. Si­nowatz két hónappal ezelőtt jelentette be, hogy lemond a pártelnöki tisztségről. A rendkívüli kongresszus kül­döttei közül 498-an adták szavazatukat Vnanitzkyna, s mindössze 34 küldött szava­zott elnökké választása el­len. r

Next

/
Thumbnails
Contents