Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-12 / 112. szám

Csütörtök, 1988. május 12. 258 Genf Shultz és Sevardnadze megbeszélése M> Genf (MTI) „Nagy utat tettünk meg a7. amerikai—szovjet kapcsolatokban az 1985-ös genfi csúcstalálkozó óta'1- — hangoztatta rövid repülőtéri nyilatkozatában George Shultz amerikai külügyminiszter, aki szerdán délután érkezett meg — vezető külpolitikai és leszerelési szakértőinek) kíséretében — a svájci városba. ' „Foglalkozunk valamenynyi, a közelgő csúcstalálkozón napirendre kerülő kérdéssel. A cél, úgy előkészíteni a imunkat., hogy az amerikai elnök és az SZKP KB főtitkára a legjobban hasznosíthassa majd az időt, és találkozójuk új fejezetet nyisson az előrehaladó szovjet—amerikai kapcsolatokban" — hangoztatta. Shultz és Sevardnadze elj;ö megbeszélésére az amerikai ENSZ-képviseleten, a másodikra este 8 órai kezdettel a Szovjetunió ENSZképviseletén került; sor. II reform gyorsítása A lengyel parlament ülése — Különleges jogkörök M Varsó. (MTI) A reform bevezetésének meggyorsítását, a reformelképzelések megvalósítása előtt tornyosuló akadályok leküzdését szolgáló rendkívüli felhatalmazásról kezdett szerdán délelőtt vitát a lengyel parlament, a szejm. A kormánynak szánt különleges jogkörök és hatáskörök kijelölését rendkívül élénk vita előzte meg. Wojciech Jaruzelski már egy márciusi beszédében kilátásba helyezte ezt az intézkedést, és azóta a törvénytervezet számos módosított változata készült el. A szerdán a törvényhozók elé került dokumentumon szinte az utolsó percekig dolgoztak a szakemberek, mivel a lengyel szakszervezeti mozgalom, de más érdekvédelmi szervezetek is igen sok kifogást emeltek annak egyes paragrafusai, mindenekelőtt az érdekvédelem eszközeit szűkítők ellen. A módosításokban és a paragrafusoknak az eredetileg tervezettnél enyhébb —— n szovjet csapatkivonás kezdete Afganisztánban Interjú Lobov vezérezredessel É2 Moszkva (MTI) Nem győzni, vagy vereséget szenvedni jöttünk Afganisztánba, ahogy azt a nyugati tömegtájékoztatás tálalja, az afgán nép kérésének tettünk eleget, segítséget nyújtottunk függetlenségének megőrzéséhez — hangsúlyozta a Moszkovszkije -Dtovosztyiban a szovjet csapatkivonás kezdete előtt megjelent interjújában Vlagyimir Lobov vezérezredes, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettese. A szovjet tábornok értékelése szerint a katonai segítségnyújtásról 1979-ben hozott döntés — noha abban ő személyesen nem vett részt — abban az időszakban elkerülhetetlen lépés volt. Afganisztán függetlenségét reális veszélyek fenyegették. Afgán részről 16 ízben kértek segítséget. A szovjet csapatok kivonásának megkezdése nem a Szovjetunión belül megindult változások következménye elsősorban, ezt mindenekelőtt az Afganisztán körüli helyzetben bekövetkezett változások indokolják — mutatott rá Vlagyimir Lobov. — Sokak számára az afganisztáni nemzeti megbékélés politikájának meghirdetése propagandafogásnak tűnt. de a tények arról győznek meg, hogy ez az egyetlen út vezet a békéhez. Mivel Pakisztán is aláírta a genfi megállapodást, és az Egyesült Államok is garanciát vállalt, katonai jelenlétünkre a továbbiakban nincs szükség — a Szovjetunióban és Afganisztánban egyaránt erre a következtetésre jutottak. Kijelentette: hibás a párhuzam az amerikaiak délvietnami távozása, s a szovjet csapatok kivonása között, hiszen nyilvánvaló a különbség a hívatlan vendég és a jó szomszéd között, akit segítségül hívtak. Lobov megítélése szerint a szovjet csapatok felkészültek a kivonulásra, ugyanakkor említést tett arról is, hogy a csapatmozgás nagy szervezettséget, a parancsnokoktól fokozott felelősséget követel. Afganisztánban e nehézségekhez járulnak még a földrajzi és időjárási körülmények. Nem szabad figyelmen kivül hagyni a fegyveres csoportok tevékenységét sem: a reakció már most erőltetett ütemben készül a háborúra az utakon. Támadások várhatók a hágókon, a kommunikációk ellen, a menetoszlopok rendkívül sebezhetőek. A szovjet és az afgán hadsereg azonban minden intézkedést megtesz a támadások visszaverésére, s amennyiben mégis összecsapásokat provokálnak, nem fogunk kitérni a harc elől — mutatott rá. Lobov vezérezredes hangsúlyozta: sajnos nemcsak a szovjet féltől függ, hogy a még Afganisztánban maradó egységeket nem kell-e friss erőkkel felváltani. A kivonás kilenc hónapja alatt a szovjet katonai vezetés döntéseit elsősorban az befolyásolja, hogy miként teljesülnek majd a genfi megállapodások, nem papíron, hanem a gyakorlatban, a való életben. Azon vagyunk, hogy a csapatkivonás alatt még véletlen veszteségek se fordulhassanak elő — mutatott rá végezetül a szovjet vezérkar képviselője a Maszkovszk i je Novosztyinak adott interjújában. Szicíliai vérbosszú Belgiumban % Brüsszel, (MTI) Különös bünügy foglalkoztatja a belga igazságügyi hatóságokat és a közvéleményt: egy Belgiumban dolgozó szicíliai vendégmunkás meggyilkolt egy autóbusz-vezetőt, hogy megbosszulja fia halálát. A tragédia előzménye az volt, hogy — egy évvel ezelőtt — egy autóbusz és egy motorkerékpár összeütközött Belgiumban. A motorkerékpáros, egy 16 éves fiú, életét vesztette. A bíróság bűncselekmény hiányában felmentette a buszvezetőt. Az áldozat apja, az 55 éves szicíliai vendégmunkás azonban nem nyugodott bele a szerinte igazságtalan ítéletbe, s miután többször is halállal fenyegette a sofőrt, agyonlőtte. megfogalmazásában nyilván lényeges szerepe volt annak is, hogy Lengyelországban időközben lényegesen enyhült a május elsején tetőzött társadalmi feszültség, megszűntek a sztrájkok. Nyolc nap elteltével a gdanski Lenin hajógyárat is elhagyták a gyártelepet megszállva tartó munkások. Mindenesetre a törvénytervezetből törölték a sztrájkok megtiltására vonatkozó paragrafust, és csak a kormány rendkívüli felhatalmazásán alapuló döntések ellen lesz tilos a tiltakozó akció, így a munkabeszüntetés is. A kilenc paragrafusból álló törvénytervezet ugyanakkor felhatalmazza a kormányt a vállalat egyes kiadásainak ellenőrzésére, vállalati beruházások megtiltására, három hónapnál hosszabb ár- és bérstop elrendelésére, az árképzés és a béralap kiszámítási rendjének módosítására, a vállalati többletjövedelmek rendkívüli elvonására, megadóztatására, a vállalati, szövetkezeti vezetők azonnali elbocsátására vagy felfüggesztésére, a gazdaságtalan vállalatok elleni csődeljárás meggyorsítására, egyes gazdálkodó szervek kényszeregyesítésére. A törvény ez év december 31-éig lenne érvényben. Végrehajtásáról a miniszterelnök háromhavonta beszámolni köteles a szejmnek. A torvénytervezetet elfogadta a szejm. Munka Gdanskban 0 Varsó, (MTI) A gdanski Lenin hajógyár igazgatója szerdán közleményben jelentette be, hogy az eddigi akadályok elhárulása, vagyis a 8 napig tartó okkupációs sztrájk kedd esti befejeződése nyomán csütörtöktől újra indul az üzem, egyben felszólította a munkásokat: csütörtökön jelenjenek meg munkahelyükön. A közlemény nem utal arra, hogy a törvénytelen sztrájkok résztvevőit bármilyen megkülönböztetésben részesítené a gyár vezetése és arról sem érkezett eddig hír, hogy a törvénysértő akcióért valakit is felelősségre vontak volna, vagy ilyenre készülnének. Szovjetunió Törvényszerűségek és emberek Életének alkonyán, az 50es évek elején Sztálin „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" címmel kisebb munkát írt. Stílusa a szokásos: bármilyen képzettségű embei számára világos és érthető. Sztálin akkoriban minden valószínűség szerint még abban sem kételkedett, hogy neki a természeti törvények is engedelmeskednek. Csupán akarni kell valamit, nyomást kell gyakorolni valakikre, a társadalmi törvényeket pedig vulgarizálni kell, hogy az embert az „államgépezet csavarjává" tegyük. A sztálini valóságfelfogás számára minden logikus: az országot nem a törvények, hanem a vezetők irányítják, az irányítás színvonala pedig a voluntarizmus minőségétől függ. * Napjaink legfőbb nehézségeit a szocializmus erkölcsi és jogi alapjainak a 30-as, 40-es években elszenvedett torzulásai okozzák. Ezek leküzdéséhez nem a törvények megsértésén, hanem a törvényesség helyreállításán keresztül vezet az út. Így van ez a kis és nagydolgokban, az általánosságokban és a konkrétumokban, mindenekelőtt a gazdasági életben. A törvénynek kell meghatároznia bármely vita kereteit, megállapítania a törvényesség határait. A bürokrata általában nem lép fel a törvényekkel szemben. Inkább a legkülönfélébb módszerekkel „javítja", „fejleszti", vagy „elmélyíti" azokat, példákkal, „széles körű" és „szűk" interpretációkkal, „altörvények" és más utasítások segítségével, amelyek áztán lényegében tényleges joggyakorlattá válnak. A Szovjetunióban a 70-es, 80-as évek fordulóján, mintegy 200 ezer olyan utasítás volt érvényben, melyek közül sok nemcsak hogy kizárta egymást, de kérdésessé tette azt az elvet is, miszerint „minden megengedett, ami nem tilos". Az átalakítás feladata a jogi normák tekintélyének és erejének helyreállítása, a törvény szentesitette rend megteremtése. Nem szabad azt hinnünk, hogy a jogi tudat önmagától megszilárdul. Időre van szükség ahhoz, hogy a szocialista demokrácia kultúrája egységes rendszert alkosson. * Jómagam a jogi nihilizmust az átalakítást veszélyeztető fenyegetésnek tekintem. Oroszországot évszázadokon keresztül emberek, nem pedig törvények irányították. Ez ellen az igazságtalanság ellen kelt fel a nép Lenin vezetésével. A polgárháború és a külföldi intervenció rendkívüli vezetést kívánt. Amint azonban a háborúnak végeszakadt, Lenin az új gazdasági politikával a polgárháborúi polgárbékévé változtatta. Ugyanakkor kérlelhetetlen harcot hirdetett a jogi anarchia és a származás alapján történő kinevezések ellen. Normalizálódtak az árués pénzviszonyok, gazdagabbá vált a piac, dinamikusan fejlődtek a szövetkezeti formák, lendületesen fejlődött az ország, kedvezően alakult az életszínvonal Lenin halála után azonban Sztálin lépésről lépésre viszszavezette az országot a rendkívüli időkbe. Nem szerencsés dölog a „mi lett volna, ha" kérdésre adandó válasz keresése. A feltételes mód nem alkalmas a történelemvizsgálatra. Történelmünk ugyanis egészében a miénk, eredményeivel és kudarcaival a sajátunk. Csak azt tudnánk megtanulni, hogy megfelelő tanulságokat vonjunk le belőle! Még akkor is, ha ezek keserűek, kellemetlenek, ugyanakkor mind a jelen, mind a jövő szempontjából gyógyító hatásúak. A legfőbb tanulság azonban a törvények hegemóniája. Ez az egyetlen abszolutizmus, amelyre a szocializmusnak szüksége van. A;: átalakítás erős demokratikus gátat vet... a gátlástalanságnak és adminisztratív erőszaknak, minden szervet, minden kádert arra kényszerít, hogy tevékenységét állandóan a törvényekhez mérje — mondotta Gorbacsov, az SZKP KB 1988. februári plénumán. — Sokan nem szoktak hozzá ehhez, de hozzá kell szokniuk. Szilárdan tovább kell folytatnunk az átalakítás jogi mozgatóinak erősítését, mindenekelőtt óvnunk kell az állami vállalatokról hozott törvényt és a gazdasági reform más törvényes okmányait az ágazati utasítások és útmutatások ellentétes hatásaitól. A jóakaratú szovjet nép belefáradt a voluntarizmusba. Ma már nem ad hitelbe bizalmat, a szavak és tettek egységét követeli. Azt, hogy mindenütt és mindenben több szerepet kapjon a nyíltság, a demokrácia, a szocializmus. Gennagyij Piszarevszkij, az APN politikai szernléirója ÚOOt Fenntartásos várakozás Rocard kinevezése után B Párizs (MTI—AP) Az elnökválasztáson vereséget szenvedett, de a parlamenti többséget birtokló francia jobboldal fenntartásos várakozással fogadta Michel Rocard miniszterelnöki kinevezését. A volt kormánypártok a szocialista párti nyitás készségének bizonyítását várják tőle. Siettek biztosítani afelől, hogy nem akarják Kormányátalakítás 0 Belgrád, (MTI) Branko Mikulics, a jugoszláv kormány elnöke a szocialista szövetség (népfront) országos választmánya előtt bejelentette, hogy átszervezi kormányát. A miniszterelnök ismertette a tervezett személyi változásokat. Az átalakítást a kormányelnök május 15-én terjeszti jóváhagyásra a parlament elé. Per Szumgajtban A vád: rendbontás, gyilkosságok Jt> Moszkva (MTI) Az azerbajdzsán; Szumgajtban szerdán megkezdődött azoknak, a pere, akiket a februári rendbontásokban, gyilkosságokban való részvétellel vádolnak. Mint ismeretes, az örmény nemzetiségű lakosok ellen irányuló, bűnöző elemek által szított zavargások következtében több mint harmincan vesztették életüket. A Pravda és a Trud szerdán arról tájékoztatott, hogy a kiterjedt nyomozás alapján több mint 80 ember ellen indítanak bűnvádi eljárást. Az első ügyekben már befejezték a vizsgálatot. s vádemelési javaslatokat tettek. Az azerbajdzsáni legfelsőbb bíróság kollégiuma tagjának, Albert Klokovnak az elnökletével a bíróság először a 21 éves T. Iszmajlov lakatos perét tárgyalja. A Trud szerint a vádlottak többsége büntetett előéletű, s ök voltak azok, akik a zavargásokba belesodortak éretlen, nyugtalan fiatalokat. A Pravda helyszíni riportjában emlékeztet arra, hogy a február végén kirobbant zavargások idejen sokan elhagyták Szumgajtot, s még mindig nem tértek vissza otthonaikba. A város üzemeiben, intézményeiben több mint 1200 munkahely mind a mai napig nincs betöltve. bizalmatlansági indítványnyal azonnal megbuktatni leendő kormányát. Ez most elemi érdekük, mert a vasárnapi szavazói magatartás megismétlődése elsöprő szocialista párti többséget alakitana ki a nemzetgyűlésben. Rocard a kormányfői tiszt elfoglalása után csak anynyit mondott a palota udvarán várakozó tudósítóknak, hogy tisztában van feladata nehézségeivel. Egyelőre főleg azokra a franciákra gondol, akik „szoronganak jövőjük, állásuk, szakképzésük, biztonságuk miatt". Pierre Joxe, a nemzetgyűlési szocialista párti csoport elnöke úgy vélekedett, hogy az elnök már jövő hétre öszszehívhatja a parlament ülését, s az új kormány első törvényjavaslata szociális segély bevezetése lehet a más jövedelemmel nem rendelkezők számára. A szociális kérdéseken kívül Üj-Kaledónia súlyos feszültsége is az új kormány sürgős teendői közé tartozik. íA jobboldali sajtó óvatos reményekkel fogadta Rocard kinevezését. A Le Figaro elégedetten állapította meg, hogy Rocard a piacgazdaság híve, 1981-ben ellenezte az államosítások módját, sőt, nemrég ő volt az egyetlen szocialista párti, aki nem ítélte el mindenestül a Chirac-kormány eredményeit. A tőkés körök lapja, a Les Echos reményét fejezi ki, hogy a szocialista pártiak tanultak első kormányzásuk kudarcaiból, azaz nem a baloldal közös programja szerint akarják felújítani tevékenységüket. A baloldali Libération arra emlékeztet, hogy Rocard évek óta a közvéleménykutatások kedvence, a legnép' szerűbb francia politikus, aki hosszú „kegyelmi időt" szerezhet Mitterrand új elnöksége számára, és elmozdíthatja a francia politikát az évtizedes jobb-bal szembenállás helyzetéből. A kommunista L'Humanité gúnyosan emlékeztet arra, hogy Rocard az Egyesült Szocialista Párt élén 1971ben még a fegyveres harcot akarta napirendre tűzni, 1982 óta azonban a szocialista párt jobbra fordításának élharcosa volt. „ö vezeti a baloldali értékek nagy temetési menetét. Nem is választhattak volna alkalmasabbat e munka befejezésére" — vélekedik a kommunista lap. Vranitzky az SPÜ új elnöke 0 Bécs (DPA) Az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) rendkívüli kongresszusa szerdán nagy többséggel a párt új elnökévé választotta Franz Vranitzkyt, a kétpárti kormánykoalíció jelenlegi kancellárját. Az 51 éves Vranitzky az 59 éves Fred Sinowatztöl veszi át a párt irányítását. Sinowatz két hónappal ezelőtt jelentette be, hogy lemond a pártelnöki tisztségről. A rendkívüli kongresszus küldöttei közül 498-an adták szavazatukat Vnanitzkyna, s mindössze 34 küldött szavazott elnökké választása ellen. r