Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-12 / 112. szám

9 VILÁtí PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Wiféo f^'% ^ VILAtí^RQLETARJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DELMA6YAR0RSZA6 78. évfolyam, 112. szám 1988. május 12., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Eladja, aki építette Tanácsi vezetők, tervezővállalatok irányitói, bankszakemberek és a Délép munkatársai találkoztak tegnap Szegeden, kötetlen konzultáción. A téma a kivitelező vállalat által közvetlenül a magánszemélyek számára értékesíthető lakás volt. Körtvélyessy Péter, a Délép vezérigazgatója bevezetőjében elmondotta, hogy már korábban is volt példa e forma alkalmazására, de ez az összes épülő lakiások számának csak elenyésző részét érintette. Ez, a várhatóan már a közeljövőben lényegesen jelentősebbé váló módszer nemcsak a telepiilesfejlesztöknek és a kivitelezőknek jelent új lehetőséget. hanem a magánembereknek is. A jó funkcionáláshoz a résztvevők leglogik;usabb együttműködése szükséges. E cél eléréséhez az első lépés lehet ez a konzultáció. Karikás György, az ÉVM lakáspolitikai főosztályvezetője a nemrégiben alakult osztály céljairól, elképzeléseiről tartott tájékoztatót. Kovács Levente, az MSZMP KB munkatársa elmondotta, hogy elengedhetetlenül szükséges a teljes lakásgazdálkodás átalakítása. A tanácsok lakásépítési és -elosztási funkcióját meg kellene változtatni. Hoszszabb távon a lakástulajdonnak két formája képzelhető ef: a bér- és az öröklakás. A bérlakásoki között nemcsak a tanácsiak képzelhetők el. Az örokiakás<»kat egyre sokszínűbb vállalkozói kör építi majd. Cél, hogy a piacon találkozzon a kivitelező és az épít telő, vagyis a lakó. A tanács feladata a továbbiakban is a területtel való gazdálkodás, a lakásépítésre fordítható pénzek legoptimálisabb elköltése lesz. Ha a lakó ismeri a tervezéstől a jövendő otthonát, akkor a legkevesebb a minőségi probléma. A pénzügyi lehetőség megteremtésén, a bankok közötti verseny megindításán ma meg dolgozni kell. Végiggondolandok még: a lakás átadásakor a készültségi fokok, hogyan lehet integrálni a kisszervezeteket a vállalkozásba, miként lehet versenyképes egy nagyvállalat a kalákás építkezéssel. Ott József kisteleki tanácselnök szerint jó lenne, ha a szociális támogatást már az építkezés közben megkaphatnák a családok, és nemcsak a beköltözés pillanatában. A nagyközségben a közművesített telket tudja adni a tanács, ás hogy még mit, az a szeptemberi tervtárgyalásokig kiderül. Szirbik Imre, Szentes tanácselnöke arról szólt, hogy a lakásgazdálkodást a szociálpolitikával kell összhangba hozni. Az OTP belső utasításai megakadályozzák, hogy a jogosan járó tanácsi támogatást a lakáslicitbe beszámítsák. A vásárlónak az eladóval szemben kell fizetőképesnek lenni. Fontos a megfelelő hitelkonstrukció megteremtése is. A kaláka sokáig fenn fog maradni, hiszen ez szinte nélkülözhetetlen tőkekiegészitö. A lakásmobilitás kisebb tőkékkel átlendíthető a holtponton. Az ár—bér—kamat háromszög rendezése szorító szükségszerűség. Kovács Levente elmondta. hogy szükségszerű az OTP monopóliumának gyors megszüntetése. A tanácsnak személyre szólóan kell gazdálkodni a segély eszközeivel. Ma egy új lakással 1,4 család mi/zdul. a fejlett tőkés országokban 4-5. Tehát a változás kényszere ezen a területen is nyilvánvaló. Körtvélyessy Péter szerint olyan ingatlanforgalmi jogi személy alapítására lenne szükség, amj tőkével is fel van ruházva. Szentgyörgyi Pál, a Budapest Bank szegedi egységének igazgatója arról szólt, hogy a lakásgazdálkodás, a gazdaság egészében, az egyik legkevésbé hatékony. A bérlakásépités alapos jogi átgondolására is szükség van. A lakásfinanszírozás jelenlegi rendszere a reform egyes részeinek is gátjává vált. Például élesen elválik a lakossági és a vállalati kamat. Ebbe a rendszerbe egy üzleti bank csak akkjor tud bekapcsolódni, ha az valóban üzlet lesz. Fekete István, Csongrád város tanácselnök-helyettese a lakástámogatási rendszer lehetőségeinek a rohanó áraktól való elmaradását elemezte. A szociális lakásepítesnek és -elosztásnak szerintei továbbra is a tanácsnál kellene maradnia. Az igények nyilvántartására továbbra is a tanács lenne a legalkalmasabb. Az, üres lakásokat is jobban be kellene vonni a használatba. Takács Máté, a Délterv igazgatója hangsúlyozta, hogy el kell dönteni a bérés az öröklakás arányát. A magánerőt) roppant nehéz emeletes házakba kényszeríteni. Aki öröklakásban lakik, lényegesen nehezebben vált lakóhelyet, ezért a bérlakásokat kellene inkább építeni. A lakásépítők nem ismerik a bérlök, vásárlók napi igényeit a munkák megi n d u lása k or. Mező Mihály, a Csomiterv főkönyvelője elmondta, hogy jogszabály tiltja a lakásépítésre előleg felvételét az építtetőktöl, és ez a vállalkozóknak jelentős gátja. Lehessen megkülönböztetni a kivitelező vállalaton belül olyan tevékenységeket, amelyek csak a lakásépítéshez kellenek, és ezek a vállalati telejs általános költségekből kisebb súllyal részesedjenek. Ezek például legyenek kedvezően megkülönböztetettek' az adózás szempontjából. Az eszmecsere jol szolgálta a különböző nézetek találkozását, a cseppet sem egyszerű lakásgazdálkodásban már az uj rendszer előkészítésekor a gondok előrelátását. B. I.. Nemzetközi konferencia A zajcsökkentés helyzetével és lehetőségeivel foglalkozó konferencia kezdődött szerdán a balatonfüredi SZOT Szállóban, az AICB — a zajártalommal foglalkozó nemzetközi szervezet —, valamint a Közlekedéstudományi Egyesület rendezésében. A háromnapos eszmecserére 15 országból érkeztek szakemberek, s együttesen mintegy 40 előadásban ismertetik a különböző országokban alkalmazott módszereket, műszereket, zajcsökkentő eszközöket. A konferencia pénteken fejeződik be. Környezetvédelmi fórum Az épített és termeszed környezet védelméről, szépítéséről tartottak fórumot szerdán a székesfehérvári szakszervezeti székházban a Helyiipari és Városgazdálkedási Dolgozók Szakszerve, zett és a Város-községvédő és Szépítő Egyesületek Szövetsége rendezésében. Az eszmecsere résztvevői — az egyesületek vezetői, valamink a környezet rendben tartásával, alakításával foglalkozó közszolgáltató vállalatok képviselői — előtt Somogyi László építésügyi „s városfejlesztési miniszter szolt a környezet védelmével. szepítesevel kapcsolatos feladatokról. Egyebek között rámutatott: halaszthatatlanná vált a szeniétmegsemmisítő müvek építésének a megkezdése Környezeti kultúránk állapotát ugyanis nagyban befolyásolja, hogy a szemétgyűjtés technikai i színvonala alacsony, s csupán egyetlen — jelenleg is éppen rekontsrukció alatt levő — szemétégető üzemünk van. Üjabb kellene Budapesten, valamint a Balaton partján és több nagyvárosunkban is. Rendkívüli tanácsülés Üllésen Válás — tanácstalanul Ullés Nagyközség Közös Tanácsa rendkívüli tanácsülést tartott tegnap, szerdán a Déryné művelődési házban. A tanácsülés összehívásának oka: Forráskút kérte a közös tanácsból való kilépését. Csongrád megyében hasonló esemény még az ötvenes években fordult élő, amikor is Apátfalva és Magyarítanád közös tanácsát a lakosság kérésére megszüntették és két önálló tanácsot hoztak létre. Ezúttal is a lakosság javasolta az elválást. Importpótló alapanyagok Gyógyszergyártási alapanyagok, intermedierek előállítására készül a Pélpusztai Állami Gazdaság eddig illó olajokat és külün. íéle ivegyszerekot készítő daránypusztai ipari üzeme. A budapesti Richter Gedeon Gyógyszergyár részére, évi 120 tonna, eddig a nyugat-európai országokból beszerzett alapanyagot állit elő. A gyártáshoz szükséges gépek — amelyeket tjrtós bérletre a gyógyszergyár — adja — hamarosan megérkeznek, s július végén, augusztus elején már termelnek. Most újabb megállapodást készítenek elő, eszerint az elsó vegyi Industria Kisszövetkezet részére állítanak .majd elő évi 12000 tonna intermediert. Az előzetes tervek szerint a szintén importárut pótló alapanyagok előállításához szükséges korszerű gépsorról a kisszövetkezet gondoskodik, az állami gazdaság pedig megteremti az egyéb gyártási feltételeket. A magas szakmai tudást és korszerű berendezéseket igénylő készítmények előállítását termékszerkezetének módosí tása keretében kezdi meg a daránypusztai kisüzem. Primőrök a Marx téren Somogyi Károlyné felvételei Zöldhagyma, retek, újkrumpli — minden mennyiségben várja vásárlóit a piacokon, ám a primőrök kissé borsos ára miatt még egyelőre nem sokan tolonganak a standok előtt. Igen sok a palánta, a tavalyihoz hasonló áron szerezhetik be a kiskerttulajdonosok, igy ezek iránt a kereslet is nagy. Felvételeink a Marx téren készültek A közös tanácsot 1977. április elsején alakították. Az elmúlt 10 év alatt összesen 35 millió forintot költöttek fejlesztésre a két községben úgy, hogy a pénzeszközök 50—50 százalékát Forráskúton és Üllésen használták fel. Épült ezalatt Forráskúton egy új iskola. ABC, víztorony , tornaterem, és felújították az urvosi rendelőt. A fogorvosi szakrendelő építését az idén fejezik be. Üllésen viszont még ma is „kétműszakban" tanítanak és nemrég kezdték meg a tornaterem építését. A forráskútiak kérésére a közös tanács az idén április 30-án helyi szavazást rendelt el. A választásra jogosultak (1634 fő) 77 százaléka az elválás mellett telte le voksát. Az ott készült jegyzőkönyvből kiderült, hogy elhangzottak olyan hozzászólások is, amelyek szerint nem függetlenített elöljáróság kell, hanem független, önálló tanács. Mások azt mondták, hogy Forráskúton minden adottság megvan az önállóságra. Tudták akkor, hogy lényegesen csökkenni fog a szétválással az anyagi támogatás. Tudták azt is, hogy ezután önállóan kell biztosítani az intézmények üzemeltetését, fenntartását. A tegnapi rendkívüli tanácsülésen, — amelyet Nyáriné Tajti Anna tanácselnök vezetett, — az egyik tanácstag hozzászólásában elmondta. hogy ő nem érzi azt, hogy jobb lesz a két község helyzete és megjegyezte, ezután is jó volna, ha a községek együttműködnének, támogatnák egymást. Egy másik hozzászóló így szólt: „legyen békesség, barátság továbbra is, hiszen nincs okunk haragudni egymásra". Elmondták azt is, hogy néhányan helytelenítik a válást, de fejet hajtanak a közakarat előtt, ám figyelmeztettek a hozzászólók arra is, hogy 5 vagy 10 év múlva esetleg visszasírják „a régi szép időket". A két község önállóságát törvény biztosítja, de néhány kapocs mégis összetartja azokat. Hiszen a termelőszövetkezet, az áfész ds a takarékszövetkezet továbbra is közös marad. A végén a közös tanács indítványára a tanácstagok megszavazták u közös tanács megszüntetését, Forrúskúton önálló tanács létrehozását. Egy ideig még azért együtt maradnak, ugyanis „a bontópert" az Elnöki Tanács hagyja jóvá később. A. S. Településfejlesztési verseny Ismét Bács-Kiskun megye a győztes Immár huszadszorra nyerte meg Bács-Kiskun megye a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által több mint két évtizede indított településtisztasági versenyt. Az erről szóló elismerést és a vele járó serleget szerdán a Bács-Kiskun Megyei Tanács Kecskeméten tartott ülésén Gál Zoltán belügyminiszterhelyettes adta át Gajdócsi litvánnak, a megyei tanács elnökének és Terbe Dczrf>nek, a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága titkárának. Bács-Kiskun lakossága — hangzott el az ülésen — az elmúlt évben tobb mint 2,1 milliárd forint értékű társodulmi munkával járult hozzá a települések fejlődéséhez. Az egy lakosra jutó társadalmi munka ertéke 3859 forint, ami két és félszerese az országos átlagnak. Az itt élők tenni akarása és és anyagi áldozatvállalása a helyi tanácsok működési, fenntartási alapjait 17 százalékkal, fejlesztesi lehetőségeit pedig 28 százalékkal mövelta fly imódon 965 millió forint értékű közcélú beruházás — például oktatási, egészségügyi, művelődési intézmény, szociális otthon — valósulhatott meg, s 250 millió forinttal jutott több a közmüvek fejlesztésére is. (MTI) -i