Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-11 / 111. szám

Szerda, 1988. május 11. Gyógyszer­szivattyú Az áttételeket képező leg­több rosszindulatú daganatos megbetegedés ellen ma már általánosan használnak sejt­osztódást gátló gyógyszere­ket. Ezt a kezelést meg­könnyíti, ha olyan gyógy­szerszivattyút alkalmaznak, amelyen át e szereket — újabb beszúrás nélkül — az ütőereken keresztül közvet­lenül a daganatos szövetek­hez juttathatják. Ez idő sze­rint kétféle szivattyú léte­zik. Az egyik kézitáskában vagy övön . viselhető külső; ez folyamatosan juttat pon­tos adagolásban — több gyógyszert is — rendeltetési helyére. A másik a teljes egészében beültetett gyógy­szerszivattyú. A hozzá tarto­zó katétert műtéttel abba az ütőérbe ültetik be, amely a daganatot vérrel látja el. E beültethető szivattyúknak az a hátrányuk, hogy csak egy­szer használhatók fel, s csak korlátozott mennyiségű gyógyszer fér el bennük. A külső szivattyúk az utóbbi években sokat fejlőd­tek: olcsóbbá, újra felhasz­nálhatóvá váltak, s a bete­gek mozgékonyságát kevés­bé korlátozzák, mint koráb­ban. A gyógyszeres kezeléskor ismételt kórházi tartózko­dásra van szükség. Ezért az orvosok azon igyekeznek, hogy ezt a gyógyeljárást já­róbeteg-rendelésen is alkal­mazhassák. A gyógyszerszi­vattyú ezt könnyíti meg. Az Egyesült Államokban már több olyan kórház van, ahol ilyen ambuláns kezelést al­kalmaznak. flcta középkori históriánkról A napokban jelent meg Krisló Gyula professzor szer­kesztésében a József Attila Tudományegyetem Bölcsészet­tudományi Kara középkori magyar történeti tanszékének Acta-kiadványa. A kötet öt tanulmányt tartalmaz, ame­lyek közül az első három az Arpád-kor, a negyedik az Anjou-kor, az ötödik pedig a török kor meghatározott kér­déseivel foglalkozik. Pebovics István metodo­lógiai, módszertani problé­mát feszegető cikkének lé­nyegére tulajdonképpen már a címe is utal („Új" forrá­sok a kunok keresztény hit­re térítéséről?). Arról van ugyanis szó. hogy Domokos I'ál Péter az lí)79-ben nap­világot látott müvében ( édes Hazámnak akar­tain szolgálni...") a XIII. századi — Moldvában és Havasalföldön élő — kunok megtérítésével kapcsolatban három korabeli dokumentu­mot közöl, s ezeket úgy ál­lítja be, mint amelyek a kun térítés addig nem is­mert forrásainak számíta­nak. Petrovics István azon­ban kimutatja, hogy ezeket a pápai okleveleket 1829 óta többször is kiadták már, s i i kérdéskörrel foglalkozó magyar és román történé­szek alaposan ki is aknázták •p kútfők 'tanulságaié. Ily módon ezek a diplomák (pápai levelek) semmi eset­re sem tekinthetők a kun térítés új forrásainak. Tel­jes mértékben egyet lehet érteni a szerzővel, hogy ti. ,.a későbbi korok kutatójának kötelessége ismerni az elő­dök munkáját." Almási Tibor prozopográ­fiai jellegű tanulmánya (Megjegyzések Rogerius magyarországi méltóságvi­seléséhez) Rogerius mester magyarországi karrierjével foglalkozik. A középkori szerzők — gondoljunk csak az 1200 körül élt Anony­musra, III. Béla király Név­telen jegyzőjére — a kora­beli hagyományoknak meg­fl kerítés építéséről B. G. szegedi olvasónk a kerítés építéséről szóló szabály ismertetését kéri, mert a telekszomszédai között vita van, hogy ki­nek melyik oldalon kell a kerítést megépítenie. Az általános szabályokat az Országos Építésügyi Sza­bályzat határozza meg. Az előírások lényege az, hogy a tulajdonos köteles az utca felől nézve a homlokvonalat keríteni, szembe állva a homlokzattal a jobb oldali kerítést, továbbá erről az ol­dalról számítva a hátsó rész felét megépíteni. Ebből kö­vetkezik. hogy a telek bal ol­dali kerítését már a szom­széd köteles elkészíteni. Ez egyébként érthető is. mert az ő ingatlana előtt állva ez neki már a jobb oldali kerí­tés. Természetesen, ha sa­rokingatlanról van szó, ak­kor a bal oldali kerítést is a tulajdonosnak kell elkészíte­nie, hiszen ott már nincs szomszéd. A' Szabályzat sze­rint a két közút között fek­vő telket a jobb oldal meg­határozása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két közút között megosztva volna. Oldalhatá­ron levő teleknél a tulajdo­nos az oldalkeritést azon a telekhatáron köteles megépí­teni és fenntartani, amelyen az épület áll. Az építésügyi hatóság már kialakult beépí­tés esetén — a helyi gyakor­latnak megfelelően — az ol­dalkerités megépítésének és fenntartásának a kötelezett­ségét eltérően is megállapít­hatja. Nyúlványt*; építési telek esetén a nvúlványos és a visszamaradó telek közötti — az utcavonallal párhuzamos — közös telekhatáron álló kerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezett­sége a visszamaradó telek tulajdonosát terheli. Előfordul, hogy egyértel­műen nem állapítható meg. hogy valamely telek kerité­séneh megépitési és fenntar­Jogi tanácsok felelően munkáikban saját személyükkel nem törődtek. (A reneszánsz világszemlé­let hoz itt majd gyökeres változást.) Ezért a Siralmas ének című geszta szerzőjé­ről is nagyon keveset tu­dunk. Az itáliai Rogerius a pápai legátus kíséretében 1232-b'en járt először Ma­gyarországon, ahol később váradi főesperesként a tatá­rok fogságába került. Élmé­nyeiről és a magyar viszo­nyokról részletes jelentésben számolt be egyházi főnöké­nek. Almási a rendelkezésre álló gyér számú forrás minu­ciózus elemzése alapján nem látja teljesen bizonyítható­nak Rogerius soproni főes­perességét és zágrábi kano­/nokságát. : Véleménye sze­rint ezeket a méltóságokat Rogerius legfeljebb csak ja­vadalmasként tölthette be, de a tényleges szolgálatot helyettesei látták el. A pápai körök bizalmát élvező Roge­r.us 1249-től haláláig (1266­ig) a magyar királysághoz tartozó Spalato (Split) ér­seke volt Dalmáciában. Koszta László cikke (Ada­lékok a székesegyházi alsó­papság XIII—XIV. századi történetéhez) annak jeleként is felfogható, hogy az utóbbi évtizedekben érdemtelenül elhanyagolt egyháztörténeti kutatások — amelyek nélkül a magyar középkor teljesen soha nem érthető meg — végre ismét feljövőben, erő­södőben vannak. A fiatal kutató a XIII. századi hazai alsópapság két markáns ré­tegériek: a prebendárius­papokr.ak és a kóruspapok­nak helyzetét elemzi. A prebendáriusok és a kar­beli papok — akiknek in­tézménye német mintára alakult ki nálunk — sajá­tos funkciójukat az egyházi középréteghez tartozó kano­nokok szolgálatában, he­lyettesítésében találták meg. Kristó Gyula rövid léleg­zetű írásában (Károly Ró­bert első felesége) érdekes genealógiai kérdést vizsgál­va szenzációs eredményre jutott. Az eddigi szakiro­dalom a nagy magyar ural­kodó, Károly Róbert három hitveséről (a lengyel Máriá­ról, a cseh—luxemburgi Beatrixról és a lengyel Er­zsébetről) tudott. A szerző két, egymástól független kortárs forrás — egy 1308-ra dalált földrajzi munka és egy 1326-os oklevél — vo­natkozó adatai alapján két­séget kizáróan bizonyítja, hogy az Anjou-házi király nem háromszor, hanem négyszer nősült. A négy feleség közül sorban az első II. Leó halicsi fejedelem lánya (? Mária) volt, akivel Károly IRóbert legkésőbb 1307—08-ban köthetett há. zasságot. Kristó joggal fel­tételezi, hogy e dinasztikus kapcsolat eredményeként az orosz kézen levő Bereg me­°ve hozományként Károly király 'hatalmába került vissza. Tóth Sándor tanulmánya (Megjegyzések a „szulej­máni ajánlathoz") az 1526 utáni magyar politikatörté­net egyik sokat vitatott kér­dését feszegeti. A szerző a török Porta 1526 és 1529 közötti magyarországi poli­tikájával kapcsolatban arra következtet, hogy ebben az időszakban Szulejmán leg­főbb célja nem a magyar állam fegyveres meghódí­tása, hanem az ország hű­béresi hódoltatása volt, ami végül is 1529 augusztusában Szapolyai János vazallusi esküje révén meg is történt. A török koncepcióban újabb nagy változás 1541-ben ál­lott be, amikor a Porta Erdélyt vazallusává tette, a királyság közepét a fegyve­res foglalás jogán birodal­mához csatolta, s a megma­radt részen pedig elismerte a Habsburgok uralmát. Az intézeti Acta Historica 86. köteteként publikált ta­nulmánygyűjtemény meg­győződésünk szerint egy­aránt igényt tarthat a szak­emberek, illetve a középkori történelmünk iránt érdek­lődő olvasók figyelmére. Makk Ferenc tási kötelezettsége kit terhel. Ilyenkor a helyi építésügyi hatóság illetékes dönteni. Az építési telek tulajdonosa a teleknek azon a határán vagy határnak olyan részén is létesíthet kerítést, amely­re nincs kötelezve, de a kerí­tésnek azt a részét csak a saját telkén helyezheti el, s az így létesített kerítést bár­mikor megszüntetheti. I)r. V. M. Dz ittas majom esete Nem akármilyen „sze­mélyt" vett őrizetbe rövid időre az izraeli iSafed vá­ros rendőrsége: az egyik szálloda bárjában egy ma­jom túlságosan a pohár fe­nekére nézett, és alkohol­mámorában dührohamot ka­pott. Csak a hatóság embe­rei tudták megfékezni. Vele együtt az őrszobára kisér­ték — ugyancsak randalíro­zásért — az ivócimborát, a majom gazdáját. Természe­tesen a köröket ő fizette. Szeged a hazai lapokban a szellem és a szerelem" : Tóth Valéria és Kligl Sándor szobrászhazaspár köztéri munkáiról / Tandi Lajos «­Délsziget. — 10. : 111. ..Kurcsa dolgok" : Verdi Otellója Szegeden / Rajk And­rás - üj Tukór. — ápr. 17. : ill. — Kritika az operaelőadás­ról. Parlamenti viharcsengő he­lyeit / Danó Anna = Magyar Iljúiág. — apr. 22, — A Csong­rád megyei diákparlamentről. Kegyeletsértés / Szira Péter = Magyar Ifiusag. — ápr. 22. — A 75 éves Magyar Kender SE megszüntetéséről. Nobel-díj : pro memória Szent-Györgyi Albert / Waran­nat Gyula Sándor Orvosi He­tilap. — máj. i. : ill. — Vers. Szent-Györgyi Albert nevét vette fel a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem / Szilárd Já­nos = Orvosi Hetilap. — máj. 1. : ill. Gazdásági bírság : Tisztesség­telen árfelszámilasért — F.sli Hírlap. — máj. 3. — A Legfel­sőbb Bíróság ítélete a Tisza Vo­lán Vállalattal szemben. — Ua. Népszava. — máj. 4. Százéves a MAV Szegedi Igaz­gatósága / p. a. — Békés Me­gyei Népújság. — máj. 4. — Szerző' Pléskonlcs András. Ipari vasár Szegeden Fél­ezer ktál.itóvat — Esti Hírlap, máj 4. — Július 22. és 31. kö­zuil. — Ua. Népszava. — máj. 5. Egy sikeres sportág látványos zuhanása : Megették a jövöiü­ket? / Halász Miklós - Ma­gyar Nemzet. — máj. 4. — A Tisza Volán kézilabda-csapa­táról. 1988/19. Elt tizenhét évet / T. I. =­NéDsport. — máj. 4. — Szerző: Thékes István. — Nekrológ Szabó Sándorról, a Szegcdi VSE birkózójáról. Sok a végzős, kevés a mun­kahely : Szegeden js /P. A. = Népszava. — máj. 4. 500 exhibitors oxpected at Szeged fair = Daily News. — máj. 5. Vcsti uz fotografije iz Deske / tekst Is snimei Borivoj Rus = Narodne Novine. — máj. 5. Szpgedi góltarifa / T. I. = Népsport. — máj. 5. — (Labda­rúgás). — Szerző: Thékes Ist­ván. — Prémiumok a Szeged SC játékosainak és a szurkolók­nak. Szabó István a szegedi Te­szöv-közgyülésen •> Népszahad­sag. — mái. 5. — A TOT főtit­kárának látogatásáról. — Ua. Népszava. — máj. 5. Eredményesek a homoki ku­tatások / Harmati István — Pe­tőfi Népe. — máj. 5. — A sze­gedi Gabonatermesztési Kutató Intézet kiskundorozsmai tele­pén. Térkép is a táj / Török Bá­lint = Köznevelés. — máj. 6. — (Szemle). — Ismertetés a JATE kiadásában megjelent Erdély és a Részek térképe és helység­névtára c. kötetről. Szent-Györgyi Albert és a C­vitamin / Walter Grátzer = Ma­gyarország. — máj. 6. : ill. Nyári egyetemek Szegedon / P. A. = Békés Megyei Népúj­ság. — máj. 7. — Szerző: Ples­konies András. Tömegverekedés szegeden — Békés Megyei Népújság. — máj. 7. — Ua. Népszabadság, Népszava. — máj. 7. ..Emlékeim megőrzőhelye — Gádoros" : Beszélgetés Nagy Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatójával / Plesko­nics András = Békés Megyei Népújság. — máj. 7. : ill. — (Megyénkből indulták). Nagy festmény — nagy gon­dokkal : A Feszty-körkép / Csendes Csaba = Képes Újság. — máj. 7. : ill. — Versenypá­lyázatot hirdet a Csongrád Me­gyei Múzeumok Igazgatósága a körkép restaurálásának további munkálataira. Kockázati pályán : Beszélge­tés Kuszt Józseffel, a Szegedi Nemzeti Színház művészeti ve­zetőjével / Mészáros Tamás — Magyar Hírlap. — máj. 7. : ill. Növekvő újítási kedv a Tisza Volánnál : Műszaki alkotói díj Népszava. — máj. 7. Szabadtéri idény előtt Szege­den és Gyuláin : Olasz nyelvii operaelőadas : Üj magyar drá­mák : Csiksomlyói passió / Vágner János = Szolnok Me­gyei Néplap. — máj. 7. Ahol leteszik a poharat Testi-lelki függőségben : Két év Nagyfán : Elvonókúrák után / Tarnai László = Vasárnapi Hí­rek. — máj. 8. — Riport. Hány színészt küldtek el a szegedi színháztól? / Halász Miklós — Magyar Nemzet. — máj 9. — (A Magyar Nemzet megkérdezte). Vendégeket fogad a Szőke Ti­sza [Kép| / Tóth Béla felvétele Népszabadság. — máj. 9. — Fénykép Szegedről. Csodamasinák Szegeden Munkája mindenkinek lesz / Papp Erzsébet — Textilmunkás. — 5. sz. — A Szegedi Textilmü­vekről. Mi? Hol? Mikor? 1988. MÁJUS 11., SZERDA — NÉVNAP: FERENC A Nap kel 5 óra 12 perekor, és nyugszik 20 óra 9 perckor. A Hold kel 3 óra 5 perekor, és nyugszik 14 óra 52 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél kedden plusz 323 em (áradó). SZAZ EVE jelent meg az a miniszteri ren­delet, amely elrendelte minden magyar postái küldemény bé­lyeggel való bérmentesítését. NYOLCVANÉVES Márk Tivadar (sz. 1908) Kos­suth-díjas jelmeztervező, ki­váló művész. 1934-től az Opera­ház jelmeztervezője. A Szegedi Szabadtéri Játékok számos jel­meztervét ts o készítette. HETVEN EVE született R. Ph. Feynmann (1918—1988) Nobel-díjas amerikai fizikus. Részt vett az első atom­bomba előállításában. Mai fi­zika című könyve 1968 óta szá­mos kiadásban jelent meg ma­gyarul. NAGYSZINHAZ Fél U órakor: Tosca (Nyugdi­jasbérlet). KISSZINHAZ Fél 4 órakor: Koldus és ki­rályfi (bérlctszúnet). KLUBSZINPAD Este 8 órakor: Medúzafej (Berletszúnct). MOZIK: Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Kobra (szines, m. b. ame­rikai krimi. V. helyár! Csak 16 éven felülieknek!), fél 4 óra­kor: Mas mint a többi (szines szovjet film), háromnegyed 6 és 8 urakor: A rózsa neve (szi­nes NSZK film. 111. helyár!). Fáklya: fél 3 órakor: Hupikék törpikék (szines. m. b. belga rajzfilm. II. helyár!), háromne­gyed 5 órakor: Törvénysértés nélkül, I—II. rész (magyar film). Szabadság: 3. negyed 6 és fél 8 órakor: Kobra (szines. m. b. amerikai krimi. V. helyár! Csak 16 éven felülieknek!). Filmtéka: fél 6 és fél 8 óra­kor: Halálfejes lepke (csehszlo­vák film), fél 8 órakor: Film­klub. Kiskörössy halászcsárda (vi­deomozi): délután 4 és este 8 órakor: Bruce Lee és En (színes hongkongi erotikus film). Kiskörössy halászcsárda, kert: este 8 ora: Elni és meghalni Los Angelesben (szines, m. b. amerikai film. IV. helyár! Csak 16 éven felülieknek!). Nyugdíjasmozi: délután 5 órakor: Koszönöm. megva­gyunk (színes magyar filmvíg­játék). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér á. szám (13/57-es), Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sdreős esetben BALESETI, SEBÉSZETI ES UROLÓGIAI » FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden az Idegsebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvé­teli ügyeletet a II. kórház (Tol­buhin sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 orálg a felnőttlakosság részére: Szeged, Hunyadi Jáno3 sgt. 1. sz. alatt. Telefon: io-ion GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 óratói más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-OKR-GEGESZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reg­gel 7 óráig a Fül-Orr-Gégckll­nika tartja, Szeged, Lenin krt. 111. Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Hétfőtől péntekig 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld S. u. x—3. Telefon: 14-642. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától reg­gel 7 óráig Telefon: 11-0(10. IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 54-773 Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. három felvonásban Közben: Kb. 21.30: Hiradó 2. 22.35: Képújság BELGRÁD 1. 16.40: Hiradó 16.50: Crvena Zvezda—Borac labdarúgó-mérkőzés 19.00: Ötös stúdió 19.15: Rajzfilm 19.30: Hiradó 20.00: Sportszerda 22.30: Híradó 22.50: Dok.-müsor 23.20: Éjszakai műsor 1.05: Hírek BELGRÁD 2. 18.00: Belgrádi műsor 19.30: Híradó 20.00: Ismerettcrjesztö­müsor 21.35: Művészeti est ÚJVIDÉK 15.50: Híradó magyarul és szerbhorvátul 16.30: Román nyelvű műsor 16.55: Crvena Zvezda—Borac • labdarúgó-mérkőzés 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Hiradó magyarul 20.00: Sportszerda 22.30: Híradó szerbhorvátul Rádió BUDAPEST 1. 8.55: Tv-toma 9.00: Képújság 9.05: Augusto elvtárs — venezuelai film — (ism.) 10.25: James Last Band showmúsora — (ism.) 10.50: Képújság 17.10: Hírek 17.15: RTV közönség­szolgálat 17.20: Nemcsak nőknek 17.45: Popkorong 18.25: Álljunk meg egy szóra! 18.45: Tv-torna 18.50: Cim-cim 19.10: Esti mese 19.30: Hiradó 20.00: Ut a döntőig 20.10: Ajax . Amsterdam— Meehelen — labdarúgó KEK-dontö 22.05—22.40 Góltotó­sorsolás 22.20—22.55: Hétköznapi rasszizmus 22.55—23.30: Hiradó 3. BUDAPEST 2. 18.05: Képújság 18.10: Hírek nemet nyelven 18.15: Csali 18.25: Sporlmúzeum 18.45: A tű — csehszlovák tv-film — (ism.) 20.00: Berezeg Ferenc: Kék róka — szlnmü KOSSUTH 8.20: Eco-mix 8.50: Népdalok 9.37: Beszélni nehéz 9.49: Dalposla 10.05: Irodalmi világjárás 10.35: Gyöngy Pál szerzeményeiből 11.04 : Operett — Csehszlovákiában 12.45: Torvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A magyar nyelv századal 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika! 15.30: A véges végtelen 16.05: Miért rosszak az emberek? — Nyikolaj Dubov regénye 16.56: Muzsikáló természet 17.00: Múltidéző 17.35: Nóták 18.02: Toldy Ferenc: A magyar nemzeti irodalom története a legrégibb időktől ' a jelen korig 19.30: Rádiószínház — A balkáni kém — Dusán Kovacevic színműve 20.30: A tudományok és a tudománypolitika az 50-es években 21.00: Zer.élö doboz 22.00: Hírvilág 22.30: Vallások világ­híradója 23.00: Lemez-múzeum 23.45: Régi híres énekesek műsorából PETŐFI 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 12.10: Nóták 12.30: Postabontás 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Tudósítás a Honvéd Hungalu Kupa nemzetközi öttusa­versenyről, a pisztoly­lövésről 14.05: Hozott anyagból 15.05: Nemcsak zene 16.05: Tartóshullám 17.05: Kólyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Nemes Nagy Péter blues-sorozata 19.05: Most érkezett 19.25: Népdalkörök pódiuma 19.50: Miről ir a Pártélet májusi száma? 19.55: Albumajánlat 20.50: Tükörképek 21.05: Krimikedvelőknek — Hitchcock kedvenc történeteiből 21.35: Közkívánatra! 23.10: 100 éves a szórakoztató­zene nagy mestere: Irving Berlin 23.50: Morricone western­íilm zenéiből BARTÓK 9.08: A Budapesti Tavaszi Fesztivál hangversenyeiből 11.10: Kamarazene 11.52: Szokolay Sándor rézfúvós­múveiböl 12.07: André Chénier — részletek Giordano operájából 13.05: Kicsinyek szemevilága 13.25: Saxónia expressz — Osztojkan Béla rádiójátéka 13.58: Matuz István fuvolázlk, Kerek Ferenc zongorázik. Fábián Marta cimbalmozik 14.26: Slágerről slágerre 15.06: Salzburgi Ünnepi Játékok — VI/3. 16.17: Galina Borlszova opera­áriákat énekel 17.04: Zenekari muzsika 18.30: V materinskom Jazyku — szlovák nyelvű nemzetiségi műsor 19.05: iskolarádió 19.35: Fabók Kinga versei 19.40: A vokális zene remekel — 3. Közben: Kb. 20.25: 25 éves az ELETÜNK c. folyóirat 21.30: A Csehszlovák Rádió szimfonikus Zenekara játszik 2J.24: Magyar művészek opera­felvételeiből 23.00: iskola a piacon /

Next

/
Thumbnails
Contents