Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-10 / 110. szám

Kcdil. 1988. május 10. 3 r Uj vetőmagüzem „mi. Bábolnán április 29-én átadták az Iparszerű Kukoricater­melő Közös Vállalat új vetőmagüzemét, A mintegy 958 millió forintos költséggel felépített üzem 24 ezer tonna kukorica feldolgozására alkalmas, amelyből 10 ezer tonna a fémzárolt vetőmag. Németh Zoltán az automata zsákolót kezeli. A gép óránként 900 zsákot képes megtölteni Á társasági törvényről Az Országos Tervhivatal mellett működő Gazdasági Vezetők Tanácsa hétfői ülé­sén a tervezett társasági törvény alapvető elveiről folytatott eszmecserét. Hoós Jánosnak, az OT el­nökének megnyitója után Sárközy Tamás, a Minisz­tertanács parlamenti titkár­ságának vezetője foglalta össze a törvénytervezet ké­szítőinek eddigi munkáját Mint elmondta, a tapaszta­latok szerint a gazdasági vezetők általában támogat­ják a jogszabálytervezetet; amelynek körülbelül 310 paragrafusával elkészültek a szakértők. A következők­ben a tervezetet szakmai vitákra, érdekképviseleti egyeztetésekre küldik. A tervezet készítői abból indultak ki, hogy az eddi­gi különféle szabályozások, köztük a százéves rész­vénytársasági törvény már elavult, de néhány elemét megtartják vagy kiigazítják, hiszen a külföldi cégek ezeket Ismerik, alkalmazzák. Összegezés és tervek Az 1987-es- évet a magyar gazdaságban akár a bankok évének is nevezhetnénk. Ez az időszak volt a kétszintű bankrendszer premierje. Az üzleti bankok minden előze­tes elképzelést felülmúló nyereséget jegyezhettek mér­legük legutolsó rubrikájába. S hogy ez a tény előnyére avagy hátrányára vált a tel­jes gazdaságnak? Ezen a közgazdászok még sokáig fognak vitatkozni. A részvé­nyesei- számára az egyik leg­több osztalékot — 17 száza­lékot — á Budapest Bank tudta fizetni. A szegedi egy­ségben a rövid múltról és az idei évre vonatkozó tervek­ről gvűjtöttem információ­kat Ha csak az elmúlt év állt volna rendelkezésére a ban­kosok ezen csoportjának, ak­kor valószínűleg a legna­gyobb erőfeszítésekkel sem tudtak volna megteremteni akkora üzletkört, mint ahány partnerrel dolguk akadt. Se­gítettek az AFB-s hagyomá­nyok. Szegedről valamikor 4 megye központi alapokból finanszírozott beruházásai­nak pénzügyeit intézték. S ide tartozott sok, szénhidro­gének feltárásával és kiter­meléssel kapcsolatos beruhá­zás is Nagykanizsától Szol­nokig. Az év elején ide osz­tott ügyfélkör összetételébe valójában nem volt beleszó­lásunk. Ügy gondolták, hogy kevés a hozzájuk leosztott lap. Kevés szegedi céget kap­tak meg. Ezért próbáltak új partnereket toborozni. Úgy mondják, Bács-Kiskun és Békés megyékben ehhez na­gyobb fogadókészséggel ta­lálkoztak. Városunkban a szabad bankválasztás lehető­ségével élve elsőnek a Sze­gedi Ruhagyár vitte át szám­lavezetését a Budapest Bankhoz. A BB megmaradt területi banknak, olyannyira, hogy Szentgyörgyi Pál igaz­gató szerint: — Az idei évben a legfon­tosabb feladatunk a békés­csabai fiók működésének megindítása lesz. Már má­jusban elkészül az épület, és a második félévben sor ke­rülhet a nyitásra is. Nem a semmiből teremtődik az új egység. Hiszen már most is mi vezetjük például a Bé­késcsabai Baromfifeldolgozó és a Ganz volt leányvállala­tának a folyószámláját. Vi­szonylag szélesek e térség gazdálkodóival a hitelkap­csolataink is. A békéscsabai nem a fiók fiókja lesz. hanem teljes önállóságot kap. Csupán a praktikus szemlélet diktálja úgy. hogy az „életre" a föld­rajzilag hozzá legközelebb eső társ készítse fel. Létével természetesen a szegediek ügyfélköre, mozgástere csök­ken. A felszabaduló kapaci­tást lesz mire használni, még akkor is, ha az első negyed­évben a hitelszűke miatt be­következett ostrom teljesen elmúlik majd. — Sokan jelentkeztek át a BB-hez az idén számlaveze­tésre ? — Hatalmas érdeklődés volt, de ezeket meglehetős óvatossággal kezeljük. A számlavezetés sok tételt, sok mechanikus munkát jelent, ehhez hely és munkaerő bő­ven kell. Érdekünk, hogy olyan cégek kerüljenek hoz­zánk, amelyeknek időnként betétjük is van, és ezáltal a bank likvidálása is javítha­tó. — Más bank is Szegeden kiván fiókot nyitni a közel­jövőben. Arról nem is szólva, hogy az induló helyzetnél máris több pénzintézet egy­sége dolgozik a megyeszék­helyen. Ebből úgy gondolom, hogy ez a város nem rossz terep az üzleti bankoknak. — A mi igazgatóságunk kis bank. A konkurencia el­sősorban nem nekünk kihí­vás, hiszen mi is ilyen sze­repet töltöttünk be, amikor a lízingeléssel, váltóforgatással jelentkeztünk. Bankot válta­ni a vállalatoknál stratégiai lépés, és erre nem lehet fél­évente sort keríteni. Ügy gondolom, akik most jöttek hozzánk, tartósan számíta­nak ránk. A Külkereskedel­mi Bánk új szolgáltatásokat hozhat a városba, olyanokat is. amelyekre nekünk példá­ul nincs jogosítványunk. Eb­ben a forrásszűkében jó, ha minél több bank van jelen egy város gazdaságában, hi­szen így innen-onnan csak csurran-cseppen valamennyi hitel. A lakossági szolgáltatást a BB-nél eddig a kötvény je­lentette. Ezt az ágat most színesítette a kincstárjegy eladása. Jelenleg vagyonjegyek ki­bocsátásában vesznek részt. Ez ügyben két céggel tár­gyalnak. Amint lehetőség lesz, be­kapcsolódnak a lakossági be­tétgyűjtésbe és a hitelezésbe is. Figyelnek a lakásfinanszí­rozás változására is. Ebbe a Délép vállalkozóként kíván bekapcsolódni. A Budapest Banknak így szerepe lesz va­lószínűleg a közvetlen érté­kesítésben is. Az idén hitellel a BB első­sorban azokat a vállalatokat kívánja ellátni, amelyeknek a folyószámláit vezeti. Aztán sorrendben a részvényeseik következnek a kölcsönhöz jutásban. Majd pedig azok a cégek, akiknek a számlave­zetésének átvétele éppen fo­lyamatban van. A többi gaz­dálkodó finanszírozására — számításaik szerint — nem nagyon lesz lehetőségük. Bőle István Gazdaságpolitikai szándékaink A Magyar Szocialista Munkáspárt májusban összeülő országos értekezletének állásfoglalás-tervezete a legna­gyobb hangsúlyt a párt vezető szerepének érvényesítésére, a politikai intézményrendszer működésének fejlesztésére helyezi. A Központi Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy mind a valóság komplex megközelítése, mind a tár­sadalom széles köreiben tapasztalható várakozás indokolt­tá teszi, hogy az állásfoglalás terjedjen ki a gazdasági helyzet értékelésére és a legfontosabb cselekvési irányok megerősítésére is. Tudományos igényességű elemzést Az elmúlt másfél évtized­ben gazdasági fejlődésünket befolyásoló külső tényezők és gazdaságpolitikánk cél­és eszközrendszere mélyen­szántó, tudományos igényes­ségű, és ezért időigényes elemzést igényel. Az már ma is a tévedés kockázata nélkül megfogal­mazható, hogy helyzetünket igen erőteljesen befolyásol­ták a nemzetközi munka­megosztás fettételeiben, a tudományos-műszaki fejlő­dés ütemében megkezdődött és egyre gyorsuló, minőségi ugrást jelentő változások, melyek a jövedelem világ­méretű újrafelosztásához ve­zettek. Ez az újraelosztás azon az erőn alapult, amit az egyes országok gazdasági potenciálja, és nem kisebb mértékben a változásokhoz való alkalmazkodóképessége testesített meg. A magyar gazdaság a 70­es évek elején felszálló ág­ban volt ugyan, de nem volt erős, ellenkezőleg nyers­anyagokban, energiahordo­zókban, élenjáró technoló­giában szegény volt, és mint hamar kiderült, kellő ütemű alkalmazkodásra sem volt képes. Kezdetben ennek még szükségességét sem ismertük fel, sőt tagadtuk. Bíztunk a szocialista gazdálkodási rend felsőbbrendűségében, válságmentességében, és mindenekelőtt a szocialista gazdasági együttműködés erejében. Ez utóbbi valóban segített abban, hogy a kí­vülről jött csapás erejét le­fékezze, de nem volt elég ahhoz, hogy a megfelelő vá­laszhoz támaszt adjon, és er­re — főként az együttműkö­dés mechanizmusának kor­szerűtlensége miatt — saj­nos még ma sem képes. Jórészt ezzel magyarázha­tó, hogy a világméretű jö­vedelem-átrendeződésben valamennyi szocialista or­szág a rosszabbul járók tá­borába került. Ezek az ob­jektív körülmények rávilá­gítanak: annak elismerése, hogy hibákat is elkövettünk, még nem jelenti azt, hogy ha a legjobb megoldásokat is választjuk, fejlődésünk töretlen maradt volna, s a nép jóléte a jelenleginél magasabb 6zinten lenne, de minden bizonnyal kedve­zőbb lenne a stabilizálás, a kibontakozás bázisa. Elmélyült ellentmondások Mai helyzetünket — és nagymértékben a közhangu­latot is — negatívan befo­lyásolja, hogy az 1982—84 közötti időszakban a külső és belső egyensúly javításá­ban elért eredményeket nem reálisan értékeltük. Azok ugyanis nem a szerkezeti változásokon, a teljesítmény, a versenyképesség javulá­sán, hanem az akkor még megvolt, gyorsan mozgósít­ható tartalékok felélésén alapultak. Túlértékeltük te­hát a részeredményeket, és a XIII. kongresszuson túlsá­gosan ambiciózus gazdasági célokat fogalmaztunk meg: az egyensúly további javítá­sát, az infláció mérséklését, a teljes foglalkoztatottság fenntartását, és a műszaki fejlődés dinamizálását. Ez némi zavart okozott és a prioritások összhanghiá­nyát eredményezte. A VII. ötéves terv cél- és eszköz­rendszere tükrözte az ebből fakadó ellentmondásokat, amelyeket az azóta végbe­ment gazdasági folyamatok elmélyítettek. A párt ezek elemzését részben elvégezte, a Köz­ponti Bizottság határozatai­ban a következtetéseket le­vonta, a követendő irányo­kat kijelölte. Ezt a munkát a pártértekezleten, majd a XIV. kongresszuson is foly­tatni kell. A helyzet okainak világos megértésével azonos fontos­ságú, hogy a kibontakozást szolgáló programtól várható eredmények alatt mit ér­tünk, illetve mikorra várjuk azokat. Máris tapasztalható ugyanis türelmetlenség, hogy van program, határozat, és a stabilizálásnak még min­dig semmi eredménye. Köz­hely, de mégis ismételni kell, hogy évtizedek alatt kiala­kult folyamatokat nem le­het hónapok, vagy 1—2 év alatt megfordítani, s a gaz­daság helyzetében gyökeres fordulatot elérni. De még en­nek tudatában sem állítható, hogy nem történt semmi! Megkezdődött a népgazda­ság helyzetének stabilizálá­sát célzó kormányzati prog­ram végrehajtása, ami egy­úttal a párt által megfogal­mazott gazdasági-társadalmi kibontakozási program meg­alapozását szolgálja. Az 1988. évi terv alapvető feladata­ként megjelölt külső egyen­súlyi helyzet javítása, a fi­zetőképesség fenntartása, és egyidejűleg a belső egyen­súlyi viszonyok romlásának megakadályozása érdekében a kormány már markáns gazdaságirányítási intézke­déseket hozott. A nem rubel elszámolású export ösztönzése és az im­port gazdaságos kiváltása minden eddiginél erőtelje­sebben és összehangoltabban került a szabályozás közép­pontjába. A struktúrapoliti­ka követelményeinek meg­felelően a központi beruhá­zási feladatok és az állam fejlesztéspolitikájának felül­vizsgálata megtörtént. Az adóreform megvalósításával is összehangoltan, a központi támogatáspolitika és maga­tartás erőteljes változása <s megkezdődött. A belső egyensúlyi viszonyok javítá­sa érdekében történtek erő­feszítések a gazdaság pénz­ellátásának kívánt keretek között tartására. A gazda­ságpolitikai szándékok kö­vetkezetes érvényesítése ér­dekében történtek meg a kormányzati szervezet és a munka átalakításának első jelentős lépései. A haladást gátló jelentős fékező tényezőket azonban még nem tudtuk elhárítani. A bankreformmal létreho­zott monetáris rendszerünk­ben és irányításban csak kezdeti tapasztalatokkal rendelkezünk. A pillanat, amikor vi­lágosság gyúlt az agyá­ban, egy május eleji késő éjszaka sötétjében követ­kezett el. Töksötétnek per­sze nem volt mondható, hiszen a körúti lámpák odavilágítottak a loggiá­ra, s még égett a mögöt­tes szoba kislámpája is, fénye kiszűrődött az ab­lakon, üveges ajtón át. A pillanatot ez azonban nem zavarta érkeztében: rávilágított a lényegre, a történések eredőjére és okára, magyarázatot adott minden eddigi bizonyta­lan érzésre. Megvolt már, miért ás­nak ki valahol, valakik tövestül frissiben elülte­tett cserjéket, hova tűn­nek a virágágyásokból a muskátlik, a petúniák, hova ltsznek az elvirág­zott tulipánok gumói ezerszám a parkokból! És mégis: miért kevés a vi­rágos erkély Szegeden ... E megvilágosodott pillanat előzményeit kellett csak végiggondolnia, s ameny­nyire a (késő esti órán még képes volt rá, utána­számolnia .. . Percekkel azelőtt fe­jezte be ugyanis erkély­ládáinak virágosításáb Hírből ismervén a keres­kedést, s aznap délután épp arrafelé járván, be­ugrott egy szentesi kerté­szetbe, s a bimbós, virá­gos, egészségesen törpe tűzpiros muskátlik, lapos tenyészládákban már ví­gan virágzó rojtos petú­niák látványának nem tudott ellenállni. Előbbi­ből '— számítva, hogy majd bokrosodik — hatot, á negyven, utóbbiból hú­szat, á öt forintért gyorsan ki is válogatott De mert látott virágfölddel rakott nejlonzacskókat is, és tudta, az ő ládái földjét már fél évtizede csak a szél s esö javítja, nosza, vett a tasakokból is hatot. (Utóbb kiderült, jó ésszel, mert bizony, alig maradt belőle.) A kiadás oldalon igy aztán az ötszázhoz kö­zelített már a végösszeg, de nem bánta: a piros-fe­hér-zöld szemet gyönyör­ködtető látványát az esti elültetés fáradozása som csorbította. De még mindg nem ez volt az a bizonyos pilla­nat! Az ugyanis csak ak­kor jött el, amikor eszé­be villant, hogy miiyen árakat is látott egy 'közeli virágüzletben. Muskátli — talán kicsit ikisebb a megvettnél, s nem is bimbós-virágos — ötve­nért darabja, s petúnia, rojtos is, fehér is, virág­zó is, tizennégyért töve. Ez eddig ugye ötszáz­nyolcvan, meg még a vi­rágföld, ha átszámítja a neki szükséges mennyiség­re. Testvérek között is legalább kétszáz forint a •különbség, csak két átla­gos szegedi, panellakás­beli loggialáda esetében. Másnap, többeknek me­sélve esti szám Ugatásairól, egy óra alatt kétszáz pe­túniapalánta szállítására (kapott felkérést ismerő­seitől, kollégáitól. Felár nélkül, a benzint sem kalkulálva. Ha már úgy is arra jár a jövő héten ... Nos, azóta tudja, miért tűnnek el a köztéri pa­lánták. 1: az illető virág­tolvajokat nincs szeren­cséje ismerni. 2: szegé­nyeknek nincs hétszáz fo­rintjuk ... F. K. Pénzbőség és várakozás A szerkezetváltás ütemét fékezi, hogy nem sikerült határozottan előrelépni a veszteséges tevékenységek felszámolásában. A haté­konyságot a gazdaság pénz­bősége, helyenként az ex­portkényszer, de a költség­vetés támogatáspolitikájának és a termelői árak alakulá­sa iránti várakozások sem kényszeritik kellően. Az egyéni teljesítmények na­gyobb ösztönzését bérrend­szerünk és a keresetszabá­lyozásba kényszerűen beépí­tett korlátozások is fékezik. A szabályozásban megtett lépések hatásfokát gyengíti, hogy csak nemrég indultak meg azok a munkálatok, amelyek az ezekhez kapcso­lódó további szükséges vál­tozásokat hordozzák. Ilyenek mindenekelőtt a költségve­tés-, a jegybanki szféra és a tervezés összehangolt to­vábbfejlesztése, egy korsze­rű társasági törvény megal­kotása, a bér- és árreform kérdése, a társadalombizto­sítás és a nyugdíjrendszer reformja, valamint u lakás­gazdálkodás korszerűsítése. A strukturális átalakulást fékezi a szociális biztonság rendszerének és a társadal­mi támogatás hátterének sok bizonytalan tényezője. Társadalmunk széles kö­reiben fogalmazódik meg és hangzik el a kérdés: mi a garancia arra, hogy a jövő­ben nem követjük el a ko­rábbi hibákat, s programja­inkat, határozatainkat jobb hatásfokkal valósítjuk meg? Erre ma általános érvényű garanciát senki nem tud ad­ni. Meg tudjuk természete­sen fogalmazni azokat a szándékainkat, melyek tár­sadalmunk mozgásformáinak átalakítására irányulnak, s megvalósításukkal kiküszö­bölhetők, illetve csökkenthe­tők azok a hibalehetőségek, melyek a döntés-elökészítés, a döntéshozatal és gyakor­lat láncolatában a társadal­mi részvétel és kontroll ko­rábbi korlátozásából fakad­tak. A soron következő or­szágos pártértekezlet ennek feloldásában végezhet kor­szakos jelentőségű munkát, s ha ezt sikerrel teszi, ak­kor az eddiginél eredmé­nyesebb gazdasági tevekeny­séghez is jobb feltételeket teremt. Mobfti Unió

Next

/
Thumbnails
Contents