Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-10 / 110. szám

Kcdil. 1988. május 10. 3 r Uj vetőmagüzem „mi. Bábolnán április 29-én átadták az Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat új vetőmagüzemét, A mintegy 958 millió forintos költséggel felépített üzem 24 ezer tonna kukorica feldolgozására alkalmas, amelyből 10 ezer tonna a fémzárolt vetőmag. Németh Zoltán az automata zsákolót kezeli. A gép óránként 900 zsákot képes megtölteni Á társasági törvényről Az Országos Tervhivatal mellett működő Gazdasági Vezetők Tanácsa hétfői ülésén a tervezett társasági törvény alapvető elveiről folytatott eszmecserét. Hoós Jánosnak, az OT elnökének megnyitója után Sárközy Tamás, a Minisztertanács parlamenti titkárságának vezetője foglalta össze a törvénytervezet készítőinek eddigi munkáját Mint elmondta, a tapasztalatok szerint a gazdasági vezetők általában támogatják a jogszabálytervezetet; amelynek körülbelül 310 paragrafusával elkészültek a szakértők. A következőkben a tervezetet szakmai vitákra, érdekképviseleti egyeztetésekre küldik. A tervezet készítői abból indultak ki, hogy az eddigi különféle szabályozások, köztük a százéves részvénytársasági törvény már elavult, de néhány elemét megtartják vagy kiigazítják, hiszen a külföldi cégek ezeket Ismerik, alkalmazzák. Összegezés és tervek Az 1987-es- évet a magyar gazdaságban akár a bankok évének is nevezhetnénk. Ez az időszak volt a kétszintű bankrendszer premierje. Az üzleti bankok minden előzetes elképzelést felülmúló nyereséget jegyezhettek mérlegük legutolsó rubrikájába. S hogy ez a tény előnyére avagy hátrányára vált a teljes gazdaságnak? Ezen a közgazdászok még sokáig fognak vitatkozni. A részvényesei- számára az egyik legtöbb osztalékot — 17 százalékot — á Budapest Bank tudta fizetni. A szegedi egységben a rövid múltról és az idei évre vonatkozó tervekről gvűjtöttem információkat Ha csak az elmúlt év állt volna rendelkezésére a bankosok ezen csoportjának, akkor valószínűleg a legnagyobb erőfeszítésekkel sem tudtak volna megteremteni akkora üzletkört, mint ahány partnerrel dolguk akadt. Segítettek az AFB-s hagyományok. Szegedről valamikor 4 megye központi alapokból finanszírozott beruházásainak pénzügyeit intézték. S ide tartozott sok, szénhidrogének feltárásával és kitermeléssel kapcsolatos beruházás is Nagykanizsától Szolnokig. Az év elején ide osztott ügyfélkör összetételébe valójában nem volt beleszólásunk. Ügy gondolták, hogy kevés a hozzájuk leosztott lap. Kevés szegedi céget kaptak meg. Ezért próbáltak új partnereket toborozni. Úgy mondják, Bács-Kiskun és Békés megyékben ehhez nagyobb fogadókészséggel találkoztak. Városunkban a szabad bankválasztás lehetőségével élve elsőnek a Szegedi Ruhagyár vitte át számlavezetését a Budapest Bankhoz. A BB megmaradt területi banknak, olyannyira, hogy Szentgyörgyi Pál igazgató szerint: — Az idei évben a legfontosabb feladatunk a békéscsabai fiók működésének megindítása lesz. Már májusban elkészül az épület, és a második félévben sor kerülhet a nyitásra is. Nem a semmiből teremtődik az új egység. Hiszen már most is mi vezetjük például a Békéscsabai Baromfifeldolgozó és a Ganz volt leányvállalatának a folyószámláját. Viszonylag szélesek e térség gazdálkodóival a hitelkapcsolataink is. A békéscsabai nem a fiók fiókja lesz. hanem teljes önállóságot kap. Csupán a praktikus szemlélet diktálja úgy. hogy az „életre" a földrajzilag hozzá legközelebb eső társ készítse fel. Létével természetesen a szegediek ügyfélköre, mozgástere csökken. A felszabaduló kapacitást lesz mire használni, még akkor is, ha az első negyedévben a hitelszűke miatt bekövetkezett ostrom teljesen elmúlik majd. — Sokan jelentkeztek át a BB-hez az idén számlavezetésre ? — Hatalmas érdeklődés volt, de ezeket meglehetős óvatossággal kezeljük. A számlavezetés sok tételt, sok mechanikus munkát jelent, ehhez hely és munkaerő bőven kell. Érdekünk, hogy olyan cégek kerüljenek hozzánk, amelyeknek időnként betétjük is van, és ezáltal a bank likvidálása is javítható. — Más bank is Szegeden kiván fiókot nyitni a közeljövőben. Arról nem is szólva, hogy az induló helyzetnél máris több pénzintézet egysége dolgozik a megyeszékhelyen. Ebből úgy gondolom, hogy ez a város nem rossz terep az üzleti bankoknak. — A mi igazgatóságunk kis bank. A konkurencia elsősorban nem nekünk kihívás, hiszen mi is ilyen szerepet töltöttünk be, amikor a lízingeléssel, váltóforgatással jelentkeztünk. Bankot váltani a vállalatoknál stratégiai lépés, és erre nem lehet félévente sort keríteni. Ügy gondolom, akik most jöttek hozzánk, tartósan számítanak ránk. A Külkereskedelmi Bánk új szolgáltatásokat hozhat a városba, olyanokat is. amelyekre nekünk például nincs jogosítványunk. Ebben a forrásszűkében jó, ha minél több bank van jelen egy város gazdaságában, hiszen így innen-onnan csak csurran-cseppen valamennyi hitel. A lakossági szolgáltatást a BB-nél eddig a kötvény jelentette. Ezt az ágat most színesítette a kincstárjegy eladása. Jelenleg vagyonjegyek kibocsátásában vesznek részt. Ez ügyben két céggel tárgyalnak. Amint lehetőség lesz, bekapcsolódnak a lakossági betétgyűjtésbe és a hitelezésbe is. Figyelnek a lakásfinanszírozás változására is. Ebbe a Délép vállalkozóként kíván bekapcsolódni. A Budapest Banknak így szerepe lesz valószínűleg a közvetlen értékesítésben is. Az idén hitellel a BB elsősorban azokat a vállalatokat kívánja ellátni, amelyeknek a folyószámláit vezeti. Aztán sorrendben a részvényeseik következnek a kölcsönhöz jutásban. Majd pedig azok a cégek, akiknek a számlavezetésének átvétele éppen folyamatban van. A többi gazdálkodó finanszírozására — számításaik szerint — nem nagyon lesz lehetőségük. Bőle István Gazdaságpolitikai szándékaink A Magyar Szocialista Munkáspárt májusban összeülő országos értekezletének állásfoglalás-tervezete a legnagyobb hangsúlyt a párt vezető szerepének érvényesítésére, a politikai intézményrendszer működésének fejlesztésére helyezi. A Központi Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy mind a valóság komplex megközelítése, mind a társadalom széles köreiben tapasztalható várakozás indokolttá teszi, hogy az állásfoglalás terjedjen ki a gazdasági helyzet értékelésére és a legfontosabb cselekvési irányok megerősítésére is. Tudományos igényességű elemzést Az elmúlt másfél évtizedben gazdasági fejlődésünket befolyásoló külső tényezők és gazdaságpolitikánk célés eszközrendszere mélyenszántó, tudományos igényességű, és ezért időigényes elemzést igényel. Az már ma is a tévedés kockázata nélkül megfogalmazható, hogy helyzetünket igen erőteljesen befolyásolták a nemzetközi munkamegosztás fettételeiben, a tudományos-műszaki fejlődés ütemében megkezdődött és egyre gyorsuló, minőségi ugrást jelentő változások, melyek a jövedelem világméretű újrafelosztásához vezettek. Ez az újraelosztás azon az erőn alapult, amit az egyes országok gazdasági potenciálja, és nem kisebb mértékben a változásokhoz való alkalmazkodóképessége testesített meg. A magyar gazdaság a 70es évek elején felszálló ágban volt ugyan, de nem volt erős, ellenkezőleg nyersanyagokban, energiahordozókban, élenjáró technológiában szegény volt, és mint hamar kiderült, kellő ütemű alkalmazkodásra sem volt képes. Kezdetben ennek még szükségességét sem ismertük fel, sőt tagadtuk. Bíztunk a szocialista gazdálkodási rend felsőbbrendűségében, válságmentességében, és mindenekelőtt a szocialista gazdasági együttműködés erejében. Ez utóbbi valóban segített abban, hogy a kívülről jött csapás erejét lefékezze, de nem volt elég ahhoz, hogy a megfelelő válaszhoz támaszt adjon, és erre — főként az együttműködés mechanizmusának korszerűtlensége miatt — sajnos még ma sem képes. Jórészt ezzel magyarázható, hogy a világméretű jövedelem-átrendeződésben valamennyi szocialista ország a rosszabbul járók táborába került. Ezek az objektív körülmények rávilágítanak: annak elismerése, hogy hibákat is elkövettünk, még nem jelenti azt, hogy ha a legjobb megoldásokat is választjuk, fejlődésünk töretlen maradt volna, s a nép jóléte a jelenleginél magasabb 6zinten lenne, de minden bizonnyal kedvezőbb lenne a stabilizálás, a kibontakozás bázisa. Elmélyült ellentmondások Mai helyzetünket — és nagymértékben a közhangulatot is — negatívan befolyásolja, hogy az 1982—84 közötti időszakban a külső és belső egyensúly javításában elért eredményeket nem reálisan értékeltük. Azok ugyanis nem a szerkezeti változásokon, a teljesítmény, a versenyképesség javulásán, hanem az akkor még megvolt, gyorsan mozgósítható tartalékok felélésén alapultak. Túlértékeltük tehát a részeredményeket, és a XIII. kongresszuson túlságosan ambiciózus gazdasági célokat fogalmaztunk meg: az egyensúly további javítását, az infláció mérséklését, a teljes foglalkoztatottság fenntartását, és a műszaki fejlődés dinamizálását. Ez némi zavart okozott és a prioritások összhanghiányát eredményezte. A VII. ötéves terv cél- és eszközrendszere tükrözte az ebből fakadó ellentmondásokat, amelyeket az azóta végbement gazdasági folyamatok elmélyítettek. A párt ezek elemzését részben elvégezte, a Központi Bizottság határozataiban a következtetéseket levonta, a követendő irányokat kijelölte. Ezt a munkát a pártértekezleten, majd a XIV. kongresszuson is folytatni kell. A helyzet okainak világos megértésével azonos fontosságú, hogy a kibontakozást szolgáló programtól várható eredmények alatt mit értünk, illetve mikorra várjuk azokat. Máris tapasztalható ugyanis türelmetlenség, hogy van program, határozat, és a stabilizálásnak még mindig semmi eredménye. Közhely, de mégis ismételni kell, hogy évtizedek alatt kialakult folyamatokat nem lehet hónapok, vagy 1—2 év alatt megfordítani, s a gazdaság helyzetében gyökeres fordulatot elérni. De még ennek tudatában sem állítható, hogy nem történt semmi! Megkezdődött a népgazdaság helyzetének stabilizálását célzó kormányzati program végrehajtása, ami egyúttal a párt által megfogalmazott gazdasági-társadalmi kibontakozási program megalapozását szolgálja. Az 1988. évi terv alapvető feladataként megjelölt külső egyensúlyi helyzet javítása, a fizetőképesség fenntartása, és egyidejűleg a belső egyensúlyi viszonyok romlásának megakadályozása érdekében a kormány már markáns gazdaságirányítási intézkedéseket hozott. A nem rubel elszámolású export ösztönzése és az import gazdaságos kiváltása minden eddiginél erőteljesebben és összehangoltabban került a szabályozás középpontjába. A struktúrapolitika követelményeinek megfelelően a központi beruházási feladatok és az állam fejlesztéspolitikájának felülvizsgálata megtörtént. Az adóreform megvalósításával is összehangoltan, a központi támogatáspolitika és magatartás erőteljes változása <s megkezdődött. A belső egyensúlyi viszonyok javítása érdekében történtek erőfeszítések a gazdaság pénzellátásának kívánt keretek között tartására. A gazdaságpolitikai szándékok következetes érvényesítése érdekében történtek meg a kormányzati szervezet és a munka átalakításának első jelentős lépései. A haladást gátló jelentős fékező tényezőket azonban még nem tudtuk elhárítani. A bankreformmal létrehozott monetáris rendszerünkben és irányításban csak kezdeti tapasztalatokkal rendelkezünk. A pillanat, amikor világosság gyúlt az agyában, egy május eleji késő éjszaka sötétjében következett el. Töksötétnek persze nem volt mondható, hiszen a körúti lámpák odavilágítottak a loggiára, s még égett a mögöttes szoba kislámpája is, fénye kiszűrődött az ablakon, üveges ajtón át. A pillanatot ez azonban nem zavarta érkeztében: rávilágított a lényegre, a történések eredőjére és okára, magyarázatot adott minden eddigi bizonytalan érzésre. Megvolt már, miért ásnak ki valahol, valakik tövestül frissiben elültetett cserjéket, hova tűnnek a virágágyásokból a muskátlik, a petúniák, hova ltsznek az elvirágzott tulipánok gumói ezerszám a parkokból! És mégis: miért kevés a virágos erkély Szegeden ... E megvilágosodott pillanat előzményeit kellett csak végiggondolnia, s amenynyire a (késő esti órán még képes volt rá, utánaszámolnia .. . Percekkel azelőtt fejezte be ugyanis erkélyládáinak virágosításáb Hírből ismervén a kereskedést, s aznap délután épp arrafelé járván, beugrott egy szentesi kertészetbe, s a bimbós, virágos, egészségesen törpe tűzpiros muskátlik, lapos tenyészládákban már vígan virágzó rojtos petúniák látványának nem tudott ellenállni. Előbbiből '— számítva, hogy majd bokrosodik — hatot, á negyven, utóbbiból húszat, á öt forintért gyorsan ki is válogatott De mert látott virágfölddel rakott nejlonzacskókat is, és tudta, az ő ládái földjét már fél évtizede csak a szél s esö javítja, nosza, vett a tasakokból is hatot. (Utóbb kiderült, jó ésszel, mert bizony, alig maradt belőle.) A kiadás oldalon igy aztán az ötszázhoz közelített már a végösszeg, de nem bánta: a piros-fehér-zöld szemet gyönyörködtető látványát az esti elültetés fáradozása som csorbította. De még mindg nem ez volt az a bizonyos pillanat! Az ugyanis csak akkor jött el, amikor eszébe villant, hogy miiyen árakat is látott egy 'közeli virágüzletben. Muskátli — talán kicsit ikisebb a megvettnél, s nem is bimbós-virágos — ötvenért darabja, s petúnia, rojtos is, fehér is, virágzó is, tizennégyért töve. Ez eddig ugye ötszáznyolcvan, meg még a virágföld, ha átszámítja a neki szükséges mennyiségre. Testvérek között is legalább kétszáz forint a •különbség, csak két átlagos szegedi, panellakásbeli loggialáda esetében. Másnap, többeknek mesélve esti szám Ugatásairól, egy óra alatt kétszáz petúniapalánta szállítására (kapott felkérést ismerőseitől, kollégáitól. Felár nélkül, a benzint sem kalkulálva. Ha már úgy is arra jár a jövő héten ... Nos, azóta tudja, miért tűnnek el a köztéri palánták. 1: az illető virágtolvajokat nincs szerencséje ismerni. 2: szegényeknek nincs hétszáz forintjuk ... F. K. Pénzbőség és várakozás A szerkezetváltás ütemét fékezi, hogy nem sikerült határozottan előrelépni a veszteséges tevékenységek felszámolásában. A hatékonyságot a gazdaság pénzbősége, helyenként az exportkényszer, de a költségvetés támogatáspolitikájának és a termelői árak alakulása iránti várakozások sem kényszeritik kellően. Az egyéni teljesítmények nagyobb ösztönzését bérrendszerünk és a keresetszabályozásba kényszerűen beépített korlátozások is fékezik. A szabályozásban megtett lépések hatásfokát gyengíti, hogy csak nemrég indultak meg azok a munkálatok, amelyek az ezekhez kapcsolódó további szükséges változásokat hordozzák. Ilyenek mindenekelőtt a költségvetés-, a jegybanki szféra és a tervezés összehangolt továbbfejlesztése, egy korszerű társasági törvény megalkotása, a bér- és árreform kérdése, a társadalombiztosítás és a nyugdíjrendszer reformja, valamint u lakásgazdálkodás korszerűsítése. A strukturális átalakulást fékezi a szociális biztonság rendszerének és a társadalmi támogatás hátterének sok bizonytalan tényezője. Társadalmunk széles köreiben fogalmazódik meg és hangzik el a kérdés: mi a garancia arra, hogy a jövőben nem követjük el a korábbi hibákat, s programjainkat, határozatainkat jobb hatásfokkal valósítjuk meg? Erre ma általános érvényű garanciát senki nem tud adni. Meg tudjuk természetesen fogalmazni azokat a szándékainkat, melyek társadalmunk mozgásformáinak átalakítására irányulnak, s megvalósításukkal kiküszöbölhetők, illetve csökkenthetők azok a hibalehetőségek, melyek a döntés-elökészítés, a döntéshozatal és gyakorlat láncolatában a társadalmi részvétel és kontroll korábbi korlátozásából fakadtak. A soron következő országos pártértekezlet ennek feloldásában végezhet korszakos jelentőségű munkát, s ha ezt sikerrel teszi, akkor az eddiginél eredményesebb gazdasági tevekenységhez is jobb feltételeket teremt. Mobfti Unió