Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-10 / 110. szám

Kedd, 1988. május 10. Az MTA közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) létrehozásához a költségvetés mellett a Műszaki Fejlesztési Alap és vállalati források is hozzájárulnak. Minden, a tudományba fekteteti forint tehát évente — a legszolidabb számítás szerint is — 7 forintot eredményez. A tudomány fejlesztése tehát a legkedvezőbb beruházási területek közé tartozik. A kutató-oktató társadalom najy megelégedéssel fogadta, hogy a legmagasabban, tudományosan kvalifikált tagjait az eddiginél nagyobb anyagi elismerésben részesítik — mondotta a továbbiakban. Ez azt jelzi, hogy intézkedések történtek a magas rendű szellemi munka hosszú idő óta tartó leértékelődésének megállítására. Folytatódik viszont a gazdasági megszorítások miatt immár egy évtized óta tartó, egyre súlyosabb romlási folyamat, amely főleg a tudomány infrastruktúráját sújtotta, s a nélkülözhetetlen beruházások. beszerzések korlátozásához vezetett. A kutatási kapacitások fenntartása, a kutatópotenciál erősítése és a gazdasági-társadalmi kibontakozási program megvalósítása érdekében mind a szemléletben, mind a gyakorlati tevékenységben telies fordulatnak kell bekövetkeznie — hangsúlyozta az Akadémia elnöke. Az ország nehéz gazdasági helyzetben van, mégsem fogadható el az az érvelés, hogy a kutatást is sújtó korlátozások indokoltak. A tudomány és az ország fejlődése érdekében olyan szemléletváltás és gyakorlati fordulat szükséges, amely lehetővé teszi, hogy a magyar kutatás és felsőoktatás felzárkózhassék legalább az európai középmezőnyben levőkhöz. Tarthatatlan az a helyzet, hogy országunkban kutatás céljaira az állami költségvetésnek csupán 0,7 százalékát juttatják. A fejlett országokban ez az arány 5-8 százalék. Szükséges, hogy a költségvetésből az alapkutatásokra fordítható összeg a 90-cs években fokozatosan megkétszereződjék — hangsúlyozta az Akadémia elnöke. A továbbiakban felhívta a figyelmet: egyes véleményekkel ellentétben a magyar kutatóhálózat nemcsak hogy nem túlfejlesztett, hanem sok tekintetben elmaradott. Az egy főre jutó nemzeti jövedelmet számítva Magyarországnál négyszer-ötször gazdagabb országokban nyolcszor-tízszer többet fordítanak kutatásra a költségvetésből, mint hazánkban. Rámutatott arra is, hogy az önálló akadémiai kutatóintézeti hálózat létrehozása a követelményeknek megfelelő lépés volt. Az ország kutatási kapacitásának — létszámban kifejezett — 10 százalékát reprezentáló akadémiai intézetek fenntartása nem felesleges, hanem az ország kibontakozási programjának megvalósításához nélkülözhetetlen. Intézményrendszerük fejlesztéséről szólva elmondta: a tudomány átszervezésére vonatkozó egyes elképzelések sok kárt, elbizonytalanodást okoztak és okoznak. A kutatómunkához nyugalom és biztonság kell. Már évekkel ezelőtt kezdeményezték az akadémiai intézetek és az egyetemek kooperációját, keresik a megoldást az interdiszciplinaritás intézményes előmozdítására. Néhány intézményük fenntartása valóban nem indokolt, erősíteni kellene a vidéki kutatási kapacitásokat, egyes vidéki egyetemek, különösen társadalomtudományi kutatási bázisait — mondta beszéde befejező részében Be rend T. Iván. Ezután átadta az Akadémiai Aranyérmet és az Akadémiai Díjakat. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az 1988. évi Akadémiai Aranyérmet Pungor Ernőnek, az MTA rendes tagjának, a Budapesti Műszaki Egyetem Altalános és Analitikai Kémiai Tanszéke vezetőjének ítélte oda. Az analitikai kémia, ezen belül a műszeres analitikában, az elektroanalitikában elért, nemzetközileg kiemelkedő eredményeiért, tudományos iskolateremtő munkásságáért, tudománypolitikai és széles körű tudományos közéleti, s csaknem négy évtizedes kiemelkedő oktatási tevékenységéért. Akadémiai Díjat kapott: Tarnai Andor, az irodalomtudomány doktora, az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, „A magyar nyelvet írni kezdik" Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon című művéért; Kemenczei Tibor, a történettudomány kandidátusa, a Magyar Nemzeti Múzeum osztályvezetője, a Die Spátbronzezeit Nordostungarns című müvéért. Megosztott díjat kapott: Bencze Gyula, a fizikai tudomány doktora, Doleschall Pál, a fizikai tudomány kandidátusa, Révai János, a fizikai tudomány doktora, az MTA KFKI Részecskeés Magfizikai Kutatóintézet munkatársai a „Kvantummechanikai néhány test probléma" területén elért, nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudományos eredményeiért. Farkas József, a biológiai tudomány kandidátusa, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat tudományos főmunkatársa, a több mint két évtizedes paradicsomnemesítési tevékenységének elismeréseként; Sugár János, az orvostudomány doktora, az Országos Onkológiai Intézet Onkopatológiai Kutató Intézetének igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár, a daganatok kóroktana és differenciálódásának vizsgálatában elért eredményeiért; Tarnai Tibor, a műszaki tudomány kandidátusa, az Építéstudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a szerkezeti topológiában elért, nemzetközileg is elismert nagy jelentőségű tudományos eredményeiért; Tóth Géza, a kémiai tudomány kandidátusa, az MTA Izotóp Intézete tudományos osztályvezetője, az új radioimmunoassay módszerek kidolgozásáért, és a RIAdiagnosztika magyarországi elterjesztésének sikeres munkájáért Megosztott díjban részesült: Polgár László, a biológiai tudomány doktora, az MTA Enzimológiai Intézetének csoportvezetője, tudományos tanácsadója, Orosz László, a biológiai tudomány doktora, a JATE Genetikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, Patthy László, a biológiai tudomány kandidátusa, az MTA Enzimológiai Intézetének csoportvezetője, tudományos főmunkatárs, a genetikai szabályozás elvileg új mechanizmusának felfedezéséért; Szamel Lajos, az állam- és jogtudomány doktora, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, „Az államigazgatás felelősségi rendszere" cimű művéért; Jámbor Aron, a földtudomány kandidátusa, a Magyar Állami Földtani Intézet főosztályvezetője, tudományos tanácsadó, kiemelkedő tudományos eredményének, a magyarországi pannon képződmények átfogó értékeléséért, jelentős tudományos közéleti tevékenységéért; Csiszár Imre, a matematikai tudomány doktora, tudományos tanácsadó, az MTA Matematikai Kutató Intézetének osztályvezetője, a valószínűségszámítás és az információelmélet területén elért, nemzetközileg elismert tudományos eredményeiért, hazai és nemzetközi tudományos közéleti tevékenységéért. Az Akadémiai Újságírói Díjat ebben az évben Várhelyi Tamásnak, a Magyar Televízió Delta cimű folyóiratának főszerkesztőjének, a tudomány és a műszaki haladás eredményeinek színvonalas ismertetéséért és Pálfy G. Istvánnak, a Magyar Ifjúság főszerkesztőhelyettesének, a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett magas színvonalú szerkesztői és televíziós riporteri munkásságáért ítélték oda. Grósz Károly fölszólalása Az Akadémia közgyűlését az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében Grósz Károly köszöntötte. Grósz Károly felszólalása bevezetőjében hangsúlyozta: napjainkban hazánkban társadalmi méretű eszmecsere zajlik nemzeti sorskérdéseinkről, szocialista jövőnkről. Ezeknek a vitáknak az őszinteségét, felelősségteljes, alkotó légkörét kiváltképpen azért értékelhetjük nagyra, mert hazánk perspektíváját a vitában résztvevők a szocializmus keretei között tartják természetesnek. Napjaink egyik fő jellemzője, hogy különböző természetű gondjaink összetorlódtak. Egyidejűleg kell megoldanunk a stabilizálást és a gazdasági kibontakozás megalapozásának feladatát. Nem a tudomány az egyetlen olyan terület, amelyen a kényszerű restrikció — amely nélkül nem vagyunk képesek külső és belső egyensúlyi helyzetünkel helyreállítani — esetenként már-már veszélyezteti a folyamatos működés, az előrelépés feltételeit. Hasonló gondokkal küszködik az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás, a termelés is A kormány legsürgetőbb feladata a gazdaság korszerűsítése, a szerkezetátalakítás gyorsítása. Ahhoz, hogy a megújulás a társadalom egészére, benne a szellemi életre, az infrastruktúra fejlesztésére kiterjedjen és eredményes legyen, mindenekelőtt az anyagi feltételek terén kell mozgási lehetőségeinket kiszélesíteni. A kutatás és a fejlesztés ez évre vonatkozó finanszírozásáról szólva a miniszterelnök kifejtette: a fejlesztést szolgáló ráfordításokat a VII. ötéves tervben szereplő mutatókhoz viszonyítva nem mérsékelik. Az a cél, hogy a támogatások nagyobb része irányuljon a kutatásokra, és kisebb hányada az intézmények működésének segítésére. A kormányzat világosan látja, hogy a korlátozó intézkedések nincsenek összhangban hosszú távú érdekeinkkel. Azt is látni kell azonban: ez szigorú kényszer, mert a kormány nem térhet ki az elől, hogy valamennyi terület, a termelés, a műszaki fejlesztés, a szociális bérpolitika szempontjait is mérlegelje. A gazdasági reformmal kapcsolatban Grósz Károly rámutatott: miután rögzítettük, hogy szocialista gazdaiságunk piaci viszonyokra épülő, árutermelő gazdaság, eljutottunk termelési módunk lényegéhez, a tulajdonviszonyok, -formák kérdéséhez. Nem kevesebbet kell tennünk, mint igazolnunk, hogy a közösségi tulajdonviszonyok a piacgazdaság talaján magasabb gazdasági racionalitást, nagyobb hatékonyságot eredményeznek a magántőkén alapuló gazdaságokhoz viszonyítva. A reform mostani szakaszában egyszerre kell konkrét gyakorlati lépéseket tenni a gazdaság működőképességének fokozása érdekében, és egyszerre van szükség hosszú távú, sokoldalú elméleti, tudományos feltáró tevékenységre a tulajdon témakörével kapcsolatban is. A továbbiakban a Minisztertanács elnöke a politikai rendszer szervezeteinek, mechanizmusának megújításával összefüggő kérdésekről szólt. A kormány a társadalmi szervezetekkel kialakított kapcsolatait is meg kívánja újítani. Nemcsak kikéri véleményüket, hanem igényli kezdeményezéseiket, önálló, alternatív javaslataikat Megkülönböztetett figyelmet szentel döntéseinek tudományos megalapozására. Hozzáfogtak a tudományos tanácsadó testületi rendszer kiépítéséhez. Előadása további részében Grósz Károly kitért arra: stabilizációnk, a megújulás és nem utolsósorban a szocializmus történelmi sorsa múlik azon, hogy mennyiben vagyunk képesek a szellemi munkát valóságos értékként kezelni. E téren vannak adósságaink — mondotta. A politikai vezetés, a kormányzat is tisztában van — állapította meg egyebek között Grósz Károly — a tudomány, a kutatás-fejlesztés stratégiai szerepével. De tudomásul kell vennünk azt is. hogy olyan világban élünk, amelyben a legtöbb dolog — legyen az egy közönséges áru vagy a tudomány, illetve a kultúra élenjáró terméke — elsősorban a piacon, azaz pontosabban a fogyasztók, felhasználók értékítéletén méretik meg — hangsúlyozta a Minisztertanács elnöke. Mindez persze nem azt jelenti, hogy nálunk is a piacKitüntetettek találkozója Tegnap, hétfőn rendezték meg az április 4-e alkalmából állami és SZOT-díjjal, valamint művészeti díjakkal kitüntetett tudósok, művészek, dolgozók találkozóját megyénk s városunk párt- és állami vezetőivel. Ünnepi köszöntőt mondott Papdi József, a megyei tanács elnöke. Jelen volt a rendezvényen Koncz János, a megyei pártbizottság titkára; Székely Sándor, a városi pártbizottság első titkára; 'Ágoston József, az szmt vezető titkára, valamint Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese és Papp Gyula, a városi tanács elnöke. Rádiótelex nak kell vezérelnie a tudományos és szellemi folyamatokat, de a piaci megmérettetést, az emberek értékítéletét nem lehet és nem is szabad figyelmen kívül hagyni. Űj tartalmi jegyekkel rendelkező kormányzati felfogásra, magatartásra, cselekvésre van tehát szükség a kutatás-fejlesztés, a felsőoktatás területén is. Az ez irányú elgondolások formálódóban vannak. A folyamat felgyorsításához a miniszterelnök kérte a kutatók, a vállalati szakemberek hozzájárulását. Végezetül a tudomány és a szocializmus egymásra utaltságáról és szövetségéről beszélt a Minisztertanács elnöke. Hangsúlyozta: a szövetségnek az elmúlt évtizedekben számos eredménye született. Ma egyre jobban láthatjuk, hogy a szövetség megerősítése mellett az egymásra utaltság hangsúlyozása mennyire indokolt volt. Társadalmunk most fejlődésének bonyolult, nehéz szakaszát éli. Ahhoz, hogy a változások szükségességét ne csupán észleljük, konfliktusait ne csak elszenvedjük, hanem mindezeken úrrá is legyünk, fejlődésünk új útjait kell felkutatnunk. Ebben nagy felelősség hárul a tudomány művelőire és a kormányzatra egyaránt — mondotta befejezésül. A közgyűlés tegnap zárt ülésen tiszteleti tagokat választott. Az MTA közgyűlése ma, kedden zárt üléssel folytatódik. (MTI) A GYŐZELEM NAPJA A hitleri Németország fölötti győzelem 43. évfordulóját ünnepelték hétfőn a Szovjetunióban. A reggeli szovjet lapok ismertették Dmitrij Jazov hadseregtábornoknak, az SZKP KB PB póttagjának, honvédelmi miniszternek ünnepi napiparancsát, a Pravda, a szovjet párt Központi Bizottságának a lapja pedig közölte a miniszter terjedelmes cikkét, amelyet a győzelem napja alkalmából írt. — A fasizmus felett aratott győzelem napja alkalmából a magyar ellenállás hőseire és a fasizmus mártírjaira emlékeztek hétfőn Budapesten, a Gesztenyés parkban megtartott koszorúzási ünnepségen. ÜDVÖZLÖ TÁVIRAT Várkonyi Péter külügyminiszter, a magyar—dán diplomáciai kapcsolatok helyreállításának 40. évfordulója alkalmából táviratban fejezte ki jókívánságait Uffe Ellemann-Jensen dán külügyminiszternek. ANGOLA A Dél-Afrikában kialakult helyzet rendezéséről nemrégiben Londonban folytatott négyoldalú megbeszéléseken nem volt szó kubai csapatoknak Angolából történő kivonásáról — jelentette ki Dakarban szenegáli újságíróknak Afonso Van-Dunem angolai külügyminiszter. II. JANOS PAL BOLÍVIÁBAN Dél-amerikai körútjának uruguayi első állomásán II. János Pál pápa újból állási foglalt az Istentől származtatott házasság felbonthatatlansága mellett, és a születésszabályozás ellen. II. János Pál „globális problémának" nevezte a kábítószerfogyasztást. Segítséget sürgetett a kábítószer rabjainak megmentése és kigyógyítása érdekében. II. János Pál hétfőn délután Montevideóból Bolívia fővárosába, La Pazba utazott. BEJRÚT: UJABB TÜZSZÜNET Vasárnap a késő esti órákban Bejrútban újabb tűzszüneti megállapodás jött létre, amely a két legnagyobb síita szervezet, a Szíria-barát Amal és az Iránbarát Hezbollah (Allah pártja) fegyveresei között három napja Dél-Bejrútban kiújult harcok befejezésére irányul. A tűzszüneti megállapodásról — amely 24 óra leforgása alatt már a második — a bejrúti iráni nagykövetség adott hírt, azt követően, hogy a követség épületében szíriai katonai személyiségek és iráni diplomaták, valamint a szembenálló síiták képviselői több órán át tárgyaltak. GORBACSOVtlDVÖZLET Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fótitkára hétfőn táviratban üdvözölte Francois Mitterrand-t, akit a hét végén újabb hétéves időszakra megválasztották a Francia Köztársaság elnökévé. A szovjet pártvezető táviratában aláhúzta, hogy a szovjet—francia kapcsolatoknak nagy jelentősége van a leszerelési folyamatok továbbvitelében. A szovjet fél a két ország népe közötti hagyományos barátság és kölcsönös tisztelet jegyében fejleszteni kívánja kapcsolatait Franciaországgal — mutat rá Gorbacsov távirata. BELGIUM: ÜJ KORMÁNY Véget ért vasárnap Belgium eddigi történetének leghosszabb, tavaly december óta tartó kormányválsága. Az új kormányt alkotó koalíció öt pártja — miután csütörtökön megegyezett a kormányprogramról — vasárnap megosztozott a miniszteri tárcákon is. A kereszténydemokrata Wilfried Martens, kijelölt kormányfő vasárnap jóváhagyás végett I. Baldvin király elé terjesztette a kabinet névsorát. A királyi palota vasárnap esti közleménye szerint az uralkodó elfogadta az új kormányt. NINCS MEGÁLLAPODÁS GDANSKBAN Hétfőn reggel a gdanski Lenin hajógyárat megszállva tartók visszautasították a gyár vezetésének és a vajdasági főügyészségnek az akció önkéntes és békés befejezésére vonatkozó javaslatát, amely egyben kilátásba helyezte a büntető, illetve a fegyelmi eljárásokról való lemondást is, bár a sztrájk kezdettől fogva törvénytelen volt. A gyár igazgatójának hétfő déli közleménye ezzel együtt „szomorúan tudatja a hajógyár dolgozóival, hogy a lengyel Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium tekintettel a gyár jelenlegi gazdaságipénzügyi helyzetére a további hitelek és állami támogatás folyósítását lehetetlennek tartja." A Lenin hajógyár vezetésének ezek után nem marad más választása, mint az alapító szervhez, az Ipari Minisztériumhoz fordulni a gyár további sorsára vonatkozó döntésért. Borotai LASKAGOMBAalapanyag kapható Szeged-Dorozsma, Vályogos u. 18. NYITVA: szerdán fél 10 árától 19 áráig szombaton, vasárnap 7 órától 12 óráig. Megközelíthető a vásártértől a Czékus utca végéig, majd jobbra. A Móra Tsz palántázott fűszerpaprika termesztésérc vállalkozói szerződés kötését megkezdte Jelentkezni: Szeged. Bocskai u. 3/B Kiss Andrásnénál. Telefon: 13-533/28 A MIIlAl.YTELEKJ ÜJ ELET TSZ saját homokbányájából homokszáfiítást válial Érdeklődni a 10-333/27 melléken, vagy személyesen a szállítási csoportnál. 4