Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-07 / 108. szám

Szombat, 1988. május 7. 3 Kitüntetett kollektívák Az élelmiszer-gazdasági beruházásokra szakosodott országos szervezet, az Agrober irodái közül a szegedi 1987-es teljesítménye alapján immár ötödik alkalommal nyerte el a Kiváló Termelőegység címet, melyei Koncz Imre vezérigazgató ünnepélyes keretek között adott át tegnap, pénteken a Hungária Szállóban megtartott összejövetelen a helyi kollektívának. Mint ahogy az Szalai Sándor igazgató beszámolójából kitűnt, erőfeszítésük annál is inkább figyelemre méltó, mert az általános beruházáscsökkenési tendencia mellett is 512 létesítményt terveztek 710 millió forint kiviteli értékben. A megyei mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztések közel háromnegyedének- megvalósulásában működtek közre. Feladataikat kisebb létszámmal oldották meg, az egy főre jutó teljesítmény 23 százalékkal emelkedett, a száz forint bérre jutó nyereségük is hasonló ütemben nőtt. Lelkes műszaki gárdájuk alkotó munkáját jelzi, hogy öt év alatt hat szolgálati szabadalmat és 33 újítást mondhatnak magukénak. Az elmúlt évben is 6 műszaki fejlesztési témát nyújtottak be elfogadásra a dolgozók. * Az utóbbi három, évben kijut az elismerésből a Szatymazi Finn—Magyar Barátság Tsz_nek. A tegnap, •pénteki kibővített vezetőségi ülésen a MÉM Dicsérő Oklevelét vehették át 1987es teljesítményükért. Tavaly ugyanebben az időszakban, az akkori kitüntetés átvételekor igencsak borúlátóan ítélték meg helyzetüket — ahogy sajnos most is megvan rá az okuk —. hisz elfagyott a barack, a szőlő, s előre látható volt a jelentós bevételcsökkenés. Emellett a jégverés és aszály is hozzá, járult ahhoz, hogy a nö vénytermesztés a leggyengébb évet fogta ki. Azóta kiderült, fennállásuk legmagasabb nyereségét érték el, 14,8 millió forintot. A juhászat és szarvasmarha-tenyésztés szerény eredménye a mai közgazdasági viszonyok között önmagában is dicséretes. Az égész gazdaság pozícióját a pritaminpaprika mentette meg. A jó termés, a szervezett felvásárlással, jó minőségű feldolgozással, s biztos értékesítési lehetőséggel párosulva jelentős bevételt adott. A terület, és költségegységre jutó eredményük alapján a megyei rangsor élvonalába jutottak. Az ünnepségen Tóth Dezső bércsoportvezetö a TOT Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetését kapta. Küldöttekkel munka közben (3.) Csak gazdasági növekedéssel Perényi János 17 éve igazgatója a szegedi Déri Miksa Gépipari Szakközépiskolának. Három évtizedet töltött el összesen a középfokú iparoktatásban. Megalakulása óta tagja a szegedi középfokú iskolák pártbizottságának és i végrehajtó bizottságának. Ugyancsak az elsó ülés óta vesz részt a megyei tanács mellet dolgozó ifjúsági és művelődési szakbizottság munkájában. Tagja a Művelődési Minisztérium 31 tagú oktatási tanácsának. — Sok társadaltni megbízatásából arra következtetek, nagyon sok helyről gyűjti az információkat, ami alapján véleményét megfogalmazhatja. Problémák sokaságát kellene megoldani, ellentmondások tömege vár feloldásra mindennapjainkban. Véleménye szerint melyik terület van kulcshelyzetben a társadalmi-gazdasági fellendülés megindulásában? — Az oktatáspolitika, a középfokú oktatás reformja, műszakiak helyzetének megváltoztatása ... Valamennyi elemzése elképzelhetetlen a gazdaságpolitikának az érintése nélkül. Tehát, ez az utóbbi terület rendbe rakása a kulcskérdés. A jó minőségű oktatás, korszerű ifjúság•politika, a jogos elvárásoknak megfelelő egészségügyés szociálpolitika csak a jelenleginél lényegesen jobb gazdasági-technikai bázison elképzelhető. Ha igaz, hogy a szocialista társadalom árutermelő formáció, akkor nagyon lényeges, milyen termékeket produkál a mi nemzetgazdaságunk. — Az ország sokakat megdöbbentő mértékben adósodott el a legutóbbi években. Mi lehetne a forrása a gyors fejlesztésnek? — El kellene dönteni, hogy jelenünkben mi kap prioritást. Sorolni kellene egyértelműen az elvégzendő feladatókat az ország gazdasági helyzetének függvényében. S konkrétan meg kellene jelölni a célokhoz vezető utakat, és ezeknek több alternatíváját feltétle-. nül ki kellene dolgozni. Elengedhetetlen, hogy az élőbb megjelölt területeken szakmailag hozzáértő, bölcs testületek döntsenek. Most üzemeink, vállalataink működőképességének fenntartása feltétlenül szükséges. Aggasztó, hogy egyre több helyen üti fel fejét a gazdaságban a fizetésképtelenség. Ez elindíthat egy veszélyes láncreakciót. A gyors fejle. z'./r A~Miében olyan feltételeket kellene a lehető leggyorsabban teremteni a gazdaságban, amely hozzánk csalogatja a külföldi működötökét. — Ezt o megoldást — legalábbis részválaszként — régóta emlegeti gazdaságirányításunk. — A politikai akarat, és döntések szükségesek ahhoz, hogy ez a tőke valóban megjelenjen nálunk. A tőke a világon mindenhova eljut, ahol megéri jelentkeznie. Tehát nálunk a jó jogi, pénzügyi, közgazdasági és más feltételeket kell sürgősen megteremteni országhatárainkon belül. Még egyszer hangsúlyoznám, hogy a töke beáramlásához politikai akarat elengedhetetlen. — Milyen „jótéteményei" lehetnének az ország számára a működötöké beáramlásának? — Például a vegyes vállalatok alakulhatnának a jelenleginél lényegesen nagyobb számban. Ezekben a partner jelenléte garancia lenne arra, hogy a kapukon belül csak a legkeményebb piacokon is eladható termékek szülessenek, és nyereséges legyen a gazdálkodás. Ebból származna a gazdasági növekedés, a nemzeti jövedelem gyors emelkedése. Igy bővülnének az anyagi eszközök és ez adhatna lehetőséget a politikának arra, hogy más területeken is megvalósíthassa a fejlesztéseket. A vegyes vállalat szervezett munkavégzést, fejlett technológiát, a munkaerkölcs javulását, a munkakultúra ugrásszerű emelését jelentheti. — Csak a több pénz elég lenne? — Nem. Tartalmilag is meg kellbne újítani az oktatást. Nemzetközileg elfogadott szempont, hogy ami a jelennek kell, az legyen a tananyag 70 százaléka, a 30 százalék pedig előre mutasson. A szakoktatásban robbanásszerűen megújuló tananyag kellene. Változtatni kellene az oktatás személyi feltételein is. S máris társadalmunk jelenlegi értékrendjénél vagyunk. A vegyes vállalatokon belül a jelenleginél lényegesen nagyobb szerepet kapna a több tudás. Ez anyagiakban is kifejezésre jutna. A tanulók pedig többet tennének azért, hogy befogadják a tananyagot. — Hol vannak meg a tartalékok az ön által felvázolt gyors fejlődéshez? — Komoly értékrendeződéssel még fel lehetne Magyarországnak zárkózni. Ehhez elsősorban olyan bérrendszer kellene, ami nem fogja vissza a- teljesítményeket. Működő bérreform jelenleg már elképzelhetetlen több pénz nélkül. S azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy népünk tűrőképességét még jobban próbára tenni már nem szabad. Az nem megy, hogy egy társadalom jórészt azért dolgozzon, hogy hitelei kamatát fizesse. — Miről beszélne, ha szót kapna a közelgő országos pártfórumon? — A Csongrád megyében megszületett állásfoglalás sok lényeges konkrétumot tartalmaz. Megvizsgálnám, hogy a pártértekezlet dokumentumába bekerültek-e a megyékből beérkezett észrevételek, s főként a mi megyénk észrevételeire hogyan reagál a dokumentum? Természetesen beépíteném mondandómba a szegedi és a Csongrád megyei pedagógusok véleményét is. Bőle István Állami lakások a piacon Veszik, nem veszik? Változik a lakáspiac, megkezdődött az állami ingatlanok elidegenítése. Miért csak most? Kérdezik a beavatottak, hiszen egy korábbi rendelet már hamarabb is lehetővé tette a bérlakások visszavásárlását. Először ez iránt érdeklődtem Csonka Istvántól, a Szeged Megyei Városi Tanács elnökének általános helyettesétől. — Az állami ingatlanok vásárlása elvileg 1969 óta lehetséges. Az akkor megjelent rendelet kinyitotta ugyan a kaput de az valójában napjainkban tárult ki. A közgazdasági környezet változása teszi aktuálissá, hogy az állampolgárok éljenek ezzel a jogukkal. — Több lett az emberek pénze? — A kérdés nem egyszerű, s hosszabb magyarázatot igényel. Az IKV nem tudja gondtalanul ellátni a házkezelést, nincs elég házfelügyelő, nem megfelelő a karbantartás, a tanácsnak pedig egyre kevesebb a pénze a felújításra. Az élet minden területén, így a lakásgazdálkodásnál is követelmény, hogy ne legyen ráfizetéses. A bérlakások fenntartása veszteséges, s ez teszi szükségessé az eladást. — Csináljunk egy kaszszát, mi mennyibe kerül? — Szegeden 63-64 ezer lakás van, ebből 22 ezer 400 az állami.. A lakbérből közel 300 millió forint jön be. De a bevételt meghaladja a kiadás. A közvetlen üzemelietés költsége mintegy 250 millió forint, a felújítás évente 310 millió forint. Tehát 260 millió forintos állami támogatásra szorul ez a tevékenység. A felújítás rendkívül költséges, a növekvő árakkal nehéz lépést tartani, 4 ezer 500 lakás rekonstrukciója késik vagy elmaradt A lakások 'berbeadása más országokban általában nyereséges vállalkozás. — Az üzletben milyen partner a bérlő? — Változott az emberek felfogása, sokáig olcsó volt a tanácsi lakás, de mivel emelkednek a bérleti díjak, fordul a helyzet. Ügy érzi az állampolgár, a tulajdonjog hosszú távon is biztonságot nyújt, hiszen például azt sem lehet tudni, a jövőben milyen arányban emelkednek a lakbérek. Ezenkívül azt sem szabad elfelejteni, az ingatlan jó befektetési lehetőség, nagyobb mozgást biztosít a tulajdonosnak. Az elmúlt négy év alatt a lakók kérésére a tanács 283 lakást jelölt ki eladásra. Hogy menynyire növekszik az érdeklődés, azt bizonyítja, az idén eddig 675 lakás megvásárlására jelentették be az igényt — Kik lehetnek a vevők? — Potenciálisan mindenki. A jogszabály-módosítás kedvezőbbé tette a feltételeket. Kevés a kizáró ok, mint például az, hogy műemlék ház, végül is 20 ezer bérlő lehet vásárló. Természetesen ez csak így elméletileg igaz, hiszen a városközösség érdeke, hogy minden állami otthon ne kerüljön magántulajdonba, — Hány lakás el adása látszik célszerűnek? — Pontos számot nem lehet mondani, pillanatnyilag úgy látom, 25 százaléknál többel nem csökkenhet a bérlakások aránya. A számnál fontosabbnak tartom a megfelelő lakásösszetétel megmaradását. Tanácsi rendelet határozza majd meg, hogy ez a célkitűzés teljesüljön. — Hallottam olyan véleményeket, Szeged elmaradt más városoktól ebben a kiárusitási folyamatban. Ez azért történhetett így, mert korábban a helyi politikai vezetők tiltották az állami házak eladását. Igaz ez? — Éveken keresztül vita volt, mennyire nyissuk ki az értékesítés kapuit, a város melyik részein rendeljünk el tilalmat. Az állami tulajdon elherdálását senki sem tekintette célnak. Ma gazdasági kérdés a téma, ismételten hangsúlyozom, a városnak rendelkeznie kell annyi lakással, ami lehetővé teszi a hatékony lakásgazdálkodást. Elsősorban azokat a házakat adjuk el, amelyek gazdaságosan nem üzemeltethetők. — Alig indult be az állami lakáspiac, máris különböző nézetek kapnak lábra. Egyesek igazságtalannak tartják, hogy milliós értékű ingatlanok potom pénzért magántulajdonba jutnak. Azt is lehet hallani, hogy ez a kiárusítás a vezetők érdeke, mert nagy részük felújított, értékes állami lakást bérel. Mi a tanács álláspontja? — Említettem már, hogy potenciálisan mindenki lehet vevő, s ebből a körből a vezetők sincsenek kizárva, megilleti őket is az állampolgári jog. Azonban az eljárási szabályok nem adnak sanszot arra, hogy bárki külön előnyöket élvezzen. Azok a vezetők, akiket ez a dolog érint, úgy kerültek ebbe Q helyzetbe, hogy a lakótársak kérésére jelölték ki a ház elidegenítését. Ez nem protekcionizmus. Nem kótyavetyéljük el az értékes ingatlanokat. — Kérem, ismertesse a visszavásárlás praktikus tudnivalóit. — Ha az állampolgár 12 lakást meg nem haladó házban lakik, akkor egyénileg is kérheti otthonának elidegenftését Ha ennél nagyobb a lakásszám, okkor a bérlők több mint felének kell Több eseménnyel folytatódik a XVIII. műszaki hónap eseménysorozata. Hétfőn délelőtt 10 órakor a technika házában Szántó Jenő Tribológiai ismeretek, törési mechanizmusok; Kovács Béla Karbantartási és üzemfenntartási szervezési metodikák címmel tart előadást. Ugyanebben az időpontban a Kiszöv székházban Horváth János ismerteti a megye szövetkezeti iparában a kibontakozási program megvalósítása érdekében tett intézkedéseket és ezek hatását. Kedden délután két órakor újabb plenáris előadás lesz az szmt székházában F'ócze Lajos beszél a szakMűszaki hónap szervezetek politikájáról a munkakörülmények fejle6z•esében és a műszaki haladás szolgálatában. Ugyanebben az időpontban a technika házában Básti Gábor tart előadást a kommunális gázkazánok égéshő-hasznosításáról. A Csongrád Megyei Tanács Pedagógiai Intézetében Kapás Pál elemzi a szakmunkásképzés problémáit a képző intézmények és a foglalkoztató vállalatok szemszögéből. Ugyancsak kedden délelőtt 10 órakor a technika házában Balogh László Számítógéppel segített műszaki tervezési módszerek gyakorlati alkalmazása címmel tart előadást. Délután 15 órakor két rendezvény kezdődik. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola technikai tanszékén Pitrik JCzsef az előadó. A téma: A modellezés módszere a technikai műveltség fejlesztésében. A Kertészeti Egyetem Élelmiszeripari Főiskola' Karán Várhelyi Gézáné Az élelmiszer-tervezés, mint a vállalati tervezés egyik alapja címmel tart előadás L bejelenteni a vásárlási igényt. Ha nem kérik, akkor a házat nem lehet eladásra kijelölni. Ha a bérlők tobb mint 75 százaléka meg akarja venni otthonát, akkor csak különösen indokolt esetben lehet a szándékot megtagadni. Az eljárás menete a következő: a lakók a kérelmet az IKVhoz küldjék, ott megvizsgálják, mi korlátozza az elidegenítést, s ha nincs akadály, akkor a városi tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztik a kérelmet. A vb pedig az országos jogszabály alapján dönt, kijelöli, melyik házat lehet eladni. Ezután az Inlak megbízást kap a lebonyolításra, elvégzi a lakások értékbecslését, mert a forgalmi érték a kiindulópont a vételár megállapításánál. A vételár feltételei kedvezőek. Ha több mint 15 éve nem volt az épület felújítva, akkor a forgalmi érték 15 százaléka. Ha az értékesítés időpontjától számítva 5—15 év között történt a rekonstrukció, akkor a forgalmi érték 30 százaléka. Ha 5 éVen belül újították fel a házat, akkor 40 százalék. Az eladási árnak csak a 10 százalékát kell befizetni a leendő tulajdonosnak, a fennmaradó összeget 35 év alatt, 3 százalékos kamat mellett törleszti. Ez a részlet azonban nem lehet kevesebb a lakbér 50 százalékánál. Ez a kedvező feltétel csak az állami lakásban levő bérlöt illeti meg. — El lehet adni valaki feje fölül a lakást? — Kívülálló is megveheti, ha a bérlő nem tart igényt otthonára. Ha üresen veszi meg, forgalmi értéket köteles fizetni. Azok lakását nem lehet elidegeníteni, akik nyugdíjasok, illetve 'bérlakásra jogosultak. A nyugdíjas élete végéig védett. Akinek megszűnik a bérlakásra való jogosultsága, öt évig a'nnak a lakását sem lehet eladni. Az adásvételt fél év alatt rendezik az erre hivatott szervek. Ezt követően át kell alakulni társasházzá, és a volt bérlőnek fel kell arra készülnie, hogy az üzemeltetést, a felújítást maga szervezi, fedezi. — Mire költi a tanács az inkasszált pénzt? — A tanács költségvetésébe kerül, s a lakásgazdálkodásra fordítjuk. No persze, ez nem olyan hatalmas összeg, de arra remélhetőleg elég lesz, hogy a megmaradó állami lakóházak felújítását gyorsítsuk. — Tervezik-e a „lakásmobilitást" úgy növelni, hogy emelik a leadásért a dijakat? A fővárosban már tízszeres használatba vételi díjat is fizetnek. — Szegeden az állami lakások visszaadásánál a bérlő a legtöbb pénzt, amit kaphat, az a használatba vételi dij ötszöröse. A fővárossal ne hasonlítsuk öszsze a mi viszonyainkat, hiszen ott nem ritkán egy négyzetméter ára duplája a szegedinek. Pesten a tízszeres használatba vételi díjért sem adnak le annyi lakást, mint itt Mi tavaly a tervezettnél 50 százalékkal több bérleményt vettünk vissza. Lakásmobilitásra 83 millió forintot fizettünk, a tervezett 55 millió forint helyett Az idén csak 37 millió forint áll rendelkezésünkre. Hosszú távon a visszavásárlás díját differenciálva emeljük, de egyelőre ez a téma nem szerepel napirenden. Halász Miklós