Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-07 / 108. szám

4 Szombat, 1988. május 7. Á bolgár nagykövet látogatása Csongrád megyei látoga­tásának második napján Venelin Kotzev, a Bolgár Népköztársaság magyaror­szági nagykövete cs Nino Nikolov, a Bolgár Kulturá­lis és Tájékoztatási Köz­pont igazgatója tegnap, pén­teken először az MSZMP Csongrád megyei bizottsá­gára látogatott, ahol Hor­váth Károlyné, a megyei pártbizottság titkára és Sza­bó G- László, a megyei ta­nács elnökhelyettese fogadta őket. Ezt követően a bolgár vendégek Szeged város ta­nácsánál tettek látogatást. Itt Székely Sándor, a városi pártbizottság első titkára, illetve Csonka István, a Szeged Megyei Városi Ta­nács elnökének általános helyettese volt a vendéglá­tó. Tájékoztatást adtak vá­rosunk gazdasági, politikai és kulturális életéről. Ezután a József Attila Tudományegyetem életével ismerkedtek. Az intézmény munkájáról Kocsondi And­'ás, a JATE általános rek­torhelyettese beszélt, majd Szalamin Edit, a Bölcsészet­tudományi Kar dékánhe­lyettese kíséretében a JATE orosz tanszékére látogat­tak el. Végezetül Venelin Kotze­vet és Nino Nikolovot a Sándorfalvi Magyar—Len­gyel Barátság Tsz-ben lát­ták vendégül. A termelő­szövetkezet munkájával Ke­resztúri István elnök ismer­tette meg őket. A bolgár nagykövet és a Bolgár Kulturális és Tájé­koztatási Központ igazgatója tegnap visszautazott Buda­pestre. Ifjúsági műsor Május 9-én, hétfőn este 7 órakor ismét jelentkezik a városi televízió ifjúsági műsora. A 20 perces össze­állításban sok néző talál­hat kedvére való műsor­számot. Riport foglalkozik majd a szegedi felsőoktatá­si intézmények napi gond­jaival, megismerhetik az ifjúsági ház munkáját. Tu­dósítást láthatnak a közel­múltban megrendezett nagyüzemi KISZ-szerveze­tek az idén immár hetedik alkalommal megrendezett telefonos vetélkedőjéről. Bemutatkozik a szegedi Gőzerő folkrock együttes, ezenkívül tavaszi divataján­lat, vers, slágerlista és rejtvény színesíti a prog­ramot, a jókedvről pedig Benny Hill gondoskodik. Az adás előtt, alatt és után a nézők észrevételeiket a 23-1 ll-es telefonszámon te­hetik meg, ezzel segítve a szerkesztők következő mű­sorának összeállítását is. Új film A múlt század utolsó napjaiban játszódó, szerelmi történettel átszőtt politikai témájú filmet forgat a Ma­gyar Televízió és a iMafilm béketárgyalás címmel. A Balogh Zsolt rendezésében készülő film forgatókönyvét Nagy András és Balogh Zsolt írta, operatőre fiedig B. Marton Frigyes. A „Felkelő Nap háza a Egész napos nonstop mű­sorral avatják fel május 28­án Visegrádon a Makovecz Imre tervei alapján épült Erdei-művelődésházat. A lé­tesítmény a Mogyoró-hegyre épült, a Jurta-kemping kö­zelében; létrehozását és mű­ködtetését a Pilisi Parkerdő­gazdaság finanszírozza. A gömb alakú építmény tete­jének sárgaréz, oldalának gyep fedésével a felkelő Na­pot szimbolizálja. Makovecz Imrének nem ez az első al­kotása Visegrádon, az ő ter­vei alapján épült és készült el a Mátyás Király Mú­zeum parkolójában az az idegenforgalmi fogadóköz­pont, amelyben kilenc üz­let várja az odaérkezőket. Főiskolások hangversenye A Liszt Ferenc Zenemű­vészéti Főiskola szegedi ta­gozatának hallgatóiból Meszlényi László vezetésével alakult zenekar már negye­dik éve mutatkozik be a kö­zönségnek. Műsorösszeállítá­sukat mindig igényesség, és ritkán hallható darabok megszólaltatása jellemzi. Csütörtök esti koncertjükön a klasszikus muzsika kivá­ló mestereinek munkáiból adták ízelítőt. Hándel g-moll concerto grossóján érződik Corelli hatása, de dallammossága fejlettebb, mint az olasz mesteré és a tételek száma háromról ötre nőtt. A hege­dűsök virtuozitásának be­mutatására kiválóan alkal­mas a két utolsó tétel pergő ritmusával. A koncert má­sodik száma Vivaldi B-dúr fagottversenye volt. Az olasz mester mintegy 200 szóló­hangszerre írt darabja közül ezt az egyet komponálta fa­gottra. A szólista Mojzer Antal volt, aki elnyerte már az Év zenésze dijat; a tech­nikai tudást igénylő gyors tételek mellett képes volt a lírai érzelmek finom ár­nyaltsággal való megszólal­tatására is. Ez a mű, vala­mint a fagott szólóhangszer­ként ritkán szerepel kon­certprogramokon, így külön érdemként értékelhető be­mutatása. • Érdekes összeállításban hallhattuk Prrgolesi Stábat Materét. A Krisztust sirató, Mária gyászát idéző közép­kori himnuszt a zeneszerző két női hangra és zenekar­ra írta eredetileg. A hang­versenyen a mű három té­telét a Főiskola Női Kara (karigazgató Serényi Bogá­ta) szólaltatta meg rendkí­vül kultúráltan. A szoprán szólót Frankó Tünde énekel­te, aki szereplésével ismét arról győzte meg a közönsé­get, hogy nem mindennapi tehetség birtokosa. Szeren­cséje van, hiszen kezdeti lé­péseit mesteri kezek irányít­ják az operakedvelők által, tisztelt és szeretett Sinkó László személyében. Az ó tanítványa az alt szólamot éneklő Farkas Lilla is. A két szólista hangszíne nagy­szerűen simult egymáshoz, előadásuk technikai felké­szültséget és érzelmi ráhan­goltságot tükrözött. Meszlényi László tájékoz­tatása szerint igen sűrű programja lesz a jövő héten a zenekarnak. Elhatározták ugyanis, hogy olyan kis fal­vakba és községekbe is elvi­szik a komoly zenét, ahol filmharmóniai hangverse­nyek rendezésére nincs le­hetőség. Így naponta két he­lyen tartanak majd úgyne­vezett „nyitott énekórát", melynek keretében- elsősor­ban Hándel- és Vivaldi-mű­veket mutatnak be a csa­nádpalotai, apátfalvi, nagy­laki, királyhegyesi, földeáki, mórahalmi, ásottjjalmi és maroslelei gyerekeknek. Ügy tűnik, a jövő zenepeda­gógusai komolyan veszik a mostanában oly gyakran emlegetett, gyerekeinket fe­nyegető érzelmi elsivároso­dás veszélyét és saját esz­közeikkel próbálnak meg tenni ellene. Lelkes kezde­ményezésükhöz sikert kívá­nunk. Gresó Erzsébet Százéves a vasútigazgatóság Emléktáblákat avattak ámk • 0®* 'iái 3®f < <• t.w tan llifi A szegedi vasútigazgatóság százéves év­fordulója alkalmából pénteken délben Sze­geden, a volt vasúti híd üjszegedi hídfőjé­nél az MTESZ Csongrád Megyei Szervezete és a Szeged Megyei Városi Tanács rende­zett emléktábla-avató ünnepséget. Lovász Lázár vasútigazgató avatóbeszédében fel­idézte a hídépítés érdekes történetét, majd a megmaradt hídfőn elhelyezett emléktáb­lát megkoszorúzta. Az emléktáblát a város nevében Juhász Pál, a tanács vb művelő­dési osztályvezető-helyettese vette át. A délutáni órákban a MAV-igazgatóság épületében Csonka István, a városi tanács általános elnökhelyettese avatta fel a cen­tenáriumi emléktáblát. Ünnepi beszédében szólt a város vezetőinek azon törekvései­ről, amelyet az üzletvezetőség Szegedre he­lyezése és a mai székház megépítése érde­kében tettek. G. J. Jelentkezni: június 20-ig Ismét nyári egyetemek Szegeden Július 12. és 19. között huszonötödik alkalommal fogadja hBllgatóit a TIT Csongrád Megyei Szerveze­tének szegedi pedagógiai nyári egyeteme. A jubileumi kurzus a pedagógusképzés és a neveléstudomány hazai helyzetének feltérképezésére, elemzésére vállalkozik — hangzott el azon a sajtótá­jékoztatón, amelyet tegnap, pénteken délelőtt a TIT Ká­rász utcai székházában tar­tottak a szegedi nyári egye­temek szervezői. Ágoston György, a peda­gógiai nyári egyetem igaz­gatója elmondta, hogy a fenti kérdéskörök tárgyalá­sa azért is fontos, mert dön­tő mértékben határozzák meg az iskolai oktátó-ne­velő munka színvonalát, korszerűségét, eredményes­ségét, s e kérdések valameny­nyi közoktatási szakembert közelről érintenek és érde­Gera Ferenc Kis házi múzeum fogadott tegnap délelöít Móraváro­son. A tablókon mosolygós katonaarc, munkásőrök közt menetelő korosabb férfi. A gondosan összegyűjtött do­kumentumok halmazában pedig párttagkönyv, szak­szervezeti munkát igazoló papír, visszaemlékezések, életrajzok. A falon díszes fegyver, egy késszurony, amelyet a munkásőrség or­szágos parancsnokának ajándékaként vehetett át ta­valy, a 30 éves, testületben eltöltött szolgálat elismeré­seként, Gera Ferenc, akit 90. születésnapja alkalmából a megyei és városi munkás­ór-parancsnokság nevében köszöntött Körmöczi László, a Gera Sándor munkásőr­egység parancsnoka. Ha eh­hez hozzátesszük — ma is aktív munkásőr-tevékenysé­gét köszönték meg, már könnyű belátni, nem hétköz­napi életutat foglal össze a kis házi múzeum. Gera Ferenc 1898. májusá­ban született Szegeden, s a dokumentumok tanúsága szerint már 1922-ben kérte felvételét a szociáldemokra­ta pártba és az építőmunká­sok szakszervezetébe. A 20­as—30-as években politikai tevékenysége miatt többször is el kellett hagynia szülő­városát, hiszem munkát, biztos megélhetést nem re­kelnek. A pedagógiai nyári egyetemet Gazsó Ferenc, művelődési miniszterhelyet­tes Közoktatáspolitika és neveléstudomány című elő­adása nyitja. A továbbiak­ban a szakterületek jeles képviselői — többek között Szűcs László, Szarka József, Vajó Péter, Benedek And­rás és Csorna Gyula — tar­tanak előadásokat, részlete­sen elemezve a pedagógus­képzés és a neveléstudo­mány helyzetét meghatározó valamennyi összefüggést, felvázolva a továbblépés le­hetőségeit is. A záróelőadást Szabolcsi Miklós akadémi­kustól, az Országos Pedagó­giai Intézet főigazgatójától hallhatják a nyári egyetem résztvevői, nevezetesen a neveléstudomány és más szaktudományok összefüggé­seiről. Szintén júliusban — 21-e, és 28-a között — kerül sor a szegedi művelődéselméleti nyári egyetem tizenhetedik kurzusára. Besenyi Sándor, a nyári egyetem titkára ar­mélhetett. De 1944-ben már a kommunista párt szegedi szervezői közt találjuk. Köz­reműködésével jött létre az alsóvárosi pártszervezet. Ezt követően is különböző alap­szervezeti pártfunkciókban dolgozott, majd 1956-ban fegyvert fogott a munkás­hatalom megvédése érdeké­ben. Ahogy a Lola írt élet­rajzban olvashattam: „Ter­mészetes, hogy ott volt a Gera Sándor riiunkásőr­egység alapító tagjai között. Közel 60 évesen is vállalta a szolgálattal járó terheket, És ez a vállalása a mai napig is tart. Így joggal mondhatja cl magáról — az ország egyik legidősebb olyan állampolgára, aki ha könnyített szolgálatban is, de fegyveres testület tagja. B. Z. ról tájékoztatta a sajtó kép­viselőit, hogy a közművelő­dési szakemberek immár hi­vatalosan is elfogadott to­vábbképzése — túllépve a napi aktualitásokon — ezút­tal az egyén és közösség problematikáját, társada­lomtudományi vizsgálatát tűzte napirendre. A nyári egyetem megnyitóját Kö­peczi Béla akadémikus, mű­velődési miniszter tartja. Előadásában a társadalom­alakítás lehetőségeiről szól, a téma európai kitekintését adva. A továbbiakban — egyebek mellett — a közös­ség és a társadalom; a kö­zösség és a politika össze­függéseit; a közösségépítés űj alternatíváit; a reális kö­zösségi szférákat, és az al­ternatív közösségformákat vizsgálják az előadók, köz­tük Ágh Attila, Csepeli György, Kéri László, Pusztai Ferenc és Bihari Mihály. A nyári egyetemre június 20-ig még várják a jelent­kezőket a TIT Csongrád megyei szervezetének címén. Műsorajánlat AZ UTOLSÖ CSILLAG­HARCOS című amerikai filmet vetítik ma, szomba­ton, és holnap, vasárnap délután fél 4 és fél 6 órai kezdettel a Kossuth Lajos sugárút 53. szám alatti Du­gonics moziban. Nagy Feró legendás együttese, a lám, mégiscsak 'létező BEATRICE lép föl Szegeden: holnap, vasárnap este 8 órakor kezdődik koncertjük az üjszegedi Sportcsarnokban. A holnapi nap egyébként is a .könnyűzenéé lesz a városban: ROCKVASAR­NAP címmel amatör rock­együttesek találkozóját ren­dezik meg délután 3-tól az ifjúsági házban: vendég­ként fellép a debreceni PG, a kiskunhalasi SZFINX és a jászberényi BAJKÁL AMUR L'AMOUR együttes, a házigazdák: a GÖZBRO, a GIXER, a SZAKCSO­PORT, a NIRVÁNA, a BLA­ZIMASUDAR és a NYERS. A NAGY HO-HO-HOR­GASZ — ezzel a címmel a 100 Folk Celsius együttes gyermekműsorát rendezik 'meg május 9-én, hétfőn dél­után 2 és 5 órától az ifjú­sági házban. Ugyancsak az ifjúsági ház ad otthont a SNITT FILM­KLUB vetítésének: május 9-én, hétfőn este 7 órai kez­dettel Peter Weir 1986-ban készült, SZEMTANÚ című filmjét vetítik. TUDOMÁNYTÖRTÉNETI GONDOLKODÁS — ezzel a címmel Gazda István tart előadást a JATE COLLÉG I­UM ARTIUMANAK tudo­mánytörténeti sorozatában május 9-én, hétfőn este 8 órai kezdettel a Kossuth Lajos sugárút 72/B szám alatti Károljii Mihály 'kollé­gium kistermében. AZOK. BONTOTTAK. LE, AKIK FÖLEPITETTEK — QLVASÖlKÖRÖK A VÁ­SÁRHELYI PUSZTÁN. A cím a szegedi tévéstúdió május 10-én, kedden este 9 órakor a 2-es programban vetítendő filmjének címe. A megidézett hajdani olvasó­körök, a mai világban új aktualitást kapó egyesüle­tek, társulások, különböző, alulról szerveződő közössé­gek — az öntevékenységre épülő kollektív tettek fon­tosságát mutatják föl. Az ECRANUL NOSTRU, a szegedi tévéstúdió román nyelvű nemzetiségi műsora május 12-én, csütörtökön este fél 8-tóü lesz legköze­ilebb látható a 2-es prog­ramban.

Next

/
Thumbnails
Contents