Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-05 / 106. szám

4 Csütörtök, 1988. május 5. Mi lesz veled, aranykorona ? Az 1875. évi törvénycikk óta egészen napjainkig a földek minőségének kifeje­zésére, a kiikínbségek érzé­kelésére a Kataszteri tisz­ta jövedelem szolgál. A mi­nőségi változatosságot köz­ismert nevén aranykorona értékkel nevezték meg. Egy-egy csatolt területen, községben, a mezőgazdasági szakértők, de a dolgozó pa­rasztság is általában "jól tud­ta akár dűlő megnevezéssel is, hogy hol, milyen arany­korona értékű földek van­nak. Ez az értékszám elsőd­legesen adózási célokat szol­gált. Ügy készült, hogy hosz­szabb időn keresztül mű­velési áganként vizsgálták a termésátlagokat, a termelési költségeket, és ennek alap­ján kiszámították az érin­tett földek jövedelmét. Az eredményt a közlekedési, piacközelségi és egyéb té­nyezők jelentősen befolyá­* solták. Az aranykoronában ötvöződtek tehát a termé­szeti és közgazdasági ténye­zők. A mezőgazdaság szocia­lista átszervezését, általá­nossá válását követően már többször is felvetődött a rendszer korszerűtlensége. Széles körű viták után, 1980­ban a Minisztertanács új földértékelési rendszer el­készítésére intézkedett. Fon­tos célként jelölte meg, hogy reális alapul szolgáljon a jövedelemszabályozáshoz, a végzett munkától függetle­nül keletkező járádékszerű jövedelmek elvonásához. Ezt követően a mintateres mód­szernek elnevezett új föld­értékelési rendszer mun­kái megkezdődtek, és 1985­re országosan be is fejeződ­tek. A helyszínen talajmin­ták felvételével, és azok la­boratóriumi elemzésével ter­mőhelyi értékszámokat ál­lapítottunk meg, kizárólag természeti tényezők alap­ján. Ezek a földértékelési számok gépi feldolgozás út­ján bekerültek az állami in­gatlan-nyilvántartásba, az aranykorona-értékek helyé­re. A termőhelyi értékszám elnevezés használata azon­ban nem vált általánossá. Ennek több oka is lehet, ta­lán az a legfontosabb, hogy egyelőre a jövedelemszabá­lyozás nem erre épül. Ta­lán érdekes itt megemlíteni, hogy amikor a kataszteri holdnégyszögöl elnevezésű (ez is több mint százéves volt!) területi adatokat át­számítottuk az 1970-es évek elején hektárnégyzetméter­re, ez — a várakozással el­lentétben — gyorsan be­épült a mindennapi szóhasz­nálatba. Korlátozza a fel­használást, hogy a minta­terek helye meghatározott volt, és több községet is fel­ölelő körzeti átlagokat kel­lett számítani. Igy ugyanis a földek átlagos számérté­keket kaptak, amelyektől valamelyik irányban a tény­szerű adat, legtöbbször el­tért. A termőhelyi érték­szám tehát nem szakadt el teljesen az aranykoronától, lényegében átvette annak területi beosztását. Megyénk termőterülete át­lagos 20,17 aranykoronával 4. volt az országos rang­sorban. A termőhelyi érték­szám 4l-es átlagával kis­sé hátrább, a 6. helyre ke­rült. Egyidejűleg más té­nyező is akadályozza a fel­használást. Hosszú viták után eldőlt, hogy a termé­szeti tényezőkhöz közgaz­dasági tényezőket is kap­csolni kell. Erre vonatkozó­an az országban több kí­sérletet is végeztek, de e tényezők számsze­rűsítése — például az üzem vezetőinek szakképzettsége, rátermettsége — nehezen ki­alakítható, és mostanáig nem is történt meg. Így azután most az a helyzet, hogy van is arany­korona, meg nincs is ... A jövedelemszabályozás tehát nem a termőhelyi értékszá­mokra épül, az ingatlan­nyilvántartás pedig az aranykoronát már nem tar­talmazza. Most az a szabá­lyozás van érvényben, hogy az aranykorona-törléssel egyidejűleg az adott üzem­re vonatkozó értéket rögzí­tettük, a mi szóhasznála­tunkkal: „befagyasztottuk". Erre a befagyasztott érték­re épül jelenleg az üzemi jövedelemszabályozás, az egyéni pedig a régi értékre. Ugyanakkor azt is tartal­mazza a szabályozás, hogy egyedi ésetekben a földjára­dék fizetése; a föld megvál­tása, felajánlása, cseréje stb. előfordulásakor a régi 'aranykorona-értéket kell használni, figyelembe ven­ni, esetleg kiszámítani. Már a mintateres földértékelés előrevetítette, egy részlete­sebb talajtérképezés szük­ségességét, mely a benne rejlő adattömeg felhasználá­sa esetén a mezőgazdasági termelés eredményességét növelheti. A korábbinál sok­kal részletesebb, alaposabb talajtérképezés közben el is kezdődött, de természeténél fogva — és az ország anya­gi lehetőségei miatt — hosz­szabb idő alatt, talán az ez­redfordulóig készül el. Ez a munka is földértékeléssel, termőhelyi értékszám-meg­állapítással zárul. Most nem tudható még, hogy a közgazdasági ténye­zők melyik értékszámhoz kapcsolódnak majd, létre­hozva a komplex értéke­lést. A feladatok és az ér­deklődés központjában te­hát jelenleg a közgazdasági tényezők meghatározása áll. Az aranykorona pedig egy­előre használatban ma­rad ... Kazi Géza, a Csongrád Megyei Földhivatal helyettes vezetője Uj termékek Az egészséges táplálkozást segítő két újabb térméket hoz forgalomba a Natura Gazdasági Társaság. A „Brassica" elnevezésű, sava-. nyítQtt káposzta levének fel­használásával készült ivólé C-vitaminban rendkívül gazdag. És nemcsak ezt a fontos tápanyagot pótolja, hanem kedvező élettani ha­tású is, például serkenti az emésztőrendszer működését. A termékből a mostani vita­minszegény időszakra a Sze­gedi Konzervgyártól már 10 ezer, hét deciliteres üveggel rendeltek meg; ennek egy­harmadát le is szállította a gyár a budapesti és a szom­bathelyi Natura-boltokba. valamint a főváros nagyobb élelmiszer-áruházaiba: a Su­gárba, a Skálába, a Klauzál téri és a Batthyány téri be­vásárlóközpontba. A gazdasági társaság meg­bízásából a Konzervipari Kutatóintézetben gyógynö­vények és szilva felhaszná­lásával fejlesztették ki a „Sennavit" gyógylekvárt. A bélműködést serkentő ter­mék gyártását — az Orszá­gos Gyógyszerészeti Intézet előírásai szerint — a Dré­gelypalánki Szondy György Tsz konzervüzeme megkezd­te, és ennek nyomán az má­jus közepén a Natura üzle­teibe kerül. A tartósítószer nélkülit importot pótló gyógylekvárból idén mint­egy 50 ezer. 40 gramm töl­tésű üvegtégellyel hoznak forgalomba. Adó 1988 A belesett járadékosok atízá Péter Ferenc sándorfalvi lakos kérdése a baleseti já­radékos állampolgárok adó­zási szabályaira vonatkozott. A magánszemélyek jöve­delemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény szerint mentes az adó alól a súlyosan testi fogyatékos személy jövedel­méből évi 12 000 Ft. vala­mint a megváltozott munka­képességű dolgozók rendsze­res szociális és átmeneti já­radéka. A törvény alkalma­zásában súlyosan testi fogya­tékos személynek azt kell te­kinteni, aki a 6/1971. (XI. 30.) EÜM sz. rendelet 3. parag­rafusa szerint vaknak minő­sül, vagy akinek a 6/1986. (VIII. 10.) EÜM sz. r. 1. sz. mellékletének megjelölt be­tegsége van, továbbá, akit az egészségügyi miniszter más rendelete súlyosan testi fo­gyatékos személynek minő­sít. A súlyos testi fogyaté­kosság minősítését és igazo­lását az Egészségügyi Mi­nisztérium szabályozza. Az 1988. január 1. napját megelőzően megállapított baleseti (kártérítési) járadék adómentes, függetlenül attól, hogy azt ki köteles fizetni (1987. évi 14. tvr. 2. parag­rafus). A járadék összegének felemelése nem vonja maga után az adókötelezettséget. Ha a baleseti járadékot is­mételten, a bruttósított át­lagkere.vt figyelembevételé­vel állapítják meg, akkor az adóköteles. Az 1987. decem­ber 31. utáni időponttól meg­állapított — adóköteles — baleseti járadékot megálla­pító határozat 1 példányát a társadalombiztosítási igaz­gatóság (kirendeltség) meg­küldi a munkáltatónak a baleseti járadéknak egyéb jövedelmekkel való összevo­nása, az adóelőleg meghatá­rozása és levonása céljából. Mivel az évenkénti rendsze­res emelés csak a megálla­pítást követő évtől módosít­ja a baleseti járadékot, a nyugdíjfolyósító "szervek 1989-től kezdve évente egy alkalommal igazolást adnak a baleseti járadékosnak ezen ellátása összegéről. Az olvasó feltehetően sú­lyosan testi fogyatékos, csonkolásos balesetéből adó­dóan. Jövedelmeit a követ­kező mentességek, kedvez­mények illetik meg az adó­zás szempontjából. Ameny­nyiben munkaviszonyban áll, összjövedelmét a naptá­ri év során munkaviszony­ban töltött minden hónap után 1000 Ft-tal csökkenteni kell. Ez folyamatos foglal­koztatás mellett évente 12 000 Ft. További 12 000 Ft mentes­ség illeti meg súlyos testi fo­gyatékosságára tekintettel. Baleseti járadéka, mivel az 1987. december 3!. napja előtt került megállapításra, szintén adómentes. Végül is a járadék figyelmen kívül hagyásával számolható éves összjövedelme 24 000 Ft ere­jéig mentesség alá tartozik, illetve az összjövedelmet ennyivel kell csökkenteni az adóalap megállapításához. D. I. A tanulást segíti Űj oktatástechnológiai el­járást fejlesztettek ki és szabadalmaztattak a Vépi Mezőgazdasági Szakmunkás­képző és Munkástovábbkép­ző Intézetben, amely egy­szersmind nemzetközi okta­tási központ is. A Hélios­rendszer számítógéppel ve­zérelt videotechnikára épül, kommunikációs egységei ve­zérlik az egyéni és a csopor­tos tanulást, az értékelést és a folyamatkezelést. A Vas megyei iskola az or­szág legnagyobb középfokú oktatási intézménye, ahol évente 5 ezer szakmunkást kepeznek. Jelenleg 20 kül­földi országból mintegy 150 hallgatójuk van, akik mező­gazdasági ismereteket tanul­, nak, illetve intenzív nyelv­oktatásban részesülnek. Az intézmény évente csaknem 100 millió forinttal gazdál­kodik, ennek felét saját be­vételeiből finanszírozza. Ko­rábban csak videofilmek ké­szítésével és eladásával fog­lalkoztak, néhány éve azon­ban tudományos oktatásfej­lesztési kísérleteket is foly­tatnak. Ennek a munkának egyik eredménye az új eljá­rás, amely hazai gyártmányú technikai berendezésekre épül, s olcsóbb a világon el­terjedt hasonló rendszerek­nél. Iránta az egyébként konkurens világhírű cégek, a Sony és a Philips is érdek­lődnek; a szabadalmazott el­járást bemutatták már Pe­kingben, Rómában és Tu­niszban is. Kiss Sunyi István szobrászművész a miskolci városi tanács megrendelésére Tompa Mihály szobrát készíti. A költő halálának 120. évfordulójára elkészülő mellszobrot az ózdi Kohászati Üzemek öntödéjében öntik fémbe. sy Mi? Hol? Mikor? 1988. MÁJUS 5., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: GYÖRGYI A Nap kel 5 óra 21 perckor, nyugszik 20 óra 01 perckor. A Hold kel 0 óra 36 perckor, nyugszik 7 óra 02 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 378 cm (apadó) SZAZ ÉVE született Ungváron, és Buda­pesten hunyt el Gádor Mózes (1888—1930) ügyvéd, a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom ismert harcosa. KISSZÍNHAZ este 7 órakor: Rinocérosz (Eg­ressy 1. bérlet) MOZIK: Vörös Csillag: délelőtt 10, dél­után íél 4 órakor: Más, mint a többi (szines szovjet film). Há­romnegyed 6 és 8 órakor: A ró­zsa neve (szines NSZJC-film, III. helyár!) Fáklya: fél 3 órakor: Hupikék törpikék (színes, m. b. belga rajzfilm. II. helyár!) Háromne­gyed 5 órakor: Törvénysértés nélkül I—II. rész (magyar film). Szabadság: 3, negyed 6 és 8 órakor: Kobra (színes, m. b. amerikai krimi. V. helyár! Csak 16 éven felülieknek!) Filmtéka: fél fi órakor: Dél (színes spanyol film). Fél 8 és fél HO órakor: Filmklub. Éva presszó: 8 órakor: Zsaro­ló zsaruk (m. b. francia bűn­ügyi vígjáték). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden az Idegsebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszt fel, sebészeti C9 urológiai felvé­teli ügyeletet a II. kórház (Tol­buhin sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: ld-ioo. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvost rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig az Üjszegedi Gyermek­kórház, Szeged, Odesszai krt. 37. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Hétfőtől péntekig 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig. Szeged, Zöld S. u. 1—3. Telefon: 14-612. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7 órától reg­gel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 54-773 Hétfőn és csütörtökön délután három órától hat óráig hívható. 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Belpolitikai műsor 21.00: Dok.-műsor 22.00: Híradó szerbhorvátul Rádió BUDAPEST 1. 8.55: Tévétorna 9.00: Képújság 9.05: Teledoktor 9.15: Szia, Mami! 9.45: Harmadik határ — tv­filmsorozat — 3. 10.35: Képújság 16.55: Hirek 17.00: Hazai tükör 19.06: Esti mese 19.15: Lottósorsolás 19.20: Tv-toma 19.30: Hiradó 20.15: Szomszédok 20.45: Van öt perce? 20.50: Hírháttér 21.35: A Lórán — portréfilm 32.40: Hiradó 3. 17.25: 17.30: 17.35: 19.00: 19.30 20.55: 21.10: 21.25: 21.40: 23.10: BUDAPEST 2. Képújság Hírek szlovák nyelven Thyl Ulenspiegei — 14. — (ism.) Nas ekran — szerb­horvát nyelvű nemzetiségi műsor Az üj ember — (ism.) Vidám forgácsok — (ism.) Híradó 2. Tájkép — (ism.) Abel úr — francia tv-film — 18 éven felülieknek! Képújság 16.50: 17.50: 18.00: 18.30: 18.40: 19.00: 19.15: 19.30: 20.00: 21.05: 21.50: 22.10: 18.00 20.00 22.35 BELGRÁD 1. Hiradó magyarul és szerbhorvátul Gyerekműsor Ismeretterjesztő­műsor Rajzfilm Vetélkedő ötös stúdió Rajzfilm Hiradó Politikai magazin Zenés műsor Hiradó Éjszakai műsor BELGRÁD 2. Belgrádi műsor Telekino • Nyitott könyv ÚJVIDÉK 16.50: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.30: Gyerekműsor 18.00: Újvidéki képeslapok KOSSUTH 8.20: Miről ír a Társadalmi Szemle újabb száma? 8.30: A könnyűzene legszebb melódiái 9.00: László Margit és Ilosfalvy Róbert operettfel vételei bői 9.30: Harminc perc alatt a Föld körül — (ism.) 10.05: Diákfélóra 10.35: Labirintus 10.50: Verbunkosok, nóták 11.34: A Balogh család — Veres Péter regénye — 18. 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Mozart: Serenata notturna 14.25: zenei tükör 15.00: Szóról szóra 16.05: Mi ez a gyönyörű? 16.20: Játék-teremtő 17.00: Mérleghiány — a mérlegkészítöknél 17.30: Vass Lajos népdal­feldolgozásaiból 18.00: Kritikusok fóruma 19.23: Olimpiai hiradó 19.38: Rádiókabaré Kft. 29.30: Korkóstoló 21.00: Hains Knappertsbusch öröksége — 9. 22.00: Hírvilág 22.30: Régi híres énekesek mii sorából 22.50: Mindennapi dogmáink 23.00: Alfréd Cortot zongorázik, Jacques Thibaud hegedül, Pablo casals gordonka zik PETŐFI 8.05: Katonadalok 8.20: A Szabó család 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 12.10: Zenés Játékokból 12.30: „Énekeltem én: Molnár Ferencné" 12.45: Hungaroton-ajánlat 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Állati dolgok 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Zenés beszélgetés Csuka Mónikával 17.05: Népszerű szimfonikus zene 17.30: Mint(a)film 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelöknek 20.00: A poptarisznya dalaiból Kattogó kabaré Verbunkos muzsika „Kicsit keserű" Rockpanoráma BARTÓK 9.08: Carlo Maria Giulinl vezényli a Los Angelcs-1 Szimfonikus Zenekart és a Philharmónia Zenekart 10.15: Nádor Magda Mozart­operaáriákat énekel 10.35: Romantikus muzsika 14.22: Magyarán szólva 11.37: A Dél-német Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenye 12.33: Kórusainknak ajánljuk 13.05: Bunker — Mészöly Miklós hangjátéka 14.24: Fúvós muzsika 15.00: pophullám 15.55: de Falla: Rövid élet — kétfel vonásos opera 17.00: Nyitnikék 17.30: A kamarazene kedvelőinek 18.18: Régi angol kórus­muzsika 18.30: In limba matema — román nyelvű nemzetiségi műsor 19.05: Iskolarádió 19.35: Rádió­hangversenyekről 20.05: Szimfonikus zene 21.00: Népdalfeldolgozások 21.20: Az 1987. évi varsói nemzetközi dzsessz­fesztivól műsorából 21.52: Üj Etema­lemezeinkből 22.40: Napjaink zenéje A SZEGEDI RUHAGYAR szervezési és fejlesztési osztályára műszaki főiskolai végzettséggel szervezőt vesz fel Jelentkezés a vállalat munkaerő-gazdálkodásán I

Next

/
Thumbnails
Contents