Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-20 / 119. szám

78. évfoivam, 119. szám 1988. május 20., péntek Alkotó vitával, árt vezetésével A Központi Bizottság ez év március ti-i dontésenex megfelelően, ma összeül a Magyar Szocialista Mun­káspárt országos értekezlete. Az MSZMP gyaKortatában ez nem szokványos párt­iorum hiszen az utóbbi 31 évben mind­össze egy alkalommal, 1957, júniusában volt pártértekezlet, a maihoz hasonlítva teljesen más körülmények között, és más feladattal. A szocialista építőmunka az utóbbi 2-3 évben a vártnál nehezebb, bonyolultabb Köruimenyex között tolyik A gazaasag jö­vedelemtermelő képessege a kívánatosnál lassabban no. ami azzal jár, hogy a Xlti. kongresszuson elhatározott célok a VII. 5 eves tervDen nem teljesítnetok. A reform­folyamat lelassult, és ennek kedvezőtlen hatása a politikai közhangulat romlásá­ban érzékelhető. A gazdasági és politikai életben szükséges változtatások elodázha­tatlanná váltak. A párt elmúlt évi gazda­sági kibontakozási és a kormány stabili­zációs programja csak úgy valósítható meg, ha a politikai intézményrendszer működésében is bekövetkeznek azok a módosulások, amelyek demokratikusabbá, ésszerűbbé, rugalmasabbá teszik azt, an­nak érdekeben, hogy ne fékezze, hanem erőteljesen segítse a gazdaság élénkü­lését. A reform különböző elemei (gaz­dasági, politikai, kulturális, szociális stb.) közötti összhang megteremtése és a meg­újulási folyamat felgyorsítása nélkülöz­hetetlen ahhoz, hogy a szocialista társa­dalmi fejlődés a k^r követelményeihez igazodjék. Az országos pártértekezlet arra a fel­adatna vállalkozik, hogy megnyissa azt a kaput, amely a gyorsabb fejlődós útját pillanatnyilag elzárja előlünk. Ezen az uton elindulva, nagyon sok nagy hord­erejű feladatot kell megoldanunk viszony­lag gyorsan. Érzékelhető változásokra van szükség a párt- és az államélet központi irányító szerveinek munkájában annak érdekében, hogy erősödjék a társadalmi demokrácia, a politikai és gazdasági köz­életben szélesedjék a demokratizmus, hogy kibontakozzék az emberi alkotó erő, szabad utat kapjon a kezdeményezés, a jobbító szándék, az értékteremtő cselek­vés. A pártértekezjeten elhatározott fel­adatokat alig két esztendő alatt, a párt XIV. kongresszusáig kell megvalósítani, hiszen az azt követő évek programjának kidolgozására már a kongresszus hiva­tott. A párttagság és a reálisan gondolko­dó állampolgárok jól tudják, hogy a párt­értekezlet egyik napról a másikra nem fogta megoldani a magyar társadalom égető gondjait, amelynek fő forrása a gyenge teljesítmény, a jövedelemhiány, a pénztelenség. Arra vállalkozik — és ez nem kevés —, hogy a párt vezető, kez­deményező erejét mozgósítva, megteremt­se a gyorsabb fejlődési ütem gazdasági, politikai, szervezeti, személyi feltételeit. A Központi Bizottság azt ajánlja a pártértekezletnek, hogy vitassa meg és fo­gadja el azt a dokumentumot, amelynek tervezetét a párt tagjai és szervezetei áp­rilisban megismerték és véleményezték. A tervezet feletti vita mélyreható, szenvedé­lyes és igen kritikus volt. Ennek során sok-sok észrevétel, javaslat és módosító indítvány érkezett a Központi Bizottság­hoz. A javaslatok jó részét a vezető tes­tületek beépítették a dokumentumba, így az tükrözni fogja a párttagság általáno­sítható véleményét és szándékát. A több ezer konkrét észrevétel mindegyikét per­sze nem lehetett, figyelembe venni, hiszen azok között több, egymásnak ellentmondó is szerepelt, másrészt olyanox is, amelyek megvalósításának reális feltételei ma még hiányoznak. Felelős, jobbító szándékú ja­vaslatokkal éltek a tömegszervezetek és a -mozgalmak, az érdekképviseleti szervek központi vezető testületei és a Magyar Tudományos Akadémia. Az említett tes­tületek és a budapesti, a megyei és me­gyei jogú pártbizottságok állásfoglalásai több olyan elemet is tartalmaznak, ame­lyek nemcsak a pártértekezlet, de — a későbbiek során — a kongresszus előké­szítésénél is jól hasznosíthatók. A dokumentum feletti vita természete­sen nem fejeződött be, hiszen arról, hogy mit tartalmazzon a végső állásfoglalás, a pártértekezlet joga dönteni. Nyilvánvaló, hogy ezen a fórumon is alkotó, szenvedé­lyes és felelős vita lesz a „hogyan tovább" kérdéséről. A budapesti és megyei kül­döttcsoportok elmondják az általuk kép­viselt kommunisták véleményét, de el­hangzanak a küldöttek egyéni észrevéte­lei, kritikai megjegyzései és javaslatai is. Az MSZMP több mint 800 ezer tagját 860 küldött képviseli, akiket — a Köz­ponti Bizottság határozatának megfelelően — a budapesti pártbizottság, a fővárosi kerületek bizottságai, illetve a megyei és megyei jogú pártbizottságok választottak meg. A kiválasztáshoz a Központi Bizott­ság semmiféle szempontot nem írt elő. Azj, kérte a választásna jogosult pártbi­zottságoktól, hogy vitaképes, a párttagság véleményét képviselő küldötteket jelölje­nek, illetve válasszanak. Rajtuk kívül szavazati joggal vesznek részt a pártérte­kezleten a Központi Bizottság és a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság tagjai. Meghí­vást kapott a pártértekezletre mintegy 150 neves közéleti személyiség, közöttük párt­tag és pártonkívüli tudósok, művészek, politikusok, akik — tanácskozási joguk­nál fogva — szintén részt vehetnek a vi­tában. M ásodik napirendi pontként az orszá­gos pártértekezlet — ami zárt ülé­sen történik — személyi ügyekben dönt. Ennek során a megválasztásra ke­rülő jelölőbizottság, amelyben minden küldöttcsoport képviselteti magát, javas­latot tesz a Központi Bizottság és a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság felfrissítésére, megújítására. A testületekből történő fel­mentés és a felmentettek pótlása egyaránt titkos szavazással történik. A megújított testületek feladata lesz, hogy kidolgozzák a pártértekezlet állás­foglalásában elhatározott feladatok gya­korlati megvalósításának részletes teendő­it. Megvalósításuk során beépülnek a po­litikai és államigazgatási munkába azok az elemek, amelyek a fejlődésünknek új lendületet adó társadalmi demokráciát, a nyíltságot és a nyitottságot, a törvényes állampolgári jogok és kötelességek érvé­nyesülését garantálják Mindezek a felada­tok azonban csak a párttagok és párton­kívüliek, minden, hazájáért, annak sorsá­ért felelősséget érző állampolgár jó szán­dékú és cselekvő közreműködésével való­síthatók meg. Petrovszki István, az MSZMP KB osztályvezetője Magyar—NSZK tárgyalások Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter találkozott a BNV-re érkezett nyugatnémet tar­tományi politikusokkal: Anton Jaumann bajor gazdasági és közlekedési államminiszterrel, Alfréd Schmidt hesseni gazdasági és technikai ügyek minisz­terével. Korszerűsödő textilipar A textil, és a ruházatipari vállalatok mintegy évi 20 milliárd forintos termelé­sükből 6,5 milliárd forint értékű árut értékesítenek a konvertibilis elszámolású piacokon, mégpedig kész­pénzért. Ahhoz, hogy a vi­lágpiac igényeinek továbbra is eleget tudjanak tenni, elengedhetetlen a már meg­kezdett szerkezetátalakítás erőteljes folytatása. Az idén több ruhaipari vállalat megszünteti a rosz­szul jövedelmező, ugyanak­kor munkaigényes és magas konvertibilis importanyag­tartalmú gyártmányainak termelését, s az így felsza­baduló kapacitásain jövedel­mezőbb termékeket — fő­ként szabadidő- és sportru­házati cikkeket, kisszériás modelleket készít. Az IPU-felitkár látogatása Csütörtökön befejezte hi­vatalos magyarországi prog­ramját Pierre Cornillon, az Interparlamentáris Unió fő­titkára. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnö­ke tájékoztatta a vendéget a küszöbön álló pártértekez­let előkészületeiről, főbb té­maköreiről, s ezzel összefüg­gésben szólt legfontosabb belpolitikai feladatainkról. Eszmecserét folytattak az Interparlamentáris Uniónak a nemzetközi politikai élet­ben betöltött szerepéről. Pierre Cornillont fogadta Sarlós István, az Ország­gyűlés elnöke, és a főtitkár találkozott Várkonyi Péter külügyminiszterrel is. (MTI) AMinisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormány szó­vivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károlynak az egyesült királyságban tett látogatá­sáról szóló beszámolóját A kormány jelentést hallgatott meg az 1987. évj nép­gazdasági terv végrehajtásáról és az idei első negyedévi gazdasági fejlődésről. A Minisztertanács megvitatta és jóváhagyta a pénz­ügyminiszter jelentését az 1987. évi költségvetés végrehaj­tásáról, valamint a Központi Népj Ellenőrzési Bizottság ezzel kapcsolatos észrevételeit. A kormány az állami költ­ségvetés végrehajtásáról szóló jelentést az Országgyűlés elé terjeszti, a pénzügyi ellenőrzések elmúlt évi tapasz­talatairól szóló beszámolót pedig a képviselők rendelke­zésére bocsátja. A Minisztertanács tájékoztatót hallgatott meg az ipar szerkezetátalakítási feladatairól, és úgy határozott, hogy a beszámolót az Országgyűlés elé terjeszti. A kormány javasolta az Országgyűlésnek az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását, egyúttal hatá­rozott a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény végrehajtási rendeletének módosításáról. (Folytatás a 2. oldalon.) Tavaszi BNV '88 Az idén a kőbányai vá­sárváros igazi slágerei, a hazai járműipar újdonságai. Bár az igazi magyar gép­kocsi még várat magára, azért a vásáron több érde­kes kezdeményezésre is fu­totta a gyártók, tervezők erejéből. Újdonság a hazai elektromos kisautó, a Robix 500 W két változata is. A praktikus. kis fogyasztású, szokatlan formájú gépkocsi­ról Tamás Pál, ágazati fő­konstruktőr azt is elmondta, hogy még az idén 30 dara­bos szériát gyártanak belőle. Hogy mit tud? Egyszeri fel­töltéssel 100 kilométert te­hetünk meg vele, 210 kilós terhet is vihetünk magunk­kat. Az is előnyére írandó az új járgánynak, hogy hajtá­si engedély is elég a vezeté­séhez, hiszen aligha lehet vele országúti sebességcsú­csot felállítani. Az ára is vonzó, mert a hatvanezer forintot sem éri el. Komolyabb jármű a Hicox antikorr-system kis­autója. Csak találgathatunk, vajon lesz-e belőle hazai gépkocsi? A vásáron ugyanis gyártót keres a Mathias design formatervező stúdió. Borlói Mátyás többségében hazai alapanyagból rakta össze a járművet, ami 640 kilót nyom, és 1 méter 37 centi magas. A négyütemű, négyszemélyes kiskocsi kissé eklektikus stílusú jármű. Ki­lencszáz köbcentiméteres FIAT-motorral, Wartburg-, Skoda-alkatrészekkel és Tra­bant-erőátviteli szerkezettel működik, magyar fűtőzött gumiabroncsokkal és kerék­tárcsákkal szerelték fel. Egyelőre kis sorozatban kí­vánják előállítani, s ehhez minél több hazai fejlesztésű alkatrészt szeretnének fel­használni. A pécsi Pannonautó a Dá­cia és a Wartburg össze­kombinálásával próbálko­zik. A Warcia névre hallga­tó autót elsősorban kör­nyezetkímélő céllal fejlesz­tették ki, hogy a hazánk­ban futó több mint negyed­millió Wartburg gépkocsit négyüteművé alakíthassák át. A tapasztalatok szerint jobb teljesítményű az ere­deti gépkocsinál, sajnos, a motorcsere költsége drá­ga, több mint 45 ezer fo­Nagy László felvétele A szegedi Autófer újdonsáj a: utánfutó, emelőkosárral rint. A Pannonautó, most a Trabant átalakításán dol­gozik. Az Ikarus több városi autóbusszal is jelentkezett a mostani vásáron, de a kö­zönség az újdonságok mel­lett kevesebb figyelmet szen­tel az apróbb átalakítások­nak. A szokottnál kisebb fi­gyelem kíséri a nyugati au­tócsodák kiállításait is. Le­het, azért is, mert az idén itt is szerényebb a kínálat. A FIAT, a Mercedes, a Vol­vo, a Toyota most sem ho­zott Kőbányára igazi újdon­ságot. Nem így a szegedi jár­műgyártó Autoferesek, akik­nél a kiállítási placc tele van újdonságokkal. A leg­látványosabb az a személy­gépkocsival vontatható eme­lőkosaras utánfutó, ami a kisiparosok és kisvállalatok gondján igyekszik segíteni. Hogy mit tud a Pelikán mi­di névre hallgató konstruk­ció? — Kilencméteres magas­ságig teszi lehetővé a sze­relést— mondja Balogh Ar­túr igazgató. — Ezzel sok esetben megkíméli az építő­ipari vállalkozókat a feláll­ványozástól, de hasznos szol­gálatot tehet az üzemépüle­tek karbantartásakor is. S ami a legvonzóbb, az eddig közel kétmillióért kapható önjáró társa mel­lett, mindössze 400 ezer fo­rintba kerül. Szegedi új­donság a légrugós vezetőülés is, amit autóbuszokba, te­hergépkocsikba fejlesztettek ki. Most az Ikarusnak aján­lották fel az új konstrukci­ót, a vásáron többek kö­zött erről is tárgyalnak majd. A kísérleti járműtípusok bemutatása már csak azért is nagy figyelmet érdemel, mert a vállalkozó cégek nagy tapasztalatra tehet­nek szert, s ha a próbálko­zások egyelőre nem is szül­nek „igazi" hazai gépkocsit, azért a járműgyártás elő­készítésében, hazai megho­nosításában nagy szerepük lehet. R.G. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents