Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-20 / 119. szám

2 Péntek, 1988. május 13. Kormányszóvivői tájékoztató Bányász Rezsó a Minisz­tertanács ülését követő szó­vivői értekezleten a megje­lent újságírók kérdéseire válaszolt. Az 1987. evi népgazdasági terv végre­hujicisarui «s az idei első negyedévi gazdasági fejlő­désről folytatott miniszter­tanácsi vitáról a többi kö­zött elmondotta: az előző évek erőteljesen romló ten­denciáihoz képest 1987-ben néhány vonatkozásban sze­rény javulás következett be a gazdaságban. Egyebek között számottevően nőtt az ipar konvertibilis kivitele, aminek következtében né­mileg csökkent a nem ru­belelszámolású áruforgalmi és fizetési mérleg passzívu­ma. összességében: kétévi csökkenés után újra emel­kedett nemzeti jövedelmünk •reálértéke. A gazdasági egyensúly azonban a kívá­natosnál szerényebb mér­tékben javult, s a termelé­si szerkezet szükséges kor­szerűsítése terén továbbra sincs megfelelő előrehala­dás. A gazdaság fejlődése az jdei év első három hó­napjában néhány területen kedvező eredményeket ho­zott. Emelkedett a konverti­bilis elszámolású kivitel, mérséklődött a behozatal, az áruforgalom egyenlege ja­vult, a fizetési mérleg hiá­nya csökkent. Az eredmények egé­szében azt mutatják: gazda­ságpolitikai céljaink meg­valósíthatók, de ehhez az szükséges, hogy ne nőjön az állami költségvetés hiánya, a vállalatoknak nyújtott ál­lami támogatás összege. A kormány tudatában van an­nak, hogy sem a támogatá­sok túllépésére, sem a laza hitelezési gyakorlat további folytatására nincs lehetőség. A szóvivő tájékoztatást adott az 1987. évi költségve­tés végrehajtásáról beter­jesztett jelentésről. E szerint hosszú idő óta először sike­rült elérni, hogy az állami költségvetés a tervezettnél jóval kisebb hiánnyal zárja az évet. Ebben meghatározó szerepe volt a költségvetés helyzetét javító, korlátozó jellegű, és a gazdaság szelek­tív élénkítését szolgáló kor­mányzati intézkedéseknek. Mindezek eredményeként az állami költségvetés bevételei tavaly 4 százalékkal, kiadá­sai pedig 2,4 százalékkal ha­ladták meg az előirányzatot. A költségvetési hiány az elő­ző évinél 12 milliárd forinttal kevesebb, azaz pontosan 34.3 milliárd forint volt. Az év­közi intézkedések ugyan je­lentősen csökkentették a költségvetési kiadásokat, de tartósan nem változtatták meg a kedvezőtlen folyama­tokat. A tavalyi költségvetés végrehajtását véleményező Központi Népi Ellenőrző Bizottság észrevételeiről be­számolva kiemelte: a KNEB szerint még mindig nem ér­zékelhető eléggé, hogy az intézkedések kellően javíta­nák a termelés hatékony­ságát, illetve megfelelően szolgálnák a gazdasági ki­bontakozást. A népi ellen­őrzés úgy látja, hogy az el­múlt évben a pénzügyi be­folyásolás rendszere nem működött kielégítően, s ezen változtatni kell. A szóvivő ezután kitért a pénzügyi ellenőrző szer­vek elmúlt évi tapasztalata­it összegező beszámolóra. Ezzel kapcsolatban hangoz­tatta: mérséklődött a vesz­teségesen gazdálkodók szá­ma és a veszteség összege. A pénzügyi szervek vizsgá­latai szerint ugyanakkor a gazdálkodási és elszámolási fegyelem sajnos nem javult. A hibák, a szabálytalansá­gok növekvő száma, az igé­nyességet nélkülöző vezetés, a tulajdonosi szemlélet hiá­nya, a belső ellenőrzés gyen­geségei mellett összefügg a túlzott adminisztrációval és a számviteli szakemberek hiányával. A vizsgálatok az eddiginél több helyen és több esetben tártak fel szabálytalanul, illetve vitat­ható módon szerzett jöve­delmeket, valamint egyéb természetű előnyöket. Az el­lenőrök nem ritkán sok százezres vagy sok milliós adóhiányokat állapítottak meg. Nem éppen szívderí­tő adat az sem, hogy a Vám- és Pénzügyőrség 1987-ben 22 ezer jogsértő cselekményt derített fel. Bányász Rezső rövid át­tekintést adott a kormány­ülésnek az ipar szerkezet­átalakítási feladataival fog­lalkozó napirendjéről is. Közölte, hogy a Miniszter­tanács által megtárgyalt anyag elemzi a szerkezet­váltás lehetőségeit és az ezt befolyásoló közgazdasá­gi, társadalmi feltételeket. Felvázolja a fejlesztési programokat, azok várható társadalmi hatásait. Ez utóbbit olyan igénnyel, hogy a társadalomnak szembe kell néznie az ipar­ban foglalkoztatottak szá­mának Jovábbi csökkenésé­vel, s ebben az egyes ipari körzetek között lényeges különbségek keletkezhetnek. A kormányszóvivő mind­ehhez hozzátette: 1980 és 1987 között az ipar fejlődé­se elmaradt a tervezettől. Különösen szembetűnővé vált a lemaradás az úgyne­vezett technikai csúcsága­zatokban. Ugyanakkor rög­zítésre érdemes tény az is, hogy ma is az ipar állítja elő a nemzeti jövedelem meghatározó hányadát, a bruttó termelés 39 százalé­kát. Számottevő az ipar ré­szesedése a külkereskedelmi forgalomban is, amelyben meghaladja a 77 százalékot. Sajnos, ezeket az eredmé­nyeket az ipari termékszer­kezet lényeges változtatása nélkül értük el, e tekintet­ben tehát igen komoly fel­adatok állnak előttünk. A szóvivő foglalkozott az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításával, illetve a magánszemélyek jövedelemadójával kapcso­latos törvény végrehajtási rendeletének korrigálásával is. Mint mondotta: jól is­mert, hogy az általános for­galmi adó bevezetése után a felnőtt- és a gyermekru­házati cikkek árai között létrejött aránytalanságokat érte a legélesebb lakossági kritika. A kormány a viták, illetve a vizsgálatok alap­ján két megoldási javaslatot terjeszt az Országgyűlés il­letékes bizottságai, a Par­lament elé. Az egyik válto­zat szerint: gyermekenként további 100 forinttal kell növelni a családi pótlékot. A másik javaslat a csecse­mőruházati cikkek általá­nos forgalmi adójának 25 százalékról nullára való csökkentését tartalmazza. A kormány szerint félő, hogy a forgalmi adó megszünte­tése csak átmenetileg idézné elő az árak csökkenését, ezenkívül a külföldieket is kedvezményezné, ugyan­akkor a családi pótlék eme­lése a nagycé>b gyermekek nevelését is segítheti, köny­nyítheti. A családi pótlék 100 forintos emelésének éves költségvetési kihatása 2,8 milliárd forint, illetve erre az évre, július 1-jei bevezetéssel számolva 1,2 milliárd forint. Az általá­nos forgalmi adóval kapcso­latban a Minisztertanács több más módosítást is in­dokoltnak tart. A kormányülésen a sze­mélyijövedelemadó-rende­letet — a fogalmak ponto­sítását szem előtt tartva — két vonatkozásban módosí­tották. Így például részlete­sen meghatározzák a mező­gazdasági kistermelés fo­galmát, összehangolva azt az általános forPalmi adó­nál használt definícióval, és a mezőgazdasági kistermelés körébe sorolta például az erdeifacsemete-nevelést is. Egy további módosítás ki­mondja, hogy a munkavi­szonyon kívüli részes mun­kavállalás csak abban az esetben minősül kisterme­lésnek, ha a megállapodás a termelési folyamat egészé­re, illetve a növénybetaka­rítás valamelyik fázisára vonatkozik. Hasonlóképpen részletezte a Miniszterta­nács a műszaki szakértői tevékenység fogalomkörét is. A kormány álláspontja szerint ugyanakkor az adó­torvény felülvizsgálata, mó­dosítása során feltétlenül ügyelni kell arra is, hogy a jogszabályok túl gyakori változtatása ne növelje to­vább a törvény alkalmazá­sával kapcsolatos nehézsé­geket. Sajtóértekezlet a pápa ausztriai látogatásáról II. János Pál pápa közel­gő ausztriai látogatásának programjáról csütörtökön nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak Budapesten a Ró­mai Katolikus Hittudományi Akadémia dísztermében. Magyar Ferenc, a katolikus püspöki sajtóiroda igazgató­ja megnyitóját követően a pápalátogatás előkészítő bi­zottságának képviselői — Johannes Neuhardt, a bi­zottság főtitkára, Franz Hummer sajtófőnök, és Ste­fan László kismartoni me­gyéspüspök, illetve Kacziba József püspök, az Actio Catholica országos igazgató­ja adott tájékoztatót a júni­us 23—27. közötti esemény­ről, kiemelten a június 24-i, magyar vonatkozású rendez­vényről. Miként elhangzott: a láto­gatás eseményeire 140 ezer résztvevőt várnak, közöttük 50 ezer magyar és mintegy 10 ezer jugoszláviai horvát hívő jelezte részvételi szán­dékát. A magyarországi ka­tolikus egyház képviseleté­ben Paskai László esztergo­mi primásérsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnö­ke vezetésével tíztagú kül­döttség utazik a magyar— osztrák határtól mintegy 10 kilométerre lévő Darázsfal­vára, ahol a magyar püs­pöki kar képviselői is be­kapcsolódnak . a pápai mise szertartásába. A liturgián egy bibliai olvasmány hang­zik majd el magyarul, s az énekrendben két magyar templomi ének is szerepel. A mise végén a pápa — a tervek szerint — magyarul szól a magyar hívőkhöz, horvátul a horvátokhoz. A tájékoztatón elmondták, hogy a pápalátogatásra mintegy kétezer külföldi új­ságírót várnak, s a kismar­toni Hotel Burgelandban lé­vő sajtóközpontban számos más nyelvű tájékoztató mel­lett. magyar nyelvű beszéd­szövegeket és egyéb tájékoz­tató anyagokat is az érdek­lődők rendelkezésére bocsá­tanak. Új vezérigazgató a MÁV élén Az elmúlt hetek során löbb alkalommal is magára vonta a közvélemény figyelmet a MÁV. Szárnyra kapott a hír például, hogy munkabeszün­tetés volt a mozdonyvezetők körében, hogy egy napra fi­zetésképtelenné vált a MÁV. hogy — s talán ez váltolta ki a legnagyobb visszhangot — a vezérigazgató megvált hi­vatalától. A vasút felügyele­tét ellátó Tóth László közle­kedési államtitkárt Bisziri­csány Julianna, az MTI munkatársa arra kérte, hogy világítsa meg a szóbaa for­gó ügyek hátterét. T. L.: Természetesen nem volt vasutassztrájk. A moz­donyvezetők a kollektív szer­ződésben rögzített jogaikat érvényesítették, amikor a meghatározott (s nem cse­kély) mértékű túlórán felül nem vállaltak további túl­munkát, elsősorban a prog­resszív személyi jövedelem­adózás nagy terhei miatt, ök nem részesültek elmaraszta­lásban, ellenben azokat a helyi vezetőket, akik a moz­donyvezetőket — egyetérté­sük nélkül — ilyen túlmun­kára beosztották, felelősségre vonták. A fizetésképtelen­séggel kapcsolatban a valós helyzet az, hogy a kényszerű banki hitelszűkítésre hivat­kozva nagyon sok fuvarozta­tó vállalat nem képes kifi­zetni az esedékes fuvardijat. Ez a MAV-nak — saját hi­báján kívül — átmeneti be­vétel-kintlevőséget és egy­ben fizetési nehézségeket okoz. MTI: A MAV vezérigazga­tójának távozása elsősorban azért borzolta a kedélyeket, mert csak kiszivárgott hírzk, találgatások, nem kellőkép­pen feltáró sajtóviták szol­gáltak magyarázatul, hivata­los információt nem kapott a közvélemény. T. L.: Az érintettek ismer­ték a helyzetet, s a személyi kérdéseket általában bizal­masan kezeljük. Így például nem hoztuk nyilvánosságra még szűk körben sem azt a tenyt, hogy Várszegi Gyula kinevezését követően 2—3 hónappal írásban beadta a felmondását a miniszternek, aki ezt ugyan nem fogadta el, de szükségesnek látta, hogy a vezérigazgatói felada­tokat és a MÁV előtt álló legfontosabb kérdéseket is­mét részletesen megbeszéljék egymással. Felmentését • mi tapintatosan kívántuk kezel­ni, tekintettel arra, hogy a legfontosabb közlekedési vállalat vezérigazgatójának tevékenységéről van szó, ám most már valóban úgy ér­zem, hogy szükség van az ügy hátterének megvilágítá­sára, annál is inkább, mivel az eddigi sajtóviták helyen­ként egyoldalúak voltak. MTI: Végül is milyen előz­mények vezettek a „válás­hoz", igaz-e az a feltételezés, hogy a minisztérium vezeté­se nem tudta elviselni Vár­szegi Gyula menedzsertípusú vezetési magatartását? T. L.: Nem egyszerűen két eltérő vezetési stílus össze­férhetetlensége okozott konf­liktust. Az tény, hogy Vár­szegi Gyula irányításával néhány új, ám a fó tevé­kenységet nem, vagy alig érintő, apró „vállalkozás" kezdődött a MÁV-nal. Így például az őszi almaakció, a Tóth László államtitkár nyilatkozata cementárusítás, a telekvá­sárlások, a szállodaépítési terv, az Atlasz Utazási Biz­tosító Rt. létrehozásában va­ló részvétel, a vasúton belüli menedzserképző tanfolyam megszervezése, és hasonló­ak. A reális képhez azonban hozzátartozik, hogy a közel 50 milliárd forintos bevételt elérő, az évente 8—9 milliárd forintot beruházásra lorditó MÁV tevékenységén belül elenyésző, s inkább ezrelé­kekben, mint százalékokban mérhető ezen intézkedések hatása. Ugyanakkor a mos­tani kiélezett gazdasági hely­zetben, amikor évi 6 és léi milliárd forintnyi állami tá­mogatás mellett sem lesz nyereséges a MÁV, és esz­közállományának, vagyoná­nak csökkenésével kénytelen számolni, már más megvilá­gításba kerülnek a 100—200 millió forintos ráfordítást igénylő kezdeményezések. A vasúti alaptevékenységek, így a személy- és áruszállí­tás terén már lényegesen ke­vésbé volt ambiciózus Vár­szegi Gyula. Túlzásnak ér­zem azt a véleményt, misze­rint a vasúton belüli keres­kedelmi szemlélet elcerjesz­lese kizárólag a volt vezér­igazgató érdeme lenne. Többéves minisztériumi ösz­tönzés és a korábbi vezetés céltudatos munkájának az eredménye, hogy az utóbbi időben már egyre jobban érezteti hatását az aktivabo piackutató munka, és az eredményesebb tarifapoliti­ka. Ennek ellenére sem sike­rült megállítani a tranzitfu­varozások csökkenési folya­matát, nem nyíltak újabb üzletszerző külföldi képvise­letek, nem csökkent a tran­zitvonatok áthaladási ideje. A belföldi fuvarozásban to­vábbra sem sikerült megállí­tani a vasút térvesztését a közúti fuvarozáshoz képest. MTI: A vezérigazgató sze­mélye ellen az utóbbi időben megszaporodtak a bejelenlé­sek. Ezek egy része azt kifo­gásolta, hogy több fontos kérdésben csak a saját véle­ményét tartotta mérvadó­nak, a vasút többi vezetőjét nem vonta be a döntések elő­készítésébe. T. L.: Tény, hogy az ország legnagyobb állóeszköz-ige­nyű vállalatának vezérigaz­gatója — aki ezen beosztása előtt a vasút fejlesztési kér­déseivel foglalkozott — a műszaki jellegű feladatok irányítását kezdetben to­vábbra is személyesen kí­vánta ellátni, s később is szá­mos beruházási, fejlesztési kérdésben meghatározó ma­radt a véleménye, amit pe­dig több esetben is megkér­dőjeleztek más vasúti és mi­nisztériumi szakemberek Így például szorgalmazta a csak speciális feladatokhoz szükséges, két áramnemű drága mozdonyok beszerzé­set, majd hazai kifejlesztésé*. A tervet meghaladó ütem­ben végeztette a villamosí­tást, ugyanakkor a pályakor­szerűsítési munkák soha nem látott mélypontra estek visz­sza. ö döntött a kanadai vas­MELLOR NEM UTAZIK ROMÁNIÁBA Dávid Mellor brit külügyi államminiszter nem tesz eleget romániai meghívásá­nak — közölte csütörtökön a londoni külügyminisztérium szóvivője. Mellor május 17­én kapta a meghívást, de nem adott rá hivatalos vá­laszt. A brit fél azzal in­dokólja a döntést, hogy Ro­mániában nem történt ja­vulás az emberi jogok tisz­teletben tartása terén. Lon­don egyebek közt az angol— román vegyes házasságok esetében érvényesített ro­mán kiutazási korlátozáso­kat kifogásolja. Nagy-Bri­tannia azt is rossz néven vette, hogy idén januárban ( Rádiótelex a Lumen című román heti­lapban megjelent egy üd­vözlő távirat, amelyet a lap szerint II. Erzsébet brit ki­rálynő küldött volna Ni­colae Ceausescunak 70. szü­letésnapja alkalmából, va­lójában azonban hamisít­vány volt. A brit külügymi­nisztérium akkor kijelentet­te, hogy „az üdvözlet ha­misítvány, és közlése sértés az uralkodóra nézve". FOCK JENŐ HAZAÉRKEZETT Fock Jenő, nyugalmazott miniszterelnök csütörtökön hazaérkezett Moszkvából, ahol május 16. és 19. kö­zött részt vett a volt kor­mányfők InterAkció Taná­csa éves plenáris ülésén. A tanácskozáson a következő évtizedekre való felkészülés jegyében megvitatták a vi­lággazdaság aktuális kér­déseit, és a fejlődés lehe­tőségeit, valamint áttekintet­ték a nemzetközi katonai­stratégiai helyzet problé­máit, a regionális konf­liktusok rendezésének mó­dozatait. POKOLGÉP Pokolgép robbant csütör­tökön Törökországban, Isz­tambul központi autóbusz­pályaudvarán. Kilenc sze­mély megsérült, kettő közü­lük súlyosan. A terrorakció elkövetője ismeretlen. úti számítógépes irányítási rendszer átvételéről, más, a hazai feladatokhoz jobban illő európai vasúti rendsze­rek érdemi összehasonlítása nélkül, valamint arról, hogy külföldről béreljen a MÁV ma mar alig használható te­herkocsikat a javításra váró hazai teherkocsik felújítása helyett. Ezek a döntések ve­szélyeztették annak a köve­telménynek a teljesítését, hogy mindenütt meg kell őrizni a vasút átbocsátó- és szállítóképességét, s előtérbe kell helyezni az olcsóob, cél­szerű megoldásokat. A felso­rolt néhány példával orra próbáltam felhívni a figyel­met, hogy a magyar vasút meghatározó jelentőségű kérdéseiben nem történt elő­relépés, sőt a kedvezőtleneb­bé váló körülményen között vitatható döntések is szület­tek. MTI: A bejelentések sze­rint egyre nagyobb feszültsé­get okozott a MAV-nál a ve­zérigazgató káderpolitikája, kapcsolata a MAV társadal­mi és tömegszervezeti veze­tőivel. T. L.: A MAV-nál másfél év alatt — döntően a vezér­igazgatóságon belül, érdemi szervezési intézkedések meg­tétele nélkül — mintegy fél­száz, különböző beosztású vezető cserélt helyet, többen közülük már a harmadik feladatkört látják el. A kü­lönösebb indoklás nélküli munkakör-változtatások­ról több esetben az érdemi döntés után értesült a felső vezetés, valamint az érin­tett párt- és szakszervezeti testület is. A közös vezetői munkában résztvevők dőntö többségének véleménye az volt, hogy a kezdeti bizalcm után egyre romlott kapcsola­tuk a vezérigazgatóval, az érdemi döntések előkészíté­séből kimaradtak, az általuk jelzett problémákra Vársze­gi Gyula nem fordított kellő figyelmet. A tények igazol­ták a felhozott panaszokat, s hasonló tapasztalataik voltak a kerületi pártbizottság ve­zetőinek is. Mindezek követ­keztében ahelyett, hogy a nehéz feladatok megoldásá­ra a vezérigazgató maga mögé tudta volna állítani a vasút, a MÁV Vezérigazgató­ság kollektíváját, rossz mun­kahelyi légkör alakult ki, ami többek között a bejelen­tések áradatának megindulá­sát is okozta. MTI: Szóbeszéd tárgya az is, hogy KNEB-vizsgálat kezdődött a MAV volt vezér­igazgatójának ügyében. T. L.: A bejelentések nyo­mán valóban a KNEB is ér­demi vizsgálatot kezdett, ennek végső lezárását júni­usra tervezik. Addig egyrészt helytelennek tartanám bizo­nyos részletek ismertetését, másrészt ez nem is tartozik a hatáskörömbe, hiszen a vizsgálatot nem a miniszté­rium végzi. MTI: Ügy hallottuk, meg­született a döntés arról, hogy ki lesz a MÁV új vezérigaz­gatója. T. L.: A Minisztertanács csütörtöki ülésén érdemei elismerése mellett fe'mentet­te beosztásából a több évti­zedes közlekedési tapaszta­lattal rendelkező Ónozó György miniszterhelyettest, és ezzel egyidejűleg május 20-i hatállyal Urbán Lajos miniszter kinevezte a MÁV vezérigazgatójává, ö kétség­telenül nehezebb helyzetben van, mint elődje: a MÁV gazdálkodási feltételei to­vább romlottak, a kilátások sem kedvezőek. Legnagyobb feladata, hogy gyorsan hely­reállítsa a vasút gazdasági, párt- és társadalmi vezetése között megbomlott óiszlian­got, hogy együttes erővel tel­jesíthessék a vasúttal szem­beni alapkövetelményeket, azaz a műszaki forgalmi mű­ködőképesség megőrzését, a szolgáltatások színvonalának megtartását. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents