Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-18 / 117. szám

2 Szerda, 1988. május 18. Megkezdődött a KGST V. 6.127. ülése # Moszkva (MTI) Moszkvában kedden meg­kezdte munkáját a KGST Végrehajtó Bizottságának 127. ülése. A tanácskozáson hazánk küldöttségét Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese vezeti. A tagországok képviselői megvitatják azokat a do­kumentumokat, amelyeket a KGST 43. (rendkívüli) ta­nácsülésén elfogadott hatá­rozattal összhangban dol­goztak ki. A dokumentumok között van a 42. tanácsülés óta el­telt időszakban kifejtett KGST-tevékenységröl szó­ló jelentés tervezete, amely ugyancsak tartalmazza a 43. tanácsülésen elfogadott, a többoldalú együttműködés mechanizmusának az átala­kítására vonatkozó határo­zatok teljesítésének az első eredményeit. Megállapodások A, Washington (MTI) Egy magas állású amerikai kormánytisztviselő szerint számos kétoldalú szovjet— amerikai megállapodásról kezdődtek tárgyalások a moszkvai csúcstalálkozó előtt, és megvan a lehető­ség, hogy több megállapo­dást is aláírásra készíthes­senek elő május végére. A kormánytisztviselő, aki kér te nevének elhallgatását, azt mondotta, hogy elsősorban a kulturális területen és a kétoldalú tudományos együttműködés terén lehet­ségesek új megállapodások, de több más témakörben is megegyezést írhatnak alá. Országgyűlési bizottságok ülése Kereskedelem, idegenforgalom Kedden Esztergomban — Nyers Rezső elnökletével — ülést tartott az Ország­gyűlés kereskedelmi bi­zottsága. A testület — Andrikó Miklós kereske­delmi államtitkárnak és Sághy Vilmosnak, a Kö­zép-Duna Vidéki Intéző­bizottság elnökének tájé­koztatója alapján — ha­zánk idegenforgalmi foga­dóképességének helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit vitatta meg. A bizottság tagjai elé ke­-ült írásos összesítés szerint a VII. ötéves terv eddigi idő­szakában dinamikusan fejlő­dött idegenforgalmunk, és az ebből származó bevétel szá­mottevően hozzájárult az or­szág fizetési mérlegének ja­vításához. A szállodák befo­gadóképessége 5400, az egyéb elszállásolási lehetőségek pe­dig 15 000 hellyel növeked­tek az utóbbi két évben. Az idegenforgalmi alap támoga­tásával — ugyanebben az időszakban — 40 kemping­ben rekonstrukciót hajtottak végre. Autós bevásárlási köz­pontok. ABC-áruházak épül­tek a Balaton környékén. A kiemelt üdülőkörzetekben 30 vendéglő és 6 kiskereskedel­mi létesítmény építése kez­dődött meg. Sokrétűen bőví­tették az idegenforgalmi szolgáltatásokat: többek kö­zött tenisz- és lovaspályák, vízicsűzdák, dunai csónakki­kötők létesültek. Mindezek eredményeként sikerült egyes frekventált üdülési körzetek túlterheltségét csökkenteni, sajnálatos vi­szont, hogy az ország szá­mos szép vidékét még nem fedezték fel sem a belföldi, sem a külföldi turisták, ösz­szességében időarányosan megvalósultak a fejlesztési tervek, 30—50 százalékban az idegenforgalmi alap anyagi támogatásával. Az írásos előterjesztéshez Andrikó Miklós fűzött szó­beli kiegészítést. Friss ada­tokkal bizonyította, hogy az idén tovább növekedett ide­genforgalmunk. Négy hónap alatt — a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva — 6,1 százalékkal emelkedett a beutazók száma. Dollárban számolt konvertibilis deviza­bevételünk 50 százalékkal múlta felül a tavalyit. A vi­lágútlevél kiadásának hatá­sára az első negyedévben négyszeresére növekedett a Nyugatra utazó magyarok száma. Az idegenforgalom kiadásai olyan mértékben emelkedtek, hogy azt a be vételek nem tudták ellensú­lyozni. A többletköltségek a világútlevél bevezetésével függnek össze. Az államtitkár szólt arról is. hogy az ország iránt a vártnál is nagyobb nemzet­közi érdeklődés miatt a kor­mány ismételten foglalkozott az idegenforgalom távlati fejlesztésének stratégiájával, és felhatalmazta az arra ille­tékes szerveket, hogy maxi­málisan 250 millió dollár külföldi hitelt is felhasznál­janak a szállodahálózat bő­vítésére. Az elmúlt hónapok­ban felgyorsult szervező­munka révén 5 új szálloda építésének, előkészítése olyan stádiumba jutott, hogy ezek kivitelezése optimális eset­ben még az idén megkezdőd­het a fővárosban. Andrikó Miklós kiemelte, hogy Ma­gyarországot ma már ide­genforgalmi versenytársként jegyzik külföldön, s e konku­renciával csak a szükséges és tervezett fejlesztések ütemé­nek felgyorsításával tudunk szembenézni. Sághy Vilmos a Duna­kanyar üdülőkörzeteinek fej­lesztési koncepciójáról szó­lott, majd megkezdődött a vita. A vita összegezéseként Nyers Rezső arra mutatott rá, hogy a tervidőszak végé­re az eredetileg tervezettnél lényegesen nagyobb bevéte­le származik népgazdasá­gunknak az idegenforgalom ból. Éppen ezért a kereske­delmi bizottság javasolja a kormánynak, hogy az eddigi­nél jobban és gyorsabban aknázza ki az idegenforga­lomban rejlő további lehető­ségeket. Tudomány, alapkutatás A hazai kutatóintézetek­ben, egyetemeken folyó alapkutatások helyzetét tárgyalta meg keddi ülésén az Országgyűlés kulturális bizottsága az MTA Roose­velt téri székházában, Horn Péter elnökletével. A képviselőknek Berend T. Iván akadémikus, az MTA elnöke adott rövid tájékozta­tást az MTA történetéről, felépítéséről, továbbá felada­tairól. amelyeknek 1986 óta egyik legfontosabbika az or­szágban folyó alapkutatási tevékenység irányítása-koor­dinálása, illetve az ehhez kapcsolódó Országos Tudo­mányos Kutatási Alap (OT­KA) pályázatok gondo­zása. Utalt annak a szem­léletnek a veszélyeire, miszerint az alapkutatás he­lyett hazánkban elsősorban az alkalmazott kutatásokra és a licencvásárlásokra kel­lene nagyobb erőforrásokat fordítani. Felhivta a figyel­met arra, hogy színvonalas alapkutatás nélkül megszű­nik a külföldi eredmények befogadásának, szellemi hasznosításának lehetősége, hazánk kikerül a tudomány nemzetközi vérkeringéséből, s a magyar tudomány elvesz­ti eddigi eredményei alapján kialakult rangját. A számítások bizonyítják, hogy az alapkutatásokba be­fektetett összegek már a szerzői és licencdíjak bevéte­léből is bőségesen megtérül­nek, s nem véletlen — mon­dotta —, hogy a fejlett orszá­gok e területen mindenütt megnövelték a költségvetési ráfordításokat. A társadal­mi-gazdasági kibontakozás meghatározó kérdése: meny­nyire érvényesül hazánkban DOMOKOS GÉZA KÖSZÖNTÉSE Domokos Géza romániai magyar iröt, a bukaresti Kriterion Könyvkiadó igaz­gatóját, a romániai magyar nemzetiség egyik kiemelke­dő alakját kedden Bukarest­ben, hatvanadik születésnap­ján köszöntötte Szüts Pál magyar nagykövet. Nagykö­vetünk méltatta azt a tevé­kenységet, amelyet Domokos Géza a magyar—román kul­turális kapcsolatok elmélyí­tése, a magyar irodalom romániai terjesztése, a ma­gyar és román nép közele­dése érdekében kifejt. I'ERESZ WASHINGTONBAN Reagan elnök is fogadta kedden a Washingtonban a gyakorlatban is az a felis­merés, hogy az alapkutatás húzóágazat, továbbá, hogy ennek megfelelően változás­ra van szükség e tevékenység finanszírozásában is. Ma Ma­gyarországon a költségvetés mindössze 0,7 százalékát for­dítják kutatásra, míg a fej­lett országokban például 5—8 százalékát. Hazánkban a ku­tatóintézetek működési költ­ségeinek úgy csupán 21 szá­zalékát fedezi a költségvetés, a többit saját bevételeikből teremtik elő. Az önfenntar­tás kényszere miatt félő, hogy egyre több olyan fel­adatot vállalnak, amely alap­tevékenységüktől eltéríti őket. Gondot jelent az is. hogy a nagy tudós-kutató egyéniségek mindinkább külföldön tudják csak az alapkutatásaikat végezni, s veszélybe kerül a magyar kutatógárda megtartása. Em­lékeztetett rá, hogy mind az MTA elnökségének korábbi állásfoglalásaiban, mind a mostani közgyűlésen megfo­galmazódott: az 1990-es évekre fokozatosan el kell érni, hogy a mai 21 százalé­kos arány megkétszereződ­jön. Kérdésekre válaszolva Márta Ferenc, az MTA alel­nöke hangsúlyozta: a licenc­vásárlás és a kutatási tevé­kenység nem választható el. egyazon folyamat szerves ré­sze mindkettő. A lényegi kérdés annak felismerése, hogy milyen célra veszik meg azokat, továbbá, hogy az egyes elemeket tudják-e úgy hasznosítani — immár saját szakembergárdára épít­ve —, hogy azokból a tudo­mányos piacon is újszerű megoldás szülessen. F| | Rádiótelex= tartózkodó Simon Peresz iz­raeli külügyminisztert, és a közel-keleti helyzetről tár­gyalt vele. Az elnök ismé­telten sürgette, hogy a Tel Aviv-i kormány fogadja el a Washington által javasolt rendezési tervet, amelyet Peresz támogat, Samir mi­niszterelnök azonban elle­nez. NURANI ELUTAZOTT MOSZKVÁBÓL Hazautazott kedden Moszk­vából Zain Nurani pakisztá­ni külügyi államminiszter, aki a szovjet kormány ven­dégeként három napot tar­Addiszi levél Valamit a népről... Sorsom úgy hozta, hogy jártamban-keltemben Afri­ka sok országában megfor­dulhattam. Mindenütt furcsa kettős­ség fogadott. Volt egy „hiva­talos" és volt egy „állami" nyelv. Az előbbi mindig ki­hangsúlyozta az illető or­szág függetlenségét. Azaz az ott beszélt leggyakoribb tör­zsi, vagy egyéb afrikai nyelv volt, — például Kenyában és Tanzániában a szuahéli; — míg az állami nyelv biztosí­totta az államapparátus, va­lamint a külfölddel történő kapcsolattartás egységessé­gét, azaz minden esetben az angol volt. Etiópiában ilyen nincs. Itt hivatalosan csak az amharát ismerik el. Persze, az más kérdés, hogy nagyon sokan beszélnek angolul, olaszul és arabul, de az államgépezet­ben az amhara a megenge­dett, és a külföldinek jóin­dulatúan elnézik az angolt. Terjedelmes hivatalos ügyintézéseim közben rend­szeresen megtörténik, hogy angol nyelvű beadványaim­ra amhara nyelven kapok választ, melyet ugyan kész­ségesen lefordítanak, de a következő hivatalnak az amharát viszem tovább. Kik is azok az amharák, akiknek nyelvét beszéli ez az ország .(természetesen még számos más nyelv mel­lett), s akiknek írása szá­momra valószínűleg az idők végezetéig olvashatatlan ma­rad, s leglátva egy ilyen írást, legfeljebb az jut eszembe, hogy esztétikailag milyen szép és érdekes ... (D. K. plasztikus hasonlatá­val élve, ezt olvasni „annyi­ra reménytelen vállalkozás, mint egy lóval imádkozni". Hát nem mondom, de igaz!) Szóval, hogy kik is azok az amharák? Hogy ezt meért­hessük, kicsit messzebbről kell kezdeni. Etiópia alapvetően és mind a mai napig az egysé­ges nemzet ellenére, bizo­nyos megosztottságokkal küzd, melyeknek gyökere történelmi távolba nyúlik. Ezek egyik legfontosabbja az úgynevezet „síksági" („low­land") és magasföldi" („highland") ellentét. Az idők folyamán úgy alakult, hogy a magasföldet sémita eredetű kisázsiai nép (né­pek?) foglalták el, míg jó­val később a síkságokra arab, nilota, hamita eredetű törzsek telepedtek be. Ez utóbbiak Szudánból, délről és a tengerpart felől érkez­tek. A magasföldiek már Krisztus után 300 körül fel­vették a kereszténységet, a síkságiak pedig vagy termé­szeti vallásokat követnek, de a döntő túlsúly mohamedán. A keresztény népek egyi­ke, s legjelentősebbje az am­hara, akik az évszázadok folyamán szorgalmukkal, tehetségükkel, — s bizony, néha erőszakkal is, — ma­gukhoz ragadták az állam irányítását. A mindenkori császár, mint Sába királynő­jének egyenesági leszárma­zottja (amit sem nem iga­zolt, de nem is tudott meg­cáfolni a modern történettu­domány), szintén amhara és tózkodott a szovjet főváros­ban. ÜNNEPSÉG Az orosz kereszténység ezeréves jubileuma alkal­mából a magyar egyházak és felekezetek emlékünnep­séget tartottak kedden Bu­dapesten, a Ráday kollégi­umban. A millenniumi meg­emlékezésen a magyar egy­házi és felekezeti vezetők mellett részt vett Miklós Imre államtitkár, az Álla­mi Egyházügyi Hivatal el­nöke, Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagy­követe, valamint Varlaam, volhini és rovnói érsek, aki az Orosz Ortodox Egyház képviseletében a jubileumi ünnepségsorozatra látogatott hazánkba. keresztény volt. így azután a papság cs a vallás uralko­dó tényezővé vált az ország­ban, megteremtve ezzel az erős keresztény Etiópia mí­toszát. A „keresztény Etió­pia" ugyanis ilyen merev ér­telemben soha nem volt igaz. (Ma már ennek nincs jelentősége, mert az ország az 1974-es forradalom után a szocialista fejlődés útjára lépett.) Az igazság az, hogy lakói 40 százalékban keresz­tények (orthodox, kopt ke­resztények, nem katoliku­sok); 40 százalékban moha­medánok és 20 százalékban egyéb vallásokat követnek. A korai kultúra és civili­záció, a papság erős befo­lyása meghozta az írásbeli­séget, s így az amhara nyelv hamar rendelkezett önálló írással is, melyről az előb­biekben már szó esett. Az amharák ősi fészke Shoa tartomány, melynek területén Addis Abeba is fekszik. Azt. tartják erede­tükről, hogy amikor Isten megteremtette az embert, kis agyagfigurákat mintá­zott, s kiégette azokat, így keltve életre őket. Az első szobrocskát rosz­szul égette ki, az fehér ma­radt; — a másodikat eléget­te feketére —, így teremtőd­tek meg az afrikai népek; míg a harmadik végre meg­nyerte tetszétést. Szép fahéj­színűre sikeredett. Ezek let­tek az amharák. A monda bájossága sok mindent igazol vagy igazol­ni látszik utólag. Való igaz, hogy az etióp emberek nem olyan sötét színűek, mint a környező államok lakói, de hát nincsenek is antropoló­giai rokonságban. Vosásaik is mások, hajuk sem olyan göndör. Szép, magas, karcsú emberek, akik ismerve tör­ténetüket, hogy országuk mindig független volt — büszkék is. Mindenben egyenrangú partnereknek tartják magukat, s őszintén el kell ismerni, hogy azok is. A síksági lakosok sokkal feketébbek, és életmódjuk sem annyira kultúrált mind a mai napig, mint az amha­ráké. Sokan még mindig természeti körülmények kö­zött élnek, s tulajdonképp körükben lehet igazán meg­érteni, miért tartozik ez az ország a világon a legszegé­nyebbek közé. Itt, Addisban ez nem látszik, sőt, szinte érthetetlennek tűnik. De hát a főváros csak, mintegy 5 százalékát képviseli az összlakosságnak! •Egy dolog viszont közös az etióp lakosságban, akár ma­gasföldi, akár síksági: vala­mennyi kedves, jóindulatú és segítőkész. Ideérkezésünk utáni első pár hétben különösen ta­pasztaltuk ezt, amikor még a várost nem ismer­ve, nagyon gyakran szo­rultunk útbaigazításra, vagy egyéb információ­ra. Minden esetben a leg­nagyobb készséggel segítet­tek bennünket. A közbiztonság is jó, akár abszolút, akár afrikai mér­cével mérjük. Zsebtolvajlás p>ersze azért akad, különö­sen, ahol tömeg fordulhat elö, de még ott sem sok van. Az erőszakos cselekedet — rablás, gyilkosság — szinte ismeretlen fogalmak. A legfurcsább, amit meg kell(ene) szokni, de nekünk még nem sikerült: a sok cipótisztító gyerek. Verseng­ve ajánlják szolgálataikat, melyek után a lábbeli tény­leg ragyog, de engem vala­hogy zavar az egész dolog. Vannak azért európxaiak, akik ezt élvezik, s míg tisz­tul a cipxijük, addig társuk fényképezi őket. Egyébként a dolognak különösebben mélyreható jelentősége ninc?, mert a srácok igy jutnak egy kis pénzhez, a helyi lakosok pedig szélesen élnek a lehetőséggel, hogy ily módon egy gonddal ke­vesebbjük legyen. Végül is, távol hazánktól, igazán nem élünk kelle­metlen, vagy kifogásolható emberek között. Néhány magyar is él itt már hosz­szabb idő óta. Családi kö­telék fűzi őket második ha­zájukhoz. Van köztük fele­ség és neves építésznő is, kinek-kinek hogy hozta sor­sa. G. P., a híres építész — kicsi a világ, ismételten meggyőződhettem róla —, abból a Balaton menti kis faluból származott ide, ahol mi is minden nyáron pihen­ni szoktunk. Hallomásból már onnan ismertük, meg­lepődve találkoztunk itteni nagykövetségünk nőnapi összejövetelén. BÁLINT GÁBOR SÁNDOR A SZERVO AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT (Tolbuhln sugárút) 1988. május 21-én, szombaton reggel 7 órától 12 óráig alkatrészbörzét rendez LADA, DÁCIA. SKODA, 1200-as Skoda mikro­busz, TRABANT, WARTBURG, ARO, ZUK—NYSA típusú ALKATRÉSZEKET 10—20—30 százalékos engedménnyel árusítunk. • Várjuk kedves vásárlóinkat! Nálunk már nyár van! MÉTERÁRU- és KONFEKCIÓ­OSZTÁLYUNK KÍNÁLATA: -H­Nyári kelmék, vásznak, kartonok és a belőlük készült ruhák, szoknyák, blúzok nagy választékát ajánljuk. SZEGED NAGYÁRUHÁZ V

Next

/
Thumbnails
Contents