Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-14 / 88. szám

2 Csütörtök, 1988. április 14. Afganisztánról - időrendben 1.979. december 27.: A szovjet csapatok bevonulnak Afganisztánba a Babrak Karmai-kormány felkérésére. 1980. január 14.: Az ENSZ elítéli ezt és a külföldi csapatok „azonnali, feltétel nélküli és teljes" távozására szólít fel. (Ezt az álláspontját az ENSZ minden évben megismétli). 1980. január 27.: Több afgán kormányellenes szervezet egyesüléséből Iszlamabadban megalakul az „Iszlám Szövetség". 1982. április 23—28.: Afgán ellenállók első nagyszabású támadássorozata Hoszt mellett, Kabultól mintegy száz kilométernyire. 1982. június 16—25.: Az első közvetett tárgyalások Genfben. Négy fő téma: a külföldi csapatok kivonulása, be nem avatkozás Afga-' nisztán belügyeibe, nemzetközi garanciák a be nem avatkozás betartására, a hazatelepülni szándékozó menekültek visszatérése. 1982. október 30.: Hatalmas robbanás a Szalangalagútban (Kabultól északra), több mint ezren vesztik életüket, ebből 700 szovjet katona. Az afgán lázadók ezt saját akciójuknak mondják. 1983—84—85-ös éveket leginkább a szovjet csapatok által támogatott afgán kormányerők támadássorozatai jellemzik a Panszír-völgyben, Kunárban és Herat térségében meghúzódó lázadó csoportok ellen. Eközben Diego Cordovez ENSZ főtitkár-helyettes közvetítésével az afgán és pakisztáni kormány között tovább folynak a rendezési kísérletek. Az 1983. április 11— 12-én megtartott ülés résztvevői elsősorban a meneikültkérdéssel foglalkoznak és kidolgoznak egy átfogó rendezési tervet. Eredménytelen tanácskozássorozat június 16—24. között, majd az 1984. augusztus 20—30. között. Az 1985. augusztus 27 —30. közötti ülésen három, a menekültkérdéssel foglalkozó dokumentumot dolgoznak ki, de nincs fejlemény a szovjet csapatok kivonásának ütemezésében. 1985. október 16—19.: Újabb ered. ménytelen tárgyalási forduló. 1986. május 4.: Az afgán állam élére Mohammed Nadzsibullah kerül. Egy nappal később újabb tárgyalási forduló kezdődik Genfben. Az ülést érdemi fejlemény nélkül május 23-án felfüggesztik. Eredménytelen a július 31.—augusztus 8. között megtartott tárgyalások nyolcadik fordulója is. Szeptember: Az Egyesült Államok megkezdi „Stinger" típusú rakéták szállítását a lázadóknak. Ezek segítségével azok érzékeny veszteségeket okoznak a szovjet légierőnek. Október 15—31. között a Szovjetunió hazarendel nyolcezer katonát Afganisztánból. Az intézkedést 1986. júliusában Mihail Gorbacsov vlagyivosztoki beszédében jelentette be. 1987. január 12.: A hét legnagyobb kormányellenes szervezet a pakisztáni Pesavarban Junisz Halisz vezetésével megalapítja az „Afgán Évekig tartó eredménytelen tárgyalások után Mihail Gorbacsov idén február 8-án bejelentette, hogy bizonyos feltételek teljesülése mellett májusban megkezdik a szovjet csapatok kivonását Afganisztánból. De mi történt azóta, hogy a szovjet csapatok kilenc évvel ezelőtt Afganisztán földjére léptek? Modzsahedek Iszlám Szövetsége" nevű szervezetet. Január 15.: Nadzsibullah államfő egyoldalú, hat hónapra szóló tűzszünetet jelent be, amit a kormányellenes erők nem tartanak be. Haladás a február 25.— március 9. közötti tárgyalásokon a szovjet csapatkivonás ütemezésében: a korábbi 45 hónap helyett a felek 11 hónapos periódusban állapodnak meg. Július 6—9. között a modzsahedek nagyszabású és saját megítélésük szerint rendkívül eredményes támadást indítanak Nangarhar térségében (Kabultól keletre). Pár nap múlva a Szovjetunió hivatalosan is elismeri, hogy a szovjet katonák hat hónapja „jelentős veszteségeket" szenvednek Afganisztánban és hogy az ellenség „ideiglenes erőfölényben" van. November 30.: Nadzsibullah egy nemzetközi konferencia összehívását javasolja az afganisztáni helyzet rendeződésének demonstrálására, egyúttal új, 12 hónapos szovjet csapatkivonási tervet terjeszt elő. December: A polgárháború megindulása óta a leghevesebb összecsapások zajlanak Hoszt városa körül. A harcokban mintegy 40 ezer szovjet és afgán kormánykatona vesz részt. 1988. február 8.: Moszkva és Kabul megállapodik: május 15-én megkezdik és tíz hónap alatt véghezviszik a szovjet csapatok kivonását, amennyiben a genfi tárgyalásokon Afganisztánnak és Pakisztánnak sikerül megállapodásra jutnia. Február 23.: Az Afgán Modzsahedek Iszlám Szövetsége ideiglenes kormányt hoz létre „a kabuli kormány helyettesítésére" a genfi megállapodás aláírásáig. 1988. március 2-án változatlanul ENSZ-közvetitéssel — immár a gyors megoldás reményében — újabb közvetett afgán—pakisztáni tárgyalások kezdődnek Genfben. A megállapodás már másnap készen áll: a szovjet csapatokat kilenc hónap alatt vonják vissza, a felét az első három hónapban. Továbbra is nyitott kérdés marad azonban az átmeneti kabuli kormány kérdése, s a Pakisztán által erőltetett határkérdés. Nem születik megállapodás azzal kapcsolatban sem, hogy a Szovjetunió, illetve az Egyesült Államok egyaránt leállítja, vagy tovább folytatja az afgán kormány, illetve a kormányellenes erők katonai támogatását. Március 12.: A modzsahedek szövetsége élén Junisz Haliszt a radikálisabb Gulbuddin Hekmatiar váltja fel. Március 17.: A Szovjetunió — az afgán és szovjet vezetők határozata értelmében — bejelenti, hogy akkor is végrehajtja a csapatkivonást, ha Genfben nem születik megállapodás. Március 31.: Zain Nurani pakisztáni külügyi államminiszter bejelenti, hogy országa az Egyesült Államok garanciái mellett kész az egyezmény elfogadására. Április elején: Az afgán lázadók — jelentős mennyiségű harckocsi-elhárító rakétához jutva — fokozzák harci tevékenységüket. Nyugati diplomaták szerint elfoglalták Ghorbandot (Kabultól északra), a déli Kandagar és Pandzsao városokat, és heves csatákat vívtak a fővárostól nyugatra is. Április 3.: Eduárd Sevardnadze szovjet külügyminiszter Kabulba látogat. Április 7.: Taskentben Mihail Gorbacsov és Mohammed Nadzsibullah találkozóján az „utolsó akadályok" is elhárulnak a megállapodás útjából. Április 8.: Genfben, az afganisztáni tárgyalásokon mindvégig közvetítő Diego Cordovez bejelenti, hogy az afgán kérdésben megszületett a végleges megállapodás. Bessenyei Mária Külügyi szóvivői értekezlet A Külügyminisztériumnak a vegyi fegyverek ismételt bevetése ellen tiltakozó nyilatkozatát ismertette, s az újságírók leszereléssel kapcsolatos kérdéseire válaszolt a Külügyminisztérium szóvivője szerdán a minisztérium Bem rakparti épületében megtartott nemzetközi sajtótájékoztatón. Tóth Tibor leszerelési kérdésekben illetékes szóvivő hangsúlyozta: a Külügyminisztérium ismét mély nyugtalanságának és aggodalmának ad hangot az iraki—iráni háború eszkalációja, a védtelen polgári lakosság ellen alkalmazott megtorló akciók miatt. Különösen sajnálatosnak tartja a vegyi fegyverek ismételt bevetését, amely szöges ellentétben áll az ilyen típusú harceszközök alkalmazását tiltó, 1925. évi genfi jegyzőkönyv rendelkezéseivel. A magyar Külügyminisztérium az ilyen jogsértő magatartást mindenkor elítélte és a jövőben is e szerint cselekszik, függetlenül attól, hogy a nemzetközi jogot és az általános humanitárius elveket megsértő akciók honnan indulnak ki. A nyilatkozat a továbbiakban kiemeli: a Magyar Népköztársaság mindenkor következetesen síkraszállt a vegyi fegyverek általános és teljes betiltásáért és felszámolásáért. 1988 februárjában a genfi leszerelési értekezleten Várkonyi Péter külügy miniszter leszögezte, hogy a Magyar Népköztársaság nem rendelkezik vegyifegyverkészlettel, sem vegyifegyvergyártó ipari létesítménnyel. Hazánk nem folytat semmiféle vegyifegyver-kutatást, s a jövőben sem kíván vegyi fegyverek birtokába jutni. Területén más állam sem tárol ilyen típusú fegyvereket és nem folytat ilyen irányú tevékenységet. A magyar Külügyminisztérium ismételten kifejezi reményét, hogy mind Irak, mind Irán felismeri a háború értelmetlenségét, s mielőbb a tárgyalóasztalnál keres igazságos és méltányos megoldást ellentéteire. Támogatásáról biztosítja az ENSZ főtitkárának a felekhez intézett felhívását, hogy gyakoroljanak önmérsékletet, és segítsék a konfliktus békés rendezésére irányuló erőfeszítéseket — fejeződik be a nyilatkozat. A szóvivő a nemzetközi sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolva emlékeztetett arra, hogy 1925-ben Genfben több mint száz állam írta alá a vegyi fegyverek használatának eltiltását sürgető jegyzőkönyvet, közöttük a konfliktusban érintett Irak és Irán is. A jegyzőkönyv bizonyos rendelkezéseinek értelmezésében azonban az álláspontok eltérőek, s erre hivatkozva próbálják indokolni a vegyi fegyverek alkalmazását. Az atomfegyvermentes övezetek témakörében idén júniusban Berlinben szerveznek nemzetközi találkozót, amelyre meghívást kapott a magyar kormány is. Tóth Tibor tájékoztatása szerint a tanácskozás gondolatát magyar részről támogatják. Az illetékesek úgy értékelik, hogy az atomfegyvermentes övezetek létrehozását célzó eddigi erőfeszítések kézzelfoghatóan bizonyítják a leszerelési koncepció életképességét. Rádiótelex CSEIlAK JUDIT HAZAÉRKEZÉSE Szerdán hazaérkezett Ausztráliából az a magyar küldöttség, amely Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter vezetésével április 5—10. között Adelaide-ben részt vett az egészségmegőrzés II. nemzetközi konferenciáján. Nem tiltják be a Miattinál £ Belgrád (MTI) A ljubljanai városi bíróság másodfokon megerősítette a kerületi bíróság döntését, amely megsemmisítette a Mladina, a Szlovén Szocialista Ifjúsági Szövetség központi hetilapja ez évi 11. száma terjesztésének betiltásáról hozott ügyészségi végzést. A ljubljanai ügyéseség azzal az indoklással tiltotta be a szóban forgó lapszámot, hogy valótlan információkat és adatokat közöl. Ennek alátámasztására felhozta a Mladinának azt a megállapítását, hogy „a jugoszláv államelnökség többet foglalkozik az ifjúsági sajtó Írásaival, mint a pénzügyi botrányokkal és a korrupcióval", továbbá, 'hogy az ország több mint 20 milliárd dolláros külföldi adósságát az idézte elő, hogy „egyesek saját villáik felépítésére és előjogaik biztosítására hasz. nálták fel a pénzt". Gépeltérítés: a terror láncolata A terroristák nem most kezdték háborújukat a kuvaiti emírség ellen. 1983. decemberben hat pokolgép robbant a kuvaiti fővárosban, öten meghaltak, 61 ember megsebesült. A robbanószerkezeteket az amerikai és a francia követségnél, valamint egy villanyerőműnél és a repülőtéren helyezték el. A véres tettet az Iszlám Szent Háború nevű szervezet vállalta magára. Ennek tagjai iraki és kuvaiti síiták, az iszlámnak ahhoz az arab világban kisebbségi, évszázadokon át elnyomott irányzatához tartoznak, amely Iránban viszont többségi és ma az államot uralja. Az említett terrorszervezet az iráni iszlám forradalmat tartja példaképének, és azzal dicsekszik, hogy Irán támogatja törekvéseiket. A kuvaiti hatóságok is iráni támogatásra gyanakodtak, és a szervezethez tartozás, illetve a merényletben való részvétel vádjával szigorú börtönbüntetésre ítéltek 17 síitát. Az ő szabadon engedésüket követelik a géprablók most. Az első gépeltérítés ezután 1984-ben történt. A terroristák hatalmukba kerítettek egy kuvaiti gépet, és a teheráni repülőtéren szálltak le vele. 17 társuk elengedését követelték, és megöltek két amerikai utast. Végül az iráni hatóságok ártalmatlanná tették őket, de a gépet csak 1986. májusban adták vissza Kuvaitnak. 1984. elején 600 iránit kiutasítottak Kuvaitból. 1985. májusban az Iszlám Szent Háború szervezet emberei Libanonból jelentkeztek: hat, ott elfogott amerikai és francia túszért cserébe követelték a 17-ek szabadon bocsátását. A kuvaiti kormány akkor az iráni vezetéssel próbált tárgyalni, és készséget mutatott engedményekre, ha Irán beszüntetné a terrorszervezet támogatását. Irán azonban erre nem volt hajlandó; pontosabban cáfolta, hogy befolyása lenne a szervezetre. Így a tárgyalások nem vezettek semmilyen eredményre. Most a szervezet ismét a libanoni francia és amerikai túszok megölésével fenyegetödzik, ha a gépAmikor Mark Appleby, egy brit nyomdavállalat ügynöke 1983. decemberben kuvaiti robbantásokról olvasott az újságban — ha olvasta egyáltalán —, bizonyára nem sejtette, hogy négy és fél év múlva e távoli események következményeibe kis híján beleőszül. A múlt héten még Thaiföldön nyaralt nővérével, majd hazatérőben Bangkokban felszállt a kuvaiti légitársaság Boeing—747-es gépére. A gépet terroristák kerítették hatalmukba, és a rémítő kaland azóta is tart. Előbb Iránban — itt csatlakozott két terrorista a repülőn levőkhöz —, majd a ciprusi Larnacán szálltak le, most már Algírban vannak. Hét, arabul beszelő fegyveres profi terrorista sok utast szabadon engedett, de kettőt már megölt. A tárgyalások mindeddig eredménytelenek. A gépeltérítők nem engednek: Kuvaitban bebörtönzött 17 társuk szabadon bocsátását követelik. rablóknak bántódásuk esnék. Tíz nappal később az Iszlám Hangja szervezet — az Iszlám Szent Háború egyik ága — egy iraki tagja robbanószerrel megrakott autóval merényletet kísérelt meg a kuvaiti uralkodó ellen. Az emir sértetlen maradt. Kuvait és Irán viszonya egyre romlott, és azóta is robbannak a pokolgépek. 1985. júniusban két pokolgép 11 ember életét oltotta ki a kuvaiti fővárosban. Folytatódott az irániak kiutasítása, immár tízezres nagyságrendben. Egy évvel később a legfontosabb kuvaiti olajfinomítót rongálta meg robbantás. Ezt az „Arab Forradalmárok Csoportja" vállalta magára. Tavaly januárban, májusban és júliusban három pokolgépes merénylet történt Kuvaitban egy olajfinomítóban, egy utazási irodában és egy bevásárlóközpontban. Jelentős károk keletkeztek, hárman meghaltak. Ezeket egy „Mohamed Próféta Kuvaiti Erői" nevű szervezet vállalta. Az emir elleni merénylet szervezésével gyanúsítottakat 1986. júliusban sikerült elfogni. A későbbi merényletek gyanúsítottjaival együtt tárgyalták ügyüket, s tavaly júniusban közülük hat kuvaiti síitát halálra ítéltek. Az ítéletet azóta sem hajtották végre. A mostani géprablás közben folytatott tárgyalásokon állítólag felmerült, hogy ítéletüket börtönbüntetésre enyhítik. Kétségtelen, hogy Iránnak Kuvait sok fájdalmat okozott az utóbbi években. A leggazdagabb olajsejkség, Szaúd-Arábiával együtt, eddig legalább 30 milliárd dollár készpénztámogatást nyújtott, és napi 300 ezer hordó olajexport-jövedelmét adta át Iraknak, amellyel Irán 1980 óta háborúban áll. Az iráni hadsereg tengeri és légi támadásokkal mar többször megpróbálta elijeszteni az ilyen támogatástól a kis területű, szerény népességű Kuvaitot — mindhiába. Kuvait kikötői Irak ellátását szolgálják. A kereskedelmi hajói elleni támadásokat Kuvait tavaly óta úgy védi ki, hogy olajszállítókat bérelt a Szovjetuniótól, sajátjai közül 11-et pedig amerikai zászló alá helyezett. Támogatja-e Irán az Iszlám Szent Háború terroristáit? A teljes igazságot senki sem tudja. Az többékevésbé világos, hogy ha nyíltan támogatná őket, ez még inkább növelné az iráni rendszer nemzetközi elszigeteltségét. 1984-ben maguk az iráni katonák tették ártalmatlanná a géprablókat, és az iráni hatóságok most is mindent megtettek, hogy a gép légalábbis mielőbb elhagyja Iránt Más kérdés, hogy a teheráni hatóságok nem zárkóztak el attól, hogy nyilvánosságra hozzák a géprablók közleményeit, amelyekben azok „imperialista bérencként" szidalmazták Kuvaitot. TERÜLETI VITA A vietnami külügyminisztérium szerdán nyilatkozatban utasította el a kínai Országos Népi Gyűlés határozatát, amely a kínai Hajnan tartományhoz csatolja a Spratly és a Paracel szigetcsoportot. Vietnam továbbra is magáénak vallja a szigetcsoportokat. ÖTSZÁZ AMERIKAI ÜZLETEMBER MOSZKVÁBAN Moszkvában megkezdődött a szovjet—amerikai kereskedelmi és gazdasági tanács éves közgyűlése. A két ország közös társadalmi szervezete ez, amelynek amerikai részről 280 nagyvállalat a tagja, ezek az Egyesült Államok nemzeti össztermékének egynegyedét adják. A mostani ülésszakon a tanács fő feladata annak elősegítése, hogy a peresztrojka adta nagyobb üzleti lehetőségeket kihasználják. A tanácskozáson 500 amerikai üzletember vesz részt. MEGALAKULT AZ OLASZ KORMÁNY Rómában szerdán megalakult az új olasz kormány, élén Ciriaco De Mitával, a Kereszténydemokrata Párt főtitkárával. Az Olasz Köztársaság történetében ez a 47. kormány, ezt is öt párt (a Kereszténydemokrata, Szocialista Szociáldemokrata, Republikánus és Liberális) alkotja. LI PENG SAJTÓÉRTEKEZLETE Li Peng, a Kínai Népköztársaság új miniszterelnöke és három helyettese szerdán nemzetközi sajtóértekezleten mutatkozott be, a parlament 20 napos ülésszaka után Li Peng elmondotta: a tény, hogy az általa vezetett új központi kormány számos tagja a Szovjetunióban és a kelet-európai szocialista országokban végezte felsőfokú tanulmányait, nem jelenti azt, hogy az új kormány ..szovjetbarát". Az ötvenes években Kína sok diákot küldött tanulni a Szovjetunióba és Kelet-Euróoába. Miután a jelenlegi kínai kormány tagjainak többsége az 50-60 évesek közül kerül ki. közülük valóban sokan végeztek egyetemet és főiskolát a Szovjetunióban és a kelet-európai országokban. Ezek a vezetők azonban lojálisak Kínához és annak független külDolitikájához. Az ilyen logika alapján csak arra a helytelen következtetésre lehetne jutni, hogy mivel jelenleg 20 000 kínai diák tanul az Egyesült Államokban, akkor 20 vagy 30 éven belül Kínának „Amerikabarát" kormánva lesz. Aki Ilyesmire számit, az feltétlenül csalódni fog.