Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-14 / 88. szám

2 Csütörtök, 1988. április 14. Együttműködési megállapodás A tudományos-műszaki fejlesztésben a fiatal szakemberek alkotó- és kezdeményező készségének kibon. takoztatását, az ehhez szükséges feltételek javítását szogáló közös pályázatol hirdet a KISZ Központi Bizottsága, az Ipari Minisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Országos Műszaki fejlesztési Bizottság. A négy intézmény, illetve szervezet a pályázat félté teleiről és hasznosításáról együttműködési megállapodást írt alá szerdán az if júsági szövetség vezető testületének székházában. A szerdán aláirt együttműködési megállapodás is megerősíti : a tudományos-műszaki fejlődés folyamata igényli az ifjúság alkotó és kezdeményező részvételét a kutatásban, fejlesztésben. Rába-sikerek A Rába Magyar Vagonés Gépgyár első negyedéves munkájával megfelelő alapot teremtett a következő időszak eredményes termeléséhez. Az év első három hónapjában csaknem 6 milliárd forint értékben gyártott különféle termékeket és pótalkatrészeket. A motorgyáregységet többrrv-1 6000 Rába—MAN motor hagyta el, és 650 motor főjavításával végeztek a gyáregységhez tartozó üzemben. A tagok érdeke és pénze — Már az első hetekben a dolgozóik számára kedvezőnek látszó hírt tudathatott a kollektívával: a Dél-Tisza Menti Afészt felvették a bérklubba, így az átlagnál nagyobb béremelés lehetséges az idén a szövetkezetnél? — A bérklub tagság igen összetett dolog. Ezzel kapcsolatosan még ma is vannak nyitott kérdések. A pályázóknak minden dotációról, támogatásról le kellett mondaniuk. Mi a bajor sörözőnkkel kapcsolatosan kapunk 4 és fél milliót az idegenforgalmi alapból. Még ma sincs végleges állásfoglalás ennek a kérdésnek a megítéléséről. Ha erről az összegről le kellene mondanunk a tagság érdekében, akkor az áfész érdeke inkább a kilépés lenne. Nem igazán nekünk találták ki ezt a lehetőséget. Igazán a kiemelkedően gazdálkodók sansza ez, a kereskedelem pedig Magyarországon köztudomásúan nincs benne ebben a kategóriában. Igazából ott érdemes vállalni az igen kemény feltételeket, ahol megvan a forrása a 10 és 20 százalék közötti bérnövelésnek. Számoljunk csak! Kettő és fél százalékot mindenképpen emelhetünk. Ehhez járul a természetes létszámfogyásból adódó felosztható bér. Tehát az' 5—6 százalékos bérnövelés minden különösebb erőfeszítés és a bérklub nélkül is elérhetőnek tűnik számunkra. — Ha csak a felszínt nézzük, azt fátjuk: egy jól gazdálkodó szervezet irányítását vette át. Viszont a központilag támogatott ellátási funkcióhelyett, néhány hónapja „csak" jövedelmezően kereskedni lehet az áfésznek is. — Kétségtelenül az utóbbi öt évben a külső szemlélők képe sokat javulhatott a Dél-Tisza Menti Afész megítéléséről. Belülről tudjuk mennyi a feladatunk. A tagságunk és a küldötteink nem ismerhetik úgy a gazdasági szabályzókat, mint mi, gazdasági vezetők. S azt sem lesz egyszerű elfogadtatni, hogy mérlegünk az egyik évről a másikra a 70 milliós nyereség helyett 30—35 millió forintot mutat majd. Nagyon sok a vitánk ezekben a hetekben a boltosokkal, a forgalmi tervek meghatározásában. Látszólag a tavalyi felett van a forgalmunk. De, ha levonjuk az áfát, máris látszik a viszszaesés. Most várakozunk. Aztán fél év elteltével esetleg visszatérünk a szerződéses és jövedelemérdekeltségü üzemeltetés megállapodásaink felülvizsgálatára. — Az utóbbi időszakban egyre-másra nyíltak új üzleteik, újították fel régi egységeiket. Van pénz ennek a folyamatnak a továbbvitelére? — Lehetett volna tavaly 110—120 milliós nyereségünk is, de úgy éreztük, inkább a kiszolgálásunk minőségét, dolgozóink munkakörülményeit kell javítanunk. Nemcsak a jövedelmezőségre figyeltünk. Főként a községekben figyeltünk arra, tagságunk még inkább érezze: az övé ez az afész. Lehet, hogy sokakA Dél-Tisza Menti Afész mindennapjait március 15-től Kelemen János irányítja első számú vezetőként. nak az új szabályozók a fejlesztések leállítását sugallják. Mi . nem ezt tesszük. Gyálaréten boltot bővítünk. Dorozsmán növeljük az egyik élelmiszerboltunk eladóterét és presszót alakítunk ki. Röszkén élelmiszerbolt és italbolt rekonstrukciójába kezdtünk. Becsületbeli ügyünk és a jövedelmezőségi érdekeink is azt diktálják, hogy 'ezek az egységek még most az első félévben dolgozni kezdjenek. A második félévben kezdődik Tápén egy kis cukrászüzem és cukrászda kialakítása. Nincs messze a Szent István téri üzletházunk befejezése sem. S számunkra a legnagyobb falat a Mikszáth Kálmán utcai szupermarket tető alá hozatala. Ez csak támogatással képzelhető el. Legfeljebb — később visszafizetendő — állami alapjuttatásban bizakodhatunk. Legutóbbi tudakozódásunkra azt a választ kaptuk: pillanatnyilag nem időszerű, térjünk vissza rá egy-masfél év múlva. Ez az üzlet a legkedvezőbb esetben 1990—91-ben indulhat. Addig csak az élelmiszeráruház vázszerkezete készül el. — Fokozottan figyeltek az utóbbi években a lakótelepekre is. — Ezek a beruházások jelentős tanácsi támogatással valósultak meg. Az ilyen források viszont teljesen elapadtak. Később talán a tagsági pénzek vállalkozásba való bevonásával mozdulhatunk a jelenlegi helyzetből. — Aktiv pénzügyi politika jellemezte tavaly a Dél-Tisza Menti Afészt. — Szeretném megőrizni jól fizető helyzetünket. De csak az átárazás 10 millió forintos veszteséget okozott nekünk. Ez keményen érint bennünket. A jövőben még aktívabbak leszünk a pénzügyekben. Egyetlen napig sem heverhet pénz az egyszámlánkon. Tagsági pénzekből az első 3 hónapban 7 milliót gyűjtöttünk össze. Sok bankkal tárgyalunk most is. — Visszaesés — népgazdasági szinten — talán a legnagyobb mértékben a vendéglátásban várható. — Szeretnénk folyó áron a tavalyi bevételeket produkálni. A szükséges módosításokról tárgyalunk szerződéses üzemeltetőinkkel, de a drasztikus forgalomvisszaesést nem tudjuk elfogadni. — Milyén az ipari tevékenységük szerepe ma? — Ezen a területen erőfeszítéseink ellenére igazán nagyot nem tudtunk lépni előre. Filmnyomó üzemünk jól prosperál. Ezzel nem elégedhetünk meg. Több témában tárgyalunk, próbálkozunk. Nagykereskedelmi forgalmunkban szeretnénk több nagyságrenddel előrelépni. — Mik az új elnök minimális céljai az évtized végéig? — A tagságunk bizalmát mindenképpen tovább akarjuk erősíteni többek között engedmények és kedvező vásárlási lehetőségek nyújtásával. A nekünk átadott pénzükkel minél jobban akarunk gazdálkodni. Dolgozóink keresetét a mindenkori lehetőségek maximumáig akarjuk emelni, akár még a nyereségünk rovására is. A községekben tartjuk az alapellátás színvonalát, — ahol lehet javítjuk is — Szegeden talán erősíthetjük is pozíciónkat. Gazdálkodásunk tavalyi jövedelmezőségével még jó pár évig elégedettek lennénk ... Bőié István Pártértekezlet előtt Fiatalok vitája „Előrehaladásunk fontos hajtóerejének tekintjük az építő szándékú bírálatokat, javaslatokat. A párttól eltérő elgondolásokat érdemük és tartalmuk szerint ítéljük meg. Szükségesnek tartjuk, hogy-a párt szervei, a néphatalom intézményei és a társadalmi szervezetek testületei vessék össze a különböző elgondolásokat, gazdagítsák programjaikat a hasznosítható javaslatokkal, de nyíltan érvelve határolják el magukat attól, ami nem egyeztethető össze szocialista elveinkikel." Az idézett gondolatokat az országos pártértekezlet állásfoglalástervezetében olvashatjuk. Hogy miért ezt a részletet ragadtam ki? Mert a városi KISZ-bizottság tagjai a tervezet vitája során éppen e szerint cselekedtek. Tették ezt persze akkor is, amikor az ifjúság körében — legyen az szervezett, vagy spontán — zajló viták sorozata van már mögöttük. Az elmúlt néhány hónap hétköznapjai közben a kibontakozásról, reformról, a Jövőnk a tét 1-ről, az ideológiai munkáról. tagkönyvcseréről, a párt vezető szerepéről, a Milyen szocializmust építsünk?-ről, a lakásgazdálkodás korszerűsítéséről vitáztak, mondtak véleményt. A hosszú fölsorolás külön részeknek tűnő témái — nemcsak számomra — egyről szóltak, szólnak: arról, amit az állásfoglalástervezet egv csokorba kíván gyűjteni. Hogy miért fogalmaztam így: kívánt? Mert talán ez volt az eddigi viták egyik legáltalánosabb megállapítása, miszerint a tervezet — több progresszív elemével együtt sem elég konkrét és határozott. Éppen az, ami biztos - kapaszkodót nyújthatna még a párton kívülieknek is. De térjünk vissza a fiatalokat képviselő ifjúsági szövetség városi testületén elhangzott véleményekre. Először is nem kevesen vetették föl. hogy az alapvető társadalmi kérdéseket tisztázni kívánó dokumentumtervezetek vitájára, mint ahogy most is, méltatlanul rövid idő állt rendelkezésre. Ifjúságról lévén szó, az sem vitatható, hogy az ifjúság megnyerése érdekében elengedhetetlen, hogy a politika a „mindennapokban" is a fiatalok progresszív többségének pártján álljon. Hiszen a többség akaratának mégiscsak egybe kell esni a vezető politikai akarattal. És ugyanakkor természetes, hogy felmerült a kérdés, amennyiben az a szándék, hogy a politika a jövőben fokozottan támaszkodjon a tudomány eredményeire, a gyakorlat tapasztalataira ... kiemelten kíván építeni a tudományos kutatásra ..." akkor ez miért nem tükröződik egyértelműen és határozottan az állásfoglalástervezet megállapításaiban. Mert jól tudjuk, idős, tapasztalt és fiatal, tehetséges közgazdászok, jogászok, orvosok, műszaki szakemberek, tudományos kutatók tették le „az ország asztalára" tapasztalataik, felméréseik eredményeit úgy. hogy a továbbjutás lehetőségeinek legkedvezőbb alternatíváit is megfogalmazták. A különböző munkaterületek fiataljait képviselő munkás és értelmiségi —milyen furcsa ez a kategória, különösen igy leírva — közösen emelt szót az oktatás éS'á* gazdaság káiWsMá tárták* kölcsönös érdekeltségén alapuló javításáért. A lakáshelyzet is szóba került, hisz szó szerint a „ ... főváros lakáshelyzetének javítása ..." ezt elkerülhetetlenné tette, különösen akkor, ha jól tudjuk, Szegeden is nagyok a gondok, és a fővárosvidék általánosnak tekinthető megkülönböztetése egyébként is jó néhány éve borzolja kedélyeinket. Befejezésül már csak néhány javaslat említésére van mód. Ezek azonban segíthetik azt az országosnak mondható viták tisztítótüzében kialakuló, sorsunkat formáló végleges dokumentumok megszületését. A mai követelményeknek megfelelően, a mai viszonyok tudomásulvételével mihamarább tisztázni kell a szocializmus fogalmát, elveit, gyakorlatát és értékrendjét, a rövid és hosszabb távú társadalmi, gazdasági szempontok meghatározását. Szükséges az egy politikai tengely mentén születő helyi döntési fórumok önállóságát növelni, a döntésre jogosult szervezetek számának egyidejű csökkentésével. Biztosítani kell a politikai intézményrendszer megújításának tartalmi, szervezeti és személyi feltételeit. Nem utolsósorban a személyes politikai felelősség érvényesüljön mind gazdasági, mind politikai téren egyaránt. A beszélgetéseken, a vitákon jó néhány ellentmondás is felmerült, de végül is az a vélemény kerekedett felül, hogy ami tegnap nem sikerült eleinknek és nekünk, az sikerülhet ma vagy holnap. Ezért egyetlen esélyünk a jobbító gondolkodás és az azzal megegyező cselekvés. Czakó János Széchenyi István Gazdasági Társaság alakult Megalakult a Széchenyi István Gazdasági Társaság, amely kisvállalatok, kisszövetkezetek, nem önálló jogi személyiségű egyéni és társas vállalkozók tevékenységének finanszírozásával, hitelezésével foglalkozik — jelentették be az alapítók szerdán a MUOSZ-székházban megtartott sajtótájékoztatón. A gazdasági társaságot 30 millió íorinto,s alaptökével a Magyar Hitel Bank és három leányvállalata — a Befektetési Bank, az Ingatlanforgalmazási Leányvállalat és a Pannonlízing Leány vállalat — valamint a Kiosz, a Kisosz és az Okisz hozta létre. Az űj gt a kisvállalkozóknak kínálja banki szolgáltatásait, így bankszámláikat vezeti, eseti és rendszeres átutalási megbízásaikat teljesíti, és számukra rövid lejáratú hiteleket is nyűjt. Tervezi, hogy az ígéretes vállalkozások számára középlejáratú hite leket is nyűjt, sót követeléseiket is megvásárolja. Növekvő export Több mint tíz százalékkal növeli az idén a gyapjúfelvásárlást a budapesti székhelyű Hangangóra Angóragyapjút Termeltető és Értékesítő Egyesülés, és ily módon 4,5 millió dollár árbevételre számít a konvertibilis elszámolású piacokon, öt évvel ezelőtt tíz termelőszövetkezet alakította az egyesülést, amelyhez azóta állami gazdaság is csatlakozott. A külpiacon keresett, jó minőségű gyapjút adó angóranyúl-állomány tagguzdaságaikban és az általuk szervezett kistermelőknél ez idő alatt csaknem megötszöröződött. . Március első napjaiban — ahogy ez szokás — az Északi városrész 330-as, 332-es, 333-as épületében is kézhez kapták a lakók a tavalyi költségelszámolást. Nem kimondottan örömteli meglepetés érte őket. Különösen a 332-es épületben szabadultak el az indulatok. Szerkesztőségünket is felkereste az egyik lakó. Megtudtuk, a házbeliek közel fele nem akarja kifizetni a felemelt közös költséget. Hatvan forint többletről van szó. Az ellenállás oka. nem a hatvan forint, hanem más . . . A 332-es áramdíja (1987ben) 34 ezer 964 forint. A tervezett összeg 5 ezer, azaz ötezer forint volt. A másik két épület nem is lépte túl ezt a keretet. Ugyanakkor a 332-sek felélték tartalékukat, így a tartozásuk 29 ezer 499 forint. Ezt a pénzt vígan ki tudnák fizetni a sérelmesnek tartott 34 ezer 964 forintból. Arról már nem is beszélve, hogy a felemelt közös költségek mellett valószínű, hogy pótfizetést is követelnek majd tőlük. Eddig a panasz. Banánhéj — a 332-esben Mit szól a fentiekhez az Északi Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet elnöke, Csorna Lajos? Megtudtuk, a közös költségek emelésének oka a hatósági árváltozás. A központi fűtés, az elektromos energia átlagosan 30 százalékkal kerül többe. A szerelvények, üvegek ára még ezt a mértéket is meghaladja, amihez még hozzá kell számolni a 25 százalékos forgalmi adót is. A költségeket növelik a megszaporodott rongálások. No, és a 332-es csillagászati áramszámlája? A szövetkezet nem talál magyarázatot arra, hogy két hónap alatt (1986 októberében, novemberében) miként használhattak fel 16 ezer kilowattot. Ennek öszszege 22 ezer 817 forint. Lopták az áramot? Az elnök szerint ennek a valószínűsége a legnagyobb. A vezetékeket könnyű megcsapolni. A garázsokban használhattak nagy teljesítményű masinákat, hűtőládákat. Csorna Lajos azt ígérte, hatósági emberekkel ellenőriztetni fogja, hol „folyt" el az áram. Panaszosunk azt a kőitői kérdést is feltette, mi szüksége a házuknak a Meszöv-tagságra. A tagsági dijuk évente 2 ezer 160 forint. Mit kapnak ők ennek fejében? A kérdést természetesen továbbítottuk az elnökhöz. Ügy tűnt, érzékeny pontra tapintottunk Megtudtuk, 1978 óta 2 millió forintot fizettek be a Mészöv kasszájába. Ennek felhasználásáról nemigen kaptak elszámolást, illetve az semmitmondó. A Meszövvel megromlott a viszonyuk, és ez év április l-jétől nem fizetik a tagsági díjat. Kérdezem, 1978-ban miért léptek be? Akkor divat volt, ma azonban az adófizető állampolgár tiltakozik ellene, ez a válasz. Mi lesz a további érdekképviseletükkel, érdekvédelmükkel? Az elnök egy jogszabályban is zöld utat nyert megoldást ismertet. Létre akarják hozni a Lakásszövetkezetek Megyei Szövetségét. A fentiek után akár meg is nyugodhatnék, minden megoldódik, a happy end biztos. Igen ám, de a 332es épület közös megbízottja elég különös dolgokat mondott. Illetve előbb csak kérdezett. A szövetkezetben senkinek nem tűnt fel, hogy a kéthavi áramszámla meghaladja a 22 ezer forintot? Hogy lehet ilyesmit anélkül kifizetni, hogy megvizsgálnák az okokat? A számlát elfektették, mintha mi sem történt volna. Ez év márciusában a költségelszámolásban észlelve a hatalmas áramszámlát, a közös megbízott levelet küldött a szövetkezetnek. A válasz az, hogy semmi visszaélést nem tapasztaltak, a garázsokat kell megvizsgálni. A közös megbízott ezt a felvetést lehetetlennek tartja, ezért az Áramszolgáltató Vállalat segítségét kérte. Az ügy egy hónapja nem mozdul a holtpontról. A megbízott hisz abban, hogy valakit felelősségre vonnak a történtekért. De a lakóknak az is szemet szűrt, hogy a költségek megállapításánál igen nagy különbségek vannak az egyes épületek között. Választ kitől kaphatnának? A Sárosi utca 1. szám alatt működő szövetkezeti irodában délután 4-től már nincs ügyintézés. (A tagok többsége természetesen még ilyenkor dolgozik.) Az esti órákban igényelnének félfogadást. Olyan hangok is hallatszanak, hogy többen ki akarnak lépni a lakásszövetkezetből. Olyankor, amikor épp alakulóban van egy új érdekvédelmi szervezet. Ezeket a hangokat sem árt meghallani. És a tagság bizalmát egy villanyszámla „malőr" is könnyen megrendítheti. Különösen akkor, ha nem tudunk a végére járni. A közös költséget pedig akár le is vonhatják a fizetésünkből ... Félek, nagyon kiszolgáltatottak vagyunk! Bodzsár Erzsébet t 4