Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-13 / 87. szám

2 Szerda, 1988. április 13. Egy hete tart a túszdráma Q Larnaca (AFP) reedden, egy héttel a ku­vaiti utasszállító gép elrab­lása után még mindig tart a túszként fogva tartott utasok kálváriája. * A Boeing—747-es kedden is a ciprusi Larnaca repü­lőterén vesztegelt. A Pa­lesztinai Felszabad itási Szervezet képviselői kedden három alkalommal is tár­gyaltak a légikalózokkal, és — mint elmondták — fel­vették a kapcsolatot azók „parancsnokságával" is. Pa­lesztin források szerint a terroristák állandó rádió­kapcsolatban vannak ezzel a „parancsnoksággal". Jasz­szer Arafat, a PFSZ veze­tője Kuvaitban elmondta: a tárgyalásokon arról van szó, hogy milyen feltételek­kel repülhet a gép tovább Algírba. A légikalózok ugyanis ezt akarják. A terroristák ezen a na­pon kétszer is újabb határ­időt szabtak azon követe­lésük teljesítésére, hogy töltsék föl a gépet üzem­anyaggal, majd a határidőt mind a kétszer meghosszab­bították. A PFSZ képvise­lői és a géprablók közötti harmadik- keddi tárgyalásra már az „utolsó" határidő lejárta után, kora délután került sor. A ciprusi ; kormány ked­den elvetette annak lehe­tőségét, hogy kommandó­akció révén vessenek véget az ügynek. A kuvaiti külügyminisz­ter még hétfőn este kije­lentette, hogy országa ak­kor sem teljesíti a géprab­lók követeléseit, ha azok újabb utasokat ölnének meg. Eddig a terroristák két túszukkal végeztek: mindkettő a kuvaiti fegyve­res erők tagja volt. A légii­kalózok továbbra is azt kö­vetelik az arab országtól, hogy bocsásson szabadon 17 iszlám szélsőségest. Kedden egy kuvaiti lap azzal vádolta Iránt, hogy ez az ország áll a terroris­ta akció mögött. Hazánkba látogat Nyikolaj Rízskov A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Magyar Nép­köztársaság Minisztertaná­csa meghívására április 18. és 20. között hivatalos ba­ráti látogatást tesz a Ma­gyar Népköztársaságban Nyikolaj Rizskov, a • Szov­jetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke. Üdvözlő távirat Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Ká­roly, a Minisztertanács elnö­ke és Sarlós István, az Or­szággyűlés elnöke távirat­ban köszöntötte kínai part­nerét, Jang Sang-kunt, a Kí­nai Népköztársaság elnöké­vé, Li Penget, a Kínai Nép­köztársaság Államtanácsá­nak elnökévé, Van Lit, a Kí­nai Népköztársaság Orszá­gos Népi Ülése Állandó Bi­zottságának elnökévé tör­tént megválasztása alkalmá­ból. 11 népgazdasági tervezés megújításáról A hosszú távú népgazda­sági tervezésről, a tervezés megújulási törekvéseiről kedden sajtótájékoztatót tartottak az Országos Terv­hivatalban. Báger Gusztáv közgazda­sági főcsoportfőnök-helyiet­tes tájékoztatta az újság­írókat. Utalt arra, hogy a tervezés reformjáról a terv­hivatal vitaanyagot készí­tett, s eddig tobb mint 70 észrevétel, javaslat érkezett a tervezőkhöz minisztériu­mokból, intézetekből, válla­latoktól. Az anyag társadal­mi vitafórumok elé is ke­rül. Készítői abból indultak ki, hogy a népgazdasági tervezői átfogó, minőségi megújítása időszerű és indo­kolt. Annál is inkább, mert — mint sokan felvetették — a tervezés az utóbbi időben nem tudott reális megoldá­sokat javasolni a kormány­nak. Sokan úgy fogalmaz­tak : hogy a termelés presz­tízse csökkent, azáltal, hogy mind több a megválaszo­latlan kérdés. Mindenekelőtt a tervezés és a 'politika kapcsolatát kell tisztázni, ami azonban csak akkor válik véglegessé, ha döntés születik aZ intéz­ményrendszer továbbfejlesz­téséről. A tervhivatal véle­ménye szerint például az Országgyűlés akár több ol­vasásban is tárgyalva, de Rádiótelex A GENFI ALÁÍRÁSRÓL Eduárd Sevardnadze is részt vesz az Afganisztán körüli helyzet politikai ren­dezéséről létrejött megálla­podások ünnepélyes genfi aláírásán — jelentette ked­den a TASZSZ szovjet hír­ügynökség. Előző napon Wa­shingtonban bejelentették, hogy a csütörtöki ünnepé­lyes aktuson az Egyesült Ál­lamokat George Shultz kül­ügyminiszter képviseli. Az AFP francia hírügynökség ogy genfi hire szerint, az af­gán—pakisztáni megálla­podásokat Abdul Vakil af­gán külügyminiszter és Zain Nurani pakisztáni kül­ügyi államminiszter fogja aláírni. Jelen lesz Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára is. LENIN-REND IIUSÁKNAK Andrej Gromiko, a szovjet Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke kedden a Kremlben átadta Gustáv Husáknak, a CSKP KB El­nöksége tagjának, államel­nöknek a Lenin-rendet. A magas szovjet -kitüntetésben a két ország közötti barát­ság és együttműködés fej­lesztésében, a béke és a szo­cializmus megszilárdításá­ban szerzett személyes érde­meiért részesítették a cseh­szlovák vezetőt. KOSZORÚZÁS A GAGAIIIN IIÓEKÖMÜBEN Az űrhajózás napja alkal­mából kedden szovjet kül­döttség látogatott el a vison­tai Gagarin Hőerőműbe Ivan Boriszenkónak, a Szovjet Űrhajózási Szövetség első elnökhelyettesének vezeté­sével. A vendégek megis­merkedtek az első űrhajós nevét viselő erőmű munká­jával és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság üzemi tag­csoportjának tevékenysé­gével, majd a vállalati párt­és társadalmi szervezeteik képviselőivel együtt megko­szorúzták Jurij Cagarin em­lékmüvét. HORN GYULA PRÁGAI TÁRGYALÁSAI Horn Gyula, az MSZMP KB tagja, külügyminisztériumi államtitkár kedden Prágá­ban megbeszéléseket folyta­tott Jaromir Johanesszel, a csehszlovák külügyminisz­ter első helyettesével és más külügyi vezetőkkel. Találko­zott Michal Stefanakkal, a CSKP KB tagjával, a párt külügyi osztályának vezető­jével. A tárgyalásokon be­ható véleménycserét folytat­tak a szocialista országok által kezdeményezett átfogó nemzetközi béke- és bizton­sági rendszer megvalósításá­nak helyzetéről. FOLYTATÓDOTT A VÁROSOK HÁBORÚJA Kedden folytatódott Irak és Irán között a „városok háborúja". Bagdadi bejelen­tés szerint az iraki légierő rakétáva' támadta Tabriz eszuk-iráré várost. Irak hét­főn földről két rakétát lőtt ki Iszfahán iráni városra, aminek következtében 16 ember halt meg — jelentette az Ima iráni hírügynökség. hozzon határozatot az éves tervről és legyen ellenőrzője az éves és a középtávú ter­vek végrehajtásának. Ma még viták vannak ab­ban is, hogy a tervhivatal milyen funkciókat töltsön be, független legyen-e a döntés­hozóktól vagy sem, esetleg fejlesztési ir.tézet-típusú szervvé alakuljon át, amely főleg koncepciókat dolgoz ki. Jó volna, ha a tervezés és ez­zel együtt a tervhivatal bel­ső korszerűsödése is hozzá­járulna a gazdasági reform­folyamat egészéhez, és nem utólag kellene a gazdasági folyamatokhoz hozzáigazíta­ni a tervhivatal munkáját — hangzott el a sajtótájékozta­tón. A vitában résztvevők ab­ban is különböző véleményt képviselnek, hogy a tervek milyen időtávra szóljanak. Célszerű-e fenntartani az éves tervezést, vagy nem? A tervhivatal szerint az éves tervekre mai gazdasági hely­zetünkben még szükség van. de nem olyan részletekbe menőre, mint az eddigiek voltak. Később az éves ter­vet felválthatják a három­éves tervek, amelyekhez — az eddigi gyakorlattól eltérő­en — tehát már több évre állandósulnának a vállalati gazdálkodást erőteljesen be­folyásoló közgazdasági sza­bályozók is. Az ötéves kö­zéptávú tervekben pedig erő­síteni kell a stratégiai kon­cepciókat. Mindehhez szük­séges az eddigi módszerek megváltoztatása, prognózisok rendszeres készítése, a kü­lönböző társadalmi és érdek­képviseleti szervek alterna­tíváinak elemzése. Általában js szélesebb társadalmi rész­vételt igényel a népgazdasá­gi tervezés — mutattak rá. Hogyan látja a nemzetközi sajtó? A nemzetközi sajtóban is hullámokat kavart a romá­niai rendelkezés, hogy a helységneveket csak románul lehet ezentúl használni a magyar és német nyelven megjelenő nemzetiségi sajtó­ban. A Romániában élő szá­szok és svábok révén közvet­lenül is érintett NSZK-sajtó­ban pedig különösen: aggo­dalommal vegyes rosszallás­sal fogadták a hírt. . A liberális müncheni Süd­deutsche Zeitung egyetért azzal, hogy a „rendelkezés újabb meg­nyilvánulása ama törek­vésnek, hogy elrománosít­sák az Erdélyben élő ma­gyarságot". A konzervatív Die Welt így fogalmazott: „Ceausescu rendszere újabb csapást mért a nemzeti kisebbségekre", majd megállapította: „Ez mindenekelőtt az erdé­lyi magyarokat sújtja, de érinti a kivándorlás mi­att egyre csökkenő lélek­számú erdélyi szászokat és bánáti svábokat is." A lap „durva kihívásnak" nevezi a rendeletet, amely annál különösebb — ír­ja —, mert Románia szíve­sen venné, ha az NSZK pénzügyileg segítené. „A leg­több romániai német már amúgy is el akarja hagyni az országot. Ugyancsak ki­hívással ér fel az Észak-Er­délyben összefüggő népessé­get alkotó magyarok százez­reitől azt követelni, hogy mondjanak le hagyományos helységneveikről" — muta­tott rá a Die Welt. A befolyásos Frankfurter Allgemeine Zeitung magya­rázatul közli a román indo­kolást: „Egységes nemzetál­lamban a nevek egységesíté­se felel meg a fejlődésnek". Am aki ért a szóból, ebből kiolvashatja, hogy Romániá­ban közvetve tagadják a nemzetiségek létét. Az újvidéki Magyar Szó így írt: „Romániában a nemzetiségi jogokat sértő újabb intézkedés született. Mivel Romániában a magyar nemzetiség a legnépesebb, s Erdélyt a magyar történe­lemben és a magyar kultúra fejlődésében különleges hely illeti meg, a magyarországi lapok, érthető módon, élesen, de mértéktartóan, a tiltako­zás és az aggodalom hangján reagáltak erre az intézkedés­re." Az újvidéki magyar új­ság mellett más jugoszláv lapok is, így a Borba, a Poli­tika és a Dnevnik is részle­tesen és tárgyilagosan beszá­moltak a helynevek írásmód­jára vonatkozó román intéz­kedésről, és a magyar sajtó tiltakozó cikkeiről. Felfigyeltek persze a nyu­gati lapok is a Magyar Hír­lap és a Magyar Nemzet múlt heti szerdai cikkeire. Tárgyszerű jelentésekben számoltak be a történtekről, a két oldal álláspontjáról, ám az mindenesetre megállapítható volt, hogy a kibontakozott magyar— román vita inkább csak érdckesscgszámba ment körükben. A magyar nem­zetiség széles körű hátrá­nyos megkülönböztetését szóvá tevő kifogásokra vá­laszul „Románia azzal vá­dolja Magyarországot, hogy panaszai csupán az Erdély visszaszerzésére tett erőfeszítések leplezései" állította szembe a vélemé­nyeket például az amerikai AP hírügynökség. A nyugati polgári sajtó azért számos bizonyítékkal illusztrálta a romániai nem­zetiségek helyzetének rom­lását. A tekintélyes londoni The Financial Times tömö­ren megállapította: „A Ro­mániában élő magyar és né­met kisebbségre az ötvenes évek közepe óta nyomás ne­hezedik annak érdekében, hogy vegyék fel a román nyelvet és kultúrát." A lap felsorolta egyebek közt azt, hogy Kolozsvárott megszűnt a magyar nyelvű egyetem, s a fiatalabb korosztályoknak csak töredéke tanulhat anya­nyelvén, hogy folyamatosan csökken a magyar nyelven kiadott könyvek, újságok és kiadványok száma. Szélesebb körben váltott ki megdöbbenést és elmaraszta­ló visszhangot a román te­lepülésrendezési program is, amelynek értelmében — mint az amerikai AP hírügy­nökség jelentette — „hétezer falut fenyeget a felszámolás veszélye, s vi­dékiek százezrei, köztük magyar nemzetiségiek, kényszerülnek a családi házakból átköltözni eme­letes lakótömbökbe, ahol csak több családra jut egy­egy közös konyha és für­dőszoba. Elvesztik háztáji földjei­ket is, holott azok ed­dig fontos szerepet töltöttek be az amúgy is hiányos élel­miszer-ellátásban". Az, hogy emberek tömegeit szülő­földjük, házuk és megmű­velt parcelláik elhagyásá­ra kényszerítenek, persze nemcsak a nemzetiségeket sújtja, bár sejthető, hogy őket érinti majd szigorúb­ban, hanem ellentétes az egyetemes emberi jogok írott cs íratlan szabályai­val — érzékeltetik ezek a beszámolók. A nemzeti és nemzetiségi népművészeti" és építészeti emlékek pusz­títása az emberiség közös kultúrkincse ellen intézett merénylet. Félő, hogy ezt a kárt éppúgy nem sikerül megakadályoz­ni, mint ahogy Bukarest tör­ténelmi városközpontját nem lehetett megmenteni a föld­gyaluktól, amelyek ott csi­náltak helyet a megalománi­ás tervek jegyében fogant kormányzati negyednek. „Helsinki óta az emberi jo­gok, és azokon belül a nem­zetiségi jogok, nem tekinthe­tők többé pusztán egy ország belügyének" — ez az általá­nos alapállás, amit kellően tükröz a washingtoni kor­mánynak az a lépése, hogy a közelmúltban felfüggesztette a legnagyobb kedvezményes kereskedelmi elbánást Ro­mánia esetében. Felfigyeltek továbbá a nemzetközi sajtóban a Ro­mániát mind nagyobb szám­ban elhagyó menekültekre is, mint a nemzetiségi probléma másik megnyilvánulására. „Először fordul elő — írta a madridi El Pais—, hogy egy szocialista ország állampol­gárai nem a nyugati demok­ráciákat választják, hanem egy másik szocialista orszá­got, mert a politikai viszo­nyok számukra ott elfogad­hatóbbak." Szűcs D. Gábor Negyvenéves a dunai hajózási egyezmény (Folytatás az 1. oldalról.) nagykövete, a Duna Bizott­ság titkára méltatta a belg­rádi konvenció jelentőségét. Kiemelte, hogy a kölcsönös megegyezésen alapuló kon­venció nem tesz kivételt, a Dunán minden ország szá­mára szabad hajózást bizto­sit. A bizottság titkára beszá­molt a dunai hajózás négy évtizedes eredményeiről, fej­lődéséről. A Duna Bizottság fennállása alatt bebizonyí­totta, hogy fontos fóruma Európában a nemzetközi együttműködésnek. A magyar küldöttséget ve­zető Urbán Lajos közlekedé­si miniszter a Magyar Nép­köztársaság kormányának megbízásából köszöntötte az Vita az állásfoglalás A Központi Bizottság több társadalmi és tömeg­szervezetet felkért, hogy fejtsék ki véleményüket az MSZMP országos pártérte­kezletének a közelmúltban nyilvánosságra hozott állás­foglalás-tervezetéről. Ked­den — megkezdve e vita­sorozatot — a Magyar Gaz­dasági Kamara ügyvezető­sége, valamint a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége napirendre tűzte a dokumentumot. A kamara kibővített ügy­vezetősége, Beck Tamás el­nök vezetésével tartott ülé­MSZMP tervezetéről sén egyetértett a vitára bo­csátott pártdokumentum­ban megfogalmazott célok­kal. A nőtanács tanácskozá­sán részt vevők alapvető fontosságúnak tartották, hogy a párt eszmei-politikai eszközökkel kívánja betölte­ni vezető szerepét, amely a megújulás meghatározó fel­tétele. Teljes egyetértéssel vette tudomásul, hogy a pártegység megteremtése és megújítása elengedhetetlen feltétele a gazdasági-társa­dalmi kibontakozási prog­ram megvalósulásának. ünnepi ülést, majd felolvasta Grósz Károlynak, a Minisz­tertanács elnökének a jubi­leumi ülés résztvevőihez in­tézett levelét. A kormány elnöke üzene­tében megerősítette, hogy a Duna Bizottság keretei kö­zött, a Duna menti államok együttműködésében az el­múlt 40 esztendőben elért eredmények igazolták a belg­rádi egyezmény létrehozásá­nak céljait, az egyezmény­ben részes államok törekvé­seit. Napjaink nemzetközi politikai és gazdasági válto­zásai, a népek és államok egymásra utaltságának erő­södése, az összeurópai együttműködési folyamat el­mélyülése még inkább lehe­tővé és szükségessé teszi a Dunának, mint a Duna men­ti népeket és államokat ösz­szekötő nemzetközi vízi út­nak, fokozottabb, sokolda­lúbb kiaknázását, amelyben a Duna Bizottságra felelős szerep hárul. A Magyar Nép­köztársaság. összhangban külpolitikájának alapelvei­vel mindent megtesz azért, hogy ez a szervezet betölt­hesse küldetését, előmozdítsa a Duna-medence népeinek és államainak együttműködését, további közeledését — hang­súlyozza a miniszterelnök üzenete. Urbán Lajos beszédének további részében utalt a du­nai hajózás négy évtizedes fejlődésére, s arra, hogy a 40 év bizonyította: a külön­böző gazdasági, társadalmi és politikai berendezkedésű országok közös célok megva­lósítása érdekében sikeresen tudnak együttműködni. A Duna Bizottság képes volt az alapvető rendszabályok fo­lyamatos és európai szintű egységesítésére, korszerűsíté­sére. A fontosabb európai ví­zi utak összekötése szüksé­gessé teszi a már — elsősor­ban az ENSZ Európai Gaz­dasági Bizottsága keretében — folyó egységesítési mun­kák meggyorsítását. Erre az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mánya is kötelez bennünket. Az ünnepi ülésen a tagál­lamok kormányküldöttségei­nek vezetői felszólalásukban ugyancsak köszöntötték a résztvevőket, méltattak az egyezményt, s a Duna Bi­zottság sikeres tevékenysé­gét. Délután számos nemzet­közi szervezet képviselője szólalt fel. A Duna Bizottság szerdán folytatja 46. ülésszakát, ame­lyen április 20-ig a bizottság tevékenységi körébe tartozó, s a dunai hajózás további javítását szolgáló nautikai, hidrotechnikai és hidrome­teorológiai, valamint statisz­tikai, jogi és pénzügyi témá­kat vitatják meg. A Duna Bizottság este fo­gadást adott az ünnepi ülés és a jubileumi ülésszak részt­vevőinek tiszteletére. A Duna Bizottság jubileu­mi, 46. ülése alkalmából — a belgrádi konvenció aláírá­sának 40. évfordulóján — Grósz Károly, a Miniszterta­nács elnöke kedden a dél­utáni órákban fogadta a Du­na menti államok delegációi­nak vezetőit, továbbá a Duna Bizottság tagállamainak ál­landó képviselőit — budapes­ti nagyköveteit — és a Duna Bizottság titkárságának ve­zető munkatársait.

Next

/
Thumbnails
Contents