Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-12 / 86. szám

4 Kedd, 1988. április 12. Tények, teóriák, tudomány Beindul az észkerék Érdekes ugrást fedezett fel egy amerikai kutatónö a gyermekek gondolkozásának fejlődésében. Az. ugrás két és fél, három éves kor között zajlik le. A kísérlet lénye­ge, hogy kimutatja azt, hogy mikor alakul ki a gye­rekekben az elvonatkoztató képesség, nevezetesen, hogy mikor válnak képessé egy dolgot egy másik dolog jel­zéseként, szimbólumaként felfogni. A kísérletet a következő­képpen folytatták le: Kél és fél éves és három­éves gyerekeknpk egyenként megmutattak egy rajztáblá­nyi modellt, amely egy szo­bát ábrázolt: A modellben a gyerekek szeme láttára el­rejtették egy játék arányo­san lekicsinyített mását, majd felszólították őket, hogy menjenek be az ugyan­úgy berendezett szobába és keressék meg ott az. igazi játékot. A két és fél éves cso­portból a gyerekeknek csak 15%-a tudta megtalálni az. igazi szobában lévő játékot a modellen való tájékozó­dás alapján, mig a három­évesek közül 78%. A külnbség oka nem az volt, hogy a gyermekek ne­tán elfeledték az elrejtés he­lyét. Erről úgy győződött meg a kísérletező, hogy a szobából való kijövet után ismét megmutatta a modellt, s kérte a „kísérleti alanytól" hogy ott mutassa meg az el­rejtett tárgyat. Mindkét cso­port gyerekei közel 80%-os eredményességggel tudták ezt megtenni. A két és fél évesek tehát csak mint önálló tárgyat tudták felfogni a modellt, míg a hároméves gondolko­dók már ossz.e tudták kap­csolni a jelzést és a valósá­got. A szép, ötletes kis kísér­let mélyreszántó elméleti eredményt hozott emberi lé­nyegünk megvalósulásáról. (Science) Bankdáridó(l<) ? A részvénytársaságok évi rendes közgyűlése fontos esemény, mivel ott kell jó­váhagyni a mérleget, rendel­kezni a nyereség felosztásá­ról, és mint arról nem egy híradás szól, az alaptöke fel­emeléséről. Ez ígv van rend­jén, hiszen a részvényesek elidegeníthetetlen joga töké­jük hozama felett rendel­kezni, a jövő kilátásait megítélni, és más fontos kérdésben dönteni. Ügy tű­nik jó előiskola a bankok eme ténykedése, mivel úgy tűnik a korszerű szocialista gazdasági modell ezt a tár­sasági formát ki fogja ter­jeszteni a gazdaság más te­rületeire is. Az már az első év tapasztalatai alapján is látszik, miszerint a tulajdo­nosi szerepkör itt sokkal ak­tívabb, mitöbb, olyan ele­mek is felszínre törnek, amit sem ideológiai, sem mozgal­mi ráhatással eddig vállala­tainknál nem tudtunk, — ilyen hatásfokkal — elérni. Van olyan megítélés is, hogy mivel a bank jó üzlet, tovább kell szaporítani a pénzintézetek számát. Az el­ső év eredményei is ezt lát­szanak igazolni. Sokat hal­lottunk a közelmúltban a kezdet nehézségeiről, a be­vezetés kockázatáról, és íme: az első esztendő is jó hasz­not hozott, amiről az alap­töke-emelések is árulkodnak. Megeshet, hogy egy sor ipar­vállalat, mint részvényes is szép summához jut. Főleg a befektetett tökéjéhez viszo­nyítva, miközben fő tevé­kenysége, tehát vállalati munkája csak szerény nye­reséget, esetleg azt sém biz­tosított. Ez az a pont, ahol meg kell állnunk, és egy ki­csit gondolkodnunk. A hazai ipar, — hogy csak erről essék szó — szerény átlagos nyereséget (árbe­vételre, vagy eszközre kb. tíz százalék körülit) ér el immár évek óta, ami nem annyira a teljesítményt minő­síti, persze azt is, hanem a szabályozás rendre kiszivaty­tyűzza a nyereséget (tiszta­jövedelem-elvonás) vállala­tainkból. Volt is biztatás: Kétszintű bankrendszerünk második évet járjuk. Mivel a kereskedelmi bankok, talán a jövő előhírnö­keiként is, részvénytársasági formában működnek, mostanában öles hirdetések adják tudtul a részvénye­seknek és a nagyérdeműnek, hogy melyik bank mikor és hol tartja évi rendes közgyűlését. Ez ugyanis régi hagyomány és jogszabályi előírás is. Egyik-másik bank még a mérleg fontosahh számait is közzéteszi, bár az olvasó ettől nem lesz sokkal okosabb. a kevéske tőkét fektessék be értékpapírokba, így bank­részvényekbe is. Volt is fo­ganatja ennek, de azért az is megfigyelhető, miszerint a vállalatok inkább elköltik apró dolgokra a szabadren­delkezésű tőkét. Miért? En­nek sok oka van, de leg­inkább a gazdaság képlé­kenysége, a stabilitás érzeté­nek hiánya visz erre az útra. Pedig a bankrészvény jó be­fektetés, hiszen tizenöt szá­zalék kamatláb alatt hitelt ma nem lehet kapni. De azt is szigorú feltételek mellett. A bankok ugyanis pénzt fi­altatnak pénzzel, ami ősi bölcsesség szerint is a gaz­dagodás legbiztosabb útja. De az világos; ha mindenki kifizeti az adóját (itt jegy­zem meg, hogy a mai mód­?zer már anakronisztikus, hiszen a valódi nyereség az, ami adózás után marad, és nem az, ami ma a mérlegek­ben van), akkor is jobb a tökehozadék, mint a kínnal­bajjal kiizzadott vállalati nyereség. Így világos a bi­zonyság: pénzt legkönnyebb pénzzel csinálni. Noha nálunk a monetariz­mus újra gyermekkorát éli, hiszen negyvenévi szünet után kell vele ismerkedni, és azonnal élni is, a természe­tes logika tiltakozik e köny­nyű pénzszerzés végtelensé­ge ellen. De még maguk a bankok is! Nem a türelmet­lenség mondatja velem azt, hogy a könnyű hitelnyújtás mellett alig tapasztalható a fejlett bankvilágban bevett módszer, hogy vállalkozó­ként is jelenjenek meg vál­lalatainkban a bankok. Igaz, ennek gátja hogy a mai tár­Ifjúságmozgalmak dokumentumai Egy új kötet megjelenésé­vel gazdagodott megyénk évek óta magas színvonalon működő, országosan elis­mert ifjúságmozgalmi kuta­tását bizonyító munkája. 1986-ban a Haladó ifjúsági mozgalmak Csongrád me­gyében sorozatban az 1946— 1986 közötti időszak úttörő­mozgalmát, tavaly az ifjú­sági szövetség történetét fel­dolgozó kötet jelent meg. A napokban ugyan szerényebb köntösben, de ismét gyara­podott az ifjúságmozgalmat rendszerező, dokumentáló kötetek száma, melynek cí­me Ifjúságkutatás — ifjú­ságpolitika. A kötet a TIT Csongrád megyei szerveze­te történész szakosztálya és a SZAB neveléstörténeti munkabizottsága által a KISZ megalakulásának 30. évfordulójára 1987-ben szer­vezett tudományos ülésén elhangzott előadások anya­gát tartalmazza. A kötet bevezetőjében Koncz János többek, között arról ír, hogy az ifjúsági szövetség minden bizonnyal a régebbinél kisebb, vagy éppen hullámzó létszámá­nak kell, hogy új tartalmi feladatait kimunkálja, fel­vállalja. Ennek keretében egyik fő tennivalója tagsá­ga múlt-, jelen- és jövötu­datának, felelős gondolko­dásának és cselekvésének állandó gazdagítása. Ami­kor tehát mozgalomtörté­nettel foglalkozunk, akkor keressük mindig a tanulsá­gok jelenbeli és jövóbeni hasznosításának lehetőségeit is. A felolvasó ülésen el­hangzott 11 előadás — 1944­től napjainkig — a történe­ti út bemutatása mellett az új helyzet új feladatait kí­vánja számba venni. Olvas­va, a tanulságok, bár más­más szálon, a válaszkeresés igényével fogalmazódtak meg. Az összeállítók min­den ajánlás helyett ezzel a szándékkal adták közre if­júsági vezetőknek, pedagó­gusoknak, politikai felelő­söknek a most megjeleni kötetet. Egyetemi, főiskolai oktatók, politikai munkatár­sak. közép- és általános is­kolai tanárok érdeklődésük és kutatási területük sze­rint adnak számot a több mint négy évtized gyermek­és ifjúságmozgalmáról, tár­sadalmi hátteréről. Csak né­hány témát említve ds jel­lemzi a sokszínűséget. A Diákszövetség harca az is­kolák államosításáért a szegedi tanítóképzőben, a KISZ zászlóbontása a sze­gedi tudományegyetemen. A szakszervezeti, ifjúsági munka hagyományai és megújulása, vagy az MSZMP ifjúságpolitikai tö­rekvései 1957-tól 1987-ig. A KISZ KB Jövőnk a tét! felhívásának értékeléséről érdekes az összevetés, hogy látja az ifjúsági szövetség, és hogyan a párt. A kutatómunka és azok publikálásának erénye, hogy közkinccsé tesz olyan visszaemlékezéseket is, amely szubjektív, emberkö­zelsége a tények igazát erő­sitik. A kötet a Magyar Üttörők Szövetsége Csong­rád megyei elnöksége gon­dozásában jelent meg, szer­kesztői: Bakacsiné Gulyás Mária, Hegyi András és Micheller Magdolna. * Néhány najppal ezelőtt az ifjúságmozgalom-történe­ti tanács, áttekintve eddigi munkáját, a megyében fo­lyó ifjúságmozgalom-törté­neti kutatások helyzetét, meghatározta a közeljövő feladatait is. Folytatják a legszínvonalasabb tanul­mányok közreadásának elő­készítését, és remélik, hogy még ebben az évben nyom­dába kerül a Haladó egye­temi, főiskolai ifjúsági moz­galmak története Csongrád megyében című tanulmány. Tovább gyűjtik az írott források és tárgyi doku­mentumok feltárását, gaz­dagítva az újszegedi politi­kai képzési központban le­vő gyűjteményt. Kutatószo­ba, szakkönyvtár és állan­dó kiállítás létrehozását ter­vezik. Építeni szeretnének az egyetemeinken, főiskolá­inkon és a pártiskolán fo­lyó szociológiai. Dedaeóeiai kutatásokra, ifjúságpolitikai munkára. Tovább erősítik a megyei tudományos szer­vezetekkel és fórumokkal való együttműködést. Mun­kájuk során részt vesznek a párt- és munkásmozga­lom-történeti kutatásokban is. _ CJ. J. sasági formák ezt nem teszik könnyűvé. Ha viszont a vál­lalatok jelentős hányada részvénytársaság lenne, a dolog, legalábbis formai és jogi oldalról könnyebb len­ne. Tudniillik a tapasztalat az, miszerint a hitelkonst­rukció éppen a bankbefo­lyást korlátozza és kizárja a vállalkozásból. Pedig ez len­ne az igazi. De van más probléma is, mely a jövőben gondot okoz­hat. Ez nedig nem más, mint a konvertibilitás hiánya. Ha a bankok még devizaügyle­tekkel sem foglalkozhatnak, mint ma még, akkor a bel­földi finánctőke le fog bé­nulni. Tudnivaló ugyanis, valamirevaló beruházási fej­lesztést kemény valuta nél­kül lebonyolítani nem lehet. Már ma is látszik, hogy fő­leg a forgóalap-hitelezés kí­nál lehetőséget a bankoknál, amint ez uz év elejei hitel­felmondásokból is kitűnt. Világos a képlet (erre jó példa a jugoszláviai 1970-es bankreform is), hogy a bel­földi pénz egy szint felett semmire sem jó, hacsak nem a pazarlásra, mivel az át­válthatósági (konvertálási) nehézségek csak alacsony hatékonyságú vállalkozások számára nyújthatnak lehető­séget. Ez már az 1968-as me­chanizmus reformnál is ki­mondásra került, amikor is a belföldi forinttöke könnyű átválthatóságát ígérték. Ezért nincs bankdáridó! Az ered­mények önmagukban szépek, forintban jó mutatnak, de a közgyűlési viták másról is szólnak. Arról is szólni kell, hogy a monetarista szemlélet nem békélhet meg a magántöke, másként a takarékbetétek korszerűtlen kezelésével, amint ez ma még történik. Nem igaz, hogy a pénznek nem kell a verseny. Arról már nem is beszélve, hogy a kispénzű emberek a világon mindenütt jobban kedvelik a takarékpénztári elnevezésű bankokat. Ezt a tradíciót azonban nem szerencsés úgy „megadóztatni", hogy a be­tevő kénytelen nagyságrend­del kisebb kamatjövedelem­mel beérni. Ráadásul még adót is fizettetni vele. A pántlikázás tehát a bank­szférában is jelen van, aka­dályozva a szabad pénzek tökeként való felhasználását. Arról már nem is beszélve, hogy ennek árát a betevő fizeti meg, s legfeljebb azzal vigasztalhatja magát, hogy néhány szociálpolitikai kér­dés (pl.: lakásépítés) megol­dásában vesz részt. Bár ma már sokan vannak, akik ép­pen ezt a konstrukciót tart­ják a válságban lévő építő­ipar egyik okának. Amikor oly sok bajunk, gondunk van, némi öröm le­het, hogy az új bankok fel­találták magukat, és több­nyire szép eredményekről adhatnak számot. De tud­nunk kell, hogy a továbblé­pés a reform útján lehet csak az igazán virágzó bankélet garanciája. Valamit már felmutattak a bankok, de ez még távolról sem az igazi. Marosi János 1988. ÁPRILIS 12., KEDD — NÉVNAP: GYULA A Nap kel fi óra 2 perckor, és nyugszik 19 óra 29 perekor. A Hold kel 4 óra 22 perckor, és nyugszik 14 óra 23 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél hátfűn plusz 693 cm (apadó). NYOLCVANÖT ÉVES Jan Tmbergen (sz. 1903) Nobel­díjas holland közgazdász. Oko­nometria (1957) és A RlO-jelentés (1979) cimü múvei magyarul is olvashatók. HETVENÉVES A. A. Popov (sz. 1918) szovjet­orosz színész, a moszkvai Mű­vész Színház tagja, számos film­szerep alakítója. ÖTVENÉVES Kristóf Attila (sz. 1938) Rózsa Feronc-dijas újságíró. a Ma­gyar Nemzet főmunkatársa. Számos riportkönyvet és re­gényt irt. ÖTVEN ÉVE halt meg Fjodor Saljapin (1873— 1938), a világhírű orosz opera­énekes. K1SSZINIIAZ Este 7 órakor: Rinocérosz (Uray 1. bérlet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. dél­után fél 4, háromnegyed 6 óra­kor: Hupikék törpikék és a csodafurulya (színes, m. b. bel­ga rajzfilm) 8 órakor: A mi kis ügyeink (színes magyar film). Fáklya: fél 3 és háromnegyed 5 órakor: Hupikék törpikék és a csodafurulya (színes, m. b. belga rajzfilm. III. helyár! 7 órakor: A nyolcadik utas: a ha­lai (színes, angol tudományos­fantasztikus film. III. helyár! Csak 18 éven felülieknek!). Szabadság: 3. negyed 6 és fél 8 órakor: Világautó (színes, m. b. NSZK fantasztikus film. III. helyár!). Filmtcka: 5 és fél 8 órakor: Brazil (színes, angol film). Éve. presszó: este 3 órakor: A királynő birodalma (színes, hongkongi film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-cs). Este 8 órától reggel 7 óráig Csak sürgős esetben. BALESETI, SEIIÉSZETI ÉS UROLOG1AI FELVÉTELI ÜGYELET ít balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel, sebészeti fel­vételi ügyeletet az I. sz. Sebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.), uroló­giai felvételi ügyeletet a II. kór­náz tart. A balesetet szenvedett gyer­mekeket a kórház baleseti sebé­szeti psztályán, az egyéb sebé­szeti gvermekbetegeket a sebé­szeti klinikán látják el. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttlakosság részéte: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig az Újszegedi Gyermek­kórház, Szeged, Odesszai krt. 37. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Hétfőtől péntekig 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld S. u. 1—3. Telefon: 14-642. SOS LELKI SEGÉL Y­SZOLGALAT Mindennap este 7 órától reg­gel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÚSÁGI IJROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. BELGRÁD 1. 16.50: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17 30: Gyermekműsor 18.00: Ismeretterjesztő­műsor 18.30: Raiz.tilm 18.40: Vetélkedő 19.00: ötös stúdió 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.05: Qucnie — amerikai tv-film 21.05: stúdióbeszélgetés 22.30: Híradó 22.55: Éjszakai műsor EELGRAD 2. 16.00: Belgrádi műsor 19.00: Falumüsor 19.30: Híradó 20.00: Komoly zene 20.50: Vidám kedd 22.20: Dok.-müsor ÜJVIDÉK 16.50: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.30: Gyermekműsor 18.00: Ruszin nyelvű műsor 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.05: Quoenie — amerikai tv-film 21.10: Játékfilm 22.40: Híradó Rádió m Tévé 8.55: 9.00: 9.05: 10.00: 11.25: 11.35: 16.55: 17.00: 17.30: 17.35: 18.20: 18.35: 18.40: 19.05: 19.30: 20.05: 21.05: 21.50: 22.05: 17.50: 17.55: 18.00: 18.40: 19.00: 20.05: 211.10: 20.40: 20.55: 21.15: 22.35: BUDAPEST 1. Tv-tonna Képújság Tv-te ka Pont. mint egy férfi — francia tv-film — (ism.) Mozgató Képújság Hírek Képes nóták kívánságműsora Ne játssz a tűzzel! Kalendárium 1988 Három nap tv-müsora Tv-torna Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal Esti mese Híradó Mindenki tanköteles — csehszlovák tv-filmsorozat — 2. Stúdió '88 Kardiológia — amerikai filmsorozat — 3. Híradó 3. BUDAPEST 2. Képújság Hírek román nyelven Zenebona Autó-motorsport Mindenki tanköteles — 1. — (ism.) Képújság 1 lét ordóg bújt belem Vidám forgácsok — (ism.) Híradó 2. A Wannsee­konferencLa — NSZK tv-film Képújság KOSSUTH 8.20: Társalgó 9.44: Rahmanyjnov: Három orosz népdal 10.05: Kapcsoljuk a nyíregyházi korzeli stúdiót 10.25: Opereltparádé 11.35: A Balngh-család — Veres Péter regénye — 7. 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Muzeumi híradó 12.45: A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara játszik 14.10: Magyarán szólva — Nyelvőrködes 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Elő világirodalom 15.20: Népdalok, népláncok 16.05: Uj zenei felvételeinkből 16.15: A Nyitnikék postája 17.00: Tér-idő 17.30: Beszélni nehéz . . . 17.45: A Szabó család . . . 19.15: Az Esti magazin melléklete 19.30: Emberi dolgok 20.30: Lakáshelyzetek 21.00: llans Knapperlbusch öröksége — 6. 22.00: Hírvilág 22.30: Díjnyertes zeneszerzőink — 2. 23 in: oneracst 0.10: Himnusz 0.15 : Éjfél után . . . PETŐFI 8.05: Slágermúzeum 8.50: Nemzetközi lapszemle 9.05: Napközben 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: A Szovjetunió Déli Hadseregcsoportjának füvószenekara játszik 12.25: Környezetük védelmében 12.30: Népdalkörök énekelnek 13.05: Popzene sztereóban 14.00: A csillagok közel vannak 14.50: Komoly zene 15.05: Marosfalvi Imre hegedül 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom . . . 17.30: önindító 18.30: Talpalávaló 19.05: Csak fiataloknak! 20.05: Nótaest 21.4)5: Az óriástök — Rákosy Gergely regénye — 8. 21.32: Poprock-muhely 22.00: Neveletlenek . . . — (ism.) , 23.10: A dzsessz története 23.50: A Carpenters együttes felvételeiből 0.15: Éjfél után ... BARTÖK 9.08: Pcrtis Zsuzsa (csembaló) hangversenye 10.31: /Zenekari muzsika 12.00: René Kollo operaáriákat énekel 12.45: A Kaláka együttes felvételeiből 13.05: Undok ördög — Fjodor Szologub regénye — 1. 13.48: Obrecht: Sub tuum praesidium eomfugimus — mise 14.10: Zenekari mozsika 14.59: Zenei tükör — (ism.) 15.34: Körmendi Klára zongorázik 16.05: Mozart: Titus — két­felvonásos opera 18.30: Na maternjem jeziku — szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsor 19.05: In der Muttersprache — — német nyelvű nemzetiségi műsor Zenekari muzsika Rockpódfum 19.35 21.00 21.30: Múlt idéző — 22.00 (ism.) Gyurkovics Mdria és Svéd Sándor opera­felvételeiből 22.30: Zeneközeiben a magnósok ., » 4

Next

/
Thumbnails
Contents