Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-30 / 102. szám

10 Szombat, 1988. április 30. A Gróf-palota és alkotója Az 1879. évi árvizet követő alkotó mérnöki munka eredményeként 1880 és 1883 között, mindössze négy év alatt alakult ki a szegedi eklektika, amely Európa-szerte is ritkaságszámba menő egységes városépítészeti együttessé formálódott. leginkább a Kiskörúton belül. A századforduló elsó éveitől kezdódóen azután festői hatású, mozgalmas vonalvezetésű épületek illeszkedtek az eklektika fegyelmezett rendjébe. A szegedi szecesszió is Leclmer Ödön művészetéből táplálkozik, és ehhez jó táptalajt adott a Városháza, a Milkópalota és a Deutsch (Wolf)-palota, amelynek most folyik felújítása (Dózsa u. 2.). E gazdag élményanyag megtermékenyítólcg hatott Kótay Páliépületeire (pl. Beregi-ház, Deák F. u. 22.), Magyar Ede csodálatra méltó alkotásaira, Baumgarten Sándor iskolaépületeire, de Baumhorn Lipót közösségi épületeire (pl. zsinagóga, OTP-székház, bérházaij, valamint Rauhl J. Ferenc itteni munkásságára. Az. apatmi születésű Raichl J. Ferenc (1869-1900) - így, e betű nélkül írom. hiszen terveit így, nem Raichlc — írta alá — alkotásai méltó szépségei a szegedi szecessziónak. A kiváló építész és vállalkozó pályája elején Szabadkán dolgozott. ahol a vasútállomással szemben lévó volt lakóháza már igazi tehetségről árulkodik. Miután Szabadkán tönkrement. maradék vagyonát elárverezték, 1908-ban Szegedre jött, és itt próbálkozott. Néhány igen érdekes épületet alkotott Szegednek, és ezekre a dús rajzú majolika-díszítések a jellemzők. Vállalkozóként is működött. A Rókusi templom kivitelezésével egy időben tervezte és építette fel a Ságvári u. 4. sz. alatti kétemeletes bérházat. 1908-ban. majd ugyanebben az évben egy kis tégladíszekkcl kirakott palotát a Somogyi u. 12. sz. alá, amelyet időközben lebontottak. A Bercsényi u. 17. sz. alatti kétemeletes bérházán a kék színú, mázas virágfüzésekke! díszített homlokzat, a kapuzat és tetőszerkezeti kialakítása igazán különleges alkotásnak minősülhet. Ezt az épületet Vastagít István építette. A Szt. István téren, Z.ielinszkiSzilárd tervei szerint 1904-re felépült ezer köbméteres szecessziós vítoronnyal (Korb Flóris és Gricgh Lajos kivitelezésében, később ók tévézték és vitelezték ki a szegedi klinikaépületeket) szemben áll a Faltidy testvérek háza, amelyet háromemeletesre. tersei szerint 1910-re építettek fel. Saját házát és műtermét (Kárász u. 7.) 1911-ben építette — jelenlegi megjelenése szimplifikált, Sebestyén Endre tervei szerint, egy börkereskedó számára, 1924-ből —, amelyet azután szegcdi tönkremenetele után, a Szabadkáról ideszármazott Földes Izsó vásárolta meg. Raichl J. Ferencnek már Szegedre települését megelőzően is volt kapcsolata az itteni építészettel, hiszen a hajdani a Kereskedelmi és Iparkamara (ma Bartók Béla Művelődési Központ) Vígh Albert tervezte épületét 6 vitelezte ki, 1897-ben. Szegedi épületei közül kettő érdemel igazán nagy elismerést. Ezek közül az egyik a Lenin krt. és a Hunyadi sgt. sarkán álló kétemeletes lakóház, amelyet félbehagyott építkezésként vásárolt meg, és formált át, majd a Vadász család vásárolta meg. Az épület kerámiadíszei elsődlegesen okker színűek, aranyindákkal díszítve. Ez az épület Szegeden a magyaros szecesszió kiemelkedő alkotása. Számos funkciója volt, bérházként kezdte, de működtek benne magyar, majd francia megszálló katonai parancsnokságok, mozi, lakott benne Miskolci) Dezső állami díjas profeszszor, volt egyetemi kollégium, most a szomszédos gimnáziumé, ismét szépen felújítva. Városképi hangsúlyával és ornamentális hatalmasságával is legszebb s legérdemesebb épülete a Gróf-palota, a Lenin krt. 18-20. sz. alatt. Ezt a kiváló alkotást 19124ren tervezte, és az építési engedélyt ugyanez év márciusában adták ki. A lakhatási engedélyt következő év május elején kapták meg. de a ház egyes funkcióit már áprilisban megkezdhette. A kivitelező maga a tervezó volt, akinek egész szegcdi működése alatt legjobb építőmestere Stumpf János volt. Szinte minden kivitelezési munkát szegedi iparotók oldottak meg. a vasmunkákat a Nicholson gépgyár híd- és vasszerkezeti gyára végezte. Ez a háromemeletes csodapalota ma is ügy hat, mint egy magyaros motívumokkal feldíszített északnémet reneszánsz csodálat. A három utcára nézö épülettömeg sarkait bizarr hatású tornyok hangsúlyozzák alkotói gazdagsággal, artisztikus megjelenéssel. Ezt emelik ki visszamélyedései, amelyek egészen egyedülállóak. A főbejárat helye, hangsúlyozott kiemelése, az egyéb ipari megoldások (asztalos, lakatos) egészen korszerű gondolatok megvalósításai. Az épületen alkalmazott sokféle anyag és felületképzés szerves egységet i pflSi '.Só * üMmW'W./^iíl A.' " iVá'O i 1 I m$sMm • ; j Wh'f 'i •' P^ttó ! ip Wm^f•MünU Raichl J. Ferenc: Gróf-palota homlokzatterve, aláírásával ellátva alkot, ritkán látható nagy értékű szecessziós alkotás. Az ornamentika harsánysága. elevensége Raichl J. Ferenc művészetére jellemző, és itt kommulált, színességével, festóiségével. A most 75 éves szecessziós palotát Gróf Árpád (Szeged. 1866-Szeged. 1940.) ügyvéd építtette. Édesapja, Gróf János (1838—1916) a városi mérnöki hivatalnak volt útbiztosa. A család ősei, akkor még Gráfok, a vasúti híd építésekor jöttek Szegedre. 1856-ban. Ausztriából. Gróf Árpád és Kern Ilona (1874-1966) házasságából négv gyermek született, három fiú és egy leány, Alice (1903- ). adatközlőm is. A házban 9 lakást (ma 23) alakítottak ki, és itt lakott Mészáros Károly nőgyógyász, Mann Jakab veje. Borbély József gyógyszerész, Rainer Károly MAV-mérnók, Dési Béla bankigazgató, Wellisz Géza kereskedő, Kőhegyi Andor hadbíró, Zsoldos Benő bíró és a Gróf család. Az épület földszintjét bérelte a neves szegcdi fűszeres Kocsis Ferenc, Táborosi József cipész és a Nagy nevű zöldséges. A földszint Kiskörűti részén üzemelt a Reményhez címzett patika. Borbély József tulajdönában, ott. ahol ma a gyermekorvosi rendelés történik. Érdemes megjegyzésre, hogy Borbély József felesége Váradi Margit, akinek nagybátyja Váradi Lipót Árpád (1865-1923) kalocsai érsek volt. Raichl J. Ferenc nem volt szerencsés alkotásaival Szegeden sem. Itt is tönkrement, és az elsó világháború kitörésének évében el is hagyta a várost. Ezután Budapestre költözött, és soha többé nem tervezett, s kivitelezési munkálatokkal sem foglalkozott. Úgy tartotta, hogy öt a szecesszió csak becsapta. Szegeden megvalósult hét tervével és szabadkai alkotásaival együtt azt mondhatjuk, hogy igen kiemelkedő alkotója volt a magyar szecessziónak, aki az indák mellett, a Zsolnay-kerámiát és a muránói üveget is igen szívesen alkalmazta alkotásain. Méltán . tartjuk ót számon a magyar szecesszió nagy alkotói között. Raichl J. Ferenc nagy ihletettségü, müvei. megvalósult homlokzatai olyan bizarr, és egyedülálló alkotásai Szegednek, minek következtében hosszú időre fel kell jegyeznünk nemcsak művészetét, hanem alkotói-mérnöki tevékenységét is, amely nagy mértékben gazdagította a szegcdi eklektikába szövődött szecessziót, a maga harsányságával, színességével, üdeségével, összesimulásával. BÁTYAI JENŐ REVICZKY GYULA Jelszó Munkára fel, versenyre fel, Magyarhon ifjai! Amit ma végezhettek el, Kár elhalasztani. A gyors idő is ép' olyan, Ugy űz ma holnapot: Mint habra folyvást hab rohan. Fel hát! Dolgozzatok! A perc, ha tűnt, meg nem kerül Annak, ki ácsorog. Fut az idő szüntelenül. Kereke zúg, forog. S elsöpri, aki véle nem Tud lépést tartani. Fel hát, jövendő nemzetem. Magyarhon ifjai! Dicsőn végezni: rajtatok Múlik s nem másokon. Mit boldogult apáitok Megkezdtek egykoron. Teher, nyűg enmagának is, Ki csak lustálkodik. Magának is, honának is Él, aki dolgozik. CZAKÓ JÁNOS RAJZA Egy ember életének dokumentumait pörgetem ujjaim között. Fiától kaptam egy nejlonzacskóban. Nákics György munkakönyve, katonakönyve, a Szegedi Temetkezési Egyesület tagkönyve s néhány irata. Ennyi maradt utána. A megye munkásmozgalmi harcosainak új lexikonéból is kimaradt. Amikor néhány benne szereplőről úgyszólván csak annyi érdemet tud megörökíteni az utókor, hogy — olvasta a Népszavát, különösen méltánytalan felejtés, ha olyat ér, aki bíróság elótt állt helyt, és börtönt ült eszméiért. Nákics György 1897. március 29-én született Ószentivánon, a mai Tiszaszigeten. Munkakönyvében „bemondás alapján" az áll, hogy 1912-tól 1924-ig cseléd volt. . Sokáig írástudatlan. Akkor a gázgyár szolgálatába állt: lámpagyújtogató lett, amíg gáz szolgáltatta a város közvilágítását. A különös nevú, pesti székhelyű Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára cég 1949. január 22-én köszönetet mondott neki negyedszázados szolgálatáért, és jubileumi ajándékként egy havi illetményét folyósította részére. Az államosítás után a DélMagyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozója lett. Katonakönyvében két leszerelési okmányt órzütt. Az egyik (Hazatért hadifogoly bemutató lapja és egyszersmint leszerelési igazolványa) a Veszprém megyei, a Pápai járásba tartozó Csóton I'elt. Bizonyítja, hogy a m. kir. 8. honvéd huszárezredbe 1915-ben besorozott Nákics György 1916. augusztus 7-én esett fogságba, s Irkutszkból, az Angara mellől tért Nákics Györgyre emlékezem haza. A csóti „szúrótáborba" 1921. október 18-án érkezett, s november 4-én engedték haza. Azt bizonyára bölcsen elhallgatta, hogy az irkutszki fogolytáborban „pártiskolát" végzett, sót harcolt a Vörös Hadseregben. (A másik leszerelési jegy szerint 1940. szeptember 6-án a m. kir. 14. önálló dandár vonattörzsétói. Szegvárról szabadult.) Felesége, Móra Mária, szőregi volt, így került 6 is Szóregre. Itt találta meg elvbarátait. A Szóreg és népe (1977) munkatársának maga mondotta el, hogy 1930-ban kezdte fölvenni a kapcsolatot a társaival, s bár ebben az évben letartóztatták, bizonyíték hiányában nem tudtak vádat emelni ellene. A megyei munkásmozgalmi dokumentumok piros kötete (1977) közli a szegedi ítélőtábla 1934. január 17-i súlyosbító ítéletét a szóregi kommunista szervezkedés ügyében. Ebból kiderül, hogy a fővárosból Szegeden át 1933 januárjától Szóregre is kiterjedő szervezkedést a rendőrség leleplezte. Szeptember 10-én letartóztatták óket: a lexikonból szintén hiányzó Banda Antal (1904-1975), szabósegédet. Magyar Mihályt (más források Istvánnak mondják), erről közelebbit én sem tudok, Nákics Györgyöt és a ma is élő Csikós Rudolfot. A szóregi kommunisták részint Gesztey Mihály (1909-1960), részint Szögi István (1904—?) révén kapcsolódtak a szegediekhez. Tamasi Mihály munkájából (1971) tudjuk, hogy Szögi, miután pesti letartóztatásából szabadult, azt a pártföladatot kapta, hogy Szegeden végezzen illegális szervező- és propagandamunkát. „A szóregi kommunistákat, baloldali szociáldemokratákat propagandaanyaggal látta el, időnként a Tisza-parton tartottak illegális megbeszéléseket. Eszperantóegyesületi kapcsolataikat arra is felhasználták, hogy tájékozódást szerezzenek a Szovjetunióba való kijutás lehetőségéről." A szegedi törvényszék elótt azzal védekeztek, hogy csupán baráti összejöveteleket tartottak. Mivel a? ügyészség nem tudott kellő bizonyítékot fölmutatni ellenük, a törvényszék november 17-én fölmentette és szabadlábra helyezte őket. Az ügyész azonban föllebbczctt, így került ügyük 1934 januárjában az ítélőtábla elé. A tábla hivatkozott Gesztey Mihálynak, Gombkötő Péternek és Nagy Jánosnak a szóregiek pörével öszszefüggó, korábbi ítéleteire. Gombkötőt három, Geszteyt egy. Nagy Jánost fél évre ítélték. Az ítélet megállapította, hogy Banda Antal rendszeres összekötetést tartott fönn velük, különösen „a kommunista párt szervezésében vezető szerepet betöltő Gombkötő Péterrel". Gombkötő Szóregen a szociáldemokrata párt gyűlésén az illegális Társadalmi Szemle cikkeit olvasta föl és magyarázta. Banda Antal Gesztey közvetítésével kapcsolatba került egy névtelennek maradt elvtársával: harmadik találkozásukkor „egy könyvecskét kapott tőle, amely a kommunista párt szervezési munkálatairól nyújt kellő tájékoztatást, és amelyben felhívják figyelmét az elvtársaknak arra, hogy hogyan kell vigyázni a megbeszéléseket és az érintkezéseket illetően. Ezt a könyvecskét utóbb Nákics Györgynének adta át, hogy tartson ebból férjének felolvasást. A könyv azonban ott veszett". A vád szerint Banda a Társadalmi Szemle számait is továbbadta Geszteynek, Nákicsnak, Magyar Mihálynak és Csikós Rudolfnak. Banda Antalt a tábla ezért öt hónapi fogházra ítélte. A többiek fölmentését helyben hagyta. Ám Nákics és társai vizsgálati fogságban két hónapot így is ültek. Nákics György a fölszabadulás után is munkás maradt. Nem igyekezett érdemeiből tökét kovácsolni, és tisztában volt képességeinek határáva). 1957-től az Áfor, 1968-tól a járási építőipari szövetkezet szőregi telepének dolgozója lett. 1973 végén ment nyugdíjba. 1984. június l-jén hunyt el. Egyszerű ember volt, kétkézi munkás. Látásból ismertem. A jellegzetes, kis termetű emberre úgy emlékszem vissza, hogy mindig kerékpáron láttam, és szájából soha nem hiányzott a csibuk. Hőstetteket nem vitt végbe, de áldozatot hozott a jobb jövőbe, a szocializmusba vetett hitéért. PÉTER LÁSZLÓ r