Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-02 / 79. szám

BEMUTATJUK A MŰEMLÉKVÉDELEM SZEGEDI MŰHELYÉT 35 Szombat, 1988. április 2. magazin | [DM Fészekrakók Ablak — a Nádor utcára OMF megakadályozza azzal, hogy ígéretet tesz az épületegyüt­tes felújítására. S mivel időköz­ben megértek a feltételek dél­alföldi kirendeltség létrehozá­sára, a házat magának szánja. Megkezdődik hát a fészekrakás: az eredeti állapot helyreállítása. Aki ma arrafelé jár, s látja az udvar felőli homlokzat, vagy a Nádor utcai külső fal festés nél­kül is pompázatos díszítéseit, minden bizonnyal felteszi a kér­dést: és ezt akarták lebontani?... Az állványok hálós védőfüggö­nye mögött még dolgoznak az OMF kőművesei. Bent, az épü­letben is akad tennivaló — a legérdekesebb a három mennye­zetfestés újraszínezése lesz —, de már látszik: ez a ház cáfolja majd a régi mondást, hogy susz­ternek rossz a cipője, szabónak szakadt a ruhája. 1987. január 1-jétól a szegedi kirendeltség ki­válik a pécsiből, Németh Péter vezetésével. Az építésvezető Papp Vilmos. Ők lesznek kalau­zaink. Vallanak a falak, padlatok Ópusztaszer: zöld ág a szélmalmon Magyarország „deli végein" évtizedekig csend üli meg a mű­emléki védettséget kapott vagy érdemelt épületek környékét. Az első, igazán nagy és látványos helyreállítás a gyulai váré. Aztán a kiszombori rotundáé — Pécs­ről, Pécsiek irányítják a munká­latokat. Hogy a három dél-al­földi megye értékmentő művele­teit — további decentralizációval — Szegedről talán könnyebb volna szervezni, ez az elképzelés a nyolcvanas évek elején még csak ötletként, vágyként létezik. De Bugár Mészáros Károly sze­mélyében 1977 óta már van, aki az Országos Műemléki Felügye­lőséget itt, helyben képviseli re­gionális főfelügyelőként. És hírül veszik, hogy a Nádor utca —Oroszlán utca sarki épü­letegyüttest a város lebontásra ítéli. Víz előtti, az 1840—50-es évekből való az udvari és a Ná­dor utcai romantikus szárny: a „palotás" Kiss Dávid lakóháza volt. Később épült a klasszicista Oroszlán utcai szárny, s a kettőt összekötő eklektikus stílusú sa­roképület. Átriumszerű belső udvarának rajza máig megvan, a helyreállítást ez is segíti. Mert hogy — ugye rájött már az olvasó? — a lebontást az Udvar ­romantikában „elbeszélve" Nem lehet még pontosan tudni az OMF szegcdi kirendeltségének idei feladatait, hiszen munkáik egy részét már az elózö években kezdték, s a folytatás üteme az anyagiaktól függ. Más vállalkozásokra még csak ka­csintgatnak. egyeztetések, tárgyalá­sok előzik meg a majdani szerződés­kötést. S olyan is van, amelyre ké­szülnek, de talán halasztódik. Az azonban biztos: föl kell vállalniuk olyan munkákat is, melyek talán nem kívánnának meg műemlékvédelmi hozzáértést és szakértelmet, de meg­élhetésüket biztosabbá teszik. Hódmezővásárhelyen a zsinagóga teljes felújítását vállalták el — a tető­csere kész. a díszbádogosok mostaná­ban látnak majd munkához. A Lenin utca 33. számú szecessziós pávás húz homlokzatfelújításából a vakolat már kész, nyáron festik is. A Németh László könyvtárban a tetőteret építik be, a műköveseknek pedig a Csász­vay-kút adott elfoglaltságot — a na­pokban avatják... Szentes évek óta porladó zsinagó­gájában az enyészettől mentik majd az üvegeket legalább. A Csomiber megbízására dolgoznak a szegvári barokk Károlyi-kastélyban: a teljes rekonstrukció részeként felújítják a tetőt, megerősítik a fafödémeket, s feltáró munkát is szeretnének kez­deni, megtudandó, vannak-e falfes­tések a vakolat alatt. Miközben per­sze nem zavarhatják meg az állami gondozott gyermekek nevelőottho­nának életét... Szegeden a regi Hungária állag­megőrző, értékmentő munkáira kap­tak megbízást — erról a közelmúlt­ban beszámoltunk már. Készülnek a városi tanácsházára is: a tönkrement kóballusztereket cserélik, hogy aztán — omlásveszély nélkül újra megszó­lalhasson a harang. Úgy tűnik, a dóm homlokzatán is lesz javítanivaló — erről most folynak a tárgyalások. Műemléki körsétánknak ezen a pontján tettük föl a kérdést, hogyan jut idő a szakmai irányításra, hiszen Barokk ablak — gótikus törésvonal csak a felsorolt munkák szervezése, adminisztrálása, s az itt még nem is említett műemlékvédelmi „csatáro­zások" sora lefoglalhat nem is egy embert. S a válasz: „megbízható a csapat. Tudja a dolgát." Éz utóbbi megállapítás igazát bi­zonyította az alsóvárosi kolostorbeli nézelődésünk. Lukács Zsuzsa res­taurátor irányításával olyan feltáró munka kezdődött el tavaly, amely aligha képzelhető el átlagos képes­ségű mesterekkel. A vakolatok ap­rólékos eltávolításának nyomai e so­rok íróját a régészeti feltárások fi­nomságaira emlékeztették, sokkal inkább apró vésőt, ecsetet, mint kómüveskalapácsot képzelt el a fel­tárásban közreműködők kezében. A kolostor előtt — Mátyás király 1459-es keltezésű oklevele szerint — vásár tartható szerdánként. Tehát már akkor állt az épület, melynek falait a Szegedre települt ferences barátok erősítették meg. Erról egy 1645-ben fennmaradt oklevél tanús­kodik: egy török effendi engedélyt ad a kolostor felújítására, de a bőví­tést, toldást megtiltja. (Csak nem ó volt tán az első műemlékvédelmi szakember?...) Mindenesetre egy 1713-beli alaprajz nem mutatja a jelenleg látható, barokk átépítés nyomát, lehet tehát, hogy a közép­kori állapotot rögzíti. Akkor pedig a barokk külsó gótikus falakat takar — gondolta Lukács Zsuzsa, s felte­vése igazolódni látszik. A kolostor falának vakolatát eltávolítva apró nyílások (ccllaablakok) tűntek elő, s a jelenlegi nagy ablakok körül is kirajzolódtak az egykori gótikus ab­laknyílások vonalai. Bent, a földszinti padlót kutató­árok szeli ketté: néhány arasszal a mai járószint alatt megtalálták a barokk korabelit (halszálkamintában rakott a téglapadolat), s egy másik helyiség­ben még lejjebb ásva a középkorit is. (Ez most alig látható: elöntötte a talajvíz.) Román és reneszánsz kori faragott kövek, kúttöredékek (s mi­csoda sors: néhány horogkeresztes padlócsempe!) sorakoznak az egyik boltíves szobában — az épület, a falak vallatása az idén folytatódik. Szeret­nék tisztázni, hol lehetett az eredeti födémmagasság, erre az épület ará­nyaiból lehet majd következtetni; s hogy a kolostor középfolyosójából mekkora cellák nyílhattak. (Egyné­mely ajtón még régi a zár és vasalás...) Meg kell erősíteniük a sekrestye fö­lötti tetőszerkezetet — s már a temp­lomban vagyunk... Legutóbb tavaly októberben írtunk részletesebben az alsóvárosi müem­lékegyüttcs feltáró-kutató munkái­ról, s úgy tűnik, az elkövetkezendő években is lesz a nyilvánosság szá­mára mondandójuk az OMF szakem­bereinek. Hogy mást ne említsünk: a két, utólag, az 1930-as években épí­tett támpillér kibontása igazi építé­szeti, kivitelezői attrakció lesz, hiszen mögöttük, a templom belsejében ol­daloltárok vannak, s azok sértetlensé­gét biztosítani kell. Hogy miképp, arról lesz még alkalmunk szólni... P.VLFY KATALIN belső faszerkezetet kell összeállí­tani, elérkeztek a munka nehezé­hez. Nincs is meg minden darabja, meg aztán van, amit újra is kell faragni. A szegedieknek ez az elsó szélmalmuk — igazi erö- és lele­ménypróba tehát, sikerül-e műkö­dőképesen újjávarázsolniuk a szer­kezetet. Amelyekből különben sincs két egyforma, az ácsok tehát jóformán magukra vannak utalva. Áll még a derékvastagságú oszlo­pos, gerendás tartószerkezet, rajta a malomkő — régi szokás szerint be­emelésekor az építésvezetőnek alatta kellett állnia! „Fantasztikus érzés volt, amikor a nagy teher alatt megereszkedett, s aztán beállt a tar­tószerkezet." Fent van már a zöld ág — augusztus huszadikán a nagygyű­lésre érkezők egy újabb látványossá­got találnak a skanzenben. Alkotó munka lehet az ilyen, mely nem csak egy szakma ismere­tét, hanem gondosságot, precizitást, ötletességet is feltételez. Kapni még erre embert? „A mi gárdánk magja még Kiszomboron toborzódott, s azóta is szerencsésen választhattuk meg a mesterembereket... Profi bri­gádvezetők jöttek — volt, aki hozta az embereit is —, olyanok, akik túl vannak a ,teljesítménybéres' koru­kon és szeretik megmutatni, hogy mit tudnak." Megéri nekik? „Pár száz forinttal az építőipari átlag fö­lött keresnek. Most is vannak, akik Makóról, Kiszomborról, Klárafal­váról járnak be. S hogy mit tudnak, arra példa a rádióstúdió külsó hom­lokzata: három brigád versenyzett, melyikük munkája igényesebb! Al­vállalkozóként azt szerettük volna megmutatni, hogyan kell mintasze­rűen felújítani egy homlokzatot. "És hogyan? „Természetesen .csontig leverve', s aztán újravakolva"... Nagy László felvételei Középkori kolostorfal — 1988 márciusában Természetes, hogy egy speciális munkára szervezett csapatot — ma körülbelül hatvan embert foglalkoz­tat a kirendeltség — a vállalásai jelle­meznek leginkább. Az egyik ilyen az ópusztaszeri emlékpark skanzenjé­ben a szélmalom felépítése. A szentes-donáti malmot éVek óta szétszedve tárolták — most, hogy a téglafalat már fölhúzták, s a Szentesi szélmalom — Szer skanzenében

Next

/
Thumbnails
Contents