Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-21 / 94. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 94. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Havi előfizetési díj: 43 forint 1988. április 21., csütörtök SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 1.80 forint V Takarmánygazdálkodásunk kérdőjelei Korábban a kukorica, most a szója Időszerű témáról hallhat­tak előadást az állatte­nyésztő szakemberek tegnap, szerdán délelőtt a technika házában. Sajnos, az idő­szerűség oka, hogy állatte­nyésztési célkitűzéseink az exportérdekek, a minőségja­vítás programja gyenge hát­térrel rendelkezik. Takar­mányaink mennyisége, ösz­szetétele nem a felhasználói igényeket, hanem a kény­szerűségből megkötött komp­romisszumokat tükrözi. Nemrégiben a szemes ter­mények közül a kukorica, most viszont a fehérjehordo­zók, elsősorban az impor­tált szója jelenti a szűk ke­resztmetszetet. Az úgyneve­zett termelési kedv inga­dozása is jórészt ennek a számlájára írható. Kiss Lajos, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának ve­zetője bevezetőjében el­mondta, az egyensúlyt nö­vekvő termelési szint mel­lett kell kialakítani. Az el­múlt másfél évben rekonst­rukciós hullám szemtanúi le­hettünk a nagyüzemekben, amely a szarvasmarha-férő­helyek 40, a sertéseknek 25 százalékát érinti. Ezeknek azonban az a legfőbb moz­gatója, hogy sok-sok éven át elmaradtak e szükséges beruházások. A takarmány­termelést periférikus terü­letként kezelik a növényter­melés és állattenyésztés el­térő belső érdekeltségi vi­szonyai miatt. A megmű­velt földek kétharmadát így is az abrak- és tömegtakar­mány-termelésre kötjük le. A szálastakarmányok ter­melésének gépesítése nem megoldott, a gyepterületek kihasználásában nincs kel­lő közgazdasági indíték. A répaszelet és húspép fel­használása segít ugyan a gondokon, de nagyságrend­jénél fogva nem ad igazi megoldást. A szójatermelés újbóli szorgalmazása kény­szerlépés, a devizaszúkével magyarázható. A szakszerű feldolgozás megvalósítása is még a jövő feladata. Demeter János, a MÉM osztályvezető-helyettese előadásában kifejtette, hogy állattenyésztésünk szerkeze­tében az abrakfogyasztó, s igy fehérjeigényes ágazatok, a sertés- és baromfitartás van túlsúlyban. Tavaly az állati eredetű termékek 138 milliárd forintos értékéből 85 milliót a takarmányok tettek ki. Ebből is látszik, mekkora szerepe van a jö­vedelmezőségben. A takar­mánytermelési láncolat igen sok elemből áll, a keverék­takarmány-gyártás és -for­galmazásban csapódik le a legtöbb haszon, csakhogy ez épp az állattenyésztés ön­költségében jelenik meg. Az egész vertikumot szemlélve, ez akkor nem jelent akko­ra feszültséget, ha maga a termelő gazdaság rendelke­zik keverővel, s így ez a jö­vedelem házon belül ma­rad. A szemes termények forgalmazására jellemző, hogy a termelő eladja, majd amikor szüksége van rá, visszavásárolja a takar­Növekvő cipöexport A cipőipari vállalatok az idén 15—20 százalékkal nö­velik konvertibilis elszámo­lású exportjukat, s mintegy 70—75 millió dollár értek­ben szállítanak női, férfi lábbeliket, elsősorban a nyugat-európai piacokra és az Amerikai Egyesült Álla­mokba. Az Ipari Minisztériumhoz tartozó 13 cipőipari vállalat főként meglévő partnereinek szállít magasabb értékben áruiból. Igy növeli szállít­mányait az Alföldi Cipő­gyár, amely Svájcba küld több túracjpöt, a Kiskun Cúkjgyár, amely több fér­íicipöt szállít az USA-ba, m-g a Szigetvári Cipőgyár néicipő-szállítmányajt bővíti jelentősen az iden. A tökés­export ilyen arányú növe­lését tobb tényező együttes hatása tette lehetővé. A ci­pőipari vállalatok egy ideje a belföldi ikereslet vissza­esését tapasztalják. A becs­lések szerint az idén mint­egy 15 százalékkal rendel kevesebbet a belkereskede­lem. mint az előző évben. Emellett várhatóan a szo­cialista országokba irányuló szállítmányok mennyisége is csökken, ráadásul az első félévre eddig a kontingen­seknek csak 75—90 százalé­kára kötöttek szállítási szer­ződést a szovjet és magyar partnerek. Ahhoz, hogy a vállalatok korszerű, kiváló minőségű termékeket készíthessenek, elengedhetetlen a termékfej­lesztés és a gépi beruházás. A lehetőségekkel élve az utóbbi időben nyolc cipö­iDari' vállalat nyújtott be exportbövitő pályázatot. En­nek révén több miLlió fo­rintot költöttek termelésük korszerűsítésére, a kapaci­tások növelésére. Erre annál is inkább szükség volt, mert az egész könnyűipar­hoz hasonlóan a cipőipar­ban is folytatódik a lét­számcsökkenés. Tavaly 1,5 százalékkal kevesebben dol­goztak a cipőipari vállala­toknál, mint egy évvel ko­rábban, s várhatóan ez így lesz az idén is. A nagy tel­jesítményű gépieket viszont csak akkor tudják gazda­ságosan kihasználni, ha azok teljes kapacitással termelnek. Ezért törekednek a cipő­ipari vállalatok, cikkeik mi­nél nagyobb arányú külföl­di értékesítésére. A magyar cipőipari ter­mékek iránt a külpiacokon az utóbbi két évben meg­nőtt a kereslet. Az ehhez szükséges nyersbőrt a tőkés import növelése helyett szocialista országokból igye­keznek beszerezni. Magyar bőripari és cipőipari cégek — szovjet, litván, észt, uk­rán és moldáv köztársaság­beli — vállalatokkal tár­gyalnak nyersbőr feldolgo­zására létrehozandó vegyes vállalatok alapításáról. (MTI) mányt. A készletek finan­szírozására, a tárolásra nem képes, viszont a visszavásá­rolt magasabb árú termény magasabb önköltséget je­lent. A feleslegesen közbe­iktatott lépcsők megszünte­tése sürgető feladat, első­sorban közgazdasági felté­telváltozásokat igényel. A szemestermény-ellátás gondja abból is adódhat, hogy bár a megtermelt mennyiség elegendő lenne, a tervezett hozam alapján a fölösleget exportáljuk. Ezt gyorsan kiszállítjuk, s a végelszámolásnál kiderülhet, hiba csúszott a számításba. Közben az állatlétszám is változhat, s ez újabb bi­zonytalansági tényező. Köz­ponti tartalékokkal enyhít­hető lenne a gond, de en­nek költségeit — úgy tű­nik — eddig nem tudtuk vállalni. Az állatállomány tényle­ges, biológiailag indokolt fe­hérjeszükséglete napjaink­ban 1,3 millió tonna, míg a felhasználás ennél 200 ezer tonnával kevesebb. Az im­port szóját teljes egészében a keveréktakarmányokba használjuk föl. A kisterme­lők is így készen vásárol­hatják meg, s ha drágának találják, inkább több sze­mes terményt etetnek föl. Ezzel sajnos nagyrészt a ne­hezen, s gazdaságtalanul ér­tékesíthető zsiradékot sza­porítják. A minőségi hús­termelésnek ez is az egyik gátja. Ugyanakkor ebből az is következik, hogy a több­lettakarmány-felhasználás csökkenti ezek exportálható mennyiségét, vagyis, az im­port forrását is. A hazai szójatermelés fo­kozását az tette szükségessé, hogy az exportált kukorica, és a szója tőzsdei ára oly mértékben eltávolodott, hogy még a drága hazai fehérje­termelés is olcsóbb megol­dás. A minisztérium véle­ménye: a hazai termelés a meglevő fehérjehiányt eny­hítse, s ne további import­csökkentés fedezésére hasz­nálják. Ugyanis, ha ezt nem igy tekintjük, előbb vagy utóbb szembesülünk a kér­déssel: képes-e mezőgazda­ságunk a népgazdaság ál­tal igényelt mennyiségű és minőségű állati termék elő­állítására. Reméljük a ne­héz mérlegelések idején, a józan szakszerűség nem képvisel majd kisebb súlyt, mint a devizaszúke. T. Sz. I. Elutazott hazánkból Nyikolaj Rizskov Kádár János és Németh Károly találkozója a szovjet kormányfővel, dokumentumokat írtak alá, sajtókonferencia, közös közlemény Kádár János, a Magyar kereskedelmi miniszter, va- meglevő objektív szükség ­Szocialista Munkáspárt fő- lamint Alekszej Antonov szerűségből következik. A titkára szerdán a Központi szovjet miniszterelnök-he- Szovjetunióban ismerteit Bizottság székházában fo- lyettes. azok a törekvések, amelye­gadta Nyikolaj Rizskovot, a A vendégeket Beck Ta• ket Magyarország az 1963­Szovjetunió Kommunista más, a Magyar Gazdasági as gazdasági reform beveze­Pártja Központi Bizottsága Kamara elnöke köszöntötte, tése óta követ — tette hozzá Politikai Bizottságának tag- Megnyitó beszédében mindé- Nyikolaj Rizskov. ját, a Szovjetunió Miniszter- nekelőtt a magyar—szovjet Sok kívánnivalót hagy tanácsának elnökét, aki az kereskedelmi forgalom né- maga után a szocialista kö­MSZMP Központi Bizottsága hány időszerű tapasztalatú- zösség tagállamainak integ­és a Minisztertanács meghí- ról szólt. Hangsúlyozta, hogy rációja, amelyre — hangza­vására tartózkodott hazánk- a magyar vállalatok szívesen fos nyilatkozatok mellett — ban. exportálnának többet szov- ikorábban nem fordítottak A szívélyes, elvtársi lég- jet partnereiknek, ennek kellő figyelmet. Alapvető körű megbeszélésen tájékoz- azonban gátat- szab a meg- gond, hogy nincs olyan mu­tatták egymást az MSZMP felelő ellentételek hiánya. A chanizmus, amely a válla­országos értekezletének és kényszerű exportvisszafogás latokat partnerkapcsolataik az SZKP pártkonferenciájá- a kamarai tagvállalatok ha- fejlesztésére késztetné, nak előkészítéséről. Megelé- tékonyságát is rontja. Ezért Magyarország a szocialis­gedéssel állapították meg, fontosnak tartotta, hogv ta országok között a legna­hogy az MSZMP és az SZKP szovjet partnereikkel együtt- gyobb tapasztalatokkal ren­között teljes az egyetértés a működve az ellentételek elő- delkezik a nemzetközi kap­szocializmus építése fő kér- teremtésére jó értelemben csolatok területén. Ezért a déseinek megítélésében, és a vett marketingmunkát vé- Szovjetunióban úgy ítélik két párt politikájában egy- gezhessenek a magyar ke- meg, hogy az eddiginél is re teljesebb az összhang. Az reskedelmi szakemberek a nagyobb mértékben kapcso­MSZMP és az SZKP a szo- Szovjetunióban. Ennek a lódhatnak be elsősorban n cialista építés eddigi ered- munkának nemcsak a fövá- pénzügyi-elszámolási prob­ményeire, a közös és a nem- rosra, hanem a köztarsasá- lémák megoldásába. A szak­zeti tapasztalatokra támasz- gokra is ki kellene terjednie, emberek feladata lesz a kodva az átalakítás, a társa- Tóth János, a Műszaki és pénzügyi és árképzési kér­dulmi megújulás, a refor- Természettudományi Egye- dések — kétoldalú alapon mok útján halad. A szocia- sületek Szövetségének íőtit- történő — megoldásának lizmusban rejlő lehetőségek kára mutatta be a 33 tudo- feltárása, jobb hasznosítása mindkét mányos egyesületet összefő- A szovjet kormányfő meg­országban a korszerű fejlő- gó szövetség tevékenységét, erősítette, hogy a Szovjet­dés követelménye, s ez felel Ezt követően Nyikolaj unió az elkövetkezendő terv­meg a két nép, a szocialista Rizskov lépett a mikrofon- időszakban is ugyanannyi közösség, az egyetemes em- hoz. A szovjet kormányfő olajat és nyersanyagot szál­beri haladás érdekeinek. elsőként rövid tájékoztatást lít Magyarországra, mint a Hangsúlyoztak, hogy az adott a jelenlevőknek ma- jelenlegi ötéves tervben. MSZMP és az SZKP vezetői- gvarországi látogatásának A találkozón felszólalt nek rendszeres találkozói eddigi tapasztalatairól. Mint Angyal Adám, a Ganz-Du­eredményesen segítik az elmondta: az idő rövidsége nubius Vállalat vezérigazga­idöszerú politikai és gazda- ellenére intenzív, beha',5 tója is sági feladatok megoldását eszmecserét folytatott ma- Németh Károly, az Elnöki Híven tükrözik a két párt gyúr tárgyalópartnereivel, s Tanács elnöke a nao folya­törekvését a magyar szov- alkalma volt személyes ta- mán az Országház nándorfe­jet kapcsolatok nyílt, őszinte pasztalatokat szereznie a hérvári termében fogadta a jellegének erősítésére, az magyar iparvállalatok, a me- szovjet miniszterelnököt. A együttműködés kölcsönösen zőgazdaság tevékenységéről, találkozón az Elnöki Tanács előnyös és kiegyensúlyozott Természetesen nem minden, elnöke tájékoztatást adott fejlesztésére, a reális lehető- napirendre került kérdésben hazánk belpolitikai életérö", ségekkel összhangban levő születhetett közvetlen meg- állami életünk fejleszlcsé­korszerú megoldások és kap- oldás, de — miként ezt a nek időszerű kérdéseiről, a csolati formák türelmes, ki- tárgyalások is tükrözték — napirenden levő legfonto­mindkét félben megvan a közös akarat és a konstruk­tartó keresésére. A találkozón részt vett ... . .... . , Grósz Karoly, az MSZMP ^hozzáállás a gondok or­Politikai Bizottságának tag- voslasaru. ja a Minisztertanács elnö- A szovjet kormanyfo ke Jelen volt Rajnai Sán- szocialista országok sabb problémákról, a terve­zett intézkedésekről. Nyikolaj Rizskov nagyTi értékelte látogatásának ta­pasztalatait, külön is szólva a tárgyalásokon felmerült, a a elmúlt dor, "hazánk szovjetunióbeli négy évtizedes fejlődését át- gazdasági együttműködéssel és Borisz Sztukalin a Szov- tekintve emlékeztetett arra, kapcsolatos konkrét tenni­jetunió magyarországi nagy- hogy a közösség tagjai nagy valókról. A miniszterelnök követe fejlődésen mentek keresztül, tájékoztatta Németh Károlyt Nyikolaj Rizskov a dél- gazdálkodásuk minőségileg a szovjet törvényhozás el­előtti órákban a hazai "mű- új szintre emelkedett, jelen- veiben és gyakorlatában a szaki gazdasági, társadalmi tös anyag-műszaki bázist peresztrojka szellemében élet vezető képviselőivel ta- hoztak létre, hatalmas tudo- várhatóan bekövetkező vál­lálkozott a Magyar Gazda- mányos potenciállal rendel- tozásokról is. sági Kamara székházában, keznek, s jelentős vivmá- A szívélyes, elvtársi lég­Az MTESZ és a kamara kö- nyok születtek a szociális el- körű találkozón Németh Ká­zös rendezvényére több mint hátas terén is. Ugyanakkor roly és Nyikolaj Rizskov háromszázan kaptak meghi- kritikusan szólt arról, hogy egyaránt tájékoztatta egy­vást köztük számos vállalat- a hetvenes években csökkent mást az MSZMP és az SZKP vezető és tsz-elnök is. A a szocialista világ fejlődésé- közelgő pártértekezletének nagy érdeklődéssel kísért ta- nek dinamikája. Olyan gaz- előkészületeiről, ennek kap­nácskozás elnökségében fog- dasági automatizmusok léü- csán a politikai intézmény­lalt helyet Grósz Károly mi- ú?k működésbe, amelyek a rendszer továbbfejlesztésé­niszterelnök. Marjai József további fejlődés gátjaivá vei kapcsolatos elképzelések­miniszterelnök-helyettes. Q SZOT elnökségének ülése Szerdán ülést tartott a kumentumhoz fűzött tvéle­Szakszervezetek Országos ményét és szerkesztőbizott­Tanácsának elnöksége. A ságot bízott meg a szakszer­testület megtárgyalta a Ma- vezetek javaslatainak végle­gyar Szocialista Munkáspárt ges megszövegezésével. A <)r:.zfgVf1. ftókezletére ké- g OT elnökróge a közeli szült allasfoglalas-tervezetel. , . A széles körű vitában az napokban nyilvánosságra elnökség körvonalazta a do- hozza állásfoglalását. váltak, nem történt meg a ról. gazdaságok átállítása az ex- A megbeszélésen jelen tenzív fejlődésről az inten- volt Rajnai Sándor és Borisz zív szakaszra. Sztukalin. A kedvezőtlen tendenciák * megújulásra késztetik a szo- Nyikolaj Rizskov és ven­cialista országokat. A Szov- dégiátója, Grósz Károly jetunióban 1985-ben fogai- szerdán délután Budapesten mázták meg az átalakítás nemzetközi sajtókonferen­főbb alapelveit. Ugyanakkor ciát irtott. A két kormány­ez a folyamat nem korlato- fó bevezotó nyilatkozatban zódik csak a Szovjetunióra. értékelte a hivatalos, bará­a szocialista közösség mas tj lál<)gatás orcdmónyeit. országaiban .s keresik a Nyikolaj Rizskov hang­megujulas utjatt. Ez azon- elégedett az ban nem vezet elkulonules- 3 hez, egyszerűen a mindenük (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents