Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-19 / 92. szám

Kedd, Í988, április 19. Hazánkba érkezett Nyikolaj Rizskov (Folytatás az 1. oldalról.) A7. ország helyzetéről, feladatainkról szólva megállapította: fejlődésben lelassult gégéit ~és gazdaságot kell korszerűsíteni és dinamizálni. A másfél évtized alatt felhalmozódott államadósság terheit fokozatosan csökkentve kell a gazdasági és társadalmi élet feszültségeit és ellentmondásait feloldani. A jövőt illetően mégis optimisták vagyunk, mert szocialista társadalmi rendünknek megvannak a szilárd alapjai. Dolgozó népünk alkotó erejére támaszkodva, a párt vezetésével megteremthetők a feltételei annak, hogy szocialista rendszerünk hatékonyan és korszerűen működjön. Egyértelművé vált: társadalmi-gazdasági építőmunkánkban csak úgy érhetjük el a kívánt eredményeket, ha Varsói Szerződés nemzet- melyik területét vegyük is, közi kezdeményezéseinek mindenütt komoly eredmékidolgozásában, cselekvően nyek vannak. Jelentős esefelhasználva sqjátos lehető- mény országaink tudomáeszközeit azok nyos és 'alkotó értelmiségémegvalósításában — hang- nek minden találkozója. Tosúlyozta végezetül Grósz vábbra is állhatatosan keresni kell az integrációs folyamatok elmélyítésének Károly, Nyikolaj Rizskov válaszában elöljáróban köszönetet *tjait-f tökéletesíteni kell a mondott a Magyar Szocia- tapasztalatcserét es a kullista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kormányának a meghívásért, hangsú politikai tevékenység koordinálását. A szovjet—magyar gazdasági kapcsolatokat érintve lyozva: Budapesten az első Nyikolaj Rizskov kiemelte: pillanattól fogva érzik a mindinkább előtérbe kerülbaráti légkört és a vendég- nek az együttműködés halaszeretetet do formái. Erősödik az ipari kooperáció, bővülnek a közA szovjet miniszterelnök vetlen kapcsolatok a termea továbbiakban kifejtette: lg és tudományos kutató kolkontaktusainkat a tartal- lektívák (között, megkezdték másság, a nyíltság, az alko- munkájukat az első vegyes tó munka jellemzi. Ilyen vállalatok. Világosan látjuk szellemben zajlanak le Mi- azonban együttműködésünk hail Gorbacsov és Kádár nehézségeit is, amelyek biidőben es rugalmasan alkal- János találkozói, amelyek a zonyos mértékig elkerülhemazkodunk a gyorsan változó nemzetközi és hazai feltételekhez, ha következetesen és határozottan keressük a sajátosságainknak és adottságainknak megfelelő, célravezető szocialista megoldásokat. A külső és belső egyensúly megteremtése, a korszerű struktúraváltás, a termékszerkezet gyorsabb megújítása, az export fokozatos dinamizálása, a munka termelékenységének érezhető növelése, a termelő alapok korszerűsítése, a tudás, a szellemi alkotó munka fokozottabb alkalmazása a termelésben — ez a reális út, amelyen járnunk kell. Ez teszi lehetővé azt is, hogy foglalkoztató- adatoknak az egysége, ame si, szociálpolitikai, család- és kor kihívásának és a meg- tetlenek a népgazdaság inújulás újabb, a szocialista tenzív fejlődési útra való átgyakorlat által még meg térésének, valamint a gazdanem oldott kérdéseinek ságirányítási rendszer és a megfelelő válaszok közös termelési struktúra átalakíkeresésére ösztönzik orszá- tásának körülményei között, gainkat. Meggyőződésünk Közös érdekünk országaink ma is: szükség van arra, együttműködési mechanizhogy közösen dolgozzunk a szocialista rendszerben rejlő új lehetőségek feltárásán, a szocializmus gazdaságának és társadalmi viszonyainak egészséges fejlesztése, a legmagasabb és leghumánumusának megújítása és rendbetétele. Enélkül nem juthatunk előbbre. Reméljük: jelenlegi tárgyalásaink lehetővé teszik, hogy újabb lépést tegyünk ebbe az irányba. Kétségtelen, hogy nem leifjúságpolitikai céljainkat elérjük. A gazdasági reform soron következő lépéseit öszszehangoltan és programszerűen, a sabb erkölcsi-etikai és esz- het minden problémát kétolmei normák helyreállítása dalú alapon megoldani, és kialakítása érdekében. Szükség van a Kölcsönös Ebben rejlik azoknak a fel- Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenységének gyökeres lyeket a szovjet és a ma- megújítására. E kérdést azogyar nép a maga nemzeti ™>san ítéljük meg magyar sajátosságainak megfelelően barátainkkal old meg. Nyikolaj Rizskov a továbbiakban nagyra értékelte, a nemzetközi kérdésekben is folyamatosan egyeztetett kaocsolauVs'' kérdésekről teljes a nézetazonosság. A nmi nem Vdl KUpCSOldlOS KeraeSeKrol c,-..,j-»,inilSKnn ÜHvö gazdasági mechaniz- s^Só'SSi?^éle h°gy Magyarországgal és a_ gazdaságpolitika SZSlS^ZatSt bekben megújításával, és ami nem kevésbé fontos, az eddigieknél következetesebben kell megvalósítani. A Szovjetunióban kibontaszólva kiemelte: eredményeik, nehézségeik és hibáik realista, szigorúan kritikus elemzése alapján megteremtették a megújulás politikákozó megújulási folyamatot jának elvi alapjait. A megméltaiva megállapította, újulás kiterjed egész társahogy az nagy nemzeti célja- dalmunkra — mondotta —, ink megvalósításához kedve- annak minden területére. Érző külső feltételeket teremt, ről már komoly, őszinte eszPártunk, népünk megkülön- mecsere folyik az újságok böztetett figyelemmel kíséri lapjain, az ipari, mezőgazdaés támogatja az átalakulást, sági üzemekben és Családi a peresztrojkát, amely rövid körben egyaránt. A polémia idő alatt a szocializmus meg- hangulata, tartalma és jelleújulását, az általános társa- ge garancia arra, hogy a pedalmi progressziót is kifeje- resztrojka minden irányban ző, világpolitikai jelentőségű új impulzusokat kap, hiszen fogalommá vált. a vélemények sokféleségé'Az országaink előtt álló ben> a vitákban születik a feladatok lenyegi azonossága forradalmi ata ak.tashoz kölcsönösen érdekeltté tesz szukseges uj gondolkodás, bennünket egymás eredmé- a peresztrojka második nyeiben és sikereiben — szakasza megvalósításának hangsúlyozta. — Szilárd lényege a radikális gazdasámeggyőződésünk: miként gj reform és a társadalmimagyar részről őszintén ki- politikai élet minden szférávánjuk, hogy az átalakítás és jának demokratizálása — a nyíltság politikája a Szov- hangsúlyozta a szovjet korjetunióban mielőbb és minél mányfő, részletesen elemezjelentősebb eredményeket ve az új gazdálkodás eredtudjon felmutatni, úgy szov- menyeit. jet barátaink számára sem A szovjet emberek jóinközömbös a mi reformpoliti- dulattal és tisztelettel fikánk sikere gyelik' hogyan alakul mahanK. siKere. gyar barataink helyzete, és Tisztában vagyunk azzal is, megértést tanúsítanak a tárhogy a megújuláshoz, át- sadalmi és gazdasági stabialakításhoz, céljaink meg- lizáció és kibontakozás valósításához kitartó erőfe- programját megvalósító szitésekre, időre, a teendők magyar kommunisták, dolhiggadt végiggondolására gozók erőfeszítései iránt, van szükség. A kapkodás, Nagyra értékeljük azt a táaz. öncélú, mindenáron va- mogatást, amelyben a maló változtatás ugyanolyan gyar közvélemény a Szovlcáros, mint a tehetetlenség, jotunióban zajló peresztroja mozdulatlanság. kát részesiti. Nagy örömünkre szolgál, Maga az éiet teszi szükhogy a Szovjetunió megujult égéssé országaink ténylepolitikája új távlatokat nyi- ges elvtársi egyenjogúságon tott a nemzetközi viszonyok alapuló sokoldalú együttgyökeres átalakitásahoz, or- működésének gazdagítását, szaguk es a szocia izmus üj hatékonyabb és megbíznemzetkozi tekmtelyenek hat6bb fd-rmákkal Együttgyarapitasahoz. működésünk ma minden — Hazánk, összhangban a magyar és szovjet ember Szovjetunió és a többi szo- számára realitás. Az embecialista ország törekvései- rek közötti kontaktusok bővel, következetesen és fele- vülése, a kölcsönös utazások lősen folytatja nemzetközi megkönnyítése szintén kotevékenységét a békés egy- runk igét:vei. A látogatás más mellett élés elveinek során aláii ásra kerülő doérvény es í t é.séé r t, a kelet— kumentum új lehetőségenyugati párbeszéd és együtt- ket nyit a rokonlátogatásra, működés fejlesztéséért, s a a pihenésre, a gyógykezejövőben is növekvő aktivi- lésre és az ifjúsági turiztássál kíván részt venni a musra. Kapcsolataink bárSzovjetunióban üdvözlik Magyarország nemzetközi ügyekben játszott aktív szerepét, jelentős hozzájárulását a Varsói Szerződés tagállamai egyeztetett külpolitikai kezdeményezéseihez. Az MSZMP közelgő országos pártértekezletének jelentőségéről szólva kifejezte azt a meggyőződését, hogy a nagy jelentőségű tanácskozáson napjaink követelményeinek és a magyar nép szükségleteinek leginkább megfelelő, optimális megoldások születnek. Végezetül további sikereket kívánt a szocialista Magyarország javára végzett munkához. Amerikai támadás iráni fúrótornyok, hadihajók ellen fti Nicosia (Reuter) nek berendezéseit az ameAz Egyesült Államok ha- rikaj erők megsemmisítették di tengerészeti erői hétfőn reggel a Perzsa (Arab)-öbölben megtámadtak két iráni kőolajfúró-berendezést — jelentette az ÍRNA iráni hírügynökség. Az egyik mesterséges kőolajfúró-sziget a szűkszavú jelentés szerint a naponta 30 ezer hordó nyersolajat felszínre hozó Naszr. Hajózási források szerint egy amerikai hadihajó hétfőn rádión távozásra szólította fel a másik megtámadott, Sasszan nevű iráni kőolajfűró-tornyon dolgozó olajbányászokat, 45 percet adva nekik a távozásra. Az amerikai haditengerészet ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó. Hivatalos teheráni szóvivő előző nap cáfolta a Pentagon vádját, hogy Irán fele. j'ős az amerikai .Sámuel Roberts fregatton történt robbanásért. A detonáció következtében 17 tengerész megsebesült. Amerikai részről azt közölték, hogy a fregatt iráni aknára futott, s. hét végi sajtójelentések szerint a Reagan-kor,mány megtorló katonai lépéseket fontolgat. Az iráni szóvivő vasárnap a fregatton történt robbanást „végképp gyanús ügynek", egy újabb „Irán-ellenes összeesküvés részének" nevezte. JTi Washington (MTI) Frank Carlucci védelmi miniszter és William Crowe tengernagy, a vezérkari főnökök egyesített bizottságárak elnöke hétfőn helyi idő szerint korán reggel közös sajtókonferencián ismertette a támadás részleteit. Mint közölték, az amerikai haditengerészet nemcsak a két mesterséges szigetet semmisítette meg, hanem elsüllyesztett két iráni hadihajót is, amely állítólag rakétát lőtt ki egy amerikai hadihajó ellen. A közép-európai idő szerint reggel hét órakor kezdett akcióban hat amerikai hadihajó vett részt, három a Sirri nevű tengeri telepítéisű fúrótornyot itámadta meg, három pedig a Sassan tornyot. Crowe tengernagy szerint nincs amerikai áldozat. A két torony személyzete állítólag elhagyta a léitesítményeketj jmielőtt ,envolna, de az iráni rakétanaszád sorsáról nincs értesülés. Frank Carlucci és William Crowe közölte, hogy amerikai részről befejezettnek tekintik a műveletet. Kiderült azonban, hogy az akciót követően iráni részről rint a támadás végrehajtására Reagan elnök vasárnap este adott parancsot. Az elnök előzőleg legfőbb tanácsadóival folytatott megbeszélést: Frank Carluccival, George Shultz külügyminiszterrel, a vezérkari főnökkel és más munkatársaival. Ezt követően személyesen tájékoztatta a kongállítólag tüzeltek egy kisebb resszus két házának vezeamerikai katonai teherhajó- döntéséről. Reagan nem ra, valamint tüzet nyitót- kérte a felhatalmazást hadtak egy Abu Dzabi közeié- műveletek végrehajtására, ben lévő, amerikai tulajdon. A Fehér Ház véleménye ban lévő fúrótoronyra, Port szerint erre nincs szükség, Mubarak kikötőben pedig nlert egyszeri és korlátozott egy angol tartályhajóra, akcióról van szó. amely súlyosan megrongá- A támadás indoklása az lódott. állítólagos újabb iráni akA Fehér Ház közlése sze- natelepítés. Rádiótelex SZAKSZERVEZET ABU DZSIHADÉS TUDOMÁNY GYILKOSSÁGRÓL Hetfon a Szakszervezetek Országos Tanácsának szék- Izrael vezetése adta ki az házában Gáspár Sándor, a utasítást Abu Dzsihadnak SZOT elnöke és Baranyai (Halil el-Vazirnak), a PFSZ Tibor főtitkár találkozott egyik legnevesebb vezetőjéazokkal a tudományos inté- nek meggyilkolására. A zeti képviselőkkel, akik részt kommandóakcióban közösen vettek a Közalkalmazottak vett részt a Moszad (az izSzakszervezetén belül alakú- raeli titkosszolgálat), az ló tudományos tagszervezet egyik tengeri harci egység létrehozásával kapcsolatos és a hadsereg különleges elképzelések kidolgozásában, akciócsoportja — közölték illetve támogatják ezt az ér- hétfőn délután Jeruzsálemdekképviseleti változtatást. A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy a tudományos kutatás társadalmi megbecsülésének romlása, az e területen dolgozók munkájának leértékelődése ben jól értesült források. ELLENZÉKI ERÖK, MENEKÜLTEK, TANÁCSKOZÁS Pakisztánban hétfőn tajogos elegedetlenseget keltett „ácskozást tartottak a kabua kutatok körében. Éppen H kormóny eiien küzdő fegyezert a szakszervezeti moz- veres csoportok képviselői. A galom belső megujulasanak a kormányellenes erők közletudományos dolgozok hate- ménye szerint a résztvevők konyább képviseletét is szol- egy >iideig]enes kormány" galnia kell. létrehozásáról tárgyaltak. Megállapodtak: a lehető legGETTÓFELKELÉS ÉVFORDULÓJA Hétfőn Varsóban ünnepélyes keretek között felavatták azt az emléktáblát, amelyet a varsói gettóból a trebrövidebb időn belül csoportokat indítanak Afganisztánba, hogy „biztonságos helyet" találjanak a testület megalakításához. Az afgán ellenzéki linkai haláltáborba szállított szövetség korábban már mintegy 300 ezer zsidó em- többször is elutasította Nalékére állítottak. Az ünnepé- dzsibullah afgán államfő lyes aktus, amelyen a len- felhívását egy koalíciós korgyei társadalmi és politikai mány létrehozására, s eheélet számos vezető személyi- lyett olyan átmeneti kabinet sége is részt vett, a varsói felállítását szorgalmazta, gettófelkelés 45. évfordulója amelyből kimaradna az oralkalmából rendezett ünnep- szágot jelenleg kormányzó ségsorozat egyik fő esemé- Afganisztáni Népi Demokranye volt. ' tikus Párt. A nyilvánosság a demokrácia lényegi eleme Mostanság nálunk szinte mindenki kritizálja a tömegkommunikációt: elégedetlen vele a politika, az olvasó, a hallgató és a nézö éppúgy, mint az újságíró. Mindenki többet mást és másként vár a valóságot tükrözni hivatott sajtótól, de egyben mindenki egyetért: teljesebb tájékoztatást szeretne. Ám nem kapja (kaphatja), mert sokszor és sok helyütt előfordul (sőt helyenként „bevett gyakorlat"), hogy a tájékoztatást, a nyíltságot, az őszinteséget, a nyilvánosságot rosszul értelmezők, úgymond, „visszatartják" az információt. A korlátozás indoka, magyarázata pedig rendszerint az szokott lenni, hogy felesleges az „üggyel felborzolni a kedélyeket", idegesíteni a népet; lejáratni (?) embereket; netán az, hogy „ezt a közvélemény úgyse érti", nem elég felnőtt hozzá . . . stb. stb. A tájékoztatástól „megkímélt"-ek pedig éppen azon mérgelődnek, elégedetlenkednek, hogy gyereknek (netán süketnek és vaknak is) nézik őket. S közben megteremnek hallomásból a pletykák, a híresztelések. Amiknek pedig a hírrel, a nyilvánossággal elejét lehetett volna venni. Ha itt és most szembe tudnánk nézni a valósággal. Ha megértenénk végre, hogy a jelenlegi helyzetből való kilábalás, a társadalmi-gazdasági kibontakozás, .s az ehhez szükségesek, a politikai intézményrendszer reformja, a gazdasági szerkezetváltás, a párt tevékenységének megújítása elképzelhetetlen a nyilvánossághoz való újszerű viszony nélkül. Amihez meg kel) szüntetni a régi beidegződéseket, reflexeket, „kézi vezérléseket" meg kell változni állami és társadalmi vezetőknek, az apparátusban dolgozóknak és újságíróknak egyaránt. Túl kell lépni az eddigi gyakorlaton. A szándék megvan ehhez, a helyzet pedig megérett erre. A szándék és a tradíciók segíthetnek abban, hogy a nyilvánosság, a nyílt tájékoztatás mához és holnaphoz is méltó értelmezéséhez, a politikai nyilvánosság gyakorlásához mindenki hozzátehesse a maga részét. Ezért szerveztek az elmúlt hét végén Debrecenben országos szakmai vitát az MSZMP KB agitációs és propagandaosztálya, a Magyar Politikatudományi Társaság tájékoztatási szakosztálya, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a* MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága. A Politika és nyilvánosság címmel rendezett eszmecserén politikusok, tudományos kutatók, pártmunkások, tömegkommunikációs szakemberek, újságírók mondták el véleményüket a témáról, közelítették meg a gyakorlat felől a terület legfontosabb tennivalóit. foglalkoztak behatóan a társadalmi nyilvánosság, a politikai nyilvánosság és a sajtónyilvánosság kérdéseivel. Három szekcióban számos felszólaló fejtette ki, hogy a késztetés a nyilvánosság fejlesztésére nem holmi taktikai lépés, hanem a reformstratégia többi tényezőjével egyenrangú elem. Az első szekcióban azokról a hatalmi és strukturális kérdésekről esett szó, amelyek befolyásolják a politikai nyilvánosságot. Leszögezték — egyetértve a vitadokumentum megállapításával —, hogy a nyilvánosság a politikai intézményrendszer működésének legfontosabb követelménye, a demokrácia lényegi eleme. A politikai intézményrendszer továbbfejlesztésének, megújulásának azt kell elősegíteni, hogy a nyilvánosság szélesebb körű legyen, teljesebben érvényesüljön. Szorgalmazták, hogy a politikai nyilvánosság mai magyar gyakorlata legyen kritikai elemzés tárgya, és mielőbb kövessék ezt a megfelelő változtatások. Ugyanakkor a jelenlevők a társadalmi nyilvánosság megfelelő értelmezésének elméleti kimunkálását is szeretnék. A politikai intézményrendszer és a társadalmi nyilvánosság kérdését vitató szakemberek arra mutattak rá, hogy a reformfolyamatban milyen kiemelkedő fontossága van a nyilvánossságnak. A politikai rendszer társadalmi környezetben működik, innen kapja a hatásokat, a feladatokat, a megoldásukhoz szükséges erőket. A politikai rendszer és környezet közötti állandó érintkezés, a kölcsönhatás megléte a politikai rendszer számára létszükséglet A társadalomból — a megfelelően tájékoztatott és tájékozott közegből — érkező visszacsatolás újabb mozgásokat döntéseket olykor a régieket átértékelő intézkedéseket indukál, tesz szükségessé. A politikai rendszeren belül ez a mechanizmus azonban csak akkor p