Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-19 / 92. szám

Csütörtök, 1988. április 21. 77 Divat­bemutató N.igy László felvétele Nagy sikerű divatbemutatót rendezett tegnap a tcehnika házában két szegedi vállalat. A Szegedi Ruhagyár által gyártott és a Déltex boltjaiban máris kapható modelleket nemcsak a csinos manökenek miatt tapsolta meg a népes közönség Á kétszintű bankrendszer első éve Az első év tapasztalatait Bakó Edéné, az MNB fő­osztályvezetője összegezte a Közgazdasági Társaság leg­utóbbi szakosztályi ülésén. Megállapította, hogy noha a kötelező tartalék mértékét, a szabályozás tartós elemé­nek kell tekinteni, ehhez képest ez tavaly többször is változott; az MNB az év elején tovább szigorított, majd idén márciusban ismét lazított a szabályozáson. Ami a kamatláb-pofitikát illeti, a felszabadulás óta először került sor nálunkl annak liberalizálására. A tapasztalatok azt mutatták, hogy ellentétben a korábbi feltételezésekkel, a kamatok a magyar viszonyok között nem szabályozzák alapvető­en a hitelkeresletet. Amikor a pénzügyi kor­mányzat úgy ítélte meg, hogy a szükségesnél több pénz van a gazdaságban, és ezért pénzkivonást hajtott végre, igen nagy feszültsé­gek keletkeztek. Ez részben azzal magvarázható, hogy a bankok betét—hitel pozíciói, tőkeellátottsága eltérő, illet­ve? a jegybank bizony túl optimistán ítélte meg a pénzpiac kialakulásának le­hetőségét Hogy mindezek után mi várható az, idei évben? A Magyar Nemzeti Bank fő­osztályvezetője szerint az. Tavaly, január else­jén, a Magyar Nemzeti Bank, 5 kereskedelmi bank, 12 szakosított pénzintézet, 2 vegyes tulajdonú bank, az Ál­lami Fejlesztési . Inté­zet, az OTI* és a taka­rékszövetkezetek, vala­mint a két biztosítótár­saság részvételével kezdte meg működését hazánkban a kétszintű bankrendszer. 1988. évi terv lényegében a tavalyihoz hasonló követel­ményeket támaszt a pénz­ügyi szabályozással szem­ben. Ugyanakkor sürgető igény, hogy felgyorsuljon a bank­rendszer továbbfejlődése. Az MNB főosztályvezetője sze­rint e munkának még két­harmada hátra van, hisz olyan területen kell tovább­lépni, mint a lakásfinanszí­rozás, a költségvetés reform­ja, a lakossági és a bank­szféra összekapcsolása, hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki. Bakó Edéné szerint a bankrendszerre az idén jó­val nagyobb felelősség' há­rul majd, mert a kormány­zat figyelmét az adórend­szerből fakadó új problé­mák és a költségvetési re­form előkészítése köti le, igy kevesebb ideje és ereje lesz a mindennapi pénzügyi irányítás konfliktusainak megoldására. Abban nem volt vitaj a központi jegybank és a hi­telbankok között, hogy pénzszűkítést kell végrehaj­tani a gazdaságban — mon­dotta Puskás Sándor, az Or­szágos Kereskedelmi és Hi­tel Bank vezérigazgató-he­lyettese, utalva a közelmúlt kritikus időszakára, ám eltérő volt a vélemény a szűkítés ütemét és mértékét illetően. Nincsenek megbíz­ható adatok arról, valójá­ban mennyi pénzre is van szüksége a gazdaságnak, s az is bebizonyosodott, hogy nem sikerült a kereskedel­mi bankok útján szabályoz­ni a forgalomban levő pénz­mennyiséget. Egy jól működő, hatékony monetáris szektornak — szögezte le Terták Elemér, a Magyar Hitel Bank főosz­tályvezetője — segítenie kell a források leghatéko­nyabb elosztását azáltal, hogy azokat a legjövedel­mezőbb területekre csopor­tosítja át, másrészt biztosí­tania kell, hogy a pénz- és a hitelkínálat olyan növeke­dést tegyen lehetővé, amely nem veszélyezteti a gazda­sági egyensúlyt és nem ger­jeszti uz inflációt sem. Arakról, áruellátásról Az árak alakulását, az áru­ellátást figyelő szolgálatot működtet február óta a Fo­gyasztók Országos Tanácsa. A FOT aktivistái — a nép­frontbiz.ottságok bevonásá­val — 18 megye 138 települé­sén vizsgálták a helyes áral­kalmazást. A tapasztalatok szerint az élelmiszer-kereskedelem­ben és a vendéglátóiparban az áruk jelentős részét érin­tő, többszöri ármódosítást követően kiegyensúlyozottá vált a helyzet. Az iparcik­keknél, különösen pedig a ruházati kereskedelemben viszont a folyamatos ármó­dosítások még márciusban is nehezítették a kereskedelem munkáját. Az élelmiszer-kí­nálat színvonala februárhoz képest javult, azonban to­vábbra is gyakoriak a kifo­gások. A tökehúsok minősé­ge nem áll arányban az árukkal, ugyanis a húsbontás nem felel meg a szabvány követelményeinek. A fo­gyasztók sérelmezik, hogy a gyengébb minőségű, rosszul bontott húsokat a jó minő­ségű termékekkel azonos ár­ban hozzák forgalomba. Szorgalmazzák, hogy az ilyen termékeket külön kereske­delmi egységben, olcsóbban árusítsák. Kedvezőbb kép alakult ki az. elmúlt hetekben az ár­feltüntetésekkel, árjelölések­kel kapcsolatban. Igaz ugyan, hogy sok termék — például a poharas készítmények — csomagolóanyagán a régi ár szerepel, de az üzletek át­árazással, jelölőtáblák alkal­mazásával gondoskodtak a jobb áttekinthetőségről. Vál­tozatlanul hiányos az olcsóbb termékek választéka, például a csirkeaprólék, csirke far. hát több városban gyakran hiányzik az élelmiszerüzle­tek pultjairól. Meglehetősen szűkös a ve­gyi áruk kínálata. Előfordul, hogy egy-egy településen nem kapható belföldi papír­zsebkendő, alufólia, Amodent fogkrém. Az ezeket helyette­sítő termékek jóval drágáb­bak. Sok a bizonytalanság a csecsemő- és gyermekruhá­zati cikkek, gyermekcipők árának megállapításával kapcsolatban. Szűkült a kí­nálat fehérnemükből, alsó kötöttárukból, harisnyából, zokniból. Nem javult az ellá­tási helyzet a tartós fogyasz­tási cikkek körében. Tovább­ra sem tudja a kereskedelem kielégíteni a hűtőszekrények, illetve a fagyasztószekrények iránti igényeket. Az ipar — mint például Nógrád megyé­ből jelezték — e termékek ­müködik, ha ehhez megvan a jól ki­épített nyilvánosság. Olyanfajta, amit nem lehet pótolni megszervezett, mesterségesen áramoltatott informá­ciós láncokkal. Manapság hazánkban a modernizáció fejlődésének abba a szakaszába érkeztünk, amikor a nyil­vánosságot nem lehet pótolni meg­szervezett információgyűjtéssel. Ha a társadalomban meglevő alkotó ener­giákat felszínre akarjuk hozni, hasz­nos cselekvést akarunk kibontakoz­tatni, akkor a nyíltabb információ­áramlás elengedhetetlen. A vitaveze­tő, a plenáris ülésen bevezető elő­adást tartó Kulcsár Kálmán, az. MTA főtitkárhelyettese úgy fogal­mazott, hogy ,,A tömegkommuniká­cióval összefüggésben is alapvető, hogy kibontakozzon a politikai rend­szer saját működési szabályozása. Nem elég prédikálni a nyilvánosság­ról, az érdekről, a részvételről, ha ennek a valóságos gyakorlata nem teremtődik meg. Mindez nagyon je­lentős mértékben összefügg a politi­kai kultúrával, a politikai kultúra milyenségével." A nyilvánosság a reformfolyamat­ban kiemelkledő jelentőségű, meri s'egithet abban, hogy a megfelelő tá­jékoztatás hozzájáruljon a változta­tások szükségességének elfogadásá­hoz, a programalkotáshoz, a cselek­vésre ösztönzéshez. Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára a tanácskozáson mondott beszédében azt hangsúlyoz­ta: „Arra törekszünk, hogy minél többen beleszóljanak a programal­kotásba. Vegyék tudomásul az em­berek : értük készül, nélkülük nem valósítható meg, és mihamarabb át kell térni a 'cselekvésre, Mindettől a nyilvánosságnak, mint eszköznek a szerepét nem lehet elvonni... A párt vezető szerepe abban nyilvánul­hat meg, ha állandóan párbeszédben van a dolgozó lakosság többségével, és egy irányba tudja mozgatni, ké­pes megújulni és felülvizsgálni poli­tikáját. Itt találkozik a politika és a sajtó nyilvánossága. Egeszséges ve­zető szerep nemi .valósulhat meg kommunista újságírás nélkül." Aminek ugyanúgy meg kell újul­nia, mint a politikai intézményrend­szernek. Erről a legtöbb szó a ta­nácskozás harmadik szekciójában esett, ahol a tömegkommunikációs nyilvánosság mai szerepével foglal­koztak, a gyakorlat oldaláról közelít­ve a teendőket. Azt hangsúlyozva, hogy a sajtónyilvánosság több, mint tájékoztatás: a demokratikus politi­kai gyakorlat nélkülözhetetlen eleme. Ugyanakkor a társadalmi ellenőrzés eszköze, s mint ilyen, sokat tehet egy űj, közmegegyezésen alapuló társada­lomért. A politikai, gazdasági viták, intézkedések, teendők megismerteté­se, elfogadtatása legfontosabb tere­pe a sajtónyilvánosság, a tömegtá­jékoztatás, aminek át kell alakulnia. Azon az alapon, hogy a sajtónyilvá­nosság társadalmi érdek, a politikai beavatás, a politikai részvétel a tár­sadalmi ellenőrzés lényeges eleme. A sajtó tehát partner legyen a társadal­mi érdek alapján, s ne kiszolgáló. Olyan partner, aminek folyamatos és közvetlen a kapcsolata a politikai in­tézményrendszerével, annak vezetői­vel szakadatlan párbeszédet folytat, igvekszik beavatottá és beavatóvá válni. Sok szó esett arról, hogv a sajtó tájékoztató funkcióját kell erő­síteni. elsődlegessé tenni az infor. mációt, A tájékoztatás normája a hitelesség és gyorsaság együtt legyen. Ehhez változtatni szükséges, korsze­rűsíteni kell az eddigi szemléleten és gyakorlaton. Lehetővé tenni és meg­követelni, hogy az újságírók az eddi­ginél mélyebben ismerjék és értsék, támogassák a politikát, igazi partneri viszonyt kialakítani a politikai veze­tés és a tömegkommunikációs szak­emberek között. S megteremteni az ehhez szükséges feltételeket is. Meg­értve, hogy a magyar sajtónyilvános­ság gyökere a magyar reformpoliti­ka. Ami nem valósulhat meg társa­dalmi közmegegyezés és nyilvánosság nélkül. A nyilvánosság teljesebbé tételére van szükség. A párton belül a korlátján, a teljes nyilvánosságnak kell megvalósulnia, minden „sarkí­tás"-t, hézagosságot, lassúságot fel kell számolni. Az egész nemzetet érintő kérdésekben is teljes körűnek kell lennie a nyilvánosságnak. Sem­mit sem szabad elhallgatni, ami minden állampolgárra vonatkozik — csak úgy lehet kialakítani — konst­ruktív viták segítségével — az űj közmegegyezést, amit a jövőben a megreformált, az érdekek kifejezésé­re és érvényesítésére alkalmas politi­kai intézményrendszernek kell nap mint nap megteremteni, s amiben nagy szerepe lesz a nyilvánosságnak. A társadalmi nyilvánosságot megva­lósító feltételrendszernek, a sajtó­nyilvánosságnak is. Aminek megvál­tozását, megújulását a debreceni ta­nácskozás után joggal várhatja min­den politikus, újságíró és olvasó. Ha­marost el kell következnie annak az időnek, amikor nem az egymásra mu­togatós és az elégedetlenség lesz majd a jellemző. Szabó Magdolna re nem fogad el megrende­lést. Tartós hiánycikknek bizo­nyult Komárom, Szabolcs­Szatmár, Győr-Sopron me­gyében és Budapesten az el­múlt hetekben az olcsóbb, 21 900 forintos színes televí­zió. Helyette 27 900, illetve 25 500 forintért kínálnak Vi­deoton színes televíziókat. Országszerte hiánycikk az automata mosógép, a radiá­tor, s hosszú ideje nem lehet neoncsőhöz jutni például Nógrád megyében. Sajnos ma is akad arra példa, hogy a nagykereskedelem árukap­csolást alkalmaz a kiskeres­kedelmi vállalatoknak törté­nő szállításoknál. Például a Mobil Kereskedelmi Vállalat három Simson motorkerék­párhoz egy ETZ motorkerék­pár átvételét követeli meg. Súlyos hiányok mutatkoznak bútorokból, még a tavalyi megrendeléseket sem tud­ták teljes mértékben kielégí­teni. Hasonló a helyzet a gáz­és a szilárd tüzelésű tűzhe­lyek esetében is. A legnagyobb mértékű el­térések a szolgáltatások dijai között tapasztalhatók. Tatán például a szilárd tüzelőanyag szállításáért mázsánként 10, illetve 20 forintot számítanak fel, ugyanez a szolgáltatás Sopronban 50 forintba kerül. A férfi és a női fodrászat di­jai általában a budapesti át­lag alatt maradnak 10—30 százalékkal, de Szigetszent­miklóson, Balatonfüreden a fővárosi díj másfélszeresét kérik a vendégektől. A sze­mélygépkocsi-javítás költsé­gei — motorrevízió, olajcse­re elvégzése esetén — 4—500 forintos különbséget mutat nak településenként. Sok he­lyütt — például Püspökla­dányban, Tiszavasváriban — nincs vállalkozó gépkocsimo­sásra. Gyakran elégedetienel; a megrendelők a textiltisztí­tási szolgáltatásokkal. E té­ren kedvezőek a tapasztala­tok Nógrád megyében, ahol a megyei Patyolat vállalat az erős forgalom-visszaesés mi­att 17 forintról 18 forintra csökkentette a kilós mosás díját. Nincs elegendő tetőfedő, illetve falazóanyag, kicsi a választék kerámiaburkoló­anyagokból, s az ország je­lentős területein nem kapha­tó az épületüvegezéshez nél­külözhetetlen síküveg. Szegé­nyes a fenyőfűrészáruk mé­retválasztéka, s a fűtési és vízvezeték-szerelvényekből, -berendezésekbűi is kevesebb van a boltokban a szükséges­nél. Szolnok. Csongrád, Vas. Nógrád és Szabolcs-Szatmár megyében megnehezíti a ma­gánépítők dolgát, hogy hiá­nyoznak az üzletekből az ol­csóbb hazai szelepek, csapok, csaptelepek. Békés játékok Az Országos Béketanács Ifjúsági Bizottsága, a KISZ Csongrád Városi Bizottsága és a Daloló Békeklub ma­gyar játékpályázatot hirdet. A pályázat célja olyan játékok — elsősorban szá­mítógépes — kidolgozásának és elterjesztésének támoga­tósa, amelyek tartalmukban az együttműködést, az al­kotást, nem pedig a rom­hclást, az agresszivitást, a háborúsdit /szolgálják. A pályázatra három kategó­riában küldhetők be játé­kok, ötletek, tervek: I. kész számítógépes játékprogra­mok kazettán vagy lemezen; II. játékötletek (szinopszi­sok). 'tehát a jó ötleteket is elfogadják, ha valaki kellő tudás vagy megfelelő gép htónyában programmá írni vagy a nem számítógépes játékot elkészíteni nem tudja; III. már kész —nem csak számitógépes — játé­kok, bármilyen régen is készülhettek, tehát vállala­________ tok, szövetkezetek, kisipa­rosok is pályázhatnak. A pályázaton kor,határ nélkül minden magyar ál­lampolgár és a határainkon túl élő magyarok is részt vehetnek. A pályamunkák jeligések, ezért kérjük, hogy a pályáz'ó lezárt borítékban mellékel­je a nevét és pontos címét, életkorát. A pályázatot szak­emberekből és társadalmi szervezetek képviselőiből álló zsűri értékeli. Az első két kategória összdijazására 30 ezer forint áll rendelke­zésre, a harmadik kategó­riában a zsűri plakettdija­kót ad ki. A pályázat beküldési ha­tárideje: 198 8. május 20. Cim: KISZ Csongrád Városi Bizottsága, Csongrád, Kos­suth tér 9—U. 6640. Tele­fon. 63-31-201. A díjkiosz­tásra 1988. június 4-én, kerül sor, a legjobb alkotá­sok készítőit számítógépes beketatálkozón látják ven­dégül a rendezők. Megszűnt az árvízvédelmi készültség A Szigetközben hétfőn megszüntették az elsőfokú árvízvédelmi készültséget. A kora tavaszi áradások miatt a Duna Rajka és Vé­nek közötti szakaszán volt leghosszabb ideig, pontosan egy hónapig érvényben az árvízvédelmi készültség. Tizennégy napig másodfokú, 16 napig pedig elsőfokú ké­szültség közepette teljesítet­tek szolgálatot a szigetközi gátakon a vízügyi dolgozók. A másodfokú belvízvédelmi készültséget is megszüntet­ték a Rába alsó szakasza mentén, a Szigetközben é; a Hanságban azonban, ahol még 2100 hektárt borít bel­víz, a készültség továbbra is érvényben .maradt. Még a tavasz, majd pedig a kora nyár folyamán további je­lentős áradások várhatók a Dunán. 1965 óta ugyanis a'í elmúlt télen esett a legtöbb hó az Alpokban, a folyó vízgyűjtő területén. Mirelit-export A MIRELITE Külkeres­kedelmi Közös Vállalat exportja az év első három hónapjában harmadával na­gyobb volt, mint a január 1-iévei megszűnt hűtőipari tröszté, az elmúlt év azo­nos időszakában. A na­gyobb forgalmat részben a jó piaci munkával érték el; különösen zöldségfélékből értékesítettek többet az idén az észak-európai országok­ban. így Norvégiában és Svédországban. Egyes ter­mékeket, például morzsolt csemegekukoricát és zöld­borsót elönyösebb áron si­került értékesíteni. *

Next

/
Thumbnails
Contents