Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-19 / 92. szám

VILÁG PROLETÁR JAíf EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Biotechnológia kétségek között A Központi Statisztikai Hivatal Csongrád Megyei Igazgatáságának szakembe­rei az elmúlt hónapokban 90 gazdálkodó szervezettől gyűjtöttek adatokat a bioló­gia gyakorlati alkalmazásá­ról. A Dél-Alföldre fokozott szerep vár az 1983-ban meg­hirdetett biotechnológiai kormányprogram megvalósí­tásában. Ebben a térségben ennek a tudományágnak a fejlődése már meghaladta sok más műszaki tudomá­nyét. A KSH nemrégiben megjelent kiadványa a ku­tatások és termelési alkal­mazások helyzetét, valamint a fejlesztési lehetőségeket tekinti át. Csongrád megyében is ne­hezen válnak a biotechnoló­giai kutatások eredményei gyakorlattá. A sikeresen ki­kísérletezett eljárások a gaz­dasági érdekeltség vagy a kockázatvállalási készség hiánya miatt nem kerülnek a termelésben alkalmazás­ra. A szűkös pénzügyi lehe­tőségek visszafogják az egye­lőre bizonytalan kimenetelű új gyártási eljárások szé­les körű elterjedését. Pedig a szakemberek szerint egyes megoldások jelentős expor­tot vagy mai import kivál­tását eredményezhetnék. A szerkezetváltás igény az élelmiszer-gazdaságban is. Ennek egyik eszköze lehetne a biotechnológia gyorsabb terjedése. Az idén csökkentek — mégpedig nem kis mérték­ben — a kutatásra rendel­kezésre álló források. Jelen­tós korlátozó tényező to­vábbra is a biotechnológiai — mint műveltségi — kul­túra hiánya. A megyében három kuta­tóintézetben, három egye­tem és egy főiskola külön­böző tanszékein végeznek régebb óta kísérleteket ás értek el eddig is elismerésre méltó eredményeket. Az MTA Szegedi Biológiai Központjában közel két év­tizede kezdődött a kutató­munka. Jelenleg öt intézet dolgozik e terület témáin. Az SZBK zömmel alapkuta­tásokat vállal, a feladatok kiválasztásánál azért figye­lembe veszik a hazai alkal­mazott kutatások igényeit. Elsősorban az élelmiszer­gazdaság és a gyógyszeripar gondjainak megoldásához nyújtanak segítséget. Húsz kutató foglalkozik a szoro­sabban értelmezett biotech­nológiával. A másfél évtize­de elkezdett növényisejt-kí­sérleteken keresztül eljutot­tak a sejtszövettenyésztés technikájához. Ez a mód­szer ma már széles körben a növénynemesítésben és a termelésben alkalmazott el­járás. A világon elsőként a Nö­vényélettani Intézet sejtge­netikai csoportjának sikerült szövettenyésztési módszerek­kel a gyomirtó szereknek el­lenálló mutáns növényeket létrehozni. Így született több új búzafajta is. Biztató eredményeket értek el a kukorica hideg- és száraz­ságtűrésének javításában és a rovarpusztitó fonalférgek­kel kapcsolatos kutatások­ban. Az alapkutatási szint­nél tartanak az állati sej­tekkel és szövetekkel kap­csolatos génmanipuláciás kí­sérletek. A Biofizikai Inté­zetben olyan baktériumtör­zset különítettek el, amelyet a biogáztermelésben hasz­nosíthatnak majd. A Gabonatermesztési Ku­tató Intézetben 7-8 tudós dolgozik biotechnológiai té­mákon. Legjobb eredmé­nyeiket a búzanemesítésben érték el. Hasznosítható ered­ménnyel biztatnak a növe­kedésszabályozó anyagok ha­tásának vizsgálatai, a táp­anyag-hasznosítással és a tápanyagellátás hasznosítá­sával kapcsolatos kísérle­tek. A Zöldségtermesztési Ku­tató Intézet makói állomása a vírusmentes hagyma-sza­porítóanyaggal végez kutatá­sokat. Az Élelmiszeripari Főis­kolai Karon elsősorban a termelőüzemek gyakorlati igényeihez igazodó vizsgá­latokkal foglalkoznak. Pró­bálkoznak egyebek között a vágóhídi vér többirányú hasznosításával, a biofilter baktériumszűrő technológiá­ba illesztésével. A JATE Kolloidkémiai Tanszékén a mikrobiológiai lebontáson alapuló szenny­víztisztítás lehetőségeit ku­tatják. Vizsgálják a gyökér­gümők nitrogénkötő bakté­riumait is. A Növényélettan Tanszéken a növekedéssza­bályozó anyagok gabonafé­lékre gyakorolt hatásával kísérleteznek. Próbálnak ste­ril napraforgót is előállíta­ni növényi hormonkezelés­sel. A Mikrobiológiai Tan­szék kutatási témái között szerepel a talajlakó fonalas­gombák hatásmechnizmusá­nak elemzése. A SZOTE tudósai egy-egy speciális probléma megoldá­sához nyújtanak segítséget. A Biokémia Tanszék például az izomerősítő anyagokat vizsgálja. Az intézmények költség­vetésének reálértéke egyre csökken. A külföldi szakiro­dalom, a vegyszerek, az alapanyagok és a legfejlet­tebb műszerek beszerzése erősen korlátozott. A kuta­tók keresik a külső megbí­zásukat a személyes jöve­delmük bővítésére, és az in­tézetek legalább elégséges szintű fenntartására. A me­gyében egymástól szerveze­tileg elkülönülten dolgozó kutatóhelyek 600 témakör­ben vizsgálódnak. Eddig a koordinációt felvállaló bi­zottságok megfelelő megol­dást biztosító hatáskörrel és apparátussal sem rendelkez­tek. A piaci viszonyok sem képesek szabályozni a ku­tatási tevékenységet. Kevés gyakorlati szakem­ber tartja szemét a kutató­kon. Hiányzik a működö fo­lyamatból az a láncszem, amely menedzseli, finanszí­rozza a kidolgozott eljárá­sok gyakorlati bevezetését. Anyagi ösztönzés, érdekelt­ség nélkül minden közvetítő szervezet hatástalan marad. Hiányzik az átmenet az alapkutatás és a termelés között. Ez az a terület, amit fejlesztő kutatásnak neve­zünk. A probléma áthida­lására alakult meg 1985-ben a megyei pártbizottság mun­kabizottságaként a Bitekob, és vele szinte egy időben a Biotechnika Rt. Sokat se­gíthetnének a különböző ter­melési rendszerek is. A bio­technológiák gyakorlati al­kalmazása ma sem éri el azt a szintet, ami a térség tu­dományos eredményeiből és lehetőségeiből következhet­ne. A rövid távon való gaz­dálkodás gyakorlata nem kényszeríti az üzemeket olyan stratégia kialakításá­ra, melyben a jövedelmező­ség javításának forrása a kutatási eredmények hasz­nosítása lenne. Csongrád megyében most három szövettenyésztési la­boratórium működik. A leg­nagyobb a Domaszéki Sző­lőfürt Szakszövetkezetben. Itt burgonyát, szőlőt, ger­berát, banánfát és zöldspár­gát szaporítanak steril kö­rülmények között. Terme­lésük szinte teljesen export­ra kerül. A makói labora­tórium vörös- és fokhagy­ma-mikroszaporítást végez. A Szentesi Termál Mgtsz labora szegfű- és gerbera­szövettenyésztésre rendez­kedett be. Az állattenyésztésben a Szegvári Puskin Mgtsz-ben foglalkoznak a legkorsze­rűbb szaporodásbiológiái el­járásokkal. Megtermékenyí­tett petesejteket ültetnek át Hasonló munkát végeznek a vásárhelyi Rákóczi és a Mindszenti Lenin Mgtsz-ben A biotechnológiának csak a tágabb értelmezésébe szo­rítható be néhány más, a megyében létező eljárás. A Pankotai ÁG húspépet ké­szít takarmánynak. A Sze­gedi Konzervgyárban rövi­desen indul a húsos csont takarmánnyá való feldolgo­zása félüzemben. A Tejipa­ri Vállalat a krémfehér sajt melléktermékéből kíván tej­cukrot hasznosítani. A Desz­ki Maros Tsz-ben biohu­musz-kísérleteken dolgoz­nak. Több helyen készül gi­lisztahumusz. Különleges iszapkezelő technológiát al­kalmaz a szennyvíztisztítás­ban a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát és a Szen­tesi Baromfifeldolgozó Vál­lalat. Az üvegházi molytetű elleni védekezés bevált mód­szere a fürkészdarázs elter­jesztése. A jelenlegi helyzet sokat javulhat a Biotechnika Rt. új fejlesztőlaboratóriumának átadásával. A költségvetés minden ésszerűségen túl­menő lefaragása viszont ag­gasztó, és gyökeresen el­lentétes a kormányprogram ezen mondatával: „A kor­mány gondoskodik a kiemel­kedő színvonalú hazai alap­és alkalmazott kuktatások művelésének feltételeiről." B. I. Hazánkba érkezett Nyikolaj Rizskov Megbeszélés, koszorúzás, plenáris tárgyalásf díszvacsora Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Kommunista I'ártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke hétfőn hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett. A szovjet kormányfő — akit magyar­országi útjára elkísért felesége is — a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Miniszterta­nács meghívásának tesz eleget. A magas rangú szovjet vezetőt Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, kereskedelmi mi­niszter, Berecz Frigyes ipari miniszter, Horn Gyula kül­ügyminisztériumi államtit­kár, Berényi Lajos, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese fogadta a magyar és szovjet zászlócsokorral díszített Ferihegyi repülő­téren. A fogadtatáson jelen volt Rajnai Sándirr, hazánk moszkvai és Borisz Sztuka­lin, a Szovjetunió budapes­ti nagykövete. Üttörők vi­rágcsokrokkal kedvesked­tek a vendégeknek, akik a fogadtatás után szállásukra indultak. A délelőtti órákban Grósz Károly és Nyikolaj Rizskov vezetésével magyar—szovjet plenáris kormányfői tárgya­lások kezdődtek a Parla­mentben. A magyar tárgyaló­csoport tagja volt Marjai József, Horn Gyula, Berényi Lajos és Rajnai Sándor. Szovjet részről Alek&zej Antonov miniszterelnök­helyettes, Nyikolaj Pugin gépkocsi ipari miniszter, Anatolij Kovaljov, a kül­ügyminiszter első helyette­se, Anatolij Lukasov, az ál­lami tervbizottság elnök­helyettese és Borisz Sztu­kalin ült a tárgyalóasztal­hoz. A tervezett időtartamot jóval meghaladó, a kora délutáni órákra is áthúzódó kötetlen légkörű megbeszé­lésükön a magyar és a szovjet tárgyalópartnerek mindenekelőtt országaik belső helyzetéről adtak ké­pet, s értékelték a kétoldalú kapcsolatok alakulását. Nyikolaj Rizskov az át­építés folyamatának elmúlt hároméves időszakát érté­kelve hangsúlyozta, hogy a kezdeti nehézségek ellenére a társadalom életének min­den szintjén megmutatkoz­nak már a következetes re­formlépések első gyümöl­csei. A gazdaságirányítás, a gazdálkodás korszerűsítésé­nek egyes állomásait olyan jelentós lépések fémjelzik, mint például a szocialista vállalatokról szóló torvény megalkotása, a szövetkezeti törvény előkészítése, az új Berlini pártküldöttség Helmut Müllernek, a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága tagjá­nak, a Berlini Pártbizott­ság .másodtitkárának veze­k'sével tegnap pártdelegáció érkezett Budapestre. A kül­döttség .tagjai Brigitte Fischer, a Hellers Dorf ke­rületi PB első titkára, Orth Henry, a Lakk. Kombinát csoportvezetője, a Berlini Pártbizottság tagjai és Die­ter Frömter külügyi refe­rens. A delegáció az MSZMP Budapesti Bizottsága meg­hívására négy napot tölt a fő varasban. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Jassó Mihály, a Budapesti Partbizottság titkára fo­gadta. önelszámolási rendszer be­vezetése. Az idén január el­sejétől a vállalatoknak már 60 százaléka tért át a gaz­dasági tevékenység elszá­molásának erre az új rendsze­rére. Az elért eredményekre alapozva az immár második szakaszába lépő peresztrojka most mindenekelőtt a de­mokrácia, a nép széles ré­tegeinek cselekvő részvételt kínáló politika továbbfej­lesztését követeli meg. A demokratizálás, a nyilvános­ság erősítése egyben elő­feltétele a gazdaság fejlődé­sének is. A szovjet kommunisták most a közeljövőben meg­rendezendő pártkonferencia jegyében készülnek a pe­resztrojka eddigi eredmé­nyeinek összegzésére, az or­szág helyzetének értékelé­sére, a soron levő feladatok meghatározására — mondta Nyikolaj Rizskov. Grósz Károly tájékoztatta a vendéget hazánk stabili­zációs és kibontakozási tö­rekvéseinek időarányos tel­jesítéséről. A magyar gaz­daság teljesítményeinek alakulását ismertetve hang­súlyozta a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatok alapvető jelentőségét. Ha­zánk ennek megfelelően a kontaktusok bővítésére, el­mélyítésére törekszik első számú kereskedelmi partne­rével. Ennek érdekében olyan új formákat kell meghono­sítani kapcsolatainkban, amelyek megfelelnek a két ország egyre növekvő, kor­szerűsödő igényeinek. Szov­jet partnerünkkel összhang­ban szorgalmazzuk a mű­szaki-tudományos kooperá­ció távlati koncepciójának kidolgozását, a vállalatok közvetlen együttműködését, illetve közös vállalatok ala­pítását Ugyancsak egybe­hangzóan megfogalmazott törekvés a KGST szerveze­tének korszerűsítése, a szo­cialista országok sokoldalú együttműködésének, integ­rációjának továbbfejleszté­se, összhangban a nemzet­közi szervezet 43. üléssza­kán meghatározott fejlesz­tési irányokkal. E távlati célok valóra váltásáig első­sorban a kétoldalú kapcso­lat<*k kínálnak lehetőséget a korszerű együttműködés követelményeinek érvénye­sítésére. Nyikolaj Rizskov délután ünnepélyes 'külsőségek kö­zött, katonai tiszteletadás­sal koszorút helyezett el a magyar hősök emlékművén a Hősök terén. Megkoszo­rúzta a Lenin-szobrot a Dózsa György úton, s a ke­gyelet virágait helyezte el a szovjet hősök emlékművén a Szabadság téren. A szov­jet vezetőt a kegyeletes megemlékezésekre elkísérte Iványi Pál, a Fővárosi Ta­nács elnöke. A szovjet kormányfő ez­után — visszatérőben szál­lására — rövid kitérőt tett a Várnegyedbe, s a Halász­bástyáról megtekintette Bu­dapest panorámáját. A délelőtt megkezdődött kormányfői tárgyalások ké­ső délután szűk körben folytatódtak Grósz Károly és Nyikolaj Rizskov között a vendég szálláshelyén. Ludmilla Rizskova a nap folyamán külön programon vett részt. A délelőtti órák­ban — Marjai Józsefné társaságában — a budai Várnegyed nevezetességei­vel ismerkedett. Bereczky Loránd főigazgató kalauzo­lásával a Magyar Nemzeti Galéria kiállításait tekin­tette meg. Délután az Or­szágház épületébe látogatott, majd a Belvárosban a Vö­rösmarty téren és a Váci utcában sétált. * Este Grósz Károly dísz­vacsorát adott Nyikolaj Rizskov és felesége tisztele­tére a Parlament vadászter­mében. A vacsorán a ma­gyar és a szovjet miniszter­elnök pohárköszöntőt mon­dott. Grósz Károly a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya nevében köszöntötte Nyikolaj Rizskovot és feleségét, s a jelen levő vendégeket. Kije­lentette: a látogatás minden tekintetben kiemelkedő je­lentőségű, fontos állomása a Kádár János és Mihail Gor­bacsov találkozóin létrejött megállapodások kormányzati szintű megvalósításának. Bi­zonyítéka annak a kölcsönös szándéknak, hogy az orszá­gaink közötti hagyományos, hazánk számára kiváltkép­pen nélkülözhetetlen együtt­működés minden eddigi érté­két megőrizzük. A magyar—szovjet vi­szonyt elemezve megállapí­totta: eszméink, fő céljaink és alapvető érdekeink azo­nosságára támaszkodva kap­csolataink olyan sokrétű és átfogó társadalmi-gazdasági kapcsolatrendszerré fejlőd­tek, amelyeknek eredményei hazánkban az élet minden területén jelen vannak. A Szovjetunióval kialakult őszinte barátságot, az egyen­jogú, kölcsönösen előnyös együttműködést politikánk legnagyobb, történelmi je­lentőségű eredményei között tartjuk számon, s mindez a jövőről alkotott elképzelése­inkbe is szervesen illeszke­dik. Alapvető fontosságúak kereskedelmi-gazdasági, tu­dományos-műszaki kapcso­lataink. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a két ország közötti áruforgalmi és fizetési mérleg kiegyen­súlyozott fejlesztésére, az együttműködés folyamatos korszerűsítésére, a vállalati integráció súlyának növelé­sére. Mindez szükségessé teszi azt is, hogy a mai igé­nyekhez igazítsuk a szerve­zeti, pénzügyi, ár- és egyéb feltételeket. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents