Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-10 / 59. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Félbemaradt reformjaink továbbfolytatására van szükség Aczél György látogatása Szegeden Aczél György, az MSZMP Politikai Bizoltsaganak tagja, a KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója kedden a késő esti órakban Szegedre erkezett. A vendéget Szabó Sándor, a megyei, Székely Sándor, a városi pártbizottság első titkára, l'apdi József, a megyei, I'app Gyula, a városi tanács elnöke fogadta, majd megbeszélésre került sor. A Politikai Bizottság tagját Szabó Sándor tájékoztatta a megye gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életének időszerű kérdéseiről. Külön szólt a parttagkönyv-csere előkészítését szolgáló beszélgetések és a lezajlott beszámoló taggyűlések tapasztalatairól, a párttagok hangulatáról, észlevételeiről, bíráló megjegyzéseiről. . Szerdán reggel Aczél György, Szabó Sándor, Paprli József, és Székely Sándor kíséreteben a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolát kereste fel, ahol Békési Imre főigazgató köszöntötte, majd tájékoztatta az intézmény múltjáról, fejlődéséről és az ott folyó oktatónevelő munkáról. Elmondotta. hogy a nappali tagozaton mintegy 1400 hallgató tanul, s majdnem ugyanennyi a levelező hallgatók szúrna. Évente mintegy 700 hallgató szerez diplomát az intézményben. Haszonkét tanszék, 210 oktató vesz részt a munkában. Együttműködnek a dél-alföldi régió három tanítóképző intézményével, és a József Attila Tudományegyetemmel. Fontos feladatuknak tartják, az oktatás korszerűsítését. Céljuk az, hogy szakmailag jól felkészült, és társadalmi feladataikat is jól ismerő pedagógusokat kéjiezzenek. A főiskola kezdeményezte a Kincskereső című. gyermekeknek szóló irodalmi, valamint a Módszertani Közlemények ciniű országos folyóirat megjelentetését. Szoros együttműködést alakítottak ki külföldi — a nyitrai, a piistdami, a krakkói, az ungvári és odesszai — felsőoktatási intézményekkel. Szóba kerültek a gondok is: épületeik egy részének állaga leromlott, a költségvetési elvonás az oktatási segédanyagok, szemléltetőeszközök beszerzését is nehezíti. Fehér ísteán, a pártbizottság titkára szólt a 211 párttagot tümoritő hét pártalapszervezet munkájáról, a . párttagok hangulatáról, az intézményi demokratizmus, a nevelő és az oktató munka fejlesztését szolgáló törekvéseikről. Sípos Sándor né a szakszervezet, I'app Attila a KISZ tevékenységéről adott számot. A megbeszélésen résztvevő tanszékvezetők közül Gócser József az értelmiség helyzetével, a pedagógusképzéssel kapcsolatos észrevételeit mondta el, Klein Sándor a pszichológia fontosságára hívta fel a figyelmet. Lengyel Zsolt főigazgató-helyettes az adózás egyes anomáliáival, Szendrei János, a matematikaoktatás. valamint a tudományos és oktatási intézA Szegedi Ruhagyár elektronikus gyártmány-előkészítő osztályán ménvek együttműködésének kérdéseivel foglalkozott. A megbeszélésen élénk eszmecsere alakult ki. amelynek sorún a Politikai Bizottság tagja válaszolt a feltett kérdésekre. Felszólalásában hangsúlyozta a szellemi munka fokozottabb megbecsülésének szükségességet. Aezel György ezután kísérőivel a Szegedi Ruhagyárba látogatott, ahol Juhász Géza vezérigazgató, és Kirí Szilvesztemé pártbizottsági titkár fogadta őket. Juhász Géza. tájékoztatta a vendégeket a vállalat munkájáról. Szólt arról, hogy az elmúlt évben az előállított termelési érték meghaladta az 1 milliárd forintot, a tőkés exportot pedig majdnem megkétszerezték. A dolgozók létszáma mintegy 7 szazalekkal csökkent, ennek ellenére a termelés 9 százalékkal növekedett. Nyereségük megközelítette a 80 millió forintot. Termékeik iránt az idén is megfelelő a kereslet, értékesítési gondjaik nincsenek. Kirí Szilvesztemé a pártszervezetek politikai és a termelést szolgáló tevékenységét ismertette és részletesen szólt a párttagok, a dolgozók, a munkásasszonyok hangulatúról a körükben felvetődő kérdésekről, véleményekről és bíráló megjegyzéseikről is. Aczél György a továbbiakban néhány üzemrészleget keresett fel. ahol elbeszélgetett a dolgozókkal. Mesterné Greskovics Teréz, a központi gyár igazgatójának kalauzolásával megtekintette a szabaszat munkáját, a tavaly üzembehelyezett elektronikus gyártmány-előkészítő osztály tevékenységét, a zakógyártó szalagokon folyó munkát és a központi raktárt. Délután az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán aktívaértekezletre került sor. A megjelent párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeti, valamint intézményi vezetőket, propagandistakat Szabó Sándor köszöntötte, majd Aczél György tartott előadást időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről, ideológiai életünkről, valamint a művelődéspolitika időszerű kérdéseiről. feladatairól. illetve válaszolt az előzőleg írásban benyújtott kérdésékre. Elöljáróban arról beszelt, hogv noha sok gonddal, bajjal küszködünk, az elmúlt 30 évben népünk mégis jelentős előrehaladást ért el nemcsak anyagi, gazdasági tekintetben, hanem a demokratikus és szabadságjogok, az emberi jogok érvényesítésében, társadalmi viszonyaink fejlesztésében, amelyekre méltán támaszkodhatunk, amikor nehézségeink leküzdésére gyürkőzünk. Illyés Gyulára hivatkozott, aki azt irta, hogy „növeli a hajt, ki elfödi azt". Hangoztatta, hogy problémáinkkal. a kialakult nehéz (Folytatás a 2. oldalon.) Minőségjavító beruházás A Paksi Konzervgyárban olyan beruházások megvalósításán dolgoznak, amelyekkel tovább javítják exporttermékeik minőségét. A hőkezeléssel való tarlósitás mostanáig olyan berendezéssel történt, amelynél az emberi figyelemre volt bízva a teljes értékű konzerválás. Az új berendezés automatikusan működik, folyamatosan elvégzi a hőkezelést. Kihelyezett kötvényvásár Helybe viszi a kötvényeket, kihelyezett kötvényvásárokat rendez az ipari és mezőgazdasági üzemekben, a tanácsoknál az OTP Szolnok Megyei Igazgatósága. A megyei tanács az új Tisza-híd építésének a meggyorsítására december közepén 100 millió forint értékű lakossági kötvényt bocsátott ki. Az évi 1 százalékos kamatozású 10 és 50 ezer forint között címletű értékpapírok forgalmazását az OTP megyei igazgatósága és 18 fiókja, valamint a fővárosi II. és VI. kerületi OTP-fiók vállalta magára. A kihelyezett pénztárak tobb mezőgazdasági és ipari üzemben, igy a Cibakházi Vörös Csillag Tsz-ben. a Pannónia Szőrmék i készítő Konfekció és Kereskedelmi Vállalat kuntszentmártoni gyáregységében, a Tisza Menti Vegyiművekben, a jászalsószentgyórgyi és a jászfényszarui tanácsnál több százezer forint értékű kötvényt adtak el. A százmillió forint névértékű kötvényből eddig 94 millió forintnyit értékesítettek. Nem bankuralom gazdasági kényszerűség A pénzügyi, fizetési problémák mindennapos, a gazdálkodást szinte teljes mértékben megakadályozó, égető gonddá válnak. Az állami szanálásról és a felszámolásról szóló jogszabályok a rendezést szervezett mederbe terelték, a lehetőségek tehát adottak. De úgy tűnik, a leginkább érdekeltek csak az elvekkel értenek egyet, az alkalmazásuk már sokkal több nehézségbe ütközik, és rendkívül heves indulatokat vált ki. Nem véletlen, hogy főként szövetkezetek, leányvállalatok stb.-k ügyeiben döntöttek a tulajdonosok, vagy éppen a hitelezők a felszámolás mellett. Még nehezebb a döntés, ha nemcsak egy-egy vállalatról van éppen szó, hanem az egész ágazat került nehéz helyzetbe. Nem titok, a magyar szénbányászat, illetve a kohászat él út nehéz hónapokat. Az ide tartozó vállalatok egymás után válnak veszteségessé, és a pénzügyi rendezés lehetséges módja emberek tízezreinek életét, a maKgyrc szaporodnak a bajba jutott vállalatokról, sőt, ágazatokról szóló hírek. Mire a veszteséges cégek munkája végképp lehetetlenné válik, addigra a legtöbb esetben több száz millió forintnyi adósság gyűlik össze. gyiir ipar jövőjét is befolyásolja. Ebből már egyértelműen következik, hogy mindez kilép akár a bankok, akár a felszámolást elindítani akaró szállítók hatásköréből, akik érthetően, minél hamarabb hozzá akarnak jutni a pénzükhöz. És az is a tényekhez tartozik, hogy nem az elmúlt egy vagy két év alatt kerültek rendkívül súlyos helyzetbe ezek az ágazatok. Az okokat tehát nem az elmúlt évben végbement változásokban kell keresni. Vannak, akik bankuralmat emlegetnek újabban, holott az átalakuló bankrendszer csak felszínre hozta a következményeket. A Szociálpolitika, egészségügy A Szociális és Egészségügyi Minisztérium létrehozása nem helyettesíti az egyébként időszerű szociálpolitikai reformot, de annak egyik feltétele. A szociális és az egészségügyi funkciókat összehangoló szervezetet kívánnak működtetni, mégpedig úgy. hogy a szociálpolitikai célok ne az egészségügy rovására valósuljanak meg — mondotta CxeháK Judit miniszter az új főhatóság épületében tartott szerdai sajtótájékoztatón A Szociális és Egészségügyi Minisztérium , feladutés hatáskörének kialakításáról szólva hangsúlyozta: nem végleges struktúrát, hanem mindkét területen fejlesztő típusú szervezetet hoztak létre, s a jövőben igyekeznek belülről is ' igazodni a feladatokhoz. Az új feladatköröket vázolva kifejtette: segítséget kívánnak nyújtani a tanácsoknak a szociális tervezésben, részt vesznek a jövedelem- és éietszinvonalnolitikai döntések, az ezekhez kapcsolódó társadalmi ellátások, juttatások kialakításában. A minisztérium látja el a társadalombiztosítás felügyeletét, s irányítja a korszerűsítést szolgáló törekvéseket. Az új főhatósághoz tartozik a munkavédelmi tevékenység felügyelete, a szociális célú önkéntes egyesületek támogatása, törvényességi felügyelete A minisztérium elvi -Iránymutatást ad a munkahelyi szociális tevékenységhez, megállapítja a szociális ellátás térítési dijait, elvégzi a szociális szakemberképzés szakmai felügyeletét. A hagyományos feladatokon túl a minisztériumhoz tartozik az egészségmegőrzés hosszú távú társadalmi programja végrehajtásának szervezése. A főhatóság belső szervezetéről, munkarendjéről beszélve Csehák Judit rám-utatolt: a minisztérium nem egyedi ügyeket intéző tisztiorvosi hivatal, hanem érdekegyeztető, menedzselő szervezet kivan lenni. Végezetül elmondotta, hogy a társadalombiztosítás reformjára tett javaslatukat hamarosan megtárgyalja a Minisztertanács. A koncepció lényege az önkormányzati rendszerben működő, banki finanszírozású társadalombiztosítási rendszer kialakítása a 90-es években. A tájékoztatón Illés Béla miniszterhelyettes elmondotta, hogy a szűréssel, a gyógyítással kapcsolatos munka szervezésére AIDSbizottság alakult a minisztériumban. Szólt arról, hogy hazánkban a fertőzöttség alakulása kedvezőnek mondható. Eddig 11 megbetegedést jelentettek be, az AIDSbetegek közül négyen haltak meg, s az áldozatok egyike külföldi volt. A betegség ügynevezett előstádiumában húszan vannak jelenleg, a fertőzöttek száma pedig 150, közülük 18 külföldi állampolgár. gyökerek valószínűleg a hetvenes évekre, esetleg még korábbra nyúlnak vissza, amikor különböző, kiemelt programok keretében fejlesztették az ágazatokat, a feltételezett igényeknek megfelelően. Azóta a piac megváltozott itthon és külfoUlon egyaránt. És az is nyilvánvaló a jelenlegi helyzetben, hogy tartós veszteséget nemhogy a bankok, de a költségvetés sem finanszírozhat. Újra kell tehát gondolni jó néhány alapelvet; vajon, mekkora termelés mellett gazduságos, vagy legalábbis alig veszteséges a hazai szénbányászat"? Milyen acélipari termékekre van szüksége a hazai iparnak, és mi szállítható ebből gazdaságosan exportra? Ha sikerül az igényeket reálisan felmérni, már könynyebben adódik a lehetséges megoldás: a fölszámolás, vagy éppen egy alapos fogyókúra ulán az áramvonalasitott, gazdaságosabb, ám kisebb termelés. Mindannyiunk alapvető érdeke, hogy a veszteséges, alacsony hatékonysággal dolgozó cégek ne kössék le hosszú időre a beléjük fektetett tökét. S a pénzt a fejlődni tudó vállalatok, vagy éppen ágazatok kapják meg. Éppen ezért határozott a kormány még a múlt év végén olyan új szabályok bevezetéséről, amelyek gyorsítják a felszámolási eljárások indításút, s mintegy rákényszerítik az érdekelteket arra, hogy más megoldás híján, ehhez az eszközhöz nyúljanak. Az idei tervek csak akkor válhatnak valóra, ha automatikussá válik n felszámolás, és tudomásul veszs/ük. ez a gazdálkodás szükségszerű velejárója; nem véletlen, ritkán előforduló „baleset". De ehhez előbb a mar említett alapvető kérdésekre is választ kell adni, s nemcsak a kohászat, vagy éppen a bányászat esetében. Nagyon is hasonló gondokkal küzd ma a húsipar, és jó néhány gépipari vállalat. S az így egymásra rakódó milliárdok pedig éppen az ígéretes jövő elé néző vállalatoknál hiányoznak. A kényszerű fogyókúrát tehát nem lehet tovább halasztani, a megoldás évről évre többe kerül, és mind távolabb tolja az egész gazdaság megújulását. Lakatos Mária