Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-05 / 55. szám

Rizikók és ártalmak ellen DM] | magazin A hír: „Február 19-én a parlamentben megtartotta alakuló ülését a Minisztertanács új tanácsadó és koordináló szerve az Országos Egészségvédel­mi Tanács. A testület az egészségmegőrzés területén a kormánynak a társadalmi és állami tevékenységét összehangoló, érdekegyeztető, döntés-clö­készító. javaslattevő és ellenőrző szerve. Az egészségmegőrzés társadalmi programjával kapcsolatos feladatait évente megújított munkaterv alapján végzi..." Kommentárok, kérdések a lu'r hallatán: — Már megint egy bizottság. Pedig a bizottságosdival, tanácsosdival nemigen lehet megoldani nálunk semmit... — Na. ismét egy testület, ami majd kampányokat szervez... — Pont ezzel kell most foglalkozni, erre kell figyelni, áldozni ebben az országban? — Hát már az egészségünk is olyan rossz, hogy intézményesen kell védeni? — Mibe kerül ez majd nekünk? — Tudnak tenni valamit? Lehet ennek az egésznek haszna? Szombat, 1988. március 5. Hajdúk tanyája Nagykereki kastélya — ma A fenti és hasonló kérdésekre vála­szokat. magyarázatokat az újságírók a napokban ár. Ajkay Zoltántól, az Ország Egészségvédelmi Tanács tit­kárától kaptak. aki az egészségmegőr­zés társadalmi gondjairól, programjá­ról és az új testület terveiről adott tájékoztatást. Elöljáróban ismertette a napjaink­ra rendkívül kedvezőtlenné vált hazai egészségi helyzet kialakulásává! kap­csolatos szakvélekcdéscket. Elmond­ta. hogy a szakemberek elemzései szerint egészségromlásunk okozói egyrészt humánökológiái tényezők, mert az emberek az utóbbi években nem tudták követni a gyorsuló válto­zásokat; másrészt nem tudják „kezel­ni". tolerálni a konfliktusokat és egy­mást; s mindehhez még állóképessé­gük (mind a fizikai, mind a pszichi­kai) is csökkent. A rizikótényezők az utóbbi évtizedekben egyre sokasod­tak. Az egészséges életmód ellen ha­tott például az 1940-csévck végén, az 50-es évek elején a megfeszített mun­ka. a tcljcsftményhajszolás pozitív szimbólumértékké válása (összefüg­gésben az értelmiségi réteg átalakulá­sával); a hagyományos családmodell felbomlása s a valláscrkölcs korlátai­nak lazulása, illetve megszüntetése. Az 1960-as években további negatív tendenciákat hozott a „gazdagodás", az. hogy a javak értelmes élvezetérc fel nem készült rétegek jutottak je­lentős anyagiakhoz (s csináltak belő­lük „státusszimbólumot", például a töményszcsz társasági és reprezentá­ciós fogyasztásából; a fcszüítséglevc­zetónek kikiáltott dohányzásból; a „nagyevés"-böl; a mozgást helyette­sítő gépkocsis közlekedésből; az örö­kös tévénézésből... stb.) S minderre rárakódott az 1970-cs évek végétől a szabadidő-kizsákmányolás korszaka, a hajtás, a túlfeszített munkatempó, a munkaidő növelése, az alvás, a pihenés csökkenése, az állandó stressz, s a feszültségek kompenzálá­sának rossz szokásai. Mindezekkel „sikerült" csatlakoz­nunk ahhoz a helyzethez, amelyről a statisztikák az egész világon azt doku­mentálják, hogy az emberiség egész­sége egyre romlik. S ennek a romló helyzetnek — a nemzetközi doku­mentumok szerint is — nemcsak egészségügyi okai vannak, hanem fe­lelős érte alapvetően az életmód, a környezet, a genetikus ártalmak. A mértéktelen italozó életvitel éppúgy, mint a levegő- vagy talajszennyezés, vagy az emberi környezet direkt hatá­sai. ártalmai közül az erősödő agresz­szió. (Kanadában például a szakem­berek kimutatták, hogy a helyzet romlásáért körülbelül csak 10 száza­lékban „felelősek" egészségügyi okok.) — A világon számos ország­ban kezdtek mindezeknek tudatában egészségmegőrzési akciókat szervez­ni, komplex programokat hirdetni. Amerikában a szervezett társadalmi program hatására a hetvenes évekre felérc csökkent a dohányzás. — s vele összefüggésben csökkent a tüdő­rákban elhunytak száma —, az egész­ségesebb. a testedző és lélckkondi­cionáló életvitel igényének erősödé­sével sikerült visszaszorítani az in­farktusveszélyt mintegy negyven szá­zalékkal. A hetvenes évek elején Észak-Kalériában tanácsi kezdemé­nyezésre indult finn egészségvédelmi akciók eredményeként pedig nem­csak az infarktusveszély csökkent húsz százalékkal, de a nép egészségi állapotának javulása cgyüttjárt az or­szág gazdasági állapotának javulásá­val is! A finnek programja pedig akkor indult, amikor ók voltak Skan­dinávia szegényei, s jelentós állami pénzforrásokat nem tudtak hozzá biztosítani. Miként nem tudunk most mi sem. A; OET elsődleges feladata nem is az, hogy pénzt szerezzen es osztogasson az egészségre. Hanem az, hogy folyamatosan fi­gyelemmel kísérje a lakosság egészségi állapotát, értékelje, megvitassa, elvi állásfoglalásaival segítse az egészség­védelmet érintő állami intézkedések előkészítését, meghozatalát, végrehaj­tását. Legfontosabb feladatai közé sorolja, hogy megvizsgálja minden gazdasági döntésnek a várható egész­ségügyi következményeit. Közremű­ködik a különböző intézmények egészségvédelmi tevékenységének összehangolásában. Vizsgálja a terü­letre vonatkozó jogszabályokat és ja­vaslatokat tesz új szabályozásokra. S persze ösztönöz az egészséges élet­módra. az egészségkultúra javítására. Társadalmi összefogást szervezve lép fel az egészségkárosító szenvedélybe­tegségek ellen — de nem kampányokat szervezve, hanem folyamatosan mun­kálkodva. A tanács a rendelkezésre álló Egész­ségvédelmi alapból — aminek idei összege mintegy 90 millió forint — támogatja az egészségmegőrzés tár­sadalmi programjához kapcsolódó kezdeményezéseket. Például kamat­térítéseket biztosít az egészséget szol­gáló új termékek, megoldások beve­zetésével kapcsolatos fejlesztések­hez. Nyilvános pályázattal részt lehel kérni, céltámogatást lehet kapni ebből az alapból. A pályázaton részt vehet­nek mindazon jogi személyek, önálló jogi személyiséggel nem rendelkező közösségek, gazdálkodó és költség­vetési szervek, egyesületek, klubok, baráti körök, egyházi közösségek, amelyek a célokat segítik.) A pályá­zatokat 1988. május 15-ig kell benyúj­tani az Országos Egészségvédelmi Tanács Titkárságán, a területileg ille­tékes szakigazgatási szerveken, illet­ve a Szociális és Egészségügyi Minisz­tériumon keresztül. — 1357 Buda­pest. Pf.: 2.) A; állami költségvetésből a prog­ramra biztosított 90 millió forint — amit nem az egészségügytől vontak el, nem a gyógyításra szánt összeget csökkenti! — kiegészítésére a tanács számit a vállalatok, biztositők, ma­gánszemélyek pénzügyi támogatására is. A biztosítók például már eddig is jelentós összeggel segítették az egész­ségnevelési propagandát. (S remélik a vállalatok is hamarosan „beszáll­nak" a költségviselésbe. Az 1989-rc tervezett biztosítási reform például próbálja mechanizmusába beépíteni (a jelenlegi cgycnlósdi helyett) a vál­lalati egészség-kockázati tényezőket is. S talán egyszer majd a forgalmi adónál, az árképzésnél is érvényre jutnak az egészséges táplálkozás ér­dekei is. És hátha megérjük, hogy az egészséget javító beruházást leírhat­juk az adóalapból...) A társadalmi program kibontakoz­tatásának nem pénzügyi, de jelentős „valutája" az egészségügyi hálózat; ha jobban használ ki bizonyos meglévő, de eddig periférikusnak vélt lehetősé­geket. Ha például az országban egész­ségnevelői státuszon lévő 3(X) ember valóban tevékenykedik az egészség­megőrzésért. Ha a körzeti orvosok erősítik aktív, emberi törődésüket be­tegeik iránt. (Akár „kampánysze­rűen". ha például a magas vérnyomás betegségben szenvedők kiszűrésére minden egyes eléjük kerülő páciens tenzióját kötelességszerűen megmé­rik; akár „spontán"; például életviteli, pszichikai tanácsadásra vállalkozva egy-egy páciensnél.) Vagy ha nem jár­nak-kelnek a kórházak folyosóin rossz példával elöl dohányzó orvosok, nővé­rek. akik után „mehet", rágyújthat a beteg, a látogató is... A személyes példamutatásra, a min­taképző magatartásra erősen épít a program. Az egészséges életmódú, fitt vezető, az antialkoholista orvos, a nemdohányzó pedagógus igenis le­het mintaadó — különösen az ifjúság számára. S ez igen fontos azért, mert a program — ami előre láthatóan körülbelül 15-20 év múlva hözhat eredményeket, értékelhető kamato­kat — elsősorban az ifjúságot kell célozza, a leendő felnőttek nemzedé­két. A tanács körül alakuló egyesüle­tek. társadalmi szervezetek tevé­kenységét mindenekelőtt az ő érde­kükben kell megfelelő tartalommal megtölteni, mértékletességre, egész­séges életvitelre inspirálóvá tenni. Kclló figyelmet fordítva persze a né­pesség más. veszélyeztetett rétegeire, valamint a szenvedélybetegségek visszaszorítására. Ennek érdekében alakult az OET­nak négy állandó bizottsága az alko­holizmus, a kábítószer, az AIDS el­leni küzdelem koordinálására, vala­mint a propagandamunka összehan­golására. S ennek érdekéhen hatá­rozták el. hogy az idén két kiemelt akciót szerveznek: egyiket a dohány­zás ellen — kapcsolódva az Egészség­ügyi Világszervezet idénre meghirde­tett antinikotinista akciójához —, másikat a magas vérnyomásban szen­vedő betegek felderítése és gyógykeze­lése érdekében. Várva azt. számítva arra. hogy a programhoz mielőbb minél többen kapcsolódjanak. Saját, jól felfogott érdekünkben is; a ma­gyar nép egészségéért is. — Ami — sokkoló statisztikák bizonyítják! — sajnos olyan gyatra, hogy mostanság már intézményesen is védeni kell. Ami azonban mégis kinek-kinek any­nyira személyes ugye is. hogy az in­tézmcnycsségbcn. a bizottságosdi­ban. a kampányokban, a központi programok hatékonyságában nem hívők számára is — kötelező érvé­nyű. Ám eszközeit, módozatait jó lenne — egyéni s társadalmi szinten is — szabadon megválasztani. Testre szabottan — mielőbb! SZABÓ MAGDOLNA A hajdúkról még csak-csak tud­juk. hogy kik voltak: eredetileg mar­hapásztorkodással foglalkoztak, de előbb a Dózsa-féle parasztfelkelés idején, majd a XVI. századi ma­gyar—török villongásokban már jobbára gyalogos katonákként ha­dakoztak. mégpedig a keleti ország­részeken. A bécsi udvar a független­ségi harcok idején ugyan zsoldjába fogadta őket — ekkoriban már ti­zenöt-húszezer lehetett a számuk —. ám aztán 16(14-bcn Bocskai Ist­ván híveivé lettek, s az ő oldalán verekedtek igen vitézül. Érdemeik díjaként .1605-ben Bocskai tízezer­nyi hajdút nemessé emelt, és a mai Hajdúság területén telepítette le ókét. Ez if népesség alkotta aztán a hat hajdúváros — Böszörmény. Do­rog. Hadház. Nánás. Szoboszló és Vámospércs — lakosságát. Eddig a bátor és nehezen zaboláz­ható pásztorutódok története. Ez a história azonban nem lenne teljes, ha kimaradna belőle Ártándtól mintegy tíz kilométernyire északra meghúzódó Nagykereki fölemlege­tése. hiszen a történelmi Biharnak ez a helysége még a föntebb emlege­tett hajdúvárosoknál is erősebben kötődött Bocskai fegyvereseihez. Az ottani. XV. században épült várban lakott, szervezett csapatokat s kötött híveivel Habsburg-ellenes szövetséget maga István fejedelem! Az 1214-től emlegetett település 1590-ben került adományként a ke­zére. s lévén stratégiailag igen ked­vező helyen, az akkor már ott ma­gasló várat még tovább erősítette, s kedves hajdúinak is szállást rende­zett he falai között. A csákányos, harci bárdjaikat forgató vitézek úgy hálálták meg ezt a tisztességet, hogy amikor 1604. október 3-án a császári hadak ostrom alá vették Nagykerc­kit. Örvéndy I'ál kapitány vezetésé­vel a várnép ellentámadásba len­dült. és a jól fölszerelt támadókat megfutamította. (A korabeli föl­jegyzések szerint a Kölcsérról bete­lepült háromszáz férfiú túnt ki iga­zán abban az ütközetben, amelynek végén — így az egyik irat — „veszte­séggel és szégyennel" vonult el a császári had.) Frici bácsi „Öcsémuram! — köszöntött be hozzánk a Somo­gyi-könyvtárba, még a Tisza-parti sokablakos nagy házba. — Van számomra öt perce? Bár Tóth Bélá­val, Csongor Győzővel tudtuk, lesz abból fél óra is, persze igent mondtunk. Madácsy László ráunt a múzeumbeli látogatásaira, s egyszer azt találta mon­dani neki: „Nincs." Nagyon megharagudott rá Frici bácsi. Többet bizony nem zaklatta terveivel, ötletei­vel, soha ki nem fogyó javaslataival. Olyanokkal, mint hogy prózára írta át Shakespeare drámáit, vélvén így közelebb hozni óket a néphez (nem akartam kiábrándítani, hogy Charles Lamb már 1807-ben megcsinálta ezt Shakespeare-mesék cím­mel); vagy hogy azért írt levelet fúnek-fának: filme­sítsék meg olasz —magyar együttműködéssel Móra Arunykoporsó-yát — ami egyáltalán nem elvetendő ötlet, s máig megvalósításra vár. Kopott, ócska aktatáskájából szedegette eló az ügyvédi akták mód­jára. hosszában összehajtott kéziratpapírjait, s fárad­hatatlanul győzködött bennünket terveinek életreva­lóságáról. Sokan megmosolyogták, sőt kinevették. Én igyekeztem mindig türelmesen végighallgatni: valahogy azt képzeltem, s vélem ma is, ha megérem az ó korát, én is ilyen nyughatatlan öregember leszek, s engem is kinevetnek majd a fiatalok... Ilyen fáradhatatlan tervkovács volt öregen is Frici bácsi. Vagyis Czékus Frigyes, egykori dorozsmai igazgató­tanító. tartalékos emléklapos százados, népművelő és ipartestületi jegyző, meg még ki tudja, mi minden a falujában. Nem a szülőfalujában, mert bár neve és ósei alapján törzsökös dorozsmai volt. most száz esztendeje. 1888. március 10-én Kiskunmajsánszüle­tett. Kocsmáros volt az apja. A félegyházi tanítókép­zőt elvégezve 1909-ben a dorozsmai tanyavilágban, a királyszéki iskolában kezdte pályáját. Onnan később a ménesjárási — most zsombói — iskolába helyez­ték. s innen került be 1925-ben a faluba. Dorozsmá­ra. A fölszabadulás után bízták meg az igazgatóság­gal. 1946-ban ment nyugdíjba. 1951-ben elveszítette feleségét, s egyedül éldegélt, csak halála előtt egy­két évvel költözött Üllésre, a nevét viselő nagyobbik, állatorvos fiához. Aki végigböngészi a szegedi napilapokat a két háború közt. gyakran találkozhat a nevével. Elbeszé­léseket is írt a népéletböl meg háborús emlékeiből; sürgetett útjavítást a tanyavilágban, villamost Do­rozsmának. gazdasági középiskolát Szegednek; hoz­zászólt a cigánykérdéshez. Rózsa Sándor viselt dol­gaihoz. az aranykalászos gazdatanfolyamok, a nép­főiskolák ügyéhez, a háborús hősök emlékének meg­örökítéséhez. Minden érdekelte, lelkesítette, s azt akarta, hogy a dorozsmai népet is minden érdekelje, lelkesítse. O volt évtizedeken át a község népmüve­lésének apostola. Agyvérzés érte, s fia a szentesi kórházban kapott neki helyet. Ezért halt meg ott. 1965. július 14-én. Akik ismertük, szeretettel emlékezünk akkor már görnyedt alakjára, a Közművelődési Palota folyosóit végigkocogtatő görhebotjára. S remélem. Dorozsma készülő története sem feledkezik meg a tanyavilág cs a község közművelődésében betöltött áldozatos, lelkes szerepléséről. PÉTER LÁSZLÓ A kereki vár nem is került soha a Habsburgok kezére. Részleges rom­lását a törökök okozták, akik 1660­ban dúlták fel egy bizonyos Szejdi pasa vezetésével. Á hódítók kivonu­lása után már nem kapta vissza régi szerepét, hanem az épebben meg­maradt részeiből Csanády Sámuel hajdúkerületi főkapitány barokk stí­lusú kastélyt építtetett. Némi alakít­gatással — 1850-ben például klasszi­cizáló bejáratot kapott — ez a kis palota máig áll. Sót. egy dicsérete­sen alapos műemléki helyreállítás után jelenleg múzeumként őrzi a hajdúk emlékét, mutatja he híres urának, védelmezőjének, Bocskai Istvánnak a pályafutását. Hogy mi minden látható ebben a pompás történelmi környezetben? Nos. a tárgyak sokasága éppen úgy. mint iratok, oklevelek s régi képek — javarészt metszetek — a nemesi rangra érdemesített hajdúkról. Azok a marcona legények, meglett családapák néznek vissza a látogató­ra. akiknél — így az egyik méltatás — testi erőre, gyorsaságra, a munka, az éhség, a szomjúság, a fagy és a meleg tűrésére..." senki nem volt kiválóbb náluk, és akik"... puszta területeket szálltak meg. szorgalmukkal a farkasok és a med­vék tanyáját jól megművelt és bőven termo vidékké alakították át." Rop­pant erejüket pedig akkor tisztelhet­jük igazán, ha azok előtt a tárlók előtt állunk meg. ahol a föntebb már említett csákányok, harci bár­dok láthatók a szintén vasmarokba illó szeges buzogányok, szablyák, valamint puskaportartók és piszto­lyok társaságában. Noha a hajdúknak ez a történelmi tanyája kiesik a nemzetközi, sót a hazai forgalom fóbb irányaiból — Ártándról is. Kismarja és Hencida felöl is kitérőt kell tennie az utasnak —. azért elég sokan látogatják. Ven­dégkönyvében például a párizsi Sor­bonne egyetem egyik jeles tudósá­nak a dicsérő bejegyzése éppen úgy megtalálható, mint a hihariságát oly büszkén vállaló Szabó Pálé. a népi irodalom biharugrai illetőségű kivá­lóságáé. akinek nagy örömére még alkalma nyílt megtekinteni ezt a va­lóban nagyon érdekes és tanulságos gyűjteményt. Mindazután pedig, ha a Bocskai­kastélyt már jól bejártuk, pihentető sétaként végigballaghatunk még Nagykereki egy-két utcáján is. ahol több régi parasztház őrzi a ncpi építészet stílusjegyeit. A. L. i

Next

/
Thumbnails
Contents