Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-18 / 66. szám

X Pcntck, 1988. március 18. 9 Klub — a szellemi érdekében A JATE, s ezen belül a jogi kar ifjúsági parlamentjein évek óta visszatérő téma: legyen-e klubja a jogi karnak. Az igényt már hosszú ideje bejelentették a hallgatók, a kar épületének pincéje helyet is kínált az ötletnek — s ilyenkor szokott következni a nagy „de", ami után az jön: nincs pénz. Nos, oktatási intézményről lévén szó, a pénztelenséget hangsúlyozni sem kell, a fő akadályt azonban ezúttal nem anyagi nehézségek jelentették. Hanem, hogy tisztázni kellett, van-e s/.ükség klubra, vagy nincs. Voltak, akik azt mondták: az ország egyik legjobban működő klubja, a JATEklub mellett, ugyan mire vállalkozhat egy kari klub? Mások azt hangoztatták: az egyetem klubja, éppen nagyságánál, jellegénél fogva nem szolgálhat ki olyan rétegigényeket, melyeket a kari rendezvényterem (mert ez lett a neve) programjába szeretnének iktatni. Időközbén lelkes csapat szerveződött a joghallgatók között. melynek tagjai élénk érdeklődést mutatnak társadalompolitikai, ezen belül a mai magyar valóságot érintő kérdések iránt, ők fokozott lelkesedéssel álltak a kiub ügye mellé, azt remélve, hogy ez a hely fóruma lesz a hasonló problémákon fejüket törő előadóknak és hallgatótársaiknak egyaránt. Vágyaik megvalósítása érdekében fizikai "rejüket is bevetették: verték a vakolatot, hordták a maltert a romos pincéből lassanként föld alatti találkozóhellyé alakuló épületrészben. A társaság közben hivatalosan is letette a'névjegyét, amire az volt írva: ,.Galiba-kör". Nem mondhatni, hogy nevük osztatlan tetszést váltott ki egyetemi irányító körökben, volt, aki tartott attól: a Galibából még galiba lész. Az igazáért küzdő harcos ifjú társaság azonban — e téren legalábbis — győzedelmeskedett, bár egyik-másik tagjának eközben pótvizsgák teljesítésével is meg kellett küzdenie. Ennek azonban — természetesen — az előbbiekhez semmi köze... Hogy életrevaló, s főként gondolkodó ifjakról van szó, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Soros-alapítványhoz benyújtott pályázatukra 200 ezer forintot kaptak — a Galiba-kör programjainak megvalósítására. Mindeközben végső lökést kapott a klub kialakításának ügye is. Gyanítható persze, ha a fentebb említett hallgatók nem csatáznak elképzeléseik megvalósításáért, még évekig vajúdik az ügy. Maguk az egyetemisták azt mondják: dönlő lökést az adott vágyaik teljesülésének, hogy az egyetem rektora a köz előtt szimpátiáját nyilvánította. Lett tehát klub, működtetésének rendje ugyan még nem eldöntött. Az első hivatalos rendezvényen — március 15-én — még az Játszott: sok munka hiányzik ahhoz, hogy igazán otthonos találkozóhely legyen, s persze az is: sok munkát végeztek már, hogy eddig jussanak. A megvalósításban döntő szerepet vállalók elmondták: a véleménynyilvánítás fórumává szeretnék tenni, s ezt a helyet a szellemi aktivitás „fölkorbácsolójának" szánják. A magyar valóságot szeretnék jobban megismerni — látni és láttatni. Március idusán volt a kezdet. Nyilván nem véletlenül. B. T. Bűnözésről - általánosan és konkrétan Beszélgetés Jármai Tiborral Hogyan alakult a bűnözés Szegeden áz elmúlt évben? Ez az alapkérdés vezetett, amikor fölkerestem Jármai Tibor városi vezető ügyészt. Beszélgetésünk persze, ennél nagyobb témakört érintett — mutatva a bűnözés' problémahalmazának nagyságát. — Az' ismertté vált bűncselekmények száma nem volt magasabb 1987-ben, mint egy évvel korábban — akkor viszont óriási volt az emelkedés. A statisztika azonban önmagában nem mutatja a tényleges helyzetet, a valóság rosszabb ennéd — vázolta a helyzetet bevezetőül Jármai Tibor. — Melyek a jellemző bűnesetek? — A vagyon elleni bűncselekmények száma továbbra is igen magas. Ezen belül sok a gépkocsiföltörés, és az ezzel kapcsolatos lopás. Rengeteg gépkocsit tárolnak a szabad ég alatt, ami nem jó, de változtatni nehéz lenne rajta. Nagyobb baj viszont, hogy sok ember nem tartja be a minimális őrzési kötelezettségeket sem. Gyakran nyitva hagyják az autó ajtaját, értékes tárgyakat tartanak szem előtt. A gépkocsikkal (kapcsolatos bűncselekményeket egyébként fiatalok követik el általában, s közülük sok tettes ismeretlen marad. És a statisztika még nem is teljes, mert sokan nem tesznek följelentést — nem látják értelmét. — Tudtommal magas a betöréses lopások száma is. — Ez olyan dolog, mint a mesebeli sárkány feje, amit levágnak és kinő. Hiába buknak le sorozatban betörök, mindig vannak újak és újak. Talán nincs már olyan bölcsőde vagy óvoda a városban, ahova ne törtek volna be. S ami szomorú, egyre gyakrabban fordulnak elő az elkövetők között gyerekkorúak. Nem lehet ilyenkor eléggé hangsúlyozni a család szerepének fontosságát, a családi kötelék jelentőségét. ! A szülők sokszor kiabáló dolgokat nem vesznek észre — és nemcsak a lumpen családokban. — Csalás és sikkasztás — ugyancsak jellemző cselekmények. Mi volt a helyzet e \ téren tavaly? — Élénkülés volt tapasztalható, ami az új gazdasági lehetőségek felelőtlen személyek részéről való szándékos félreértéséből is fakad. Az építőipar nehézségei alkalmat adtak több „vállalkozónak" arra, hogy olyan építkezésekbe bonyolódjanak, aminek több százezres hiány, sikkasztás a vége. — Ittas vezetés? — Annyi van, amennyit a rendőrség akar, vagy keres. Ha több közúti ellenőrzés lenne, többet találnának. A felderített eset egyébként nem több, mint korábban, viszont súlyosabb az' italozás mértéke, és gyakoribb a visszaesés. Sajnos, nincs igazán visszatartó hatása a vezetéstől való eltiltásnak sem, nem beszélve arról, hogy ennek betartását nem is nagyon lehet ellenőrizni. — Testi sértés, nemi cselekmények? — Egy kedvező jelenség van: a falubeli kocsmák korábban öröklődő virtushagyománya szerencsére megszűnt. Helyette viszont a szomszédok ütik, szurkálják egymást gyakrabban. A nemi cselekmények számában sincs komolyabb változás, itt is meg kell azonban jegyezni, hogy valójában sokkal több bűncselekmény történik a statisztikában szereplőnél, sokszor ugyanis a sértettek a becsületük megóvása érdekében nem tesznek följelentést, vagy visszavonják. — Azt hiszem, a közveszélyes munkakerülés megállapítása más lehet manapság, mint korábban. — Az országos gyakorlatot megelőzően mi már foglalkoztunk ezzel a témakörrel. Ma ugyanis, amikor egyre nehezebb — főként linknek ismert embereknek —munkát találni, komoly nehézséget okoz és kérdésessé válhat a munkakerülés vétségének megállapítása. S nem lehet kizárni sokaknál, hogy önhibájukon kívül nem tudnak elhelyezkedni. — A bevezetőben azt emiitette, a valóságot rosszabbnak tartja a statisztika által mutatottnál. Mire gondolt? — A közvélemény sokkal több jogellenes dolgot tud, mint ami felszínre kerül. Mindenki tudja például, hogy van csúszópénz, de hány eljárásról tud? Népszokássá vált, senki nem tudja elképzelni, hogy itt pénz nélkül valamit is el lehet intézni. Jellemző, hogy még hozzánk is bejönnek úgy, hogy az asztalra teszik a borítékot. Aztán meg kell magyarázni, hogy ez nem olyan hely, mint amihez hozzá vannak szokva. — Hogy az effajta esetek nem derülnek ki, abban a törvény is „hibás", hisz amikor valaki rá van kényszerítve arra, hogy csúszópénzt adjon, mert másképp azt sem kapja meg, ami neki jár, akkor is bűnösnek nyilváníttatik. — Noha az ilyen esetekben a büntetést legtöbbször korlátlanul enyhíteni lehet, kétségtelen, hogy akkor lehetne nagyobb rendet csinálni, ha a törvény az aktív vesztegetők büntetlenségét biztosítaná. S ha már a törvénynél tartunk, a vámés devizajogszabály ugyan egyértelmű, mégis teljes anarchia uralkodik e téren, mert az eseti könnyítések, szigorítások és az állandóan változó kiegészítő szabályok kaotikus állapotot eredményeznek. — A gazdasági bűncselekményekről viszonylag keveset beszélt. — Itt is sok a latens bűnügy. Például, hogy a jelenlegi árrendszer mellett büntetőjogilag ki képes árdrágítást megállapítani, arra kíváncsi lennék. Sokszor első pillantásra látszik a „csalás", mégis, szinte lehetetlen bebizonyítani a tisztességtelen árat. Ugyanúgy nehéz megállapítani az adócsalást. Általában az is igaz persze, hogy a jogszabályok nem követik elég rugalmasan a jó irányba induló gazdasági változásokat, és ez gyakran féket jelent, jogbizonytalanságot okoz. Ugyanakkor előfordul, ha valaki olyan dolgot csinál, ami szokatlan, egyből rendőrért kiabálnak, s végül büntetőeljárás keretében tisztázzák, szabályos-e az illető ténykedése. Ott viszont hiába mentik föl esetleg az illetőt, akkorra már megbélyegzetté válik. Nem elsősorban az ügyésznek, rendőrnek, nem a büntetőjognak kell a gazdasági életet szabályozni, hanem saját törvényszerűségei nek. — Egy záró kérdés: a bűnözést kísérő közmorált milyennek látja? — Egy példát mondok erre. Egyre több olyan cselekmény van, ami észrevétlenül nem is történhet meg, mégsem találunk rá tanút.,. Balogh Tamás Hungária-krónika Megbízás, pályázat, vállalkozás Ami este még áll, reggelre leomolhat — így jellemezte mostani munkahelyét az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség szegedi kirendeltségének egyik dolgozója. A helyszín: a régi Hungária. Mit keres a felügyelőség tíztagú brigádja a szálloda bezárt ajtói mögött? Értékmegőrző, s az egyre romló állapot súlyosbodását megelőző beavatkozásra kaptak megbízást a részvénytársaságtól, amely felismerte: a tavaszi esők most már hetek alatt több rombolást vihetnek végbe, mint korábban néhány év alatt. A felületes, vagy hozzá nem értő szemlélődő is észreveszi: a sérült esőcsatornák, a . betört tetőüvegek alatt szinte akadálytalanul áznak a falak, a födémek — a padlástól a pincéig. Azért hát a gyorsaság, hogy — bár a felújítás kivitelezői pályázata majd csak e hónap végén zárul le — a megmaradó helyiségekben a díszvakolatok, gipszdíszek, a korlátok minél épebben vészelhessék át a munkálatok megkezdéséig hátralévő heteket. Jó csomó törmelék és faanyag vár addig elszállításra, de a kényszerűen elbontandó falak, födémek legalább már nem a leendő felújítók idejét „húzzák". , (Olvasóink emlékezhetnek még rá: a nagyszínház felújításakor is tetemes időveszteséget okozott, hogy a vártnál rosszabb épületszerkezeti elemeket a tervtől eltérően bontani, vagy erősíteni kellett. Aligha véletlenül, a régi Hungáriáról is hallani olyan véleményt: talán könnyebb lenne a tökéletes mását újólag megépíteni ...) Mindez legfőképp a tervezőknek adja föl a leckét. Mint a múlt héten, a részvénytársaság közgyűlésén hallottuk: a tervpályázat után elképzeléseik átdolgozására fölkért tervezőcsoportok végül is nem különkülön munkálják ki szállodafelújítási ötleteiket, hanem szövetkeznek. Azaz a Délterv Tarnai István vezette csoportja és a budapesti Marketcoop Kisszövetkezet (ez utóbbi közösen a Möbius Kisszövetkezet tervezőivel) hatvan—negyven százalékos arányban együttesen dolgozza ki a terveket. (A szegediek nem titkolják: azért vállalkoznak még ilyen áron is, mert így látják biztosítottnak jelenlétüket, közreműködésüket Szeged patinás épületének felújításánál. Presztízskérdés, ez — érhetően.) A szállodatervek folyamatosan készülnek majd — iez rövidítheti a rekonstrukcióra szánt két-kétésfél Az étteremből az emeletre vezető lépcsővel még „találkozunk" — felújítás után visszakerül a helyére Schmidt Andrea felvételei Az égre „nyíló" üvegtető alatt ázik a födém ... évet. Sürgetőbb feladat az tűsén túl. számítástechnikai új épület, a Dózsa utca— szolgáltatásokat is nyújtani Arany János utca sarki kíván majd a jövendő szálüres telekre építendő üzlet- lóvendégeknek, az üzletfeház tervezése, hiszen annak leknek, az új ház bérlőinek. — az Rt. elgondolása sze- '(Más, átmeneti, hasznot rint — már a jövő év vé- hozó tőkebefektetéseket is gére bérbeadhatónak, be- fontolgatnak egyébként) A költözhetően kell lennie, felújítás szándékát pártolók. Szintenként 690—650 négy- nak szól a másik informázetméter alaptérületet bé- ció: a lakossági pénzek eselrelhetnek majd ott az ér- leges bevonásáról nem tett deklődők irodák, üzletek le a részvénytársaság, de céljára. Az ebből származó egyelőre várnak vele. Olyan bevételeket a szállodafel- formát szeretnének erre váújításra „forgatják vissza" lasztani, amely előre meg— az új házat ugyanis a mondható és kiszámítható részvénytársaság alaptökéjé- jövedelmet gapanHU minbő] építik meg. Ez a meg- denkinek, aki forintjaival oldás is jelzi a „régi hun- hozzájárul a Hungária meggáriások" szándékát: nem újításához. Ez esetben hagyják, hogy részvényeseik ugyanis nem csak egy épüpénze idővel veszítsen érté- let rekonstrukciójáról van kéből. E törekvést támaszt- <szó, hanem egy, további ja alá két további hírünk funkciókat is fölkaroló, ideis: a Régi Hungária Szálló genforgalmi — kulturális — Részvénytársaság belépett a üzletközponti vállalkozásról. Szegedi Informatikai Rész- Nem adakozásról, hanem vénytársaságba — hiszen befektetésről tehát. pénze jövedelmező befekte- Pálfy Katalin Visszhang ine es visszaja A Délmagyarország március 9-ei számában Pavlovits Miklós tollából megjelent cikkben tanulságosnak vélt esetet írt le arról a — botrányosnak minősített — szalagavatóról, amelyen egy diák nem az előre kiizzadt és általa elcsépelt szólamoknak vélt beszédet mondta el, hanem saját gondolatait. Találgatta, milyen sors vár erre az ifjúra: kicsapatás, Nyilas Misi megvádoltatása — vélte. Az ügy megosztotta a tanárokat, és íme a példa, hogy az iskola — a HVG ekkori száma megerősítette — valóban „válságágazat". Az eset bennünket is elgondolkodtatott, sokan, sokféle véleményt formáltak. Nem titkoljuk, hogy mi másként értelmezzük az egyéniség fogalmát és tartalmát, mint ahogy ez a gyerek és néhány társa, mert ő is mondta, nem valamennyi diák nevében beszélt. Hogy ezt az iskolát, amelynek nevét cikkében tapintatosan elhallgatta, mennyire nem az emlegetett porosz szellem jellemzi, hogy az egyéniség kibontakoztatására serkenti mindazokat, akik ezzel élni képesek, versenyeken, tanulásban, sportban, diákmódra, azt ő is tudhatja, saját két gyermeke révén, mások az újság híradásaiból. A beszéd elhangzott, megtapsolták, az ünnepély lolytatódott, és a szokott módon befejeződött. Maradt volna belügy, ha meg nem jelenik ez a Közlemény, sajnos anélkül, hogy az iskola tanárai közül bárkit megkérdezett volna. írása olvastán bizonyára sokan csóválták a fejüket szegény új Nyilas Misi sorsán aggódva. Ezért akarjuk megnyugtatni őket: senki ellen nem indult fegyelmi eljárás, nincs perbe fogott és kicsapott diák. Ha valakinek a méltatlanul meghurcolt kis regényhős iutott eszébe egy régi kötelező olvasmányából, bennünk is fölidéződött belőle egy mondat, aminek igazsága nem avult el: „Az is tolvaj, aki mások bizalmát meglopja." Kardos József, a JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium tanára *