Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-18 / 66. szám

VILÁG 78. évfolyam, 66. szám 1988. március 18., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Befejezte munkáját az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Módosított törvények - Interpellációk Képviselők kérdései Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III .törvény módosítására vonatkozó javaslat feletti vitával folytatta munkáját csütörtökön a Parlamentben. Az ülést Péter János, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A padsorokban helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. azokat? A módosított vényjavaslat lehetővé kisszövetkezetek, szakszötör- tagsági viszonya, illetőleg teszi munkamegállapodása között. A tagsági viszony — a vavetkezetek vagy bérlemé- gyoni hozzájárulás alapján nyek létrehozását a terme- — tulajdonosi viszony, ezlőszövetkezetek területén, zel szemben a munkamegFélő azonban, hogy ezek az állapodás az, amelynek alapátalakulások a kedvezőtlen ján a tsz-tag munkát váladottságú területeken tör- lalhat, amiért számára munténnek majd. Arra kérte a kormányt a képviselő, hogy a gyengébb szövetkezetek a szükséges feltételeket. A vita lezárása előtt — zött annak a véleményének soron kívül — még szót kért nek egy erkölcsi oldala adott hangot, hogy a törElsőként Balogh György kodás kérdéseinek szövet(Fejér m., 4. vk.), a Szabad- kezeti jogszabályi körön kíbattyáni Magyar—Szovjet vül helyezését. Egyebek köBarátság Mgtsz elnöke ka pott szót. A képviselő meg állapította: az előterjesztett vénymódosítás a korábbinál javaslat alkalmazkodik az is sürgetőbben veti fel egy élet követelményeihez, pél- új, átfogó szövetkezeti jodául a tevékenységi körökre gi szabályozás megalkotását, vonatkozóan rugalmasabbá Tornai Endre (Veszprém Károly Közgazdaságtudomá teszi a korábbi szabályozást, m., 11. vk.) nyugalmazott nyi Egyetem Eftnek azért van jelentősé- tsz-elnök arról szólt, hogy egyetemi tanárának kadíjat kell fizetni. A törvénytervezet szerint ez a fennmaradásához""biztóTítsa munkamegállapodás mondható fel. Van azonban a kérdésis. ge, mert a jövedelmezőség napjainkban a termelőszö- napi felszólalására fenntartása nem mezőgazdasági tevékenységek végzésére készteti a termelőszövetkezeteket. A belső vállalkozási formákkal kapcsolatban is megteremti a módosítás a nehezebb és a válvetkezetek egyharmada nehéz helyzetben van. Ezért sok helyütt hibáztatható a vezetés, de számos esetben Talóssy Frigyes (Budapest, Ha felmondják a tsz-tag 24. vk.), a Ferrokémia Ipa- munkamegállapodását, s ri Szövetkezet jogtanácsosa, nem ért egyet a felmondásreagálva Szabó Kálmánnak sal, mehet a döntőbizottság(Budapest, 36. vk.), a Marx hoz, mehet a bírósághoz, ahol kitűnően felkészült tanszékvezető szakemberek megmagyarázelőző zák neki, hogy a munka(Emlé- megállapodás felmondása a Kálmán jogszabályoknak megfelelően történt. A paragrafusokkeztetőül: Szabó úgy vélte, rombolóan hat a szövetkezeti szellemre, ha kai „megbástyázott" falat ez a tsz — amennyiben nem a feltételek is kedvezőtle- tudja hatékonyan foglalkoznék. A nehéz helyzet kialakulásához hozzájárult, hogy tatni — megválik tagjától.) A dolog jogi megoldáaz ember nem tudja áttörni, s elveszíti a szövetkezésbe vetett hitét. Nagyon nagy hibát követünk el, ha eltozó feltételekhez való ru- tovább nyílt az agrárolló, galmasabb alkalmazkodás le- A képviselő kifejezte aghetőségét. Ugyanakkor egy godalmát: mi lesz a nehéz nagyon lényeges kérdéssel nem foglalkozik a javaslat, ez pedig a szövetkezés egyik sajátossága, a vagyoni érdekeltség. Egyúttal javasolta a vagyoni kötődésre vonatkozó rendelkezéseknek az élethez igazodó megújítását. Iványi Lajos (Békés m., 12. vk.), a Gyomaendrődi Lenin Mgtsz elnöke kiemelte: a törvénytervezet alapja lehet a szövetkezeti mozgalom hagyományokat megőrző átalakulásának. A mesterségesen emelt korlátok lebontása, a szövetkezeti sajátosságok elismerése esetén a szövetkezet a mezőgazdaságban nem túlélt, kisa tulajdonképpen nagyon vesszük az embereknek a egyszerű — mondotta Tallos,sy Frigyes. — Alapvető létbiztonságba vetett hitét, erre a hitre ma az országhelyzetbe jutott szövetkeze- különbséget kell tenni a ter- ban valamennyiünknek szüktekkel? Netán felszámolják melőszövetkezeti tagoknak a sége van! Váncsa Jenő válasza Az elhangzottakra válaszolva Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elmondotta: a tszek' mai helyzete, gazdálkodási eredményeik szoríts összhangot mutatnak a gazdasági-társadalmi környezettel, a vagyoni vis ezért sajnálatos. Az ilyen a felelősség fölvetik" — zolt gazdasági körülményekhez. A tagnak mindez kijelentések tehát nem jelent újat. Sok- kérdését is fele még örülnek is amiatt, mondotta, hogy az órahatárok elérése Ma a szövetkezeti tag után másutt is vállalhatnak foglalkoztatására — monmunkát. Nem lehet ma már dotta indoklásul — igen mezőgazdaságból r.agy a garancia, ami a renmondotta Ván- delet szelleméből és betűjécsakis a megélni szonylatok is egyfajta ál- csa Jenő —, ezt tükrözi az bei egyaránt következik. A landósultságot jeleznek, és eddigi fejlődés, éspedig tsz-ek vagyonának a növetermészetesen kialakultak nemcsak hazánkban, hanem kedése ÍZ érdek- és jövedelemvi- külföldön is. fulladt formáció, hanem egy szenyok — mindezeken rö- Fölmerült a vitában a újabb fellendülés kezdete vic* úton nehéz változtatni, háztáji föld kérdése. A milehet. Erre már ma is bizonyítékot szolgáltatnak a valódi önállósággal rendelkező kisszövetkezetek. Kedvezőnek ítélte, hogy a változtatások nyomán számos, eddig központilag rendezett kérdés kerül önkormányzati hatáskörbe. Ez rukétségkívül az alapítók érdemeit is tükrözi, óm tartalmazza a jelenlegi kapacitásokat, és a társadalom anyagi hozzájárulását is. amely folyamatosan, táNem beszélve arról, hogy niszter szerint az új rendeiaz újabb követelményekhez, ktzések alapján végül is így az adótörvényhez is al- több földhöz juthat az, aki mogatások formájában gazkalmazkodniuk kell a ter- annak megművelésére ké- dagította az erőket. Ezt a melőknek. A szövetkezeti pts, arra vállalkozik. Ez a vagyont mozgalom szilárd pilléreken jogszabály korszerűségének kell, nyugszik, és — amint az a egyik bizonyítéka, vitából is kitűnt — alapja Az érdekvédelem hiányosmegosztani sokoldalúan nem hanem gyarapítani. A miniszter végül az idős a magyar mezőgazdaságnak, ságaival foglalkozó észrevé- tegokról való gondoskodás . ,, . .... A nagyüzemekhez való ra- telekre elmondotta, hogy a „„„ galmasabba eletszerubbe te- paszkodás a gyakorlatban is MÉM. illetve a TOT között egy szí a szövetkezeti testületek rendkivül erős kötelék. A sokszor vannak kemény viS2övetkezeti mozgalmat — tak, és a születő komprojelentette ki — ma nem a mtsszumok kemény egyezkilépési szándék jellemzi, tetések után jönnek létre. Még a legnehezebb körül- A miniszter ezután — a vimények között gazdálkodó tóban felvetettekre is vála- sadalmi garanciái is üzemekből sem akarnak ki- szólva — kijelentette: a nak. lépni a tagok. Hozzáállású- trz-ek szakszövetkezetté váknt nem a kiábrándultság lásához nem lesz szükség a működését, egymás közötti munkamegosztásukat. Továbbra sem teljes azonban a bizalom, hiszen a tervezett módosítás nem ad lehetőséget arra, hogy a nem kizárólagosan közgyűlési hatáskörbe tartozó kérdéseket — ahol küldöttgyűlés nem működik — átadhassa a közgyűlés vezetőségének, ahogyan a termelő típusú szövetkezetekben ez indokolt és szükséges volna. Kiss István (Bács-Kiskun m„ 18. vk), a Tataházi Peszámos jelét említette, mintbizonyságául annak, hogy a szövetkezeti mozgalomnak egyik értékes vpnása'a törődés az alapítókkal és a munkában megfáradtakkal; s ennek immár tárvanEzután Szabó Kálmán (Bujcllemzi, hanem a nagyfokú főhatóságok valamiféle en- dapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi részvétellel Egyetem tanszékvezető egyekötödés, amely a nehézsé- gedélyére. gek idején különösen szem- A vagyoni betűnő. Ezt a kapcsolatot kapcsolatos kérdésekre adott temi tanára a viszontválasz kell hasznosítani a megúju- válaszában külön is kitért jogán ismét szót kért. Felollási folyamat gyorsításánál. Szabó Kálmán képviselő vasta a törvénymódosításban A foglalkoztatási kötele- felszólalására, amely — a — és a régi törvényben is •/ettség kérdéseiről szólva — miniszter szerint — félreér- — szereplő, vitatott szövegtőfi Mgtsz elnöke a gazdasá- ezzel szintén több képvise- téseket tartalmazott. Rámu- részt. „A termelőszövetkezet gi fejlődés követelményeivel |ö foglalkozott — azt hang- tátott arra: amikor a tag tagja köteles a saját, valaösszhangban fontosnak ítél- súlyozta: a korábbi jogi belép a tsz-be, a szövetke- mint a vele közös háztartáste, hogy a szabályozás se- szabályozáshoz képest alap- zel dönti el, hogy milyen ban élő családtagjai, házasgítse gazdaságirányítási vető változás nem követke- anyagi föltételek között fog- társa és kiskorú gyermekeik rendszerünk korszerűsítését, zett be, hiszen az 1000-1500 lalkoztatja. A kialakult tulajdonában, vagy haszona stabilizációs program meg- érás felső határértékek ed- gyakorlat szerint ma nem a élvezetében levő termőföldet valósítását. A képviselő dig is megvoltak, ám ko- vagyont viszik be a tsz-be, hangsúlyosan szólt arról, rútban a tagsági viszony- hanem a munkájukat. A hogy a termelőszövetkeze- hoz kötődően. Az efeletti kormányzati törekvések kö- ség arra a termőföldre is teknek több évtizedes, jogos óraszám tekintetében pedig zött, s a paragrafusokban kiterjed, amelyet a tag vagy igénye teljesül azzal, hogy — az új szabályozás sze- nem található olyan kitétel, a vele közös háztartásban a kötelező belső szabályza- rir.t — a többi munkaerő- miszerint a tagnak be kel- élő családtagja a termelőtok helyett egyetlen, össze- gazdálkodási ügy és feladat lene vinnie vagyonát a szö- szövetkezetbe történt belépés vont önkormányzati sza- a szövetkezeti önkormány- vetkezetbe, mint ahogyan a után tulajdonul vagy habályzatot alkothatnak. Kifő- zat hatáskörébe tartozik, képviselői fölvetés állította, szonélvezetként gásolta viszont a gazdái- alkalmazkodva a megváltó- „Mindez tehát félrevezető, a termelőszövetkezetbe bevinni. A beviteli kötelezettmegszerez. (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János megbeszélése vállalati vezetőkkel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön délután az Ipari Minisztérium, a Magyar Gazdasági Kamara és az Okisz szervezésében iparvállalatok vezetőivel, ipari szövetkezetek elnökeivel folytatott munkamegbeszélést a Tungsram Rt. budapesti székházában. Kíséretében volt Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Kádár Jánost Berecz Frigyes ipari miniszter, Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke és Köveskúti Lajos, az Okisz elnöke fogadta, majd megkezdődött a kötetlen eszmecsere. Elsőként Berecz Frigyes vázolta a minisztérium irányításához tartozó ágazatoknak az év első két hónapjában elért eredményeit, s megfogalmazta azokat a tennivalókat, amelyek az év kezdetén nyújtott biztató teljesítmények tartóssá tételéhez szükségesek. Szólt az erőteljesen javuló tőkés exportról, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az évkezdő sikerek még nem adhatnak okot a megnyugvásra. Beszámolt arról is, hogy az átlagosnál jobban gazdálkodók lehetőségeit még nem sikerült kellőképpen javítaní: a pénzügyi szabályozás terén történtek előrelépések, de ezek hatása még nem éri el a megkívánt szintet. Foglalkozott az ipari szolgáltatások kérdéseivel, rámutatva, hogy e terület fejlesztése elengedhetetlen az ipar hatékony működéséhez. Kiemelte a termelőmunka szubiektív feltételeinek fontosságát. Tolnai Lajos, a Borsodi Vegyi Kombinát vezérigazgatója kifejtette, hogy az iparnak, de az agrárgazdaságnak is több forrásra, nagyobb mozgástérre van szüksége. A szerkezetváltással kapcsolatban sürgette a szemléletváltozást. Nézete szerint ugyanis nincs igazuk azoknak, akik azt hangoztatják, hogy ezt is csak pénzzel lehet elérni. Beck Tamás a magyar könnyűiparban eddig elért exportnövekedésre hívta fel a figyelmet, rámutatva arra is, hogy nagyobb gondot kell fordítani az import helyettesítésére, a gazdaságdiplomáciai munkára. Szükségesnek ítélte a teljesítménynyel arányos differenciált bérezési lehetőségek fokozottabb kiterjesztését, és hangoztatta: a Magyar Gazdasági Kamara a reform szellemében mindent megtesz azért, hogy a vállalatok mozgástere bővüljön. Tatai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója a párttagkönyvcseréket megelőző egyéni beszélgetésekre hivatkozva elmondta, hogy a dolgozók a kibontakozási feladatok végrehajtásáért sokat vállalnak. Ezt jelzi az is, hogy dolgozóik 32 millió forint értékű vagyonjegyet jegyeztek. Kifejtette azt is, hogy nem kicsit jobban, hanem másként kell dolgozni a gazdasági és a politikai munkában is. Beszámolt a gazdasági vezetőknek arról a sajátos helyzetéről is. hogy egyszerre munkaadók, és részben betöltik az adóhivatal szerepét is. Ez utóbbi az adminisztratív terhek mellett rontja a kollektívák vezetőinek és dolgozóinak kapcsolatát. Utalt arra is, hogy a feldolgozóiparnak nem kedvez a jelenlegi gazdasági környezet, pedig itt a befektetett pénz gyorsabban hasznot hoz, mint például az alapanyagiparban. Pera Ferenc, a Veszprémi Szénbányák Vállalat vezérigazgatója a többi között arról szólt, hogy az utóbbi időben kedvezőtlen kép alakult ki az ágazatról. Mint mondta, a tömegtájékoztatás nem a valóságos folyamatokat, lehetőségeket vizsgálva értékelte a szénbányászat helyzetét, pedig a bányászok igen sok áldozatot hoztak. Köveskuti Lajos az ipari szövetkezetek nevében a kis és közepes nagyságú üzemek helyzetéről adott képet. Elmondta, hogy az ipari szövetkezetek tavaly 22 százalékkal növelték a teljesítményüket. Változatlan törekvésük, hogy a tavalyihoz hasonlóan az idén is öt-hatezer új munkahelyet teremtsenek. Szóba hozta a hagyományos szövetkezetek és a kisszövetkezetek eltérő szabályozási rendjéből adódó problémákat. Hatvani György, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgatója szükségesnek ítélte, hogy mielőbb döntés szülessen a villamosenergiatermelés növeléséről, mert ha a jelenlegi helyzet nem változik. az ellátási problémákhoz vezethet. Fehér Erzsébet, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat vezérigazgatója fontosnak minősítette a szabályozók stabilitását, mondván, hogy ez bizalmat ébreszt a gazdálkodókban. A tagkönyvcserék tapasztalataira utalva beszámolt arról, hogy kollektívájában az eddigi eredmények adják a jövőbe vetett bizalom alapját. Hibának minősítette, hogy manapság sokan csak a negatívumokat, a gazdaság gyengeségeit emelik ki, s felnagyítják a problémákat. Horváth Ede, a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója — ez utóbbi gondolatot mintegy kiegészítve — annak a véleményének adott hangot, hogy a gazdaság nem válságban, hanem változó helyzetben van. Ez a világgazdaság valamennyi résztvevőjére érvényes megállapítás. Személyes tapasztalatai alapján szólt arról, hogy országunk politikai megítélése kedvező a nagyvilágban, ám ez a gazdaságunkra ma már nem mindig vonatkozik. Nagy nyomatékkal szólt a műszaki képzettség növeléséről, a szakmai tlidás javításáról, mindkettőt a haladás alapkövetelményének ítélve. Gábor András, a Tungsram Rt., a tanácskozásnak helyet adó vállalat vezérigazgatója kiemelte a társadalompolitikai problémák megoldásának fontosságát. A jól szervezett munka az emberek hangulatát is befolyásolja. Hangsúlyozta a határozatok következetes megvalósításának érdekében a nagyobb határozottságot. Ezt követően Kádár János megköszönte a tájékoztatást, és kifejtette véleményét az elhangzott kérdésekről, észrevételekről. * (Kádár János tegnap nyilatkozatot adott, melyet a 3. oldalon ismertetünk.)