Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-17 / 65. szám

3 Csütörtök, 15)88. március 17. Tanácskozik az Országgyűlés szító megbeszélések, viták során felvetődött: meg kellene szüntetni a termelőszövetkezetek foglalkoztatási kötelezettségét. Ez azonban egyértelműen szövetkezetellenes lépés lenne. Teljes lehetetlenség lenne nem foglalkoztatni a szövetkezőt, a szövetkezet tagját. Az ilyen intézKedés a tulajdonosi tudat ellen, tehát éppen az ellen hatna, amire jobban kívánunk építeni. A foglalkoztató si kötelezettség tehát megmarad, mértéke azonban jobban igazodhat a szövetkezet lehetőségeihez. A kötelezettség mértéke annál kisebb viszont nem lehet, mint amennyit a tsz-tagnak teljesítenie kell a fizetett szabadsághoz, a társadalombiztosítási juttatásokhoz való jogosultság megszerzéséhez. Az ipari és szolgáltató tevékenység további fejlesztését a tsz-törvény módosítása jelentősen segíti azzal, hogy a háztájiban szintén folytatható majd ilyen munka, a tsz-szel történő megállapodás alapján. A módosított törvény azt is javasolja: a szövetkezet és a tag döntsön arról, hogy a tag miként vesz részt a közös munkában, s ezért a munkáért miként szerez jövedelmet, s mekkora részesedéshez jut. A törvény önkormányzati döntési körbe utalja azt. hogy a kiadható háztáji föld területébe milyen mértékben számítják be a tag személyi tulajdonában levő földet. ígv az új szabályozás összhangot teremt a földtörvénnyel. Megnő a háztáji gazdálkodás jelentősége a foglalkoztatási gondok enyhítésében is. A miniszter szólt arról, hogy a termelőszövetkezeti törvény biztosította nagyobb önállóság, a vállalkozói lehetőségek jogi bővülése azonban még nem teszi elevenebbé a gazdasági életet. Ezért mindenkinek tennie kell; méghozzá kinek-kinek annál nagyobb felelősséggel, intenzitással, minél nagyobb területen szól bele a gazdálkodásba. Az irányításban is igyekeznek a cselekvés, a kezdeményezés ösztönzésére. Nagyon lényeges, hogy az intézkedések során a részintézkedések ne s'értsenek a mindennapi gyakorlatban fontos érdekeket. A termelőszövetkezeti törvény módosítása összhangban van a szocialista nagyüzem további erősödésének igényével. A jövőben is ez lesz a magyar mezőgazdaság sikereinek alappillére. Igaz ez még akkor is, ha a háztáji kistermelés hosszú távon életképes szektora marad a magyar mezőgazdaságnak. Az a munkamegosztás, ami a hazai szocialista mezőgazdasági nagyüzemek és a háztáji kistermelés között kialakult, a gyakorlatban is bizonyított. A mi viszonyaink között erős. jól szervezett nagyüzem nélkül nem létezhet iól teljesítő, virágzó kistermelés. Váncsa Jenő a továbbiakban utalt arra: a termelőszövetkezeti törvény vonatkozik a szakszövetkezetekre is. Megítélése szerint ezek szerepe. jelentősége a szövetkezeti mozgalmon belül tovább nő. Azokban a termelőszövetkezetekben. ahol a gazdasági problémák krónikussá váltak, minden lehetőt meg kell tenni azért, hogy a mezőgazdasági termelés folytatását és a szövetkezeti tagság megélhetését más utak keresésével is biztosítsák. Ennek egyik módja, ha a tagság megfelelő szövetkezeti formát választ; ilyen lehet a szakszövetkezet vagy a kisszövetkezet. Foglalkozott a miniszter azzal is, hogy a termelőszövetkezet erejét a tagok szövetkezethez kötődése is jelzi. A tagság és a szövetkezetek közötti szálak erősítését szolgálják azok az intézkedések, amelyek a tagok közös vagyonhoz való viszonyát igyekeznek közvetlenebbé tenni. Végül elmondotta: — A tsz-törvény módosítása érinti a közös vagyoni érdekeltséget is. Ezt szolgálja, hogy a tag vagyoni hozzájárulása utáni részesedése mértékét — az eredményhez igazodóan — a tagság önkormányzati hatáskörben állapíthatja meg. A törvény, mint hangsúlyozta, jó eszköznek ígérkezik egy olyan időszakban, amikor nemcsak a népgazdaságban, hanem a mezőgazdaságban is — ezen belül a termelőszövetkezetek körében is — sok gond, feszültség mutatkozik. Az élelmiszergazdaság programjainak megvalósításához minden lehetséges eszközt igyekeznek igénybe venni, mivel tudják: a régiek nem elégségesek. A törvény módosítását megelőző. számos fórumon felvetődött vita alapján úgy ítélhető meg. hogy a változtatások beleillenek abba az intézkedéskörbe. amely a gazdasági-társadalmi megújulást szolgálja — zárta expozéját Váncsa Jenő. Verseny a lakosság pénzéért A kölcsönigényeket a lehetőségük határáig igyekezték kielégíteni, sőt még valamelyest azon is túl. A 712 milliós hitelkeretet 36 millióval túllépték. A kintlevő hitelek az egy évvel korábbit 96 százalékkal haladták meg. Az áruvásárlási, személyi, termelési és szolgáltatási kisiparosoknak,«- kiskereskedőknek adott rövid- és középlejáratú kölcsönre 347 millió forintot fizettek ki 1987-ben. Építésre, ingatlan és telek vásárlására — a székkutasi szövetkezetben szervezett lakáscserére fordított összeggel együtt — 1 év alatt több mint félmilliárd forintot biztosítottak, amely az 1986-osnak háromszorosa. A külső tényezők, a szigorúbb gazdasági környezet hatása azonban itt is érződött. A betétnövekedés az előző évinél mérsékeltebb volt, az akkori 482 millióval szemben 355 millió. Évközben is akadtak hullámzó periódusok, a vásárlási láz csitultával, decemberben ismét nőtt az érdeklődés a betétek iránt. A szövetkezetek mindegyike nyereséggel zárta az évet, 72,4 millió forint az összesített eredmény. Ez a tervezettet és az 1986-ost is kismértékben meghaladta, vagyis a további működés feltételei adottak. A takarékszövetkezetekben is egyre világosabban Képviselők hozzászólása, javaslata llulter Csaba (Nógrád itt., 7. vk). a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója rámutatott: a gazdasági-társadalmi fejlődés mai követelményeihez kell igazítani a torvényt, mert „kinőtte" kereteit, paragrafusait az élet tobb ponton meghaladta Emlékeztetett arra, hogy az 1967. évi III. törvénymódosításáról szóló javaslat kétfordulós bizottsági vita után került most a Parlament elé. Tobb képviselőtársának volt az a véleményé, hogy néhány esztendőn belül egy nagyobb formátumú módosításra, vagy inkább teljesen új törvenyre lesz szükség. Ehhez azonban számos kérdés tisztázása, s újabb társadalomtudományi kutatási eredmények is szükségesek. Ismertette az utóbbi, az idén március 9-én megtartott együttes mezőgazdasági, illetve jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsági ülés vitájában elhangzottakat. Húsz képviselő mondott véleményt, tett javaslatot vagy észrevételt. Támogatták a szövetkezeti önállóságot korlátozó állami előírások csökkentését, s azt, hogy a jogszabályokat követő kötelező belső szabályzatok helyett a szövetkezetek — saját belátásuk szerint — csak a szükséges és érdekeiket jól szolgáló szabályzatokat készítsenek. Többen helyeselték a tevékenységi kör módosításának egyszerűsítését, a bürokrati-' kus korlátok lebontását, a vezetőségi hatáskor növelését. Ugyancsak támogató egyetértésre talált a belső vállalkozási egységek létrehozását lehetővé tévő törvénymódosítási javaslat. A vitában a szövetkezeti tulajdon, tagi, tulajdonosi érdekeltség kérdése is felvetődött. Ezután ismertette az elfogadott módosító javaslatokat. Az egységes szövetkezeti törvénnyel való összhang érdekében két változtatást tartanak indokoltnak a torvényjavaslatban Ennek megfelelően megváltoztatni javasolják az egyik paragrafusnak azt a mondatát, miszerint: „A termelőszövetkezet tevékenységi körét az alapszabály módosítása nélkül megváltoztathatja". Helyébe az kerülne, hogy: „A termelőszövetkezet tevékenységi köret az alapszabály módosítása nélkül kiegészítheti". Javasolják továbbá azt is, hogy a módosítás 1988. április 1-je helyett július 1-jen lépjen hatályba. < Mindezek előrebocsátásával az Országgyűlés mezőgazdasági, illetőleg jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága a , törvényjavaslattal, a felsorolt módosításokat figyelembe véve egyetért, azt elfogadásra ajánlja — mondotta végezetül a képviselő. kleki János (Békés m., 7. vk), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára emlékeztetett arra, hogy széles körű és nyílt társadalmi vitában formálódott a termelőszövetkezeti törvény módosításának tervezete. A munkálatok végső szakaszában a TOT elnöksége is elemezte a javaslatot, és egyetért annak elfogadásával, törvényerőre emelésével. Németh István (Hajdú-Bihar m., 10. vk.) nyugalmazott tsz-elnök képviselőtársaihoz hasonlóan üdvözölte, hogy a módosítás növeli a szövetkezetek önállóságát, a tagok érdekeltséget. I'ásztohy András (Somogy m.. 4. vk ), a Szentgáloskéri Béke Mgtsz elnöke többek között rámutatott: egyik legfontosabb erénye a tervezetnek, hogy figyelembe veszi a mezőgazdasági termelés eltérő feltételeit, és lehetővé teszi a differenciált szerkezeti alkalmazkodást, például — amennyiben és ahol ez szükséges — az egyik szövetkezeti formából a másikba való átalakulast. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára hangsúlyozta, hogy a törvénymódosítással általában egyetért, ám — mint mondotta — lelkiismereti kötelességének tartja, hogy egy ponton kifejezze ellenvéleményét. Kifejtette: jogérzékünkkel nem egyeztethető össze az, hogy egyfelől kötelező a vagyont bevinni a termelőszövetkezetbe, ám amikor a közösség nem tudja foglalkoztatni az érintett tagot, akkor az vagyonarányosan nem kap visszatérítést. Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.), a Keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szakszóvetkezet elnöke nem értett egyet a törvénytervezetnek azzal az elgondolásával, hogy ha a termelőszövetkezetet szakszövetkezetté kívánják alakítani, akkor több főhatóság és érdekvédelmi szervezet véleménye szükséges. Ez a jelenlegi törvényhez viszonyítva is visszalépést jelent. Felvetette: egyáltalán szükség van-e a formaváltásra, hiszen a földtörvény a termelőszövetkezetekben is lehetővé teszi, hogy egyéni érdekeltségű, közös munkán kívüli árutermelő tevékenységet szervezzenek. Séra János (Komárom m., 10.vk.) kisbéri állatorvos elfogadhatónak, de nem kielégítőnek tartja az előterjesztett jogszabály-módosításokat, mert azok — véleménye szerint — számos időszerű problémát figyelmet kívül hagynak. Hiányolja például, hogy a módosítás a vagyoni részvétel kötelezettséget új tagok felvételekor nem teszi kötelezővé. Javasolta — a jelenleg alkalmazott nyereség- és jövedelemérdekeltség mellett — a vagyonérdekeltség bevezetését. Elégedetlenségének adott hangot a területi és országos érdekképviseleti szövetsegek tevékenységével kapcsolatban. A lakosság pénzével gazdálkodó takarékszövetkezetek 1987-et is sikeres évnek könyvelhetik el. Megyénk 14 szövetkezetében a betétek és a részjegyek értéke 2 milliárd 870 millió forint voJt, amely közel 20 százalékkal haladja meg az előző évit. A legnagyobb, 41 százalékos növekedést a kiskundorozsmaiak érték el, de a legtöbb pénzt forgató szőregiek 27 százalékos fejlődése is eredményes munkát sejtet. látják, hogy a versenyben maradáshoz a hagyományos tevékenység nem elegendő, de ez ad alapot, mozgásteret a pénz mozgatásában rejlő gazdasági előnyöknek. A harmincféle egyéb szolgáltatásból a jelentősebbek: felvásárlási kifizetések, áramdíjszedés, totó-lottó nyereményfizetés, idegenforgalmi és biztosítási szolgáltatások. Saját kötvényt nem forgalmaznak, más kötvényeket megbízásból tartanak ugyan, de ezekre mérsékelt a kereslet. A kötvényt megközelítő kamatozású, de a lekötési időben előnyösebb részjegy még mindig népszerű befektetési forma. Ahhoz, hogy a szétszórt területeken, s esetleg a városok ellátatlan részein is igénybe lehessen venni a takarékszövetkezetek szolgáltatásait, az elmúlt évben igen sokat költöttek fejlesztésre. Környékünkön tavaly kirendeltség épült Ópusztaszeren, Sándorfalván és Ü1lésen korszerűsítették és bővítették az épületet, az idén adják át az Oroszlán utcai és a kiskundorozsmai egységet. A lakosság pénzéért egyre nagyobb a verseny, nemcsak az OTP, hanem a kötvényeket kibocsátó bankok, részjegyekkel és tagsági kölcsönökkel maguknak fejlesztést biztosító téeszek és áfészek is „ugyanabból a zsebből" számítanak a saját boldogulásukra. Valószínű, hogy a takarékszövetkezetek közös érdekeltségen alapuló együttműködése lehet az egyik hatékony ellenszere ennek a kihívásnak. Gyakorlati példa erre még alig akad, mivel • az elvi egyetértésen túl eltérőek az elképzelések. Alapvető feltétel lenne az egymás közötti szervezett információcsere, az ehhez szükséges egységes számítógéppark 'létrehozása évek óta húzódik. Akad tehát tennivaló,. de ezek jövőbeni megoldása magában hordozza a fejlődés lehetőségét, szó sem lehet a verseny feladásáról. A 74 ezer főnyi tagság érdeke is ezt kívánja. T. Sz. I. Szolgáltatások Április elsején lép életbe az a fogyasztók érdekvédelmét szolgáló rendelet, amely szerint ha a fogyasztó elégedetlen a szolgáltatás minőségével, s nem orvosolják panaszát, a javító, s^erelp,.. karbantartó és más szolgáltatást végző vállalatnak, szövetkezetnek, kisiparosnak hivatalos vizsgálat megrendelésével kell bizonyítania igazát. A bejelentéstől számított három napon belül a szolgáltatók kötelesek vizsgálatot kérni a szakmailag illetékes minőségellenőrző intézetnél. A minőségvizsgálat időtartama nem lehet több tíz napnál. A szállítási és vizsgálati költségek — a szolgáltatást megrendelő jogos reklamációja esetén — a szolgáltató egységet terhelik. Jubiláló hivatal Bensőséges jubileumi ünnepségre gyülekeztek tegnap délután a Csongrád Megyei Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hivatal dolgozói. A munkás hétköznapokat megszakítva születésnapot ülték, a- -25-et; 'negyedszázad nagy idő egy hivatal életében, méltó a számvetésre, az összegezésre. Az ünnepségen részt vett Papdi József, a Csongrád Megyei Tanács elnöke, s a Pénzügyminisztérium több vezető munkatársa isKatona Istvánnak, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetőjének köszöntője után Huber Bertalanné, a hivatal vezetője mondott emlékező, értékelő, sikerekről és eredményekről egyaránt számot adó ünnepi beszédet. Végezetül a hivatal vezetője megköszönte a 150 fős kollektíva 25 esztendős felelősségteljes munkáját. Az ünnepségen kitüntetések, jutalmak átadására is sor került. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesült: Gergely Jenöné, Sajtos Istvánné és Tóth Lajosné. (Az elismerő okleveleRét' Nérríéth Zrtltán, a Pénzügyminisztérium tanácsi főosztályának vezetője adta át.) A továbbiakban Megyéi Tanácsos címet kapott: Csanádi Jánosné, Sós Dezsőné és Vörös Mihályné; a tanács Kiváló Dolgozója lett: Kollár Istvánné, Kuczora Gyuláné, Nóvé Andrásné és Temesvári Józsefné, Tanác9i Munkáért Emlékplakett ezüst fokozatát kapta: három, bronz fokozatot pedig nyolc dolgozó. (A kitüntetéseket Papdi József, a megyei tanács elnöke nyújtotta át.) Végül, Huber Bertalanné, mint a hivatal vezetője jutalomban részesített 10 hivatali alapító tagot. Megszállt területek Véres összecsapások Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napja — amelyen felváltva elnökölt Cservenka Ferencné, Sarlós István és Péter János — befejeződött. A képviselők ma. csütörtökön folytatják a vitát a miniszteri expozé felett. ö Kairó (MTI) Szerdán már 100. napjába lépett az izraeli megszállás elleni palesztin tiltakozás. Szerte a megszállt területeken véres összecsapásokra került sor, az izraeli katonák agyonlőttek egy 70 éves palesztin férfit es legalább 22 másikat megsebesítettek. A brutális elnyomás és a kollektív büntetésként alkalmazott gazdasági megtorlások ellenére a polgári engedetlenségi mozgalom kitart: a mind súlyosabb pénzhiány ellenére gyakorlatilag teljes volt szerdán is a munkabeszüntetés. Akárcsak az előző nap, ezúttal is valamennyi üzlet, intézmény, iskola és üzem zárva tartotta kapuit, nem működött a tömegközlekedés es az Izraelben dolgozók óriási többsége is otthon maradt — ahogyan arra a „felkelés egyesitett vezetősége" aláírással terjesztett röplapok kérték. Ujabb megszorításként a katonai vezetés bejelentette, hogy elvágták a „területek" nemzetközi telefonvonalait — ily módon kívánják megakadályozni a „belső" palesztinok és a külföldön élők kapcsolattartását. Az ezt bejelentő katonai szóvivő szerint „a hadsereg meghozott minden szükséges intezkedést a rend helyreállítására". Az utóbbi napokban tucatnyi, a palesztinok életkörülményeit nehezítő gazdasági megszigorító lépést hoztak már meg, s a hírek szerint továbbiak is várhatók. De rövid távon a katonai módszerek maradlak a meghatározóak: Ciszjordániában és Gázában legalább féltucat tüntetést vertek szét, s a minimum 22 sebesülés mutatja, hogy a vezetés nem ódzkodik a legkeményebb eszközök, az éleslőszer használattól sem. A Tul'karm melletti Nur Samsz menekülttáborban halálos lövés ért egy 70 éves palesztint. Ariel Sáron, ipari és kereskedelmi miniszter, a szélsőjobb kedvenc politikusa egy jeruzsálemi konferencián azt fejtegette, hogy mielőbb „rendet kell teremteni a területeken", s csak azt követően lehet szó az izraeli választások kiírásáról. Receptje szerint a kődobáló gyerekek szüleinek, rokonainak tömeges kiutasítása a hidegzuhany erejével hatna. Szerdán egyébként magas rangú izraeli katonatisztek név nélkül bírálták a szél sőséges zsidó telepeseket, akik „egyéni megtorlóakcióikkal csak növelik az erőszakos fejlemények kockázatát". Gorbacsov Ljubljanában ö Belgrád (MTI) Mihail Gorbacsov — aki hétfő óta jugoszláviai hivatalos baráti látogatáson tartózkodik — szerdán este Belgrádból Ljubljanába érkezett. Az SZKP KB fótitkárát és feleségét, valamint a kíséretükben levő személyiségeket a szlovén köztársaság állami és pártvezelői fogadták. Gorbacsov csütörtök délutánig marad Szlovéniában, majd onnét Dubrovnikba megy. Horn Gyula Bécsben C Bécs (MTI) Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár március 15—16-án látogatást tett Bécsben. Fogadta öt Alais Mock osztrák alkancellár és külügyminiszter. Horn Gyula megbeszéléseket folytatott Thomas Klestillel, a külügyminisztérium főtitkárával és más külügyi vezetőkkel. Találkozott Heinz Fischerrel, az Osztrák Szocialista Párt parlamenti frakciójának vezetőjével és Peter Jankowitsch-csal, a párt külpolitikai szóvivőjével is.