Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-13 / 37. szám

4 Szombat, 1988. február 13. Freiezos Ferencné búcsúztatása Életének 69. évi-ben elhunyt Freiezos Ferencné Berta Margit, a szegedi munkásmozgalom ismert alakja. A napszámos családból származó, szegénysorban nevelkedő fiatal leány már gyermekkorában megismerkedett a munkásmozgalom eszméivel, gyakran látogatta a szegedi munkásotthon rendezvényeit. Első munkahelyén, a szegedi kendergyárban 1934-től tagja volt a szociáldemokrata párt ifjúsági szervezetének, majd belépett a textilmunkások szakszervezetébe is. 1938-ban már a szociáldemokrata párt tagja, rendszeresen részt vett a párt által szervezett megmozdulásokon. részt vállalt a választási agitációból is. A felszabadulást követően a kommunista párt tagjaként vállalt különböző megbízatásokat. Dolgozott falujáróként, volt szemináriumvezető, a pártszervezet agitációs munkása és titkárhelyettese is. A tevékeny munkásaszszony a Szegedi Falemezgyár személyzeti előadójaként vonult nyugdíjba. Freiezos Ferencné életútját pártunk és kormányunk több magas kitüntetéssel ismerte el. Így tulajdonosa volt a Szocialista Hazáért Érdemrendnek és a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremnek is. Hamvasztás utáni búcsúztatása február 16-án, kedden délután 3 órakor lesz a szegedi Belvárosi temetőben. MSZMP Sz.egcd Városi Bizottsága Kempingklub' nap A Magyar Camping és Caravanning Club Csongrád megyei szervezete február lö-én. hétfőn 17.30 órakor az MHSZ székház (Szeged, Kossuth L. sgt. 29.) I. emeleti tanácstermében nyilvános klubnapot tart. A rendezvény vendégei: Madarász Mihály rendőr őrnagy, a Szegedi Rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályának vezetője és Lénárt Béla, az Express Ifjúsági Utazási Iroda szegedi kirendeltség igazgatója, akik az új útlevél-, illetve valuta jogszabályokról tartanak tájékoztatót és válaszolnak a kérdésekre. A továbbiakban a |k!üb vezetői ismertetik a (szervezet országos és megyei rendezvényeit, belés külföldi utazási programjait. Minden érdeklődőt —, nemcsak a klubtagokat — várnak. Otthonteremtő betét A takarékszövetkezetek az idén nemcsak az ifjúsági betéteseknek, hanem a 35 év fölöttieknek is kedvező betotelhelyezési lehetőséget nyújtanak az úgynevezett otthonteremtő betét bevezetésével. Ezután a lakásszerzés céljaira gyűjtött — és erre is fordított — pénz 5 év elteltével számukra is jobban kamatozik, mint más betétformában ugyanennyi időre lekötött össze;. Ezen felül adókedvezményben is részesülnek. 1 akásszerzönek ebben az esetben azt tekintik, aki lakást épít vagy vásárol, továbbá tolduléképitést. emeletráépítést, tetőtérbeépítést vállal, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiséget lakássá alakit, és Végül az is, aki éilnii tulajdonban levő házingatlant vész meg. Oktatási együttműködés Az idei tanévben mintegy másfélszáz magyar diák veszi át diplomáját szovjet egyetemeken és főiskolákon, s écjztöl csaknem ugyanennyi elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait a baráti ország felsőoktatási intézményeiben. Az elmúlt négy évtizedben — az 1948ban megkötött barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, valamint az ennek alapján folyamatosan bővülő oktatási kapcsoiatok eredményeként — több ezer magyar fiatal szerzett egyetemi oklevelet a Szovjetunióban, elsősorban orosz nyelv és irodalom, valamint műszaki Os közgazdasági szakokon Évek óta az oltani felsőoktatási intézményekből kerülnek ki a magyar repülőmérnökök, higiénikus orvosok, a nemzetközi kapcsolatok szakemberei, továbbá különböző gépgyártási, energetikai, elektronikai, vegy-, élelmiszer-, könnyű- és építőipari, illetve közlekedéstechnikai Jzakágak specialistái. Több mint 30 egyetemen képeznek a Szovjet unióban magyar fiatalokat, a legtöbben a moszkvai és a leningrádi egyetemeken tanulnak. Hazánkban is számos intézményben oktatnak szovjet diákokat, a gödöllői egyetem mezőgazdasági karán immár négy éve orosz nyelven is tanulhatnak. Idén ősszel indul meg a szovjet hallgatók orosz nyelvű robottechnikai képzése a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az. első évben mintegy 20 hallgatót várnak: ők már három évet végeztek e szakon hazájukban. s a 4—5. évfolyamot hallgatják a BME-en. Merre táncolnak? Az a hír járja, hogy az MTA Szegedi Biológiai Központjának dolgozói ki akarnak lépni a közalkalmazottak szakszervezetéből. Mi igaz. ebből, kérdeztük Tanczos Lajost, az, SZBK szb-titkarat.. — Botrányt akar? Azzal nem szolgálhatunk. — De hát a haraszt... — Az intézeti költségvetés megnyirbálása — 15 százalékos elvonással kell az idén számolnunk — intézetünket olyan helyzetbe hozta. mint még soha. Az országgyűlésen még csak szóba sem került eZ a fájdalmunk, nemhogy megoldást kerestek volna. A közalkalmazottak szakszervezete ezt tétlenül, tehetetlenül nézte. A tagság elégedetlensége azt hiszem, érthető. — Ekkor dobták be a törülközőt? — Igen, ekkor lépett az MTA Történettudományi Intézetének szakszervezeti alupszervezete. ök azzal a felhívással fordultak a tudományos dolgozókhoz, hogv alapítsanak ónálló ágazati szakszervezetet A körlevél hozzánk is elerkezett. — No és hogy döntöttek? — Mi is úgy érezzük, a közalkalmazottak szakszervezete nem képviseli megfelelően az érdekeinket. Ezért mi is sürgetjük a változtatást. Nem javasoljuk azonban az önálló ágazati szakszervezetbe való tömörülést. — Nem akarnak elválni a közalkalmazottaktól?. Enynyire elégedettek velük? — Erről szó sincs! — Akkor miért ragaszkodnak hozzájuk? — Nézze, a közalkalmazottak elviszik a- tagdijunk 55 százalékát. Az üdültetési lehetőségünk gyér. Évente a négyszáz fos tagságunk 1-2 családos beutalót kap. Az üdültetést az intézet oldja meg a saját pénzén. A segélyezés többnyire ugyancsak a saját kasszából történik. Azt tudja-e, hogy mi hetente 43 órát 40 percet dolgozunk. Mi nem tudtuk kivívni a 40 órás munkahetet. A három évvel ezelőtti H százalékos bérfejlesztésünk elolvadt, mint a hó. Az. üzemi étkeztetéshez a munkáltatói hozzájárulást az SZBK a saját költségvetéséből nem tudja kiegészíteni. Ez egyre húsba vágóbb. Az 50 százalékos utazási kedvezmeny megszüntetésébe mindig nem tudott belenyugodni a tagság. — A fentiek alapján azt kell mondanom, hogy Önök enyhén szólva bátortalanok. — Hónapok óta vitatkozunk, kilépjünk vagy se. Ez utóbbi mellett azért döntöttünk, mert a Tudománycxs Dolgozók Szakszervezetében legfeljebb csak 9-10 ezren lennénk, mig a közalkalmazottak 250 ezren vannak. Van mozgalmi hagyományuk, múltjuk, tapasztalatuk. Mi a nulláról indulnánk. Ezért a tagozat mellett döntöttünk, amely a közalkalmazottak szakszervezetén belül működne. Nyolc évvel ezelőtt már létrejött a tudományos kutatóintézeti dolgozók munkabizottsága. Ezt szeretnénk továbbfejleszteni, és megalakítani az önálló jogállású és hatáskörű szervezetünket. Erősíteni akarjuk a tudományos intéziti dolgozók szakmai érdekképviseletét, — védelmét. — Ez egy kicsit általános ... — A bruttó tagdíj bizonyos százalékával önállóan akarunk rendelkezni. Határozatokat hozunk és állásfoglalásokat alakítunk ki. Egyetértési jogot gyakorolunk többek között a munkarend kialakításában, a bérezésben, a jutalmazásban, az állami kitüntetési keret elosztásában, a dolgozók nagyobb csoportját érintő átszervezésekben. — Szóval cserben hagyták a történettudományi intézet tagságát. — Annak veszi, «aminek akarja. Számunkra s/.impatikusabb a tagozat, mint az ágazat. Egyébként még semmi nem dőlt el. Talán majd március végén. B. E. Pro patria et libertate Az eset 1988. február 7-én, vasárnap este 8 óra körül történt Budapesten, a Kongresszusi Központ hatalmas Pátria termében. A fehér hajú úr nem volt különösebben elegánsnak mondhn tó, midőn a mikrofon elé lépett, és alig három-négy mondattal, szinte csak ügy mellékesen, két vetítés között — megnyitotta a XX. Magyar Játékfilmszemlét. a magyar kultúra egyik legreprezentánsabb agának hagyományos, évew nemzeti fesztiválját. ,.A magyar társadalom visszfényét látják" — mondotta a fehér hajú úr, akit Jancsó Miklósnak hívnak és a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke. Majd jelentőségteljesen emlékezetünkbe idézte a Názáreti egyik mondatát is, mely nagyjából úgy szól, hogy a te ¡beszéded pedig Jegyen igen-igen, nem-nem. Ama vasárnap esti dolog óta eltelt öt nap, s mjost úgy állhat neki az ember a (helyzet)jelentésnek, hogy nem győz csodálkozni: egymástól ennyire eltérő karakterű alkotók és alkotások milyen félelmetes eszmei-erkölcsi biztonsággal tudják, mire, hogyan, mikor, mi módon kell igent vagy nemet mondani. A sorban immáron huszadik játékfilmszem'.e sok egyéb mellett a már jó néhány éve körvonalazódott fölismerést tette végérvényessé, miszerint a magyar filmművészet az irodalom sok évszázados hagyományát mindinkább átvállalva, mind meghatóbb eltökéltséggel a nemzet igaz és tényeleges lelkiismeretévé kezd válni. A zsűri nyilvános ülésén Pozsgay Imre elnök, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára azt mondta: a magyar film annyira kitűnően érzékeli a magyar élet problémáit, hogy most képe; mintegy „intézményesen" is megsejtetni, hogy nagy társadalmi változások, fordulat előtt állunk. És (ismét) elébe menvén minden dialógusnak, a filmek egy újfajta közmegegyezésre tesznek ajánlatot. Új gondolkodásés szemléletmód érdekeben kétfelé figyelve: közelmúltat és jelent egyaránt könyörtelen igazmondással, a megalázottakhoz és megszomorítottakhoz, a kiszolgáltatottakhoz és elnyomottakhoz hűséggel fölmutatván. A tizenkét játék- és nyolc dokumentumfilm-megoszlás természetesen a dokumsnta-' rizmus legeslegújabb, nagy előretöréséről is tanúskodik. Tegyük rögtön félre a meditálgatást az anyagi gondok szülte szükségszerűségek fölött: a szükségből erényt kovácsoló, már évek óta tapasztalható tendencia most kimondottan „fantasztikus, elragadó" produkciókat eredményezett, hogy kit zsűritag lelkendezését is idézzük. (Nem voltak egyedül.) A magyar szociográfia, Jelentés egy filmszemléről, ami tán nem is csak az riport., egyáltalán: a hazai tényirodalom legkimagaslóbb alkotásai korunkban e filmek közül kerülnek ki. „Zsinórban". A fődíjas Törvénysértés nélkül. Gulyás János és Gulyás Gyula kétrészes filmje az 1950 és 1953 között létezett, szégyenteljes hortobágyi munkatáborok deportáltjainak visszaemlékezéseiből, vallomásaiból rekonstruálja a magyar sors egyik közel múltbéli darabját. (A korábbi, végül megváltoztatott cím: Honját a hazában — a Himnusz adott sorával nekem bizony jobbnak tűnt.) A négyórás opus, nyugodtan állítható, döbbenetes. A magyar GULAG, ahogyan a filmben megszólaló Hegedűs András, Rákosi utolsó miniszterelnöke mondja, itt áll előttünk, a maga teljességében. A vallomásokból (köztük egy volt ávóséból is!) kirajzolódik — az ismertetőt idézve — „az a politikai-hatalmi téboly, amelyet szemérmesen egyetlen személy mindenhatóságához kapcsolnak." E múlttal együttélni, tisztázva és legfőképpen mindent felmutatva — csakis ez lehet a jövő. Semmi más. A Dunánál — József Attila versének címét Schiffer Pál filmje viseli. Egy folyóparti község. Dunapataj hét lakójának utolsó negyven esztendeje idéződik meg, félelmetes hatású monológok sorozatával —, hogy legvégül szívszorító emberséggel megbocsássanak az ellenük vétkezőknek . . . Akadt persze, aki nem megbocsátani vagy megbocsátatni, hanem igenis felháborítani és így elgondolkodtatni akart: Almási Tamás az ózdi kohászok sorsát, mai helyzetét tárja elénk Szorításban cimű filmjével. E másfél óra láttán azt lehetett érezni: vannak vajon, akik e hallatlanul nehéz körülmények között dolgozó, rokonszenves és semmi mást, kizárólag dolgozni tudó emberekért valamint tenni akar és tud? És a fölismerés lélegzetvétele: vannak bizony. Kamerával és olyan együttérzéssel, olyan azonosulással, ami előtt csakis fejet hajtani lehet. Persze eme alapállás korántsem csak a Szoritásban-ra vonatkoztatható ... Sára Sándor — folytatta. A tavalyi fődíjas Keresztúton után, amely a Sir az út előttem cimű sorozat egyik közbülső darabja volt, most a legelső és a legutolsó részt láthattuk az 1764-ben Bukovinába menekült székelyek eposzából. A Hazátlanok és a Hazatértek méltó folytatása-kiteljesítése volt a tavaly ízelítőként bemu. A MUNKÁSFIATALOK VIII. ORSZÁGOS VERSES PRÓZAMONDÓ VERSENYENEK MEGYEI DÖNTŐJÉT rendezik meg ma, szombaton, délelőtt 10 órai kezdettel a Juhász Gyula Művelődési Központban. SZIMMETRIÁK A TERMÉSZETBEN címmel biológiai foglalkozást rendeznek Csizmazia György vezetésevei a Móra Ferenc Múzeum MÚZEUMI MATINÉK „sorozatában, ma, szombatim délelőtt 10 órai kezdettel. A RENDŐRNŐ című olasz, filmet vetítik ma, szombation és holnap, vasárnap délután 5 órától a Csanádi utca' 9. szám alatti Postásmoziban. AGYAGOZÁS szerepel a Juhász Gyula Művelődési Központ gyermekfoglalkozásának programjában ma, szombaton délelőtt 10 órától. A foglalkozást Pataj Klára vezeti. A LÜDAS MATYI című magyar rajzfilmet vetítik Műsorajánlat videón holnap, vasárnap délután 4 órától a Délép Vár utca 1. szám alatti klubjának gyermekfoglalkozásán Ugyancsak a Délép-klub lesz helyszíne a MOLNÁRDIXIELAND KONCERTJÉNEK, amelyet február 15-én, hétfőn este 7 órai kezdettel rendeznek meg. A PACIFISTA cimű Jancsó-filmet vetítik február 15-én, hétfőn este fél 8 órai kezdettel a Kossuth Lajos sugárút 53. szám alatti Dugonics moziban levő Tisza Volán-filmklubban. DISNEYLAND, GRAND CANYON — ezzel a címmel Soproni Lajos tart előadást az Amerikai Egyesült Államokban tett útjáról február 15-én, hétfőn este 6 órától a Juhász Gyula Művelődési Központban. ANTIK TERMÉSZETTUDOMÁNYOK címmel Szabó Árpád tart előadást a JATE COLLEGIUM ARTIUMÁNAK tudománytörténeti sorozatában (amelynek első darabja lesz e program) — február 15-én, hétfőn este 8 órai kezedettel a Kossuth Lajois sugárút 72 B szám alatti Károlyi Mihály kollégium 209-és termében. ROMÁN NYELVEN február 16-án, kedden 17 óra 10, SZLOVÁKUL február 18-án, csütörtökön 17 óra 35 perces kezdettel mondanak híreket a szegedi tévéstúdió adásaként a 2-es programban. AZ ECRiANUL NOSTRU, a szegedi tévéstúdió román nyelvű nemzetiségi műsora február 18-án, csütörtökön 17 óra 40-től lesz látható, szintén a 2-es programban. Az adást február 20-án, szolmbaton, 8 óra 5 perckor az l-esen megismétlik. tátott irésznek, ami pedig a legfontosabb: éppoly hűséggel, változatlan szenvedélylyel szolgált egy ügyet, mint eddig. A hagyomány, egy már „futó" sorozat mellett íme az új, a most induló: Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza történelmi portrésorozatának első darabja egy rendkívüli életutat megjárt, Nyugaton élő, 78 esztendős, kiváló magyar lírikus, a Villont átköltő Faludy György portréjával a maga módján szintén forradalmi tettet hajtott végre. Mert egy rendkívüli személyiség szuggesztivitásának felhasználásával a szellemi túléléséit folytatott mindenkori harcról tudósított, egyúttal pedig nemcsak hírt adott, de roppant részletesen be is számoltatott Faludy Györgygyei — az életről a hírhedt recski munkatáborban. Ilyen hihetetlenül erős dokumentumfilmes mezőny mellett természetesen halványabbnak tűn(het)tek a játékfilmek — valahogy így értékeli a zsűri. Ám a szóviták kellős közepén, azonnal e kategória idei szenzációjára, Kósa Ferenc A másik ember cimű kétrészes, monumentális vállalkozására terelődött. Kósa a „ne állj ellen a gonosznak" elvét, az erőszakmentesség mély, szövevényes erkölcsi dilemma-sorozatát vizsgálja előbb 1944, majd — sokkal jobban — 195(5 őszének freskószerű, néha kissé ugyan didaktikus, ám összességében heorikus szépségű univerzumában. A nem kellőképpen irodalmi „kezelés" forgatókönyvében, dramaturgiájában ugyan kifogásolható, ám mondandójának tisztességében. emberségében, eszmeiségének ragyogásában nagyszerű alkotás. A másik ember. Méltó pária Kézdi Kovács Zsolt Hernádi Gyula regényéből készített, Kiáltás és kiáltás cimű filmje. Istenem, milyen régen volt és mennyi ideig csak egyedüli, elérhetetlen darabnak számított Moldova György Az elbocsátott légió című könyve, amely az ávósok világát próbálta elénk tárni; ez a társadalomtörténeti szempontból korszakos jelentőségű alkotás, most azt vizsgálja, hogy 1956 után hogyan kísérthet(ett) tovább a Rájkosi-rendszer vérfoltos, brutális szervezetének réme — kiválóan fölmutatván ezt egy történetben, melyben volt ávósok „szerelemféltésből" teszik tönkre két ember tiszta szerelmét, sőt, persze magukat az embereket is. A sort még jócskán lehetne folytatni. Gothár Péter Tiszta Amerikájával (csütörtöki számunkban közöltünk róla kritikát). Sára Sándor és Csoóri Sándor Tüske a köröm alatt című, a mai helyi maffiák ügyleteit pompásan leleplező művével, Vicsek Ferencnek a narkósokat, bemutató, Ügy érezte, szabadon él című alkotásával — no meg az egyedül némi szomorúságot okozó, mert mindent éretlenül tagadni akaró „közérzet-filmekkel" (Szabó Ildikó: Hótreál, Tarr Béla: Kárhozat, Söth Sándor: A szárnyas ügynök). Folytatás helyett viszont inkább jelentsük ki: ez a szemle tán nem is volt szemle. Sokkal több annál: bizonyíték-géppuska-sorozat arról, hogy a magyar film nemcsak váltig állja a sarat, miként Gyertyán Ervin a vitában mondta — de a barikád parancsnokai között van. Kétfelé figyelve pedig a művészet szabadságharcának kettős kötelezettségét teljesíti, hűséggel és a maga módján: pro patria et libertate, hazáért és szabadságért. Ez a dolga, ezt végzi. Domonkos László