Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-06 / 31. szám

4 Szombat, 1988. február 6. Felújítás után Nyit a JÁT E-klub Egyéves felújítás után újra megnyilik hétfőn a JATE Sza had időköz pon t (JSZK). Négy nappal a nyitás előtt jártam ott. Erős festékszag, a folyosón líimbóriadarabok, szögek, szerszámok és por; mindenfelé mpnkások. Hoszszas kerülgetés után jutok cl az irodáig, ahol Jóni Gábor kulturális előadó vár. — Lesz éhből hétfőn nyitás? — szögezem neki a kérdést. — Mindénképpen! Sát, már pénteken szeretnénk diszkót tartani. Maradnak még apróbb munkák, esetleg egy-két helyen nem lesz teljes a lambéria, itt-ott festék kell majd, de ezeket nyitás után folyamatosan megcsináljuk, nem zavarják a programokat. — Mennyibe kcriilt a felújítás, és honnan szereztetek pénzt? ' — Körülbelül 4 millió forint a teljes költség. Ennek egy részét az egyetem adta, kölcsönnel támogatott bennünket az AISH és az Innovációs Alap, ám közel felét mi magunk „termeltük meg" a hét végi diszkók bevételéből. Minden iparosnak kikötöttük, úgy kell ütemeznie a munkáját, hogy a hét végi két diszkót meg lehessen tartani. Egy-egy péntekszombat körülbelül 100 ezer forint bevételt jelent, igen „rosszul esett", amikor ezt nem tudtuk biztosítani. — Mi mindent újítottak föl? — A teljes villamossági rendszert, az összes vizes helyiségeket. Üj padlót fektettünk, a folyosón pedig metlachi lapokra cseréltük a linóleumot. Kisebb átépítéssel öltözőt alakítottunk ki a fellépő művészeknek, a nagyteremben pedig új világítási rendszert csináltunk: a tetőn vasrácsok vannak, Piripőcsi történetek Piripócs, minden ellenkező híresztelés dacára, nincs is olyan messze. Miként a Csicseri történet vagy éppen A jóka ördöge sem. Mindenesetre az utóbbi, azaz Arany János nevezetes verse (is) — például a híres mesélő, Hans Christian Andersen A császár új ruhája című régóta jelképessé lett müvével együtt — egy különleges missziót teljesítő füzetkében van most előttem. Piripőcsi történetek — ez a. címe Labádi József füzetének. amely nemrégiben a Csongrád Megyei Tanács Művelődési Központjának kiadásásában látott napvilágot Hat miniszinjátékot hozván a legifjabbak, p 8-14 éves gyermekek közelébe. A nugymágocsi nevelőotthonban dolgozó Labádi József, az. intézmény Kisbence csoportjával amatör rendezőkent állította színre ezeket a sajátságosan dramatizált, speciálisan gyermeki clöndásra és befogadásra átalakított színjátékokat. Népköltészeti alkotások felhasználásával vidám mesejátékká alakítja a Piripőcsi történetet és Móra Ferenc Csicseri történetét, pódiumjátékká változtatva Andersen említett meséjét és Arany versét, s dramatizált játék lett szintén Arany János A bajusz című költeményéből is. (A császár űj ruháját egyébként tavaly az úttörő kulturális szemle alkalmaból a pécsi gyermekszínjátszó fesztiválon is előadták.) Elnézegetve ezeket a precízen kidolgozott-dramatizált miniszínjátékokat, a kommentár elkerülhetetlen. Nevezetesen: mily elszomoritóan ritka, éppen ezért mennyire becsülendő lehet minden efféle kiadvány. Hiszen ha a gyermokszinjatszás hazai egészét, állapotát, lehetőségeit nem is áll módunkban minősíteni, annyi bizonyos, hogy a lelkes, majdan akár egy életre is színházbarátokká nevelni tudó, amatőr gyermekdarabrendezök kezébe meglehetősen kevés hasonló könyv kerülhet. Azután: a válogatást, az egyes darabok kiválasztási szempontjait szemlélve külön lehet örvendeni, hogy a magyar népköltészet és a magyar klasszikus irodalom kincseiből merített a szerző. Ez a tény a robotos-komputeres, a nemzeti kereteket gyermekeink szemében igen veszélyesen szétoldani látszó világban különleges súllyal rendelkezhet. És ha Piripécs, a Jóka ördöge meg a többiek kerülnek így a gyermek lelkek közelébe: vélük, általuk más is. D. L. és ezeken tetszés szerint mozgathatók a lámpák, ötszázezer forintot kaptunk a Soros-alaRitványtól, amelyet technikai korszerűsítésre, a hang-, a fény- és a videorendszer átalakítására, illetőleg megteremtésére fordítottunk. — Üj a lambéria is. — Ez a régi, csak „kifordítottuk".* Most a másik oldala látható, ezt űjracsiszoljuk és festjük. A klubvezető most azért nincs itt, mert épp ebben segédkezik. — Milyen programokkal ünneplitek a nyitást? — A nyitóestén a Tátrai Band ad koncertet, de lesz Benkó Dixie és Nagy Bandó is. Klubunk a Magyar Rádió Jazz Zenei Műhelye lett; ez azt jelenti, hogy havonta 2-3 nyilvános felvételt készít nálunk a rádió. Februárban HO2R3 filmklub lesz, folytatódnak régi sorozataink a Premiermozi, a Botrányklub: február 10-én, szerdán a hipofizis-ügyröl beszélget László Ferenccel Balogh Tamás és Dlusztus Imre. a könyv írói. Tizenhatodikán Végkifejlet? címmel Hirschler Richárd, a HVG főmunkatársa beszélget Lengyel Lászlóval, £ Pénzügykutató Rt. szakértőjével, aki a Valóság 87/12 számában a fenti címmé' nagy feltűnést keltő cikket írt. — Hol válthatók tagsági igazolványok? — Itt a klubban, minden délután. M. T. Emlékezés Nagy Lajosra Nagy Lajos Kossuth-díjas író. publicista, a magyar szocialista novellairodalom úttörője születésének 105. évfordulója alkalmából koszorűzási ünnepséget rendezlek pénteken Budapesten, a Mező Imre úti temetőben. Sírjánál lerótták kegyeletüket a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja irodalmi szakosztályának, a Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaságnak, a Szépirodalmi Könyvkiadónak a képviselői, valamint családjának tagjai. (MTI) A SÁRGA HAJ ÉS AZ ARANY ERÖD című amerikai westernfilmet vetítik ma, szombaton délelőtt 10 órától a Rákóczi utca 1. szám alatti Vasutas Művelődési Hál sGYERMEKFOGLALKOZASán. A Kiszöv-klub (Arany János utca 9) AMATÖR ROCK-KLUBJÁBAN ma, szombaton este 7 órai kezdettel a hódmezővásárhelyi HYDE PARK- és a JAMegyüttes lép föl. A SZÖKÉS A HALÁL ELÁ3L című francia filmet vetítik ma, szombaton, és holnap, vasárnap délután 5 órai kezdettel a Csanádi utca 9. szám alatti Postás Művelődési Házban. KOMAR LASZLÖ KONCERTJÉT rendezik meg holnap, vasárnap délután 4 órától Rúzsán, a Móra Ferenc Művelődési Házban. AKTUÁLIS KÜLPOLITIKAI KÉRDÉSEKRŐL tart előadást Nógrádi György február 8-án, hétfőn este fél 7-től a Vár utca 1. szám alatti Délép-klubban. JANCSÖ MIKLÖS RÓMA ÜJ CÉZÁRT AKAR című Műsorajánlat Dániel Olbrychsky főszereplésével 1973-ban Olaszországban készített filmjét vetítik február 8-án, hétfőn este fél 7 órai kezdettel a Kossuth Lajos sugárút 57. szám alatti Dugonics moziban levő Volán Filmklubban. ÖRÖKLÖTTSÉG ÉS KÖRNYEZETHATÁS AZ EMBERI ÉRTELEM KIALAKULÁSÁBAN — ezzel a címmel Szemere György egyetemi tanár tart előadást a TIT Kommunikációs és információs rendszerek című szabadegyetemének február 8-án, hétfőn délután 5 órai kezdettel az egyetem Ady téri épületének biologiai előadótermében. ROMÁN NYELVEN mondanak híreket a szegedi tévéstúdió programjaként február 9-én, kedden 17 óra 35 perckor a 2-es programon. A SZLOVÁK NYELVŰ HlREKet ugyancsak a szegedi tévések programjaként február 11-'én, csütörtökön 17 óra 10 perctől láthatják, hallhatják ugyanezen a csatornán. Szegedről is jelentkezik a tévé l-es programjának PÉNTEK DÉLUTÁN című műsora február 12-én, 17 óra 15 perctől. A MÁV HAZÁNK VEGYES KARA énekel Illés Mihály vezényletével február 8-án, hétfőn délután fél 4-töl a Kossuth rádión a KÓRUSPÖDIUM című műsorában. Közreműködik Delley József (zongora), szólót énekel: Török Imre. AZ AMADINDA-együttes koncertjét rendezik meg egy kortárs zenei előadássorozat nyitóhangversenyeként február 8-án, hétfőn este 7 órától a Kossuth Lajos sugárút 72/B szám alatti Károlyi Mihály kollégiumban. A SZEGEDI MÓRA FERENC KÖNYVESBOLTBÓL jelentkezik a rádió népszerű irodalmi rejtvény műsora a KÖNYVRŐL KÖNYVÉRT február 9-én, kedden 15 óra 20 perctől a Petőfi-adón. Portrévázlat Élete eseményekben oly gazdag, hogy részletes életrajza csak egy vastag könyvbe férne bele. Eddig megjelent vallomásaiból olyan képsorok állnak össze, amelyből film is készülhetne. Három fő színhely határozza meg életét: Szeged, Makó és Budapest. Szegeden született (a Fodor u. 9. szám alatt) 1913. február 8-án. Édesanyja nagyon nehéz körülmények között élt, az I. világháború éveiben, ezért ő sokakkal együtt az állami árvák kenyerét ette. A gyermekkor és Makó. A 20-as években makói családoknál nevelkedett. Volt libapásztor, kifutó és cseléd. Az elemi iskola elvégzése után 1926-ban inas lett. Szerencséjére egy jó nevű és jó kezű szobafestő-mázoló mesterhez került, bizonyos Weitzig Károlyhoz, aki megszerettette vele a munkát, fegyelemre szoktatta és tanította. A mester cimfestéssel is foglalkozott, felesége kiskocsmájába politizáló emberek jártak; színészekkel, újságírókkal ismerkedett meg; s a fiatal József Attilái val, aki a közelükben lakott. A mester esténként foglalkozott címfestéssel. Apró Antalnak az állvány mellett a helyi újságok fontosabb cikkeit kell felolvasnia. Óhatatlanul belekóstolt a helyi politizálásba. Nagy hatással voltak' rá a segédek is. akik szocialista gondolkodásúak voltak, többen közülük harcoltak a Tanácsköztársaság védelmében, hárman pedig hadifogolyként részt vettek az oroszországi forradalomban. Ez a környezet adta számára az indítékot, hogy azt az utat válassza, amelyik nehezebb, de mégis vonzó. A budapesti évek, a sztrájkok. Tanítói, a makói idősebb mesterlegények (Fodor Ferenc és Guvat András) „fogták a kezét", Pesten nemcsak munkához juttatták, hanem a szakszervezeti mozgalom (a MÉMOSZ) baloldali csoportjához. Az 1933as nagy építőipari sztrájkhoz több mint tízezren csatlakoztak. A Gömbös-kormánnyal szemben a szakszervezeti jogokért is tüntettek. Apró Antal az 1933-as sztrájkok idején ismerkedett meg Rajk Lászlóval, aki (tanáremberként) az egyik építkezésen a vasbetonszerelökkel dolgozott, s bizalmiként kitartással védelmezte társai érdekét. „Kiváló szónok volt, ügyesen, értelmesen és szuggesztív erővel tudott beszélni ..." Szegeden, a „Csillag"-ban. Hajdók Béla cipészmunkás vezette kommunista csoportot (zömmel fiatalokat) 1936ban letartóztatták Szegeden. Apró Antal úgy keveredett bele ebbe az ügybe, hogy nem járt el kellő óvatossággal, amikor az egyik fiatalnak Budapesten, a Ligetben egy csomag kommunista és ellenzéki sajtóterméket adott át. Abból kiverték, kitől kapta. A szociáldemokrata Valentiny Ágoston ügyvéd (Szakasits Árpád közbenjárására) vállalni akarta védelmét, de ö ezt elhárította: „ügyvéd nélkül védem magam". Valentiny le akarta beszélni. „A bírók nagyon ravaszak, belezavarják valamibe a vádlottat." önvédelme sikerült, mindössze hat hónapi fogházra ítélték. A „Csillag"ban töltött időről azt mondta: Azt a néhány hónapot, amit ott ültem, nagyon fontos iskolának tartottam akkor is, és ma is ..." Rajk László és Apró Antal. a kommunista párt szervezése 1944 őszén. A háború idején nem kerülhette el ó sem a letartóztatást. Közvetlen életveszélyben élt. Az Andrássy-laktanyában egy zárkában volt 1942-ben Schönherz Zoltánnal, a kom' ' „Y * % MB mbkjm ••••'• űsss HKS JL W mm ^^H^^HVj - JmH A- 1 • <m 1 A szent korona hazaérkezésekor: Szent-Györgyi Albert és Apró Antal munista párt akkori titkárával, akit halálra ítéltek. Itt kínozták halálra Rózsa Ferencet is, az illegális Szabad Nép főszerkesztőjét. Rajkot ugyancsak itt őrizték. Később Nagykanizsán a honvéd vezérkar különbírósága elítelte Apró Antalt, de ő megszökött, és visszatért Budapestre, ahol felesége segítségével kapcsolatot talált a Békepárttal. Egy kommunista csoportnak sikerült Rajk Lászlót kiszabadítani a Margit körúti fogházból, és vezetésével 1944 szeptemberében (egy cipészműhelyben) a kommunista pártot újjászervezték; a hattagú központi vezetőségnek tagja lett Apró Ai.tal is. Fő feladatuknak tekintették, hogy megszervezzék a fasizmus elleni fegyveres harcot. A párt Apró Antalt bízta meg azzal, hogy a fronton menjen át, és Szegeden vegye fel a kapcsolatot a felszabadult országrészben szerveződött Magyar Kommunista Párttal, amelynek élére a Moszkvából hazajött csoport tagjai álltak. Apró Antal (akit az illegalitásban Z'mányi Mártonként ismertek) hamis katonai igazolványokkal felszerelve viszontagságos körülmények közt későn érkezett meg Szegedre, mivel előző napon a legális pártvezetőség átköltözött Debrecenbe. Két fontos mozzr-natot említ erről vallomásaiban: Édesanyját, akivel az illegalitás éveiben nem találkozhattak, nehogy bántódás érje, azonnal megkereste; s itt lépett be a legális MKP soraiba. Súlyos betegsége megakadályozta, hogy azonnal Debrecenbe menjen. Ezért Szirmai Istvánt kérte meg, hogy a nála levő okmányokat vigye el az MKP vezetőinek, és közölte vele az illegális párt üzenetét és javaslatait. Debreceni találkozó Rákosival és a Rajk-per. (Ezek egymást kiegészítő történések, képsorok.) Második debreceni útja alkalmával — 1945 januárjában — találkozott a Moszkvából akkor hazaért Rákosi Mátyással, akinek beszámolt egyebek közt art ól, hogy Rajk Lászlót 1944 december 10-én elfogták. Rákosi akkor (!) úgy beszélt Rajkról, mint a párt kiváló személyiségéről, és kissé szemrehányóan mondta Apró Antalnak: „Nem tudtak ra jobban vigyázni!" (E jelenetsor mellé beugrik egy másik.) Apró Antal Párizsban Károlyi Mihálytól (aki nagykövet volt akkor) tudta meg, hogy letartóztatták Rajkot. („Mik történnek otthon? A forradalom fölfalja saját gyerekeit?") Hazatérve Rákosi Apró Antalt kérdőre vonta. „ ... Maga jól ismerte Rajkot, legjobban az itthoniak közül. Éveken át együtt dolgozott vele, barátok voltak. és nem jelentett semmit a pártnak!" — ö ezt válaszolta : „Én nem tapasztaltam semmi olyat, amit jelenteni kellett volna." A légkör, a személyi kultusz ördögi mechanizmusa olyan volt, hogy harcostársát és barátját ezúttal nem menthette meg. Ez a szörnyűség ma is elevenen él benne. Mint ahogy akik éltek akkor, a Rajkt temetését nem képesek kitörölni emlékezetükből. Egyik vallomásából való a következő idézet: „Azt mondják, Kossuth Lajos temetése óta nem zarándokolt ide annyi könynyes szemű gyászoló, mint e napon. Egy ország jött el a temetésre..." Budapest — Szolnok — Budapest. 1956. Nagy Imre kormányában érdemleges szerep nem jutott neki. November elsején választania kellett: vagy elmegy Csehszlovákiába tárgyalni (Nagy Imre ezzel bízta meg), vagy Jurij Andropovra (Szovjetunió budapesti nagykövetérc) hallgat, és elhagyja Budapestet. ö az utóbbit választotta. Marosán Györgygyei, Nógrádi Sándorral, Kiss Károllyal és másokkal katonai autóval indultak vidékre. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagjakent tért vissza Szolnokról a fővárosba, az Országház elé, november 6-án éjszaka. Erre a történelmi pillanatra így emlékezik: Még sötét volt és isten tudja mitől, az egyik lámpa még pislákolva égett. Körülnéztem, szomorú kép fogadott. -Na most mit tegyünk?« — kérdezte Kádár elvtárs. -Kezdjük elölről az egészet« — válaszoltam. — -Könnyű ezt mondani" — jött a válasz." Szeged országgyűlési képviselője. Tőmondatokban sem lehet röviden fölsorolni, hogy 1956-tól, az MSZMP újjászervezésétől kezdve milyen funkciókat töltött be. Tizenegy kormányban volt miniszter, harminchárom évig eggyéforrt élete a Parlament munkájával. A legutóbbi alkalommal is képviselővé választották Szegeden. Munkálkodik (például) azon, hogy a kábelgyárban bővülhessen a termelés, és Petőfitelepen megépüljön a régen kert útszakasz. Makói mestere jói. „alapozott": ma is szorgalmasan dolgozik Az MSZBT országos elnökeként naponta bejár Gorkij fasori „munkahelyére". (Noha már evek óta nyugállományban van ) Az MSZMP KB tagjaként aktívan politizál. Életeleme. Büszkén mutatja a képet, ahol együtt a nagy család. Feleségében megértő harcostársra is talált. Sok emlékezetes élmény közül a szent korona hazaérkezése kiemelkedik. Ugyanis ö mondta a pártvezetés és a kormány nevében a beszédet, s előtte, a kivételes ünnepi percekben arra gondolt: milyen különös az. élet: a bíróságokon az ellene hozott ítéletet (annak idején) e szavakkal kezdték: „a magyar szent korona nevében" . . . Bálint Gyula György