Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-06 / 31. szám

4 Szombat, 1988. február 6. Felújítás után Nyit a JÁT E-klub Egyéves felújítás után új­ra megnyilik hétfőn a JATE Sza had időköz pon t (JSZK). Négy nappal a nyitás előtt jártam ott. Erős festékszag, a folyosón líimbóriadarabok, szögek, szerszámok és por; mindenfelé mpnkások. Hosz­szas kerülgetés után jutok cl az irodáig, ahol Jóni Gábor kulturális előadó vár. — Lesz éhből hétfőn nyi­tás? — szögezem neki a kér­dést. — Mindénképpen! Sát, már pénteken szeretnénk diszkót tartani. Maradnak még apróbb munkák, esetleg egy-két helyen nem lesz tel­jes a lambéria, itt-ott fes­ték kell majd, de ezeket nyitás után folyamatosan megcsináljuk, nem zavarják a programokat. — Mennyibe kcriilt a fel­újítás, és honnan szereztetek pénzt? ' — Körülbelül 4 millió fo­rint a teljes költség. Ennek egy részét az egyetem adta, kölcsönnel támogatott ben­nünket az AISH és az In­novációs Alap, ám közel fe­lét mi magunk „termeltük meg" a hét végi diszkók be­vételéből. Minden iparosnak kikötöttük, úgy kell ütemez­nie a munkáját, hogy a hét végi két diszkót meg lehes­sen tartani. Egy-egy péntek­szombat körülbelül 100 ezer forint bevételt jelent, igen „rosszul esett", amikor ezt nem tudtuk biztosítani. — Mi mindent újítottak föl? — A teljes villamossági rendszert, az összes vizes helyiségeket. Üj padlót fek­tettünk, a folyosón pedig metlachi lapokra cseréltük a linóleumot. Kisebb átépítés­sel öltözőt alakítottunk ki a fellépő művészeknek, a nagyteremben pedig új vilá­gítási rendszert csináltunk: a tetőn vasrácsok vannak, Piripőcsi történetek Piripócs, minden ellenke­ző híresztelés dacára, nincs is olyan messze. Miként a Csicseri történet vagy éppen A jóka ördöge sem. Min­denesetre az utóbbi, azaz Arany János nevezetes ver­se (is) — például a híres mesélő, Hans Christian An­dersen A császár új ruhája című régóta jelképessé lett müvével együtt — egy kü­lönleges missziót teljesítő fü­zetkében van most előttem. Piripőcsi történetek — ez a. címe Labádi József fü­zetének. amely nemrégiben a Csongrád Megyei Tanács Művelődési Központjának kiadásásában látott napvi­lágot Hat miniszinjátékot hozván a legifjabbak, p 8-14 éves gyermekek közelébe. A nugymágocsi nevelőotthon­ban dolgozó Labádi József, az. intézmény Kisbence cso­portjával amatör rendező­kent állította színre ezeket a sajátságosan dramatizált, speciálisan gyermeki clö­ndásra és befogadásra át­alakított színjátékokat. Nép­költészeti alkotások felhasz­nálásával vidám mesejáték­ká alakítja a Piripőcsi tör­ténetet és Móra Ferenc Csi­cseri történetét, pódiumjá­tékká változtatva Andersen említett meséjét és Arany versét, s dramatizált játék lett szintén Arany János A bajusz című költeményé­ből is. (A császár űj ruhá­ját egyébként tavaly az út­törő kulturális szemle alkal­maból a pécsi gyermekszín­játszó fesztiválon is előad­ták.) Elnézegetve ezeket a pre­cízen kidolgozott-dramati­zált miniszínjátékokat, a kommentár elkerülhetetlen. Nevezetesen: mily elszomo­ritóan ritka, éppen ezért mennyire becsülendő lehet minden efféle kiadvány. Hi­szen ha a gyermokszinjat­szás hazai egészét, állapotát, lehetőségeit nem is áll mó­dunkban minősíteni, annyi bizonyos, hogy a lelkes, majdan akár egy életre is színházbarátokká nevelni tudó, amatőr gyermekdarab­rendezök kezébe meglehető­sen kevés hasonló könyv kerülhet. Azután: a váloga­tást, az egyes darabok ki­választási szempontjait szemlélve külön lehet ör­vendeni, hogy a magyar népköltészet és a magyar klasszikus irodalom kincsei­ből merített a szerző. Ez a tény a robotos-komputeres, a nemzeti kereteket gyer­mekeink szemében igen ve­szélyesen szétoldani látszó világban különleges súllyal rendelkezhet. És ha Piri­pécs, a Jóka ördöge meg a többiek kerülnek így a gyermek lelkek közelébe: vélük, általuk más is. D. L. és ezeken tetszés sze­rint mozgathatók a lámpák, ötszázezer forintot kaptunk a Soros-alaRitványtól, ame­lyet technikai korszerűsítés­re, a hang-, a fény- és a vi­deorendszer átalakítására, il­letőleg megteremtésére for­dítottunk. — Üj a lambéria is. — Ez a régi, csak „kifor­dítottuk".* Most a másik ol­dala látható, ezt űjracsiszol­juk és festjük. A klubvezető most azért nincs itt, mert épp ebben segédkezik. — Milyen programokkal ünneplitek a nyitást? — A nyitóestén a Tátrai Band ad koncertet, de lesz Benkó Dixie és Nagy Bandó is. Klubunk a Magyar Rá­dió Jazz Zenei Műhelye lett; ez azt jelenti, hogy ha­vonta 2-3 nyilvános felvé­telt készít nálunk a rádió. Februárban HO2R3 filmklub lesz, folytatódnak régi soro­zataink a Premiermozi, a Botrányklub: február 10-én, szerdán a hipofizis-ügyröl beszélget László Ferenccel Balogh Tamás és Dlusztus Imre. a könyv írói. Tizen­hatodikán Végkifejlet? cím­mel Hirschler Richárd, a HVG főmunkatársa beszél­get Lengyel Lászlóval, £ Pénzügykutató Rt. szakértő­jével, aki a Valóság 87/12 számában a fenti címmé' nagy feltűnést keltő cikket írt. — Hol válthatók tagsági igazolványok? — Itt a klubban, minden délután. M. T. Emlékezés Nagy Lajosra Nagy Lajos Kossuth-díjas író. publicista, a magyar szocialista novellairodalom úttörője születésének 105. évfordulója alkalmából ko­szorűzási ünnepséget ren­dezlek pénteken Budapes­ten, a Mező Imre úti teme­tőben. Sírjánál lerótták ke­gyeletüket a Magyar Nép­köztársaság Művészeti Alap­ja irodalmi szakosztályá­nak, a Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaságnak, a Szépirodalmi Könyvkiadó­nak a képviselői, valamint családjának tagjai. (MTI) A SÁRGA HAJ ÉS AZ ARANY ERÖD című ameri­kai westernfilmet vetítik ma, szombaton délelőtt 10 órától a Rákóczi utca 1. szám alatti Vasutas Műve­lődési Hál sGYERMEKFOG­LALKOZASán. A Kiszöv-klub (Arany János utca 9) AMATÖR ROCK-KLUBJÁBAN ma, szombaton este 7 órai kez­dettel a hódmezővásárhelyi HYDE PARK- és a JAM­együttes lép föl. A SZÖKÉS A HALÁL ELÁ3L című francia filmet vetítik ma, szombaton, és holnap, vasárnap délután 5 órai kezdettel a Csanádi ut­ca 9. szám alatti Postás Művelődési Házban. KOMAR LASZLÖ KON­CERTJÉT rendezik meg holnap, vasárnap délután 4 órától Rúzsán, a Móra Fe­renc Művelődési Házban. AKTUÁLIS KÜLPOLITI­KAI KÉRDÉSEKRŐL tart előadást Nógrádi György február 8-án, hétfőn este fél 7-től a Vár utca 1. szám alatti Délép-klubban. JANCSÖ MIKLÖS RÓMA ÜJ CÉZÁRT AKAR című Műsor­ajánlat Dániel Olbrychsky főszerep­lésével 1973-ban Olaszor­szágban készített filmjét vetítik február 8-án, hét­főn este fél 7 órai kezdettel a Kossuth Lajos sugárút 57. szám alatti Dugonics mozi­ban levő Volán Filmklub­ban. ÖRÖKLÖTTSÉG ÉS KÖRNYEZETHATÁS AZ EMBERI ÉRTELEM KI­ALAKULÁSÁBAN — ezzel a címmel Szemere György egyetemi tanár tart előadást a TIT Kommunikációs és információs rendszerek cí­mű szabadegyetemének február 8-án, hétfőn dél­után 5 órai kezdettel az egyetem Ady téri épületé­nek biologiai előadótermé­ben. ROMÁN NYELVEN mon­danak híreket a szegedi té­véstúdió programjaként feb­ruár 9-én, kedden 17 óra 35 perckor a 2-es programon. A SZLOVÁK NYELVŰ HlREKet ugyancsak a sze­gedi tévések programjaként február 11-'én, csütörtökön 17 óra 10 perctől láthatják, hallhatják ugyanezen a csa­tornán. Szegedről is jelentkezik a tévé l-es programjának PÉNTEK DÉLUTÁN című műsora február 12-én, 17 óra 15 perctől. A MÁV HAZÁNK VE­GYES KARA énekel Illés Mihály vezényletével febru­ár 8-án, hétfőn délután fél 4-töl a Kossuth rádión a KÓRUSPÖDIUM című mű­sorában. Közreműködik Delley József (zongora), szó­lót énekel: Török Imre. AZ AMADINDA-együttes koncertjét rendezik meg egy kortárs zenei előadássorozat nyitóhangversenyeként február 8-án, hétfőn este 7 órától a Kossuth Lajos su­gárút 72/B szám alatti Ká­rolyi Mihály kollégiumban. A SZEGEDI MÓRA FE­RENC KÖNYVESBOLTBÓL jelentkezik a rádió népsze­rű irodalmi rejtvény műsora a KÖNYVRŐL KÖNYVÉRT február 9-én, kedden 15 óra 20 perctől a Petőfi-adón. Portrévázlat Élete eseményekben oly gazdag, hogy részletes élet­rajza csak egy vastag könyv­be férne bele. Eddig megje­lent vallomásaiból olyan képsorok állnak össze, amelyből film is készülhet­ne. Három fő színhely hatá­rozza meg életét: Szeged, Makó és Budapest. Szegeden született (a Fodor u. 9. szám alatt) 1913. február 8-án. Édesanyja nagyon nehéz kö­rülmények között élt, az I. világháború éveiben, ezért ő sokakkal együtt az állami ár­vák kenyerét ette. A gyermekkor és Makó. A 20-as években makói csalá­doknál nevelkedett. Volt li­bapásztor, kifutó és cseléd. Az elemi iskola elvégzése után 1926-ban inas lett. Sze­rencséjére egy jó nevű és jó kezű szobafestő-mázoló mes­terhez került, bizonyos Weit­zig Károlyhoz, aki megsze­rettette vele a munkát, fe­gyelemre szoktatta és taní­totta. A mester cimfestéssel is foglalkozott, felesége kis­kocsmájába politizáló em­berek jártak; színészekkel, újságírókkal ismerkedett meg; s a fiatal József Attilái val, aki a közelükben lakott. A mester esténként foglalko­zott címfestéssel. Apró An­talnak az állvány mellett a helyi újságok fontosabb cik­keit kell felolvasnia. Óhatat­lanul belekóstolt a helyi po­litizálásba. Nagy hatással voltak' rá a segédek is. akik szocialista gondolkodásúak voltak, többen közülük har­coltak a Tanácsköztársaság védelmében, hárman pedig hadifogolyként részt vettek az oroszországi forradalom­ban. Ez a környezet adta szá­mára az indítékot, hogy azt az utat válassza, amelyik ne­hezebb, de mégis vonzó. A budapesti évek, a sztráj­kok. Tanítói, a makói idő­sebb mesterlegények (Fodor Ferenc és Guvat András) „fogták a kezét", Pesten nemcsak munkához juttat­ták, hanem a szakszervezeti mozgalom (a MÉMOSZ) bal­oldali csoportjához. Az 1933­as nagy építőipari sztrájkhoz több mint tízezren csatlakoz­tak. A Gömbös-kormánnyal szemben a szakszervezeti jo­gokért is tüntettek. Apró An­tal az 1933-as sztrájkok ide­jén ismerkedett meg Rajk Lászlóval, aki (tanárember­ként) az egyik építkezésen a vasbetonszerelökkel dolgo­zott, s bizalmiként kitartás­sal védelmezte társai érde­két. „Kiváló szónok volt, ügyesen, értelmesen és szug­gesztív erővel tudott beszél­ni ..." Szegeden, a „Csillag"-ban. Hajdók Béla cipészmunkás vezette kommunista csopor­tot (zömmel fiatalokat) 1936­ban letartóztatták Szegeden. Apró Antal úgy keveredett bele ebbe az ügybe, hogy nem járt el kellő óvatosság­gal, amikor az egyik fiatal­nak Budapesten, a Ligetben egy csomag kommunista és ellenzéki sajtóterméket adott át. Abból kiverték, kitől kap­ta. A szociáldemokrata Va­lentiny Ágoston ügyvéd (Sza­kasits Árpád közbenjárásá­ra) vállalni akarta védelmét, de ö ezt elhárította: „ügyvéd nélkül védem magam". Va­lentiny le akarta beszélni. „A bírók nagyon ravaszak, bele­zavarják valamibe a vádlot­tat." önvédelme sikerült, mindössze hat hónapi fog­házra ítélték. A „Csillag"­ban töltött időről azt mondta: Azt a néhány hónapot, amit ott ültem, nagyon fontos is­kolának tartottam akkor is, és ma is ..." Rajk László és Apró An­tal. a kommunista párt szer­vezése 1944 őszén. A háború idején nem kerülhette el ó sem a letartóztatást. Közvet­len életveszélyben élt. Az Andrássy-laktanyában egy zárkában volt 1942-ben Schönherz Zoltánnal, a kom­' ' „Y * % MB mbkjm ••••'• űsss HKS JL W mm ^^H^^HVj - JmH A- 1 • <m 1 A szent korona hazaérkezésekor: Szent-Györgyi Albert és Apró Antal munista párt akkori titkárá­val, akit halálra ítéltek. Itt kínozták halálra Rózsa Fe­rencet is, az illegális Szabad Nép főszerkesztőjét. Rajkot ugyancsak itt őrizték. Ké­sőbb Nagykanizsán a honvéd vezérkar különbírósága el­ítelte Apró Antalt, de ő meg­szökött, és visszatért Buda­pestre, ahol felesége segítsé­gével kapcsolatot talált a Bé­kepárttal. Egy kommunista csoportnak sikerült Rajk Lászlót kiszabadítani a Mar­git körúti fogházból, és veze­tésével 1944 szeptemberében (egy cipészműhelyben) a kommunista pártot újjászer­vezték; a hattagú központi vezetőségnek tagja lett Apró Ai.tal is. Fő feladatuknak te­kintették, hogy megszervez­zék a fasizmus elleni fegyve­res harcot. A párt Apró An­talt bízta meg azzal, hogy a fronton menjen át, és Szege­den vegye fel a kapcsolatot a felszabadult országrészben szerveződött Magyar Kom­munista Párttal, amelynek élére a Moszkvából hazajött csoport tagjai álltak. Apró Antal (akit az illegalitásban Z'mányi Mártonként ismer­tek) hamis katonai igazolvá­nyokkal felszerelve viszon­tagságos körülmények közt későn érkezett meg Szegedre, mivel előző napon a legális pártvezetőség átköltözött Debrecenbe. Két fontos moz­zr-natot említ erről vallomá­saiban: Édesanyját, akivel az illegalitás éveiben nem talál­kozhattak, nehogy bántódás érje, azonnal megkereste; s itt lépett be a legális MKP soraiba. Súlyos betegsége megakadályozta, hogy azon­nal Debrecenbe menjen. Ezért Szirmai Istvánt kérte meg, hogy a nála levő okmá­nyokat vigye el az MKP ve­zetőinek, és közölte vele az illegális párt üzenetét és ja­vaslatait. Debreceni találkozó Ráko­sival és a Rajk-per. (Ezek egymást kiegészítő történé­sek, képsorok.) Második deb­receni útja alkalmával — 1945 januárjában — találko­zott a Moszkvából akkor ha­zaért Rákosi Mátyással, aki­nek beszámolt egyebek közt art ól, hogy Rajk Lászlót 1944 december 10-én elfog­ták. Rákosi akkor (!) úgy be­szélt Rajkról, mint a párt ki­váló személyiségéről, és kissé szemrehányóan mondta Ap­ró Antalnak: „Nem tudtak ra jobban vigyázni!" (E jele­netsor mellé beugrik egy má­sik.) Apró Antal Párizsban Károlyi Mihálytól (aki nagy­követ volt akkor) tudta meg, hogy letartóztatták Rajkot. („Mik történnek otthon? A forradalom fölfalja saját gyerekeit?") Hazatérve Ráko­si Apró Antalt kérdőre von­ta. „ ... Maga jól ismerte Rajkot, legjobban az itthoni­ak közül. Éveken át együtt dolgozott vele, barátok vol­tak. és nem jelentett semmit a pártnak!" — ö ezt vála­szolta : „Én nem tapasztaltam semmi olyat, amit jelenteni kellett volna." A légkör, a személyi kultusz ördögi me­chanizmusa olyan volt, hogy harcostársát és barátját ez­úttal nem menthette meg. Ez a szörnyűség ma is elevenen él benne. Mint ahogy akik éltek akkor, a Rajkt temeté­sét nem képesek kitörölni emlékezetükből. Egyik val­lomásából való a következő idézet: „Azt mondják, Kos­suth Lajos temetése óta nem zarándokolt ide annyi köny­nyes szemű gyászoló, mint e napon. Egy ország jött el a temetésre..." Budapest — Szolnok — Budapest. 1956. Nagy Imre kormányában érdemleges szerep nem jutott neki. No­vember elsején választania kellett: vagy elmegy Cseh­szlovákiába tárgyalni (Nagy Imre ezzel bízta meg), vagy Jurij Andropovra (Szovjet­unió budapesti nagyköveté­rc) hallgat, és elhagyja Bu­dapestet. ö az utóbbit vá­lasztotta. Marosán György­gyei, Nógrádi Sándorral, Kiss Károllyal és másokkal katonai autóval indultak vi­dékre. A Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány tagja­kent tért vissza Szolnokról a fővárosba, az Országház elé, november 6-án éjszaka. Erre a történelmi pillanatra így emlékezik: Még sötét volt és isten tudja mitől, az egyik lámpa még pislákolva égett. Körülnéztem, szomorú kép fogadott. -Na most mit tegyünk?« — kérdezte Kádár elvtárs. -Kezdjük elölről az egészet« — válaszoltam. — -Könnyű ezt mondani" — jött a válasz." Szeged országgyűlési kép­viselője. Tőmondatokban sem lehet röviden fölsorolni, hogy 1956-tól, az MSZMP új­jászervezésétől kezdve mi­lyen funkciókat töltött be. Tizenegy kormányban volt miniszter, harminchárom évig eggyéforrt élete a Par­lament munkájával. A leg­utóbbi alkalommal is képvi­selővé választották Szegeden. Munkálkodik (például) azon, hogy a kábelgyárban bővül­hessen a termelés, és Petőfi­telepen megépüljön a régen kert útszakasz. Makói meste­re jói. „alapozott": ma is szorgalmasan dolgozik Az MSZBT országos elnökeként naponta bejár Gorkij fasori „munkahelyére". (Noha már evek óta nyugállományban van ) Az MSZMP KB tagja­ként aktívan politizál. Élet­eleme. Büszkén mutatja a képet, ahol együtt a nagy család. Feleségében megértő harcostársra is talált. Sok emlékezetes élmény közül a szent korona hazaérkezése kiemelkedik. Ugyanis ö mondta a pártvezetés és a kormány nevében a beszédet, s előtte, a kivételes ünnepi percekben arra gondolt: mi­lyen különös az. élet: a bíró­ságokon az ellene hozott íté­letet (annak idején) e sza­vakkal kezdték: „a magyar szent korona nevében" . . . Bálint Gyula György

Next

/
Thumbnails
Contents