Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-16 / 39. szám
4 Kedd, 1988. február 16. A csecsemőrablás apropóján H személyiségi jogról Lehet-e egy sokszoros betörőnek olyan joga, amelylyel a személyiségét kívánja védeni? Természetesen lehet. A kérés sem, a válasz sem légből kapott. A két hónapos kisbaba — Horváth Renáta — eltűnésével összefüggésben merült fel napilapokban, rádióban, hogy szabad-e olyankor is valakinek a nem éppen kedvező megvilágítást adó múltjáról, jelenéről nyilvánosan beszélni, ha egyébként nem az illető konkrét cselekményeit ecseteli az újságíró. Nem először kerülnek szóba a személyhez fűződő jogok, amelyeket — törvény szerint — mindenki köteles tiszteletben tartani. Már csak azért is, mert e jogok a törvény védelme alatt állnak. Arról, hogy melyek ezek, s körülbelül mi a határa annak, ameddig a törvény védi a magánszemély jó hírét, — szó volt a Kék fény legutóbbi adásában is. Ügy . vélem azonban, nem lehet haszontalan, — mivelhogy minden állampolgár legelemibb jogairól van itt szó, ha fellapozzuk a Polgári Törvénykönyvet, az ehhez kapcsolódó eljárásjogi törvényt, és a Büntetötörvénykönyvet, illetve a büntetőeljárási törvényt. A kiindulópont, hogy a személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult. Tehát, ha valakivel egy Interjú, hang- vagy tvfelvétel készült, és ő ennek nyilvánosságra hozatalához hozzájárulását adta, — kivéve, ha a nyilatkozat társadalmi érdeket sért vagy veszélyeztet, — nyilvánosságra lehet hozni, s ezután nem állapitható meg a személyiség jogainak megsértése. A személyes hozzájárulást adott esetben a hatóság pótolhatja, mégpedig nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből — a törvény szövegét idézve: „eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmény miatt büntetőeljárás miatt álló személynél". Ez másszóval azt jelenti, hogy a hatóság az illető személyes hozzájárulása nélkül •közzéteheti az illető arcképét, hangfelvételét. (Hatóság alatt mindig az eljáró hatóságot kell érteni, vagyis rendőrségi szakban a rendőrséget, vádemelési eljárásnál az ügyészséget, és igazságszolgáltatási processzusnál a bíróságot.) De ez kivétel, ámbár olyan kivétel, amelyre mindjárt vissza kell térnünk, az eltűnt csecsemő apukájának esetével kapcsolatban. Ám van még néhány kitétele a törvénynek, amiről kívánatos szólni. A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti például a magánszemélyek báripilyen hátrányos megkülönböztetése, nevük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetük szerint. Ugyancsak a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti a lelkiismereti szabadság sérelme, a becsület és az emberi méltóság megsértése. A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is, amit különösen akkor sértenek meg, ha valakire nézve sértő, valótlan tényt állítanak, híresztelnek, vagy való tényt hamis színben tüntetnek fel. Ha valakiről egy újság, a rádió vagy a televízió valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetve a tömegtájékoztatási média való tényeket hamis színben tüntet fel. Ilyenkor a sértett követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy mely tényállítás volt valótlan, miket tüntettek fel hamis színben, illetve melyek a valódi tények. A sajtóban ez jól ismert — a helyreigazitási eljárás körébe tartozik. A helyreigazítás napilap esetében az erre irányuló igény kézhez vételét követő nyolc napon belül, azonos módon, rádió, televízió esetében pedig a sérelmes közléssel azonos napszakban kell közölni. És természetesen a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélést. Ugyanez a helyzet akkor is, ha valaki a levéltitkot megsérti, vagy üzemi, üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza, illetve azzal egyéb módon visszaél. A törvény védi a magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségekhez fűződő jogokat is, mint ahogy a számítógéppel történő adatfeldolgozás sem sértheti a személyhez fűződő jogokat. Akit viszont a szemeiyhez fűződő jogában megsértenek, az — az eset körülményeihez képest — többféle módon támaszthat polgári jogi igényekbt is. * Mindezekből kitetszik, hogy a törvény nagyon egyértelmű és határozott a személyiségi jogok védelmében. S ezt — érthetően — kiterjeszti a sajtó és tömegkommunikáció területére is, miután — a hír tömegessé tétele folytán — itt lehet a legsúlyosabb sérelmeket okozni. Olyannyira, hogy a büntetőtörvénykönyv például a rágalmazásnál és a becsületsértésnél kifejezetten súlyosbító körülménynek veszi, ha azt nagy nyilvánosság előtt követték el. Márpedig a sajtó, a tömegkommunikáció értelemszerűen a nyilvánosság tájékoztatására szolgál, s ha itt történik a személyhez fűződő jogok me&sértése, a felelősség is lényegesen nagyobb. És most — a törvények előírásainak szellemében — adjunk választ az írás elején feltett kérdésre: igen, még egy bűnözőnek is lehetnek személyiségi jogai, így például egy bűnöző életmódot élő embernél sem lehet nyilvánosságra hozni azokat a korábbi büntetéseket, amelyekre nézve bírói úton, vagy a törvény folytán már — úgynevezett — mentesítést kapott. Ha tehát valaki hétszer volt büntetve, de a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól négy esetre mentesítést élvez, vagy azért, mert anynyi idő telt már el, amenynyit a torvény megkíván, vagy a bíróság mondta ki a mentesítést az adott ítéletre — nyilvánosságra hozni csak háromszori büntetést lehet. Azt mondhatnók erre, hogy ez a jogok formális megkövetelése, majdhogynem visszaélés a joggal, hiszen az illető a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés után sem változtatott életmódján, azután is követett el bűncselekményeket, amelyekért elítélték. Van is ebben valami. Mégis, a törvény azért követeli meg előírásainak pontos betartását, mert a társadalmi érdek mégiscsak az — jelen esetünknél maradva —, hogy csak azt a stigmát hordja magán mindenki, amit a törvény rajta hagyott. S különösen fontos a személyiségi jog védelme olyankor, amikor botlásról — tehát nem bűnöző életmódról van szó, s megalapozott a remény a változásra. * A kis Horváth Renáta édesapjának a múltjából azonban semmit sem törölt a törvény és az igazságszolgáltatás. Elítéltetéseinek oka eléggé szerteágazó: betörések, betöréssel összefüggő orgazdaság) esetek, testi épség elleni bűncselekmények, kitartottság, üzletszerű kéjelgés elősegítése, és ehhez hasonlók szolgáltak alapul a jó néhány büntetéshez. S ha ehhez hozzávesszük, hogy most is eljárás folyik ellene, szinte alig megszámlálható betöréssel összefüggő orgazdaság bűncselekménye miatt — máris indokoltnak tetszik, hogy a rendőrség nyilvánosságra hozta .múltját, és azt a társadalmi közeget, amelyben forog. Mert való igaz, hogy gyanúja sincs annak, mintha neki. személy szerint, köze lett volna a kislánya eltűnéséhez. De a felderítésnek okkal kell számolnia azzal, hogy nem maradhat ki egyetlen feltételezés ellenőrzése sem, ami szóba jöhet. Voltak, akik mindezzel összefüggésben . azt a fontos büntetőeljárási alapelvet emelték ki, mint az ártatlanság vélelme. Ezf a rendőrségnek — és értelemszerűen a sajtónak — be kell tartania, figyelembe kell vennie. („Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította még. A bűnösség bizonyítása a büntetőügyekben eljáró hatóságokat terheli. A terhelt nem kötelezhető ártatlanságának ! bizonyítására.") Erről az' alapelvről, amely egyébként a 70-es években került be a szocialista büntetőeljárási törvényünkbe, már több, tudományos igényű tanulmányt is írtak. Ezek" mindahányszor hangsúlyozták, hogy ezt az alapelvet az eljárás során kell messzemenően betartani, és ennek a fő vonulata tulajdonképpen, hogy nem a gyanúsítottnak kell bizonyítania ártatlanságát, hanem az eljáró hatóságoknak a bűnösséget. Ártatlannak kell tekinteni még a gyanúsítottat is, s ez azt jelenti, hogy nem lehet emberi méltóságában megalázni. De még az eljáró hatóság sem értelmezheti ezt az elvet valami abszolút módon, hiszen ezzel például kizárná annak a lehetőségét, hogy a gyanúsítottnál házkutatást tartson, s pláne, letartóztathassa. Gondoljuk csak meg: ha mindaddig nem tekinthető valaki bűnöshek, ameddig büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg, vajon hogyan lehetne őrizetbe venni egyszerű gyanú alapján? A törvény sem értelmezi így az ártatlanság vélelmét. S még kevésbé lehet ezt átvinni a sajtó, a tömegkommunikáció, a propaganda területére, ahol elemi követelmény a bűnözés megelőzése, a társadalom önvédelmi reflexeinek erősítése, a konkrét bűncselekmények bemutatásával is. Az viszont igaz, hogy az ártatlanság vélelme megköveteli a sajtótól, hogy a hatóság által feltárt tényeket pontosan, valósághűen adja vissza, a gyanúsítottnak — bármennyire is megalapozott a gyanú — hagyja meg azt a lehetőséget, hogy a jogerős bírói ítéletet, «menynyiben az a javára szól, szintén megismerje a nyilvánosság. Ami a Kék fényt illeti, őtt még a saját védekezés is gyakran elhangzik; pedig azok a bűncselekmények, amelyeket a Kék fériy nyilvánosságra hoz — 23 év tapasztalatainak 'birtokában kijelenthetem — mindig nagyon megalapozottak voltak. eddig egyszer sem kellett helyreigazítást közölnünk. Ámbár ebben s?m lenne semmi különös,' talán még erősítené "is a műsor hitelát. Szabó László HÁZASSÁG Széplaki Ferenc Károly és Dóra Ildikó Piroska. Szlrákl Ferenc Mihály és Rovó Etelka. Kassai Karoly és Csehó Ildikó házasságot kótótt. SZÜLETÉS Szántó Győzőnek és Csótl Ildi-" kónak Borbála, dr. Hollósi Szilárd Józsefnek és dr. Munka Mártának Barbara. Márton Józsefnek és Szentesi Annának Attila, Kovác3 András Jánosnak és Erney Andrea Rékának Tímea Erzsébet. Nógrádi István F.rnónek és Darázs Rozália Ibolyának Nikolett, Magyar Mihálynak es Aes Erikának Márk Mihály. Brulieh István Karolynak és I^kaios Margitnak Balázs, Borbás Jánosnak és Garzó Erikának Adám, Nagy Jánosnak és Kiss Ibolya Margitnak Norbert, Varga Peter Pálnak és Pók Magdolnának Péter, Bárkányi Mátyás Jánosnak és Király Ilonának Beáta. Rarakonyi Sándor Józsefnek és Suós Gyöngyinek Sándor, Vecsernyés Vince Tibornak és Kocsispéter Ilonának Attila, zanócz Lászlónak és dr. Oeskó Erzsébet Ilonának Petra, Borbély Istvánnak es Krajczár Mártanak Renáta. Fiirjész Istvánnak és Borbély Juditnak Anna. Forgó Arpadnak és Rostás Katalinnak Zoltán Zsolt. Sziklai József Lajosnak és Karai Honának Noémi Mónika, "llrbán Józsefnek és.Cztrok Erikanak Erika Katalin. Csipak Ernőnek és Juhász Katalinnak Katalin. Domonkos Péter Palnak és Kácz Évának Anett, Lengyel Gábor Ferencnek és Nagy Andrea Máriának Lilla. Rostás Lászlónak és Rostás Katalinnak László. Szécsi Antalnak és Sánta Piroskának Szabolcs Krisztián. 1 li'g-erlus Tibor Zol'ámiak es Szabó Ilonának Henriett Huna, Pajor Józsefnek és Nyári Erzsébetnek Beáta. Damacsek József Lászlónak és Mészáros Ilona Erzsébetnek Máté, Damacsek JóCsaládi események zsef Lászlónak és Mészáros Ilona Erzsébetnek Adam, Apjok Ferencnek és Víg Juliannának Ferenc, Aleksza Pálnak és Sajben Erzsébet Ildikónak Dávid, dr. Deák Dezső Tibornak és dr. Kóbor Évának Péter. Kozarl Istvánnak és Szűcs Ilonának András. Pigniczkl Mihálynak és Vöneki Etelkanak Orsolya, Gyuris Miklósnak és Kulcsár Zsuzsannának Miklós, TóUi József Attilának és Lengyel Máriának Adrienn, Méhes Istvánnak és Csarnal Mártának Norbert. Pósa Sandomak és Krammer Gabriellának Sándor József, Magyar! Györgynek és Harkai Ilonanak Beáta. Magyari Györgynek és H-arkai Ilonának Krisztina. Kiss Zoltánnak és Jutási Jusztinának Eva, Markovié.? Kálmán Zoltánnak és Nyéki Klára Kornéliának Boglárka. Argyelán .Ionosnak és Németh Mariának Krisztián János. Ábrahám Lászlónak és Miklós Erzsébetnek Máté, Pecák Jánosnak és Mónus Zsuzsannának Attila János, Samu Attilanak és Horváth Helgának Krisztián Attila. Hodör .Ionosnak és FehéT Ildikó Erzsébetnek Henrik. Fir.ta Károlynak és Flllp Zsuzsannának Csilla, dr. Fülöp Péternek és Battancs Anikónak Péter. Magyar Kálmán Jánosnak és Czékus Máriának Anikó, Labbancz Jánosnak és Tóth Erikának Barbara, Kovács Mihálynak és Sehél Zsuzsannának Fanni Zsuzsanna. Frank M.nálynak és P.ityi Zsuzsannának Adam. Kiss-Patik Józsefnek és Kappan-Tóth Veronikának Judit, Gilice Tibornak és Gyuris Editnek Dániel. Rózsa Dezsőnek és Szabó Évának Viktor, Horváth Istvánnak és Nagy Erzsébetnek Zoltán István. Pávó Ferenc Józsefnek és Dávid Zsuzsanna Erikának Héka Anna, Gogán Sándor Lajosnak és Csipak Margitnak Tímea. Both Imrének és Zombai Ildikó Zsuzsannának Imre Aron. Oláb Gábornak és Vura Ildikó Teréznek Gábor, Szabó Istvánnak és Ferkovics Évának Kitti Renáta. Soós Zoltánnak és Zsemberi Erzsébetnek Roland. Markó István Lászlónak és Hevesi Máriának Zoltán nevű gyermeke született. IIALALOZAS Szües Zoltán. Tasnádi Józsefné Zauner Judit. Dudás-Marta István, Vásárhelyi Józsefné Simhercz Erzsébet. Pálvöigyi Péterné Furus Mária. Barta Józsefné Káta Erzsébet. Korom József, dr. Gilicze Józsefné Bárdos Irén. Fazekas Jeremiásné szűcs Viktória, Horváth Ferenc, Jenei Sándor, Nagy Miklós József. Kovács János. Kiss Rudolf Márton. Pintér István, öze Antalné Barna Margit, Móricz Istvánná Szopka Mária. Korász István. Herédi Józsefné Temesvári Ágnes, Hell Istvánríé Vigh Anna. Takács József, Szántó István. Bökényi János László, Hegedűs Jánosné Dékány Mária, Harmat Jánosné Magvar Erzsébet. Kozma János. FUlóp Ferenené Maröti Mária, Juhász István. Fodor András, Kovács Mihályné Kovács Ilona, Kiss LaJosné Tóth Terézia, 1-ázár Józsefné Deák Ilona, Gémes Istvánné Horváth Terézia, Ferenczy Edit Izabella, Pásztori Gyuláné Ménesi Julianna, Bozsó István Ottóné Pintér Ilona, Barna János, Halász Józsefné Hegedűs Matild. Nagy József. Vincze József, Viliim Andrásné Patkós Ilona, Engelhardt Ferencre Kovács Anna, Kiss József, Heredt György. Csűri József, Kiss István, Báló János, Gyapjas Jánosné Csehó Etel. Arany Antal, Korom Kálmán meghaltak. Mi? Hol? Mikor? 1988. FEBRUÁR 18., KEDD — NÉVNAP: JULIANNA, LILLA A Nap kel 6 óra 50 perckor, és nyugszik 17 óra 7 perekor. A Hold kel 6 óra 29 perckor, £s nyugszik 15 óra 26 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél hétfőn plusz 300 em (apadó). HETVENÖT ÉVES Henez Aurél (sz. 1913) címzetes egyetemi docens. a szegedi egyetemi könyvtárnak 1953 és 1958 közt igazgatója. az egészségügyi és művelődésügyi államigazgatás és a területszervezés kutatója. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10, délután fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Mona Llsa (színes, m. b. angol krimi. III. helyár! 18 éven felülieknek!). Fáklya: háromnegyed 3 órakor: Mackó Misi és a csodabőrönd (m. b. bábmesefilm), negyed 6 órakor: Kegyetlen románc, I—II. (színes szovjet film). Szabadság: délután fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Tiszta Amerika (színes magyar film. 16 éven felülieknek!). Filmtéka: fél 6 órakor: A másik ember, I—II. (színes magyar film). Kiskőrössy halászcsárda: (vldeomozi): délután 4 és este 8 órakor: A sikátor hercegei (színes hongkongi film). Eva presszó: este 8 órakor: A félkezu bokszoló (hongkongi film). Nyugdíjasmozi: délután 5 órakor: Korhinta (magyar film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBESZETI ES UROLOGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket a II. kórház (Tolbuhln sgt. 57.) veszi fel, sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. «.). urológiai (elvételt Ügyelete* a II. kórház tart. A balesetet szenvedett gyermekeket a kórház baleseti sebészeti osztályán, az egyéb sebészeti gyermek betegeket a sebészeti klinikán látják el. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnüttlakosság részere: Szeged. Hunyadi János ,sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton. vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig az Üjszegedi Gyermekkórház Szeged, odesszai krt. 37. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 7 óráig: szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Züld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-642. SOS LELKISEGÉLYSZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: U-000. IFJÜSAGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hivható. 20.50: Stúdió '88 21.35: Kockázat dokumentumfilm (Ism.) 22.40: Híradó, 3. 2. MŰSOR: 17.05: Képújság 17.10: Stiri — Hírek román nyelven 17.15: Dél-Alföldi Magazin 18.15: A Téli Olimpiáról jelentjük ... Közben: Kb.: 2i.no: Híradó, 2. Kb.: 22.50: Képújság BELGRÁD I. 17.10: Híradó szerbhorvátul 17.30: Gyerekműsor 18.00: Belgrádi műsor 19.00: Ötös stúdió 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: A -gazdag nö — angol film 21.05: stúdióbeszélgetés 22.35: Híradó 22.55: Éjszakai műsor BELGRÁD 2. 18.00: Olimpiai játékok — összefoglaló 18 30: Jégkorong 20.00: K*imoly zone 20.50: Vldam kedd 22.00: Olimpiai játékok 22 30: Színházi krónika 23.15: Dok.-film ÚJVIDÉK 16.50: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.30: Gyerekműsor 18.00: Olimpiai összefoglaló 18.30: Ruszin nyelvű műsor 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20,05: A gazdag nö — angol film 21.00: Híradó szcrbhnrvátul 21.15: Fenntartott idö 21.45: Olimpiai Játékok KOSSUTH: Társalgó Órák é.s árak Lottósorsolás! Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót Eficklő Ifjúság Lemez múzeum A Három testőr című regény folytatás, 20. Ki nyer ma? Hol un k van szú! Világhírlap Nemzetközi sajtószemle A Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa énekel Magyarán .szólva Orvosi tanácsok Dzsesszmclódiák Arcképek a bolgár irodalomból (Ism ) Két vonósszerenád Filmzene A Nyitmikék postája Gellért Sándor versel Tér-idő Beszélni nehéz A Szabó-család Ítéletidő Száraz Gyürgy drámája Nótaest Ami a számok mögött van Tiz pere külpolitika^ Iskolapéldák . Operaest Mozart: A-dúr klarinétötös Himnusz Éjfél után . . . 8.20 9.44 9.53: 10.05: 10.25: 10.42: 11.33: 12.30: 12.40 12.45: 13.00 14 10 14.25 14.30 15.30 15.17 15.50 1(1.0.5 16.50 17.00 17.30 17.45 19.15 20.53 21.30 22.20 22.30 22.40 23.30 0.10 0.15 ¡3 leve EUDAPEST, 1. 8.io: Tévétorna 8.15: Tv-Teka (Ism.) 9.05: Viva la mustca (Ism.) 9.15: Képújság 9.20: Delta (Iim.) 9.50: Telelottó 10.00: Három év Szovjet tévéfilm (Ism.)) 11.05: Mozgató 11.15 :-Képujság 16.30: lltrek 16.35: Három nap tévéműsora 16.40: A Rövidfilmstúdiók műhelyéből ÍÍ.'IO: A klinika, 6. (Ism.) 17.55: Kalendárium 1988. 18.35: Tevéturna 18.40: Nils Holgersson csodalatos utazása a vadludakkal 19.05: Esti mese 19.30: Híradó 20.05: A klinika, 7. 8.05 8.50 9.05 12.00 12.10 12.30 13.05 14.00 15.05 15.20 15.30 17.30 18.30 19.05 20.00 20.30 21.05 21.28 22.00 23.20 0.15 PETŐFI: Slágermú/eum Tíz. perc külpolitika (Ism.) Napközben Hírek németül, oroszul és angolul A Cseh Filharmonikus Zenekar operettnyitányokat játsztk Népdalok Popzene sztereóban Színe-java Járdányi Gergely nagybőgőn játszik Könyvről könyvért Csúcsforgalom Kamasz-panasz Talpalávaló Csak fiataloknak! Teljesítmények nyomában Amerikai fiatalok Nemes Györgv novelláiból Régi magyar dalok és táncok Nyitás A könnyű zene legszebb melódiái Éjfél után . .. Menyasszonyi ruhakülönlegességek, egyedi fejdíszek, fátylak kölcsönzése Szeged, Bartók tér 6. szám alatti Ruhakölcsönző Szalonból. Telefon: 11-982. A Gabonatermesztési Kutatóintézet jogi és igazgatási osztályára JOGI ELOADOl munkakörbe (fiatal) 1—2 éves gyakorlattal rendelkező jogászt keres. Jelentkezés az intézet személyzeti osztályán, vagy dr. Szűcs László jogi és igazgatási osztályvezetőnél. Szeged, Alsó kikötő sor 9. Telefon: 54-555. «