Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-16 / 39. szám

4 Kedd, 1988. február 16. A csecsemőrablás apropóján H személyiségi jogról Lehet-e egy sokszoros be­törőnek olyan joga, amely­lyel a személyiségét kívánja védeni? Természetesen le­het. A kérés sem, a válasz sem légből kapott. A két hónapos kisbaba — Horváth Renáta — eltűnésével össze­függésben merült fel napi­lapokban, rádióban, hogy szabad-e olyankor is vala­kinek a nem éppen kedvező megvilágítást adó múltjáról, jelenéről nyilvánosan be­szélni, ha egyébként nem az illető konkrét cselekményeit ecseteli az újságíró. Nem először kerülnek szóba a személyhez fűződő jogok, amelyeket — törvény sze­rint — mindenki köteles tiszteletben tartani. Már csak azért is, mert e jogok a törvény védelme alatt állnak. Arról, hogy melyek ezek, s körülbelül mi a ha­tára annak, ameddig a tör­vény védi a magánszemély jó hírét, — szó volt a Kék fény legutóbbi adásában is. Ügy . vélem azonban, nem lehet haszontalan, — mivel­hogy minden állampolgár legelemibb jogairól van itt szó, ha fellapozzuk a Pol­gári Törvénykönyvet, az ehhez kapcsolódó eljárásjogi törvényt, és a Büntetötör­vénykönyvet, illetve a bün­tetőeljárási törvényt. A kiindulópont, hogy a személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzá­járult. Tehát, ha valakivel egy Interjú, hang- vagy tv­felvétel készült, és ő en­nek nyilvánosságra hozata­lához hozzájárulását adta, — kivéve, ha a nyilatkozat társadalmi érdeket sért vagy veszélyeztet, — nyilvános­ságra lehet hozni, s ezután nem állapitható meg a sze­mélyiség jogainak megsér­tése. A személyes hozzájá­rulást adott esetben a ható­ság pótolhatja, mégpedig nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magán­érdekből — a törvény szö­vegét idézve: „eltűnt, vala­mint a súlyos bűncselek­mény miatt büntetőeljárás miatt álló személynél". Ez másszóval azt jelenti, hogy a hatóság az illető szemé­lyes hozzájárulása nélkül •közzéteheti az illető arcké­pét, hangfelvételét. (Hatóság alatt mindig az eljáró ható­ságot kell érteni, vagyis rendőrségi szakban a rend­őrséget, vádemelési eljárás­nál az ügyészséget, és igaz­ságszolgáltatási processzus­nál a bíróságot.) De ez kivétel, ámbár olyan kivétel, amelyre mindjárt vissza kell tér­nünk, az eltűnt csecsemő apukájának esetével kap­csolatban. Ám van még né­hány kitétele a törvénynek, amiről kívánatos szólni. A személyhez fűződő jogok sé­relmét jelenti például a ma­gánszemélyek báripilyen hátrányos megkülönbözteté­se, nevük, fajuk, nemzetisé­gük vagy felekezetük sze­rint. Ugyancsak a személy­hez fűződő jog sérelmét je­lenti a lelkiismereti sza­badság sérelme, a becsület és az emberi méltóság meg­sértése. A személyhez fű­ződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is, amit különösen akkor sér­tenek meg, ha valakire néz­ve sértő, valótlan tényt ál­lítanak, híresztelnek, vagy való tényt hamis színben tüntetnek fel. Ha valakiről egy újság, a rádió vagy a televízió valótlan tényt kö­zöl vagy híresztel, illetve a tömegtájékoztatási média va­ló tényeket hamis színben tüntet fel. Ilyenkor a sér­tett követelheti olyan köz­lemény közzétételét, amely­ből kitűnik, hogy mely tény­állítás volt valótlan, miket tüntettek fel hamis színben, illetve melyek a valódi té­nyek. A sajtóban ez jól is­mert — a helyreigazitási el­járás körébe tartozik. A helyreigazítás napilap ese­tében az erre irányuló igény kézhez vételét követő nyolc napon belül, azonos módon, rádió, televízió esetében pedig a sérelmes közléssel azonos napszakban kell kö­zölni. És természetesen a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfel­vételével kapcsolatos bár­miféle visszaélést. Ugyan­ez a helyzet akkor is, ha valaki a levéltitkot meg­sérti, vagy üzemi, üzleti ti­tok birtokába jut, és azt jo­gosulatlanul nyilvánosságra hozza, illetve azzal egyéb módon visszaél. A törvény védi a magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szol­gáló helyiségekhez fűződő jogokat is, mint ahogy a számítógéppel történő adat­feldolgozás sem sértheti a személyhez fűződő jogokat. Akit viszont a szemeiyhez fűződő jogában megsérte­nek, az — az eset körülmé­nyeihez képest — többféle módon támaszthat polgári jogi igényekbt is. * Mindezekből kitetszik, hogy a törvény nagyon egy­értelmű és határozott a sze­mélyiségi jogok védelmé­ben. S ezt — érthetően — kiterjeszti a sajtó és tömeg­kommunikáció területére is, miután — a hír tömegessé tétele folytán — itt lehet a legsúlyosabb sérelmeket okozni. Olyannyira, hogy a büntetőtörvénykönyv pél­dául a rágalmazásnál és a becsületsértésnél kifejezet­ten súlyosbító körülmény­nek veszi, ha azt nagy nyil­vánosság előtt követték el. Márpedig a sajtó, a tömeg­kommunikáció értelemsze­rűen a nyilvánosság tájé­koztatására szolgál, s ha itt történik a személyhez fűző­dő jogok me&sértése, a fe­lelősség is lényegesen na­gyobb. És most — a törvények előírásainak szellemében — adjunk választ az írás ele­jén feltett kérdésre: igen, még egy bűnözőnek is le­hetnek személyiségi jogai, így például egy bűnöző élet­módot élő embernél sem le­het nyilvánosságra hozni azokat a korábbi bünteté­seket, amelyekre nézve bí­rói úton, vagy a törvény folytán már — úgynevezett — mentesítést kapott. Ha tehát valaki hétszer volt büntetve, de a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól négy esetre mentesítést élvez, vagy azért, mert any­nyi idő telt már el, ameny­nyit a torvény megkíván, vagy a bíróság mondta ki a mentesítést az adott ítélet­re — nyilvánosságra hozni csak háromszori büntetést lehet. Azt mondhatnók er­re, hogy ez a jogok formá­lis megkövetelése, majd­hogynem visszaélés a jog­gal, hiszen az illető a bün­tetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés után sem változtatott élet­módján, azután is követett el bűncselekményeket, ame­lyekért elítélték. Van is eb­ben valami. Mégis, a tör­vény azért követeli meg előírásainak pontos betar­tását, mert a társadalmi ér­dek mégiscsak az — jelen esetünknél maradva —, hogy csak azt a stigmát hordja magán mindenki, amit a törvény rajta ha­gyott. S különösen fontos a sze­mélyiségi jog védelme olyankor, amikor botlásról — tehát nem bűnöző élet­módról van szó, s megala­pozott a remény a válto­zásra. * A kis Horváth Renáta édesapjának a múltjából azonban semmit sem törölt a törvény és az igazságszol­gáltatás. Elítéltetéseinek oka eléggé szerteágazó: be­törések, betöréssel összefüg­gő orgazdaság) esetek, testi épség elleni bűncselekmé­nyek, kitartottság, üzletsze­rű kéjelgés elősegítése, és ehhez hasonlók szolgáltak alapul a jó néhány bünte­téshez. S ha ehhez hozzá­vesszük, hogy most is eljá­rás folyik ellene, szinte alig megszámlálható betö­réssel összefüggő orgazda­ság bűncselekménye miatt — máris indokoltnak tet­szik, hogy a rendőrség nyil­vánosságra hozta .múltját, és azt a társadalmi közeget, amelyben forog. Mert való igaz, hogy gyanúja sincs annak, mintha neki. sze­mély szerint, köze lett vol­na a kislánya eltűnéséhez. De a felderítésnek okkal kell számolnia azzal, hogy nem maradhat ki egyetlen feltételezés ellenőrzése sem, ami szóba jöhet. Voltak, akik mindezzel összefüggésben . azt a fon­tos büntetőeljárási alapel­vet emelték ki, mint az ár­tatlanság vélelme. Ezf a rendőrségnek — és érte­lemszerűen a sajtónak — be kell tartania, figyelem­be kell vennie. („Senki sem tekinthető bűnösnek mind­addig, amíg büntetőjogi fe­lelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította még. A bűnösség bizonyítá­sa a büntetőügyekben eljá­ró hatóságokat terheli. A terhelt nem kötelezhető ár­tatlanságának ! bizonyításá­ra.") Erről az' alapelvről, amely egyébként a 70-es években került be a szocia­lista büntetőeljárási törvé­nyünkbe, már több, tudo­mányos igényű tanulmányt is írtak. Ezek" mindahány­szor hangsúlyozták, hogy ezt az alapelvet az eljárás során kell messzemenően betartani, és ennek a fő vonulata tulajdonképpen, hogy nem a gyanúsítottnak kell bizonyítania ártatlansá­gát, hanem az eljáró ható­ságoknak a bűnösséget. Ár­tatlannak kell tekinteni még a gyanúsítottat is, s ez azt jelenti, hogy nem lehet em­beri méltóságában megaláz­ni. De még az eljáró ható­ság sem értelmezheti ezt az elvet valami abszolút mó­don, hiszen ezzel például kizárná annak a lehetősé­gét, hogy a gyanúsítottnál házkutatást tartson, s plá­ne, letartóztathassa. Gon­doljuk csak meg: ha mind­addig nem tekinthető vala­ki bűnöshek, ameddig bün­tetőjogi felelősségét a bíró­ság jogerős határozata nem állapította meg, vajon ho­gyan lehetne őrizetbe ven­ni egyszerű gyanú alapján? A törvény sem értelmezi így az ártatlanság vélelmét. S még kevésbé lehet ezt át­vinni a sajtó, a tömegkom­munikáció, a propaganda területére, ahol elemi kö­vetelmény a bűnözés meg­előzése, a társadalom önvé­delmi reflexeinek erősítése, a konkrét bűncselekmények bemutatásával is. Az vi­szont igaz, hogy az ártat­lanság vélelme megkövete­li a sajtótól, hogy a ható­ság által feltárt tényeket pontosan, valósághűen adja vissza, a gyanúsítottnak — bármennyire is megalapo­zott a gyanú — hagyja meg azt a lehetőséget, hogy a jogerős bírói ítéletet, «meny­nyiben az a javára szól, szintén megismerje a nyil­vánosság. Ami a Kék fényt illeti, őtt még a saját véde­kezés is gyakran elhangzik; pedig azok a bűncselekmé­nyek, amelyeket a Kék fériy nyilvánosságra hoz — 23 év tapasztalatainak 'birtokában kijelenthetem — mindig nagyon megalapozottak vol­tak. eddig egyszer sem kel­lett helyreigazítást közöl­nünk. Ámbár ebben s?m lenne semmi különös,' talán még erősítené "is a műsor hitelát. Szabó László HÁZASSÁG Széplaki Ferenc Károly és Dóra Ildikó Piroska. Szlrákl Fe­renc Mihály és Rovó Etelka. Kassai Karoly és Csehó Ildikó házasságot kótótt. SZÜLETÉS Szántó Győzőnek és Csótl Ildi-" kónak Borbála, dr. Hollósi Szi­lárd Józsefnek és dr. Munka Mártának Barbara. Márton Jó­zsefnek és Szentesi Annának Attila, Kovác3 András Jánosnak és Erney Andrea Rékának Tí­mea Erzsébet. Nógrádi István F.rnónek és Darázs Rozália Ibo­lyának Nikolett, Magyar Mihály­nak es Aes Erikának Márk Mi­hály. Brulieh István Karolynak és I^kaios Margitnak Balázs, Borbás Jánosnak és Garzó Eri­kának Adám, Nagy Jánosnak és Kiss Ibolya Margitnak Norbert, Varga Peter Pálnak és Pók Mag­dolnának Péter, Bárkányi Má­tyás Jánosnak és Király Iloná­nak Beáta. Rarakonyi Sándor Józsefnek és Suós Gyöngyinek Sándor, Vecsernyés Vince Ti­bornak és Kocsispéter Ilonának Attila, zanócz Lászlónak és dr. Oeskó Erzsébet Ilonának Petra, Borbély Istvánnak es Krajczár Mártanak Renáta. Fiirjész Ist­vánnak és Borbély Juditnak Anna. Forgó Arpadnak és Ros­tás Katalinnak Zoltán Zsolt. Sziklai József Lajosnak és Ka­rai Honának Noémi Mónika, "llr­bán Józsefnek és.Cztrok Erika­nak Erika Katalin. Csipak Er­nőnek és Juhász Katalinnak Ka­talin. Domonkos Péter Palnak és Kácz Évának Anett, Lengyel Gábor Ferencnek és Nagy And­rea Máriának Lilla. Rostás Lászlónak és Rostás Katalinnak László. Szécsi Antalnak és Sán­ta Piroskának Szabolcs Kriszti­án. 1 li'g-erlus Tibor Zol'ámiak es Szabó Ilonának Henriett Huna, Pajor Józsefnek és Nyári Erzsé­betnek Beáta. Damacsek József Lászlónak és Mészáros Ilona Er­zsébetnek Máté, Damacsek Jó­Családi események zsef Lászlónak és Mészáros Ilo­na Erzsébetnek Adam, Apjok Ferencnek és Víg Juliannának Ferenc, Aleksza Pálnak és Saj­ben Erzsébet Ildikónak Dávid, dr. Deák Dezső Tibornak és dr. Kóbor Évának Péter. Kozarl Istvánnak és Szűcs Ilonának András. Pigniczkl Mihálynak és Vöneki Etelkanak Orsolya, Gyu­ris Miklósnak és Kulcsár Zsu­zsannának Miklós, TóUi József Attilának és Lengyel Máriának Adrienn, Méhes Istvánnak és Csarnal Mártának Norbert. Pósa Sandomak és Krammer Gabri­ellának Sándor József, Magyar! Györgynek és Harkai Ilonanak Beáta. Magyari Györgynek és H-arkai Ilonának Krisztina. Kiss Zoltánnak és Jutási Jusztinának Eva, Markovié.? Kálmán Zoltán­nak és Nyéki Klára Kornéliá­nak Boglárka. Argyelán .Ionos­nak és Németh Mariának Krisz­tián János. Ábrahám Lászlónak és Miklós Erzsébetnek Máté, Pe­cák Jánosnak és Mónus Zsu­zsannának Attila János, Samu Attilanak és Horváth Helgának Krisztián Attila. Hodör .Ionos­nak és FehéT Ildikó Erzsébetnek Henrik. Fir.ta Károlynak és Fl­llp Zsuzsannának Csilla, dr. Fü­löp Péternek és Battancs Ani­kónak Péter. Magyar Kálmán Jánosnak és Czékus Máriának Anikó, Labbancz Jánosnak és Tóth Erikának Barbara, Kovács Mihálynak és Sehél Zsuzsanná­nak Fanni Zsuzsanna. Frank M.nálynak és P.ityi Zsuzsanná­nak Adam. Kiss-Patik Józsefnek és Kappan-Tóth Veronikának Judit, Gilice Tibornak és Gyuris Editnek Dániel. Rózsa Dezsőnek és Szabó Évának Viktor, Hor­váth Istvánnak és Nagy Erzsé­betnek Zoltán István. Pávó Fe­renc Józsefnek és Dávid Zsu­zsanna Erikának Héka Anna, Gogán Sándor Lajosnak és Csi­pak Margitnak Tímea. Both Im­rének és Zombai Ildikó Zsuzsan­nának Imre Aron. Oláb Gábor­nak és Vura Ildikó Teréznek Gábor, Szabó Istvánnak és Fer­kovics Évának Kitti Renáta. Soós Zoltánnak és Zsemberi Er­zsébetnek Roland. Markó István Lászlónak és Hevesi Máriának Zoltán nevű gyermeke született. IIALALOZAS Szües Zoltán. Tasnádi József­né Zauner Judit. Dudás-Marta István, Vásárhelyi Józsefné Simhercz Erzsébet. Pálvöigyi Péterné Furus Mária. Barta Jó­zsefné Káta Erzsébet. Korom József, dr. Gilicze Józsefné Bár­dos Irén. Fazekas Jeremiásné szűcs Viktória, Horváth Ferenc, Jenei Sándor, Nagy Miklós Jó­zsef. Kovács János. Kiss Ru­dolf Márton. Pintér István, öze Antalné Barna Margit, Móricz Istvánná Szopka Mária. Korász István. Herédi Józsefné Temes­vári Ágnes, Hell Istvánríé Vigh Anna. Takács József, Szántó Ist­ván. Bökényi János László, He­gedűs Jánosné Dékány Mária, Harmat Jánosné Magvar Erzsé­bet. Kozma János. FUlóp Fe­renené Maröti Mária, Juhász István. Fodor András, Kovács Mihályné Kovács Ilona, Kiss La­Josné Tóth Terézia, 1-ázár Jó­zsefné Deák Ilona, Gémes Ist­vánné Horváth Terézia, Feren­czy Edit Izabella, Pásztori Gyu­láné Ménesi Julianna, Bozsó Ist­ván Ottóné Pintér Ilona, Barna János, Halász Józsefné Hegedűs Matild. Nagy József. Vincze Jó­zsef, Viliim Andrásné Patkós Ilona, Engelhardt Ferencre Ko­vács Anna, Kiss József, Heredt György. Csűri József, Kiss Ist­ván, Báló János, Gyapjas Já­nosné Csehó Etel. Arany Antal, Korom Kálmán meghaltak. Mi? Hol? Mikor? 1988. FEBRUÁR 18., KEDD — NÉVNAP: JULIANNA, LILLA A Nap kel 6 óra 50 perckor, és nyugszik 17 óra 7 perekor. A Hold kel 6 óra 29 perckor, £s nyugszik 15 óra 26 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél hétfőn plusz 300 em (apadó). HETVENÖT ÉVES Henez Aurél (sz. 1913) címzetes egyetemi docens. a szegedi egyetemi könyvtárnak 1953 és 1958 közt igazgatója. az egész­ségügyi és művelődésügyi ál­lamigazgatás és a területszerve­zés kutatója. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10, dél­után fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Mona Llsa (színes, m. b. angol krimi. III. helyár! 18 éven felülieknek!). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: Mackó Misi és a csodabő­rönd (m. b. bábmesefilm), ne­gyed 6 órakor: Kegyetlen ro­mánc, I—II. (színes szovjet film). Szabadság: délután fél 4. há­romnegyed 6 és 8 órakor: Tiszta Amerika (színes magyar film. 16 éven felülieknek!). Filmtéka: fél 6 órakor: A má­sik ember, I—II. (színes magyar film). Kiskőrössy halászcsárda: (vl­deomozi): délután 4 és este 8 órakor: A sikátor hercegei (szí­nes hongkongi film). Eva presszó: este 8 órakor: A félkezu bokszoló (hongkongi film). Nyugdíjasmozi: délután 5 órakor: Korhinta (magyar film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBESZETI ES UROLOGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. kórház (Tolbuhln sgt. 57.) veszi fel, sebészeti fel­vételi ügyeletet az I. sz. Sebésze­ti Klinika (Pécsi u. «.). urológiai (elvételt Ügyelete* a II. kórház tart. A balesetet szenvedett gyer­mekeket a kórház baleseti sebé­szeti osztályán, az egyéb sebé­szeti gyermek betegeket a sebé­szeti klinikán látják el. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnüttlakosság részere: Szeged. Hunyadi János ,sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton. vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reg­gel 7 óráig az Üjszegedi Gyer­mekkórház Szeged, odesszai krt. 37. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 7 óráig: szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig: Sze­ged, Züld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-642. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától reg­gel 7 óráig. Telefon: U-000. IFJÜSAGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hivható. 20.50: Stúdió '88 21.35: Kockázat dokumentumfilm (Ism.) 22.40: Híradó, 3. 2. MŰSOR: 17.05: Képújság 17.10: Stiri — Hírek román nyelven 17.15: Dél-Alföldi Magazin 18.15: A Téli Olimpiáról jelentjük ... Közben: Kb.: 2i.no: Híradó, 2. Kb.: 22.50: Képújság BELGRÁD I. 17.10: Híradó szerb­horvátul 17.30: Gyerekműsor 18.00: Belgrádi műsor 19.00: Ötös stúdió 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: A -gazdag nö — angol film 21.05: stúdióbeszélgetés 22.35: Híradó 22.55: Éjszakai műsor BELGRÁD 2. 18.00: Olimpiai játékok — összefoglaló 18 30: Jégkorong 20.00: K*imoly zone 20.50: Vldam kedd 22.00: Olimpiai játékok 22 30: Színházi krónika 23.15: Dok.-film ÚJVIDÉK 16.50: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.30: Gyerekműsor 18.00: Olimpiai összefoglaló 18.30: Ruszin nyelvű műsor 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20,05: A gazdag nö — angol film 21.00: Híradó szcrbhnrvátul 21.15: Fenntartott idö 21.45: Olimpiai Játékok KOSSUTH: Társalgó Órák é.s árak Lottósorsolás! Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót Eficklő Ifjúság Lemez múzeum A Három testőr című regény folytatás, 20. Ki nyer ma? Hol un k van szú! Világhírlap Nemzetközi sajtószemle A Magyar Rádió és Televízió Gyermek­kórusa énekel Magyarán .szólva Orvosi tanácsok Dzsesszmclódiák Arcképek a bolgár irodalomból (Ism ) Két vonósszerenád Filmzene A Nyitmikék postája Gellért Sándor versel Tér-idő Beszélni nehéz A Szabó-család Ítéletidő Száraz Gyürgy drámája Nótaest Ami a számok mögött van Tiz pere külpolitika^ Iskolapéldák . Operaest Mozart: A-dúr klarinétötös Himnusz Éjfél után . . . 8.20 9.44 9.53: 10.05: 10.25: 10.42: 11.33: 12.30: 12.40 12.45: 13.00 14 10 14.25 14.30 15.30 15.17 15.50 1(1.0.5 16.50 17.00 17.30 17.45 19.15 20.53 21.30 22.20 22.30 22.40 23.30 0.10 0.15 ¡3 leve EUDAPEST, 1. 8.io: Tévétorna 8.15: Tv-Teka (Ism.) 9.05: Viva la mustca (Ism.) 9.15: Képújság 9.20: Delta (Iim.) 9.50: Telelottó 10.00: Három év Szovjet tévéfilm (Ism.)) 11.05: Mozgató 11.15 :-Képujság 16.30: lltrek 16.35: Három nap tévéműsora 16.40: A Rövidfilmstúdiók műhelyéből ÍÍ.'IO: A klinika, 6. (Ism.) 17.55: Kalendárium 1988. 18.35: Tevéturna 18.40: Nils Holgersson csodalatos utazása a vadludakkal 19.05: Esti mese 19.30: Híradó 20.05: A klinika, 7. 8.05 8.50 9.05 12.00 12.10 12.30 13.05 14.00 15.05 15.20 15.30 17.30 18.30 19.05 20.00 20.30 21.05 21.28 22.00 23.20 0.15 PETŐFI: Slágermú/eum Tíz. perc külpolitika (Ism.) Napközben Hírek németül, oroszul és angolul A Cseh Filharmonikus Zenekar operett­nyitányokat játsztk Népdalok Popzene sztereóban Színe-java Járdányi Gergely nagybőgőn játszik Könyvről könyvért Csúcsforgalom Kamasz-panasz Talpalávaló Csak fiataloknak! Teljesítmények nyomában Amerikai fiatalok Nemes Györgv novelláiból Régi magyar dalok és táncok Nyitás A könnyű zene legszebb melódiái Éjfél után . .. Menyasszonyi ruha­különlegességek, egyedi fejdíszek, fátylak kölcsönzése Szeged, Bartók tér 6. szám alatti Ruha­kölcsönző Szalonból. Telefon: 11-982. A Gabonatermesztési Kutatóintézet jogi és igazgatási osztályára JOGI ELOADOl munkakörbe (fiatal) 1—2 éves gyakorlattal rendelkező jogászt keres. Jelentkezés az intézet személyzeti osztályán, vagy dr. Szűcs László jogi és igazgatási osztály­vezetőnél. Szeged, Alsó kikötő sor 9. Telefon: 54-555. «

Next

/
Thumbnails
Contents