Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-16 / 39. szám

Szombat, 1988. február 13. 111 fl narancspálinka Képernyő Fekete karácsonyunk volt, langy idö, nem tornyosultak hóféllegek, viszont magasodtak gőzölgő narancshegyek. Hála a gyors, hiteles és pontos tömegtájékoztatásnak, megtudtuk, hogy összesen 770 tonna déligyümölcs választolta élete végpontjául — honunk költekező polgárainak asztala helyett — a rothadást. Megtudtuk továbbá, hogy eme túlzó pazarlás nem felelősök nélkül következett be, tehát nem a magyar fátum, a „mi mindig veszítünk" szelleme utalta a cefrekádakba a téli mannát, hanem néhány honfitársunk. Közülük egyesek szakmai dilettánsok, mások egy régi szocialista hagyomány őrzői: sajátjukként kezelték a köznek szántat. E hosszú (narancs)lére eresztett hír hátterébe engedett bepillantani elmúlt heti műsorában Mester Akos az űj ' kereskedelmi miniszter Marjai József segítségével. Mit is tudhattunk meg a hír paravánjai mögött? A kereskedelmi tárca vezetőjétől azt, hogy ma már mások a követelmények az üzletemberekkel szemben, mint voltak akár csak néhány éve, ezért alapos vizsgálatot rendelt el. A műsor vezetőjétől pedig azt. hogy fölvetődik az irányítás befagyása, nemzeti karakterünket hordozó, korlátozott mosolyunk lefagyása, nem, kérem, idén a meleg a hibás.) Ahhoz képest, milyen bódító erejű ma a külkereskedelmi egyensúly mérlege, felelőssége is, hiszen nem a piaci árusok késleltették a kereskedelmi értékesítést. Kiderült, hogy a kereskedők magas beosztású vezetői kétfrontos harcot folytattak az elmúlt év végén. Mig szél tében-hoss zaban arról vagy Ozd. ez a kis narancsnyilatkoztak, hogy nincs föl- Ű8.V csupán hole. De ezt is vásárlási láz, addig a Miku- miniszterrel kell meglást követő napokra tartalé- itatni? Hat ilyen a mi donkolták a már megérkezett 'esi es felelősségre vonási árut, hisz mindent és bár- mechanizmusunk, hogy a milyen mennyiségben meg- szakma legmagasabb polvett a személyi és egyeb eán állónak kell többször is adóktól megszédült dolgozó, kivizsgálást követelni? Úgy tűnik, még csak itt tartunk. Itt, mert a kereskedelem el akart bújni a nyilvánosság elöl, nem adott ki, s a mai napig nem ad ki neveket. Pedig már lassan letisztul a cefre. Amióta az eszemet tudom, mi mindig átalakítottunk, megújultunk, és reformot csináltunk. Hallottam nem egy szónokot, aki olyasfélét mondott, hogy „a reformfolyamatok mélyén nagy változások erjednek". Narancspálinkáról nem volt szó. Azután arra is jutott egy mesteri fénycsóva, hogy a déligyümölcsökkel megrakott vagonokat nem a vevőkhöz irányították. Hgen, mondta a miniszter, akik újak a szakmában, máshová küldék a szállítmányt. Ekkor írtam föl jegyzeteimbe az első zárójeles mondatot. (Mire taníthatták őket a kereskedelmi iskolákban?) Ráadásul, folytatta Marjai József, melegebb volt a szokottnál. (Szóval most ez a baj, nem a húszfokos hideg, az utak jölfagyása,, a kint Lehet, hogy rosszul látom felejtett gépek és berende- az összefüggéseket. Elképzések szétfagyása, a szülő zelhetö, hogy csak az a nőket szállító kiskatonák helyzet: a szózatoktól mi összefagyása, az ittas álla- már nem tudunk rríegrészepotban hazahentergözők gülni. megfagyása, a vízvezetékek D. 1. Rádió figyelő „A párt kedvence 51 Volt egy korszaki — nem oly régen —, amikor szépén leszoktunk azokról a rádió-/ és tévéműsorokról, melyek a -szocialista országokkal foglalkoztak. Foglalkoztak?, ez túlzás; általiban az alcímükben foglaltatott a szerény „pillantás" szó, s volt is mire szerénynek lenni. Többnyire tájak, városok, műemlékek, kuriózumok jelentek meg a fönt nevezett adásokban, no meg a „szocialista harmónia" birodalma. Újabban magamon, s másokon tapasztalom. éhesen kutatunk minden híradás után, ami a szocialista világról beszél. Az ok? Fölcsillant a remény, hogy változhat ez u világ, s benne a miénk, a magyarországi. Az elmúlt héten háromszor hallhattunk a rádióban — igaz, kétszer ismétlésképpen, csak részleteket — híreket, érveket, véleményeket Buharin rehabilitációjáról. Előszóra 168 órában, aztán a szerdai Hirek, érvek, vélemények című. Pillantás a szocialista világba alcímű, Izbéki Gábor szerkesztette műsorban, késő este, majd megint csúcsidőben, a szombat délelőtti ismétlöműsorban. Miért fontos: hányszor? Hogyne lenne! Remélhetően, a tömegkommunikációs kutatóktól azt is megtudjuk egyszer, miként foglalkozott a többi szocialista ország tömegkommunikációja a hírrel. Mert hogy ez egyik lényeges mutatója annak, hogy az adott országban éppen hol tartanak az imént emlegetett változtatásokban. Például: Lengyelországban igen részletesen utak a Buharin-rehabilitációról; az újságok már közölték a történelmi bolsevik gárda sok személyiségének részletes életrajzát. Nagv teret szentelt a sajtó a történetírás „fehér foltjainak", amelyek Lengyelország és d Szovjetunió történelmi kapcsolatrendszerének eddigi leírásaiban is ott virítanak A két ország külügyminiszterei éppen a Buharin-hir világgá röppenése idején állapították meg, hogy „az országok közötti kapcsolatokat nem lehet féligazságokra építeni". A többi reakció? Fáradságos munkával utána lehet azért nézni... Es hogy ki volt Buharin? Aligha tudja széles e közvélemény kies országunkban. Ezért is voltak fontosak az emlegetett rádióműsorok; az egyikben, a „Pillantás..." alcíműben, Ágn Attila filozófus mondta el tömören, amit „a párt kedvencéről" (Lenin) minimum tudná illik. Az éppen 100 évvel ezelőtt született és 50 évvel ezelőtt — Rikovval és Vagyis: a sztálinizmus sok vonása: él. Nemcsak a Szovjetunióban. Ezért is égető, hogy megismerjük végre sajátosságait, működési mechanizmusát. Ezért is fontosak a szocialista országok. reakciói — példá'.l a Buharin-rehabilitációra. Ezért is fontosak a történettudomány embereinek erőfeszítései a sztálinizmus lényegi vonásainak föltárására. Lásd, a História című folyóirat legújabb számát, amelyben a dokumentumok másokkal együtt — kivégzett hozzáférhetetlensége miat . _ , l/un il/x nfrvn" irrt ro.1 -» t-w \ Nyikolaj Ivanovics színes egyéniség volt, a „bolsevik mezőnyben" a leginternacionalistább, több nyelven beszélt, írt, a nemzetközi, munkásmozgalomban a lenini gárda legkiválóbb specialistája. Leninnel való vitáik ellenére — amelyek még egészségesek voltak, a párton belüli demokráciát mutatták. amelyeket mindig végigharcoltak. s rpindig tudták, politikai nézetkülönbségekről és nem személyes ellentétekről van szó — értették és becsülték egymás értékeit. Sok forradalmár társával ellentétben, semmi vonzalom nem élt Buharinban a dolgok adminisztratív oldala iránt; ő az elmélet embere, teoretikus elme, s' politikailag nem igazán jó taktikus. 1927-ig a pálya csúcsán volt, '30-ig a „második vonalban", de politikai veresége ekkor máinyilvánvaló. A sztálini fordulat, a 20as, 30-as'évek fordulója után Buharin még vállalta, amit lehetett. Am sem az örült iparosítást, sem a brutális eszközökkel való kollektivizálást (és a következményeket) nem volt hajlandó fölvállalni. És a sztálini ördögi gépezettel szemben tehetetlennek bizonyult. A jogi rehabilitáció hírére megszólaltatott képzőművész, Buharin fia, aki máig az anyja nevét viseli, akinek egész eddigi életében hamis önéletrajzokat kellett írnia, és hamis történelmet tanulnia. Jurij Larin így szólt a teleloribu: Egy nyugdíjas börtönőr levelét közölte az egyik újság. A foglár most is átkozott kémnek ne vezte apámat... „kerülő úton" igyekjíznek föltárni a tanulmányok írói a sztálinista—rákosista cselekvések hogyanját. Sulyok Erzsébet A szenvedélymentes igazságért Beszélgetés Guba Ferenc professzorral Guba Ferenc professzor az orvosegyetem biokémiai intézetének vezetője — immár két évtizede. Húszéves tanszékvezetői jubileuma alkalmából ma délután kettő órakor az oktatástechnikai központ tantermében tudományos ülést rendez a SZAB Orvostudományi Szakbizottsága és a szegedi orvosegyetem. Guba Ferenc egykoron Szent-Györgyi Albert tanítványa volt, így természetes, hogy beszélgetésünket innen kezdtük. — Professzor úr, érez-e abban sorsszerűséget avagy jelképet, hogy ma a SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Egyetemen dolgozik? — Törekedtem arra, hogy bekövetkezzen ez a sorsszerűség. Aki Szent-Györgyi mellett dolgozott, megőrizte az emlékét. Én egyetemistaként ismertem meg. s boldog vagyok, hogy életszemléletét. lehet, hogy földrengés segített neki. — Meddig lehet ezt a kiáltó műszerhiányt szellemiekkel pótolni? — Sokan hiszik, hogy a végtelenségig. Néha én is így gondolom, amikor intézetünk fiatal kutatóinak energikus munkáját látom. De ez a folyamat messze van a természetességtől. Ha ma nem tudunk jó autót gyártani, holnap nem lesz jó traktorunk, és holnapután a talicska készítésével is gondunk lesz. — Melyek az eltelt két évtized legfontosabb állomásai? — Szerencse, hogy nem láttam korábban ezt az épületet, mert olyan lerobbant állapotban volt. Szinte a csodával határos, hogy fél év alatt sikerült kialakítani az intézetet, beszerezni a leg— Mik ennek az életszemléletnek az elemei? a bizonyítási eljárás, akkor ZűZ.hZttZZ azonnal szakítani kell a hipo- ., . , , , , . , elleshettem tézjsse, ég abban a pilIanat_ sz.uksegesebb berendezeseket. ban egy új ötlet kipróbáló- Eltelt ót"hat ev- mire kiala" kell munkálkodni. A kult a kutatas' Profilunk, az tudomány nem fogadja be az ok'a'as átszervezése is megérzelmeket történt. Főképp a biológiai adaptáció, alkalmazkodás — A kutatói tevékenység kérdéseivel kezdtünk el fog\Ukozni. Az izom működését vizsgáltuk, ezt tartottuk alkalmas kutatási anyagnak. — Az első és legfontosabb: humánum minden körülmények között.. Ezt az alapelvet hogyan kapcsolódik az orvos a háború is próbára tette, de tanhallgatók oktatásához? a különösen nehéz időkben is Egyetlen kísérlet sem Szerencsére a világon sok hehűséges volt önmagához a választható el az orvoskép- >-ven ebben az időben kezdődprofesszorunk. Szakmai té- késtől, hiszen a vizsgálatok tek a hasonló vizsgálódások, ' . rT,av:má1i<: „Öntetet tapasztalatai beépülnek, be >SV nem maradtunk el Kulpen a maximális odaadast ^hogy ép„Ije^ azföldre is jartunk tanulni, keny gyógyítóorvosok felké- ™jd a v^^Jn J , bekapcsolódtunk. Hasznára szítésebe. Egyetlen nagyha- voltunk az űrkutatásnak és a talom sem engedheti meg ciklikus sportágakat művelök magának, hogy egyetemein felkészítésének. Hozzájárultunk a rehabilitáció és a tanulhattuk tőle — szerencsére nem szólamokban, hanem a példaadás erejével. Az a precíz és lelkes munka, amit a háború éveiben végzett, éppen a kitartás miatt hozta meg gyümölcseit: több űr támadjon az oktatás és a kutatás között. Ha elkülönül egymástól e két terület, akmáig ható felfedezése szüle- kor a hallgatók nem ,smerik tett. — Mi az a kutatói meggyő zödés, irányította? — Az egyetem névadó ünmeg az új technológiákat, a legfrissebb gyógyítási-kutaami az ön munkáját tási eljárásokat, tehát hiányos lesz a képzettségük. Ezek az alapelvek csak szív-, érrendszeri betegségek kutatásához. — A hazai tudós társaságok közül az élettani az egyik legrégibb. Ügy tudom, a nyáron az önök intézetének szervezésében lesz Szegeden élettani kongresszus. népségén a díszdoktorrá ava- úgy működhetnek, ha mellétóit Diczfalusy Egon fogai — Július első hetében rendezzük ezt a tudományos jük színvonalas műszerpark ülést. Ez lesz a társaság otilleszkedik. venharmadik kongresszusa, még Szent-Györgyi volt az . — Ennek kellene lennie, de egyik alapító, ötévente egyElkénzelések uevanis ncm lgy van' A mi intézp- egy orvosegyetemi város, vaLlkepzelesek ugyanis tünkben talalható tizennyolc iarj,i mazta meg ezt nagyon szépen: munkánk lényege, hogy szenvedélyesen kutassuk a szenvedélymentes igazságot. mindig születnek, ezeket íg zolnunk kell, s ha sikertelen Lacsán József köszöntése Hetvenötödik születésnapja alkalmából tegnap, a városi pártszékházban Horváth Károlyné, az MSZMP megyei, é.s Oláh Miklós, a városi bizottság titkára köszöntötte Lacsan Józsefet, a szegedi munkásmozgalom ismert személyiségét. ban dolgozott. Fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalom rendezvényeibe is. 1928-ban már ott volt a §] sztrájkolok között, két évvel később pedig- a munkanélküliek tüntetését támogatta. 1936-tól a szociáldemokrata párt é.s a textilmunkások szakszervezetének tagjaként tevékenykedett — az ország német megszállásáig tagja volt mindkét szervezet vezetőségének. Reszt vett a szervező munkában, a házi agitációkban, a Népszava-előfizetők toborzásában és az internáltak családjának segélyezésében. Az aktív, közéleti munkásember a felszabadulás után is tevékeny részt vállalt az ország építésében. 1944-ben tagja lett a polgárőrségnek, majd 1945 májusától ismét gyárban dolgozott. Az ötvenes években előbb a Szegedi Tüzép Vállalat személyzeti előadója, majd a városi tanács munkatársa lett. Később az I. kerületi tanács vb. ipari és kereskedelmi csoportjának vezetője volt. Napi feladatai mellett több mint egy évtizeden ót alapszervezeti A munkáscsaládból származó fiatalember követve titkárkent vegzett r-mtmuna családi hagyományokat, kat. s ta8ia volt a munkáselemi iskolái elvégzése után korán megismerkedett a örségnek is. Lacsán József eddigi életg.vári hétköznapokkal. 1925- útját pártunk és kormától a szegedi Rerráia Vas- nyunk a Szocialista Hazáért árugyár munkása volt, majd Érdemrend -mellett több a Pollák-féle kötélgyárban, magas kitüntetéssel ismerkésőbb pedig a kendergyár- te el. nt a fonyódi kutatóintéesztendős elektronmikrosz- zet r?nde/.j a kongresszust, köp az egyetem, s talán a vá- most szegeden a sor. Sok ros legjobb ilyen jellegű mü- fiatalt várunk, hiszen a kiszere. Berendezéseink közel sérletes tudományokban negyven százaléka gyakorla- mindig a pályájuk elején áltilag amortizálódott, s mi lbk „merítkeznek meg", hogy ezeken képezzük a hallgató- fölkészülhessenek a gyakorkat. Számát nem tudom, lati kutatasokra. A helyi jelhányszor mondtam ezt el, de a leget az f()gja megadni/hogy szavam puszta hangerővé vá- kiemélten kezeljük a sportlik. Ügy tudom, utoljára a tárgyú és a táplálkozással Bibliában lehetett hanggal kapeSolatos kutatásokat, falakat dönteni, de az Istentől származott, és még az. is Dlusztus Imre Megújul a Zrínyi Nyomda Az időn mintegy 250 millió forintot költenek a Zrínyi Nyomdában a műszaki színvonal javítására. A 14 hetilapot, a napi Világgazdaságot, a Daily Newst és más időszakos lapot, közKépes Sportot a réginél sokkal jobb minőségben — tisztább betüképpel és élesebb fotókkal — állítsák elő. Mintegy 80 millió forintért az NSZK-ból vásárolnak gépet, így megkezdhelönyt, magazint előállító tik a fényes. felületkezelt nyomdában a gépek műszaki állapota az utóbbi időben rohamosan leromlott, s' a vállalat ezért nehéz helyzetbe került. Az utóbbi hepapírra való nyomást is, és mód nyílik arra, hogy a Magyar Ifjúságot — már tavasztól — színes kivitelben készítsék. Az üzleti lekben például kénytelenek megállapodás érdekessége, voltak a Képes Sport nyomtatását a Kossuth Nyomdában elvégeztetni. A géprekonstrukció keretében elsőként 60 millió forintért bérelnek NDK-beli kötészeti berendezéseket, . s 80 millió forintért olyan Solna típusú, ötnyomóműves, szárítóberendezéssel, automata tekercsváltóval rendelkező modern svéd nyomógépét, amely egy mü- számolják, a szakban 100 ezer fordulatra két üzemben a hogy az NSZK-beli cég megvásárolja a régi berendezést a magyar nyomdától. A többi régi gépet leszerelik, egy részüket felújítják, s újra munkába állítják, más részüket leselejtezik. A műszaki fejlesztéssel egy időben korszerűsítik szervezetü,ket is: a jelenlegi három telephely egyikét felmegmaradó gépek kaképes a jelenlegi rel szemben. Ez a zés lehetővé teszi, 40 ezer- pacitását jobban kihasználberende- ják, azokat három műszakhogy a ban üzemeltetik. (MTI)