Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-16 / 39. szám

3 <1 1 Somogyi Károlynó felvételei CSINOS TASKAK. Változik a divat a nagyobb táskákat, részben hazai piacra, női táskák is évről évre újabb formákban részben szocialista exportra. Az idei első és színekben készülnek. A Szegedi Bördisz- negyedévben 30 ezer darab készül a színes mű Ipari Szövetkezet Gólya utcai részlegé- műbőrtáskákból. Felvételeink a Gólya ut­ben 30 asszony varrja évek óta a kisebb- cai konfckciórészlegbcn készültek. Újabb változások a lakáshitelek feltételeiben Január végén már adtunk tájékoztatást a lakásszerzés pénzügyi feltételeinek válto­zásairól. Időközben újabb módosítások jelentek meg Módosultak a lakásépítés (vásárlás) hitelfeltételei is. A kedvezményes kamatozású kölcsön felső határa 1—2 ta­gú családoknál 320 ezer, a 3—4 tagúaknái 380 ezer, 5—6 tagúáknál 480 ezer és a 6 ta­gúnál népesebb családoknál 540 ezer forint. A korábbról már ismert bankkölcsön folyósításának időtartama 10 évről 15 évre növekedett, amennyiben azt kedvezményes kamatozású állami kölcsön kiegészítésé­re használják fel. Egyéb ese­tekben (a nem szervezett in­gatlanforgalomhoz) nyújtott bankkölcsön időtartama vál­tozatlanul 10 évig terjedhet. A bankkölcsön kamata jelen­leg 100 ezer forintig 12 száza­lék, a 100—200 ezer forint közötti részre 14 százalék, a 200 ezer forint feletti há­nyadról pedig évi 15 száza­lék. A jövőben kizárólag bankkölcsön nyújtható az ál­lami tulajdonban álló lakó­telkek megvásárlásához is, amit fontos mérlegelni, mi­előtt az építkezésre vállalko­zik valaki. Valamivel kedvezőbb lett az úgynevezett áthidaló köl­csönök igényelhetőségének feltételrendszere, ugyanak­kor szigorodott a felújítási, korszerűsítési kölcsönök igénybevételének feltétele, il­letve maximális mértéke. Változatlanul kedvezményes kamatozású kölcsön vehető igénybe azonban lakásfelújí­táshoz (tatarozáshoz), köz­művesítéshez, fűtéskorszerű­sítéshez, utólagos hőszigete­léshez, lakások összevonásá­ra, illetve műszaki megosz­tására, nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá alakítására, lakásbővítésre, toldaléképitésre. Figyelemre méltó, hogy az úgynevezett lakáscélú taka­rékbetétek után (egyéb ked­vezmények mellett) külön kölcsön nyújtható. Ennék fel­tétele, hogy a megállapodás­ban vállalt feltételek telje­süljenek, és hogy a betét fel­vételétől számított 3 éven belül azt a megjelölt célra felhasználják. Hangsúlyozzuk, hogy külön kölcsön nem minden lakás­szerzési módhoz vehető igénybe!' A külön kölcsön alapja az összes befizetés ka­mattal növelt összege. Ettől eltérő a külön kölcsön mér­téke, ha a vállalt törlesztésen felül többletbefizetésre kerül sor. Különbség van a 35 éven aluliak és az ennél idősebbek számára nyújtható külön kölcsön mértékében is — az előbbiek javára. A további különbségek a takarékosko­dás időtartamával állnak összefüggésben. Lakáscélú felhasználásnak minősül: a magán-, illetve szervezett forgalomban bo­nyolított lakásvásárlás és la­kásépítés, a toldaléképítés, emeletráépítés, tetőtér-be­építés, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiség át­alakítása lakássá, s ide soro­landó az állami tulajdonú házingatlanok elidegenítésé­ről szóló jogszabály alapján bonyolított lakásvásárlás is. Lakáscélú takarékbetétet életkorra tekintet nélkül bárki — bármilyen kedvez­ményezettnek vagy saját ma­gának — meghatározott fel­tételekkel nyithat, igy az if­júsági betét átadja helyét a szélesebb körű, kifejezetten lakásvásárlási célzatú betét­nyitásnak. A fiatalok ki­emelt kedvezményezettsége azonban továbbra is fennma­rad — őrizve az eredeti cél­kitűzéseket. Szigorodott viszont a hosz­szú lejáratú hitelek lejárat előtti kiegyenlítésekor bizto­sított jóváírások feltétel­rendszere. Mindazok eseté­ben, akik ilyen kedvezmény­ben részesültek és a vissza­fizetés napjától számított 2 éven belül újabb lakásépítés­re vagy -vásárlásra hitelszer­ződést kötnek, az újabb ked­vezményes kamatozású köl­csönösszeget a korábban el­számolt ts 10 ezer forintot meghaladó összegű enged­ménnyel csökkenteni kell. További kedvezményeket ad a jogszabály az állami tu­lajdonú ingatlanok vásárlói­nak Azok az állami tulajdo­nú ingatlanok, amelyek köz­ponti lakásépítés keretében béilakás céljára épüllek és „üzembe helyezésük" óta már 5 év eltelt, elidegenithe­tők, nem kell tehát a 10 évet ezután m°gvárni! Eladhatók a teljesen .'elújított épületek is — akar a felújítást köve­tően azonnal, de 10 százalék­kal magpsabb áron, mint azok, amelyek 5 évnél koráb­ban voltak felújítva. A racionálisabb tanácsi gazdálkodás biztosítása ér­dekében viszont a tanács (de más, kijelölésre jogosított szerv is) a jogszabályban megállapított vételárat 100 százalékkal magasabban is megállapíthatja, de a ked­vezményes vételár érthetően semmilyen esetben sem ha­ladhatja meg az eredeti for­galmi értéket. Lehetőség van tehát övezetenként, építési módonként eltérően megálla­pítani a kedvezményeket, hogy a tanácsok (elsősorban) a lakásépítésre és lakóház­javítási munkákra szánt elő­irányzataikat ezúton is emel­hessék. Kívülállók üres és lakott lakások esetében egyaránt élhetnek vásárlási szándé­kukkal meghatározott felté­telek mellett, amennyiben az arra elsősorban jogosultak a (bérlök és a velük egy tekin­tet alá eső személyek) nem éltek vásárlási jogukkal. Kí­vülálló a beköltözhető álla­potú lakás vásárlására azon­ban akkor a legesélyesebb, ha a forgalmi értékhez ké­pest a legmagasabb összegű vételi ajánlatot teszi. Az itt ismertetett változá­suk természetesen nem ter­jednek ki valamennyi újdon­ságra. Utalnak azonban azokra a fő változásokra, amelyek a lakásszerzési esé­lyek szempontjából döntő fontosságúek, s amelyekről érdemes alaposabban tájé­kozódni. Egy „önpusztító" szövetség jövője Felnőttek a szövetkezetek... A négy évtizedes múltra visszatekintő fogyasztási szö­vetkezeti mozgalom fordulópontjához érkezett az elmúlt években. Ahogyan a gazdasági környezet változott, aho­gyan bővültek a vállalkozás lehetőségei, úgy vetődött fel egyre élesebben a kérdés: hogyan tovább? Megfelelőek e azok a mozgalmi, gazdálkodási kerftek, amelyek évtize­dekkel ezelőtt születtek? A szövetségen keresztül sokóig, egészen 1968-ig hatott a szövetkezetek „kézi vezérlése". A gazdaság átalakítására, megreformálására akkor tett kí­sérlet azonban igyekezett nagyobb önállóságot biztosítani a fogyasztási szövetkezeti ágazatoknak. A hetvenes évek elején azonban ez a folyamat némileg lelassult. Maguk a szövetkezetek is vitatták, sót vitatják ma is, mi köze a három ágazatnak egymáshoz? A szervezetet meg kellem reformálni! — mondják egyre többen. Igaz, eddig békes­ségben megvoltak egymással, csak éppen gondjaik, útja:k mások, így egyszerűen igyekeznek egymást meghallgatni, s „megtűrni". — Ez a szövetség egy „ön­pusztító" szervezet! — kez­di a beszélgetést Ocskó Im­re, a Mészöv elnöke. — Miért? — Évtizedek során létre­hoztuk a (szövetkezeteket, akik azóta nagykorúvá vál­tak, s egyre kisebb szüksé­gük van a szövetségre, leg­alábbis a mai formájábán. Külön-külön is saját appa­rátust alakítottak ki, s ma már sokan nyűgnek érzik a szövetségi hozzájárulást. Mást, többet akarnak kap­ni érte. A mainál sokkal tisztábban kellene érvénye­síteni az érdekeket a szö­vetkezésben. Mit is jelent ez? Többek között azt, hogy a három ágazat szeretne a saját lábára .állni, hiszen önállóan is elegendő erejük van ahhoz, hogy dolgozza­nak, fejlődjenek. Az áfé­szeknek 10 milliárdos for­galma, a takarékszövetke­zeti ágazatnak 3 milliárdos betét, és részjégyállománya, a lakás „ágazatnak" viszont 12 ezer lakása és ezer ga­rázsa van Csongrád megyé­ben. — Mindez más felállást kíván. lA szövetségnek is tudomásul kell vennie, hogy felnőttek a szövetkezetek. Sajnos, az elmúlt évtize­dekben az uniformizálás jegyeit is magára vette a mozgalom. Mindhárom ága­zatot egyformán kezeltük. Mindenkinek jusson egy kicsi ebből is, abból is. — Kit képvisel egyálta. Ián a szövetség? — Ez is vitatható! Sokan azt hiszik, mi elsősorban a tagok érdekeit kell, hogy képviseljük, mert ók tőkét fektetnek be. No de meny­nyit? Elképzelhető, hogy aki ötszáz forinttal „tulaj­donos" ugyanolyan jogokkal rendelkezzen, mint az, aki ötszázezerrel? Mert a szö­vetségi mozgalom ma még így bem tud differenciálni. A tagok érdekeit az egyes szövetkezeteknél kell egyez­tetni, és képviselni. Nekünk, a szövetségnek a vállalko­zók érdekeit kell erősíte­nünk. — Ez azt jelentené, hogy hivatalból menedzsérköz­ponttá szeretnének alakul­ni? — Valami ilyesmit! Lé­nyeg, hogy vállalkozói alap­ra kell helyeznünk ezt a tevékenységet. — Mit ért ezalatt? — Azt, hogy a Mészöv szérvezze a vállalkozásokat, Határ menti munkamegosztás Új típusú, korszerű fö­démszerkezet elemeinek gyártását kezdték meg mun­kamegosztás keretében a magyar és a jugoszláv ha­tár két oldalán. A Baranya —Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat mohá­csi gyárában béléstesteket, az eszéki Opeka cégnél pe­dig gerendákat állítanak elő a magyar piacon újdonság­nak számító „progress" fö­Kitárt tenyér Ismerősöm ismerőse há­rom napra kiment Bécsbe, s lelkibetegként, megha­sonlottan tért vissza. Az ok: sehol nem for gadtak el tőle jattot. Ebbe rokkant tehát bele, máig is az ágyat nyomja; s tab­lettákon él, különféle cseppeken, valamint poro­kon. És nagyon, nagyon szenved Amikor ezt megtudtam, elővettem a Vonatkozó szakirodalmat, továbbá néhány általános segéd­könyvet, melyekből meg­tudtam, hogy nyugaton el­idegenedés van. Ismerő­söm ismerősétől tehát egy­általán nem azért nem fogadták el a jattot, mert ott minden Ievantizmustól mentes, korrekt, a kölcsö­nös érdekviszonyoktól tel­jesen beszőtt kapcsolat hatja át meg át az embe­reket, hanem mert képte­lenek egymáshoz közeled­ni, kapcsolatokat teremte­ni és megtartani. Kapcso­latuk elembertelenedett, gépies, hideg-rideg, fé­mesen csillogo. Azaz: el­idegenedett. Ez nálunk egyáltalán nem jellemző, s nem is válik jellemzővé soha! Nem engedjük. Minálunk a kapcsolatok nyitottak, szívesek, nem-beszükűl­tek, kitárulkozók ... Ná­lunk minden jattot elfo­gadnak, mert nálunk a kapcsolatok emberiek. Hi­szen létezik-e emberibb gesztus, mint a kérőn ki­tárt tenyér? F. Cs. démszerkezethez. Az együtt­működés révén a lakásépí­tők olyan födémszerkezethez juthatnak, amely a hagyo­mányosnál könnyebb, kézi erővé] is beemelhető, köny­nyebben vakolható, foltmen­tesen festhető, s méretvá­lasztékával rugalmasabban igazodik a tervező elképze­léseihez. A jugoszláv cég magyar cementből, betonvasból és kerámiaelemekből automata gépsorain állítja elő a fö­démgerendákat. A piaci igé­nyek felméréséhez szükséges első kisebb tétel már meg is érkezett a mohácsi tég­lagyárba, ahol a hozzávaló kerámia béléstesteket készí­tik. Az eszéki munkáért fa raklapokkal fizet a ma­gyar fél. A magyar—jugoszláv ter­melési kooperáció szervesen kapcsolódik a mohácsi tég­lagyár fejlesztéséhez. A Duna-parti üzemben ugyanis már öt éve megkezdték a kevésbé energiaigényes, nagy üregtérfogatú, értékesebb termékek gyártását szolgáló technológia korszerűsítését. Amennyiben a kereslet in­dokolttá teszi, akár három év alatt képesek lesznek felfuttatni a „prögress" bé­léstest gyártását évi egymil­lió méter gerendához szük­séges mennyiségre, s ezzel a hazai födém szer kezet­szükséglet egytizedét fedez­hetik. a hivataloknál képviselje a szövetkezetek érdekeit és információkat továbbítson — Honnan hová? — Mindkét irányba! A szövetkezetek felé a piac „híreit", igényeit, „felfelé" pedig a szövetkezetek gond­jait, problémáit. — A mai „meszövös" ap­parátus képes erre? — Csak részben! At kel­lene alakítani az egész struktúrát, megreformálni az apparátust! Először is: szét kellene választani a három ágazatot szakmai szövetségekre és külön-kü­lön vállalkozói irodákat létrehozni. — Ez nem vezetne továb­bi elbürokratizálódáshoz? Hiszen a mainál több szer­vezet ) I lenne szó ... — Nem hiszem! Nézze, tíz évvel ezelőtt, amikor az elnöki székbe kerültem hat­vanan dolgoztak itt a szö­vetségnél, ma már csak a fele. És harminc ember is jól „elhajtja a szekeret". — Milyen konkrét kísér­leteket tettek a szervezet korszerűsítésére? — Például a jogi csopor­tunk, vállalkozói alapon, független, önálló jogi irodá­vá alakult át. Sokáig ugyanis nem volt érdekeltté téve ez a szervezet. Most a szövetkezetek esetenként bízzák meg az irodát egy­egy peres ügy képviseleté­vel. Majd fizetnek, díjazzák a munkát. Azaz ők szalad­nak az ügyfelek után és nem fordítva. Az érdekvi­szonyokra helyezett munka nyilván sokkal jobb, haté­konyabb. — Meddig lehet elmenni a szervezet racionalizálásá­ban? — Lehet, hogy a mai ér­telemben vett Meszöv-elnö­ki székre sincs szükség! — Ügy tudom, nyugdíjba készül! Aki ezt hallja, ha­mar azt mondja, a maga után hagyott széket árulja. •. — Én ezt már régen fe­szegetem. Különben is, nem mindegy hogy elnöknek, vagy irodavezetőnek hívnak valakit? A munka a lényeg. Külön kellene választani a társadalmi, mozgalmi meg­bízatát a kinevezett, jó ér­telemben vett „hivatalnoki" munkától. Ha a három ágazat szétválna, az irodái­kat fizetett szakemberek irányítanák. Természetesen a közgyűlés határozatait kellene érvényesíteniük. S akkor nem lennének funk­cionális és gondolkodásbeli zavarok. Ehhez persze mó­dosítani kellene a szövet­kezeti törvényt. — Hogyan? — Ügy, hogy ne határoz­zák meg, kinek milyen szer­vezetet kell megyénkent létrehoznia. A törvény dönt­sön a közgyűlés jogairól, s minden másban maga a testület szabja formára a „ruhát". — Mire jutottak eddig? — Most úgy tűnik a la­kásszövetkezetek még az idén kiválnak a szövetség­ből és létrehoznak egy saját szakmai szövetséget, vala­mint vállalkozási központot. Szerintem előbb-utóbb a másik két ágazat is felbont­ja a házasságot. — Az összefogásban, a tő­kék egyesitésé ben pedig nagy erő rejtene... — Nem fog itt senki ha­raggal elválni egymástól, a gazdaság) együttműködés úgy is létre jön, ha a köl­csönös érdekek úgy diktál­ják De ezután senki sem érezhetné magát eltartott­nak vagy eltartónak a szö­vetségen belül. Rafai Gábor »

Next

/
Thumbnails
Contents