Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-16 / 39. szám
3 <1 1 Somogyi Károlynó felvételei CSINOS TASKAK. Változik a divat a nagyobb táskákat, részben hazai piacra, női táskák is évről évre újabb formákban részben szocialista exportra. Az idei első és színekben készülnek. A Szegedi Bördisz- negyedévben 30 ezer darab készül a színes mű Ipari Szövetkezet Gólya utcai részlegé- műbőrtáskákból. Felvételeink a Gólya utben 30 asszony varrja évek óta a kisebb- cai konfckciórészlegbcn készültek. Újabb változások a lakáshitelek feltételeiben Január végén már adtunk tájékoztatást a lakásszerzés pénzügyi feltételeinek változásairól. Időközben újabb módosítások jelentek meg Módosultak a lakásépítés (vásárlás) hitelfeltételei is. A kedvezményes kamatozású kölcsön felső határa 1—2 tagú családoknál 320 ezer, a 3—4 tagúaknái 380 ezer, 5—6 tagúáknál 480 ezer és a 6 tagúnál népesebb családoknál 540 ezer forint. A korábbról már ismert bankkölcsön folyósításának időtartama 10 évről 15 évre növekedett, amennyiben azt kedvezményes kamatozású állami kölcsön kiegészítésére használják fel. Egyéb esetekben (a nem szervezett ingatlanforgalomhoz) nyújtott bankkölcsön időtartama változatlanul 10 évig terjedhet. A bankkölcsön kamata jelenleg 100 ezer forintig 12 százalék, a 100—200 ezer forint közötti részre 14 százalék, a 200 ezer forint feletti hányadról pedig évi 15 százalék. A jövőben kizárólag bankkölcsön nyújtható az állami tulajdonban álló lakótelkek megvásárlásához is, amit fontos mérlegelni, mielőtt az építkezésre vállalkozik valaki. Valamivel kedvezőbb lett az úgynevezett áthidaló kölcsönök igényelhetőségének feltételrendszere, ugyanakkor szigorodott a felújítási, korszerűsítési kölcsönök igénybevételének feltétele, illetve maximális mértéke. Változatlanul kedvezményes kamatozású kölcsön vehető igénybe azonban lakásfelújításhoz (tatarozáshoz), közművesítéshez, fűtéskorszerűsítéshez, utólagos hőszigeteléshez, lakások összevonására, illetve műszaki megosztására, nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá alakítására, lakásbővítésre, toldaléképitésre. Figyelemre méltó, hogy az úgynevezett lakáscélú takarékbetétek után (egyéb kedvezmények mellett) külön kölcsön nyújtható. Ennék feltétele, hogy a megállapodásban vállalt feltételek teljesüljenek, és hogy a betét felvételétől számított 3 éven belül azt a megjelölt célra felhasználják. Hangsúlyozzuk, hogy külön kölcsön nem minden lakásszerzési módhoz vehető igénybe!' A külön kölcsön alapja az összes befizetés kamattal növelt összege. Ettől eltérő a külön kölcsön mértéke, ha a vállalt törlesztésen felül többletbefizetésre kerül sor. Különbség van a 35 éven aluliak és az ennél idősebbek számára nyújtható külön kölcsön mértékében is — az előbbiek javára. A további különbségek a takarékoskodás időtartamával állnak összefüggésben. Lakáscélú felhasználásnak minősül: a magán-, illetve szervezett forgalomban bonyolított lakásvásárlás és lakásépítés, a toldaléképítés, emeletráépítés, tetőtér-beépítés, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiség átalakítása lakássá, s ide sorolandó az állami tulajdonú házingatlanok elidegenítéséről szóló jogszabály alapján bonyolított lakásvásárlás is. Lakáscélú takarékbetétet életkorra tekintet nélkül bárki — bármilyen kedvezményezettnek vagy saját magának — meghatározott feltételekkel nyithat, igy az ifjúsági betét átadja helyét a szélesebb körű, kifejezetten lakásvásárlási célzatú betétnyitásnak. A fiatalok kiemelt kedvezményezettsége azonban továbbra is fennmarad — őrizve az eredeti célkitűzéseket. Szigorodott viszont a hoszszú lejáratú hitelek lejárat előtti kiegyenlítésekor biztosított jóváírások feltételrendszere. Mindazok esetében, akik ilyen kedvezményben részesültek és a visszafizetés napjától számított 2 éven belül újabb lakásépítésre vagy -vásárlásra hitelszerződést kötnek, az újabb kedvezményes kamatozású kölcsönösszeget a korábban elszámolt ts 10 ezer forintot meghaladó összegű engedménnyel csökkenteni kell. További kedvezményeket ad a jogszabály az állami tulajdonú ingatlanok vásárlóinak Azok az állami tulajdonú ingatlanok, amelyek központi lakásépítés keretében béilakás céljára épüllek és „üzembe helyezésük" óta már 5 év eltelt, elidegenithetők, nem kell tehát a 10 évet ezután m°gvárni! Eladhatók a teljesen .'elújított épületek is — akar a felújítást követően azonnal, de 10 százalékkal magpsabb áron, mint azok, amelyek 5 évnél korábban voltak felújítva. A racionálisabb tanácsi gazdálkodás biztosítása érdekében viszont a tanács (de más, kijelölésre jogosított szerv is) a jogszabályban megállapított vételárat 100 százalékkal magasabban is megállapíthatja, de a kedvezményes vételár érthetően semmilyen esetben sem haladhatja meg az eredeti forgalmi értéket. Lehetőség van tehát övezetenként, építési módonként eltérően megállapítani a kedvezményeket, hogy a tanácsok (elsősorban) a lakásépítésre és lakóházjavítási munkákra szánt előirányzataikat ezúton is emelhessék. Kívülállók üres és lakott lakások esetében egyaránt élhetnek vásárlási szándékukkal meghatározott feltételek mellett, amennyiben az arra elsősorban jogosultak a (bérlök és a velük egy tekintet alá eső személyek) nem éltek vásárlási jogukkal. Kívülálló a beköltözhető állapotú lakás vásárlására azonban akkor a legesélyesebb, ha a forgalmi értékhez képest a legmagasabb összegű vételi ajánlatot teszi. Az itt ismertetett változásuk természetesen nem terjednek ki valamennyi újdonságra. Utalnak azonban azokra a fő változásokra, amelyek a lakásszerzési esélyek szempontjából döntő fontosságúek, s amelyekről érdemes alaposabban tájékozódni. Egy „önpusztító" szövetség jövője Felnőttek a szövetkezetek... A négy évtizedes múltra visszatekintő fogyasztási szövetkezeti mozgalom fordulópontjához érkezett az elmúlt években. Ahogyan a gazdasági környezet változott, ahogyan bővültek a vállalkozás lehetőségei, úgy vetődött fel egyre élesebben a kérdés: hogyan tovább? Megfelelőek e azok a mozgalmi, gazdálkodási kerftek, amelyek évtizedekkel ezelőtt születtek? A szövetségen keresztül sokóig, egészen 1968-ig hatott a szövetkezetek „kézi vezérlése". A gazdaság átalakítására, megreformálására akkor tett kísérlet azonban igyekezett nagyobb önállóságot biztosítani a fogyasztási szövetkezeti ágazatoknak. A hetvenes évek elején azonban ez a folyamat némileg lelassult. Maguk a szövetkezetek is vitatták, sót vitatják ma is, mi köze a három ágazatnak egymáshoz? A szervezetet meg kellem reformálni! — mondják egyre többen. Igaz, eddig békességben megvoltak egymással, csak éppen gondjaik, útja:k mások, így egyszerűen igyekeznek egymást meghallgatni, s „megtűrni". — Ez a szövetség egy „önpusztító" szervezet! — kezdi a beszélgetést Ocskó Imre, a Mészöv elnöke. — Miért? — Évtizedek során létrehoztuk a (szövetkezeteket, akik azóta nagykorúvá váltak, s egyre kisebb szükségük van a szövetségre, legalábbis a mai formájábán. Külön-külön is saját apparátust alakítottak ki, s ma már sokan nyűgnek érzik a szövetségi hozzájárulást. Mást, többet akarnak kapni érte. A mainál sokkal tisztábban kellene érvényesíteni az érdekeket a szövetkezésben. Mit is jelent ez? Többek között azt, hogy a három ágazat szeretne a saját lábára .állni, hiszen önállóan is elegendő erejük van ahhoz, hogy dolgozzanak, fejlődjenek. Az áfészeknek 10 milliárdos forgalma, a takarékszövetkezeti ágazatnak 3 milliárdos betét, és részjégyállománya, a lakás „ágazatnak" viszont 12 ezer lakása és ezer garázsa van Csongrád megyében. — Mindez más felállást kíván. lA szövetségnek is tudomásul kell vennie, hogy felnőttek a szövetkezetek. Sajnos, az elmúlt évtizedekben az uniformizálás jegyeit is magára vette a mozgalom. Mindhárom ágazatot egyformán kezeltük. Mindenkinek jusson egy kicsi ebből is, abból is. — Kit képvisel egyálta. Ián a szövetség? — Ez is vitatható! Sokan azt hiszik, mi elsősorban a tagok érdekeit kell, hogy képviseljük, mert ók tőkét fektetnek be. No de menynyit? Elképzelhető, hogy aki ötszáz forinttal „tulajdonos" ugyanolyan jogokkal rendelkezzen, mint az, aki ötszázezerrel? Mert a szövetségi mozgalom ma még így bem tud differenciálni. A tagok érdekeit az egyes szövetkezeteknél kell egyeztetni, és képviselni. Nekünk, a szövetségnek a vállalkozók érdekeit kell erősítenünk. — Ez azt jelentené, hogy hivatalból menedzsérközponttá szeretnének alakulni? — Valami ilyesmit! Lényeg, hogy vállalkozói alapra kell helyeznünk ezt a tevékenységet. — Mit ért ezalatt? — Azt, hogy a Mészöv szérvezze a vállalkozásokat, Határ menti munkamegosztás Új típusú, korszerű födémszerkezet elemeinek gyártását kezdték meg munkamegosztás keretében a magyar és a jugoszláv határ két oldalán. A Baranya —Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat mohácsi gyárában béléstesteket, az eszéki Opeka cégnél pedig gerendákat állítanak elő a magyar piacon újdonságnak számító „progress" föKitárt tenyér Ismerősöm ismerőse három napra kiment Bécsbe, s lelkibetegként, meghasonlottan tért vissza. Az ok: sehol nem for gadtak el tőle jattot. Ebbe rokkant tehát bele, máig is az ágyat nyomja; s tablettákon él, különféle cseppeken, valamint porokon. És nagyon, nagyon szenved Amikor ezt megtudtam, elővettem a Vonatkozó szakirodalmat, továbbá néhány általános segédkönyvet, melyekből megtudtam, hogy nyugaton elidegenedés van. Ismerősöm ismerősétől tehát egyáltalán nem azért nem fogadták el a jattot, mert ott minden Ievantizmustól mentes, korrekt, a kölcsönös érdekviszonyoktól teljesen beszőtt kapcsolat hatja át meg át az embereket, hanem mert képtelenek egymáshoz közeledni, kapcsolatokat teremteni és megtartani. Kapcsolatuk elembertelenedett, gépies, hideg-rideg, fémesen csillogo. Azaz: elidegenedett. Ez nálunk egyáltalán nem jellemző, s nem is válik jellemzővé soha! Nem engedjük. Minálunk a kapcsolatok nyitottak, szívesek, nem-beszükűltek, kitárulkozók ... Nálunk minden jattot elfogadnak, mert nálunk a kapcsolatok emberiek. Hiszen létezik-e emberibb gesztus, mint a kérőn kitárt tenyér? F. Cs. démszerkezethez. Az együttműködés révén a lakásépítők olyan födémszerkezethez juthatnak, amely a hagyományosnál könnyebb, kézi erővé] is beemelhető, könynyebben vakolható, foltmentesen festhető, s méretválasztékával rugalmasabban igazodik a tervező elképzeléseihez. A jugoszláv cég magyar cementből, betonvasból és kerámiaelemekből automata gépsorain állítja elő a födémgerendákat. A piaci igények felméréséhez szükséges első kisebb tétel már meg is érkezett a mohácsi téglagyárba, ahol a hozzávaló kerámia béléstesteket készítik. Az eszéki munkáért fa raklapokkal fizet a magyar fél. A magyar—jugoszláv termelési kooperáció szervesen kapcsolódik a mohácsi téglagyár fejlesztéséhez. A Duna-parti üzemben ugyanis már öt éve megkezdték a kevésbé energiaigényes, nagy üregtérfogatú, értékesebb termékek gyártását szolgáló technológia korszerűsítését. Amennyiben a kereslet indokolttá teszi, akár három év alatt képesek lesznek felfuttatni a „prögress" béléstest gyártását évi egymillió méter gerendához szükséges mennyiségre, s ezzel a hazai födém szer kezetszükséglet egytizedét fedezhetik. a hivataloknál képviselje a szövetkezetek érdekeit és információkat továbbítson — Honnan hová? — Mindkét irányba! A szövetkezetek felé a piac „híreit", igényeit, „felfelé" pedig a szövetkezetek gondjait, problémáit. — A mai „meszövös" apparátus képes erre? — Csak részben! At kellene alakítani az egész struktúrát, megreformálni az apparátust! Először is: szét kellene választani a három ágazatot szakmai szövetségekre és külön-külön vállalkozói irodákat létrehozni. — Ez nem vezetne további elbürokratizálódáshoz? Hiszen a mainál több szervezet ) I lenne szó ... — Nem hiszem! Nézze, tíz évvel ezelőtt, amikor az elnöki székbe kerültem hatvanan dolgoztak itt a szövetségnél, ma már csak a fele. És harminc ember is jól „elhajtja a szekeret". — Milyen konkrét kísérleteket tettek a szervezet korszerűsítésére? — Például a jogi csoportunk, vállalkozói alapon, független, önálló jogi irodává alakult át. Sokáig ugyanis nem volt érdekeltté téve ez a szervezet. Most a szövetkezetek esetenként bízzák meg az irodát egyegy peres ügy képviseletével. Majd fizetnek, díjazzák a munkát. Azaz ők szaladnak az ügyfelek után és nem fordítva. Az érdekviszonyokra helyezett munka nyilván sokkal jobb, hatékonyabb. — Meddig lehet elmenni a szervezet racionalizálásában? — Lehet, hogy a mai értelemben vett Meszöv-elnöki székre sincs szükség! — Ügy tudom, nyugdíjba készül! Aki ezt hallja, hamar azt mondja, a maga után hagyott széket árulja. •. — Én ezt már régen feszegetem. Különben is, nem mindegy hogy elnöknek, vagy irodavezetőnek hívnak valakit? A munka a lényeg. Külön kellene választani a társadalmi, mozgalmi megbízatát a kinevezett, jó értelemben vett „hivatalnoki" munkától. Ha a három ágazat szétválna, az irodáikat fizetett szakemberek irányítanák. Természetesen a közgyűlés határozatait kellene érvényesíteniük. S akkor nem lennének funkcionális és gondolkodásbeli zavarok. Ehhez persze módosítani kellene a szövetkezeti törvényt. — Hogyan? — Ügy, hogy ne határozzák meg, kinek milyen szervezetet kell megyénkent létrehoznia. A törvény döntsön a közgyűlés jogairól, s minden másban maga a testület szabja formára a „ruhát". — Mire jutottak eddig? — Most úgy tűnik a lakásszövetkezetek még az idén kiválnak a szövetségből és létrehoznak egy saját szakmai szövetséget, valamint vállalkozási központot. Szerintem előbb-utóbb a másik két ágazat is felbontja a házasságot. — Az összefogásban, a tőkék egyesitésé ben pedig nagy erő rejtene... — Nem fog itt senki haraggal elválni egymástól, a gazdaság) együttműködés úgy is létre jön, ha a kölcsönös érdekek úgy diktálják De ezután senki sem érezhetné magát eltartottnak vagy eltartónak a szövetségen belül. Rafai Gábor »
