Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-15 / 12. szám

2 Péntek, 1988. január 15. Á nukleáris és űrfegyverekröl amerikai tárgyalások A csütörtöki megbeszélé­sen részt vettek a hadászati támadó- és az ürfegyverek kérdését tanulmányozó mun­kabizottságok képviselői. A tárgyalások résztvevői­nek feladata, hogy kidolgoz­zák azt az egyezményterve­zetet, amely kimondja a hadászati támadófegyverzet ötvenszázalékos csökkenté­sét. miközben meghatáro­zntt ideig érvényben tart­ják a rakétaelhárító rend­szerekről kötött ABM-szer­zödést. * Nyilatkozatban üdvözölte csütörtökön Reagan ameri­kai elnök a genfi leszerelé­si tárgyalások felújítását. Reagan azt hangoztatta, hogy lehetségesnek látja a megállapodást a hadászati fegyverek számának ötven­százalékos csökkentéséről a tárgyalások új fordulójában, azokra az eredményekre alapozva, amelyeket a kö­zepes hatótávolságú nukleá­ris eszközök felszámolásáról megkötött szovjet—amerikai szerződés, a washingtoni csúcstalálkozó hozott. A szovjet és ameri­kai küldöttség vezetőjé­nek találkozójával csü­törtökön Genfben meg­kezdődött a nukleáris és ürfegyverek kérdé­sével foglalkozó szov­jet—amerikai tárgyalá­sok újabb fordulója. Reagan a nyilatkozatban azt hangoztatta, hogy ,,az amerikai küldöttség utasí­tást kapott a közös tervezet­tel kapcsolatos munkák el­végzésére" a hadászati fegyverek korlátozását ille­tően. Amerikai kormánytisztvi­selők közlései szerint jelen­leg négy főbb területen vannak még nehézségek. Egyrészt Washington ra­gaszkodik ahhoz, hogy az új szerződésben tiltsák el a változtatható kiindulású ballisztikus rakétákat. Ilyen fegyverei jelenleg csak a Szovjetuniónak vannak. Másrészt amerikai részről változatlanul azt akarják el­érni, hogy a szerződés ke­retei között megmaradó ra­kéták számának meghatá­rozásánál erőteljesen csök­kentsék a szovjet nehézra­kéták számát — annál na­gyobb mértékben, mint ahogy azt a Szovjetunió je­lenleg lehetségesnek tart­ja. A harmadik nehézség az ellenőrzés módszereinek meghatározása. Végül ne­hézséget jelent a tengeri in­dítású ballisztikus rakéták számának meghatározása. Az amerikai álláspont szerint külön probléma, hogy a Szovjetunió csupán abban az esetben lát lehe­tőséget a megállapodás el­érésére, ha a két fél közös álláspontra jut a rakétael­hárító rendszerekről meg­kötött ABM-szerződés fenn­tartásának kérdésében. Külügyminiszteri értekezlet C> Belgrád (MTI) Hivatalosan bejelentették, hogy a balkáni országok el­ső külügyminiszteri értekez­letét ez év február 24 és 26 között tartják meg Belg­rádban. A találkozót Jugo­szlávia kezdeményezte. A konferencia résztvevői arról folytatnak majd véle­ménycserét, hogy a közös érdeklődésre számot tartó területeken, elsősorban gaz­dasági, kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági, energetikai, közlekedési, idegenforgalmi, tudományos-műszaki, kultu­rális és sport területen mi­ként fejleszthetnék két- és többoldalú együttműködésü­ket. Belgrádban közölték, hogy minden balkáni ország megerősítette részvételét a találkozón. Takesíta Washingtonban £8 Washington (MTI) Nem hozott érdemleges fejleményt az Egyesült Államok és Japán között fennálló gazdasági problé­mák megoldásában Take­sita kormányfő washing­toni bemutatkozó látoga­tása. Bár mind Reagan, mind Takesita felsőfokú jelzőkkel méltatta a két ország közötti kapcsolato­kat és megelégedését fejez­te ki a mindössze kétórás megbeszélésen elhangzottak­ról szólva, egyik oldalon sem tudtak beszámolni olyan konkrét eredmények­ről, amely a fennálló gazda­sági vitában előrehaladást jelentene. Az egyetlen ismert ered­mény az, hogy Japán hoz­záférhetővé teszi az állami beruházások versenytár­gyalásait az amerikai épí­tési vállalatok számára is. Washington viszont nem enyhítette egyes japán elekt­ronikai termékek behozatali vámját, noha ezt Takesita felvetette a megbeszélésen. Miközben a japán kor­mány és a hatalmon lévő Liberális Demokrata Párt vezetői sikernek és jelentős állomásnak minősítették Takesita Noboru találkozó­ját Reagan elnökkel, aköz­ben általánossá vált az a tokiói vélemény, hogy az gyakorlatilag a már jól is­mert amerikai igények is­mételgetésében merült ki. Az ellenzék pedig még en­nél is negatívabban foglalt állást. A Japán Szocialista Párt KVB főtitkára, Jamagucsi Curuo egyenesen úgy fogal­mazott, hogy „Takesita aka­dályokat gördített az ázsiai béke útjába, ígéretet téve arra, hogy minden téren együttműködik az Egyesült Államok ázsiai stratégiájá­nak a megvalósításában". NSZK-tiltakozás # Bonn (MTI) Hans Stercken, a nyugat­nemet Szövetségi Gyűlés (Bundestag) külügyi bizott­ságának elnöke csütörtökön diplomáciai úton hivatalo­san tiltakozott a román kormánynál amiatt, hogy a bukaresti hatóságok megta­gadták a beutazási enge­délyt a bonni parlament két tagjától. Stercken sürgette egyben az intézkedés felül­vizsgalatát. A ]>ártok ko/ós vélemé­nyét tükröző tiltakozásban említett Heinrich Lummer nyugat-berlini keresztényde­mokrata és Wilhelm Schmidt salzgitteri szociál­demokrata (SPD) képviselőt a Bundestag december 9-i ülésének határozata alapján bi/.lák meg azzal, hogy Ro­mániában a helyszínen ta­nulmányozza egy élelmi­szersegély-akció problémá­ját. December 10-én a CDU és az SPD bejelentette, hogy a román kormány elutasította a vízum megadását Hans­Dietrich Genscher külügy­miniszter december 17-i ro­mániai látogatása alkalmá­val román részről egyértel­műen elutasították azt a nyugatnémet ajánlatot, hogy az NSZK tehergepkocsikon segélyszállítmányokat jut­tasson el a lakosságnak. Bu­karest közölte, az ország er­re nincs rászorulva, gondja­it problémáit, önállóan old­ja meg. Genscher akkor mind­amellett felvetette a két parlamenti képviselő ügyét is, és partnerei kilátásba helyezték az ügy haladékta­lan kivizsgálását. Kormányszóvivői tájékoztató r Kitoloncolás A Tel Aviv-i kormány " mégiscsak a kemeny­ség mellett döntött — mondhatni, a várakozás­nak megfelelően, hiszen a Samir vezette izraeli ka­binet eddig is nagy hajla­mot mutatott a legkemé­nyebb politikai magatar­tásra. A mégis szó csak azért indokolt, mert az elmúlt napok találgatásai­ban sokszor előbukkant az oka: immár valóban az egész világ rosszallásával kell szembenéznie Izrael­nek. Emlékezetes, hogy nemrégiben még az Egye­sült Államok is csatlako­zott a Biztonsági Tanács elítélő határozatához, ez pedirf példátlan eset a ko/.el-kelcti politikában. Tehát nem lehetett kony­nyü döntés a fortyogó gá­zai és ciszjordániai katlan és a mind hangosabb nem­zetközi tiltakozás ellenére kitoloncolni négy palesz­tin vezetőt. Hiszen két napja éppen ettől óvta az izraeli kormányt az Eu­rópai Gazdasági Közösség, tehát Nyugat-Európa leg­több jelentős országa, s ugyancsak ezt tette — ha burkoltan fogalmazva is — maga Washington. A korábban mindig megbízhatóan védelmező szövetségesek sem marad­hatlak tovább Izrael olda­lán a megszállt arab terü­leteken öt hete zajló meg­mozdulások kemény keze­lése miatt. Hiszen több mint 30 palesztint teritet­tek le az izraeli katonák golyói december eleje óta Gázában és a Jordán nyu­gati partján; a mind bru­tálisabb rendűri beavat­kozás nem fékezte a tünte­téseket, viszont eddig nem látott nemtetszést váltott ki a világban. Volt hat ok — és ezért némi esély is —, hogy ki­józanodjanak végre az iz­raeli politika irányítói, s ne váltsák be fenyegetésü­ket: a tüntetések szervezé­sével vádolt palesztin ve­zetők demonstratív kito­loncolását, mégis megtet­ték — egyelőre négyükkel —, s ez alighanem a Sa­mir-féle engesztelhetetle­nek keze munkája. Hiszen a kormány másik nagy pártjának vezetője, Peresz külügyminiszter a héten éppen az enyhültebb megoldást latolgatta, ami­kor kijelentette, hogy ta­lán Gázát át kellene adni valahogy Jordániának, s akkor elcsitulhatnának a viharok. A megszállt területek ügyében valószínűleg ala­posan kiéleződhettek az izraeli koalíció belső el­lentétei, noha azt persze nem tudni, hogy a súlyos döntést meghozó kabinet­ülésen végül is ki mit mondott. T ény az, hogy a ke­' ménység folytatása, sót fokozása mellett dön­tött a hivatalos izraeli po­litika. ami a legtöbb meg­figyelő szerint ma igen­csak kockázatos. Nem le­hetetlen. hogy a paleszti­nok Dél-Libanonba tolon­colásáért még kellemetle­nül nagy árat kell fizetnie Izraelnek. Avar Károly A kommünikében szereplő más témák közül elsőként a népgazdaság tavalyi teljesít­ményéről érdeklődő kérdés­re válaszolva Bányász Rezső elmondotta: a Miniszterta­nács a népgazdaság 1987. évi fejlődését most csak részle­gesen, és sok tekintetben becsült adatok alapján tud­ta áttekinteni. A múlt évi fejlődés átfogó értékelésére később kerül sor, hiszen az adatok ellenőrzése, mérleg­szerű rendszerezése még tart. A Központi Statisztikai Hi­vatal előreláthatóan január végén adja közre az adato­kat. Az azonban máris meg­állapítható a tavalyi gazda­sági fejlődésről, hogy az 1985-ös, 1986-os egyensúly­rontó tendenciák fékeződ­tek, és néhol javulás is ta­pasztalható. Élénkült a ter­melés és a vállalati beruhá­zás. Az 1986. évinél jobb a konvertibilis elszámolású fizetési mérleg az idegenfor­galom kedvező fejlődése, va­lamint a külkereskedelmi mérleg csökkenő passzívuma miatt. A konvertibilis elszá­molású áruforgalom egyen­legének javulása azonban a számítottnál kisebb. Bár a kivitel a tervezett szint kö­rül alakult, a behozatal job­ban növekedett. A belföldi felhasználás a vártnál gyor­sabb ütemben nőtt, elsősor­ban a beruházások értéke nagyobb a tervezettnél. Mindez megerősíti — vonta le a következtetést a kor­mány — az 1988. évi népgaz­dasági tervben előirányzott kérdések fontosságát. Alap­vető érdekünk, hogy szigo­rúan takarékoskodjunk a behozatallal, s emellett job­ban növekedjen a kivitel. Ennek érdekében elodázha­tatlan feltétel a termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása. Az egyen­súly javulását azzal is segí­teni kell, hogy gazdaságos hazai termeléssel legyen ki­váltható az import. Az idei terv fő céljainak sikeres megvalósítása mindenek­előtt azon múlik, hogy szín­vonalas és eredményes mun­kát végezzenek minden gaz­dálkodó -szervezetnél. A kormányszóvivő beszá­molt az eddigi három gazda­sági kormánybizottság he­lyett létrehozott Tervgazda­sági Bizottság feladatköréről is. Kiemelte: a kormány sta­bilizációs programjának megvalósítása hatékony, po­litikai felelősséggel bíró kormányzati irányítást kí­ván. Az eredményes műkö­déshez a kormányzati szer­vek munkáját összehangolt­tá kell tenni. A Miniszter­tanács a jövőben főként a stratégiai jelentőségű társa­dalmi, politikai és gaz­daságpolitikai kérdésekkel kíván foglalkozni. En­nek feltétele, hogy a tár­caszintű irányításban — fő­ként a kormányzati állásfog­lalást nem igénylő döntések körében — jobban érvénye­süljön az illetéke* mlniszte­A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői tájékoztatón Bányász Rezső elöljáróban elismeréssel szólt az év végi leltározásokban, az új árak feltünte­tésében részt vevő, csaknem 300 ezer kereskedelmi dolgozó munkájáról. Mint emiitette, összesen két és fél millió órát dolgoztak azért — még szilveszter éj­szakáján is —, hogy az átárazás mindenütt pontosan, időben befejeződjön. rek döntési önállósága és fe­lelőssége. A kormány teher­mentesítése, munkájának ér­demi, szakmai előkészítése indokolta e kormánybizott­ság létrehozását. A mintegy gazdaságpolitikai kabinet­ként működő bizottság igen szűk körű. Tagjai: az ipari, a kereskedelmi és a mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint az Or­szágos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter. Mun­kájukban állandó meghí­vottként vesz részt a Magyar Nemzeti Bank és az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke, valamint a Minisztertanács Titkárságá­nak vezetője. A bizottság el­nöke Medgyessy Péter mi­niszterelnök-helyettes. A ha­táskörök és a felelősség egy­értelműbbé tételével össz­hangban a bizottság nem tárgyal miniszteri hatáskör­ben elbírálható javaslatokat. Előkészíti a Minisztertanács átfogó, az egész gazdaságra kiterjedő döntéseit. Így pél­dául a népgazdasági terve­ket, az állami költségvetést, és a gazdaságstratégiai határozatokat. Döntéseket hoz a gazdaságiránvitás mű­ködését és fejlesztését érin­tő ügyekben, ¡rányitja a gaz­dasági mechanizmus to­vábbfejlesztését. Állást fog­lal a népgazdasági tervező­munkában készülő jelentő­sebb részkoncepciókról, a termelési, értékesítési szer­kezet lényegbe vágó irányai­ról, beruházási javaslatok­ról. Ellenőrzi a népgazdasá­gi terv, az állami költségve­tés, általában a kormányza­ti szintű gazdasági döntések végiehajtását. Bányász Rezső részletesen tájékoztatott (az MTI Kül­földi Adások Szerkesztősége érdeklődésére) Várkonyi Pé­ter külügyminiszter az ENSZ 42. ülésszakáról a kor­mánynak adott beszámolójá­ról. Kiemelte: delegációnk mindenben a Miniszterta­nács által jóváhagyott irány­elvek szerint képviselte po­litikánkat e nagy jelentősé­gű nemzetközi fórumon. Az ülésszak jó alkalmat nyúj­tott kétoldalú kapcsolataink további elmélyítésére is: az általános vita időszakában 23 kétoldalú külügyminisz­teri megbeszélésre került sor. A magyar küldöttség szereplése, aktivitása meg­felelt a korábbi évek gya­korlatának, küldötteink csaknem negyven felszóla­lásban ismertették a külön­böző kérdésekkel kapcsola­tos magyar álláspontot, és huszonöt határozati javaslat előkészítésében vállaltak társszerzőséget. Bányász Rezső kitért a minisztériumok, főhatósá­gok által irányított, és álla­mi költségvetésből finanszí­rozott, úgynevezett háttér­intézmények munkájának felülvizsgálatára. Emlékez­tetett arra, hogy a háttérin­tézmények munkájának ra­cionalizálása hozzá tartozik a kormányzati munka mo­dernizálásához. Már koráb­ban is többször hozták hatá­rozatot az ezekben az intéz­ményekben dolgozók létszá­mának, és az intézményi költségvetésnek a csökken­téséről. Az eredmények ed­dig nem igazolták az elvárá­sokat. Most azonban lénye­ges változtatásokat készíte­nek elő. Az ezzel kapcsolatos részletes javaslatokat május elsejéig kell az egyes tárcák­nak a Minisztertanács elé ter­jeszteniük. Annyi már tud­ható, hogy például a vezető­képzést az eddigi szétta­goltság helyett központosít­ják, hiszen nincs értelme, hogy több mint tíz vezető­képző központ legyen az or­szágban. A szervező, a szá­mítástechnikai, valamint az információs és dokumentá­ciós feladatokat ellátó intéz­ményeknél pedig a lehetőség szerint arra kell törekedni, hogy ezek vállalatokká ala­kuljanak át. Azaz: olyan szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyekre szükség van, megvásárolják azokat tőlük. A lakosság életviszonyai­nak javulásához hozzájáruló idei beruházásokkal foglal­kozva a kormányszóvivő csak néhány példát említett. Beszámolt a Kőbányai Könnyűfémműnél megvaló­sított beruházásról, amely­nek révén évente 1700 ton­nával több háztartási fóliát termelhetnek, mint koráb­ban. A Lehel Hűtőgépgyár korszerűsítésével további 100 ezer mélyhűtőláda és hűtőszekrény előállítására nyílik lehetőség. Jelentős mértékben javítja majd a lakos-:'t szénellátását a nagyin nyoki brikettgyár, amelynek bővítését az idén fejezik be. Korszerűsödik a Videoton Elektronikai Vál­lalat is, amelynek eredmé­nyeként ezentúl évente ösz­szesen 300 ezer magas szín­vonalú készüléket gyárthat­nak. A környezetvédelmi beruházások között folytató­dik a veszélyes hulladékot égető üzem építése Dorogon, s befejeződik az aszódi lera­kótelep készítése. Miskolcon és Komlón a befejeződő be­ruházások eredményeként javul a vízellátás, s több te­lepülésen — Pécsett, Győr«­ben, Esztergomban, Tata­bányán és Oroszlányban — /szennyvíztisztítókat építe­nek. A közlekedési beruhá­zások közül folytatódik a Budapestet elkerülő, orszá­gos - jelentőségű körgyűrű építése, s tovább halad a vasútvillamositási program. Az OTP-ben kezelt lakos­sági betétállomány összegé­re vonatkozó kérdésre a szó­vivő friss adatokat közölt. Ezek szerint december 31-én a takarékpénztárnál és a ta­karékszövetkezeteknél meg­közelítőleg 285 milliárd fo­rint volt, ami tízmilliárddal több, mint egy évvel koráb­ban. Mindez annak ellenére alakult így, hogy júniustól december közepéig az adó­és árreformmal kapcsolatos hírek hatására jelentősen nőtt a tartós fogyasztási cik­kek és az ingatlanok iránti kereslet, és mintegy 16 mil­liárd forinttal csökkent ak­kor a betétek állománya. December második felében azonban a betétek alakulá­sában kedvező fordulat kö­vetkezett be: a korábban felvett pénzek, illetve a kész­pénzben tartalékolt jövedel­mek egy része visszaáramlott a pénzintézetekhez, s ez a tendencia most is folytatódik. Lakossági megtakarításnak tekinthető tulajdonképpen a kötvényvásárlás is, ezek nagy része a vállalatok pénzügyi forrásait növeli, de az OTP is bocsátott ki saját kötvényt. Az elmúlt évben a lakosság 11,4 milli­árd forint értékben vásárolt kötvényt. Bányász Rezső elmondta azt is: egyes információk­kal ellentétben szó sincs ar­ról, hogy a kormány emel­te volna az állami vezetők fizetését. A jelenlegi hely­zetben nem is gondolna sen­ki ilyesmire. A Népszabadság munka­társa felvetette, hogy a tö­megkommunikációs eszkö­zök többsége információ hiá­nyában nem tudta tájékoz­tatni hallgatóit, olvasóit, né­zőit a kormány és a SZOT képviselőinek január 13-i, szerdai tanácskozásáról. Bá­nyász Rezső az észrevételre reagálva kiejtette egyetér­tését mindazokkal, akik bí­rálják ezt a tájékozta­tási hiányosságot. Hoz­zátette azt is, hogy a kormány és a SZOT képvi­selői nem a szokásos vezetői tanácskozásukat tartották, hanem csak egyes képvise­lőik folytattak munkameg­beszélést, konzultációt. Az eszmecsere végén határoztak úgy, hogy tájékoztatják a Magyar Hírlap és a Népsza­va — a kormány és a szak­szervezetek lapjának — ol­vasóit. Ezzel azonban a köz­vélemény nagyobb részét kirekesztették az informá­ciók megismeréséből (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents