Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-04 / 2. szám

2 Hctfö, 1988. január 4. Külkapcsolataink 1987-ben Kádár János tavaly hat alkalommal utazott külföld­re: hivatalos látogatást tett — időrendben sorolva — Svédországban (április), Kí­nában (október), Belgiumban (november); részt vett a nagy októberi szocialista for­radalom 70. évfordulójának moszkvai ünnepi eseményein, s kétszer járt Berlinben, előbb a Varsói Szerződés tag­államai Politikai Tanácskozó Testülete ülésén (májusban), majd a tagállamok testvér­pártjai első és főtitkárainak találkozóján (decemberbenV Az MSZMP főtitkára Svéd­országban — meghívójával, Ingvar Carlsson miniszterel­nökkel, a Szociáldemokrata Munkáspárt elnökével foly­tatott tárgyalásai után — ki­fejtette, hogy mindkét or­szág a lehetőség szerint min­dent megtesz az enyhültebb világ, a nagyobb biztonság és a szilárdabb béke érdeké­ben; Magyarország és Svéd­ország egyaránt támogatja azokat a törekvéseket, hogy Európát megmentsek a nuk­leáris fegyverektől. A Kinai Népköztársaságban — ahol a Kinai Kommunista Párt Központi Bizottságának ven­dége volt — a házigazdákkal egyetértéssel állapították meg, hogy a kölcsönös tisz­telet és megbecsülés, a két ország elkötelezettsége a bé­ke, a nemzetközi biztonság, a szocializmus és a társadal­mi haladás ügye iránt, egyet­értése több fontos nemzetkö­zi kérdésben, a napirenden levő kérdések nyílt, elvtársi légkörben történő megvitatá­sa — az egyes témákban megmutntkozó nézetkülönb­ségek ellenére is — szilárd alapot teremt a magyar—kí­nai kapcsolatok sokoldalú fejlődéséhez. Belgiumban Kádár János — az Elnöki Tanács tagjaként is — a ki­rály és a kormány vendége volt: a tárgyalásokon ki­emelték, hogy a magvar— belga kapcsolatok rendezet­tek, üdvözölték a politikai párbeszédnek az utóbbi évek­ben tapasztalt kiteljesedését, amely kedvezően járul hozzá a nemzetközi légkör javítá­sához, a bizalom erősítéséhez, és további lehetőségeket te­remt a két ország közötti együttműködés fejlesztésé­hez. Brüsszelben Kádár Já­nos eredményes tárgyaláso­kat folytatott az Európai Gazdasági Közösség vezetői­vel .is a KGST és a Közös Piac tagországai közötti gaz­dasági és kereskedelmi együttműködés fejlesztéséről. Németh Károly az El­nöki Tanács elnökeként tett első hivatalos út.ián (novem­berben) három dél-amerikai országba látogatott: a Brazil Szövetségi Köztársaságban Jósé Sarney, az Uruguayi Keleti Köztársaságban Julio Sanguinetti, az Argentin Köztársaságban Raúl Alfon­sin államfővel folytatott tár­gyalásokon megkülönbözte­tett figyelmet szenteltek a kétoldalú kapcsolatoknak, különösen a gazdasági-keres­kedelmi együttműködésnek. Megállapították, hogy e té­ren további lehetőségek adódnak a kölcsönösen elő­nyös együttműködés bővíté­sére és elmélyítésére; ebben a szellemben határozták meg az együttműködés új irá­nyait és korszerű formáit a gazdasági-kereskedelmi, a műszaki-tudományos, a tájé­koztatási ügyekben, vala­mint az idegenforgalomban. A kétoldalú kormányfői tárgyalások februári esemé­nye: Lázár György — még az MSZMP főtitkárhe­lyettesévé történt megválasz­tása előtt — Olaszországban az élet minden területére ki­terjedő magyar—olasz kon­taktusok további javítása ér­dekében, Betlino Craxi mi­niszterelnökkel tárgyalt, a Vatikánban magánkihallga­Sokírányúan alakultak, fejlődtek a Magyar Nép­köztársaság nemzetközi kapcsolatai 1987-ben. Külpoli­tikánkat elismeréssel fogadják, hazánknak tekintélye van a világban — ezt tanúsítják azok a kétoldalú tár­gyalások is. amelyeket itthon és külföldön folytattak magyar vezetők más országok vezető politikusaival az az elmúlt esztendei találkozókon. Ezeknek az esemé­nyeknek a tömör krónikája is érzékelteti, hogy magas szinten is eredményes volt kapcsolataink ápolása-épí­tése a testvéri országokkal és a más társadalmi be­rendezkedésű államokkal egyaránt. táson fogadta őt II. János Pál pápa, akivel pozitívan érté­kelték a Vatikán és a magyar állam közötti kapcsolatokat. Grósz Károly a Mi­nisztertanács új elnökeként, a szovjet kormány meghívá­sára (júliusban) baráti mun­kalátogatást tett Moszkvá­ban, ahol Nyikolaj Rizskov kormányfővel folytatott meg­beszéléseiken a szocializmus építésének mindkét részről időszerű kérdései közé sorol­ták a termelés élénkítését, s azt, hogy korszerűsíteni szük­séges a politikai intézmény­rendszert, a párt vezető sze­repének, az érdekvédelmi szervezetek és a kormányzat feladatának értelmezését. Gazdasági, kulturális, ide­genforgalmi területen egy­aránt bővülnek és tovább fejleszthetők a kapcsolatok a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság között — ebben summáz­ható röviden a magyar mi­niszterelnök és Helmut Kohl szövetségi kancellár hivata­los bonni tárgyalásainak té­maköre és eredménye (októ­berben). Kormányfőnk vezet­te a magyar küldöttséget a KGST októberben, Moszkvá­ban megtartott 43. (rendkí­vüli) ülésszakán, ahol felszó­lalásában egyebek között ki­fejtette, hogy az integráció keretében minden adottság megvan a gazdaság intenzív irányú fejlesztésének segíté­séhez. Ugyancsak október­ben Lengyelországban tár­gyalt Zbigniew Messner mi­niszterelnökkel a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének új formáiról, így a vállalatok közötti közvet­len termelési kapcsolatok ki­építéséről, bővítéséről. Elő­térben álltak a gazdasági jel­legű témák Grósz Károly Görögországban (november­ben) folytatott tárgyalásain is; egyetértett a két kor­mányfő abban, hogy Magyar­ország és Görögország egyre tartalmasabb párbeszéde, mélyülő kapcsolatrendszere nemcsak a két nép, hanem a béke, az enyhülési folyamat ügyét is szolgálja. Kifejezés­re jut ez abban a barátsági és együttműködési nyilatko­zatban is, amelyet a tárgya­lások után írt alá a két mi­niszterelnök. A hazánk iránt megnyil­vánuló nemzetközi érdeklő­dést bizonyítja, hogy tíz el­múlt esztendőben is számos, hivatalos látogatásra érke­zett pártvezetőt, államfőt, miniszterelnököt, illetve más politikust is láthattunk ven­dégül. A szocialisUi országok vezetői közötti rendsze­res konzultációk sorába tar­tozott, hogy Budapesten tár­gyalt a lengyel és a mongol testvérpárt vezetője: Woj­ciech Jaruzelski első titkár és Dzsambin Batmönh főtit­kár. Hosszú idő után először érkezett azonban Kínából Magyarországra olyan ma­gas szintű delegáció, mint amely júniusban Csaó Ce­jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízott főtitkára, az Ál­lamtanács elnöke vezetésével tett hivatalos, baráti látoga­tást Budapesten; a tárgyalá­sok eredményeként a felek megelégedéssel dokumentál­ták, hogy pártjaink együtt­működése új fejlődési sza­kaszba jutott, és államközi kapcsolataink is magasabb szintre emelkedtek. A „vendégkönyv" a továb­biakban felidézheti — ez az összeállítás természetesen csak a teljesség igénye nél­kül —, hogy a világ szinte minden tájáról érkeztek ta­valy hazánkba ismert vezető személyiségek. I. János Ká­roly és II. Margit személyé­ben első ízben járt Magyar­országon spanyol, illetve dán uralkodó. A kétoldalú kap­csolatok szolgálatában, a Magyarországgal fennálló kontaktusok bővítéséről, a nemzetközi együttműködés­ről Magyarországon tárgyalt Kenneth David Kaunda, a Zambiai Köztársaság elnöke. Államközi kapcsolataink sok rétűségét érzékeltetheti, hogy Magyarországon járt tavaly az ausztrál, a bolgár, a cseh szlovák, a dán, a malaysiai és az osztrák kormányfő. (MTI) n HRádiótelex Mozambik Vonatrobbantás £ Mapulo (AFP) A mozambiki hírügynök­ség szombati közleménye szerint 22 fő életét vesztet­te, 71 személy pedig meg­sebesült csütörtökön egy sze­mélyvonat ellen végrehajtott robbantásos merénylet so­rán. Roelof (Pik) Botha dél­afrikai külügyminiszter ugyancsak szombaton kor­mánya nevében elhatárolta magát a Renamo terrorszer­vezet merényletétől. Mo­zambiki sajtójelentések Dél­Afrikát teszik felelőssé az akcióért, utalva arra, hogy a két ország között 1984-ben kötött nkomati megnemtá­madási egyezmény ellenére Pretoria továbbra is támo­gatja a Renamót. A kormányellenes szerve­zet csütörtökön aknát he­lyezett el egy vasútvonalon, az ország északnyugati ré­szében levő Maomba térsé­gében — adta hírül az AIM mozambiki hírügynökség. A robbanás következtében ki­siklott egy mintegy 1500 munkást szállító vonat; leg­kevesebb 22 személy életét vesztette, s hetvennél töb­ben megsérültek. A kisik­lott vonatot ezután meg­támadták a Renamo egysé­gei, az utasokat kifosztot­ták, s több személyt elra­boltak. A Renamo egyik Lissza­bonban tartózkodó képvise­lője a merénylet 'hírére rea­gálva csak annyit közölt hogy az ilyen cselekmények beilleszkednek a kormányel­lenes szervezet stratégiájá­ba. Botha a mozambiki kor­mányhoz intézett üzenetében kormánya „mély sajnálko­zását" fejezte ki a merény let miatt, s visszautasította, hogy Pretoriának köze len ne az akcióhoz. Egyben kö­zölte, hogy a dél-afrikai ha­tóságok készek orvosi se­gítséget nyújtani a rászoru­lóknak, s hajlandóak részt venni a vasútvonal helyreál­lításában is. ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fe­jezte ki jókívánságait U San Yu elnöknek, a Burmai Unió Szocialista Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából. Grósz Károly, a Miniszterta­nács elnöke U Maung Kha miniszterelnöknek küldött üdvözlő táviratot. Németh •Károly táviratban üdvözölte Ahmed Ali el-Mirganit, a Legfelső Tanács elnökét, a Szudáni Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. KAMBODZSAI­THAIFÖLDI HADI JELENTÉS 1987-ben a kambodzsai né­pi fegyveres erők 8579, Thai­föld felől betörő ellenzéki fegyverest tettek harcképte­lenné — adja tudtul az SPK kambodzsai hírügynökség­nek a tavalyi harcokról köz­zétett jelentése. Az összege­zés — amilyet első ízben hoz­tak nyilvánosságra — a to­vábbiakban megemlíti: a thai légierő tavaly 811 alka­lommal végzett felderítést Kambodzsa területe felett. ISZLÁM KONFERENCIA A marokkói fővárosba hét­főre összehívták az Iszlám Konferencia Szervezetériek Jeruzsálem-bizottságát, hogy megvitassa az Izrael által megszállt területeken kiala­kult feszült helyzetet. A meg­szállt területeken szombaton viszonylagos nyugalom volt, bár Jeruzsálem arabok lakta részében és Ramallahban pa­lesztinok tiltakoztak amiatt, hogy az El-Fatah napja al­kalmából az izraeli hatósá­gok rendkívüli biztonsági in­tézkedéseket léptettek életbe egyebek közöli a katona­ság létszámát megháromszo­rozták. Ramallahban és Ke­let-Jeruzsálemben folytatód­tak a letartóztatások, mivel az arab kereskedők nem nyi­tották ki üzleteiket az izraeli megtorló intézkedések elleni tiltakozásul. Szombaton Irán­barát fegyveresek bázisait lőtték Libanon déli részén izraeli katonák — jelentet­ték libanoni rendőrségi for­rások. Az izraeli légitáma­dásnak 22 halálos áldozata volt. ÉLELMISZER­SZÁLLÍTMÁNY Az afgán kormány újabb élelmiszer-szállítmányt jut­tatott el az ország keleti ré­szén fekvő Hoszt városába, amelyet a kormányerők 1987 utolsó napjaiban szabadítot­tak fel az ellenforradalmi blokád alól — jelentette va­sárnap a TASZSZ szovjet hírügynökség. Az elmúlt négy napban mintegy 5 ezer tonna élelmiszer és más, az élethez nélkülözhetetlen cikk került a városba. Az utolsó konvojhoz már a mágánke­reskedők is csatlakoztak árut szállító teherautóikkal. A hadsereg egységei a Dzsar­dan törzs által lakott térség­ben folytatják az ellenforra­dalmárok fegyverraktárainak felkutatását. Á TASZSZ je­lentése szerint a kormány­erők tucatnyi rakétát, sok lő­szert és robbanóanyagot ta­láltak és semmisítettek meg szombaton. Döntő szakasz Uétfő reggel, a munka­idő kezdetekor döntő szakaszához érkezik a pe­resztrojka, a szovjetunió­beli reformfolyamat. Jól­lehet a vállalatok műkö­dését szabályozó új tör­vény már elsejével hatály­ba lépett, akárcsak nálunk, a Szovjetunióban is csak január 4-én kezdődik a lé­nyegi munka. S akárcsak nálunk, ott is számos új­donsággal köszönt be 1988. Szovjet és külföldi elem­zők egyetértenek abban, hogy a reform csakis a gazdasági fejlődés ütemé­vel mérhető — legalábbis abszolút számokban. Az eddigi lépések, a belpoli­tikai és gazdasági életben végbement változások csak azt a célt szolgálhatták, hogy előkészítsék a hatal­mas ország minden sarká­ra kiterjedő megújulást. Ennek tartópillére pedig nem lehet más, mint a gazdaság korszerűsítése, hosszú távú fejlődésének megalapozása. A vállalatok mostantól már nem ' csak „kísérleti jelleggel" hanem törvényes keretek között, mindenhol egyforma já­tékszabályok szerint, ma­guk határozhatnak egy sor olyan kérdésben, amelye­ket eddig felsőbb irányító szervek döntöttek el — sokszor a szükséges infor­mációk nélkül, néha több­ezer kilométer távolságból. A teljes önelszámolás rendszere szerint a válla­latoknak törekedniük kell majd saját nyereségük növelésére, hiszen ezekből az alapokból lehet csak biztosítani a szociális és gazdasági gyarapodást, részben a technológiai fej­lődést is. A korábbi terv­utasításos mechanizmus egyes elemei átmenetileg azonban még megmaradnak, a minisztériumok a vesz­teséges vállalatok támoga­tására még átcsoportosít­hatják a máshol megter­melt jövedelmet. Ez a ket­tősség várhatóan rövid életű lesz, s a Moszkvában székelő több mint száz össz-szövetségi miniszté­rium és országos hatáskö­rű szerv közül is jó néhány fölöslegessé válik majd. Tagadhatatlan ugyanak­kor az is, hogy egy ilyen mértékű reform bizonyos kockázattal is jár. Lehetet­len mindent előre kiszámí­tani, s az irányító appará­tusban dolgozó 18—20 mil­lió ember gondolkodás­módja sem alakítható át egycsapásra. A következő évek fogják csak megmu­tatni, mennyire volt körül­tekintő az átalakítás elő­készítése, vajon helyesen ismerték-e fel a terveket kidolgozó közgazdászok a gazdasági és társadalmi szükségszerűségeket. r lljévi köszöntőjében Mi­" hail Gorbacsov is szólt az átalakítás és a világpolitikai helyzet ösz­szefüggéseiröl. Magyaror­szág azonban nem csak ilyen áttételesen érdekelt a szovjet gazdasági sike­rekben, hiszen alapvető ér­dekünk, hogy korszerűsöd­jenek a két ország közti együttműködés formái, nem is beszélve a KGST modernizálásáról. Eddig is figyelemmel kísértük a szovjetunióbeli változáso­kat, ám aligha túlzás azt állítani, hogy most min­den kis hírt még alaposab­ban kell majd átolvasni. Nem „tiszteletből" hanem azért, mert valóban döntő szakaszához érkezett a pe­resztrojka. Horváth Gábor Újévi balesetek Q. Madrid, New York, Prága (MTI) Az újévköszöntő vigalmak ezúttal sem múltak el tra­gédiák nélkül: világszerte százakra tehető a különféle — elsősorban közlekedési és tűzzel kapcsolatos — balese­tek halottainak és súlyos sebesültjeinek száma. Mexikó fővárosában 13 halottja volt a féktelen ün­neplés közepette bekövetke­zett baleseteknek; az áldo­zatok többségét súlyosan it­tas állapotban érte a halál. Hasonló mérleget vonhattak az újév reggelén a riói ha­tóságok: a brazil nagyvá­rosban 13-an vesztették éle­tüket, a sérültek száma vi­szont ezrekben adható meg. Különös baleset áldozatá­vá vált egy 13 éves fiú New York Bronx negyedé­ben; liftben akarta a család leszedett karácsonyfáját a szeméttárolóba szállítani, eközben gyufával játszott, s lángra kapott a közismerten gyorsan égő fenyő is. A gyermek halálra égett, mi­re a lift a földszintre ért. Nagy árat fizetett a szil­veszteri házi tűzijátékért az a harmincéves plzeni fiatal­ember, aki az új esztendőt petárdával akarta köszönte­ni, de az a kezében felrob­bant. A meggondolatlan if­jú kezét amputálni kellett, és súlyos, másodfokú égési sérülésekkel ápolják. Spanyolország útjain az utóbbi két nap során nem kevesebb, mint 39 autós vált a sűrű köd, a hótól sí­kos burkolat és a gyorshaj­tás áldozatává, a mentők 40 sérültet emeltek ki a ron­csok közül. Hz aszfalt mondja: Vigyázz! Vigyázz! (Folytatás az 1. oldalról) kerekek, ahol sűrűn, ott ma­gasat. A mély és a magas együtt adja a figyelmezte­tést: vigyázz! * Nálunk, és talán egész Európában a rádió és a tele­vízió szokta mondani az in­telmeket, amikor hírül adja, tízesével-húszasával csúsz­tak egymásba a gépkocsik. Post festa, mondja rá a mű­velt ember, ami annyit tesz, elkésve, a dolog megtörténte után. Odakint megpróbálták beépíteni a figyelmeztetést az útba. Nem kell mentők hada hozzá, nem kell embe­rek sokaságának a csontjait kórházakban-klinikákon ösz­szekalapálni, sőt temetőre is kevesebbet kell költeniük, tehát akkor is megtérülne, ha csak a piszkos anyagiakat nézzük, noha nyilván ők se csak azokat nézik. Mindkét megoldást tisztelettel aján­lom a hazai illetékesek fi­gyelmébe. Azt hiszem, ma­gyarra is szinkronizálható az éneklő barázdák hangja, a döcögtető pedig nemzetközi nyelven beszél. Bízom benne megint, nem csupán a falra hánytam egy marék borsóval többet. Horváth Dezső Waldheim-ügy «I Bécs (MTI) Ausztria egyik vezető kon­zervatív napilapjának fő­szerkesztője lemondásra szó­lította fel Kurt Waldheim államfőt. Ez a Waldheim el­leni leghevesebb támadás az­óta, hogy karácsonykor Kurt Blécha osztrák belügymi­niszter kijelentette: vélemé­nye szerint az államelnök­nek vissza kellene vonulnia. A Salzburger Nachrichten főszerkesztője újévi vezér­cikkében rámutatott: Wald­heimnek a háborús múltjá­val kapcsolatos bírálatokra adott válaszai nem bizonyul­tak megnyugtatónak, s az ügy, amely az államelnök személyes tragédiája, még nagyobb tragédia a nemzet­re. 1

Next

/
Thumbnails
Contents