Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-14 / 11. szám

2 Csütörtök, 1988. január 14. Nyugdíjasok tüzelőutalványa A Nyugdíjfolyósító Igazga­tóság közli, hogy az 1988/89. évi tüzelöutalvány értéke 2400 forint, melynek tör­lesztésére 1988. jón. l-jétől 1989. május 31-ig havi 200 forintot vonnak le a nyug­ellátásból. Azoknak a nyug­díjasoknak, akik már az el­múlt esztendőben is része­sültek tüzelőutalványban, az 1988 január havi nyugdíjjal együtt küldik ki a 2400 fo­rint értékű utalványt. Azok a nyugdíjasok, akik ezidáig tüzelőutalványt nem kértek, kérelmüket 1988. március 31-ig küldhetik el írásban a nyugdíjfolyósítási törzs­számra hivatkozva. (Cím: Budapest, 1820). Az új kérelmeket benyúj­tók' részére az utalványokat az 1988 június havi nyug­díjakkal küldik ki. Egy-egy nyugdíjas egy tüzelőutal­ványt kaphat. Jó évkezdet a Thorez-bányában A Mátraaljai Szénbányák Thorez külfejtéses bánya­üzeme napi 18-20 ezer ton­na termeléssel kezdte az új évet., Ez a mennyiség bőven elegendő a szomszédos Ga­garin Hőerőmű zavartalan kiszolgálásához, s nőtt a tartalékkészlet is a várható hidegebb napokra. Jelenleg 160 ezer tonna lignit vár felhasználásra az erőmű szénterén. Tudjunk többet a Szovjetunióról Több mint négy évtized­del ezelőtt alakultak meg az első Magyar—Szovjet Baráti Társaságok hazánkban. Az eltelt évek során a társasá­gok a két nép közötti kap­csolatok erősítésével, prog­ramjaikkal szolgálták a ma­gyar és a szovjet emberek közös eszméken alapuló együttműködését és együtt­gondolkodását. Történel­münk során jó néhányszor kapcsolatba kerültünk po­litikai szövetségesünkkel, legnagyobb keleti szomszé­dunkkal. Közös múltunk is­meretével, cselekvő jelenünk s jövőnk „sejtje" a Szege­den működő 27 tagcsoport. A csoportok mozgalmi jellegüknek megfelelően az IMSZMP tömegpolitikai pv«n­káját segítik. Ma már több­ségük kezdeményezöKészseg­gel és sokrétű tevékenység­gel működik. Az iskolákban, az életkornak megfelelő módszerek alkalmazásával alakítják ki a baráti kap­csolatokat. Levelező és Sza­movár klubok, orosz nyel­vű versmondó versenyek, Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedők színesítik a moz­galom palettáját. Városunk iskoláiban gyakori vendégek a hazánkban tanuló szovjet pionírok képviselői. A nem­zetközi építőtáborokban az ungvári és odesszai testvér­megyék hallgatói is részt vesznek. Az 1987-es év világpoliti­kai eseményei kedvezően hatottak a tagcsoportok munkájára. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zötti viszony a második csúcstalálkozó biztató meg­állapodásai, a Szovjetunió belpolitikájában végbemenő változások, a peresztrojká­hoz és a glasznosztyhoz kap­csolható események fokozott érdeklődést váltottak ki. Természetesen jelentős ese­mény volt a nagy októberi ,szocialista forradalom 70. évfordulójának méltó meg­ünneplése is. A tagcsopor­tok működési területüknek megfelelően, sajátosságaik­hoz és lehetőségeikhez iga­zítva végezték munkájukat. Testvérüzemek munkaver­senyekkel tisztelegtek 1917 világtörténelmi jelentőségű eseményei előtt és a helyi rendezvények szervesen il­leszkedtek a szovjet kultúra hónapja eseményeihez. Az MSZBT filmklub kere­tében új és eddig még nem látott filmeket vetítettek a szovjet filmek fesztiválján. A Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza és a Somogyi Könyvtár Szép könyvek a Szovjetunióból című kiállí­tását nagy sikerrel fogadta a közönség. A Szovjetunió és a szovjet emberek meg­ismerését segítik az évente indított barátságvonatok. Számtalan alkalmi vagy hosszú távra szóló barátság szövődött már ezeken az utakon Kijevben, Odesszá­ban vagy Moszkvában. Több tagcsoportnak nyílt lehető­sége arra, hogy itthon Sze­geden viszonzásul szovjet csoportokat fogadjon. Munkaterveket lapozva a nagyobb lélegzetű megyei városi rendezvények mellett a saját üzem, intézmény, iskola mindennapos tevé­kenységét lehet nyomon kö­vetni. A szocialista brigádok az üzemekben működő mun­Megkopott a Tisza malom kaverseny-bizottságok aján­lásokkal segítik. Szovjet­unióban végzett munkatár­sak számolnak be az ott szerzett tapasztalatokról. Előadások, kiállítások mu­tatják be a baráti ország életét. Figyelemmel 'kísérik a szovjet műszaki folyóira­tokat, színes faliújságok in­formálnak. A Gorkij Nyelv­iskola segítségével néhány helyen az iskolán kívüli orosz nyelvoktatást támo­gatják. A példák felsorolá­sát még lehetne folytatni, hiszen a gyermek- és ifjú­ságmozgalom kapcsolatai a Hazafias Népfront béke és barátság hónap rendezvé­nyei is szerves részei a barátsági munkának. Az elmúlt év mérlegét elkészítve a tagcsoportok tartalmi munkája fejlődött. Programjaikkal hozzájárul­tak a magyar—szovjet ba­rátság erősítéséhez. Jelen­tős részt vállaltak a külön­böző politikai évfordulókhoz, eseményekhez kapcsolódó helyi és városi megemléke­zések előkészítésében, lebo­nyolításában. A tagcsoportok segítése, munkájuk értéke­lése Sz 1983 óta működő MSZBT városi munkabizott­ság feladata. Saját tevé­kenységük minősítésekor meghatározták az elkövet­kező évek feladatait is. A rétegpolitika, az agitációs és propagandamunka for­máit korszerűsítve, gyor­sabban kell reagálni poli­tikai, kulturális események­re. Erősíteni, bővíteni kell a társadalmi és tömegszer­vezetekkel kialakult/együtt­működést. Támogatni kell minden 'kezdeményezést, a folyamatos munkát, mely továbbra is a két nép éle­tének megismerését célozza. Czakó János Ivóvíz és emberiség Közvetlen ivóvíznek tehát az összes, Földön fellelhető v;zekből csupán 0,01 száza­lék jöhet szóba (ez az ösz­szes szabad vizeink mint­egy 0,3 százaléka): ebben benne vannak a folyók és tavak édesvizei, valamint a 'felszín aLattj vizek. A ren­delkezésre álló, igen kis mennyiség nagy részét azon­ban az ipar használja fel a legkülönfélébb célokra. il­letve a mezőgazdaság igényli, öntözésre. Mindeh­hez hozzá kell venni, hogy az egyre növekvő elszeny­nyeződés miatt a vizek'bio­lógiai értéke romlik, ugyan­akkor az emberiség lélek­száma még mindig rohamo­san növekszik: mindezek óriási feszültséget idéznek elő az ivóvízellátásban, és ha nem sikerül úrrá lenni a helyzeten, nagyszabású, ter­mészet okozta katasztrófá­nak nézhet elébe az embe­riség. Az ENSZ adatai sze­rint jelenleg 1-1,5 milliárd embernek nincs megfeleiö mennyiségű ivóvize. * Az ivóvíz nyerésé szem­pontjából elsősorban a talaj­víz jöhet számításba, ez azonban rohamosan fogy. Egyes városok valósággal k'rabolják a termelésre al­kalmas rétegeket, elfogyaszt­va maguk alatt a talajvizei. Egymilliós városnak (iparte­lepeivel együtt) az ivóvíz­szükséglete kielégítésére 700 négyzetkilométernyi terület­re van szüksége (körülbelül 30X25 kilométeres terület). De ekkora terület is csak akkor tud elegendő vizet szolgáltatni, ha arra leg­alább 100 milliméter csapa­dék hull évente. A fokozott víztermelés miatt csökkken a talajvíz szintje, a víz egy­re mélyebbre szorul: Milá­nóban például 20 év alatt 25 métert esett. A világon előforduló va­lamennyi betegségnek körül­belül 80 százaléka valami­képpen összefügg alvegyileg szennyezett vagy ' fertőzött víz használatával. Évente 1 milliárd ember sínyli meg például a hasmenést, ami­be mintegy 25 millió bele is hal. Naponta átlagosan 16 ezer kisgyermek hal meg e betegség következtében. Becslések szerint 500 millió ember szenved trachomában. 250 millió elefantázisban, 200 millió bilharziában, 100 millió maláriában — e be­tegségek közvetlenül, vagy terjesztőik révén, a vízzel kapcsolatosak. Mivel a harmadik világ népszaporulata álthlában A világ egyik nagy gondja az ivóvíz. A Földön ugyan van szabad víz elég — bár a Föld vízkészletét nek 95 százaléka kötött állapotban, a bioszféra ásvá­nyaiban található, a szabad — a hidroszférát alkotó — víz a teljes készletnek csupán 5 százaléka, de még ennek is 97-98 százaléka sós tengervíz, ami ivóvíznek közvetlenül alkalmatlan, sótalanitása pedig rendkívül energiaigényes, ezért drága. Édesvíz tehát csak a sza­bad víz fennmaradó 2-3 százaléka. Ennek a nagy ré­sze azonban jég: egyedül az Antarktiszon annyi a jég, hogyha az felolvadna, 800 éven át tudná rend­szeresen táplálni a világ összes folyóit. A leltározás és az átárazás tapasztalatai Prühászka Zsolt felvétele Akár az utca felől nézzük, akár az udvarról, bizony, sze­gény öreg Tisza malom nem túl bizalomgerjesztő képet mulat. Ebben a régi-régi épületben űrlik Szeged számára a lisztet. S mert a berendezéseket is kikezdte az idö, na­gyon gjvorsan hozzá kellene kezdeni a rekonstrukcióhoz. A nagy munkához a beruházási források összegyűjtése meg­kezdődött A kereskedelmi hálózat­ban befejezték a leltározá­sokat, s mindenütt megfele­lően halad az üzletek fel­töltése áruval. Néhány ter­mékből — a vegyi áruk kö­zül elsősorban mosószerek­ből — az áruutánpótlás hosszabb időt vesz igénybe, mert a készletek az év vé­gén jelentősen megcsappan­tak. A boltok jelenlegi kí­nálata összességében vidé­ken jobb mint a fővárosban, de várható, hogy e hét vé­gére befejeződik a budapes­ti üzletek feltöltése is. A leltározást nehezítette — s az áruutánpótlást is kés­leltette —, hogy a kereske­delmi vállalatok ezúttal a korábbiaktól eltérően nem­csak árukészleteiket vet­ték számba, hanem az adó­reformmal összefüggésben teljes körű vagyonfelmérést is végeztek. Az átárazás kü­lönösen az élelmiszer- és a napicikk-kereskedelemben jelentett nagy feladatot, ahol a legtöbb árucikket forgal­mazzák, s mindössze, né­hány nap állt rendelkezésre a szilveszteri zárástól a ja­nuár 2-ai, 3-ai vagy 4-ei nyitásig, Ezzel az átárazás munkája még nem ért vé­get, az év eleje óta folya­matosan érkező termékeken nap mint nap el kell he­lyezni az új árakat mutató cédulákat. A fogyasztók tá­jékoztatása ugyanis a* ér­vényben levő árakról a bel­kereskedelmi törvény ér­telmében kötelező. Bár ez a feladat a rögzített hatósá­gi áron forgalmazott termé­keknél az iparra hárulna, a meglevő, s a régi árakat is jelző csomagolóanyagok ki­selejtezése gazdasági szem­pontból helytelen lenne. Ilyen "csomagolóanyagokból pedig az ipar jelenlegi kész­lete az egyes ágazatokban 3—12 hónapra is elegendő, így jó ideig a kereskede­lemre marad még az átára­zás munkája. A szabadáras termékeknél az árat mindenképpen a boltoknak kell feltüntetniük, hiszen saját hatáskörben el­térhetnek az átlagártól. Az eddigi tárgyalások szerint, ha a kereskedelem igényli, a gyártók ezeken a cikkeken is feltüntetik a fogyasztói árat. Ehhez azonban az szükséges, hogy mindenütt ugyanannyiért árusítsák a szabadáras cikkeket, illetve azok egy részét. nagyobb, mint a fejlesztés lehetősége, évről évre rom­lik a helyzet. Az Egészség­ügyi Világszervezet progra­mot dolgozott ki az egész­séges ivóvíz érdekéber.. 1975-ben (Kína nélkül) 1 milliárd 233 millió ember nem jutott tiszta ivóvízhez, 1980-ra ez a szám 1 milliárd 320 millióra növekedett. Idő­közben azonbani az Egész­ségügyi Világszervezetnek mérsékelnie kellelt az elő­irányzatokat, hogy aztán a valóságban még ezt a mér­sékelt tervet se sikerüljön megvalósítani. Most újabb program van érvényben, 1990-ig, de miután, évente 133 milliárd dollár kellene a megvalósításhoz, az eddi­gi tapasztalatok nem biztat­nak túl sok; jóval. * Az ivóvízzel azonban nemcsak a fejlődő országok­ban vannak problémák, ha­nem a fejlettebb, gazdagabb országokban is. Áz egyre na­gyobb mérvű kemizálás, az ipari termelés, a nagjy ho­zamú, intenzív mezőgazda­ság fezek ellen nehéz érvel­ni!) itt is kiváltott az ivó­vízzel kapcsolatban egy ked­vezőtlen jelenséget, amely­nek főszereplője a nitrogén, illetve egyes, nitrogén tar­talmú sók, a nitrátok és a nitritek. A nitrátok mindenütt je­len vannak u természetben, a talajban, a vizekben, a növényekben, az állatokban, és a levegőben is megtalál­hatók. A művelt talajokban — és emiatt a felszíni és a talajvizekben — azonban koncentrációjuk könnyen meghaladhatja a természe­tes, 10 milligramm/liter ér­téket. elsősorban a szerves és műtrágyák használata miatt. A növények általá­ban, egyesek különösen fel­halmozzák a nitrátokat: így néhány pillangós növény nitráttartalma éléri az 1000 milligramm/kilogramm érté­ket is. Mindkét vegyületcsoport (a nitrátok és a nitritek) — ha az állati, vagy emberi szervezetben feleslegbe jut- • nak — methemoglobinémi­át okoznak, azaz, a vörös vértest oxigént szállító fe­hérjéjéhez kötődnek, s csök­kentik az oxigénszállító ké­pességét. Ennek hatása kü­lönösen a fiatal állatokon (és kisgyermekeken) erős, nemegyszer súlyos követ­kezményekkel jár. Csecse­mőknél és gyengébb szerve­zetű kisgyermekeknél már kisebb dózisok (például 1 liter vízben 60-90 milli­gramm nitrátot tartalmazó ivóvíz fogyasztása) is akár halálos kimenetelű methe­moglobinémiát okozhat. Az Egészségügyi Világszervezet 1971-ben elfogadott ivóvíz­szabványa a csecsemők által is fogyasztható víz nitrát­tartalmát literenként 45 mil­ligramm értékig tartja el­fogadhatónak. A talaj és a felszín alatti vizek nitrátfeleslegének fő forrása a mezőgazdaság A nitrogénműtrágyák óriási tömegét használják fel napjainkban a jelenlegi ter­mésszintek fenntartására. A mai terméshozamokat a ta­laj természetes nitrogéntar­talma mellett egyszerűen le­hetetlen lenne elérni! A vi­lág nitrogénműtrágya-fel­használása, nitrogénre szá­mítva, 1965—66-ban 16, 1974—75-ben 42 millió ton­nái volt. A problémát nem is a mennyiség, haneim az a tény okozza, hogy a külön­böző kultúrák a talaj pilla­natnyi nitrogénkészletének csak 25-28 százalékát tudják felhasználni, s emiatt a maximális produkció eléré­sére szükségszerű a túlada­golás. A felesleg viszont fo­lyamatosan a környék víz­rendszerébe jut. Ugyancsak jelentős nitro­génforrás az állati trágya, az állattenyésztő telepek, az állati termékeket feldolgozó ipar (vágóhidak, húsipar, bőripar, tejipar stb.) hulla­dékai. A korszerű állatte­nyésztő telepek ráadásul „pontszerű" nitrogénforrást képeznek, amelyek a köz­vetlen környezetüket igen erősen terhelik. Ma az álla­tok termelte hulladéknak világátlagban alig 10 száza­lékát hasznosítja új na a mezőgazdaság, a többi leg­nagyobb részben a felszíni vizeket terheli. A háztartási és ipán szennyvizek adják a vizek nem természetes nitrogén­tartalmának harmadik ré­szét. Évente átlag 5 kilo­gramm kötött nitrogént jut­tat a szennyvízbe! mindenki, s ehhez járulnak a nitrogén, tartalmú vegyi anyagok, amit főleg az ipar produkál. Ezek közül sok egyáltAJun nem mérgező, ezért szenny­vízbe engedésük nem tilos. Ugyancsak körülbelül 500 millió tonna nitrogén jut kötött alakban a levegőbe az ipari folyamatokból, és a a belső égésű motorokból, ennek egyik legnagyobb há­nyada a csapadékkal a ta­lajba. illetve a lefolyó csa­padékkal a felszíni vizekbe mosódik. A talajvizekből nyert ivó­víz nitrátszenyezettsége se nem új, se nem helyi prob­léma. Az Egyesült Allamók mezőgazdasági területein már a századforduló előtti sok helyen mértek nagy nit­ráttartalmat, és a harmin­cas években már az egész országban ez volt a helyzet. A fejlődő mezőgazdasági te­rületeken gyakorlatilag el­kerülhetetlenül emelkedik a vizek nitrogénterhelése, és a különböző országokban a határként megszabott 30-50 milligramm/liter értéket hamar átlépik. Magyaror­szágon jelenleg 1600 kisebb településből mintegy 700­750 vizét nyilvánították a csecsemők számára ihatat­lannak. Sajnos. nitrátos i,vóvíz miatt néhány csecse­mő már nálunk is meghailt. 11. J. Megállapodás A Magyar Gazdásági Ka­mara székházában szerdán Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnöke és Drótos Lász­ló. a Lenin Kohászati Mü­vek vezérigazgatója, a Ka­mara alelnöke megállapo­dást írt alá Vaskohászati Minőségellenőrző Központ létrehozásáról. A szerződés szerint az LKM területén, a meglevő épületekben és la­boratóriumokban rendezi be a vállalat ezt az iparági mi­nőségellenőrző centrumot, amelyhez az OMFB 1990-ig 150 millió forint értékű tá­mogatást nyújt világszínvo­nalú anyagvizsgáló műsze­rek beszerzésére, a meglevő csaknem 300 millió forint értékű múszerállomány ki­egészítésére.

Next

/
Thumbnails
Contents