Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-14 / 11. szám

2 Csütörtök, 1988. január 14. Nyugdíjasok tüzelőutalványa A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság közli, hogy az 1988/89. évi tüzelöutalvány értéke 2400 forint, melynek törlesztésére 1988. jón. l-jétől 1989. május 31-ig havi 200 forintot vonnak le a nyugellátásból. Azoknak a nyugdíjasoknak, akik már az elmúlt esztendőben is részesültek tüzelőutalványban, az 1988 január havi nyugdíjjal együtt küldik ki a 2400 forint értékű utalványt. Azok a nyugdíjasok, akik ezidáig tüzelőutalványt nem kértek, kérelmüket 1988. március 31-ig küldhetik el írásban a nyugdíjfolyósítási törzsszámra hivatkozva. (Cím: Budapest, 1820). Az új kérelmeket benyújtók' részére az utalványokat az 1988 június havi nyugdíjakkal küldik ki. Egy-egy nyugdíjas egy tüzelőutalványt kaphat. Jó évkezdet a Thorez-bányában A Mátraaljai Szénbányák Thorez külfejtéses bányaüzeme napi 18-20 ezer tonna termeléssel kezdte az új évet., Ez a mennyiség bőven elegendő a szomszédos Gagarin Hőerőmű zavartalan kiszolgálásához, s nőtt a tartalékkészlet is a várható hidegebb napokra. Jelenleg 160 ezer tonna lignit vár felhasználásra az erőmű szénterén. Tudjunk többet a Szovjetunióról Több mint négy évtizeddel ezelőtt alakultak meg az első Magyar—Szovjet Baráti Társaságok hazánkban. Az eltelt évek során a társaságok a két nép közötti kapcsolatok erősítésével, programjaikkal szolgálták a magyar és a szovjet emberek közös eszméken alapuló együttműködését és együttgondolkodását. Történelmünk során jó néhányszor kapcsolatba kerültünk politikai szövetségesünkkel, legnagyobb keleti szomszédunkkal. Közös múltunk ismeretével, cselekvő jelenünk s jövőnk „sejtje" a Szegeden működő 27 tagcsoport. A csoportok mozgalmi jellegüknek megfelelően az IMSZMP tömegpolitikai pv«nkáját segítik. Ma már többségük kezdeményezöKészseggel és sokrétű tevékenységgel működik. Az iskolákban, az életkornak megfelelő módszerek alkalmazásával alakítják ki a baráti kapcsolatokat. Levelező és Szamovár klubok, orosz nyelvű versmondó versenyek, Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedők színesítik a mozgalom palettáját. Városunk iskoláiban gyakori vendégek a hazánkban tanuló szovjet pionírok képviselői. A nemzetközi építőtáborokban az ungvári és odesszai testvérmegyék hallgatói is részt vesznek. Az 1987-es év világpolitikai eseményei kedvezően hatottak a tagcsoportok munkájára. A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti viszony a második csúcstalálkozó biztató megállapodásai, a Szovjetunió belpolitikájában végbemenő változások, a peresztrojkához és a glasznosztyhoz kapcsolható események fokozott érdeklődést váltottak ki. Természetesen jelentős esemény volt a nagy októberi ,szocialista forradalom 70. évfordulójának méltó megünneplése is. A tagcsoportok működési területüknek megfelelően, sajátosságaikhoz és lehetőségeikhez igazítva végezték munkájukat. Testvérüzemek munkaversenyekkel tisztelegtek 1917 világtörténelmi jelentőségű eseményei előtt és a helyi rendezvények szervesen illeszkedtek a szovjet kultúra hónapja eseményeihez. Az MSZBT filmklub keretében új és eddig még nem látott filmeket vetítettek a szovjet filmek fesztiválján. A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza és a Somogyi Könyvtár Szép könyvek a Szovjetunióból című kiállítását nagy sikerrel fogadta a közönség. A Szovjetunió és a szovjet emberek megismerését segítik az évente indított barátságvonatok. Számtalan alkalmi vagy hosszú távra szóló barátság szövődött már ezeken az utakon Kijevben, Odesszában vagy Moszkvában. Több tagcsoportnak nyílt lehetősége arra, hogy itthon Szegeden viszonzásul szovjet csoportokat fogadjon. Munkaterveket lapozva a nagyobb lélegzetű megyei városi rendezvények mellett a saját üzem, intézmény, iskola mindennapos tevékenységét lehet nyomon követni. A szocialista brigádok az üzemekben működő munMegkopott a Tisza malom kaverseny-bizottságok ajánlásokkal segítik. Szovjetunióban végzett munkatársak számolnak be az ott szerzett tapasztalatokról. Előadások, kiállítások mutatják be a baráti ország életét. Figyelemmel 'kísérik a szovjet műszaki folyóiratokat, színes faliújságok informálnak. A Gorkij Nyelviskola segítségével néhány helyen az iskolán kívüli orosz nyelvoktatást támogatják. A példák felsorolását még lehetne folytatni, hiszen a gyermek- és ifjúságmozgalom kapcsolatai a Hazafias Népfront béke és barátság hónap rendezvényei is szerves részei a barátsági munkának. Az elmúlt év mérlegét elkészítve a tagcsoportok tartalmi munkája fejlődött. Programjaikkal hozzájárultak a magyar—szovjet barátság erősítéséhez. Jelentős részt vállaltak a különböző politikai évfordulókhoz, eseményekhez kapcsolódó helyi és városi megemlékezések előkészítésében, lebonyolításában. A tagcsoportok segítése, munkájuk értékelése Sz 1983 óta működő MSZBT városi munkabizottság feladata. Saját tevékenységük minősítésekor meghatározták az elkövetkező évek feladatait is. A rétegpolitika, az agitációs és propagandamunka formáit korszerűsítve, gyorsabban kell reagálni politikai, kulturális eseményekre. Erősíteni, bővíteni kell a társadalmi és tömegszervezetekkel kialakult/együttműködést. Támogatni kell minden 'kezdeményezést, a folyamatos munkát, mely továbbra is a két nép életének megismerését célozza. Czakó János Ivóvíz és emberiség Közvetlen ivóvíznek tehát az összes, Földön fellelhető v;zekből csupán 0,01 százalék jöhet szóba (ez az öszszes szabad vizeink mintegy 0,3 százaléka): ebben benne vannak a folyók és tavak édesvizei, valamint a 'felszín aLattj vizek. A rendelkezésre álló, igen kis mennyiség nagy részét azonban az ipar használja fel a legkülönfélébb célokra. illetve a mezőgazdaság igényli, öntözésre. Mindehhez hozzá kell venni, hogy az egyre növekvő elszenynyeződés miatt a vizek'biológiai értéke romlik, ugyanakkor az emberiség lélekszáma még mindig rohamosan növekszik: mindezek óriási feszültséget idéznek elő az ivóvízellátásban, és ha nem sikerül úrrá lenni a helyzeten, nagyszabású, természet okozta katasztrófának nézhet elébe az emberiség. Az ENSZ adatai szerint jelenleg 1-1,5 milliárd embernek nincs megfeleiö mennyiségű ivóvize. * Az ivóvíz nyerésé szempontjából elsősorban a talajvíz jöhet számításba, ez azonban rohamosan fogy. Egyes városok valósággal k'rabolják a termelésre alkalmas rétegeket, elfogyasztva maguk alatt a talajvizei. Egymilliós városnak (ipartelepeivel együtt) az ivóvízszükséglete kielégítésére 700 négyzetkilométernyi területre van szüksége (körülbelül 30X25 kilométeres terület). De ekkora terület is csak akkor tud elegendő vizet szolgáltatni, ha arra legalább 100 milliméter csapadék hull évente. A fokozott víztermelés miatt csökkken a talajvíz szintje, a víz egyre mélyebbre szorul: Milánóban például 20 év alatt 25 métert esett. A világon előforduló valamennyi betegségnek körülbelül 80 százaléka valamiképpen összefügg alvegyileg szennyezett vagy ' fertőzött víz használatával. Évente 1 milliárd ember sínyli meg például a hasmenést, amibe mintegy 25 millió bele is hal. Naponta átlagosan 16 ezer kisgyermek hal meg e betegség következtében. Becslések szerint 500 millió ember szenved trachomában. 250 millió elefantázisban, 200 millió bilharziában, 100 millió maláriában — e betegségek közvetlenül, vagy terjesztőik révén, a vízzel kapcsolatosak. Mivel a harmadik világ népszaporulata álthlában A világ egyik nagy gondja az ivóvíz. A Földön ugyan van szabad víz elég — bár a Föld vízkészletét nek 95 százaléka kötött állapotban, a bioszféra ásványaiban található, a szabad — a hidroszférát alkotó — víz a teljes készletnek csupán 5 százaléka, de még ennek is 97-98 százaléka sós tengervíz, ami ivóvíznek közvetlenül alkalmatlan, sótalanitása pedig rendkívül energiaigényes, ezért drága. Édesvíz tehát csak a szabad víz fennmaradó 2-3 százaléka. Ennek a nagy része azonban jég: egyedül az Antarktiszon annyi a jég, hogyha az felolvadna, 800 éven át tudná rendszeresen táplálni a világ összes folyóit. A leltározás és az átárazás tapasztalatai Prühászka Zsolt felvétele Akár az utca felől nézzük, akár az udvarról, bizony, szegény öreg Tisza malom nem túl bizalomgerjesztő képet mulat. Ebben a régi-régi épületben űrlik Szeged számára a lisztet. S mert a berendezéseket is kikezdte az idö, nagyon gjvorsan hozzá kellene kezdeni a rekonstrukcióhoz. A nagy munkához a beruházási források összegyűjtése megkezdődött A kereskedelmi hálózatban befejezték a leltározásokat, s mindenütt megfelelően halad az üzletek feltöltése áruval. Néhány termékből — a vegyi áruk közül elsősorban mosószerekből — az áruutánpótlás hosszabb időt vesz igénybe, mert a készletek az év végén jelentősen megcsappantak. A boltok jelenlegi kínálata összességében vidéken jobb mint a fővárosban, de várható, hogy e hét végére befejeződik a budapesti üzletek feltöltése is. A leltározást nehezítette — s az áruutánpótlást is késleltette —, hogy a kereskedelmi vállalatok ezúttal a korábbiaktól eltérően nemcsak árukészleteiket vették számba, hanem az adóreformmal összefüggésben teljes körű vagyonfelmérést is végeztek. Az átárazás különösen az élelmiszer- és a napicikk-kereskedelemben jelentett nagy feladatot, ahol a legtöbb árucikket forgalmazzák, s mindössze, néhány nap állt rendelkezésre a szilveszteri zárástól a január 2-ai, 3-ai vagy 4-ei nyitásig, Ezzel az átárazás munkája még nem ért véget, az év eleje óta folyamatosan érkező termékeken nap mint nap el kell helyezni az új árakat mutató cédulákat. A fogyasztók tájékoztatása ugyanis a* érvényben levő árakról a belkereskedelmi törvény értelmében kötelező. Bár ez a feladat a rögzített hatósági áron forgalmazott termékeknél az iparra hárulna, a meglevő, s a régi árakat is jelző csomagolóanyagok kiselejtezése gazdasági szempontból helytelen lenne. Ilyen "csomagolóanyagokból pedig az ipar jelenlegi készlete az egyes ágazatokban 3—12 hónapra is elegendő, így jó ideig a kereskedelemre marad még az átárazás munkája. A szabadáras termékeknél az árat mindenképpen a boltoknak kell feltüntetniük, hiszen saját hatáskörben eltérhetnek az átlagártól. Az eddigi tárgyalások szerint, ha a kereskedelem igényli, a gyártók ezeken a cikkeken is feltüntetik a fogyasztói árat. Ehhez azonban az szükséges, hogy mindenütt ugyanannyiért árusítsák a szabadáras cikkeket, illetve azok egy részét. nagyobb, mint a fejlesztés lehetősége, évről évre romlik a helyzet. Az Egészségügyi Világszervezet programot dolgozott ki az egészséges ivóvíz érdekéber.. 1975-ben (Kína nélkül) 1 milliárd 233 millió ember nem jutott tiszta ivóvízhez, 1980-ra ez a szám 1 milliárd 320 millióra növekedett. Időközben azonbani az Egészségügyi Világszervezetnek mérsékelnie kellelt az előirányzatokat, hogy aztán a valóságban még ezt a mérsékelt tervet se sikerüljön megvalósítani. Most újabb program van érvényben, 1990-ig, de miután, évente 133 milliárd dollár kellene a megvalósításhoz, az eddigi tapasztalatok nem biztatnak túl sok; jóval. * Az ivóvízzel azonban nemcsak a fejlődő országokban vannak problémák, hanem a fejlettebb, gazdagabb országokban is. Áz egyre nagyobb mérvű kemizálás, az ipari termelés, a nagjy hozamú, intenzív mezőgazdaság fezek ellen nehéz érvelni!) itt is kiváltott az ivóvízzel kapcsolatban egy kedvezőtlen jelenséget, amelynek főszereplője a nitrogén, illetve egyes, nitrogén tartalmú sók, a nitrátok és a nitritek. A nitrátok mindenütt jelen vannak u természetben, a talajban, a vizekben, a növényekben, az állatokban, és a levegőben is megtalálhatók. A művelt talajokban — és emiatt a felszíni és a talajvizekben — azonban koncentrációjuk könnyen meghaladhatja a természetes, 10 milligramm/liter értéket. elsősorban a szerves és műtrágyák használata miatt. A növények általában, egyesek különösen felhalmozzák a nitrátokat: így néhány pillangós növény nitráttartalma éléri az 1000 milligramm/kilogramm értéket is. Mindkét vegyületcsoport (a nitrátok és a nitritek) — ha az állati, vagy emberi szervezetben feleslegbe jut- • nak — methemoglobinémiát okoznak, azaz, a vörös vértest oxigént szállító fehérjéjéhez kötődnek, s csökkentik az oxigénszállító képességét. Ennek hatása különösen a fiatal állatokon (és kisgyermekeken) erős, nemegyszer súlyos következményekkel jár. Csecsemőknél és gyengébb szervezetű kisgyermekeknél már kisebb dózisok (például 1 liter vízben 60-90 milligramm nitrátot tartalmazó ivóvíz fogyasztása) is akár halálos kimenetelű methemoglobinémiát okozhat. Az Egészségügyi Világszervezet 1971-ben elfogadott ivóvízszabványa a csecsemők által is fogyasztható víz nitráttartalmát literenként 45 milligramm értékig tartja elfogadhatónak. A talaj és a felszín alatti vizek nitrátfeleslegének fő forrása a mezőgazdaság A nitrogénműtrágyák óriási tömegét használják fel napjainkban a jelenlegi termésszintek fenntartására. A mai terméshozamokat a talaj természetes nitrogéntartalma mellett egyszerűen lehetetlen lenne elérni! A világ nitrogénműtrágya-felhasználása, nitrogénre számítva, 1965—66-ban 16, 1974—75-ben 42 millió tonnái volt. A problémát nem is a mennyiség, haneim az a tény okozza, hogy a különböző kultúrák a talaj pillanatnyi nitrogénkészletének csak 25-28 százalékát tudják felhasználni, s emiatt a maximális produkció elérésére szükségszerű a túladagolás. A felesleg viszont folyamatosan a környék vízrendszerébe jut. Ugyancsak jelentős nitrogénforrás az állati trágya, az állattenyésztő telepek, az állati termékeket feldolgozó ipar (vágóhidak, húsipar, bőripar, tejipar stb.) hulladékai. A korszerű állattenyésztő telepek ráadásul „pontszerű" nitrogénforrást képeznek, amelyek a közvetlen környezetüket igen erősen terhelik. Ma az állatok termelte hulladéknak világátlagban alig 10 százalékát hasznosítja új na a mezőgazdaság, a többi legnagyobb részben a felszíni vizeket terheli. A háztartási és ipán szennyvizek adják a vizek nem természetes nitrogéntartalmának harmadik részét. Évente átlag 5 kilogramm kötött nitrogént juttat a szennyvízbe! mindenki, s ehhez járulnak a nitrogén, tartalmú vegyi anyagok, amit főleg az ipar produkál. Ezek közül sok egyáltAJun nem mérgező, ezért szennyvízbe engedésük nem tilos. Ugyancsak körülbelül 500 millió tonna nitrogén jut kötött alakban a levegőbe az ipari folyamatokból, és a a belső égésű motorokból, ennek egyik legnagyobb hányada a csapadékkal a talajba. illetve a lefolyó csapadékkal a felszíni vizekbe mosódik. A talajvizekből nyert ivóvíz nitrátszenyezettsége se nem új, se nem helyi probléma. Az Egyesült Allamók mezőgazdasági területein már a századforduló előtti sok helyen mértek nagy nitráttartalmat, és a harmincas években már az egész országban ez volt a helyzet. A fejlődő mezőgazdasági területeken gyakorlatilag elkerülhetetlenül emelkedik a vizek nitrogénterhelése, és a különböző országokban a határként megszabott 30-50 milligramm/liter értéket hamar átlépik. Magyarországon jelenleg 1600 kisebb településből mintegy 700750 vizét nyilvánították a csecsemők számára ihatatlannak. Sajnos. nitrátos i,vóvíz miatt néhány csecsemő már nálunk is meghailt. 11. J. Megállapodás A Magyar Gazdásági Kamara székházában szerdán Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és Drótos László. a Lenin Kohászati Müvek vezérigazgatója, a Kamara alelnöke megállapodást írt alá Vaskohászati Minőségellenőrző Központ létrehozásáról. A szerződés szerint az LKM területén, a meglevő épületekben és laboratóriumokban rendezi be a vállalat ezt az iparági minőségellenőrző centrumot, amelyhez az OMFB 1990-ig 150 millió forint értékű támogatást nyújt világszínvonalú anyagvizsgáló műszerek beszerzésére, a meglevő csaknem 300 millió forint értékű múszerállomány kiegészítésére.