Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-14 / 11. szám

4 Csütörtök, 1088. január 14. Pártmunkánk megújításáért A XIII. kongresszus politikai állásfoglalása alapján a Központi Bizottság már lí)H5-ben úgy döntött, hogy munkabizottságot választ saját soraiból e téma vizsgálatára és a teendők kidolgozására. A szakértők és a politikai vezetők széles körének bevonásával folytatott munka eredményeként fogalmazódtak meg a tézisek, amelyek — a részletek felvázolása nélkül — jelzik a párt és a politikai intézményréndszer megújításának irányait. A párttagok és a politika iránt érdeklődő pártonkivüliek joggal kérdezhetik, hogy miért csak most adják ki ezeket a téziseket, hiszen azok témája már régóta közbeszéd tárgya; illetékesek és illetéktelenek írnak, szónokolnak róla, a párttagok pedig nem tudják mihez tartani magukat. Kétségtelen tény: jobb lett volna korábban megjelentetni, de a munka üteme ezt nem tette lehetővé, és a nem eléggé kiérlelt javaslatokkal komolytalanság, mi több, felelőtlenség lett volna a párt tagjai elé állni. Ugyanakkor a sajtóban megjelent jó szándékú publikációk — még ha nem is a párt álláspontját tükrözték — sok tekintetben hozzájárultak a párton belüli gondolkodáshoz is. Mit várunk a pártvitától? Mindenekelőtt azt, hogy erősítse vagy cáfolja azokat a szándékokat, amiketa tézisek tartalmaznak, másrészt javaslatokat, elképzeléseket várunk a politikai célok, irányok konkrét megvalósításához. Amint az a dokumentumból kiderül, a fő cél a párt munkájának megújítása, a vezető szerepének erősítése. Miután a párt képezi a szocialista politikai intézményrendszer legfontosabb és egyben meghatározó elemét, centrumát, a párton belüli változások kihatnak az intézményrendszer más elemeinek, az állami, társadalmi szervek és szervezetek működésére is, egyben feltételezik annak változását, fejlődését. A politikai intézményrendszer fejlesztése, működésének módosítása nem öncélú. Nem is azért történik, mert valami külső, szubjektív akarat erre kényszerít bennünket. A fejlesztést a szocialista építés objektív körülményeinek változásai indokolják. Megváltoztak a szocializmus építésének külső és belső feltételei. Enyhült a nemzetközi helyzet, jó irányú reformpolitika kezdeményezése és megvalósítása jellemzi a szocialista országok belső életét, ugyanakkor szigorúbbá váltak a nemzetközi gazdasági feltételek, magunk is belső gazdasági gondokkal küzdünk, és mindezek új követelményeket, új kihívásokat jelentenek az országgal, pártunkkal, és népünkkel szemben. Ezeknek a követelményeknek kell megfelelnünk, és ezt csak úgy tudjuk megtenni, ha változtatunk szemléletünkön, munkastílusunkon, módszereink, eszközeink tárából kidobjuk a ma mar használhatatlan elavultat, és újjal, fejlettebbel cseréljük ki azokat. A változások rendező elve: tovább kell fejleszteni és szélesíteni a szocialista demokráciát és demokratizmust, ezen belül mindenekelőtt a pártdemokráciát. Még inkább fel kell szabadítani az emberi alkotóerőt, mint legfőbb tartalékunkat, lehetővé tenni az újat, a jobbat akaró és alkotni tudó szellemiség érvényesülését és értékesülését, amelyek nélkül nem képzelhető el a szocializmus további eredményes építése. A ül tára bocsátott anyag elsősorban azt tartalmazza, amit tenni akarunk. Világosan meg kell mondanunk • "inban azt i.s, hngv mi az, Ezekben a napokban jut cl a pártszervezetekhez a Titkári tájékoztató című kiadvány legújabb száma, amely a párt vezető szerepéről és a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló téziseket tartalmazza. A Politikai Bizottság azzal a szándékkal és kéréssel hoesátja pártvitára az anyagot, hogy a kommunisták ismerjék meg, beszéljenek, vitatkozzanak róla. és javaslataikkal, véleményükkel segítsék a Központi Bizottságot a lehető legjobb állásfoglalás kialakításában. amit nem lehet megváltoztatni. Meg kell mondanunk, már csak azért is, mert az utóbbi időben megjelent publikációk egynémelyike a szocializmus lényegét is megkérdőjelezte, és ezt nem hagyhatjuk válasz nélkül. Hazánkban négy évtizeddel ezelőtt a munkásosztály, és a vele szövetséges dolgozó nép került hatalomra. A két munkáspárt egyesülésével létrejött marxista —leninista párt, mint a hatalmat gyakorló osztály pártja, vállalta és átvette az ország vezetését, és politikai programjává avatta az új típusú társadalom, a szocializmus építését. Az 1956-os ellenforradalom leverése után az MSZMP szakított a korábbi évek torz politikájával, helyreállította a pártélet lenini normáit, az államéletben a törvényességet, és korszerű, új pályára vezette a szocialista építést. E politika eredményeként fejlődött, gazdagodott az ország, és benne az állampolgár. Hazánk ma is nemzetközi tekintélynek örvend. Határainkon ' túl gyakran többre becsülnek bennünket barátaink és ellenfeleink, mint amennyire mi önmagunkat. Az utóbbi időben mutatkozó valóságos gondjaink ezeket a történelmi vívmányokat nem feledtethetik senkivel, és főleg nem engedhető meg, hogy azok kérdöjelezzék meg eredményeinket, akik mindezért vajmi keveset tettek. Akik ennek alkotó részesei voltak, a dolgozó emberek és köztük a kommunisták, ma is vállalják a terheket, és készek szólni és lenni a kibontakozás, a jobbítás érdekében. Ezért világossá és egyértelművé kell lenni: Magyarországon továbbra is a dolgozó nép fogja gyakorolni a hatalmat, és szocializmus épül. Szó sem lehet a polgári társadalmi rend restaurálásáról. Ennek megfelelően a dolgozó nép marxista—leninista pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt gyakorolja a történelmi hivatásából adódó társadalomvezető szerepét, és ennek nem lehet alternatívája a polgári értelemben vett többpártrendszer! Mint alapokon, ezeken áll a szocializmus épülete, és ezért ezeket csak szilárdítani lehet! Szükség van viszont az új követelmények által kívánt megújulásra, a más módon való munkálkodásra — az előbbi példánál maradva — a szocializmus épületének komfortosabbá tételére, korszerűsítésére. A társadalom tagjainak nagy többségével egyetértve — ezért akarnak fáradozni a kommunisták — ez a párt szándéka. Mindenekelőtt a pártnak kell alkalmasabbá tenni önmagát arra, hogy irányítani tudja ezt a folyamatot. Arra van szükség, hogy mindinkább politizáló, politikát alkotó és formáló és ne operatív „ügyintéző" pórt legyünk. Ehhez lényegesen fejlesztenünk kell a pártdemokráciát. Érdemiben kell beavatnunk a párttagságot, a pártszervezeteket a politika alakításába azáltal is, hogy a központi döntéseket megelőzően széles körű pártvitákat kezdeményezzünk a lehetséges alternatívákról. Gyakorlattá szükséges avatni a párton belüli felelős vitat, elismerve azt a tényt, hogy a párt tagjainak is, csakúgy, mint a közéletben aktívan részt vevő pártonkívülieknek van és lehet eltérő véleménye egy-egy jelenség megítélésével vagy a megoldás módjával kapcsolatban. Az érdemi javaslatokat nemcsak meghallgatni, de a döntéseknél figyelembe is kell venni. Ugyanakkor fenn kell tartani a döntést hozó testületnek azt a jogát, hogy felelősségük tudatában egyes véleményekkel ellentétben is dönthetnek, de azok meghallgatása nélkül nem. A pártdemokráciának lényeges eleme, egyben a pártegység alapvető feltétele, hogy a többség akarata jusson érvényre. A döntések előtt nélkülözhetetlen a vita, de legalább ennyire fontos a döntések egységes képviselete és végrehajtása. Tudatosítanunk kell, hogy a párt tagjainak nemcsak joga, de kötelessége is az eltérő vélemények kifejtése, ütköztetése a pártfórumokon, mint ahogy kötelessége a hozott döntések, határozatok képviselete, megvalósítása. Ez ma nélkülözhetetlen feltétele a párt hadrafoghatóságának, ütőképességének, és aki ezt nem tudja vállalni, az jobban teszi, ha — állampolgári jogainak sérelme nélkül — kilép a pártból, és pártonkívüli szimpatizánsként támogatja politikánkat. Fejlesztésre vár a párt belső működési mechanizmusa is. A demokratikusan megalkotott pártpolitika keretei között fokozott önállóságot igényelnek és kapnak az irányító pártszervek és alapszervezetek. Fel kell oldanunk a felesleges kötöttségeket, a szervezeti élet túlszabályozottságát, radikálisan szakítani a formalizmussal és a papírtengerrel küszködő bürokratizmussal, El kell érnünk, hogy minden alapszervezet maga döntse el — működési területének politikai szükségletei szerint — mikor és mivel foglalkozik. Az alapszervezetek legyenek élő kommunista közösségek, amelyeket emberi, elvtársi szálak fűznek össze, és amelyeknek politikai jelenléte működési területükön folyamatosan érzékelhető. Legyenek nyitottak politikai munkájukban, és a környezetük is érzékelje, valósághűen ismerje, hogy a kommunisták mit akarnak, mit képviselnek. Az irányító pártszervek kötelessége, hogy minden eddiginél több, tartalmasabb és gyorsabb információval (és nemcsak kötelező feladattal) lássák el az alapszervezeteket. A pártmozgalom életének élénkítésére, megújítására van szükség, mert ez nemcsak egy jogos igény kielégítését jelenti, hanem elmozdulásunk, munkánk hatékonyságának feltétele is. A pártmunka fejlesztésének feltétele és egyben következménye is, hogy a politikai intézményrendszer minden egyes eleme — a pártpolitika fő céljainak megfelelően és annak valóra váltása érdekében, a törvények keretei között —önállóan és felelősen tegye a dolgát. Ez egyaránt vonatkozik az Országgyűlésre, a kormányzatra, a helyi tanácsokra és gazdasági vezetésre, valamint a társadalmi és tömegszervezetek központi, területi és helyi szervezeteire. Eredményes választások bizalmát élvező működésük nélkülözhetetlen feltétele, hogy szüntelenül az állampolgárok, illetve tagságuk demokratikus kontrollja alatt dolgozzanak. A párt politikai befolyásoló-, irányítómunkájának szükségességét az említett szervek önállóságának fejlesztése nem zárja ki. A módszernek azonban itt is változnia kell. Elveinknek megfelelően: politikai befolyásolásunkat a különböző szervezetekben dolgozó kommunisták útján gyakoroljuk Felértékelődik tehát a különböző testületekben a kommunista csoportok (frakciók) szerepe. Érdemi működtetésüktől az alapvető kérdésekben tanúsított egységes fellépésüktől egyre kevésbé tudunk eltekinteni. Ezért nagyon lényegessé válik a kommunista csoportok rendszeres, érdemi, tájékoztatása, összefogása, munkájuk folyamatos értékelése mind a pártbizottságok, mind pedig az alapszervezetek tevékenységében. Petrovszki István, az MSZMP KB osztályvezetője A Társadalmi Szemle új száma A folyóirat közzéteszi annak az előadói beszédnek a szerkesztett változatát, amelyet Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára mondott a Központi Bizottság 1987. november 11-i ülésén. Ma az ipari struktúra alakításánál mindenekelőtt a világgazdasági változásokhoz való alkalmazkodás követelményét emelik ki. A hetvenes évekhez képest azonban nemcsak ez a különbség.' Gazdaságunk és iparunk ma nehezebb helyzetben van, mint akkoriban volt. Mindenekelőtt azért, mert egyfelől csökken a nemzetközi verseny képessége, romlik állóeszközeinek állapota, és korszerűsége, növekszik műszaki elmaradása, és a nemzetközi piacokon gyengül pozíciója, másfelől a lassan fejlődő ipari potenciál kihasználása is alacsony fokú. Román Zoltán megvilágítja a magyar ipar strukturális átalakításának kritikus kérdéseit. Viszonylag rövid nyugalmi időszak után ismét előtérbe kerültek hazánkban a szociálpolitika nagy kérdései. A gazdasági nehézségekből való kilábalás, a gazdasági kibontakozás társadalmi programjának megvalósítása nagyon szorosan kapcsolódik a szociálpolitika intézményés működési rendszereihez, és emiatt ismét szükséges az alapvető összefüggések elemzése. Szepesi György áttekinti az átalakulóban levő szociálpolitikát. Napjainkban, amikor megkezdődött a társadalmigazdasági kibontakozás megvalósítása, mélyreható változások várhatók a gazdaságban, fel kell készülnünk a politikai intézményrendszer megújítására is. Joggal vetődik fel a kérdés: a tervbe vett változások mennyiben érintik az alkotmányt, mikor és hogyan jelennek meg az alkotmányban. Mennyiben segíti, netán akadályozza a hatályos alkotmány a tervezett reformokat? Hogyan ítélhető meg a mai bonyolult gazdasági-politikai helyzetben az alkotmány funkciója? Indokolt-e az alkotmánymódosítás, vagy esetleg már nem is alkotmánymódosításról, hanem szinte új alkotmányról kell beszélnünk? Ezeket és más aktuális kérdéseket vitatták meg a szakemberek a szerkesztőség kerekasztalbeszélgetésén. Az eszmecserét Raft Miklós vezette. gr Mi? Hol? Mikor? 1988. .IANUAR 14., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: IlODOG, VIKTOR A Nap kel 7 óra 29 porckor, 0» nyugszik 16 óra 17 perckor. A Hold kel 2 óra 27 perekor, ós nyugszik II óra 31 perckor. Vl/Al.I.AS A Tisza vízállása Szenednél szerdán plusz 171 em (áradó). KÉTSZÁZ HARMINCÖT ÉVE hall meg Geiirges Horkelcy (1685 — 1753) angol szubjektív Idealista filozófus, írországi püspök. Filozófiatörténeti Jelentőségére utalva Lenin a Materializmus és empiriokrltlelzmus elmü müvében kimutatta, hogy Berkeley szubjektív Idealizmusa volt az egyik forrása a 19. század végén, s a 20. század elején létrejött Idealista elméleteknek. Elesén bírálta nézeteit, <le elismerte érveléseinek világosságát. SZAZ ÉVE hunyt el Ivan Antuniovie (1815— 1888) kalocsai püspök, a hazai bunyevác nyelv, történelem és műveltség kutatója, ápolója. NAGYSZÍNHÁZ Este 7 órakör: Aida (Vaszy 1 —2. bérlet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 órakor: Szerelem második vérig (színes magyar film. II. helyár!) délután fél 4 órakor: A Saolm tomplom szent köntöse (színes kínai—hongkongi kungfu kalandfilm. IV. heylár!) háromnegyed 6 és 8 órakor: Tangók (színes, feliratos argentin filmdráma) . Fáklya: háromnegyed 3 órakor: Ludas Matyi (szine.s rajzfilm), negyed 6 és fél 8 órakor: Trükkös halál (színes, m. b. amerikai krimi, IV. helyár!). Szahádság: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: Szerelem második vérig (színes magyar film. II. helyár!). Filmtéka: fel 6 és fél 8 órakor: A tutaj utasai (színes jugoszláv film). Kiskőrössy halászcsárda: (vldeomozl) délután 4 és este 8 órakor: A háború Isteneinek fürdője (színes hongkongi harcművészeti akciófilm). Éva presszó: este 8 órakor: Nagyfőnök (színes hongkongi karatefilm). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 őrától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden az Idegsebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi tel, sebészeti és urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház (Tolbuhln sgt. 57.) tart. A gyermeksérültek és gyermeksebészrtl betegek ellátása a Gyermekklinika gyermeksebészeti osztályán történik, ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttlakosság részér*: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. íz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 érától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig az Üjszegedl Gyermekkórház Szeged, odesszai krt. •37. Telelőn: 22 655. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 óratói reggel 7 óráig: szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged. Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-642. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÜSAGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. |C1"i T» 9 leve BUDAPEST 1. 8.55: Képújság 9.90: Tv-torna 9.95: Teledoktor 9.L5: Vámhatár — (ism.) — tv-film 10.25: Sanzonpódium — (ism.) 10.55: Képújság 17.00: Hazai tükör 18.40: Telesport 19.00: Tv-torna 19.05: fctsti mese 19.15: Lottósorsolás 19.30: Híradó 20.15: Szomszédok 20.45: Hírháttér 21.30: Gyűlölöm, hogy Imádlak — vígjáték 22.35: Híradó 3. BUDAPEST 2. 17.00: Képújság 17.05: Správy — hírek szlovák nyelven 17.10: „Az Elet él és élni akar ..." — (ism.) 18.10: Ködös hajnal — portugál tv-fllmsorozat — 2. 18.55: Képújság 10.00: Nas ckran 19.30: Aksell Gallen-Kallela — (ism.) 20.10; Műkorcsolyázó EB — női szabad korcsolyázás 21.20: Híradó 2. 21,35: Hazai tükör 22.35: Műkorcsolyázó EB nöl szabadkorcsolyázáa Kb. 23.15' Képújság BELGRÁD 1. 16.50: Híradó magyarul és szorbhorvátul 17.30: Gyerekműsor 18.00: Ismeretterjesztő műsor 18.30: Rajzfilm 18.40: Vetélkedő 19.00: ötös stúdió 19.15: Rajzfilm 19.3«: Híradó 20.00: Politikai magazin 21.05: Zenés műsor 21.50: Híradó 22.10: Éjszakai műsor ÚJVIDÉK 16.50: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.30: Gyerekműsor 18.00: Újvidéki képeslapok 19.01): Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.no: Belpolitikai műsor 21.05: Fenntartott idő 22.35: Híradó szcrbhorvátul KOSSUTH 8.20: Vállalkozásban 8.30: Varázsos hangok — varázsos dallamok 9.30: Hírek, érvek, vélemények — (ism.) 10.05: Diákfélóra 10.35: Labirintus — (ism.) 10.50: Népdalok, néptáncok 11.32: Húsz cv múlva — Alexandre Dumas regénve — 6. 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Rólunk van szó! 12.45: Intermtkrofon 13.00: Beethoven: III. (Erolca) szimfónia 14.10: Artúr Rubinstein Chopln-mazurkákat zongorázik 14.25: Zenei tükör 15.00: Rádiószínház — Használt koporsó — Galgóczy Erzsébet rádiójátéka 15.50: Kórusmuzsika 16.05: Révkalauz. 17.00: Búcsú Száraz Györgytől 17.30: Nóták 18.00: Kritikusok fóruma... 19.15: Lottósorsolás! 19.23: Salamon és Szulamit — Alexander lvancslcs Kuprln regénye 20.44 : Barangolások Japánban 21.30: Korkóstoló 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Francia muzsika 23.10: operaest 0.10: Himnusz 0.15; Éjfél ulan . . . PETŐFI 8.05: Citcramuzsika 8.20: A Szabó család . . . 8.50: Tíz pere külpolitika 9.05: Napközben 12.uo: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: F ú vó s - s zó 11 s t á k 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: Énekellem én: Fodor Jozsefné 12.46: A bonchldal népi zenekar játszik 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Boldog .születésnapul! 15.05: Néhány pere tudomány 15.10: Operaslágerck — (ism.) 15.45: Törvénykönyv — (ism.) 16.00: A könnyűzenei stúdiónk' felvételeiből 16.30: Nóták 17.05: Ipargazdák 17.10: A Los Angeles 4 dzscsszegyüttcs felvételeiből 17.30: Mint(a) film 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.00: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Jutalomjáték — Gyárfás Miklós Tádiójálcka 21.53: Az. élő népdal — (ism.) 22.03: Böngészde a Zenei Antikváriumban 23.20: 1987. New York-i és londoni listavezető kislemezek 0.15: F.jfél után . . . HARTÖK 8.13: Offenbach — Itosenthal: Párizsi vidámságok — balettszvit 8.53: A Bécsi oktett tagjai játszanak 9.57: Zenekari muzsika 10.42: Verdi: Traviata — háromfclvonásos opera Közben: 11.13: Felhívjuk a figyelmet! 12.45: Magyarán szólva... 13.05: llidlók a végtelenbe — 3. 14.05: Megtervezett véletlenek 14.26: Uj Mozart lemezeinkből 15.07: Pophullám 16.00: Egyetemi és Főiskolai kórusok nemzetközi találkozója — 2. 16.29: Zenekari muzsika 17.00: Diák félóra 17.30: Magyar zeneszerzők 18.10: Csengery Adrienne operaánakat énekel 18.30: In Iimba materna — román nyelvú nemzetiségi műsor 19.05: Rádióhangversenyekről 19.35: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye 20.15: Szikével és szóval 20.50; A hangversenyközvetítés folytatása 21.23; A müncheni Capella Antiqua énekhangszoregyíjttes felvételeiből 21.47: Yehudi Menuhin hegedül, Wllhelm Komp ff zongorázik 22.30: Fejezetek az elektroakusztikus zene történetéből 23.12: A Locke Rézfúvós epvlp' i.Mc"»iv