Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-11 / 8. szám

2 Hétfő, 1988. január 11. Gorbacsov-interjú n nemzetközi kapcsolatok és a belső átalakítás Moszkva (TASZSZ) A Lianvang kínai hetilap 1987. decemberében kérdé­sekkel fordult Mihail Gor­bacsovhoz., az. SZKP KB fő­titkárához.. A kérdésekre adott válaszokat az. új év előestéjén továbbították a szerkesztőséghez. Az. interjú a hetilap új évi második számában jelenik meg. Most ebből az anyagból közlünk részleteket. — Áttekintve az 1987-es év nemzetközi helyzetét, észlel-e valamiféle örven­detes elmozdulást? Az ön véleménye szerint milyen• nyugtalanító kérdések létez­nek továbbra is? Milyen re­ményeket fűz az új eszten­dőhöz? — Atomfizikusok egyszer a mai világ helyzetét óra­számlap formájában érzé­keltettek. ahol a mutatók­nak a 12-es számhoz való közelsége jelezte, hogy mennyire közel jutott az emberiség a végzetes órá­hoz. Az így ábrázolt kép bal­jós, de egyben tükrözi'a nö­vekvő nyugtalanság érzését is .Nos, ha az óesztendőt e prizmán át szemléljük, ak­kor szerintem elmondható: az óramutató vészterhes zó­nájától sikerült valamennyi­re elmozdulni, ámbár még korai volna egy elvileg új idöszámlálás kezdetéről be­szélni. Itt mindenekelőtt a Washingtonban tartott szov­jet—amerikai csúcstalálkozó eredményeire gondolok. E találkozónak, amely az egész világ érdeklődését felkeltet­te, történelmi jelentősége kétségtelenül abban van, hogy először sikerült megál­lapodni a nukleáris fegyve­rek két osztályának felszá­molásában, és ezzel megte­remteni a tényleges leszere­lési folyamat alapját, meg­nyitni az alapvető, a hadá­szati atomfegyvertár radiká­lis csökkentésének távlatát. összegzésképpen elmond­ható, hogy az általános poli­tikai légkor megváltozása je­lenti a távozó esztendő leg­fontosabb vonását. Termé­szetesen, ha reálisan elemez­zük a helyzetet, akkor meg kell mondani, hogy csak az első téglákat sikerült lerak­ni a valóban biztonságos vi­lág építésé közben. Ezen az úton még számos akadályt kell legyőzni. Közülük a leg­fontosabbak: a régi gondol­kodásmód sablonjai, ame­lyek szerint az ország ereje fegyvereiben rejlik; a befo­lyási övezetekre osztott vi­lágról alkotott elképzelés, amely figyelmen kivül hagy­ja a „gazdag" Nyugat és a „szegény" Dél közötti növek­vő szakadékot. Ehhez kap­csolódnak a regionális viszá­lyok. amelyeknek igazságos politikai rendezéséért, legye­nek e viszályok bárhol .is, a Szovjetunió sikraszáll. — Véleménye szerint mi­lyen távlatok figyelhetők meg a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulásában, és melyek a kelet—nyugati kapcsolatok fejlődésének tendenciái? — Megítélésünk szerint a harmadik szovjet—amerikai legfelső szintű találkozó és eredményei következtében javultak a kilátások. Az amerikaiak jobban megis­merhették, hogy valójában milyen a mi politikánk, va­lójában mire törekszünk, mi a nálunk végbemenő átala­kulás értelme és célja. Köz­vetlenül szerezhettek tapasz­talatokat a szovjet társada­lom realitásairól, arról, hogy tiszteletet ércünk az ameri­kai nép iránt.'Mindez a jövő reményekre feljogosító ígé­rete. A Szovjetuniót és az Egyesült Államokat néha szuperhatalmaknak nevezik, olyan értelemben használva ezt a kifejezést, amilyennel nem lehet egyetérteni. Mi persze tudjuk, hogy milyen nemzetközi felelősség hárul ránk, de távolról sem gon­doljuk azt, hogy a világon minden — beleértve a ke­let—nyugati kapcsolatokat — csak Moszkvától és> Wa­shingtontól függene. Az új politikai gondolkodásmód, amely minket vezérel, elve­ti azt a régi buta szabályt, hogy ha valakivel jó kap­csolatokat tartunk fenn, ak­kor ez feltetlenül csak vala­ki másnak a kárára lehetsé­ges. A mai korszak más er­kölcsöket, más törvényeket diktál. A mai idők meggyő­zően mutatják, hogy nem lehet hosszú távú politikát valaki másnak a kárára építeni, ehelyett keresni kell az érdekek egyensú­lyát. Nem valaki ellen, ha­nem mindenkivel együtt — ez az egyetlen helyes (bár rögös) út vezet az általános biztonsághoz és az egyen­jogú együttműködéshez. — Milyen főbb sikereket értek el önöknél az átalakí­tásban? Milyen problémák­kal találták magukat szem­ben? Hogyan akarják meg­oldani őket? — Elmondhatjuk, hogy fontos határhoz érkeztünk. Szélesre tártuk az ablako­kat, hogy bejöhessen a változások üdítő szele. Üj .eszmei és erkölcsi légkör alakult ki nálunk, nő az emberek aktivitása, energiá­ja. Hatékonyabban tárjuk fel a párt szellemi tartalé­kait. Kidolgoztuk az átala­kítás elméleti és politikai programját. Fő irányai: a demokratizálás és a radiká­lis gazdasági reform. A nagy októberi szocialista Diplomácia a Közel-Keleten forradalom 70. évfordulóját arra használtuk fel, hogy alaposan megvizsgáljuk múltunkat, következtetése­ket vonjunk le belőle. Ügy fogjuk fel a peresztrojkát, mint a fejlődés törvénysze­rű szakaszát, amely együtt­jár a szocialista társadalom korszerű szervezési formái­hoz való áttéréssel. Természetes, hogy voltak nehézségek, és még lesznek is. Ezek egy része a pereszt­rojka kezdeti, átmeneti sza­kaszának ellentmondásaiból fakad. Érezhető volt a tehe­tetlenségi erő is, a megszo­kás, a régi gondolkodásmód­hoz és munkamódszerekhez való ragaszkodás, de akad­tak olyanok is, akik nem kívántak lépést tartani a korral, akik féltek, hogy el­veszítik kiváltságaikat. Vol­tak aztán balos, avantgár­dista hangulatok is, egyesek szerettek volna mindent egy csapásra megvalósítani, s ha valami nem sikerült, rögtön pánikba estek. A part keményen megbírálta ezeket a jelenségeket. A konzervativizmus és a fej­lődési szakaszok átugrása ugyanannak az éremnek a két különböző oldala. Ob­jektíve ez is, az is a múlt­hoz húz vissza, az admi­nisztratív utasításos mód­szerek feltámasztásához ve­zet. A peresztrojka most új szakaszába lépett. Be kell vezetnünk a vállalati ön­igazgatást és önfinanszíro­zást. Ennek megfelelően át kell alakítani a gazdasági rendszer minden eleme kö­zött a kölcsönviszonyt. Ezek az átalakítások óriási töme­gek — gyakorlatilag minden dolgozó — érdekeit érintik. Mert az átalakításoknak le kell rombolniuk azokat a torz elképzeléseket, hogy a szocializmus az általános egyenlősdi társadalma. Ezért csak úgy lehet elérni a célt, ha közvetlenül bevonjuk a széles tömegeket az irányí­tásba, a döntéshozatalba és az ellenőrzésbe. Nagyon sok fog múlni a párton. A párt­nak is komoly mértékben át kell alakulnia. Meg kell szüntetni azt, hogy a párt helyettesítse az állami és a gazdasági szerveket, meg kell változtatni a munka­formákat. Ezekről a kérdé­sekről a jövő nyári orszá­gos pártértekezlet fog dön­teni. A peresztrojka, amelyet elkezdtünk, a szovjet társa­dalmi viszonyokban szüle­tett és a szovjet társadalom megújítására irányul. Ob­jektíve azonban az egész világ érdekelt bepne. Ugyan­úgy, ahogy mi is érdekeltek vagyunk abban. hogy a gazdasági fejlődésbői és a társadalmi haladásból min den nép részesedjék. • Rijád. Adu »habi, Altiinan. (Reuter, AI-'P) Rijadban találkozott va­sárnap a szaúdi főváros két magas rangú vendége. Hosz­ni Mubarak és Frank Car­lucci találkozóján az ame­rikai hadügyminiszter át­nyújtotta Ronald Reagan üzenetét az egyiptomi ál­lamfőnek. Az üzenet tartal­máról egyiptomi források csak annyit hoztak nyilvá­nosságra, hogy az öbölbeli feszültséggel és az arab— izraeli konfliktus rendezésé­vel kapcsolatos nemzetközi értekezlettel foglalkozik. ¡Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy Mubarak ez év Gáza-övezet Izraeli csapaterősítések január 28-án tesz hivatalos látogatást Washingtonban. Rijád) tárgyalásai befejez­tével Carlucci elutazott a szaúdi fővárosbój. Az öbölbeli feszültségek enyhítése érdekében utazott vasárnap Teheránba az Egyesült Arab Emírségek küldöttsége. Az öbölbeli or­szágok és Irán között de­cember éta most kerül sor első ízben közvetlen kap­csolatfelvételre. Szíria is igyekszik közvetíteni az öbölbeli konfliktus enyhíté­sében. Faruk as-Saraa "kül­ügyminiszter vasárnap uta­zott Jordániába. C Jeruzsálem (Reuter) Izrael elhatározta, hogy csapaterősítéseket küld a Gáza-övezetbe, az újult erő­vel fellángolt palesztin tün­tetések elfojtására. Eközben a világszervezet megbízott­ja megkezdte szemleútját a megszállt területeken kiala­kult helyzet tanulmányozá­sára. Az izraeli rádió vasárnapi jelentése szerint Jichak Ra­bin hadügyminiszter szom­bat este a hadsereg vezető tábornokaival tanácskozott, és ekkor döntött úgy, hogy további csapaterősítéseket irányít a Gáza-övezetbe. Palesztin források arról adtak hírt, hogy izraeli ka­tonák szombaton a Khán Junisz palesztin tábor köze­lében agyonlőttek egy arab tüntetőt és három más pa­lesztint súlyosan megsebe­sítettek. Ezzel 29-re emelke­dett a megszállás elleni tüntetéseken megölt palesz­tinok száma. Izraeli katonák szomba­ton megakadályozták, hogy tudósítók utazzanak a Gá­za-övezetbe. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a térséget újságírók számára zárt övezetté nyilvánították. A Jordán folyó nyugati partján, Ciszjordániában a hatóságok szombaton lezár­ták a Bir Zeit egyetemet, amely mindig is a Paleszti­nai Felszabaditási Szervezet egyik helyi bástyájának számított. A katonaság ez­zel az intézkedéssel kíván­ja elejét venni, hogy az egyetemen újabb palesztin tüntetések robbanjanak ki. Közben Marrack Golding, az ENSZ főtitkárának he­lyettese, aki a kialakult helyzet tanulmányozására pénteken érkezett Izraelbe, vasárnap Jeruzsálemben kü­lönböző ENSZ-segélyszerve­zeték és a Nemzetközi Vö­röskereszt megbízottaival tárgyalt a megszállt terüle­tek helyzetéről. Golding ko­rábban jelezte, hogy a hét elején szándékozik körutat tenni a megszállt területe­ken. Jichak Samir miniszterel­nök szombaton bejelentette, hogy nem hajlandó talál­kozni a főtitkár Izraelbe küldött különmegbízottjával. A kormányfő ezzel a lépé­sével kíván tiltakozni, mert az ENSZ Biztonsági Taná­csa nemrég határozatban marasztalta el Izraelt a pa­lesztin tüntetők tóleni kí­méletlen fellépés miatt. A Biztonsági Tanács egy má­sik határozatában arra sür­gette Izraelt, mondjon le arról a tervéről, hogy kito­loncoltatja a tüntetéseken letartóztatott palesztin veze­tőket. Az • eseményekhez tartozik az a hír is, hogy a PFSZ egyik szóvivője szombaton Bagdadban azonnali nem­zetközi védelmet sürgetett a megszállt területek pa­lesztin lakossága számára. NŐ AZ AUTÓIMPORT Japánban tavaly először haladta meg a 6 milliót az eladott járművek száma. Abszolút mennyiségét te­kintve elhanyagolható len­ne, mégis figyelemre mél­tó, hogy az import megkö­zelítette a 100 ezret. 1987­ben 43 százalékkal növelte a szigetország gépkocsi-beho­zatalát. A Japán Autóim­portőrök Szövetsége szomba­ton közzétett jelentése sze­rint 97 750 külföldi kocsit értékesítettek. Ez újabb je­le annak, hogy a szigetor­szág szélesebbre akarja tár­ni a kapukat az import előtt. Az NSZK vezet a ja­pán piacért versengő or­szágok között, a Volkswa­gen a sláger importkocsi. HÉT VÉGI RAKODÁS A MÁV szegedi igazgató­ságának öt alföldi megyére kiterjedő területén szomba­ton és vasárnap ezerkétszáz vagon árut raktak ki, és csaknem ötszáz vagont rak­tak meg áruval. Itt is meg­kezdődtek az új esztendő el­ső exportszállításai. A bé­késcsabai, a kecskeméti, a nagykőrösi, a szegedi kon­zervgyárakból lecsóval, sa­vanyúsággal, dzsemmel meg­töltött vagonokat továbbítot­tak a szocialista országokba. Az Orosházi Üveggyár ter­mékeit Ausztriába és Olasz­országba indították. Mart­fűről kétezer tonna étolajat küldtek a nyugat-európai megrendelőknek. A Bács megyei szőlőtermelő gazda­ságokból pezsgővel megra­kott szerelvény indult az országon kívülre. Székkutas­ról megkezdődött a vető­magkukorica exportja az osztrák és az olasz meg­rendelőknek. FILMFESZTIVÁL Nagyszabású nemzetközi filmfesztivál nyílt meg „Filmotszav '88" elnevezés­sel vasárnap este az indiai Trivandrumban. A két hé­( Rádiótelex tig tartó művészeti sereg­szemlén kétszázötven nagy­és száz rövidfilmet mutat­nak be. A nyolcvanöt kül­földi alkotás között vetítik le Mészáros Márta „Napló szerelmeimnek". Makk Ká­roly „Utolsó kézirat" és Ba­csó Péter „Banánhéjkerin­gő" című filmjét. FÖLDRENGÉSEK Az első becsléseknél sú­lyosabb károkat okozott Al­bániában az ország középső területeit szombat hajnalban megrázó földrengéssorozat. Az ATA albán hírügynökség szombat esti összefoglafója szerint a földrengések kö­vetkeztében lakóházak szá­zaiban keletkeztek jelentős károk, több közülük lakha­tatlanná vált. A főváros kö­rüli településeken 138 lakó­ház és közigazgatási épület súlyos károkat szenvedett, magában Tiranában 39 la­kóház, 11 iskola, bölcsőde és más középület ment tönkre, sok család fedél nélkül ma­radt. Áldozatok vagy súlyos sérültek nincsenek — hang­súlyozza a hírügynökségi je­lentés. A lakosságot mozgó­sították a károk felszámolá­sára, a hajléktalanná vált családok elhelyezéséről gon­doskodnak. Vasárnap haj­nalban földrengést észleltek Jugoszláviában is. A Tanjug jugoszláv hírügynökség je­lentése szerint a földmoz­gások epicentrumában, Belg­rádtól 130 kilométerre, az Ibar folyó völgyében, a Mercalli-skála szerinti 5-ös erősségű volt a rengés ere­je. Az esetleges károkról ed­dig nem érkeztek jelentések. r Fabius és Pinochet 0 Santiago (Reuter) A francia szocialista párt külön pénzalapot hozott lét­re a chilei demokratizálódá­si folyamat segítésére — mondotta santiagói sajtóér­tekezletén Laurent Fabius, Franciaország volt minisz­terelnöke. A politikus, aki az emberi jogok chilei bizottságának meghívására látogatott a dél-amerikai országba, nem rejtette véka alá Pinochet elnökről kialakított vélemé­nyét sem: mint közölte, a diktátor egyike azon keve­seknek a világon, akik iránt ő „mérhetetlen meg­vetést" érez. Fabius lá­togatása során felkeresett több ellenzéki vezetőt, és le­rótta kegyeletét a másfél év­tizeddel ezelőtti, véres puccs­ban megölt néhai államfő, Salvador Allende sírjánál is. Sergio Fernandez chilei belügyminiszter jelezte, hogy a kormány é látogatások után fontolóra vette Fabius vízumának bevonását és a politikus kiutasítását. Árnyékgazdaság ft Moszkva (MTI) Egyes források szerint a Szovjetunió árnyékgazda­sága 20 millió embert fog­lalkoztat: a kutatóintéze­tek adatai szerint csak a szolgáltatások terén 14-16 milliárd rubel forgalmat bonyolít le ez a szektor (több mint harmada az egész állami forgalomnak) — írja a Novoje Vremja legújabb számában meg­jelent cikkében Jekatyeri­na Kozsuhova. E fekete gazdaságban jól megférnek egymás mellett az illegális mág­nások, akik milliókat for­gatnak meg, és a „kopej­kás szarkák", a gazdasági eredmények leleményes meghamisítói, a lakossági ellátás kiskirályai. Az ágazatnak komoly súlya van: a lakásfelújitások és cipőjavítások felét, az autójavítások 40 százalé­kát végzik „kontárok", s az „árnyékegészségügyiek" — maszekok és kuruzslók is — 2-3 milliárd rubelt forgalmaznak évente (ez az állami egészségügy költségvetésének hetede). A magánórákat adó taná­rok, korrepetitorok adó­zatlan keresete is eléi az évi kétmilliád rubelt. Ezek a számok a szov­jet gazdaság fájó pontjait jelzik: az állandó áruhi­ányt, az állami szolgálta­tási ágazat durva tévedé­seit, az egészségügy, az oktatás negatív tényezőit. A lakosság fizetőképes ke­reslete és a kínálat között még mindig óriási a sza­kadék, a korszerű termé­kek aránya továbbá is el­enyésző. Az árnyékgazdaságban meglevő aránytalanságok erősítik a társadalmi igaz­ságtalanság tudatkomple­xusát, ami magyarázatot ad arra, hogy a lakosság meghatározott része miért viszonyul oly óvatosan a „legalizált maszekokhoz" és szövetkezetekhez. Igaz, a szociológusojc nem egy­behangzóan értékelik ezt a jelenséget: vannak, akik szerint nyilván a mások keresetének megirigylésé­ről van szó, de olyan né­zet is van, hogy a szocia­lizmusról alkotott sablonos felfogásból adódóan ez a rendszer kivet magából mindent, ami az indivi­dualizmus megnyilvánulá­sa. A Novoje Vremja szem­leírója szerint naivitás lenne azt várni, hogy az árnyékgazdaság működ­tetői kéz a kézben majd csak belépnek a civilizált szövetkezetiek soraiba. A feketepiac kereskedői to­vább folytatják adómentes tevékenységüket, a műkö­dési és iparengedélyeket kiváltó emberek pedig egészen más körökből ke­rülnek ki: olyanok, akik lelkesek és újoncok még az üzleti világban. A tár­sadalom idült bajait tük­röző árnyékgazdaság fel­számolása csak az okok kizárásával lehetséges, nem pedig tilalmakkal: a radikális gazdasági reform megvalósításával, élénk versennyel, a hiánycikkek eltüntetésével — irja a No­voje Vremja.

Next

/
Thumbnails
Contents