Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-11 / 8. szám

3 Hétfő, 1988. január 11. Tanácshozott a Móra Ferenc munkásőregység Eskü az új csapatzászló előtt Elmúlt hét pént?kén a munkásőrség megyei törzsének ülésével megkezdődtek Csongrád megyében is a munkásör-egységgyülések. A szegedi Móra Ferenc egység szombaton délelőtt az ifjúsági házban tanácskozott. Az évnyitó értekezlet résztvevőit és a megjelent vendégeket — közöttük Székely Sándort, a városi pártbizottság első titkárát. Juhász Gézát, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagját, Csonka Istvánt, a városi tanács általános elnökhelyettesét. Molnár Sándort, a Hazafias Népfront megyei titkárát és Halász Sándort, a munkásőrség megyei parancsnokának helyettesét — Héti György egységparancsnok-helyettes köszöntötte, majd Balatoni István, a Móra Ferenc egység parancsnoka tett jelentést az egységgyűlésnek az elmúlt évben végzett munkáról, és felvázolta 1988 főbb feladatait. „Az 1987-ben megindult gazdasági társadalmi változások nem könnyítették, hanem nehezítették kiképzési és szolgálati feladataink végrehajtását" — hangzott el a beszámoló bevezetőjében. Epp ezért különös öröm, hogy a Móra Ferenc egység munkásőrei jó színvonalon hajtották végre feladataikat. Tovább erősödött az egység erkölcsi-politikai állapota, javult a fegyelmi helyzet. Bővült a munkahelyek szártia is — jelenleg 25 településről és 98 vállalattól, szövetkezettől teljesítenek szolgálatot az egység tagjai. Az átlagos szolgálati idő eléri a 12 évet. A párttagok aránya közel 80 százalék, s a munkásőrök több mint 85 százaléka rendelkezik különböző politikai végzettséggel. Az egység .munkásőrei becsülettel helytállnak a gazdasági munkában is. Az állomány több mint 50 százaléka aktív tagja a szocialista brigádmo/.galomnak, s többen részesültek kitüntetésben 1987-ben is. A munkásőrfeladatok teljesítéséről szólva kiemelte Balatoni István, hogy átgondolt tervezéssel sikerült elérni a kiképzési, szolgálati napok csökkentését. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a politikai nevelömunka, növekszik a munkásőrfórumok-napok száma.- Tovább fejlődött a társszervekkel való együttműködés is. A tavalyi munka értékelését követően az egységparancsnok szólt arról, hogy a tanácskozás keretében sor kerül az egységzászló cseréjére. „Azzal, hogy ma elbúcsúzunk régi zászlónktól, nem jelenti azt, hogy a szellemétől veszünk búcsút. Az új zászló alatt is tovább ápoljuk egységünk jó hagyományait, és elszántan készülünk szocialista vívmányaink megvédésére" — hangzott el a beszámoló során. A jövő feladatait pedig ígv foglalta össze: 19HH-ban jelentősen csókkenni fog a munkásőrök igénybevétele, de ez nem jelenti azt, hogy a t minőségi követelmények akár a kiképzés, akár a harckészültségi feladatok terén csökkennének. Rendszeresebbé kell tenni a munkásőrök politikai informálását, s ezzel párhuzamosan az egység vezetésének, azalogységparancsnokoknak gyakrabban fel kell keresniük munkásőreik munkahelyeit. Minden munkásőr számára fontos feladat, hogy saját élete példájával is képviselje a szocialista értékrendet életmódjában, s váljon a gazdasági, társadalmi kibontakozás agitátorává. * A beszámolót követően a szocialista versenymozgalom eredményeinek ismertetésére, elismerések átadására került sor. A munkásőrség megyei parancsnoka Kiváló Raj kitüntető címet, vándorzászlót és oklevelet adományozott a Móra Ferenc munkásőregység ellátó rajának. Az, elmúlt évi munkásőri feladatok végrehajtását értékelve Kiváló Század címet ért el a Móra Ferenc egység /. százada, Kiváló Szakasz címet kapott az I. század 3. szakasza és a II. szazad 1. szakasza. Kiváló Raj címet adományoztak az I. század 4. szakasz 1. rajanak es a 11. század 2. szakasz 3. rajának. Kiváló Parancsnok kitüntetést vett át id. Pálinkás István, Zelei János, Sári József és Mészáros Karoly. Kiváló Munkasör elismerésben részesült: Mészáros Attila, Szalai Ferenc, ifj. ördögh József, Királyhegyi János, Miksi Balázs, Tóth István, Györgydeák Attila, Lajkó Sándor, Varga Pál és Bencsik János. * A kitüntetések átadását követően Oláh Miklós, a városi pártbizottság titkára az irányító pártszervezetek nevében értékelte a Móra Ferenc egység munkáját. Elmondta: a pártnak napjainkban mindinkább szüksége van az új,iránt fogékony, áldozatkész munkásőrök munkájára. A Móra Ferenc egység tagjai e követelményeknek megfelelően hajtották végre feladataikat, ezért a pártbizottságok elismerésüket fejezik ki. A jövő feladatait így összegezte: tovább kell erősíteni az egység fegyelmét, a munka demokratikus elemeit, a kollektív A városi pártbizottság nevében Székely Sándor első titkár szalaggal ékesítette a Móra Ferenc egység új csapatzászlaját cselekvési egységet, a parancsnokok és munkásőrök személyes felelősségét. Az egység továbbra is álljon ki a párt politikája mellett a munkahelyi feladatok teljesítése során éppúgy, mint a közéletben. Erősítse kapcsolatait az ifjúsággal, fordítson mind nagyobb gondot a fiatalok hazafias, honvédelmi hevelésére. Oláh Miklós felszólalását követően újabb elismerések átadására került sor. A Szolgálati Érdemérem 30 éves fokozatát a munkásőrség országos parancsnokának névre szóló köszöntő levelét és tőrkését vehette át Horváth Irén, Kakuszi Imre és Papp Lajos. A Szolgálati Érdemérem 20 éves fokozatát kapta Csányi István, Makra Lajos, Tóth József és Zádori Antal. Húen a hagyományokhoz felolvasták a munkásőrség. országos parancsnokának levelét, amelyben a több évtizede szolgálatot teljesítő munkásőrök feleségét köszöntötte. A Szolgálati Érdemérem 15 éves fokozatát nyolcán, 10 éves fokozatát 16-an, 5 éves fokozatát szintén 16-an vehették át. Ezt követően a leszerelő munkásörök áldozatos tevékenységét köszönték meg, majd Kanitz Zoltán igazgató vette át azt az emlékplakettet, amellyel a Kisteleki Kábelgyár munkásőrséget segítő tevékenységét ismerték el. Ezt követően a Hazafias Népfront Csongrád Megyei Elnökségének kitüntetéseit adták át. Kiváló Társadalmi Munkás elismerésben részesült Veres János, Gergelyfi Tamás és Kopasz György. Érdemes Társadalmi Munkás kitüntetést vett át Vass Nándor és Kálmán Mihály. Az elismerések átadását követően került sor a zászlócserére. A Szeged-Szőregi Tisza—Maros Szög Termelőszövetkezet kollektívája nevében Molnár Imre elnök adta át az új csapatzászlót Balatoni István egységparancsnoknak. A zászlót az egységet támogató pártszervezetek, társadalmi és tömegszervezetek, a társ fegyveres erők és testületek, valamint üzemek és szövetkezetek képviselői szalagokkal ékesi tették. Az egységgyűlés a hagyományoknak megfelelően a munkásőrjelöltek eskütételével, a fegyver átadásával és átvételével fejeződött be. Papp Lajos leszerelő munkásőr adta át a szolgálat folyamatosságát jelképező géppisztolyt Németh Mihály munkásőrnek, majd a tanácskozás az Internacionálé hangjaival zárult. B. Z. A hét végén tanácskoztak a hódmezővásárhelyi és a csongrádi munkásőrök is. A szolgálati feladatok magas színvonalú ellátásáért a csongrádi Kun Béla egységet a munkásőrség országos parancsnoka serleggel és oklevéllel jutalmazta, mig a vásárhelyi Szántó Kovács János egység több éve magas színvonalon végzett munkájáért Élenjáró Munkásőregység címet, vándorserleget és oklevelet vehetett át a munkásőrség Csongrád megyei parancsnokságától. Az cgységgyűlés résztvevői Balatoni István parancsnok beszámolóját hallgatják adózás és képviselet Ágh Attila filozófus estje A hazai közhangulatot érzékenyen érintő és sokakat szenvedélyesen foglalkoztató kérdésekről kerül szó hétfőn este 6 órai kezdettel a Royal irodalmi kávéház következő estjén. Az új adórendszer társadalmi, igazdasági, politikai vonatkozásáról, az izmosodó civil szféra és a politikai intézményrendszer kapcsolatának új összefüggéseiről beszélget az est közönségével Agh Attila professzor, a filozófiai tudomány doktora, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetcnek tudományos tanácsadója. A beszélgetés bemelegítéséhez jó adalék Agh Attila frissen megjelent tanulmánya a Tiszatáj januári szármában: „Az elfáradt permanens forradalom avagy az extenzív politikai rendszer korlátai" című politikai esszé. A mai magyar valóság társadalmi-politikai jellemzőin túl szó lesz még a hazai társadalmi mozgástér globális meghatározottságáról, lehetőségeiről is. A társadalmi, politikai, egyéni alternatívák korszerű marxista társadalomtudományi elemzésére és értelmezésére nyitott érdeklődők megjelenésére és aktív részvételére számítanak a szervezők. Az est házigazdája Besenyi Sándor. Szélnek eresztett gyerekek? Óvodából kétféle van: tanácsi és üzemi. Szeged 61 tanácsi óvodájába 8 ezer, a 13 üzemi óvodába pedi 1400 kisgyerek jár. Az üzemek óvodáit annak iilején — az egyébként alig létező — demográfiai robbanás miatt létesítették, természetesen nem -elsősorban humanitárius okokból, hanem hogy a dolgozókat e szociális juttatással is az adott munkahelyhez kössék. Az ilyen óvodákat a vállalatuk tartja fönn, következésképp szigorúan vállalati érdeket szolgálnak. Nem mond ellent e ténynek az a körülmény sem, hogy jó néhány üzemi óvoda „külső" gyerekeket is befogad, azaz más cégnél dolgozó szülők gyerekeire is gondot visel. Hiszen senkinek sem lehet érdeke, hogy üresen tátongjanak a helyiségek, árván porosodjanak a társasjátékok, szomorúan üldögéljenek a babák, mackók, kiscsacsik. . * A Szegedi Kender- és Műanyag-feldolgozó Vállalat óvodája a Rigó utcában található. Az ide járó kisgyerekek 70-75 százaléka „külső": szüleik például a városgazdálkodási vállalatnál, a cipőipari szövetkezetnél, a fodrászvállalatnál, a pincegazdaságnál, különféle tsz-ekben dolgoznak. Ezek és más vállalatok december nyolcadika után a következő levelet kapták a kendergyártól: „Értesítjük Önöket, hogy az 1988. évi gazdasági szabályozóváltozások vállalatunkat ért kedvezőtlen hatásai miatt •. • vállalatuk X nevű dolgozójának Y nevű gyermekét 1988. évtől csak akkor tudjuk óvodánkban, bölcsődénkben ellátni, amennyiben.... meghatározott normarésszel hozzájárulnak az üzemeltetés költségéhez ... Nemleges válasz esetén 1988. február l-jétől a gyermekek ellátását nem áll módunkban biztosítani." Iktatószám, dátum, aláírás. A vállalatok — néhány kivételtől eltekintve — a mai napig nem fizettek. Jórészt még csak nem is reagáltak. * — Köztudott, hogy az idei évtől komoly változások mennek végbe a magyar gazdasági életben — mondja Diószegi Andrásné, a kendergyár személyzeti osztályának vezetője. Az új szabályozók függvényében átértékeltük lehetőségeinket ... A 87-es szintű gazdasági eredmények értéke 88-ban a negyedére csökken, ha nem teszünk ellene semmit. Amellett, hogy növelni igyekezünk tőkés exportunkat, takarékossági intézkedésekre kényszerülünk. Azt, hogy vállaljuk 69 „külső" gyerek gondozási költségét, nem engedhetjük meg magunknak. * — Megteheti-e egy vállalat, hogy óvodásgyerekeknek tegye ki a szűrét? — kérdeztem Matusik Sándortól, a városi tanács művelődési osztályának vezetőjétől. — Szeged üzemi óvodái közül elsősorban a Rigó utcainak tartozunk köszönettel — mondja Matusik Sándor. — Legnagyobb számban ugyanis ez az óvoda fogadott be „külső" gyerekeket. Legalábbis eddig. Most, hogy a kendergyár helyzete nehézzé vált, az óvoda sorsa sem könnyebbedhetett meg ... Fönntartásának, üzemeltetésének módozataiba a művelődési osztály lényegében nem szólhat bele. Mi csak szakmai, pedagógiai szempontból gyakorolunk felügyeletet. — Úgy látszik, az érdekelt vállalatok nagyobb része nem töri magát azért, hogy fizethessen ... Ami egyébként érthető. Mi lesz a „külső" gyerekekkel, ha a Rigó utcában tényleg nem gondozzák őket tovább? — Mindenféleképpen el tudjuk őket helyezni más óvodákban. Talán messzebb kell utazni velük a szülőknek reggelenként, esetleg a körülmények sem lesznek kifogástalanok, de még ez is jobb, mint a semmi. — Mennyi az a bizonyos összeg, amit a „külső" cégek ennyire nem tudnak kifizetni? — kérdeztem Szabó Jánosnét, a kendergyár főkönyvelőjét. — Nem mindegyik nem fizetett... A Csomiép például fizetett. De ez nem jellemző. A hatvankilenc értesítésre huszonhat vállalat jelzett vissza, s öt vállalta a fizetést. A pénzöszszeg egyébként nem nagy ... A bölcsődés korú gyerekek gondozása körülbelül 40 ezer forintba kerül évente. Az óvodás korúaké fele annyiba. Mi fél évre kérjük a pénzt, tehát húsz-, illetve tízezer forintot kellene a cégeknek gyerekenként kifizetni. És mivel egy-egy vállalatra többnyire csak egy-egy gyerek „jut", ebbe igazán nem mennének tönkre. Ezzel szemben nekünk elég nagy terhet jelentene, ha állnunk kellene 69 gyerek gondozásának költségeit. Ilyesmit, nem hiszem, hogy elvárhatnak tőlünk. Ezt, úgy gondolom, senki nem is várja el. Mindazonáltal furcsa, hogy a mai Magyarországon ilyen egyáltalán megtörténhet. 69 levélből 26-ra reagálni... A többiről nem is beszélve ... Farkas Csaba Országos diákfotó-pályázat Az idén is megrendezik Pécsett a diákfotósok hagyományos tavaszi seregszemléjét. A rendezők — a Baranya Megyei Tanács művelődésügyi osztály és a Tarr Imre Szakmunkásképző és Szakközépiskola — most hirdették meg a középiskolások és szakmunkástanulók XXI. fotópályázatát. A kiírás szerint a fiatalok személyenként négynégy fekete-fehér vagy színes képpel pályázhatnak, témájuk kötődjön az ifjúsághoz: életéhez és tanulásához, környezetének változásaihoz. A pályázatra szánt fotókat február 26-ig lehet elküldeni a pécsi iskolába. A nyilvános képbirálat március 5-én lesz. A Magyar Fotóművészek Szövetségének tagjaiból, azOrszágos Közművelődési Központ és a rendező szervek képviselőiből álló bizottság értékeli és rangsorolja majd a képeket. Az országos fotótárlatot hazánk felszabadulásának 43. évfordulója tiszteletére április 4-én nyitják meg Pécsett. y