Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-09 / 7. szám

Szombat, 1988. január 16. 11 Szállítási üzem Üj telephelyre költözött a Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szállítási üzeme. Az évente százharmincezer tonna árut szállító 80 gépjárművének javítását 1088 januárjától fűtött javítócsarnokban végzik a szakemberek. A negyvenmillió forintos beruházás magába foglalja a műhelyeket és a szociális létesítményeket is Ahol a jóisten is nagyot köszön... Félsivatagos terület, kiszáradt tengerfenék, tüskés nö- ereje, lemehet a konditevényzet, nyáron mértek már plusz ötven fokot is, télen rém be, a könyvtárba, vagy nem ritka'a mínusz harminc. Ét arrafelé a szél sem csak nézheti a kábeltévét. Hétvélátogatóba jár. Szegedtől 4 ezer 700 kilométer. Ha a geken' időnként átruccanunk Kaszpi-tengeri Gurjevig eljut az ember, onnan már alig Kulszariba, ez a város úgy több mint 300 kilométer. Fzen a tájon vonat nincs, autó- száz kilométerre van tőbusz és helikopter szállítja az utasokat. lünk, meg az Embán horFs ami a legfontosabb, olajkincse vetekszik a Perzsa- gászni is lehet. . öbölével. Nagy retegnyomások uralkodnak, jelentős kén- — Milyen a kapcsolatuk hidrogéngáz szabadul fel. A lengizi területről van szó. az ott élőkkel? Az ott folyó építkezésekről igen sok kósza hír járja, — A kazahsztáni terülendő n épp ezért nem vállalkozott beszélgetésre az a sze- ten igen szívélyes emberek gedi postás, aki lassan már egy éve kint dolgozik. Azt élnek. Erezni rajtuk a keazért elmondta, hogy neki Tengizben sok minden nem tet- 'cti ember ösztönös intelliszik, csak hát azokról nem lehet szólni semmit. genciáját. Néhány barátom is akad már közöttük. Meg,,,.„., „, , , , hívlak magukhoz, len ülllegedus Sándor, a Nagy- lehetseges tempót nem tud- tünk a s2önyegen és birkaalföldi Kőolaj- és Földgáz- juk kihasználni. Hát ez az húst e'tlünk " körülöttünk termelő Vállalat szegedi oka a határidőcsúszásnak. .sok-sok gyerek lármázott tizemének mérnöke különö- — Az elmúlt egy év alatt Iliről beszélgettünk'' A lensebb unszolás nélkül nyilat- mégis mit végeztek? fii2i csúcstechnológiáról i kozott. - Mint már mondtam, a kompuUMes processzoros be— Megbocsát, ha a rem- létesítmény ' ket ütemben rendezésekről hírekkel kezdem? Mondják, épül, és 6-6 millió tonna Megéri a Vegyépszer járványok törtek ki Tengiz- nyersolaj feldolgozására lesz Tengizi 'Főigazgatóságán dolben és talán éheznek is... alkalmas. Az életterünk egy gozni? — Mi, magyarok odakinn 25X10 kilométeres térség. ¡rja je amit én egy kőolaj- és gázipari léte- Az üzemi csőhidak már áll- most orre a lap'ra 'jdefjrkásitmény kivitelezői vagyunk, nak, három kazán összeálli- ]ok Egyszer megkapom a Csúcsidőben — nyáron — tása befejeződött. A termék- tizetésem' Erre rájön még tobb mini négyezren dolgo- tárolónál harminc tartály a ugyanannyi Majd' annak a zunk. Én Tengizbe 1987 feb- helyére került, folyik a csö- fole nu,R ötvenszáruárjában érkeztem. Akkor vezés. Két darab 10 ezer ^¿¿¿¡j pótlék. Szóval megmar kész volt a lakótele- köbmeteres tartály szereié- ,,rl olyannyira hogv' velem púnk, mely többnyire kon- sével szinten elkészülünk. j<)n a feieségern is. ö beruténermodulokbó] épült fel. Az alapozási munkákat be- ¡házási előadó. Január eleA magyar kolónián találha- fejeztük. indulunk Tengizbe. tó egészségügvi központ. Itt — Szabadidejüket mivel A következő szabadság vael tudják végezni a legfon- töltik? lamikor júniusban lesz. A tosabb vizsgálatokat. De a — A fizikai fáradtság egy- hatéves kislányunk biztosan fekvő betegek ellátásáról is egy műszak végén kitör az nagyon fog hiányozni Meg gondoskodnak. Járvány még emberen. Sokszor örülünk, azért Szeged is... nem volt. Éhen sem ha- ha ágyba kerülhetünk. De — Jó szerencsét! lünk. Most már magyar ka- ha valakinek marad még Bodzsár Erzsébet mionok szállítják az élelmiszer-nyersanyagokat Tengizbe, és kint nagy tárolóink is vannak. Az ételek mennyisége, minősége megfelelő. Saját pékségünkben készül a kenyér. — Mi késztette arra, hogy vendégmunkás legyen? — Harminchat éves vagyok. Épp ideje, hogy csináljak valamit. Ez mély víz. Én szeretem a feladatokat. Ekkora létesítmény szerelésén még nem dolgoztam. Az első kapavágástól a befejezésig jelen lehetek. Azépit'kezés első üteme a tervek szerint ez év vegén fejeződik be. De úgy tűnik, nem tudjuk tartani a határidőt. — Ennek okáról hallhatnánk valamit? — Hetente 54 órát dolgozunk, átlagosan napi tizenkettőt. Nagy a fizikai, szellemi megterhelés. Erre jön még rá a napról napra újratemelődö anyaghiány. A beszerzés lassú, nehézkes. Sokszor tervezési gondjaink vannak. Napokig kell krasznodári szakemberekre várni. Újfajta munkastílust alakítottunk ki. Muszáj több lábon állnunk. Nincs hátországunk. Sokszor ott áll a drága munkaerő, mert hiányzik valami apróság A Tíz év—hatmillió látogató A magyar koronát és a fejéke, valamint a koronázákoronázási ékszereket haza- si ékszerek — a jogar, az szállítása, 1978 óta csaknem országalma és a koronázási 5,7 millió magyar és kül- palást — a II. világháború földi látogató tekintette meg végén kerültek el az ora Magyar Nemzeti Múzeum szagból. Az ékszereket sok dísztermében. Nemzeti erek- éven át az Amerikai Egyelyéink több mint három év- sült Államokban őrizték, tizedes külföldi hányattatás Onnan 1978. január 5-én, után tíz évvel ezelőtt ke- különrepülőgépen szállítotrültek ismét magyar földre, ták Budapestre, majd jaA magyar királyok arany- nuár 6-án, a Parlamentben ból készült, drágakövekkel ünnepélyesen adtak át haés igazgyöngyökkel díszített zánk képviselőinek. Új városi lapok önálló városi lap kiadá- engedélyt Vác, Kiskunfélsára kapott engedélyt a egyháza. Kiskunhalas és Szentendrei Városi Tanács, Gyöngyös is. Ezek „Naszály" a városi népfrontbizottság Váci Fórum, Félegyházi Híés az ott működő Pest me- rek, Halasi Hírek, illetve gyei Művelődési Központ Gyöngyösi Hírek címmel és Könyvtár. A lap Szent- Jelennek meg. Megelőzően 'andre és Vidéke Címmel l'á,"°Lm1 "párosunknak Miskolcnak, Szegednek es jelenik meg. Debrecennek, továbbá DuEzzel egyidejűleg önálló naújvárosnak és Szarvasnak városi lap indítására kapott volt önálló lapja. (MTI) Az eszmei megújulásért A

z esztendöfordulók hagyományos sajátja a vissza- és előretekintés, eredményeink, gondjaink, terveink és lehetőségeink számbavétele. Így történik ez most is, de a szokásosnál több újszerűséggel. Számos új pozitív vonása van a nemzetközi helyzetnek, és hazai viszonyaink alakulása, benne valamennyiönk személyes helyzete az új feladatokra hívja fel a figyeLmet. A világban tapasztalható jó irányú mozgások erőt, ösztönzést adnak a békéért, az emberiség sorskérdéseinek megoldásáért vállalt munkánkhoz. A szocializmus széles körű önmegújulási törekvései ösztönzöek gondolkodásunkra és cselekvésünkre. Itthon a tánsadalmi, gazdasági stabilizáció és kibontakozás a döntő nemzeti ügyünk, az ahhoz való viszonyulás személyes megméretésünk alapvető mércéje. Új helyzet jelentkezik immár konkrétan a termelésben, az. elosztásban, a fogyasztásban egyaránt. Kevés örömét szerez mostanában az árcédulák nézegetése. Ki kell ismerni magunkat az új viszonyok között. Most egy ilyen felgyorsult időszakban tűzzük napirendre a párt tevékenységének olyan fontos kérdéseit, mint a párt belső élete, önmegújulása, vezető szerepe és tömegkapcsolata, ideológiai tevékenysége. Természetesen tudjuk, hogy az ideológiai kérdések vizsgálata nem oldja meg önmagában gazdasági és társadalmi feladatainkat, de abban is biztosak vagyunk, hogy nem lehet társadalmi és gazdasági megújulás az. ideológiai gondolkodás pozitív átalakulása nélkül. Ezzel arra is utaltam, hogy távol áll törekvéseinktől egy Valóságtól elvont és elvonatkoztatott „elméletieskedés", de igenis célunk a gyakorlati tapasztalatok megfelelő elméleti összegzése, megalapozott következtetések levonása. Vagyis az ideológiai kérdésekkel több összefüggésben foglalkozunk. Az alapot az MSZMP Központi Bizottsága 1987. november 11-i ülésének dokumentumai adják. Ezekkel kapcsolatban kérünk véleményt a pártalapszervezetektől, pártszervezetektől és a társadalomtudományi alkotóműhelyektől. Tehát nem mindenhol mindenről akarunk eszmecserét folytatni, hanem célirányosan és hatékonyan törekszünk kikérni az ideológia terén újat és előrevivőt mondani tudók véleményét. A

párt ideológiai munkája elsősorban napi gondolkodásunk, tevékenységünk iránytűje. Nincs a valóságnak olyan része, amelyet megfelelő elméleti alapok és felkészültség nélkül eredményesen vizsgálni lehet: Pártszervezeteink jelentős része érti és érzi az ideológiával való foglalkozás fontosságát és felelősségét, ugyanakkor nemritkán találkozunk e téren is végletekkel, konzervativizmussal, vagy éppen kényelmességgel. Elvi alapállásunk fontos tényezője kell legyen a társadalmi válóság reális megitélése. Nem lehet felvállalni „sikersorozat" vagy „csődtömeg" alapállású megközelítéseket a helyzet megítélésénél. Ehelyett a tények alapján egyszerre kell vállalnunk vívmányainkat és eredményeinket, de egyidejűleg hibáinkat, gyengéinket is. Az elmúlt évtizedek közös munkájának van annyi eredménye, amelynek alapján kötelességünk a gyengeségek kritikus és önkritikus vállalása is, annál is inkább, hiszen mind az eredményeket, mind a problémákat közös munka szülte. A stabilizáció és a kibontakozás is csak együttes tevékenységgel lehetséges. Mint a történelem valamennyi nehéz helyzetében, most is a társadalom jelentős része felelősséggel képviseli, gyakorolja a megújulást és a megújítást. De mint mindig voltak, ma sem hiányoznak a siránkozók, a pesszimisták, az eredményekben mindig közösséget vállalók, de a gondokban, a nehézségek okainak kutatásában egymásra mutogatok. Helyesen talán akkor viszonyulunk a mai problémákhoz, ha reálisan vizsgáljuk munkánkat, és egyben levonjuk a legfontosabb következtetéseket. Ilyenek bőven adódnak. Miért engedtük meg önmagunknak, hogy hosszú ideig számos területen gazdaságtalanul termeljünk és összességében többet fogyasszunk el, mint az előállított javaink? Miközben tények alapján megállapíthatjuk, hogy az utóbbi évtizedekben a reformgondolkodás mély gyökeret vert nemzetünk életében, afelett sem hunyhatunk szemet, hogy reformcselekvésünk elé nemritkán éppien magunk emeltünk gátakat. De az sem. biztos, hogy minden területen minden cselekvési lehetőséget optimálisan kihasználtunk. Abban is reálisnak kell lennünk, hogy nem vagyunk sziget a világban, sem az. ideológiai gondolkodásban, sem a gazdasági, társadalmi cselekvés területén, és önértékelésünknél azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a nemzetközi helyzet, de a szocialista társadalmi rendszer általános fejlődése is változó és számos negatív vonással tarkított körülményeket teremtett. Szükséges, 'hogy visszafelé reális önértékelés alapján tekintsünk, előre pedig az újat vállalók reális optimizmusával. A mai és holnapi ideológiai kérdések sorából e helyen csupán néhányra utalunk vázlatosan. H

azai ideológiai valóságunkat ezer szál köti az egyetemes folyamatokhoz, hiszen az. a lenini tétel, amely szerint a marxizmus nem az egyetemes Civilizáció országútjától távol jött létre, érvényes a szocializmus mai fejlődésére is. Vagyis ideológiai munkánkban hasznosítani kell mindazt az értéket, amelyet a kommunista világmoz.galom és a szocialista világrendszer összességében a haladás, a civilizáció egészének tárházából a mai valőságunkra felhasználhatót adnak. Ugyanígy hasznos ismernünk az ideológiai tévutakat, vakvágányokat, hiszen ezek különböző hutásával is naponta szembe kell néznünk, és a gyakorlati munkánk itt sem lehet eredményes az eszmei hátország és összefüggés ismerete nélkül. Megyénkben számos alkotóműhely foglalkozik a társadalmi valőság tudományos kutatásával, ennek alapján ösztönözzük olyan ideológiai összefüggések felszínre hozását, amelyek segítik tevékenységünket. Különös jelentőségűek e tekintetben a szocialista fejlődés és a reformgondolkodiís általánosítható tapasztalatai, a demokrácia, az önigazgatás egészséges kísérleteinek tanulságai. Alapvető fontosságú jövőnk szempontjából az emberi tényező, a szellemi tőke alkotóképességének mind hatékonyabb kibontakoztatása. E tekintetben is túl kell lépnünk azon a voluntarista nézeten, amely szerint ehhez, elegendő a célok helyességéről való meggyőzés, a feladatok megvalósítására történő általános mozgósítás. Nem valószínű, hogy minden helyzetre alkalmazható, kész recept rendelkezésre áll bárhoj is a világban, de néhány általános tanulság nem hagyható figyelmen kívül. Ezek egyike a gazdaság, az alkotó munka, a társadalom és a művelődés összefüggése. E tekintetben az alapvető ideológiai kérdés az, hogy a művelődés és a műveltség területén követni kell-e a gazdasági, társadalmi igények mindennapi tényezőit, vagy azt meg kell-e előznie? Az a véleményünk, hogy az összefüggés e tekintetben is kölcsönös kell, hogy legyen, de az alapvető és meghatározó a társadalom műveltségi szintje, megújuló képessége. Számos ország példája, hogy megfelelő műveltségi alap nélkül nehéz a megújulás. Senki nem vitathatja a szocialista kulturális forradalom nagy mennyiségi és figyelemre méltó minőségi eredményeit hazánkban. Mégis azt kell mondanunk, hogy súlyosan hibás szemlélet és gyakorlat az, amelyik a gazdaságot akarja a művelődés fölé emelni, és ez utóbbit a gazdaság afféle „szolgálólányaként" kezelni. Ismert olyan nézet, hogy a művelődés „nem-termelő szféra", következésképpen a gazdasági nehézségekből akkor lábalunk ki eredményesen, ha az anyagiakat a művelődésben csökkentjük, és a felszabadult lehetőségeket a gazdaság „megsegítésére" fordítjuk. Lenin a maga korában azt képviselte, hogy ha egy kis megtakarítható összeg van a gazdaságban, akkor azt elsősorban a kultúrára kell fordítani. A műveltség gazdagodása nélkül nincs eredményes társadalmi demokrácia, politikai közgondolkodás, civilizált emberi magatartás. A Közpcinti Bizottság kibontakozási és a kormány stabilizációs programja reményekre jogosít a művelődéssel kapcsolatos szemlélet és gyakorlat pozitív irányú változására. A munkaidő és a szabadidő kulturált eltöltésének éppúgy nélkülözhetetlen tényezője az emberi műveltség, mint a civilizáció erkölcsi értékeinek társadalmi kiteljesítéséhez. Műveltség kell ahhoz, hogy reálisan felmérjük érték- és érdekviszonyainkat. Marx Károly egy helyen azt írja, hogy ,,az eszme mindig felsült, ha ellenkezett az érdekekkel". Biztosak vagyunk abban, hogy az ideológiai vitákkal is elő kell segítenünk az anyagi és az erkölcsi értékeket és érdekek egymásra ható és egymást átszövő, támogatandó és elutasítandó tényezőit annak érdekében, hogy előrehaladjunk. E tekintetben ma gyakoriak az. egyszerűsítések. Vannak, akik az anyagira, mások az erkölcsire esküsznek. Elmúlt évtizedeinkben végigjártuk mindkét egyoldalúság útját annak tapasztalataival és tanulságaival. Egészséges szintézis nem képzelhető el az élettől elvont módon, hanem csakis a valóság talaján. A

z ideológiai viták természetesen át kell, hogy fogják a hazához, a nemzethez való viszony megannyi elemét, annak történelmi összefüggéseit, mai konkrét tényezőit. Lényeges, átfogó kérdések esetében az országos összefüggéseket kell szem előtt tartanunk, másoknál a helyi tényezőknek kell nagyobb szerepet adni. A regionális, a helyi sajátosságok növekvő szerepet kapnak ideológiai munkánkban. Minden szinten a mainál jobban kell tudni tájékozódnunk és tájékoztatnunk, egyetértenünk és vitatkoznunk őszintén, nyíltan. Az ideológiai vitákat'a jövőben sem határozatok fogják lezárni, hanem értéküket a valóság méri. Nem kampányra gondolunk, hanem folyamatos munkára, egy állandóan megújulni kénes ideológiai élet továbbfejlesztésére. Koncz János