Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-23 / 19. szám

Szombat, Ií)88. január 23. 47 ® ® magazin | [DM „Megy a Dunán a hajó..." Megfejteni a piramisok titkát! Megengedheti-e magának egy olyan kis ország, mint a miénk, hogy akár világszenzációval kecsegtető tudományos expedíciót indítson '' tómba? kiég ha megengedhetné is, éppen manapság tudna a legkevéshe finanszírozni egy ilyen vállalkozást. Még szerencse, hogy állami tamogatás nélkiil is akadnak megszállottak, .akik nekivágnak az útnak, jórészt a saját zsebükhói fedezve az Egyiptomjegészakibh részeitói a legdélibbekig tartó tudományos utazás költségeit. És az is szerencse, hogy akad szponzor, aki felismerte: a kultúrtörténetemben szinte egyedülálló, komplex célú vállalkozásról van szó, ami nemcsak megérdemli az anyagi támogatást, hanem tudományos jelentősége révén a támogatók hírnevét is növeli. Valószínű, hogy a szponzorok száma, s az anyagi támogatás mértéke lavinaszerűen növekszik majd egészen az utazás nagyon közeli kezdetéig. Mi tagadás, a készülő expedíció tagjai is ebben bíznák, mert az út az eredetileg tervezettnél drágabbnak ígerkezik. Tehát: szponzorok kerestetnek! Hogy mihez, azt a legilletékesehbtól, Ponori Thewrewk Aurél csillagászat-történésztől, a készülő expedíció vezetőjétől kérdeztük. Tetejes (fedett) gabonaszállító bőgőshajó a felállított őrfával. Napjainkra egyre apad azoknak a száma, akik ismerik s még kevesebb azoké, akik időnként cléncklik a ..Megy a Dunán a hajó..." kezdetű furcsán vontatott ütemű dalt. Amin cseppet sem kell csodálkozni, mert lassacskán nem tudják az emberek, hova tegyék ezt a valamikori munkaduit. a magyar hajóvontatók egyik fennmaradt énekét. Hiszen annyi víz folyt le különböző folyómedreinkben, mióta az emberi vagy állati vonóerőt felváltották a gőzgépek, azokat a motorok. egyszóval a géphajók. A munkáját megkönnyíteni törekvő ember — ha már a szelet nem foghatta eredményesen a folyók hátán úszó hajók vitorláiba — folyamhajózásban is megtette haladó lépeseit. A partról vontatott fahajók, hajósok és hajóvontatók végleg elmerültek a múló időben. Eltűntek, alig hagyva nyomot maguk után. Néhány tárgy — hajóvontató hámfa. a bógós hajóból maradt. cégérként szolgáló orrtókc. kicsi, korabeli modell, s egy-két grafikai ábrázolás a múzeumokban — jószerivel ennyi minden. És valami kevés hajósének vagy daltöredék. Ami még felderítetlen lappang imitt-amott, az sem lehet sok. Pedig töméntelen fahajó cs azokat kezelő vízi ember járta folyóinkat a honfoglalástól a múlt század végéig (helyenként meg azután is) mert a hajózásnak fontos szerepe volt gazdasági életünkben. A kisebb dereglyék, bárkák ezrein kívül a nagy. fedeles bógós hajók és tető nélküli vagy pusztahajók képezték kereskedelmi hajóállományunk javát. Következésképp az elmúlt századokban több tízezren éltek vizeinken hajózásból s hajóvontatásból. Könyvtárnyit írhatnánk hajóinkról. ciciformájukról. Ám ezúttal csak néhány hajósdalt cs a hajózás ihlette ncpi mondást citálunk, mielőtt teljesen veszendőbe megy népdalaink cs ncpi bölcsességcink különös fajtájának cmlcke. A legismertebb a „Megy a Dunán a hajó. / Húzza azt harminchat ló. / Ha ciszakad a kötele: / Hasra esnek a lovak!" Az elózót nyújtottan. az utolsó sort röviden kell énekelni, amelyhez — valószínűleg újabb toldásként — hozzáfűzték: „Beverik a farkukat!" A hajósnóta végeredményben népi líránk foglalkozáshoz kötött csoportja. többnyire a gyalogos vagy lovas hajóvontatók cletcról szóló dal. Ám nincs közöttük az oroszhoz hasonló hajóhúzó nóta. Erre legfeljebb egyes dalok refrénjei — és csak a refrénjei — utalnak: „Onnan alól jön egy hajó. / Húzza aztat harminchat 16. / Káromkodik a kormányos. / Kinek neve Jén János. / Ej haj. fogd meg jól. / Ej haj. húzd meg jól!" E dalnak több változata ismert. A hajósdalok többsége indulás, pihenés és megérkezés idején énekelt, többnyire tréfás, nem egyszer kétértelmű mulató és szerelmi nóta: „Húzd meg. húzd meg szép csendesen. / Hogy a szíve megrepedjen. / Repedjen meg örömébe-bújába. / Ott mulat egy hajóslegény magába!" A másik: „Most akadtam egy hajóra. / Övedzö nélkül valóra. / Én vagyok az övedzője. / Barna rózsám szeretője." A lovas hajóvontatás dalait nem kimondottan a hajóhúzás ritmusában énekelték: „Hajló, hajló, a vonató ustora jaj de szépen szól. / Hat szál kötél hossza, majd csak hazaér, / Jaj lesz neked babám, ha engem itt ér..." A hajósdalok képei a víz mentén lakók dalaiba is belekerültek: „Alulról jön egy öreg vontató. / Azt kérdezi, van-e zab eladó? / Árpa is van. mégis zabot mérnek. / Jobb a lánynak, mint a menyecskének." És egy másik: Csütörtökön verradóra / Ültem a bánat hajóra. I Duna vize alig btrgya. / Mindön bánatomat hozza." „Túr alatt foly a Berettyó. / De szépen lebeg a hajó! / Bánatos hajóra ültem. / Jaj de hamar elmerültem!" De ismerünk dalt a géphajózás korából is! Ez azonban inkább a bordalok hagyományait folytató nóta: „Mén a hajó lefelé. / Bodor füstje fölfelé. / Addig igyunk, jó testvérek. / Még a hajó ideér!" A szólások, közmondások zöme a hajóhúzó lóval kapcsolatos: „Nyög. mint»a hajóhúzó ló..." Olyan az élete, mint a hajóhúzó lóé..." „Se hite. se lelke, mint a hajóhúzó lónak" — azaz megbízhatatlan, komisz ember. „Hasa az istene, mint a hajóhúzó lónak" — azaz telhetetlen az evésben, és „Ki van fizetve, mint a kurtulyás ló" — vagyis valakinek valamilyen ügye akár veszendőbe is mehet, mert be volt számítva a veszteség. (Kurtulyás a vonató egység leghátul haladó, egymagában húzó lova.) A hajókötéllel is lehet példálódzni: „Eloldja a hajókötelct" — azaz gyorsan meglép. A hajóval összefüggésben két szólás ismert: „Inkább hajót húznék..." — azaz semmi kincséért nem vállalkoznék rá; valamint: „Rossz hajó az. amelynek deregélye nincsen!" — azaz bölcs ember elórc biztosítja magát kudarc esetére. Tárgyi emlékekben kevésbé bővelkedik a fahajózás. Alig néhány muzeális darab emlékeztet a régcsrcgen letűnt hajósvilágra. CSONKARÉTI KÁROLY — Kik utaznak és miért? — Az Uránia Csillagvizsgáló szervezésében szakcsillagász, csillagász-történész, rádió-csillagász csoport, más szakértők, valamint a Csillag ászát Baráti Kör lelkes amatőr-csillagász tagjai készülődnek a szinte fcTsorolhatatlanul sok célú expedícióra. Elsősorban a több mint kétezer éves egyiptomi földön végrehajtott görög mérésék megismétlését tervezzük az c célra konstruált ókori, s a legkorszerűbb méréstechnikai eszközökkel, az eredeti helyszínen. De más fontos méréseket is tervezünk. Valószínűsíteni kívánjuk, esetleg bizonyítani is, hogy az egyiptomiak már évszázadokkal a pitagoreusok előtt gömb alakúnak tartották a Földet. Emellett például az egyiptomi eredetű csillagászati jeles osi formáinak helyszíni vizsgálatát, s többek között a Szuezi-csatorna környékéről készült űrfelvételek azonosítását is tervezzük, hiszen az expedíciónak űrhajós tagja is van. — Miért és milyen görög méréseket ismételnek meg? — Az »időszámítás előtti századokban az egyiptomi Alexandria volt az akkori világ tudományos életének egyik központja. Itt élt és dolgozott a matematikus Eukleidész és Apollóniosz, a fizikus Arkhimédész és Herón, a csillagász Arisztarkhosz és Hipparkhosz, továbbá a nagy könyvtar vezetője, a tudós Eratoszthenész, a Föld felmérője. Eratoszthenész a delelő Napnak Alexandriából és Szüénéból (a mai Asszuánból) mérhető magasságából állapította meg bámulatos pontossággal a Föld kerületének hosszát. A mi expedíciónk lesz az első, amelyik ezt a mérést több mint kétezer év óta elsőként rpegismétli az eredeti helyszínen. És megkíséreljük megismételni Arisztarkhosz mérését is, amelynek alapján ö már az időszámítás előtti harmadik században, Kopernikuszt megelőzve állíthatta, hogy a kis Föld a nagy Nap körül kering. Ehhez a felfogáshoz az vezette, hogy az első és utolsó holdnegyed alkalmával, amikor a Hold pontos félkör alakot mutat, megmérte a Hold és a Nap közötti szöget. Ebből egyszerű geometriai számítással jutott a fenti következtetésre. Ezt a mérést az eredeti helyszínen, a Hold első vagy utolsó negyedében, tehát március* 11-én vagy 25-én lesz lehetőségünk megismételni. — Mit rejt és miért érdekes számunkra a piramisok titka? — A Kairó melletti, négy és félezer évvel ezelőtt épített nagy piramisokat már a régi görögök is az ókori világcsodák Között tartották számon. Ézeket a roppant kögúlákat évezredek óta titokzatosság lengi körül. Amióta feltárták a befsejükben réjlö szűkös folyosókat, kamrákat, a rejtélyek száma megsokszorozódott. Fantasztikus, tudománytalan elképzelések is születtek. Egyesek szerint a piramisok voltaképpen egy hihetetlenül magasfoku, de mar rég elsüllyedt kultúra üzenetei a kor tudományáról a késői utódoknak. Így például a legnagyobb, Khufu (görögösen Kheopsz) fáraóról elnevezett piramisba állítólag a világegyetem fö mérőszámait „építették be", mi több; a természet feletti hatalmasságtól ihletett építő pontos értesítéseket is elrejtett a folyosók szakaszaiba. Mások szerint a nagy piramis nem is emberek, hanem a Gondolatok egy évfordulóra 1988. január 26-án éppen 90 éve annak, hogy városunk újjáépítője örökre lehunyta szemeit. A maga korában a város nem fukarkodott az elismerésekkel, és sok emlék hirdeti ma is itteni munkásságának megbecsülését. De mit tudnak erről a ma itt élők? Azt hiszem, nem túl sokat. Először vegyük számba azt. ami nem látható, amit csak tudni lehet. A Geszten/nemesi családból született borosjenói Tisza Lajost az 1879-i árvíz idején I. Ferenc József „Magyarország apostoli királya" az újjáépítés királyi biztosává nevezte ki. Ennek a feladatának olyan mértékben tudott megfelelni, hogy a király 1883-ban „szegedi" előnévvel grófi rangra emelte. Szeged városa pedig díszpolgárává választotta és egy gyönyörű emlékalbumot készített számára. A város legszebb körűtját róla nevezte el. Csak sajnálni lehet, hogy az utcanévváltoztatások során a körúttól a nevét elvették, de elismerésre méltó, hogy kárpótlásul az alsóvárosi Délibáb utcát az ó nevére keresztelték át. És most térjünk rá arra, "ami ma is a két szemünkkel látható. Amit mindenki ismer, az a Széchenyi téren álló. Fadrusz János mintázta műemlékszobra, amely 1904 óta hirdeti dicsőségét. Címerét. amely a Tisza család kilenc mezóból álló címerének középső pajzsát ábrázolja, a Vármúzeumban láthatjuk azon a hímzett kályhaellenzón. amelyet Szeged hölgyei készítettek számára. A címeren egy szétvetett lábakkal álló vitéz jobbjában kivont kardot, baljában három nyílvesszőt tart. További emlékei a Tisza Lajos név minden betűjéből összeállított ornamensek. Ezek. egy kivételével olyan épületeket díszítenek, amelyek 1883-ra. a királylátogatás idejére készültek el. A városháza épületén hármat találunk. Mindhárom stukkó és erősen stilizált. Egy van a főkapu fölött, egy a Sóhajok hídjánál és egy a Zsótér ház felőli oldalfalon. A fópostán a névbetűket a főbejárat fölött látjuk. Ez kovácsoltvas és az ajtó fölötti rács része. A királyi törvényszék Széchenyi téri Jcapuja fölött két oldalon található márványtáblák sarkain összesen nyolc helyen láthatjuk a névbetúket. Az egyik tábla Ferenc Józsefnek, a másik annak a Pauler Tivadar igazságügyminiszternek állít emléket, aki az árvíz után nem akarta visszatelepíteni Szegedre a királyi törvényszéket, de végül is kénytelen volt meghátrálni a királyi biztos akarata előtt. A névbetűk a márványtáblákba vannak bevésve. A következő névbetűket a Mars (ma Marx) téri 46-os laktanya bejárata fölött nézhetjük meg. (Londoni körút 1.) Ez igen jó állapotban lévő stukkó. A legnagyobb és legdíszesebb, aranyozott névbetűket a Nemzeti Színház előtetője fölött a körablakban lehetett látni 1883-tól 1978-ig. a színház felújításának megkezdéséig. Akkor a fémből készült névbetúket Pósa György szegedi műszerész vette át felújításra. aki azokat tökéletesen rendbehozta és a színházba kellő időben visszaszállította. Sokak utánjárása ellenére a névbetűk e cikk írásának idejében még a színház raktárában porosodnak. Szeretnénk remélni, hogy hamarosan mégis a helyükre fognak kerülni, és hozzájárulnak a városukat szerető szegediek történelmi tudatának erősítéséhez. LAKNER KAROLY Földre látogató idegen lények alkotása. Való igaz. hogy a piramisba „beépített" rejtélyek közül még jó néhányat nem fejtett meg a mai tudomány. Nem ismeretes például, hogy a piramis alapnégyzetének kétszázharminc meter nosszú oldalait hogyan tudták építőik meglehetősen nagy pontossággal betájolni a fö égtájak irányaba. Azt sem tudjuk teljes bizonyossággal. hogy miért építették a piramis belsejébe a folyosókat, aknákat olyan különös, egymástól eltérő hajlásszögűre, vagy hogy mire szolgáltak az úgynevezett szellőztető csatornák, hogy volt-e valami csillagászati rendeltetésük is? Ennél jóval több a kérdés, amelyek egyikére, másikára igyekszünk választ találni. Szeretnénk megtalálni például azt a legvalószínűbb csillagászati módszert, amellyel az egyiptomi pap-csillagászok az építés előtt meghatározták a pontos északi irányt. Aztán a régiek a piramis kelet-nyugati irányú alapélei és oldallapjai „segítségével" kijelölhették a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség napját, meghatározhattak a napcv hosszát, felépíthették naptárukat, ami a mi naptárunk ősének tekinthető. Szeretnénk megvizsgálni, hogy követhették-e ezt az ^ÉHlMB a Na^BiÉÉH eljárást a kelési-nyugvási iráhelyszíncn végezhetjük el a szükséges méréseket. — Milyen szempontból kívánják megvizsgálni az egyiptomi eredetű csillagaszati jeleket, s más régi ábrázolásokat? — Több szempontból is. Ismeretes. hogy a Nap csillagászati jele, s az ó-egyiptomi „nap"-jelentésű hieroglifa egyaránt egy kör, a közepében egy ponttal. Kétségtelen, hogy a mindent a maga reális, jellemző megjelenése alapján ábrázolni igyekvő egyiptomiak nem tüntettek volna fel pontot a Nap kör alakú ábrázolásán, ha sosem láttak volna ilyet. Ugyanígy más csillagászati jelekről is gyanítható, hogy "egyiptomi eredetűek, például a Mérleg, vagy a Vízöntő jele. Ilyen, ma is éfo csillagászati jelek eredetének feltárását, módosulásának „nyomonkövetését" is tervbe vettük. Ehhez sok köbevésett és sírkamrafalra festett írásjelet kell tanulmányoznunk. A régi ábrázolások tanulmányozása és értelmezése révén egyebek között valószínűsíteni, esetleg bizonyítani kívánjuk, hogy az egyiptomi világképben a Nap az eddigi közhittel ellentétben nem korongalakú volt, hogy tehát például az egyetlen istenben. Atonban hívó Ennaton fáraó „Napkorong"-ja voltaképpen „Napgöntb", s hogy az egyiptomiak ugyanígy a Föleiét is göntb alakúnak feltételezték — Mit kínál a csillagászoknak a 'forró égövi égbolt? — Magyar csillagászok ritkán jutnak el a Ráktérítotól délre fekvő. forró égövi vidékre, különösen ritkán, Eratoszthenész földmérési műveletének színhelyére, ahol a nyári napforduló idején pontosan merőlegesen süt a Földre a Nap. Expedíciónk Asszuántól délre, a távolabb fekvő Abu Szimbel vidékén is tervez mejgfigyeléseket. A március tizennyolcadikára eső újhold ideje körüli éjszakák mély sötétjét nem zavarja a holdfény, s így megfigyelhetők lesznek olyan csillagképek és égi objektumok, mint például a Dél Keresztje, a Kentaur, a Nagy-Magellán felhő, amelyek hazánkból egyáltalán nem láthatók. Kísérletet teszünk meteorok megfigyelésére, fényképezésére. Emellett az úgynevezett állatövi fény Iáthatóságanak legkedvezőbb időszakát is kihasznalhatjuk. Éz a jelenség elsősorban a bolygók pályáinak síkjában keringő ritka, igen apró porszemek, molekulák altal visszavert napfény. Ennek a nagyjából háromszög alakú, bizonyos egyiptomi emlékeken is ily módon ábrázolt fénykúpnak a megfigyelése, fényképezése az expedíció egyik érdekes és fontos feladata lesz. — Mindebből mi az, amivel az Egyiptom '88 elnevezésű magyar tudományos expedíció világszenzációt kelthet? — Én inkább úgy mondom, hogy amennyiben az expedíció útja sikeres lesz. akkor nemzetközi érdeklődésre számíthat. A.G.