Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-08 / 289. szám

4 Kedd, 1987. december 8. ( Rádiótelex FINN FOGADÁS Arto Mansala, a Finn Köztársaság budapesti nagy­követe hazája függetlensége kikiáltásának 70. évforduló­ja alkalmából hétfőn foga­dást adott a rezidenciáján. Részt vett a fogadáson Trautmann Rezső, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke, Csehák Julit és Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Medve Lász­ló egészségügyi miniszter, Somogyi László építésügyi és vár« is fej leszlési mini szter, Urbán Lajos közlekedési mi­niszter, Horn Gyula külügy­minisztériumi államtitkár. Megjelent a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. VSZ—NATO KONZULTÁCIÓ Ujabb konzultációt tartot­tak hétfőn Bécsben a Varsói Szerződés és a NATO tag­országainak képviselői az Atlanti-óceán és az Ural kö­zölt állomásozó haderők és hagyományos fegyverzet csökkentéséről tartandó tár­gyalások mandátumáról. Folytatták a leendő tárgya­lások céljaival, és a célok­hoz vezető módszerekkel kapcsolatos rendelkezések egyeztetését. RIZSKOV—HUN SFN TALÁLKOZÓ A kambodzsai problémá­ról, a kétoldalú viszonyról és nemzetközi kérdésekről tárgyalt hétfőn Nyikólaj Rizskov szovjet kormányfő Hun Son kambodzsai mi­niszterelnökkel. A kambo­dzsai politikus Párizsból ha­zafelé szakította meg útját a s/oviot fővárosban. Fran­ciaországban Hun Sen Noro­d«>m Sziltanuk egykori mi­niszterelnökkel tárgyalt a kambodzsai probléma politi­kai rendezésének lehetősé­geiről. FÖLHAGYTAK A KERESÉSSEL A hét végén a burmai ha­tóságok is beszüntették a légi kutatást az egy hete el­tűnt dél-koreai utasszállító • gép ulaa. A dél-koreai lé­gi I irsaság Bagdad—Szöul k izólt közlekedő Boeing— 7ti7-es gépe, fedélzetén 95 utas"sal és 20 főnyi személy­zettel, november 29-én tünt el a burmai—thaiföldi határ körzetében. A thaiföldi ha­tóságok már csütörtökön fölhagytak a légi kutatássul de a keresést még folytat­ják a tengeren és a száraz­földön. Elutazott hazánkból a jugoszláv külügyminiszter Raif Dizdarevicset fogadia Hémeth Károly és Grósz Károly A magyar párt- e.s állami élet vezetői hétfőn fogadtak Raif Dizdarevicset, a Ju­goszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság külügymi­niszterét. A politikus Var­knnyi Péter külügyminisz­ter meghívására hivatalos, baráti látogatást tett 'ha­zánkban. Jugoszlávia kül­ügyeinek irányítóját a Par­lamentben fogadta Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke; Grósz Károly, a Mi­nisztertanács elnöke. Lázár György, az MSZMP főtit­kár helyettese a Központi Bizottság székházában fo­gadta Raif Dizdarevicset. A szívélyes, baráti légkö­rű találkozókon kedvezően értékelték a magyar—jugo­szláv kapcsolatokat. Kifejez­tek szándékukat a kölcsö­nösen előnyös, széles körű egy ü tt m űködés fej 1 esz lésére. Véleményt cseréllek a két szocialista ország gazdasági­társadalmi fejlődését előse­gítő párt- és kormányzati tevékenységről, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéséiről. A találkozókon részt vett Várkonyi Péter. Jelen volt Györké Sándor, hazánk belgrádi és Milovan Zidnr, Jugoszlávia budapesti nagy­követe. Hivatalos, baráti látogatá­sa befejeztével hétfőn .a délutáni órákban elutazott Budapestről Raif Dizdare­vics. A jugoszláv külügymi­nisztert a Ferihegyi repülő­téren vendéglátója. Várko­nyi Péter búcsúztatta. Jelen volt Györké Sándor és Mi­lovan Zidar. A tárgyalásokról közős kozleménvt adtak ki, mely­ben megállanítolták: A két külügvminiszter a tárgyalásokon áttekintette a kétoldalú kapcsolatok hely­zetet. és véleménycserét folytatott. a nemzetközi helyzet időszerű kérdései­ről. Várkonyi Péter és Raif Dizdurevics megállapította, hogy a két ország baráti és jószomszédi kapcsolatai az élet minden területén er«»d­ménvesen fedődnek. Kife­jeztek kormányaik szándé­kát a kölcsönösen előnyös, széles körű kapcsolatok bő­vítésére. A két ország1 gazdasági együttműködését egybehang­zóan eredményesnek érté­kelték. Kiemelték, hogy an­nak szintje a szomszédság­ból) adódó kölcsönös elő­nyök fokozottabb kihaszná­lásával az együttműködés korszerű formáinak újabb területekre történő kiterjesz­tésével, a nehezebbé vált feltételek között is szilárd alapot nyújt a fejlődéshez. Megcléged éss el állapítot­tak meg, hogy gazdag ha­gyományokra épül a tudó-« mány, a kultúra és az, okta­tás terén megvalósuló tar­talmas együttműködés, és további lehetőségek kínál­koznak annak fejlesztésére. Kedvezőnek minősítették a lakossági kapcsolatok bővü­lését, a határ menti váro­sok és területek mind tar­talmasabb közvetlen együtt­működését. Ez alkalommal is nagyra értékelték a Jugo­szláviában élő magyar és a Magyarországon élő horvát, szerb és szlovén nemzetiség szerepét a két ország jó­szomszédi viszonyának és barátságának elmélyítésé­ben. Hangsúlyozták a nem­zetiségek nyelvének, kulturá­lis hagyományainaK meg­őrzéséhez! és a közvetlen kapcsolatok fejlesztéséhez nyújtott kölcsönös támoga­tás fontosságát. A külügyminiszterek üd­vözölték a nemzetközi élet­ben jelentkező, az, enyhülést erősítő új kezdeményezése­ket. A nemzetközi légkör kedvező alakulásában meg­határozó fontosságúnak ér­tékelték -a két nagyhatalom folyamatossá vált párbeszé­dét Méltatták a szovjet— amerikai csúcstalálkozó és az aláírásra kerülő nukleá­ris' fegyverzetcsökkentési megállapodás történelmi je>­lentőségét. Elismeréssel szól­tak a szocialista országok b ék e k ezd em énv ezései ről, és azok nemzetközi visszhang­járól. az el nem kötelezett országoknak a nemzetközi életben betöltött, fontos sze­repéről. Kifejezésre juttatták or­szágaik elkötelezettségét az enyhülési folyamat tartóssá tételében. Ebben fontos sze­repet tulajdonítanak a kö­zepes és a kis országok ak­Kambodzsa: az első lépés Kezdeti, de talán döntően fontos lépés a megbékélés irányába — összegezi az in­dokínai és a világsajtó a Hun Sen—Szihanuk talál­kozó eredményeit. Valóban, a Kambodzsai Népköztársaság m i n iszter­iel nőkének és az ellenzék egyik vezetőjének találkozó­ja jócskán felülmúlta a vá­rakozásokat. Eleve az, hogy Norodom Szihanuk herceg eleget tett a kambodzsai kormány javaslatának, jelzi, hogy a Pol Pot-rezsim meg­döntése óta lassan tizedik évébe lépő válság politikai rendezésének feltételeit Las­sacskán megérlelték a kam­bodzsai belső, illetve a tér­ségben végbemenő külső változások. A nemzeti újjászületésért küzdő Kambodzsa belső fej­lődése fokozatosan kialakí­totta a lakosság bizalmát, megteremtette az újjáépítés legalapvetőbb politikai fel­tételeit. Katonai téren főleg 1985. eleje hozott fordulatot: ekkor sikerült felszámolni az ellenzéki fegyveresek összes belső támaszpontját. Attól fogva a megfigyelők legtöbbje számára nyilván­való, hogy az ellenzék fegy­veres úton aligha kerülhet vissza a hatalomba. A népi rendszer azonban már kez­dettől fogva ügy ítélte meg, hogy gyorsabb, könnyebb és hosszú távon is megfelelőbb lenne Kambodzsa, az egész térség számára egy átfogó politikai rendezés — noha folytatja a fegyveres önvé­delmi harcot a végső győ­zelemig, ha a másik fél erre kényszeríti. Vitathatatlanul elősegítet­te a Szihanuk által képvi­selt álláspont kedvező mó­dosulását a külső légkör, a világhelyzet alakulása is. A globális és regionális prob­lémák érdemi párbeszéddel való megoldását szorgalmazó szovjet külpolitikai felfqgás Délkelet-Ázsia politikai kö­reire is hatott. Jobb teret adtak Indonézia közvetítő törekvéseinek, s a jelek sze­rint elgondolkodtatták az eddig kizárólag konfrontá­cióban gondolkodó thai ve­zetés egy részét is. Vietnam azt ígéri, hogy legkésőbb 1990-ben kivonja csapatait Kambodzsából. Az kétségtelen, hogy a továbbiakban is sok múlik az ellenzéket korántsem egy­ségesen támogató Kína és az Egyesült Államok állás­pontján. Peking egyébként — továbbra is előfeltételnek tartva a vietnami csapatok távozását és a Vörös Khmer rendezésbe való bevonását — már nem zárkózik el ál­talában a politikai megol­dástól. Et'. mindenképpen sokat ígérő, még akkor is, ha a most kezdődött folya­mat semmiképpen nem lesz sem gyors, sem könnyű. Tisztázni kell ugyanis, hogy milyen lesz a koalí­ciós kormány összetétele, politikai irányvonala, ho­gyan alakul a hatalom köz­ponti és helyi gyakorlása. Milyen szerepet játszhat Szi­hanuk, a többi esetleg be­kapcsolódó ellenzéki, s haza­térésük miképp viszonyul majd a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt szocialista irányú újjáépítési elképzelé­seihez. Szihanuk — legaláb­bis ma még — elveti a Vietnammal való stratégiai szövetséget, amit viszont Phnompenben létfontossá­gúnak tartanak. Egyszóval: ahogyan itt, Vietnamban fo­galmaznak, a neheze még hátra van. Am néhány nap­ja hozzáteszik: a legnehe­zebbjén már túl van a Kam­bodzsa 'körüli problémák tárgyalásos rendezésének esélye. Füzes Oszkár tív közreműködésének. Sík­raszálltak az európai sokol­dalú együttműködés fejlesz­téséért, a békés egymás mellett élés, a jős/.oms/.éd­ság, a bizalom, a kölcsönös megértés légkörének erősí­téséért. Hangsúlyozták or­szágaik érdekeltségét a bé­csi utótalálkozónak: az elő­relépés lehetőségét biztosító, tartalmas záródokumentum elfogadásával történő mi­előbbi befejezésében. A külügyminiszteri tár­gyalások a hagyományos ba­rátság és a kölcsönös meg­értés légkörében folytak. Hozzájárultak a két ország jószomszédi kapcsolatainak és széles körű együttműkö­désének fejlesztéséhez. Mihail Gorbacsov Washingtonban (Folytatás az I. oldalról.) ton felé brit földön találkoz­zanak. „Mostani megbeszélésünk is meggyőzően tanúsította országaink kapcsolatainak dinamikus fejlődését, és az együttműködésnek azt az új szellemét, ami kapcsolataink jellemzőjévé vált. Mi készek vagyunk ebben a szellemben bővíteni és elmélyíteni or­szágaink kölcsönös megérté­sét és együttműködését" — hangsúlyozta nyilatkoza­tában Mihail Gorbacsov. „Hosszú és nehéz utat tet­tünk meg, amíg eljutottunk a nukleáris fegyverek két teljes osztályának felszámo­lása küszöbéig. Ezt az utat együtt tettük meg az Egye­sült Államokkal, Nagy-Bri­tanniával, együtt a mi szö­vetségeseinkkel és az önök partnereivel. A Kelet és Nyugat kormányai ily mó­don nemcsak saját népeik kívánságának tettek eleget hanem a világ valamennyi népének akarata szerint cse­lekedtek. A földkerekség va­lamennyi népe leszerelést, egy jobb világot — nukleáris fegyverektől mentes világot — mondotta Gorba­akar" csov. Az SZKP KB főtitkára be­fejezésül azt a reményét fe­jezte ki, hogy washingtoni látogatása előmozdítja a nemzetközi kapcsolatok át­alakítását a kölcsönös meg­értés és együttműködés el-, mélyítése és kiszélesítése irányában. Az^ egyenes tévéadásban közvetített búcsúztatón Mar­garet Thatcher nagyon sike­res és nagyon kellemes wa­shingtoni látogatást kívánt szovjet vendégeinek. Mihail Gorbacsov pedig békét és felvirágzást kívánt Nagy­Britannia népének. Országgyűlési bizottságok ülése Az Országgyűlés ipari bi­zottsága hétfőn ülést tartott a Parlamentben. A testület tagjai Juhász Mihály elnök­letével a jövő évi költségve­tésről, valamint az 1988-ban életbe lépő szabályozók ipa­ri hatásairól tanácskoztak. A képviselőkhöz eljutta­tott előterjesztés megálla­pítja: a gazdálkodásban mar az idén is érzékelhetők bizonyos pozitív változások, de a szükséges fordulat nem következett be. Alig javult a feldolgozóipar verseny­képessége, s a konvertibi­lis elszámolású kivitelben továbbra is az alapanyag­ipar részesedése a nagyobb. Az ipar a termelés 2-2,5 százalékos előirányzott nö­vekedését néhány tized szá­zalékkal túlteljesíti, a szo­cialista export tervezett 2,5 -3 százalékos növekedése Várhatóan elmarad a terv­től, a tőkés export viszont a vártnál nagyobb ütemben, mintegy 11 százalékkal bő­vült. Javult az ipar jövede­lemtermelése, de a vállala­tok nyeresége a tavalyinál és a tervezettnél alacso­nyabb. 1988-ban a népgaz­dasági tervben megfogal­mazandó célok érdekében az ipar termelése várható­an körülbelül 1 százalékkal nö majd. A szocialista kivi­tel 1 százalékos bővítését az import fokozása mellett kell elérni, s ebben a közös vál­lalatok eredményesebb mun­kája is szerepet játszhat. A konvertibilis elszámolású exportot 3 százalékkal kí­vánják bővíteni a vállala­tok, s ebben azok a gépipa­ri termékek is szerepelnek, amelyeket ellentételként szállítanának a vaskohászat számára behozandó jó mi­nőségű import vasércért Az elképzelések szerint a beru­házások a tervezettnél ala­csonyabb szinten valósul­hatnak meg. bár folytatják a mecseki kokszolhatószén­termelés fejlesztését, a. pak­si beruházást, a Dunai Vas­mű kokszolóművének építé­sét. Szóbeli kiegészítőjében Horváth Ferenc ipari mi­nisztériumi államtitkár utalt arra: a minisztérium megál­laprxlott a Pénzügyminiszté­riummal abban, hogy job­ban ösztönzik az exportbő­vítő pályázatban részt ve­vőket. Csáki Gyula pénzügymi-, ni szter-helyettes kiemelte, hogy a felszámolásokat sza­bályozó jogi rendeleteket még csak mérsékelten érvé­nyesítik az iparban, bár több szanálás befejeződött, illetve befejezés előtt áll. Rendezték a Láng Gép­gyár helyzetét, a Ganz-MA­VAG vállalati tanácsa a na­pokban fogadta el a Szaná­lási Szervezet javaslatát, a Tatabányai Szénbánya Vál­ipari, a szállítási részlegek és a Hatdex-vállalkozás, előrehaladott a szanálási el­járás a Mecseki Szénbánya Vállalatnál, hasonló a hely­zet a Péti Nitrogénművek­ben, a Soroksári Vasöntödé­ben pedig részvénytársaság alapításáról van szó. A mi­niszterhelyettes szóvá tette, hogy a hitelező vállalatok általában nem igyekeznek behajtani pénzüket, nem kezdeményezik az adósok felszámolását. Eközben kü­lönféle állami támogatáso­kat és hiteleket vesznek igénybe. Ezentúl nem folya­modhatnak bankhitelhez mindaddig, amig kintlevősé­geiket nem hajtják be. Csáki Gyula arról is szólt, hogy a jövő évi átállásnál sok vállalatnál zavarok ke­letkezhetnék, például a brut­tós'tott bérek kifizetésénél. Ilyen esetekben a kereske­delmi bankok állami garan­ciával rövid lejáratú hitele­ket adhatnak a vállalatok­nak, de ez nem jelenti azt, hogy a terheket a költség­vetés átvállalja. E hitelek kamatait a tervek szerint a vállalatok adókedvezmény­ként visszakapják. Az. ilyen 'irányú intézkedéseket a pénzügyi kormányzat most dolgozza ki. A költségveté­si hiány mérséklésére — az elképzelések szerint — az MNB-től hitelt vesznek majd fel, és kincstárjegye­ket adnak ki. A vitában sok képviselő hozzászólt, illetve kérdése­ket tett fel. Juratovics Ala­dár Csongrád megyei képviselő szóvá tette, hogy az import alap­anyagok és -alkatrészek kés­leltetett beszerzése folyama­tosan nehezíti a termelést, a gyártmányfejlesztést, s ha ezt a kormányzat is látja, miért nem tesz intézkedése­ket a gondok feloldására? Felvetette, hogy az utóbbi időben a beruházási forrá­sok egy részét átcsoportosí­tották az energiaszektorból, így a kőolaj- és földgázter­melésben termeléskiesés lesz, többletimportra szoru­lunk. Kérdés, hogy a feldol­gozóipar a számára átadott eszközök felhasználásával hasznos többletexportot ér­het-e el? Kifogásolta, hogy ugyan a vállalatoknak adott nagyobb mozgástérről beszé­lünk, mégis túl sok a rende­leti szabályozás, ami végső soron állandóan megköti a vállalatok kezét. Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottsága — a törvényhozó testület téli ülésszakára ké­szülve — hétfőn ülést tartott a Parlamentben. A napi­rendibe hat tűzött témához a vita során több mint 20 hoz­zászólás hangzott el; a bi­zottság tagjai közül többen ismételten szót kértek. Először az 1988. évi állami ügyi Minisztérium, a Leg­felsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség, továbbá a taná­csok munkájára, jövő évi gazdálkodására vonatkozó fejezeteit vitatták meg a képviselők, miután az írá­sos munkaanyagokhoz szó­beli kiegészítést fűzött Bé­kési László pénzügyminisz­ter-helyettes. Á hozzászóló képviselők a tanácsok egészségügyi, szo­ciális, oktatási feladatait so­rolták a prioritások közé. Elhangzott olyan javaslat, hogy a családi pótlékot gyermekenként ne 400, ha­nem 500 forinttal emeljék, ami hárommilliárd forint pluszt — a társadalombizto­sítási kiadások 210 milliárd forintos előirányzatát jelen­tené, a tervezett 207 milli­árd forinttal szemben. Erre a kezdeményezésre Békési László azzal reagált, hogy a „hiányzó" összeget legfeljebb csak a vállalati támogatá­sok további csökkentésével lehelne előteremteni, ami pedig újabb feszültségeket eredményezne. A költségvetési témában az előterjesztést — a vitá­ban felmerült kérdésekre adott minisztenhelyettesi vá­lasszal együtt — a bizottság elfogadta. Ezután ugyancsak elfogadta az állami pénz­ügyekről szóló 1979. évi II. törvényt módosító törvény­javaslatot, amelyet , szintén Békési László ismertetett. A bizottság tagjai a két törvénytervezet együttes vi­tájában a legtöbbet az Or­szággyűlés és az Elnöki Ta­nács viszonyával, illetve e hatalmi testületek törvény­alkotó, törvényt módosító tevékenységével foglalkoz­tak. Tekintettel arra, hogy az ilyen alapvető kérdése­ket az alkotmány szabályoz­za, a jelenlegi gyakorlat megváltoztatásához az al­kotmány módosítására len­ne szükség. Mivel azonban erről nincs szó a jogalkotási törvénytervezetben, a bi­zottság tagjai e témáról sza­vazással foglaltak állást: az­zal fogadtak el a törvényter­vezetet, hogy az Országgyű­lés elé terjesztésekor kapjon hangot a bizottságnak az a véleménye, miszerint szük­ség lenne az alkotmány ren­delkezéseinek módosításá­ra is. lalatból kiválnak az építő- költségvetésnek az Igazság­ipari Kisszövetkezet számviteli vezetőt keres, azonnali belépéssel, mérlegképes szakképzettséggel. Jelentkezés: részletes önéletrajzzal. Szeged, Iiajai út 3. szám alatt. I 4 «

Next

/
Thumbnails
Contents