Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-08 / 289. szám

3 Hétfő, 1987. december 7. Gép-és műszeripari nap Országos gép- és műszer­ipari napot tartottak hol főn az Ipari Minisztériumban. A Gépipari Tudományon Egye­sület. a Magyar Kereskedel­mi Kamara és az Ipari Mi­nisztérium kőzÖ6 rendezvé­nyén a gépipari vállalatok vezetői és a tudományos egyesület szakemberei átte­kinlették a gép- és a mű­szeripar termelésének, pia­cainak, jövedelmezőségének helyzetét. A tanácskozáson Kapolyi László ipari miniszter el­mondta, a gép- és műszer­ipar továbbra is az iparfej­lesztés kiemelt területe ma­rad. a számítástechnikai és elektronikai termékek ezek­ben az üzemekben készül­nek. A gép- és műszeripar jelentős szerepet tölt be az egész, ipar szerkezetátalakí­tásában, hiszen a termelő­eszközök legfontosabb előál­lítójaként nemcsak a saját, hanem a többi ágazat tech­nikai, műszaki színvonalára is hatást gyakorol. Bár a gép- és műszeripar az ipar átlagánál valamivel nagyobb mértékben, mint­egy három százalékkal bő­víti termelését, gondot je­lent, hogy a tervezett 1 mil­liárd 37 millió dollár he­lyett az export értéke az idén várhatóan csak a 950 —9(i0 millió dollárt éri el. Ennek oka az, hogy az év során importéi látási gondok jelentkeztek és ez a belföl­di kooperációs kapcsolatok romlását eredményezte. Csökkent a gépipar verseny­képessége és így több pia­cot elvesztettek a vállalatok. Gond a fejlesztési források szétaprózottsága is. Éppen ezért a jövőben arra kell törekedni, hogy a fejleszté­si források mind nagyobb része kerüljön a gép- és műszeripar olyan területeire, ahol sikerrel járulhat hozzá a gyártmányfejlesztéshez, a technológia korszerűsítésé­hez. Magyar-lengyel konferencia A Magyar—Lengyel Gaz­dasági és Műszaki-Tudomá­nyos ¡Együttműködési Bi­zottság határozata értelmé­ben hétfőn a Magyar Ke­reskedelmi Kamara és a Lengyel Külkereskedelmi Kamara szervezésében négy­napos magyar—lengyel vál­lalatvezetői megbeszélésso­rozat kezdődött Budapesten. A konferenciát a Duna In­tercontinental Szállóban Zányi Jenő, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara alelnöke nyitotta meg, majd Szta­niszlav Gebala, a Lengyel Tervbizottság elnökhelyette­se és Perényi Lajos, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lye ltese. a Magyar—lengyel Gazdasági és Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési Bi­zottság elnökhelyettese adott tájékoztatást a két ország gazdasági együtműködésének időszerű feladatairól. Négymilliárd forint értékű többletimport Csemete a ház körül Az egész folyamat ügy kezdődik, hogy 80 és 150 fo­rint korüli, kilónkénti áron megveszi a vadbarack mag­ját. Elmegy érte a Zselicbe, vagy a Mátraaljára, idehoz­za Öltomösre, leáztatja egy kádban, s így november vé­gén eivérmeli a földbe. Majd tavasszal kiszedi s egyenként elveti, az igy ki­hajtott vadalanyt augusz­tusban beszemezi. Ettől kezdve már a kis fa befőz­ni való, vagy piacos, sárga, illetve feher húsú ősziba­rack valamelyik fajtájának az ígérete. Közben, ha jön a száraz idő, az öntözésről sem szabad megfeledkezni. A mSsodrk év'viszímt a kop­láiia'iás' időszaka, nem sza­bad 'elkényeztetni a fácskát, csak kapaszkodjon a vízért a gyökere, vagyis találja meg maga a földben, öntö­zés nélkül, és éljen meg. Mi ez a faiskolában, mint az életre nevelés. Ha mind­ez igy történt, a második év végén jöhetnek a vevők, válogathatnak, Huszta Jó­zsef öttömösi gyümölcsfa­iskolájának barackfái kö­zött. Az idén 5 ezernél többel adott el belőlük, darabon­ként 70 forint körüli áron. A bevételből 7 százalékot a nemesítő intézetnek fizet be fajtahasználati díjként. A bevételt még nem utasítot­ták el eddig, nem úgy, mint az érdeklődő faiskolást. Üj fajtákról kért információt, netán prospektust, több hely­ről is. A keszthelyi egye­temről legalább jött egy ígérő levél, ha a katalógus késik is. Lá tszól a g f ü t y ö rés/ős, egészséges munka a kis csemetek ápolása. Az is len­ne, ha nem kellene annyit idegeskedni vele. Először is jönnek a leendő vevők, hogy milyen fajtákat szeretnének. Be kell hozzá szerez.ni a szemzőanyag«it. Kezdődik, a macska-egér játék. Az Írá­sos megrendelésre legtöbb­ször még válasz sem jon. Szaladgálhatnak egyik hely­ről a másikra. Még egy kor­rekt válasz — nem tud«MTi kiszolgálni — is sokat je­lentene. Nem lenne hetekig, hónapokig bizonytalanság­ban. Teljes az anarchia, hot'v mikor melyik szemből tud szerezni. Hát ezt nem tudnám tudatos fajtapoliti­kának minősíteni. Bedig nem mindegy, mit ültet az elvileg létező 40-50 fajtából a termelő. Előre el keli dön­tenie, a koraiakból vesz-e egy kis időeltolódással be­érő fajtákat, vagy beosztja: kéthetenként kövessék egy­mást az érésben, s egész szezonban a piacon legyen. Az első csoportba tartozók azt mondják, hamarabb el­vetik a gondját, hamarabb bejön a pénz, s esetleg a nyár második felében a nya­ralásra is marad idő. Mások azt tartják, biztosabb, ha az egész szezont rááldozzák, így ha egyik éréscsoportban le is zuhannak a piaci árak, a .másikban bepótolhatják. Több tételből több bejöhet. Az árutermelő magángaz­daságok általában 600-800 lát vásárolnak összesen, úgy, hogy 8-10 fajtánál ne le­gyen több. Ha nem így ten­ne, elaprózná az idejét, ál­landóan a barackosban le­hetne, s egyszerre kisebb tétel érné be, amivel távo­labbi piacokra nem lenne érdemes elmenni. A kör­nyékbeli tsz-ek, szakszövet­kezetek is a vevői közé tar­toznak, a zákányszékiek baracktermelö szakcsoport­ja vitte el az idei készlet nagyobb részét. Jövőre az eddigi legnagyobb kiterme­lésre számít, kilencven szá­zaléka már elkelt Bordány­ba, Zákányszékre, Kistelek­re és Balástyára. A nyugdíjasévekben szép és haszonnal járó munka a kis fákkal bíbelődni. A fele­sége, két lánya és sógornője is folyamatosan besegít. S hogy miért pont ebbe vá­gott bele? Tsz-elnök korá­ban, a szövetkezetben sí ke­lölt meghon<»sítania ezt a szép szakmát, ott sem hagy­ták abba a mai napig. Lát­ta, hogy van benne "fantá­zia. hát otthon is ezzel foly­tatta. Egyelőre nincsenek el­kényeztetve a termelők, nem könnyű beszerezni a csemetéket, szükség van. a ház körül megtermelt meny­nyiségre is. Jövőre sok min­den pontosan előre tervez­hető, még az adó is. Egy nagy mumus van, amitől tényleg csak az égiek tud­ják megkímélni: a jég messze kerülje ezt a vidé­ket, mert az pillanatok alatt tönkretéheti két év munká­ját. Tóth Szeles István A jövő évre kilátásba he­lyezett áremelkedések híré­re már a nyár végén meg­élénkült a kiskereskedelmi forgalom, majd ősszel olyan nagy mértékben nőtt a ke­reslet bizonyos áruk — gyermekholmik, építőanya­gok, tartós fogyasztási cik­kek — iránt, hogy a jelen­séget akár felvásárlási hul­lámnak is nevezhetjük. Mi­vel a hazai ipar nem képes kínálatával ilyen gyorsan követni a keresletet, a kor­mány úgy döntött, hogy a karácsonyi árukínálatot az előirányzottnál nagyobb im­porttal kell javítani. Lehe­tővé tette, hogy a külkeres­kedelmi vállalatok tőkés partnereikkel 2,5 milliárd forint értékben további áru­csere-megállapodásokat kös­senek, és tárgyalásokat kez­deményezett néhány KGST­tagországga] annak érdeké­ben, hogy — részben a jö­vő évi kontingensek terhére, előszállításként, részben idei többletszállításként — to­vábbi fogyasztási cikkek ér­kezzenek be az országba még a karácsonyi vásár előtt. A Belkereskedelmi Mi­nisztériumban tájékoztatást kaptunk arról, milyen ered­ménnyel jártak eddig az üz­leti tárgyalások. Elmondták, hogy az idén forgalomba kerülő fogyasztási cikkek­nek rhintegy 15-16 százaléka lesz külföldi eredetű, mely arány megfelel a korábbi évek gyakorlatának. Mivel azonban a teljes forgalom várhatóan jóval nagyobb lesz a tavalyinál, ez egyút­tal azt jelenti, hogy az im­portáruk mennyisége is nö­vekszik. A külföldi fogyasz­tási cikkeknek, mint más években, úgy az idén is több mint egynegyede — 28 százaléka — az év utolsó két hónapjában jut az üz­letekbe. S ezeknek egy ré­sze már a soron kívüli be­hozatal eredményeként. A szocialista partnerekkel a tárgyalások még nem zá­rultak le. Az eddigi megál­lapodások értelmében annyi már bizonyos, hogy a Szov­jetunióból 3,6 millió rubel értékben érkezik szeszes ital (pezsgő, konyak, vodka), műszaki cikk (vasaló, vil­lanyborotva, húsdaráló, rá­dió), fotóáru, edény és hang­szer. A magyar vállalatok szintén a Szovjetunióból szeretnének még beszerezni hűtőszekrényeket, fagyasztó­kat, automata mosógépeket és építési vasárut; ezeknek a megállapodásoknak a ki­menetele eeyelőre bizonyta­lan. Mintadarabok érkeztek motorkerékpárból, kerék­párból, magnetofonból is; érkezik pótlólag az ország­ba. A Keravill megrendelésé­re a Lignimpex és a McL rimpex szállít személyi szá­mítógépeket, tartozékokról a Technoimpex gondoskodik. Magnetofonkazettákot az Elektroimpex szállít a Ra­villnak, híradástechnikai ké­szülékeket pedig a Délker és a Generálimpex küld az üzletekbe. A Monimpex ál­lal soron kívül beszerzett narancs és banán a Délker VÁSÁRLÁSI LÁZ-MÉRŐ Megemlékezés a magyar sajtó napján A magyar sajtó napja, a Vörös Vjság megjelenésének 69. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott hétfőn a Magyar Üjságirök Országos Szövetségének választmánya, a Magyar Sajtó házában. Az ünnepi ülés résztvevőit Pálfy József, a MUOSZ elnöke köszöntötte, majd Kopka János, a szövetség alelnöke, a Kklet-Magyarország főszerkesztője mondott beszédet. A tömegtájékoztatásban dolgozók felelősségéről és feladatairól szólva hangsú­lyozta: akkor vagyunk mél­tóak a haladó, fonadalmi magyar újságíráshoz, ha bo­nyolult és sokszor ellent­mondásos világunkban bát­ran szembenézünk az új ki­hívásokkal. A gazdaság meg­újulásával szükségképpen együttjáró ideológiai frissü­lés nem tűri meg a régi sztereotípiák hangoztatását, mert az vészesen növelheti a valóság és a társadalmi tudat közötti rést. Az a jár­ható út, ha a magyar sajtó nem kelt illúziókat a gon­dok, bajok megoldásával kapcsolatban, hanem — le­ásva a jelenségek gyökeréig — megmutatja a mélyebb összefüggéseket is, új re­ményt táplál t-s mozgósítja a tömegeket az akadályok leküzdésére. Eközben elkeli kerülni az oktalan pesszi­mista hangulatkeltést, s tor­laszokat kell állítania a ki­úttalanságot sugalló nézetek elé, mert ezek a jószándékú tömegeket is képesek lesze­relni, tehetetlenségre, tétlen­ségre kárhoztatni. Szocializ­musképünk akkor lesz hite­les — mondotta —, ha a sajtó segítségével is sikerül megértetni, hogy az. új tár­sadalom építése nehéz és hosszú folyamat, amelyhez az élet nem ad kész mintá­kat. A magyar sajtó dolgo­zóinak a lehető legteljesebb igazságot kell' felmulatniuk, ez pedig nem türi a vívmá­nyok elhomályosítását, az utóbbi évtizedekben rrjegtett út tagadását — hangoztatta. Ezt követően a Magyar Újságírók Szövetségének vá­lasztmánya több évtizedes munkásságuk elismeréseként Aranytollal tüntetett ki 19 nyugalmazott újságírót, kö­zöttük Perényi Istvánt, a Csongrád Megyei Hírlap nyugalmazott szerkesztőjét. A Magyarok Világszövetsé­gének javaslatára ugyancsak ebben a kitüntetésben ré­szesült Sziklay Andor USA­ban élő szakíró és kutató. Az ünnepségen Bányász Rezső államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke a Szocia­lista Újságírásért kitüntetést adta át a magyar sajtóban, illetve a rádióban dolgozó 30 újságírónak. Szocialista újságírásért kitüntetést ka­pott Gazdagh István, a Dél­magyarország olvasószerkesz­tője. Az idén második alkalom­mal hirdették ki a Magyar Újságírók Országos Szövet­sége nívódíj pályázatának eredményeit. A zsűri ezút­tal kilenc egyéni és egy kollektív dijat adott ki, az elismeréseket Pálfy József adta át. Niv«xlijat kapott Sz. Lukács Imre, a Szabad Föld főmunkatársa. Az ün­nepséget követően a Magyar Sajtó Házában megkoszorúz­ták az. első magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság emléktábláját. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának Agitációs- és Propa­gandaosztálya nevében La­katos Ernő osztályvezető és Karvalics László osztály­vezető-helyettes, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatala nevében Bányász Re­zső és Németh Jenő elnök­helyettes, a Népszabadság szerkesztősége részéről Bor­bély Gábor főszerkesztő és Rényi Péter főszerkesztő­helyettes, a társ-szakszerve­zetek nevében Cs. Nagy La­jos, a Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgozói Szakszervezetének főtitkára és Simó Tibor, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének fóti lkára, a MÜOS/, képviseletében Pál­fv József és Megyeri Károly főtitkár koszorúzott. Elhe­lyezték a megemlékezés vi­rágait a Bálint György új­ságíró iskola hallgatói is. ezek behozatala a Kermi és a MEEI vizsgálatainak eredményétől függ. A csehszlovákiai vállala­tokkal folyó tárgyalások arra engednek következtet­ni, hogy onnan mintegy 3 millió rubel értékben vár­ható «mosógép, sampon,. de­zodor, valamint gyermekha­risnya és ¡méteráru. Az NDK-ból várható szállít­mány összetétele még nem ismeretes, a román partne­rekkel viszont már megál­lapodtak a magyar vállala­tok. Ennek értelmében Ro­mánia a jövő évi kontingens terhére még az idén szállít Magyarországra húszezer tonna cementet, 2 millió ru­bel értékben bútort, és 6 ezer Dacia személygépko­csit. Az előrehozott szállítás értéke meghaladja a 19 mil­lió rubelt, ami az idei ro­mán fogyasztásicikk-import­nak mintegy 29 százalékát jelenti. A dollárelszámolású or­szágokból — főként Jugo­szláviából, Ausztriából és az NSZK-ból — árucsere­megállapodások keretében 2,5 milliárd forint értékű fo—asztási cikk érkezik még az év végéig. A most kö­tött üzleteknek köszönhető­en gyermekjátékokból, sport­szerekből és déligyümölcs­ből az év végén a tavalyi­nál nagyobb mennyiség ke­rül forgalomba. Érkezik még építőanyag is: cserép, fagyálló padlóburkoló csem­pe, nyílászáró, de a megnö­vekedett keresletet teljes mértékben ezzel sem tudják kielégíteni. Gyermekcipőt a Konsu­mex és a. Hungaroton köz­vetítésével,«« gyermek haris­nyanadrágot a Ferunion és a Generálimpex közremű­ködésével szerez be a bel­kereskedelem. Alsó kötött­árut, csccsemőruházati cik­keket a Konsumex és a Skála World Trade impor­tál soron kívül, magyar áruk ellenében. Felső kö­töttáru a Tricotex, férfiing a Skála World Trade áru­csere-megállapodásai révén és az Alfa forgalmazásában jut a boltokba. A többlet importszállít­mányokban van, illetve lesz még bútor, mélyhűtő, mosó­por, mandarin, mazsola és több háztartási cikk, így egészségügyi papír, mosó­szer. Mindezeknek az áruk­nak az ellentételét a magyar iparnak nagyrészt ezután kell legyártania,' és a külkereskedelemnek legké­sőbb a jövő év közepéig kell exportálnia. Az így késve fizető, illetve késve ellentételező magyar válla­latok nem a legjobb pozí­cióból tárgyaltak külföldi partnereikkel. Helyzetüket rontotta még az is, hogy partnereik tudták: Magyar­országnak sürgtősen szüksé­ge van ezekre az árukra. Az üzletkötések rendkívül gyorsan, néhány hét alatt történtek. Hogy miként le­hetett ennyi árucsere-meg­állapodást ilyen szokatlan tempóban tető alá hozni, arra a Belkereskedelmi Mi­nisztériumban figyelemre méltó választ kaptunk. Meg­tudtuk, hogy a bel- és kül­kereskedelmi vállalatok még az év elején kimunkálták külföldi partnereikkel a csereügyletek feltételeit, de akkor nem kaptak lehetősé­get a szerződések aláírásá­ra; nem volt annyi devizá­juk, amennyivel a magyar ellentételeket ki kellett vol­na egészíteni. Erre csak most nyílt lehetőség, ami­kor a lakossági felvásárlás megköveteli a behozatal gyors, azonnali fokozását. Bár a szocialista partne­rekkel a tárgyalások még folynak, az szinte biztos, hogy a pótlólagos import sem teremt bőséget a hazai piacon a különösen keresett árukból, például az építő­anyagokból. Az viszont vár­ható, hogy a karácsonyi kí­nálat az ilyenkor kelendő cikkek túlnyomó többségé­ből hasonlóan gazdag lesz, mint más években, amikor kiegyensúlyozottabb volt a keresleL G. Zs. Gazdasági bírság Almaborral kevert szőlőbor forgalomba hozataláért a Gyöngyös-Domoszlói Állami Gazdaság ellen gazdasági bír­ság kiszabását indítványozta az Országos Anyag- és Ár­hivatal. A bizonyított minőségrontás miatt a Heves Me­gyei Bíróság jogerősen 649 ezer 236 forint bírság megfize­tésére kötelezte a gazdaságot (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents