Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-31 / 308. szám

2 Csütörtök, 1987. december 31. Magyar külpolitika, 1987. A kibontakozás nemzetközi feltételeinek javításáért m Irta: Kovács László külügyminiszter-helyettes A most véget érő 19B7-es esztendő minden bizonnyal a gazdasági-társadalmi ki­bontakozás meghirdetésének éveként marad emlékezetes dátuma szocialista történel­münknek. A párt Központi Bizottságának júliusi hatá­rozata, a kormánynak az Országgyűlés szeptemberi ülésszakán elfogadott sta­bilizációs munkaprogramja, majd decemberben a kor­mányzati munka szervezeti és személyi feltételeiben végrehajtott változtatások pontosan kijelölték a kővet­kező évek legfontosabb cél­jait és az elérésükhöz ve­zető utat. 0 Az elhatározások sikeres végrehajtásának legfonto­sabb feltételét saját anyagi és szellemi erőforrásaink lehető leghatékonyabb kiak­názása jelenti. Ám korunk egyik alapvető realitása, az országok különböző mérté­kű, de mindenképpen szá­mottevő függése a nemzet­közi környezettől, Magyar­ország esetébon sem hagy­ható figyelmen kívül. Sőt: országunkat méretei, föld­rajzi, természeti, gazdasági adottságai és széles körű kapcsolatrendszere folytán az átlagosnál is érzékenyeb­ben érintik a nemzetközi feltételek változásai. Kitű­zött céljaink megvalósítása szempontjából egyaránt nagy jelentősége van az általános nemzetközi légkör, a kelet— nyugati viszony alakulásá­nak, a többi szocialista or­szág fejlődésének és hazánk két-, illetve többoldalú kapcsolatainak, ezen belül is különösen annak, hogy miként változnak a nem­zetközi gazdasági együtt­működés feltételei. Az utóbbi tíz esztendőben — sajnálatos, de érthető módon áa. többnyire a ked­vezőtlen minősítések jelle­mezték a nemzetközi hely­zet alakulásának és várható kilátásainak ilyenkor, az év végén szokásos áttekintését. Erre az évre viszont beértek az 1985 óta érzékelhető — elsősorban az új szovjet gondolkodásmóddal össze­függő — pozitív folyamatok. A decemberi washingtoni szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó, s különösen a kö­zepes és rövidebb hatótá­volságú rakéták leszerelésé­ről ott aláirt megállapodás áttörést jelentett a két ve­zető hatalom viszonyában, ami a kelet—nyugati kap­csolatokban is megteremtet­te egy alapvető fordulat le­hetőséget. Reménykeltöek voltak a washingtoni meg­beszélések a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadá­szati támadó fegyvereinek 50—50 százalékos csökken­tése, illetve az űrfegyver­kezés megakadályozása te­kintetében is. Ugyancsak biztatóan alakultak a szov­jet—amerikai, illetve a több­oldalú tárgyalások a vegyi fegyverek megsemmisítésé­ről, valamint a Varsói Szer­ződés és a NATO európai hagyományos fegyvereinek és haderőinek jelentős csök­kentését célzó, a helsinki folyamathoz kapcsolódó új tárgyalási fórum megterem­téséről. Tény, hogy az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet 1986 ősze óta folyó bécsi utótalálko­zója az eredeti elképzelés­től eltérően ez év végéig sem tudta érdemi megálla­podásokkal befejezni mun­káját. Ennek ellenére jog­gal állíthatjuk, hogy a hel­sinki folyamat térnyerése az elmúlt 12 hónap során is töretlen volt, <«szességében az 1975-ös helsinki záróok­mányban lefektetett elvek és aiánlások szellemében fejlődtek az európai orszá­gok, tovább.'! az Egyesült Államok és Kanada ¡kap­csolatai. Gazdasági-társadalmi tö­rekvéseink sikere nyilván­valóan nagymértékben függ attól is, hogy azok fő vo­nalaikban mennyire esnek egybe legszorosabb szövet­ségeseink politikájával. A feltételek ebben a tekintet­ben is kedvezően alakullak. Az immár csaknem , húsz esztendeje meghirdetett és a korábbi években nem­egyszer fenntartásokat, sőt bizalmatlanságot is kiváltó magyar reformfolyamat ki­szélesítésére most kifejezet­ten ösztönzően hat a Szov­jetunióban folyó átépítés, a mindinkább teret nyerő nyíltság és a mind több szocialista országban ugyan­csak kibontakozó változás. 0 A magyar külpolitika — a békés, biztonságos környe­zethez fűződő érdekeinknek megfelelően — tevékenyen járult hozzá a nemzetközi helyzet kedvező folyamatai­nak kibontakoztatásához. A nemzetközi fórumokon és a kétoldalú kapcsolatok kere­tében a katonai szemben­állás csökkentése, a vitás kérdések politikai eszközök­kel, tárgyalások útján tör­ténő rendezése, a bizalom építése érdekében lépett fel, s részt vállalt a Varsói Szerződés Szervezete ez irá­nyú közös 'kezdemqjnyezé­soinek kimunkálásában és •képviseletében. Aktívan dolgozott például a magyar diplomácia az Egyesült Nem­zetek Szervezetében a szo­cialista országok által ja­vasolt átfogó nemzetközi biztonsági rendszer elfogad­tatása érdekében. A bécsi utótalálkozó munkájában •részt vevő magyar diplo­maták annak érdekében te­vékenykedtek, hogy a hel­sinki záróokmány mindhá­rom „kosarában", az álla­mok viszonyát érintő elvi, illetve a katonai-biztonsági ¡kérdésekben. a gazdasági együttműködés területén és a kulturális kapcsolatokban, valamint humanitárius ügyekben — beleértve a magyar szempontból külö­nösen fontos és érzékeny kérdést, a nemzeti kisebb­ségek jogainak biztosítását is — előremutató megálla­podások szülessenek. Külpolitikai tevékenysé­günk a legközvetlenebb módon — a dolog termé­szeténél fogva — nyilván­valóan a két- és többoldalú •kapcsolatok célirányos bő­vítésével segítheti a sta­bilizáció és a kibontakozás ügyét. Akár a magas szintű találkozók számát, akár a targyalások megállapodások­ban testet öltő közvetlen eredményét vagy közvetett hatását nézzük, 1987-ben ki­érne lkedően sikeres évet zárt a magyar diplomácia. A leg­fontosabb találkozók puszta felsorolása is — Kádár Já­nosnak, az'MSZMP főtitká­rának moszkvai, pekingi, stockholmi és brüsszeli láto­gatása, Wojciech Jaruzelski­nck, a Lengyel Egyesült Munkáspárt főtitkárának bu­dapesti tárgyalásai, Németh Károlynak, az Elnöki Ta­nács elnökének latin-ameri­kai utazása, a spanyol ural­kodó és a dán királynő, va­lamint a zambiai államelnök magyarországi látogatása. Lázár György kormányfő olaszországi és dán, vala­mint kínai partnere buda­pesti látogatása, majd Grósz Károly miniszterelnöknek a Szovjetunióban, Lengyelor­szágban, az NSZK-ban és Görögországban, illetve a csehszlovák, az osztrák és a melaysiai kormányfővel Bu­dapesten folytatott megbe­szélései, a csaknem húsz mi­niszterelnök-helyettesi és külügyminiszteri találkozó — jól tükrözi az aktivitás mér­tékét. Előrelépésről adhatunk azonban számot a kapcsola­tok tartalmát tekintve is. Tovább erősödött a szocialis­ta országokkal sorra került magas szintű találkozók munkajellege, a problémák hasonlósága érezhetően meg­növelte a kiútkeresést segítő tapasztalatcsere fontosságát. A tőkés országok vezető po­litikai és üzleti köreivel folytatott tárgyalások lehető­seget adtak a gazdaságunk koiszerűsítésére irányuló el­képzeléseink bemutatására, az ebből adódó együttműkö­dési lehetőségek feltárására, és a gazdasági együttműkö­dés legkorszerűbb formáinak — így például a vegyes vál­lalatok létrehozásának — ö;.7 tönzésére. A nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszer realitásai kezé tartozik az integrációs tömörülések léte. Magyaror­szág — a KGST tagjaként — ez évben is jelentős erőfe­szítéseket tett a szocialista gazdasági integráció haté­konyságának növelése, az együttműködési mechaniz­mus és a szabályozó rend­szer ehhez nélkülözhetetlen korszerűsítése érdekében. A korábbi évek nem hivatalos érintkezései után ez év nya­rától hivatalosan is megkez­dődtek a tárgyalások Ma­gyarország és az Európai Gazdasági Közösség képvise­lői között egy olyan megálla­podás kidolgozásáról, amely szándékaink szerint a jelen­leg velünk szemben alkalma­zott mennyiségi korlátozások és vámhátrányok lebontásá­val biztosítaná hazánk szá­mára a diszkrimináció­mentes kereskedelmet az EGK 12 tagállamával. 0 A diplomáciai tevékenység soha nem lehet öncélú, min­dig szorosan összefügg az or­szág belső helyzetével, a megoldásra váró feladatok­kal A magyar külpolitika idei mérlege ezt a kapcsola­tot a korábbi éveknél is egy­értelműbben jelzi. Külpoliti­kánk ez évi eredményeire és a nemzetközi helyzetben ki­bontakozó kedvező változá­sokra alapozva joggal vár­hatjuk, hogy nemzetközi ak­tivitásunk, kapcsolataink bő­vülése a nemzetközi feltéte­lek javításával, az együtt­működésben rejlő lehetősé­gek feltárásával és kiaknázá­sával a jövőben is fontos sze­repet játszik országunk tár­sadalmi-gazdasági kibonta­kozásának előmozdításában. n Rádiótelex ORTEGA SAJTÓÉRTEKEZLETE A nicaraguai államfő azt reméli, hogy két héten be­lül újabb közvetett tárgya­lási fordulóra kerülhet sor a sandinista kormány és az ellenforradalmárok — az úgynevezett kontrák — képviselői között. A hfcly­szín Panama vagy Belize le­hetne — mondta managuai sajtóértekezletén Dániel Or­tega. A két eddigi forduló nem hozott eredményt. Egy kérdésre válaszolva, Ortega leszögezte, hogy a sandinis. ták nem hajlandók újévi tűzszünetet kötni mert a kontrák a karácsonyi tűz­szüneti megállapodást is megszegték. HELMUT KOHL CSEHSZLOVÁKIÁBA LÁTOGAT Helmut Kohl nyugatné­met kancellár a jövő év ele­jén kétnapos hivatalos láto­gatást tesz Csehszlovákiá­ban — jelentette be szerdán Bonnban a szövetségi saj­tóhivatal. Kohl a csehszlo­vák kormány meghívására január 26—27-én látogat Prágába, ahol Lubomír Strougal kormányfőn kívül találkozik Gustáv Husák köztársasági elnökkel is. Willy Brandt után Kohl lesz a második nyugatnémet kancellár, aki a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság­ba látogat. KÍNAI DIPLOMATÁK KIUTASÍTÁSA Kiutasítottak két, kémke­déssel vádolt kínai diploma­tát az Egyesült Államokból — jelentette szerdán a The Washington Times. A dip­lomatákat nem nevezi né­ven a jelentés, de egyikük, a lap szerint, a katonai at­tasé helyettese. A washing­toni külügyminisztérium de­cember 22-én nyilvánította nemkívánatos személynek a két diplomatát — közölte a lap. A The Washington Times hírét hivatalosan nem erősítették meg. ÉVZÁRÓ PÁRTTAGGYÜLÉSEK CSEHSZLOVÁKIÁBAN Az évzáró pártaggyűlések és konferenciák legfontosabb küldetésének azt tartják Csehszlovákiában, hogy a reformfeladatok teljesítésé­re alkalmas vezetőket, illet­ve vezetőségeket válasszanak meg, esetenként titkosan és többes jelöléssel —. erről nyilatkozott szerdán a Ru­dé Prvónak Frantisck Klí­ma, a CSKP KB párlépíté­si alosztályának vezetője. IZRAELI LETARTÓZTATÁSOK Izraeli közlés szerint mintegy 900 palesztint vet­tek őrizetbe a megmozdu­lások során A katonák a zavargások során 22 tünte­tőt agyonlőttek. Több busz. szal szállítottak őrizetbe vett személyeket katonai bíróságokra is. Üjra kilátás­ba helyezték azt is, hogy „az állam biztonságára ve­szélyesnek" tartolt személye­ket kiutasítják Izraelből. Illést tartott az Elnöki Tanács (Folytatás az 1. oldalról) vánt, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnökhe­lyettesét e tisztsége alól, a KNEB-tagságának megha­gyásával — érdemei elisme­rése mellett, saját kérésére, nyugállományba vonulására tekintettel — 1987. december 31-i hatállyal felmentette; Csáki Gyulát 1988. január 1. napjával a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnök­helyettesévé megválasztotta. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szabó Fe­rencet í988. január 1. napjá­val mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztériumi ál­lamtitkárrá kinevezte. (MTI) A Challenger katasztrófája után Késéssel indulhat az újabb amerikai űrrepülőgép Robbanás, halottakkal A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem gazdasági igazgatósága PÁLYÁZATOT HIRDET bérgazdálkodási osztályvezetői állás elnyerésére. • Felsőfokú, szakirányú végzettséggel rendelkezők je­lentkezését várjuk. A kinevezés határozott időre szólóan történik. Bérezés megegyezés szerint. A pályázatokat, részletes önéletrajzzal, a legmaga­sabb iskolai végzettséget igazoló oklevél másolatával felszerelve, az egyetem gazdasági főigazgatójához (Szeget!, Lenin körút 107. Pf. 427 6701) lehet be­nyújtani. ® Washington (MTI) Várhatóan több hónapos késéssel tudják csak útnak indítani az első amerikai űrrepülőgépet a Challenger csaknem két évvel ezelőtti katasztrófája óta leállított programban. Az újabb ké­sés oka az, hogy hibásnak bizonyult az űrrepülőgép szilárd hajtóanyagú indító­rakétájának módosított kí­sérleti példánya, amelyet december 23-án próbáltak ki a gyártó vállalat, a Mor­ton Thiokol telepién. Mint azt a vállalat és a NASA kedden közölte, a ra­kéta egyik fúvókáját a haj­tóműhöz erősítő gyűrű a kí­sérlet során eltört és rész­ben megsemmisült. A Challenger pusztulását egy ilyen rakéta tömítőgyű­rűjének hibája okozta. A katasztrófa nyomán a gyár módosította a rakéta eleme­it összekötő tömítőgyűrűket és több más átalakítást is végrehajtott, így a fúvókák­nál is. Az indítás utáni első két percben a fúvókák helyzetének módosításával irányítják az űrrepülőgép­komplexumot a pályára ál­lításhoz. Az amerikai Országos Űr­hajózási és Űrkutatási Hiva­tal négy földi próbát irány­zott elő a módosított rakéta számára. Az amerikai űrrepülőgé­pes programot a katasztrófa után teljesen leállították, s azt tervezték, hogy 1988. jú­nius 2-án tudják újrakezde­ni, két és fél éves kényszer­szünet után. Az újabb hiba miatt most módosítani kell ezt az időpontot is. A Morton Thiokol kedden egy talán még súlyosabb csapást is elszenvedett: tele­pién szerelés közben lángra lobbant egy MX típusú ha­dászati földrészközi ballisz­tikus rakéta első fokozatá­nak hajtóanyaga. A szeren­csétlenség következtében öt munkás meghalt, a szerelő­műhely épülete teljesen megsemmisült. A szeren­csétlenség okát egyelőre nem ismerik. Kecskemét, Debrecen Megyei pártbizottsági ülések Szerdán két megyei párté bizottsági ülésen választot­tak új első titkárt. Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának Kecs­keméten tartott ülésén részt vett Berecz János, a Politi­kai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A testület első titkárának Sza­bó Miklóst, a megyei párté végrehajtóbizottság tagját, a kiskunhalasi városi párt­bizottság eiső titkárát vá­lasztotta meg. Debrecenben, a Hajdú-Bi­har megyei pártbizottság ülésén részt vett Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A testület Postás Sándort, a debreceni pártbizottság első titkárát választotta meg el­ső titkárává. (MTI) PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! o A TISZA VOLÁN SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÜZEMEGYSÉGE pályázatot hirdet üzemigazgató gazdasági helyettesi munkakör betöltésére. Feladat: az önálló gazdálkodás számviteli, pénzügyi, ügyviteli feltételeinek biztosítása, oz üzemegységi ter­vezés, munkaerő-, létszám-, bér. és költséggazdálko­dási, valamint egyéb ügyvitellel kapcsolatos munka­folyamatok irányítása, szervezése, ellenőrzése. A munkakör betöltésének feltételei: — szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség; — legalább 5 éves vezetői, szakmai gyakorlat; — erkölcsi-politikai fedd­hetetlenség. A megbízatás határozott időre, szól, maximum 5 év. Bérbesorolási kategória: vállalati vezető A/B/2. 5200 —14 000 ezer forint között, illetve az 1988. január 1­jétől az új besorolás szerint, az érvényes premizálási feltételekkel. A pályázatnak tartalmaznia kell: — eddigi szakmai tevékenységet, a betöltött munkakörök megjelölésével; — részletes önéletrajzot. A pályázatot a szállítmányozási üzemegység üzem­igazgatójához 1988. január 10-éig kell benyújtani (Szeged, Tolbuhin sugárút 96. 6725), ahol a pályázat­tal kapcsolatban az érdeklődők részletesebb informá­ciót kaphatnak. Telefon: 11-703. A pályázat elbírálása 1988. január 20-áig történik, eredményéről a pályázó­kat írásban értesítjük, a munkakör 1988. február 1­jétől tölthető be.

Next

/
Thumbnails
Contents