Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-27 / 304. szám

2 Vasárnap, 1987. december 27. H magyar népgazdaság 1988. évi terve (Folytatás az 1. oldalról) termékek termelése mintegy fi százalékkal, a mezőgazdasági ágazat termelése 5-5,5 százalékkal haladja meg az ez évit. A növénytermesztésben lényegében változatlan vetésterületen, magasabb hozamok mellett 15,5-15,7 millió tonna gabonatermést kell elérni ügy, hogy egyidejűleg emelkedjen a gabonafélék beltartalmi értéke. A fehérjenövények termelése dinamikusan növekszik. A takarmánygazdálkodás hatékonyságának javítása lehetővé te-szi a takarmányok termőterületének mérséklését. A zöldség- és gyümölcsfélékből a kereslet kielégítését a termésátlagok növelésével, a nagyüzerrtek és a kisgazdaságok közötti hatékony munkamegosztással és az értékesítés ésszerű szervezésével kell megvalósítani. Az elfagyott szőlőültetvények pótlása és az új telepítések a külpiaci kereslet változásával összehangoltan történhetnek. A burgonyatermés növekvő vetésterületen és hozamok mellett bővül. Az állattenyésztésben ja*vul a termékek minősége, fokozódik a gazdaságosabb termékek előállítása. A leggazdaságtalanabb termékek kiviteléhez tartozó támogatás felső határa csökken Ezzel összefüggésben a vágósertés-termelés mérsékelten nőhet.. A vágómarha-termelés a húsmarhaállomány v'&rható mérséklődése miatt csökken. A tejtermelés a huzamok növelésével emelkedik. A vágóbaromfi-termelés a kivitel gazdaságosságától és a piaci kereslettől függően bővülhet. A mezőgazdasági nagyüzemek k ¡egészítő tevékenységében elsősorban a jövedelemtermelést fokozó, a mezőgazdasági tevékenységhez szorosan kapcsolódó élelmiszerfeldolgozás, valamint az ipari kooperációs kapcsolatok szélesítésével a drága import gazdaságos helyettesilését elősegítő tevékenységek fejlődhetnek dinamikusan. A háztáji és kistermelés a nagyüzemi termelést kiegészítve intenziven fejlődik. A mezőgazdasági szövetkezeti formák korszerűsítése, az adottságokhoz rugalmasan igazodó szervezetek, egyszerűbb szövetkezetek (szakszövetkezetek, kisszövetkezetek, szakcsoportok, kistermelői szövetkezetek stb.) elterjesztése is elősegíti a jövedelmezőség javítását, a kisgazdasági termelés integrációját. Az élelmiszeripar termelése — az ez évi alacsony színvonalú növénytermesztéssel és az állattenyésztés jövő évi kismértékű fejlődésével összhangban — mérsékelten bővül A mezőgazdasági termelőkkel való jobb együttműködés, a költségérzékenység fokozása érdekében folytatódik a szervezeti korszerűsítés. Az erdőgazdálkodásban a fakitermelés számottevően nem növelhető, a favagyon hasznosítása során a feldolgozottsági fok további emeltre, a konvertibilis viszonylatú kivitel bővítése a cél. Megkezdődik a hosszú távú erdőtelepítési program megvalósítása. A termelő infrastruktúrán belül a távközlés teljesítményei dinamikusan, a közlekedésé kismértékben bővülnek. A közlekedés szállító képességének megőrzésével, a kapacitások egyenletesebb évközi leterhelésével, hatékonyabb kihasználásával elégíti ki a népgazdaság mérsékelten növekvő szállítási igényeit. A vasúti és a közúti áruszállítási teljesítmények várhatóan az 1917. évi szinten alakulnak. Kisebb mértékben nőnek a csővezetékes szállítás és a tengerhajózás teljesítmén\ei. Javítani kell a nemzetközi szállítási és piacszervező tevékenységet, növelni a devizabevételeket. Lakossági és más források fokozott bevonásával folytatódik a távbeszélő-hálózat gyors ütemű, rekonstrukcióval egybekötött fejlesztése. Az előző éveket meghaladó számban létesülnek új távbeszélőhelyek. Számottevően javul Szolnok, Debrecen, Kaposvár, Veszprém és Szombathely, valamint — konténerközpontok telepítésinek folytatásával — több vidéki település és egyes budapesti lakótelepek telefonellátottsága. Összességében a beszélőhelyek száma az eddigieket meghaladó mértékben, több mint 60 ezerrel nc. Bővül az informatika elterjedése szempontjából meghatározó jelentőségű telex* és adatátviteli hálózat. Az egészséges ivóvízellátás bővítése és a vízminőség fokozott védelme továbbra is kiemelt feladat. Az egészséges ivóvízellátásban részesülő népesség száma (100 ezer fóvel) tovább nő. A víztermelő művek napi kapacitása 100 ezer köbméterrel, a szennyvíztisztító kapacitás pedig közel 70 ezer köbméterrel emelkedik. Folytatódj« a Bős—nagymarosi Vízlépcsőrendszer építése, valamint a hatásterületén lévő városok szennyvíztisztító léiesítményeinek megvalósítása. A környezeti szennyezéstől legjobban károsodott területeken az ártalmak csökkentesét szolgáló fejlesztésekkel folytatódik a lakosság életfeltételeinek javítása. A veszélyes hulladékok kezelésére és a szennyvíz tisztítására szolgáló kapacitások bővítése valamint a légszennyezés mérséklése mellett intézkedések történnek annak érdekében, hogy a technológiai fegyelem és a környezetvédelmi előírások megtartása járuljon hozzá a környezetszennyezés csökkenéséhez. Beruházások A beruházások volumene az 1087. évi körül alakulhat. A gazdaság tartós stabilitásához szükséges szerkezeti átalakítást szelektív korszerűsítési és fejlesztési tevékenység alapózza meg. A tartósan versenyképes és eredményes tevékenysége« bővítését — elsősorban a feldolgozóiparban és az élelmiszer-gazdaságban — a gazdálkodó szervezetek öntevékeny vállalkozókészsége mellett a jövedelemszabályozás elhatározott módosítása, a társadalmi tőkeáramlás élénkülése, aktív banki részvétel a jövedelmező vállalkozási lehetőségek feltárásában é5 megvalósitásában is alátámasztja. Fokozódik a gazdaságos export növelését célzó beruházások támogatása; a szerkezetátalakításra irányuló egyéb, központilag kiemelt célok megvalósítását is segítik az akciók tényleges hatékonyságához igazodó kedvezmények, támogatások éj hitelek. Folytatódik a távközlés kiemelt fejlesztese. Kismértékben nő a válla-v lati döntésű beruházások mennyisége. Ezen belül és a szocialista szektor egészében csökken a beruházások állami finanszírozásának aránj£. Üj központi nagyberuházás nem kezdhető. A folyamatban lévő központi nagyberuházások közül növekvő ráfordítást csak a Bős—nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésére vesz figyelembe a terv, míg a többi fejlesztésnél jelentős a mérséklés. Központi és tanácsi fejlesztésekre az ez évinél jóval kevesebb fordítható. Az energiaszektor és a nem termelő infrastruktúra beruházásai csökkennek. Foglalkoztatás. A lakosság jövedelme és fogyasztásar életkörülmények A foglalkoztatáspolitika az aktív keresők erőteljesebb átrendeződésének elősegítésével támasztja alá a gazdasági szerkezet átalakítását, és segíti az azzal együttjáró munkaerőmozgásból adódó problémák folyamatos oldását. A korábbi évek tendenciáját meghaladóan csökken a létszám az iparban, az építőiparban, valamint a mezőgazdaságban. ,A nem termelő ágakban foglalkoztatottak számának növekedése lassul. A területi (megyei, fővárosi) munkaügyi szakigazgatási szervek aktívan segíteni fogják a pályaváltásra kényszerülő dolgozók szakmai mobilitását, pályakorrekciós tanácsadást fognak folytatni, és szervezik az átképzést. Az átképzési támogatás kiterjed a munkaviszonyban nem állókra, valamint a pályakezdőkre is. A' cél az, hogy a munkábó1 átmenetileg kikerülők szociális biztonsága ne romoljon. A területi és strukturális feszültségek enyhítésére fel kell használni a foglalkoztatáspolitika már kialakított és előkészítés alatt álló eszközrendszerét, ezen belül a Foglalkoztatási Alapet és más ehhez kapcsolódó anyagi eszközöket is. A munkaerő-kereslet és -kir.álat területi és strukturális feszültségeinek részbeni oldásához — elsősorban azokon a területeken, ahol jelentős munkaerő-felesleg van — kisvállalkozások létrehozása is hozzájárul. A belső és külső egyensúly javítása érdekében a lakosság reáljövedelme és fogyasztása csökken. A inveddemcsökkentés karos hutásaitól a legrászorultabb rétegeket meg kell védeni. A lakosság nominális ptnzjövedelme — elsősorban a jelentős árkompenzációk miatt — a korábbi éveknél lényegesen gyorsabban, 10,5—11 százalékkal növekszik. A keresetek összességükben mérsékelten, ezen belül a kiemelkedő t teljesítményt nyújtó vállalatoknál az átlagosnál gyorsabban növekedhetnek. Áz átlagkeresetek mintegy 5 százalékkal nőnek. A tényleges nominális növekedés a bérbruttósltás miatt körülbelül 21 százalék lesz, és az adólevonás előtt az átlagkeresetek meghaladják a 8 ezer forintot. A népgazdaság egészében a jelenlegi 2000-ről 3000 forintra emelkedik a minimális bér. A lehetőségek keretein belül arra kell törekedni, hogy az egyéni keresetek jobban fejezzék ki a munka eredményességében fennálló különbségeket. A pénzbeli társadalmi jövedelmek körülbelül 22 százalékkal nőnek, amiben jelentős szerepe van az adóés árreformhoz kapcsolódó ellentételezéseknek. A fogyasztói árszínvonal növekedesét teljeskörűen kompenzálják (15 százalék, minimum 330 forint) a 70 éven felüli nyugdíjasok, az I. és II, rokkantsági csoportba tartozók, a vakok és a hadigondozottak ellátmányaiban. A 70 éven aluli nyugdíjasok a rendszeres kiegészítésen (2 százalék, minimum 120 forint) kívül 210 forint kiegészítést kapnak. A családi pótlék gyermekenként 400 forinttal, a három éven aluliaknál és néhány más kategóriában 500 forinttal, a gyermekgondozási segély 330 forinttal, az ösztöndíjak 210 forinttal emelkednek. 400G-ről 6000 forintra nő az anyasági segély. A gyermekgondozási díjat a gyermek kétéves koráig terjesztik ki. Differenciált mértékben emelkednek más, fix összegű társadalombiztosítási ellátások és szociális segélyek is A személyijövedelem-adó bevezetése miatt változnak egyes ellátások (például a táppénz) megállapításának szabályai. A fogyasztói árszínvonal mintegy 15 százalékkal növekedhet. Az általános forgalmi adó bevezetésekor jelentésen csökkenteni kell a fogyasztói ártámogatásokat. Az átlagosat meghaladóan, jelentősen drágulnak többek között a gyermpkeikkek, a lakásberuházás és -karbantartás költségei, a tej- és tejtermékek. A felnőttruházati cikkek, sportszerek és néhány más termék ára az év elején csökken. Az egyes társadalmi rétegek árindexe nem szóródik jelentősen: az átlagosnál kismértékben magasabb az árnövekedés hatása a városi, valamint a munkás és szellemi háztartásokban, alacsonyabb a községi, valamint a paraszti és nyugdíjas háztartásokban. A bevezetett kamatprémiumon kívül egyéb eszközök, ezek keretében új értékpapírok kibocsátása is előseg;ti, hogy a lakosság megtakarítási hajlandósága ne csökkenjen. Az alapvető fogyasztási javakból, rendszeresen vásárolt termékekből jó árukínálatot, kiegyensúlyozott, zavartalan piaci helyzetet kell biztosítani; más termékekből is helyre kell állítani a kereslet-kínálati egyensúlyt, a jelentősebb átmeneti hiányokat meg kell szüntetni, illetve meg kell előzni. A kínálat javítását elsősorban a hazai termelésre és a rubelelszámolású behozatal növelésére kell alapozni. A termelés és a kereskedelem szorosabb együttműködésével szükséges felkészülni a kereslet szerkezetében várható jelentősebb változásokra. A tanácsoknak a legalapvetőbb szükségletek kielégítésén túl fejlesztési eszközeiket az alapfokú ellátás legfontosabb területeire (lakás és ivóvíz), valamint a nagy létszámú korosztályok középfokú oktatási feltételeinek megteremtésére kell koncentrálni. Folytatódik a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésének társadalmi—gazdasági programja. Elsősorban központi és tanácsi pénzeszközökből, emellett vállalati és lakossági eszközök bevonásával, fokozottabb tanácsi koordinációval mérsékelni szükséges a gazdasági szerkezet korszerűsítésével járó térségi é* helyi foglalkoztatási és szociális problémákat. , A terv állami és lakossági pénzeszközök felhasználásával 55 ezer lakás felépítésével számol. A lakásgazdálkodási eszközök bővítésével törekedni kell a lakással nem rendelkező, legrászorultabb reiegek helyzete romlásának mérséklésére. Folytatódik az áliami tulajdonban lévő lakóházak felújítása. A lakásárak emelkedésének ellensúlyozását több intézkedés is segíti. Differenciáltan nő a szociálpolitikai kedvezmény összege, emelkedik a 3 százalékos kedvezményes kamatozású hitel felső határa a családi házat építőknél, valamint a nagycsaládosoknál. Ezen kívül a rászorult családok a tanácsoktól helyi támogatásban részesülhetnek. Az. általános forgalmi adót a házilagos lakásépítők a kisebb lakásoknál teljes egészében, a nagyobb lakásoknál jórészt visszaigényelhetik. A lakásfelújításnál a hitelezési feltételek szigorodnak. A nagy létszámú korosztályok elhelyezését részben új építéssel, részben a más funkciójú, de oktatás céljára átalakítható épületek és helyiségek igénybevételével szükséges megoldani. Befejeződik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye•ern rekonstrukciója, folytatódik az Eötvös Loránd Tudományegyetem kémiai tömbjének építése. Az egészségügyi, szociális ellátás területén rendelkezésre álló eszközöket a kórházi rekonstrukciókra, a szociális otthoni helyek növelésére, és a működő intézmények gép-, műszerellátására kell koncentrálni. Jelentős országos intézetek (Onkolpgiai Intézet, Szegedi Orvostudományi Egyetem) építésének befejezése is elősegíti a kórházi ágyak számának növelését. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A rubelelszámolású áruforgalom az egyensúlyi követelmények figyelembevételével járul hozzá a gazdaság fejlődéséhez. Aktív piaci munkával, gazdaságszervezési intézkedésekkel törekedni kell a belföldi fizetőképes keresletet kielégítő termékek importjának jelentős bővítésére. A kivitel a behozatallal összehangoltan, de annál kisebb ütemben növekedhet. A KGSTtagországokkal folytatott gazdasági együttműködés korszerűbb formáinak segítségével, a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok fejlesztésével ki kell használni az együttműködésből eredő kölcsönös előnyöket. A konvertibilis elszámolású kivitelt elsősorban a feldolgozóipari és agrártermékek körében szükséges dinamikusan növelni. A fejlett tőkés országokkal folytatott kereskedelemben aktív külpiaci munkával, a változó igényekhez történő rugalmas alkalmazkodással el kell érni piaci pozícióink megtartását, illetve további erősítését. Nő a kivitel a fejlődő országokba is. Ugyanakkor a leggazdaságtalanabb devizakitermelésű termékek kivitele visszaszorul. A külgazdasági egyensúlyi követelményeknek megfelelően a behozatal mérséklődik. Az idegenforgalomban hatékony piacszervező munkával, rugalmas üzlet- és árpolitikával, a fogadási feltételek és a szolgáltatások színvonalának emelésével, a kínálat differenciálásával a konvertibilis elszámolású idegenforgalmi bevételek erőteljes növekedését kell megalapozni. A rubelelszámolású idegenforgalom területén az áruforgalommal összehangolt aktívumot kell elérni. A terv megvalósítását szolgáló eszközrendszer, a gazdasági mechanizmus korszerűsítése Az 1988. évi fő gazdaságpolitikai célok megvalósítása, különösen a termelési szerkezet átalakításának gyorsítása és az .egyensúlyi követelmények alátámasztása érdekében a gazdaságirányításban jelentős változásokra kerül sor. Korszerűsödik a termelői árrendszer. A termelői árszínvonal emelkedése — az év eleji ármérséklődések és évközi árváltozások együttes hatásaként — az anyagi ágakban nem haladja meg a 3 százalékot, ezen belül az iparban a 2,5 százalékot. A bankrendszer tevékenységének kibontakozása révén és a társadalmi tőkeáramlást elősegítő eszközök széles körű alkalmazásával növekszik a monetáris irányítás szerepe. A jegybanki politika, a refinanszírozási gyakorlat, az állami bankfelügyelet hozzájárul a terv céljainak megvalósulását elősegítő hitelezési gyakorlathoz, a pénzügyi egyensúly javításához. Az aktív bankpolitika kibontakozása érdekében folytatódik a kereskedelmi bankok tevékenységét átmenetileg korlátozó kötöttségek oldása. Megkezdődik a lakossági és vállalati bankmüveletek szétválasztásának megszüntetése. Fokozatosan kiépül az egységes pénzügyi információs és ellenőrzési rendszer. Az értékpapírpiac működése szélesedik. A vállalati és a lakossági adórendszer reformja, a vállalati jövedelemszabályozás tartós, a forrásokat összességében szabályozó, a vállalati vagyon növelésében való érdekeltséget fokozó elemei és normativilásának erősödése is elősegíti a gazdálkodó szervezetek teljesítmények szerinti differenciálódásának fokozódását. Bevezetésre kerül az általános forgalmi, a vállalkozói és a "személyi jövedelemadó, bizonyos adók megszűnnek vagy nagymértékben csökkennek. A hozzáadottértékadózás fokozza a gazdálkodó szervezetek hatékonyság szerinti differenciálódását, javítja a gazdasági tisztánlátást. A személyi jövedelemadózás előmozdítja, hogy igazságosabb legyen a közteherviselés, és a lakossági fogyasztás szerkezete egyúttal racionálisabbá váljon. A terv szerint az eredeti jövedelmen belül növekszik a társadalmi tiszta jövedelem aránya. Fontos, hogy a gazdálkodó szervezetek nyereségének növekedése elsősorban a gazdálkodás hatékonyságának javulásából származzon, csökkenjen az indokolatlan áremelkedés és a támogatások nyereségképző szerepe. A magántevékenységből és a kisvállalkozásból származó jövedelmek a teljesítményekkel összhangban növekedhetnek. » A gazdaságirányítás a gazdasági szabályozás kiégési ¡tő, célra orientált — jelentős részben tartós — eszközeivel is él. A termelési szerkezet kedvező irányú átalakítását, különösen a konvertibilis elszámolású kivitel nevekedését, az ezt megalapozó műszaki fejlődést az általános szabályozáson túl a palyázati rendszer, és az ehhez tartozó széles körű és jelentős kedvezmények, a Világbank által nyújtott és más hitelek, a műszaki fejlesztés megújított eszközrendszere is előmozdítják. A hatékonyan dolgozó gazdálkodók mozgásterét nyereségadókedvezmény és a bérklub intézménye is bővíti. A kormány a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésével, a termelési szerkezet korszerűsítésével, a piacépítéssel, a termékforgalmazással, a beruházásokkal, a termelő infrastruktúra fejlesztésével, a lakosság életkörülményeivel kapcsolatos legfontosabb feladatok megoldására a jövő évi népgazdasági terv keretében gazdaságszervező intézkedéseket hagyott jóvá. A Minisztertanács felhívja a„ vállalatokat és a szövetkezeteket, a tanácsokat és intézményeket, hogy sajat tervüket a népgazdasági célokkal összhangban véglegesítsék, és végrehajtását színvonalas, eredményes munkával segítsék elő. A Minisztertanács felkéri a dolgozó kollektívákat, a társadalmi szerveket, az ország minden polgárát, hogy munkájukkal járuljanak hozzá a népgazdasági terv megvalósításához. (MTI)