Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-27 / 304. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! 77. évfolyam, 304. szám 1987. december 27., vasárnap A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA H magyar népgazdaság 1988. évi terve A Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 1987. évi várható fejlődését, és jóváhagyta az 1988. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy a gazdaságirányítás és a gazdálkodó szervezetek erőfeszítéseinek eredményeként az 1987. évi gazdasági folyamatokban az 1985—86. évi tendenciákhoz képest szerény, egyes pontokon számottevő javulás tapasztalható. A termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása és a gazdasági egyensúly javítása terén azonban az elért előrehaladás nem kielégítő. A termelés és a nemzeti jövedelem az 1985. évi visszaesés és az 1986. évi lassú növekedés után élénkült, lényegében a tervezettnek megfelelően emelkedett. Az ipari termelés az előirányzottat meghaladóan bővült. Az ipari termékek konvertibilis elszámolású kivitele a termelésnél dinamikusabban nőtt, belföldi célú értékesítésük is emelkedett. Az építőipar teljesítménye nőtt, a lakásépítés ütemessége javult. A mezőgazdasági termelés, főleg az aszály és a szőlőültetvények elfagyása miatti terméskiesés következtében, jelentősen elmaradt a tervben előirányzottól, és alacsonyabb az 1986. évinél. A belföldi felhasználás az előirányzott kismértékű csökkenés helyett bővült. A számítottnál gyorsabb volt a jövedelmek, ezen belül a keresetek növekedése. Ezért is szükségessé vált — hatósági intézkedések révén — a fogyasztói árszínvonalnak a tervezettet meghaladó emelése. A lakosság fogyasztása így is — elsősorban a megtakarítások terhére — számottevően nőtt. A szocialista szektor beruházásai — leginkább a vállalati körben és a tanácsoknál — jelentősen meghaladták a tervezettet, mennyiségük az előző évihez képest emelkedett. A készletfelhalmozás mértéke — elsősorban a belkereskedelmi készletek csökkenése miatt — alacsony volt. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban a kivitel erőteljesen nőtt, a behozatal — a tervezettől eltérően — nem mérséklődött. A passzívum lényegesen csökkent, de a tervezett kismértékű aktívum nem jött létre. Az idegenforgalomban a bevételek erőteljesen növekedtek. A fizetési mérleg hiánya az előző évinél lényegesen kisebb lett, de a tervezettet meghaladta. A rubelelszámolású áruforgalomban mind a kivitel, mind a behozatal a .tervezetthez közclállóan alakult. A cserearányok javultak. A tervezettnél valamelyest nagyobb kiviteli többlet keletkezett. A gazdasági egyensúly más területein — így az anyag- és árupiacokon — a helyzet érezhetően romlott. Az állami költségvetés bevételei a számítottnál jobban, kiadásai ahhoz közclállóan emelkedtek. A deficit igy — döntően az évközi intézkedések eredményeképpen — a tervezettnél és az előző évinél lényegesen kisebb lett. A vállalatok jelentős részének pénzügyi helyzete az év során érezhetően kedvezőbb volt a teljesítmények alapján indokoltnál. A fizetésképtelen vállalatok elleni eljárások megindításában nem történt érdemi előrelépés. A gazdasági szabályozás következetlenségei, a támogatások és kedvezmények széles köre miatt továbbra sem volt kielégítő az összhang a ténylegesen megtermelt és a felhasználható jövedelmek között. A Minisztertanács ennek figyelembevételével hagyta jóvá az 1988. évi népgazdasági terv fő céljait és előirányzatait. vezeteknél — mások terhei- hozzájárulás. Megszűnik a nek egyidejű növekedése gazdálkodó szervezetek kömellett — mérséklődik a telező műszakifejlesztésiközponti műszaki fejlesztési alap-képzése. A termelő ágazatok fejlődése Az 1988. évi terv fő gazdaságpolitikai céljai és a gazdaságirányítás feladatai Az 1988. évi gazdasági munka fő célja, hogy megkezdődjék a Magyar Szocialista Munkáspárt gazdaságitársadalmi kibontakozási programjának, illetve a kormány ezt szolgáló stabilizációs munkaprogramjának a végrehajtása. A gazdaságpolitikában és a gazdaságirányításban a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását; a gazdasági szerkezet korszerűsítésének gyorsítását, a gazdasági hatékonyság növelését kell előtérbe helyezni. Szelektív, az egyensúlyi és u szerkezet-korszerűsítési célokat összehangoló és érvényre juttató, más célokat ezeknek határozottan alárendelő termelési és elosztási politikát kell követni. a) A gazdasagi egyensúly javításában a fő cél a konvertibilis valutákban fennálló adósságállomány növekedésének erőteljes lefékezése. A terv előírja, hogy a lolyó fizetési mérleg paszszívuma konvertibilis valutákban 500 millió dollár kőiül alakuljon. Ehhez a külkereskedelmi forgalomban mintegy 250 millió dollár aktívumot kell elérni. Fontos követelmény, hogy az aktívum a gazdaságos kivitel bővüléséből és a behozatal ésszerű megtakarításából származzon. A rubelelszámolású áruforgalom a kölcsönös előnyök alapján bővül. Szorgalmazni kell a fizetőképes hazai keresletnek megfelelő behozatal növelését, a kivilel ezzel összehangoltan emelkedhet, az aktívum legfeljebb 150 millió rubel lehet. Fontos cél, hogy a belföldi pénzügyi egyensúly is javuljon, ezen belül az állami költségvetés hiánya lényegesen mérséklődjék. Biztosítani kell az anyagi és pénzügyi folyamatok összhangját. Ezt szigorú monetáris politika, az állami támogatások jelentős mérséklése. a minden irányú takarékosság fokozása támaszsza alá. A belföldi piaci egyensúlyt megfelelő kínálattal, a termelő. a szolgáltató, a kereskedelmi vállalatok jobb együttműködésével is javítani kell. b) A termelés csak az egyensúlyi követelményeknek megfelelő szerkezetben, és a hatékonyság növekedésére alapozva emelkedhet. A bruttó hazai termék 1-1,5 százalékkal, a nemzeti jövedelem 1 százalékkal nő. A termelés szerkezetének átalakítását a műszaki fejlődés élénkülésére, eredményeinek hasznosítására is támaszkodva úgy kell meggyorsítani, hogy erőteljesen bővüljön a gazdaságos konvertibilis kivitel, és számottevő importmegtakaritásra kerüljön sor. Követelmény, hogy javuljon a termékek nemzetközi versenyképessége; fokozódjék a jövedelemtermelő képesség. Érdemi haladást kell megvalósítani a nem hatékony tevékenységek, ezen belül a gazdaságtalan kivitel visszaszorításában, átalakításában vagy felszámolásában, az ezekhez nyújtott támogatások és kedvezmények mérséklésében és megszüntetésében. A fizetésképtelen gazdálkodó szervezetekkel szemben következetesen alkalmazni kell a felszámolási eljárást. c) A terv előirányozza, hogy a belföldi felhasználás, különösen a lakosság fogyasztása mérséklődjék. A bruttó hazai termék belföldi felhasználása körülbelül 1 százalékkal, a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 1.5-2 százalékkal csökken. A lakosság fogyasztása 2-2,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 2,53 százalékkal mérséklődik. A közösségi fogyasztás reálértéke nem emelkedhet. A kibontakozást elősegítő, hatékony, egyensúlyjavító fejlesztések forrásai — főleg a feldolgozóipar és az agrárszféra versenyképes tevékenységeinél, valamint a távközlésben — bővülhetnek, más területeken a beruházások mérséklődnek. d) Meg kell gyorsítani a gazdasagiranyitási rendszer továbbfejlesztését, fokozottabban hozzáigazítva a gazdaságpolitika követelményeihez. Olyan gazdálkodási környezetet kell kialakítani, amelyben tartós gazdasági kényszer érvényesül a vállalkozói készség fokozására, a bel- és külpiaci igényeknek megfelelő kínálatnak, főleg a konvertibilis exportnak a növelésére, a nagyobb jövedelemtermelésre. A szabályozóelemek összhangjának erősítése, a szigorú pénzügyi és költségvetési politika, a határozott gazdaságirányítási magatartás révén javul a pénzügyi egyensúly; a belföldi vásárlóerő csak a tervben előírt keretek között alakulhat. e) Meg kell gyorsítani a műszaki fejlesztés eredményeinek a termelésben történő hasznosítását. Ennek elősegítése érdekében az általános közgazdasági környezet és a finanszírozás korszerűsítésével el kell érni, hogy a műszaki fejlesztés egyre inkább vállalkozói jellegű tevékenységgé és érdekké is váljon. Szélesedni fog az innovációs bankok tevékenysége, ezek — kockázati tőkebefektetés révén is — az eddigieknél nagyobb mértékben finanszírozzák az új műszaki ötleteken és eljárásokon alapuló akciókat, vállalkozásokat. A kutatásigényesebb gazdálkodó szerElőtte és utána Mármint az ünnepek előtt és után — természetesen. Somogyi Károlyné képén napjaink valósága: a Dugonics téri fenyőfa, mindenkié; jelkép. Még áll, amikor megjelenik majd a tábla az üzletek ajtaján. Merthogy az ünneplés után sem lesz megállás, elborítja a munka a kereskedőket. A mostani leltárok időigényesebbek, mint a korábbi években. Ezért lépcsőzetesek. Vagyis: van, ahol már ma elkezdik; lesz, ahol még január végén is csinálják. Mi viszont — alighanem mindannyian — bevásároltunk már... A terv szerint az ipari termelés a szerkezeti változások mellett, az egyensúlyi követelményekkel összhangban, 1 százalékkal növekszik. A hozzáadott érték, illetve a konvertibilis elszámolású kivitel a bruttó termelést meghaladó mértékben bővül. Az értékesítési lehetőségeknek megfelelően az átlagot meghaladóan nő a könnyűvegyipari és a gépipari termékek termelése és konvertibilis elszámolású kivitele. Csökken a hengereltacél-, a karbamid- és a polipropilén-kivitel; eztmás, gazdaságosabb exporttal szükséges pótolni. Az ipari — elsősorban a gépipari — termékek rubelelszámolású kivitele csak a behozatallal arányosan bővülhet. Az export szerkezetét úgy kell változtatni — epveztetve az érintett KGST-tagországokkal —, hogy csökkenjen a támogatásigényes kivitel, növekedjen a fajlagosan alacsony konvertibilis elszámolású importot tartalmazó, gazdaságos termékek aránya. Az ipari termékek konvertibilis elszámolású behozatalának csökkenését- segítse a gazdaságos importhelyettesítő tevékenységek bővülése, különösen részegységekből és alkatrészekből, más közbenső termékekből, egyszerűbb fogyasztási cikkekből. Állami szervezőmunka is elősegíti, hogy az importot helyettesítő termelés erőteljesebben járuljon hozzá a hazai kereslet kielégítéséhez; előmozdítja a lehetséges termelők és felhasználók közötti kapcsolatok kialakulását. A meglevő berendezések kiegészítő fejlesztésével, pótlólagos elektronizálásával is korszerűsödik az ipari technológia, javul a termékek műszaki színvonala. Folytatódik az ipari termelés és értékesítés szervezeti rendszerének korszerűsítése, különösen a feldolgozóiparban. A rugalmas működést gátló monopolhelyzetek fokozatosan meg fognak szűnni. A nagyobb gazdálkodó szervezetek fejlődése mellett dinamikusan bővül a szövetkezetek, a kisvállalkozások és a magánszektor ipari és szolgáltató tevékenysége. A főbb ipari ágazatokban az alábbi fejlődéssel lehet számolni: A széntermelés várhatóan az 1987. évi szinten marad. Néhány gazdaságtalanul működő mélyművelésű bányában, valamint a nógrádi peremi külfejtésnél megszűnik a termelés. A kőolaj- és földgáztermelés az ez évihez hasonló lesz. A villamosenergia-termelésben az atomerőművi termelés részaránya emelkedik, a szénhidrogén bázisú villamosenergia-termelés ennek megfelelően mérséklődik. A kohászat termelése csökken, ezen belül a vaskohászatban a nyersvas-, a nyersacél- és a hengereltáru-termelés mérséklődik, a feldolgozottabb termékek termelése kismértékben nő. A gépipar termelése a nem rubelelszámolású kivitel, valamint az importot helyettesítő termelés dinamikus bővülésével az átlagot meghaladóan növekedhet. Számottevően emelkedik az elektronikai termékeket előállító szakágazatok (híradás- és vákuumtechnika, műszeripar) termelése. Mikroelektronikai alkatrészeket gyártó magyar—szovjet vegyes vállalat alakul. Bővül a szerszámgépek, a vákuumtechnikai gépek, az ipari robotok, az atomenergetikai berendezések, a vegyipari és élelmiszeripari gépek, a közúti jármüvek termelése és kivitele. Több, nem hatékonyan működő gépipari nagyvállalatnál felgyorsul a szervezet és a termelési szerkezet korszerűsítése. Növekszik a középvállalatok száma, bővül a háttéripari termékeket előállító kisvállalkozások tevékeny se ge. A vegyipar termelése az ipari átlagot meghaladóan fejlődik. Nem nő a feldolgozott kőolaj mennyisége, de emelkedik a magasabb feldolgozottságé, értékesebb termékek részaránya. A könnyüvegyiparban — a gyógyszer-, növényvédőszer-, intermediergyártás központi gazdaságfejlesztési program céljaival összhangban — az átlagosnál gyorsabban bővül a gyógyszerek, a növényvédő szerek, valamint a műanyagok és a gumiipari termékek gyártása. A lakosság által felhasznált építőanyagok közül egyes termékeknél az előrehozott vásárlások visszahatásaként a kereslet csökkenése, más építőanyagoknál kismértékű bővülése várható. A könnyűipar termelése a keresleti viszonyoknak megfelelően valószínűleg az ez évi szintért marad. Bútorból, pamutszövetből, len-, kenderszövetből, cipőből jelentősen növekszik a konvertibilisexport-célú termelés. A csökkenő és szerkezetében változó építési kereslet gazdaságos kielégítése érdekében az építőipar legfontosabb feladata a rugalmas piaci alkalmazkodás. Az építési-szerelési tevékenység 3-4 százalékkal csökken. Javítani szükséges a lakásépítés minőségét és gazdaságosságát. Korszerűsödnek a magánerős építés pénzügyi, telek- és építőanyag-ellátási feltételei. El kell érni a kihasználatlan kapacitások átcsoportosítását, a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorítását, a jövedelemtermelés növelését. A kisszervezetek tevékenységének dinamikus bővítésével is élénkül a piaci verseny. A mezőgazdaságban a termelés hatékonyságának javítását a ráfordítások mérséklésével, a változó piaci igényekhez jobban igazodó termékszerkezettel kell megalapozni. A mezőgazdasági (Folytatás a 2. oldalon.)