Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-03 / 285. szám

3 Csütörtök, 1987. december 3. Az alkoholizmus elleni bizottság ülése Tegnap, szerdán tartotta ülését a Csongrád Megyei Tanács alkoholizmus elleni bizottsága, Pádár Lásziónénak, a bizottság elnökhelyettesének vezetésévet. A tanácskozáson elsökent Katona Eva főorvos, a megyei alkoholellenes klubbizottság szaktanácsadója adott tájékoztatást, a klubok tevékenységéről. Az immáron hét esztendeje alakult, s így u megyében a legrégebbi szegedi alkoholellenes klub azzal az alapvető céllal született, hogy az alkoholmentes életmód elhatározását követően — főleg a kezdeti, nehéz időszakban — a klubtagok egymásnak megértő támogatást nyújtsanak. Több éves működésük értelmét bizonyítja, hogy a legkülönbözőbb korú és foglalkozású tagok — közülük jó néhányan évek óta — nem fogyasztanak alkoholt. A klubban, vasárnap kivételéVei, mindennap találkoznak, s heti két alkalommal csoportfoglalkozást tartanak, amelynek célja az önismeret fokozása, a feszúltségtűrő képesség növelése, a korábbi, alkoholista életvitel következtében kialakult kisebbrendűségi érzés leküzdése, valamint az emberi kapcsolatteremtés segítése. A klub életében talán legnagyobb eredménynek számít. hogy néhány tag, a több éves absztinencia okán, olyan önbizalomra tett szert, hogy a kórházban fekvő alkoholbetegeket rendszeresen látogatja, s ök maguk szerveznek számukra klubfog'lalkozásokat. Ahogyan Dobranovics Ilona főorvos mondotta; e hajdan volt alkoholista betegek immáron eljutottak árra a pontra, amikor képesek szenvedélyüket átfordítani a másokon való segítés szenvedélyévé. A szegedi alkoholellenes klub távolabbi terveiben a szeszmentes szabadidőközpontok kialakítása szerepel. A tanácskozás másik előadója, Kovács Katalin főorvos. a megyében dolgozó üzemorvosok alkoholellenes tevékenységéről számolt be. Azokban az üzemekben, ahol az üzemorvos is tagja a bizottságoknak, igen sokrétű munka folyik az. alkoholfogyasztás csökkentése, megakadályozása érdekében. Az üzemorvosok részt valtainak a dolgozók, véralkohol-vizsgálatábun, munkakori kötelességükből adódóan kiszűrik az alkoholbetegeket, és aktívan részt vesznek a rehabilitációban, valamint javaslatot tesznek a rehabilitációs munkakörök létrehozására. Sajnos, még az alkoholizmus elleni, nagy hadjárat idején is akadnak olyan vállalati vezetők, akik gátolják a bizottságok és az üzemorvos munkáját, hiszen előfordult már, hogy elvonókezelésről visszatért dolgozót szándékosan helyeztek olyan munkakörbe, amely számára nem felelhetett meg. Ilyen körülmények között viszont az alkoholbeteg rehabilitációjáért tenni nem lehet. Egy jól működő üzemi alkoholizmus elleni bizottság munkájáról, eddigi eredményeiről számolt be Détár Istvánná, a Hódmezővásárhelyi Fémtechnika Vállalat képviseletében. Elmondta, hogy a hagyományos: feladatok mellett most bizottságuk arra törekszik, hogy komplex módon foglalkozzon az egészséges életmódra neveléssel. Így az alkoholizmus elleni tevékenységük mellett próbálnak a többi szenvedélybetegséggel szemben is küzdeni, mindenekelőtt az egészséges táplálkozás és életmód népszerűsítésével. A tanácskozáson végezetül a bizottság tagjai elfogadták a Csongrád Megyei Tanács alkoholizmus elleni bizottságánaki tevékenységéről szóló, az egészségmegőrzés társadalmi programjához kapcsolódó jelentést. amelyet Dubeczné Károlyi Éva, a bizottság titkára terjesztett elő. K. K. Q Videoton új termékei Optikai tárolóeszköz-gyártási program megvalósítására készül - a székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalat. A lézersugárral „felírható" és. „olvasható", nagy adattároló képességű, illetve a különleges hangminőséget visszaadó lemezek, valamint az ezek használatára alkalmas berendezések iránt egyre na»vobb az igény. A vállalat a következő években több lépésben bővíti termékszerkezetet. A célja, hogy mind a számítástechnikában, mind a közszükségleti gyártmányok terén új, korszerű termékekkel jelenjen meg a világpiacon. 1988—1990 között megkezdi a CD-lemezek, a CD-lemezjátszók, valamint az információk tárolására alkalmas berendezések és lemezek készítését. A nagyszabású program előkészületeként a Videoton Automatika Leányvállalat felkészült a mechadeckek — a lemezjátszók központi egységének — gyártására. A Budapesti Műszaki Egyetem atomfizikai tanszéké pedig — a vállalat megbízásából — már dolgozik az optikai elemek — különböző rácsok, prizmák —, a speciális CDalkatrészek gyártástechnológiájának a kidolgozásán, s részt vállalt a szakemberek' képzéséből is. Mivel az optikaitárolóeszköz-gyár^ás alapja a CD-lemezek előállítása, a Videoton már jövőre megkezdi az ilyen compact diskek — az egyórányi, különlegesen jó hangminőségű zenét tartalmazó fémlemezek — gyártását. Az új termék előállításába, a közeim ültben vegyes vállalatot hozott létre a Hungarotonnal, a Magyar Hitelbank Rt.-vel és a Philips-érdekeltségű Kroll Co— val; a lemezgyárat Székesfehérvárott építik fel, a gyártási technológiát pedig a Kroll cégtől vásárolták meg. Szakemberei már tanulmányozzák a gyártási eljárást. Úgy tervezik, hogy az első években kétmillió, majd évi hatmillió lemezt állítanak elő. Mivel ilyen mennyiséget idehaza nem lehet eladni, az aru kilencven százalékát külföldön — főként nyugat-európai országokban — értékesitik majd. Cikkünk visszhangja Legyünk társak az úton! Nem olyan légen tobb száz utdzó társam nevében llanyas vagy? cimű Írásomban néhány szegedi busszal „beszélgettem", tudakolván kimaradásuk, késésük okát. A Tisza Volán személyforgalmi üzemegységében is olvashatták, hisz néhány nap múlva udvarias, korrekt válaszlevél érkezett szerkesztőségünkbe. Ezután kerestem föl Ambrus Lászlót, az üzemegység igazgatóját, hogy .segítségévei közösen rövid látleletet vegyünk, mi is lehet a gondok eredője es várható-e nemi javulás városunk személyszállítását szolgáló helyijáratos buszközlekedesében. A számok néhány szavas magyarázattal igen tisztán látható korképet rajzol elém. Naponta 250—300 ezer utast szállítanak munkahelyükre, majd haza, az öt decentrumból irányított buszok. Százkettö darab fut városunk útjain és bizony műszaki állapotukról nem sok jót lehet elmondani. Tizenötöt a szakember lelkiismeretfurdalása nélkül azonnal ki lehetne selejtezni A zömében lehajtott kocsik — közel 90 darab — gyakran kényszerülnek pihenőre, hol itt, hol ott mondja föl a szolgálatot egyes fontos alkatrész, vagy egység, és az üzemanyag-takaTékosságot sem lehet fokozni egy adott szint után. Így aztán amíg talán az év végéig megérkező 12 új busz sem fogja enyhíteni a helyzetet. A Volán műszaki üzemegysegeben, ahol folyamatosan javítják és újítják föl ezeket a buszokat, elkelne a jó szakmunkáskéz. Ezek után már az emberi tényezőkről kell beszélni. Tiz gépkocsivezetőt tudnának azonnal alkalmazni, ennyien hiányoznak. Tizentizenoten pedig betegállományban vannak naponta. Azt is megtudtam, ihogy a kötelező 170 óra havi vezetés helyett 300 óra körül teljesítenek, és bizony akármelyik gépkocsivezetőt kiírhatná az üzemorvos azonnal. Talán ezért nem csábit semmit a 8 és fél ezer átlagfizetés, vagy az emiitett pluszórákkal együtt kifizetett 9—13 ezer forint Sem. Pedig egy trónapos munkaviszony után építési kölcsön/ forgalmi juttatás, üdülési lehetőség, minőségi jutalom, formaruha és még sok más szociális juttatást kap, aki a volán mögé ül. Dolgoznak erőn felül úgy, hogy állandó terhelésnek vannak kitéve. Mind többen kevesebb pénzért vállalnak más munkát, elhagyva a volánt. Ott keresik meg kenyerüket, ahol kényelmesebben dolgozhatnak, s szabad szombaton, vasárnap, ünnepnapokon családjuk körében lehetnek. És hát a kedves utas. Magam is tapasztaltam, 'hogy kellett a vezető védelmére Kelni, amikór a nyomdafestéket sem tűrő hangnemben küldték el melegebb éghajlatra a vezetőt egy előző busz kimaradása miatt. Ö időben jött, és nála csapódott le villámként őszes homlokára a szitok és átok. Azt is tudom, hogy agyba főbe vertek egy kollégáját, s egy másiknak a pilótafülkéjébe is beköplek. Az' éremnek két oldala van, s mindenre találunk, vagy keresünk magyarázatot De utazva tudomásul kell venni, hogy van volánon innen és volánon túl. iHogy szól a szlogen? Társak vagyunk az úton. Czakó János r Uj Kossuthkiadvány Megújuló ideológiánk a változó világban címmel adta közre a Kossuth Könyvkiadó Berecz Jánosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MSZMP KB titkárának a Központi Bizottság 1987. november 11-ei ülésén elhangzott előadását. Szellőztetőa bányában Segéd -szel lőztetőberend ezést helyeztek üzembe a Veszprémi Szénbányák padragi bányájának beomlott fejtésében. Mint arról már hírt adtunk, szombaton éjjel a föléből hirtelen nagy mennyiségű felázott iszapos agyag folyt le, s a szerencsétlenség következtében két bányász életét vesztette. Az iszap szállító- és fejtőberendezéseket is maga alá temetett. Ezek mentését leállították, mivel az omlás következtében a szellőzés megszűnt. A helyreállítására új, összesen 1 kilométer hosszúságú csőrendszert epitettek be. E 80 centiméter átmérőjű csövek most már biztonságosan ellátják friss levegővel a lent dolgozókat, s megteremtették a munka folytatásának alapvető feltételet. Először a vágatok megerősítéséhez, kiszélesítéséhez láttak hozzá, ezt követi a gépek, berendezések mentése és helyreállítása. A fő szempont a lent dolgozók biztonsága. Útilapuval... i. Egy cseppet sem örülnék, sőt minden létezőt megmozgatnék, ha' úgy jártam volna, mint Borsi Imre bácsi Csongrádon. Az ötvenhat éves portás ugyanis egyik napról a másikra az utcára került. A Fütöber az idén, április 7-én bocsátotta el. Rajta kívül még heten jártak hasonlóképpen. Borsi Imre csak július 13tól tudott újra elhelyezkedni. Töb"b mint három hónapig felesége ötezer forintos fizetéséből éltek ketten. Az elbocsátásába nem nyugodott bele. Tollat fogott, és segítséget kért a SZOT-tól. Az ügy visszakerült a megyéhez, a Fűtöberhez. Közben fellebbezett a vállalati döntőbizottsághoz, amely úgy határozott, hogy míg nem tud elhelyezkedni, a Fütöber köteles a fizetése 80 százalékát kifizetni. Ehelyett Borsi Imre — méltányossági alapon — a kiesett három hónapra kapott 8400 forintot. Majd a Fütöfrer legjobb ajánlásával a zsebében a helyi bútorgyárban kapott munkát. 2. A fenti történet — mondanunk se kell — alaposan megviselte Borsi Imrét. De a bizonytalanság, a félelem okkal-joggal bennünk is munkálhat. Ki áll mellénk, mi lesz velünk, ha lavinaként elindul a létszámleépítés, -átcsoportosítás? — Ez esetben törvény adta jogok illetnek meg bennünket — próbál megnyugtatni Sebők János, az szmt titkára. — 11a egy munkahely egyszerre tiznél több dolgozói bocsát el. köteles elhelyezkedési támogatást fizetni. Ez akkor következik be, ha három hónapon belül az illető nem talál megfelelő munkát. A legkényelmesebb persze, amikor egy-egy alkalommal csupán fi—7—8 embert küldenek el. Ilyenkor semmiféle kötelezettsége nincs a munkáltatónak. Evidensnek túnik az is, hogy megszabadulva a felesleges munkaerőtől, ugyanúgy folyik az élet, mint annak ejötte. Fel sem vetődik, át lehetne-e képezni a dolgozókat, amihez a kormányzat szintén segítséget nyújt. Véleményünk szerint a legvégső megoldás legyen az elbocsátás. — Készletezné a szakszervezeti álláspontot? — Mi kénytelenek vagyunk tudomásul venni a termelési szerkezetváltást. Ez a folyamat letszám-átc so por t< rsTlá ssa 1, munkaerőmozgással jár. Mindenkinek az az erdeke, hogy ne legyen tartós és tömeges munkanélküliség. A szakszervezet munkavállalói érdekeket képvisel. 3. Nem túl régen szakszervezeti főbizalmikkal hozott össze a sors. Minden különösebb provoká|ús nélkül megtudtam, néhányuknak álmatlan éjszakát okoznak a majdani elbocsátások. Kik -kerüljenek a listára? Hogyan mérlegeljenek? A teljesítmény döntsön? De mi legyen azokkal, akiknek a produktumát épp az fékezi le, hogy van három gyerekük, idős szülőket ápolnak...? Szociálpolitika ide, humánum oda, a többség úgy döntött, legfőbb érv, meghatározó a teljesítmény legyen. De hiszen akkor a betegeseket, a rokkantakat, a nőket kell elsősorban elbocsátani! Őket érdemes legyen például részmunkaidőben foglalkoztatni. Még jó néhány évnek el kell telni ahhoz is, hogy köntörfalazás nélkül el merjék mondani a munkaügyisek. X. vagy Z. paraméterei ebben vagy abban a beosztásban nem felelnek meg. Mégis, mit szorgalmazhat a szakszervezet? Például azt, hogy az elhelyezkedési támogatást minden egyes elbocsátott után fizesse a munkáltató. A munkakörök, munkahelyek felderítésében is fontos szerepet játszhatnak a szakszervezeti bizottságok. A főbizalmik így foglalták össze a tennivalókat. De mit mond a munkáltató? Csongrádon felkerestük Borsi Imre előző munkahelyét, a Fütöbert. AZ igazgató idejét teljesen felesleges lett volna rabolni, véleménye százszázalékosan megegyezik az szb-titkáréval. Benedek Tibor határozott, ellentmondást nem tűr: — A töltelék emberektől szabadultunk meg. Nem titok, italoztak, bomlasztották a fegyelmet. — Borsi Imre is? — ö belekerült a szórásba. A régebbi portásokat hagytuk meg. — Ha a munkájával elégedetlenek voltak, miért adtak róla kiváló minősítést? — A jövőben körültekintőbben kell eljárnunk. 5. És ahol körültekintőbbek, de a végeredmény megsem sokat változik ... A Hódikötben Nagyné Markó Zsuzsanna vs/.b-titkárhelyettes mutatja a dokumentumokat. Három évvel ezelőtt a szakszervezet kérte a vállalatvezetést, folyamatosan hajtsa végre a létszámleépítést. De ez év júliusáig semmi nem történt. — Hol hibáztak? — A szakszervezet a vállalati tervben megfogalmazottakat nem kérte számon. Korábban és konkrétabban kellett volna végrehajtani a létszám-átcsoportosítást. A gyár senkinek nem mondott fel, mégis hetvenhárman kiléptek. Az emberek féltek attól, hogy fizikai teljesítménybérben kell dolgozniuk. Inkább továbbálltak. Sajnos, kiváló szakemberek is elmentek. Az szb-t ennyi kritika még sohasem érte. Hozzánk jöttek sírva, kiabálva az emberek. — Tanulság? — Ki kell kényszeri tenünk a vezetésből a munkakörök felülvizsgálatát, a folyamatos létszám-átcsoportositast. 6' % A szegedi munkaügyi szolgáltató irodát azért kerestük * fel, hogy vezetőjétől, Vladiszavljev Andrástól megtudjuk, milyen állampolgári magatartás ajánlható útilapuveszélyben. — Ha a létszámleépítéseket lassú kiszivárogtatás előzi meg, létrejöhet a pánikhangulat, és a legjobb erőit veszithetj el a munkáltató. • Magyurui, az elbocsátásokat megneszelve sorra mondanak fel az emberek. Sokszor felelőtlenül hagyják ott a munkahelyüket. Ahelyett, hogy munkajogi tanácsot kértek volna, vagy nálunk tájékozódnának. — Eordult-e eddig önökhöz valaki elhelyezkedési támogatásért? — Eddig senki. Ez azt jelenti, hogy egyetlen munkahely sem bocsátott el tiznél tobb dolgozót, illetve mindenki el tudott három hónapon belül helyezkedni. — Ez nem zárja ki azt, hogy burkolt elbocsátások ne történtek volna. Gondolok a Délépre, ahonnan három év alatt háromszázan léptek ki. — Ha szó nélkül elmentek, miután megmondták nekik, hogy nincs rájuk szükség, nem mondható burkolt elbocsátásnak. Ha maradni akartak volna, akkor más a helyzet... De ilyenről nem tudunk. 7. Azt hiszem, elég vékony a jég alattunk. Különösen akkor, ha a szakszervezeti fórumok, az szb-titkárok. a jogsegélyszolgálatok, a döntőbizottságok megfeledkeznek a munkavállalói érdekek védelméről. Ez pedig könnyen előfordulhat. Akkor aztán folyamodhatunk akár a SZOT-hoz is ... B.E. Csapolják a Balatont Az őszi esőzéseket követően megemelkedett a Balaton vízszintje, ezért megnyitották a Sió zsilipjét, még a jég beállta előtt megcsapolják a tavat. A terv szerint mintegy 40-50 millió kübntóter vizet engednek le a Dunába, s igy 7-8 centi méteirel csökkentik a vízszintet. A vízszintszabályozásra azért van szükség, hogy helyet készítsenek a téli csapadéknak, és megóvják a károsodástól a parti területeket és objektumokat A nagy mennyiségű vízcsere ezenkívül frissíti a tó készleté: is. A Sió duzzasztását felhasználják vízi jármüvek mindkét irányú úsztatására. Elsőként a Bajai Vízügyi Igazgatóság Csongrád nevű vontatója két, egyenként 350 tonnás uszályt szállított fel javításra a Balatonfüredi Hajógyárba. A motoros vontató már vissza is tért a Dunára. A hét elején a BKV öt dunai átkelőhajója úszott fel Siófokra, majd a zsilipen át a balatoni kikötőbe. A hajók a téli javítás után a Sió jövő évi első duzzasztása után vonulnak vissza szolgálati helyükre, a Dunára. t