Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-03 / 285. szám

4 V Csütörtök, 1987. december 3. A Mindenséget patikában? Gyevi Károly új verseiről Nagy kérdése minden tu­dománynak, hogyan lehetne modell izá In i bizonyos kuta­tási, megismerési folyama­tokat. Mivel a költészet is tudomány — bár József At­tila szerint „csupán" .logika —, hasonló gonddal küsz­ködik. A líra tárgya — ter­mészeténél fogva — a világ egesze, alapanyaga pedig az a nyelv, amely egyrészt mindenki által használható, másrészt keptelen kifejezni a világ egeszet. A kifejezés gordiuszi csomóját nem le­het azzal kettévágni, hogy a költő unos-untalan a Mindenségröl gagyarász, mert akkor a semmitmon­dás mély árkaiba zuhan. A legnagyobbak ennek ellené­re a világegész megtapasz­talásáért folytattak gyö­nyörű kudarcokkal kisért harcokat. Ha tetszik, egy­egy jó vers a Mindenség modellje, kicsinyített válto­zata. sűrítménye. De nem maga a Mindenség. Kisebb igényű költészetek is kénytelenek a Minden­séggel mérni magukat, hi­szen a hétköznapok lírája sem lehet meg a minőség figyelme nélkül. Kollégánk, Gyevi Károly Kié marad a lá? című verseskötete is azt igazolja, hogy a közéle­ti líra a világegészre kon­centráló költészet erőtereit maga mögött tudja Gyevi Károly versei a címbe emelt kérdés korul csopor­tosulnak. A válaszokból ki­derül, hogy a mérés a köz­életiseget vállaló alkotó számára is olykor erőt meg­haladó feladat. Mert a költészetben és egyéb tudományokban a lépték a legfontosabb do­log. D. I. Uj bélyegblokk A Magyar Posta az ame­rikai —s zov j et c s ú cs ta 1 á 1 k ozó alkalmából 20 forintos bé­lyegblokkot hoz forgalom­ba december 7-én. A bé­lyegblokk Varga Pál grafi­kusművész terve alapján, tö bbszi n ű ofszetnyom fissal, 235 ezer fogazott és 6 ezer (¡00 fogazatlan példányban készült a Pénzjegynyomdá­ban. „A gondok világméretű kölcsönös függése korunk egyik Ismérve." i Willy Brandt: Szervezett őrület A nyugatnémet szociálde­mokrácia nagy öregje elő­ször, mint Nyugat-Berlin kormányzó polgármestere vált világszerte, ismertté. Igaz, akkor 1949-et irtunk, és a híres-hírhedt „Berlini blokád" nehéz hónapjai tet­ték izgalmassá, válságossá a történelmet. Brandt a 70-es évek eleji űj keleti politikával már az NSZK kancellárjaként lett Európa egvik legismertebb és elismertebb politikusa. Végre rendeződhetett a há­ború óta óhatatlanul meg­oldásra váró európai prob­lémák zöme, valamint Nyu­gat-Berlin jogi státusa is nyugvópontra került. A 70-es évek közepétől először saját pártjában, a szociáldemokrata pártban, majd a 70-es évek végétől a szociáldemokrata pártok nemzetközi szervezetében, a Szocialista Internacionálé­bnn, annak elnökeként egy­re nagyobb figyelmet for­dított az Észak—Dél kérdés­körre, a harmadik vuág or­szágai sorsára. Tobb éven keresztül levelezett a három „nagy": Willy Brandt, Brú­nó Kreisky és Olof Palme. E levelek fő témája a har­madik világ sorsa volt, vá­lamint a nemzetközi szociál­demokrácia lehetséges fel­adatai. Ugyanebben az. idő­ben a Világbank akkori el­nöke, McNamara- Brandtot független bizottság vezetésé­vel bízta meg, mely bizott­ság aztán a „Túlélést Biz­tosítani" (Des Uberleben sichern) címmel egy vaskos jelentést készített 1980 ele­jén. Ez a jelentés azonnali intézkedésekre is ajánlások­kal szolgált. Brandt nem ebben a könyvében hangsúlyozza elő­ször, hogy a problémák vi­lágméretűvé válásának va­gyunk tanúi: „. . . mind vi­lágosabbá válik a szoros ösz­szefüggés nemcsak az éhezés és a fegyverkezés, hanem a környezet és a biztonság kö­zött is." Újólag ismét hang­súlyozza a szerző két — ál­tala is — jelentősnek ítélt tézisét: közép- és hosz­szú távon több párhuzamos vagy közös érdek létezik Észak és Dél közölt, minU amennyit az emberek több­sége eddig felismert." Va­lamint: Dél fejlődési tempójának felgyorsulása Északnak is javára válik." Brandt ugyan nem tulaj­donít túl nagy jelentőséget a fejlesztési segélynek, amit a fejlett országoktól „kapnak" a fejlődők, de elég érzékle­tes példán mutatja be an­nak mértékét: „Egyébiránt jobb, ha tudjuk, hogy mi, németek fejenként és éven­te valamivel többet fordí­tunk virágokra, mint állami fejlesztési segélyre." A fegyverkezési vers?ny körüli veszélyhelyzet fokozó­dásánál felhívja a figyelmet a fejlődő országok pövek­vő miütarizálódására. Nagy jelentőséget tulajdonit Brandt a tömbön kívüli ál­lamok mozgalmának. Indira Gandhit idézi szerzőnk, aki e mozgalmat „a történelem legnagyobb békemozgalma­ként" határozta meg. Azok a számok, amelyek évente, naponta vagy per­cenként a fegyverkezési ki­adások számláján láthatók, nehezen érzékelhetők, már csak nagyságrendjük miatt is. Ezért Brandt néhány plasztikus példával illuszt­rálja azt: „egyetlen fél nap katonai kiadásai annyi pénzt visznek el, amennyi elegen­dő lenne az Egészségügyi Vi­lágszervezetnek a malária felszámolását célzó prog­ram finanszírozására. Ugyan­ebből az összegből ezer osz­tálytermet lehetne létesíteni harmincezer diák számára". Taglalja az éhezés és a népességrobbanás körüli re­gionális gondokat, és tudo­mányos eredményekre tá­maszkodva megállapítja: „Az élelmiszertermelés jelenlegi lehetőségeivel több embert lehetne táplálni, mint ahá­nyan a Földünkön élnek." Nem csupán Afrikában éle­ződött ki ez a helyzet, In­diában és Ázsia bizonyos területein, valamint Latin­Amerikában. A WHO, az ENSZ Genf­ben székelő Egészségügyi Világszervezete, azt a nagy­szabású célt tűzte ki maga elé, hogy 2000-re elérhetővé tegye „az egészséget min­denki számára". Természete­sen nyomatékosan javasol­ták, hogy drága felszerelé­sek beszerzése helyett az alapellátásra kerüljön a hangsúly. A valóságban azonban a nem elegendő anyagi ráfordítások miatt, a már elért eredményeket sem sikerült megőrizni, pél­dául a kolerát és a malári­át sikerült ugyan ellenőrzés alá venni még a hatvanas években, de ezek a betegsé­gek újra elterjedtek. 1984­ben az Egyesült Államokban 520 emberre jutott egy or­vos, az NSZK-ban 450 ember­re, Indonéziában 11 500, Ma­liban 32 000, Etiópiában 58 000 emberre. Könyvét szerzőnk • azzal a beszéddel fejezi be, melyet 1985. április 25-én az ENSZ New York-i székházában tartott abból az alkalomból, hogy neki adományozták a Harmadik Világ-dijat. „Ko­runkat felkavaró ellentmon­dások jellemzik — mondta heszédében. — A problémák többségének megoldására való objektív képesség alig valamivel marad el attól a képességtől, hogy mindent elpusztítsunk... Ügy tűnik, mintha az emberiség bizo­nyos fokig zavartan állna az új ismeretek által kiváltott és fékezhetetlen áradat előtt, ami nyilvánvalóan azt je­lenti. hogy nem képes az új ismeretekben rejlő lehető­ségek fölött uralkodni .. . Aki az okokat kutatja, hogy miért nem az történik, ami­nek történnie kellene és ami megtörténhetne, rájön, hogy a (homo sapiens agyának technikai és szűkebb érte­lemben vett gazdasági ké­pességeit gyorsabban fejlesz­tette, mint politikai és tár­sadalom forrná ló képessége­it." Benkö Zsuzsanna 1987. DECEMBER II., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: FERENC A Nap kft 7 óra 12 perekor, és nyugszik 15 óra 55 pi-rrkor. Ismerősöm tépi a haját, protekciót keres, nem jó­szántából. Muszáj, -ha jo­gos OTP-kölesőnéről nem akar lemondani. A lakás­felújításhoz szüksége van negyvenezer forintra. A hatóság akadékoskodik, a Birjjbó utcai ház ugyanis meg nem ért meg a reno­válásra Az érintett hiába mondja, hogy a Gáspár Zoltán utcában lakik, a hivatal hajthatatlan. A te­lekkönyvön Bimbó utca szerepel, nincs mese. / Ismerősöm hiába érvel, rá se hederítenek. Pedig elmondja: 1979-ben, ami­kor a kiutaló határozatot megkapták, az a Bimbó utcába szólt. Ezt követően nemsokára a bejelentő­lapjukon már Makkosházi utca szerepelt. Majd j-ipsz­ropsz, újabb keresztelő, el­nevezték őket Gáspár Zol­tán utcának. Ismerősöm csak nem mondott le az OTP-töl re­mélt negyvenezer forint­ról Felkereste az illetékes lakásszövetkezetet. Itt szó­ba sem álltak vele, át­passzolták az OTP-hez. Ott felvettek ugyan némi sum­mát telekkönyveztetés cí­mén, de reklamálásnak nincs helye. Ismerősöm a földhivatal­hoz fordult. Ujabb eluta­sítás. ók az utcanévválto­zásról mit sem tudtak. Sok itt a kecske... - avagy az állampolgár mindent kibír? Közben eltelt félév. A le­velek, az akták szaporod­tak. Az állampolgár türel­me pedig egyre fogyott. És ezután jön a happy end. Tisztes beosztású ismerő­sömnek — csak úgy per szó — elhitték, nincs másik lakása a Bimbó utcában. A hajdani Bimbó utca ugyanis megegyezik a mos­tani Gáspár utcával. Meg­kapta a negyvenezer fo­rintnyi kölcsönt az OTP­től. És ismerősöm in medias res, nem akar nyilatkozni. Fél. Fél mindenkitől; a lakásszövetkezettől, a ta­nácstól, az OTP-től', a föld­hivataltól . . . Hamarosan ugyanis újra rászorul a szolgáltatásaikra. Szolgál­tatás? Ez a munkájuk. Mi, állampolgárok mintha azért adóznánk, hogy ügyes-bajos dolgainkat többek között megoldja a hivatal. És ismerősom csak nem adja a nevét a nyilatko­zathoz. Csúnyán elbánhat­nak vele, ha most kerek­perec elmondja a vélemé­nyét. Utánanyúlhatnak, a gyereke sínyli meg. aki hamarosan szabadulni sze­retne a lakásától. Hosszas győzködés ellenére sem áll kötélnek. Elhiszem, rosszak a tapasztalatai. Hivom az illetékes la­kásfenntartó szövetkeze­tet. A műszaki helyettes elvt'árs a téma pikánsá­gára való tekintettel el­zárkózik. Szó szerint. Fél napot telefonálgatunk, mi­re elérjük a főnököt. Kész­séges, bár kétségbe vonja, hogy el lehet mondani az igazságot. Én az ismerősömre hi­vatkozom. Egy anekdotá­val kezdi. Hallottam már. de azért hagyom, mondja. A honalapítók járták az országot, egyikük felkiált a mostani Kecskemét kör­nyékén: Jé, itt sok a kecs­ke és a rét. A másik meg­jegyzi, az r borzasztó ke­mény. legyen inkább ml Így lett kecskerétből Kecs­kemét. És majdnem így változ­tak az utcanevek is. Egy­szer Bimbó, máskor Mak­kosházi és végül Gáspár Zoltán, a „keresztapa" kénye-kedve szerint, aki viszont nem vállalta az anyagi konzekvenciákat. Pedig minimum százhúsz lakásról van szó. Százak dühöngtek, mert telek1­könyvjavítás nélkül nem kaphattak hitelt, nem ad­hatták el a lakásukat, sót még nagyobb összegű újí­tási dijat sem vehettek fel. Küldözgették őket ide­oda, elvégre az állampol­gár mindent kibír. Üjra egy happy end. A lakásszövetkezet megelé­gelte a lakók kilincselését, és kérte a földhivatalt, ja­vítsák ki a tulajdonlapon az utcaneveket. Az ilyesmi természetesen nem ingye­nes. És az átírás megtör­tént. Ismerősöm akár nyugodt is lehet, nem zaklatják a nem létező ingatlanja mi­att. De a „keresztapák" to­vább buzgólkodnak. A Gyöngyvirág utcát például elnevezték Ortutay utcá­nak. Az állampolgár tehát újra járhatja a hivatalo­kat. És ki tudja, meddig megy ez így? Ismerősöm tekintélyes beosztása ellenére is meg­őrizte józan, paraszti eszét. Azt kérdezi tőlem, a tanács miért nem javíttatja át au­tomatikusan a földhivatal­ban az utcanévváltozáso­kat. Ennél kézenfekvőbb, gyorsabb megoldást alig­ha találni. Ha már a „ke­resztapa" oly buzgó . . . Bodzsár Erzsébet A lliilil kel 14 lira 22 perekor, és nyugszik VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz perckor. 155 rm (áradé). SZÁZ EVE született S/egeden C'zapik Gyu­la (1HR7—1956) egri érsek, a ile­ketamies és a Hazafias Nép­front Országos tanácsának tag­ja. a nemzetközi békemozgalom tevékeny résztvevője. Édesapjá­nak könyvesboltja volt Szege­den. 19.19-bon veszprémi püspök, 1943-bam lett egri érsek. ÖTVEN EVE vált meg az. élettől József Attila (1905—19.17) a magyar költészet klasszikusa. NAGYSZÍNHÁZ Délelőtt fel 11 órakor: Cosi fan lutte (Nyugriijasbérlet). KISSZlNII AZ Délután 4 órakor: Koldus és királyfi (bérletszunet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10, dél­után fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: I-avardin felügyelő (szí­nes. m. b. francia krimi. III. helyár! Csak 16 éven felüliek­nek !). Fáklya: háromnegyed .1 óra­kor: Hüvelyk Hanna (színes, m. b. japán rajz-mesefilm). ne­gyed 6 es fél 8 órakor: Széljáró (színes amerikai film. 11. hely­ár!). Szabadság: fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Hintőpor (színes, m b. olasz filmvígjáték, Hl. helyár!). Filmtéka: fél 6 és fél 8 óra­kor: Se fedél, se törvény (szí­nes francia film). Kiskőrössy halászcsárda: (vl­dcomozl). délután 4 és este 8 órakor: Tomboló okol (színes hongkongi karatefilm). fiva presszó: este 8 órakor: Fekete kalóz (színes, olasz film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SERESZETI ES UROLÓGIAI FELVETELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett ste­mélyeket Szegeden az Idegsebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebéazeU és urológiai felvé­teli Ugyeletet a II. kórház (Tol­buhin agt. 57.) tart. GyermaksérQltek és gysrmak­sebészet! betegek ellátása a Gyermekklinika gyermeksebé­szeti osztálvá* tártéul*. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnöttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. J. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Le­nin krt. 20. sz. alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben tör­ténik a sürgős esetek orvosi el­látása. GYERMEK FCL-OKR-GÉGESZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reg­gel 7 óráig az ŰJszegedl Gyer­mekkórház Szeged, odesszai krt. 37. Telefon: 22-653. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig: szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig: Sze­ged. Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-642. SOS LEI.KISEGELY­SZOI.GAl.AT Mindennap este 7 órától reg­gel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 51-773. Hétrőn ős csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. T» » leve BUDAPEST 1. 9.00: Tv-torna 9.03: Teledoktor 9.15: Szia, Mami! 9.45: Uj Reflektor Magazin 10.30: Képújság 16.40: Hírek 16.45: Kezcnfogva 16.55: Sorstársak 17.15: Tv-börze 17.25: Tájkép 17.55: Képújság 18.00: Telesport 18.35: Miki és Donald 19.00: Olvassatok mindennap! 19.05: Esti mese 19.15: Lottósorsolás 19.30: Híradó 20.15: Szomszédok 20.45: Panorama 21.45: Akciócsoport — amerikai bunugyl tv-íilm­sorozat 22.30: A Things együttes 22.55: Híradó 3. BUDAPEST 2. 17.00: Képújság '7.05: Digit-alk 17.35: Tv-torna 17.40: Magyar naiv művésziek — 1. — (ism.) 18.00: Pannon krónika 19.00: Szomszédok — (ism.) 19.30: Spanyolország: Extremadurán •keresztül 20.10: A római lány — olasz film — (Ism.) 21.40: Híradó 2. 22.00: Európát képek — NSZK rövidfilm 22.30: Képújság BELGRÁD 1. 16.45: Magyar nyelvű tv-napló 17.10; Krónika 17.30: A 405-ös szoba — sorozat gyerekeknek 18.00: Es ebben az évben 18.30: Raizfilm 18.40: Vetélkedő 19.00: Tv-kalondárium 19.10: Rajzfilm 19.10: Tv-napló 20.00: Panorama 20.53: Kiválasztott pillanat 21.05: Kuba — amerikai játékfilm 22.45: Tv-napló 23.05: F-iJel is, nappal is 1.05: Hirek BELGRÁD 2. 18.45: Zágrábi körkép 19.15: Műsor kiegészít és 10.30: Tv-napló 20.00: Népi muzsika 21.00: Hirek 21.05: Dnk.-rst 22.33: Nyitott könyv Rádió 8.20: 8.30: 9.15: 9.30: 10.05: 10.35: 10.50: 11.28: 12.30: 12.40 12.45: 13.00 14.10 14.25 15.00: 16.05: 17.00: 17.30: 17.50: 18.00: 19.15: 19.23: 20.33: 21.10: 21.40: 22.20: 22.30: 23.10: 0.10: 0.15: KOSSUTH Jegyzet Varázsos hangok — varázsos dallamok Muzsika gyerekeknek Háttérbeszélgetés — (ism.) Diákfélöra Labirintus — (ism.) Verbunkosok, nóták Sam Small csodálatos élete — Etle Knight históriái — 6. Ki nyer ma? Rólunk van szó! Intermikrofon Az ezred lánya — részletek Donizetti operájából A hareiszekorek — Kovai Lőrinc novellája Zenei túkör összeállítás József Attila költeményeiből A Bécsi Akadémiai Kórus énekel Révkalauz Világirodalmi könyvszemle Hamarosan halljuk őket. . . Igor és Valerij Ojsztrah hegedűművészek öt népi katonanóta Kritikusok fóruma Lottósorsolás! ' Armell — lleikki Peltonen hangjátéka Nóták A Kaláka együttes felvételeiből MUhelyfonökök a nagyvilágból' Tiz perc külpolitika Hangszerek, hangszínek Zenekari muzsika Himnusz Éjfél után . .. PETŐFI 8.05: Clteramuzslka 8.20: A Szabó család — (ism.) 8.50: Tiz perc külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben 12.00: Hirek németül, oroszul és angolul 12.10: sporiindulók 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Iránytű 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek — (ism.) 15.45: Törvénykönyv — (ism.) 36.00: Az 1962-os év slágerei Olaszországból 16.40: Bessenyei Ferenc nótákat énekel 17.05: Ipargazdák 17.10: A No-Spa együttes hangversenye 17.30: Tanakodó 18.30: Slágerlista 19.05: Operett kedvelőknek 20.00: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Fehér fügrfalevél — Gosztonyi János rádió szatírája — (ism.) 22.06: Könnyűzenei stúdiónk Uj felvételeiből 22.50: Az élo népdal — (Ism.) 23.20: Princé nagylemezei 0.15: Ej fel után . . . BARTÓK 8.13: A Magyar Hangverseny­zenekar hangversenye 9.45: Kamarazene 11.05: Pillanatkép 11.10: Romantikus operákból 12.17: A Kinn Radio Szimfonikus Zenekara játszik 13.05: Magyarán szólva... — (ism.) .13.20: Színházi varázs 13.45: Britten és az ifjúság — (ism.) 14.20: Ránki György vokális műveiből 14.54: l'ophullam 16.00: Vonós muzsika n on: Thálla titkai 17.3(1: Zenekari muzsika 18.23: Puccini: Marion Lcseaul — Szerelmi kettős 18.30: In limba matema — román nyelvű nemzetiségi műsor 19.05: Rádió­hangversenyekről 19.33: Alieia de I-arroctza (zongora) hangvei si»iyo 21.00: Brahms: Hegedű­verseny 21,40: A rászedett kádi — egy­felvonásos vlgopera 22.32: Napjaink zenéje 4

Next

/
Thumbnails
Contents